Szabad Nógrád. 1953. december (9. évfolyam. 96-103. szám)

1953-12-19 / 101. szám

2 szarad \ée,n'íw 1953 december 19. A Szovjetunió ügyészsége befejezte a vizsgálatot a hazaáruló L P. Berija Jgyében A Szovjetunió ügyészsége be fejezte a vizsgálatot a hazaáruió L. P. Berija ügyében. A vizsgálat megállapította, hogy Berija, helyzetét kihasznál­va, a szovjet állammal ellensé­ges, áruló, összeesküvő csopor­tot tömörített, amely azt a bű­nös célt tűzte maga elé, hogy a belügyminisztérium szerveit mind a központban, mind vidé­ken a kommunista párt és a Szovjetunió kormánya ellen, a külföldi tőke érdekében használ­ja fel s amely hitszegő tervei­ben arra törekedett, hogy a bel­ügyminisztériumot a hatalom megkaparintása és a szovjet munkás-paraszt rendszer meg­semmisítése érdekében, a kapi­talizmus visszaállítása és a bur­zsoázia uralmának helyreállítása , céljából a párt és a kormány jóié helyezze. Az összeesküvők áruló cso­portjának tevékeny részvevői voltak a belügyi népbiztosság­ban és a belügyminisztériumban Berijával sokéves közös bűnös tevékenység folytán kapcsolat- ban állott következő vádlottak: V. N. Merkulov, a Szovjetunió volt állambiztonsági minisztere, a,z utóbbi időben pedig a Szov­jetunió állami ellenőrzési minisz­tere; V. G. Dekanozov, a Szov­jetunió belügyi népbiztossága egyik hatóságának volt vezetője, az utóbbi időben pedig a Grúz SZSZK belügyminisztere; B. Z. Kobulov, a Grúz SZSZK volt belügyi népbiztosának volt he­lyettese, később a Szovjetunió állambiztonsági miniszterének helyettese, az utóbbi időben pe­dig a Szovjetunió belügyminisz­terének helyettese; Sz. A. Gog- lidze, a Grúz SZSZK volt bel­ügyi népbiztosa, az utóbbi idő­ben pedig a Szovjetunió bel­ügyminisztériuma egyik hatóságá­nak vezetője; P. J. Mesik, a Szovjetunió belügyi népbiztes- sága egyik hatóságának volt ve­zetője, az utóbbi időben pedig az Ukrán SZSZK belügyminisztere, valamint L. J. Vlodzimirszkij, a Szovjetunió belügyminisztériuma különösen fontos ügveket kivizs­gáló osztályának volt vezetője. Berija és cinkostársai hosszú éveken keresztül gondosan ál­cázták és titkolták ellenséges áruló tevékenységüket. J. V. Sztálin elhunyta után, amikor a reakciós imperialista erők akti­vizálták a szovjet állam ellen irányuló aknamunkájukat Be­rija felfokozott ütemű működési kezdett kifejteni, hogy bűnös célkitűzéseit elérje, — mindenek előtt olymódon, hogy a belügy­minisztérium szerveit a hatalom megszerzésére használta fel, ami azután rövidesen lehetővé tette, hogy leleplezzék a haza- áruló igazi arcát és határozott intézkedéseket foganatosítsanak ellenséges tevékenységének meg­hiúsítására. Berija, abból a célból, hogy aláaknázza a kolhozrendszert és élelmezés-: nehézségeket idéz­zen elő országunkban, minden eszközzel szabotálta, gátolta a párt és a kormány azon rendkí­vül fontos intézkedéseinek vég­rehajtását, amelyek a kolhozok és szovhozok gazdaságának fel­lendítésére, a szovjet nép jólé­tének szakadatlan fokozására irányultak. Az is megállapítást nyert, hogy Berija és cinkostársai bű­nös intézkedéseket tettek, hogy felelevenítsék a burzsoá-nacio- nalista elemek maradványait a szövetségi köztársaságokban, el­lenségeskedést és civakodást szítsanak a Szovjetunió népei között és elsősorban, hogy alá­ássák a Szovjetunió népeinek a nagy orosz néphez fűződő ba­rátságát. Berija és cinkostársai, akik semminemű társadalmi támasz- szal nem rendelkeztek a Szov­jetunión belül, bűnös terveiket külföldi reakciós imperialista erőkkel való összeesküvés támo­gatására építették. Amint most a vizsgálat meg­állapította, Berija már a polgár- háború időszakában kapcsolato­kat teremtett külföldi titkos- szolgálatokkal. 1919-ben, a Ba­kuban tartózkodó Berija árulást követelt el, titkos ügynöki állást töitött be az azerbajdzsáni eb lenforradalmi musszavatista kormány kémszolgálatábam, amely angol kémszervek el'en- őrzése alatt dolgozott. 1920-ban a Grúziában tartózkodó Berija újból árulást követett el, titkos kapcsolatot teremtett a gruziai mensevik titkosszolgálattal, amely az angol titkosszolgálat fiókintézménye volt. A vizsgálat megállapította, hogv Berija a későbbi évek so­rán is fenntartotta és kibővítette a külföldi titkosszolgálatokkal kiépitett titkos és bűnös kapcso­latait az azok által becsemre szett kémeken keresztül, akiket sikerült néha' megóvni a leleple zéstől és a megérdemelt bünte téstől. A hazaárulóként és kémkén működő Berija, aki elad'a magát kü földi ti tkoss zol gáláit ok n a k, cinkostársai segítségével bűnös tevékenységének egész ideje alatt titkos kapcsolatokat tartott fenn az ellenforradalmár grúz menscvik-emigránsokkal, több külföldi titkosszolgálat ügynö­keivel. Berija. gondosan elrejtve és álcázva bűnös múltját és az ide gén államok titkosszolgálataival fenntartott ellenséges kapcsola fait, alapvető módszerként a rágalmazást, az ármánykodást, a különböző provokációkat vá lasztoíta a becsületes pártmun kasok és szovjetfunkdonáriusok ellen, akik útjában álltak a szov­jet állammal szemben ellenséges terveinek és akadályozták őt a hatalom megszerzésében. Berija és cinkostársai, miután e bűnös módszerek segítségével felelős állásokat kaparintottak meg a Kaukázuson túl és Grú­ziában, majd később a Szovjet­unió belügyminisztériumában áruló céllal a hatalom megszer­zésére irányuló terveket forgat­va fejükben, leszámoltak a ne­kik nem megfelelő emberekkel nem riadtak vissza önkényeske­désektől és törvénytelenségektől sem, gyalázatos mód-on félreve­zették a pártot és az államot. A vizsgálat nagyszámú olyan bű nős mesterkedésre derített fényt, amelyeknek célja Berija kar­rierista célkitűzéseinek elérése és ellenséges személyek leleple­zésének megakadályozása volt. Amint a vizsgálat megálla­pította, Beriia és cinkostársai számos árulást követtek el igyekezvén gyengíteni a Szov jelunió védelmi képességét. A vizsgálat fénvf derített más, Berija által elkövetett olyan bűntettekre is, amelyek mély erkölcsi lezüllásét bizonyítják, ezenkívül olyan tényekre, hogy Berija bűnösen önző intézkedé­seket foganatosított és vissza­élt hatalmával. A vádlottak, akiket a vizsgá­lat során lelepleztek a nagy­számú tanú vallomásai és a valódi ok-mányadaíok, beismer­ték bűnösségüket számos igen súlyos államellenes bűntett el­követésében. A Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének rendelete ér­telmében a Berija, Merkulov, Dekanozov, Kobulov, Goglldze, Mesik és Vlodzimirszkij ellen emelt vád ügyét a Szovjetunió legfelső bíróságának kü'öntaná- rsa tárgyalja. A Szovjetunió Legfelső Taná­csának elnöksége — azzal kap­csolatban, hogy a Szovjetunió ügyészsége leleplezte V. N. Merkulovnak, a Szovjetunió ál­lam-biztonsági minisztériumai és a Szovjetunió belügyminiszté­riuma szerveiben végze t munká­ja során kifejtett bűnös, áÜam- elienes tevékenységét — a Szov­jetunió minisztertanácsának ez év szeptember 17-i előterjeszté­sére V. N. Merkuilovot elmozdí­totta a Szovjetunió állami el­lenőrzési miniszterének tisztsé­géből. V. N. Merkulovot bírói- lag felelősségre vonják. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának E’nöksége Vaszilij Gavrilovics Zsavoronkovot ne­vezte ki a Szovjetunió állami el­lenőrzési miniszterévé. Új magyar folyóirat a „Népművelés" Az ország lakosságának, népművelés munkásainak az új kor mán yprog-r amim óta különö­sen m-ognövekedett igénye tette szükségessé, hagy egy olyan sajtóorgánum lásson napvilágot, amely sokrétűen irodalmi-szín­vonalon, de a gyakorlathoz egész közei állva foglaJkozik ku> Iárpolitika, a népművészet, a múzeumok népiművelési kérdé­seivé, a népművelési munka eredményeinek és hiányosságai­nál',- feltárásává'!, általában: falusi, városi, üzemi kultúráiét sokféle problémájával. Ezzel a célkitűzéssel indul a „Népművelés“, amelynek első száma január elsején jelenik meg 36 oldal terjedelemben, ké­pekkel, rajzok„a1 illusztrált,, az ország minden távinak kul'urá ffs kérdéseivel food átkozó ripor­tok, versek, novellák, egyfelvo- misosok közlésével nemcsak hasznos ismere'et, hanem' mű­soranyagot és élvezetes olvas­mányt is jelent majd az ország valamennyi népművelési munká­sának, kill túra szeret, 5 emberé­nek. A havonta megjelenő folyóirat ára egy forint. Postagalamb-kiállítás Salgótarjánban A Salgótarjáni Bányász Sportkör 20-án, vasárnap az I. kerületi pártbizottság helyiségé­ben post aga1 amhkiá tiltást ren­dez. melven bemutatásra kerül­nek az egyesület 600—850 kilo­méter távolságról beröpített postega'ambiái. A kiállítás reg­gel 8 órától este 8 óráig, belépő­díj nélkül lesz megtartva. SÉTÁLJUNK VÉGIG A VÁROSON- Fenyőfa-ünnepség előtt Salgótarjánban ­A szénbányászati dolgozók bcrrsüdeiéscről címmel cikk jelent meg lapunk­ban. Ebiben megírtuk, hogy a rokkant vájárok alapbérét is rendezték. Ezeknek ?. dolgozók­nak a bére az eddigi 24.64 fo­rintról 30.72, Hetve 34.64 fo­rróra emelkedik — nem. mint helytelenül íriuk, 32.72-re. December 25. Ezt a dátumot városunk valamennyi lakója asszonyok és férfiak, lányok és fiúk, fiatalok é® öregek egyaránt napirenden tartják. Az asszo­nyok és anyák azért, lpgy a karácsony ünnepén kedves aján­dékokkal lepjék meg szerettei­ket, férjeiket és gyermekei­ket, az apák azért, hogy hasonló ajándékokkal kedves kedjenek a család tagjai­nak. a gyermekek azért, hogy hatá. :ian örcrrimel fogadják szüleik ajándékát. Erre az ünnepre készültek fel váro­sunk üzletei, játékboltjai, cse­mege és cukrász üzletei. Ha végig sétálunk a Rákóczi- úton, városunk főutcáján nyu god. an nevezhetnénk az önte­tek utcájának. Szinte nincs egyetlen ház, amelyben ne len ne üzlet. Vas, fűszer, textil, cukrász és egyéb üzletek. egy­mást v állítják. Az árleszállítás óta a „csúcsforgalom’' kiií zsbé­hez értek el üzleteink. Városunk dolgozói nemcsak azért vásárolhatnak és válogat­hatnak a szebbnél-szebb ruhá­zati cikkekben. rövteárukban, fűszer és. csemege választék kö­zön, mert pártunk és kormá­nyunk fokozott gondoskodásá­val a tavalyihoz képest ma sokkal olcsóbban jutnak do’- gozóink az árucikkekhez, hanem azért is — amely szintén kor­mányunk szerető gondosko­dását tükrözi — mert Salgó­tarján üzlethálózata a főváro. áruelosztás-ban részesülő ha­talmas csemegoüzlettel és kö­tött-rövidáru üzlettel is bővült. A kereskedelmi dolgozók és vásárlók segítségére sietünk akkor, amikor a gyorsaibb és kényelmesebb vásárlás érdieké­ben most sétára visszük olva­sóinkat a városunk fő-utcáján elhelyezett üzletekbe. A Kötött és Rövidáru Boll dolgozóink minden igényét ki­el égi-öen zsúfolásig meg van tömve árukkal. Itt a család minden tagja részére vásárolha­tunk különböző ajándékokat Női és férfi fehérneműk nagy választéka hívja fel a. vásárit figyelmét. Férfi hálóinget 97.5C forintért. Kötött kesztyűket 41.90. forintért vásárolhat un:!. De vehetünk sí-sapkát, avagy egy-^gy „minta férjnek“ kiváló minőségű nyakkendőt is. Az árleszállítás óta a kötött és röv'dáru boltban vásá­rolt árukkal dolgozóink már több mint félmillió forintot takarítottak meg. Az utca másik oldalán a Kis­kereskedelmi Vállalat cipő üz­letének kirakata hívja f-e] az érdeklődök figyelmét. Cipők kü­lönböző kivitelben és árban, nagy választékban kaphatók. De cember 14-ig ennek az üzletinek a forgalma meghaladja 140.000 forintot. Felhívjuk olva­sóink figyelmét érdemes ide is benézni. Ha a Kisipari KTSZ-ek munkájában akarunk gyönyörködni ne csak a kira­katot nézzük miéig, hanem láto­gassunk be aiz üzletbe is. Itt is mindent vásárolhat, házi sző. testől, a különböző kivite­lű cipőkön keresetül, gyermek- játékig mindent. Ha vásárlási szándékkal megyünk ki a város­ba, mem mehetünk el az új csemege-üzlet előtt sem. A ki­rakatokat a :iá nd ék-kosaraik dí­szítik, — a dolgozó férjek egyik legkedvesebb ajándékát képezd. Szatorna, szalámi hentesáruktól roskadoznak a pultok. Itt itaJ_ is be lehet vásárolni. Pezsgő 38.50 forint, habzópor 17.50. balatonmelléki borok 20.40-ért. Az előrelátó dolgozó pa­raszt, aki már teljesítette beadását és a szabadpiacon értékesített termeivénye után a vaskenes&edésbe lá­togat el, mezőgazdasági kisgépek mellett kocsi- náfokat, hordóabroncsokat mos1: már minden nehézség nélkül beszerezhet magá­nak. Legnagyobb forgalma mégis a;z Anyák Bókjának van. A ki­szol gá'ók udvariasan kérdik az anyáktól: mivel szolgálha­tunk ... tessék kérem, bőven le­het választani. Bébi holmikban, kis kocsipaplanokban nincs hi­ány. De a boldog anya ebben az üzletben magának is vásiároJ- hait. Ezt azonban ajánljuk a férjeknek is, -mert, aki ked­veskedni akar piciny gyer­mekének egy tipegőt 37.50 fo­rintos árban, a feleségének kü­lönböző színekben és választék­ban fejíkendőkbő! 60 helyett 48 forintos árbairt, nyaksálakból' pedig 39 forintos árban vásá­rolhat. Szombacon a régi for. galommal szemben 8000 forinj- tal többet vásároltak dolgo­zód. A Béke cukrászda előtt egy kékmackós apróság ágasko­dik a kirakat felé, s pisze orrát szinte nekinyomja a kirakat üvegének és úgy nézi, a sok-sok szaloncukrot, a különböző ízű és finom­ságban nem szegény csoko­ládéféleségeket. Megkérjük a velünk sétáló vá­sárlókat, ide is fessenek benéz­ni. A főutcai sétánk végétért. Az említett üzletek melleit még számos üzlet van, amely mind- mind dús választékú árükkail rendelkezik. Amit most mon­dunk és ajánlunk meglepetésnek hagytuk kedve® olvasóink szá­mára. Ezt nemcsak a háziasz*' szonyok, de a dolgozó nők fi­gyelmébe is ajánljuk. A mi egy­re javuló eitetszinvonalunk eme­lése érdekében a csemege-üzlet új módszerről kedveskedik vá­sárlóinak. Ne tessék tolakodni, nem kell sorbanállni, mert a le­adott megrendelés után a csemege-üzlet dolgozói ház­hoz szállítják a megrendelt árut; Már késő van. Fiatal párok­kal. munka után sétáló dolgo­zókkal találkozunk az utcán. A város utcáinak világításai mel­lett kigyulladnak a neon-csö­vek a város üzleteinek kiraka­taiban iis, amelyek még szebbé, még megkapóbbá teszik a szebbnél -szebb áruhalmazoka t. Ezek a pompába öltöztetett ki­rakatok a kormányprogramm megvalósításáról, az életszín­vonal naponkénti emelkedésé­ről b^szétoek. A festőién szép Pécsköt szür­ke köd fátyol borítja. A magas- banyú'.ó sziklacsúcs matt szűk völgy terül el, amely oly féltőén öleli keblére a pirostetős tanyai házakat, mint édesanya a gyer­mekét. A magyar tájai csodála­tos vá'tozalaiaak egyike termeti itt meg... Csontig maró szél süvölt a jobbágykorbeli épületek között, bele-belekapaszkodva a rogya­dozó háztetőkbe, kerítésmarad­ványokba. mintha egy csapásra el akarná söpörni az álkos múlt minden hagyományát. A puszta mai képe bizony vegyes érzel­meket kelt bennünk. Csak a két­oldalt elterülő egybetagositott öldtáblák mutatják, hogy a pusztán a gyapjúóermelök haj­tottak végre „honfoglalást"... gyapjútermelő telep vezetője bizony nem szívesen mutogatja senkinek ez üzemegységet. Mi mepértjük őt.. Virostyák an­nál szívesebben beszél a puszta jövőbeni tervéről. „Az új mező- gazdasági beruházások lehető­séget adnak arra, hogy megvál­toztassuk a puszta arculatát. Ez lesz a központi major. Az 1954-es gazdasági évben e pusztának úgy kell k néznie, mintha skatulyából húzták vol­na ki." E példa hallatára, mosolyra húzódnak ajkaink, s a képzelet­ben már magunk előtt látjuk a modernül megépített gyapjúter- me'.ö majort... „A magtárt kitatarozza’:. Nem érdemes újat építem, mert ez még eltart vagy 10 évig. Meí­istállót ott még érdemes kijaví­tani, 30 darab ló elfér benne. Amott jobbra, villanyerőre be­rendezett bognár- és kovácsmű­helyt építünk. A puszta udvarát kikővezzüu, az épületeket egy­színűre festjük, s a puszta Pécsim felőli részét fenyőfával szegélyezzük. * A gyapjútermelés ma igen nagy népgazdasági jelentőség­gel bír. A gyapjú egyike a leg­fontosabb könnyűipari nyers­anyagnak. Ez adja a legjobb minőségű texHlanyágot, belőle készülnek a kiváló ruhaszöve­tek, kötöttáruk, takarók, szőnye­gek. A juh prémjéből béléseket. A tágas és rendetlen udvar' vihar utáni csendre emlékeztet, A magtár falairól leperegtek a vakolatok, mellette egy kis odú van. amelyet .,lakóijáénak" ne- eznek. Középen egy kő épület éli végső napjait, amely néhány egyéni gazda ista ló ját képezi holott az már állami tulajdon. Előtte primitiven kezelt trágya- domb terpeszkedik... Amott jobbra egy fé'ig összerogeyant zsindely est elejií ház látható, benne rádió szól... Jobbra még egy erősebb kivi­telezésű istálló, belőle juhbőgést hallunk. Ez már némi módosí­tással megfelel a nagyüzemi állattartás szigorú követelmé­nyeinek. A látottak a múlté... Itt alapos „nagytakarításra" van szükség, hogy a puszta nanuüzemi le’!eget öltsön. Virostyák Dezső a vadaskerti lette egy 500 férőhelyes modern juhhodá'yt építünk, amely előtt kitéglázott etetőtér lesz, szabvá­nyos etelövályukkal. A majorba kövezett út fog vezetni, két szé­lén ,,kanadai nyár" — fasor­ral... Szóval minden felesleges épületet lebontunk, a romo’at eltakarítjuk. „Amott, azt az új épületet átalakítjuk" — mutat ujjúval egy túlméretezem ba­romfitenyésztő épület felé, amely most kihasználatlanul hever. — Ott foglal majd helyet a kétszer húsz férőhelyes férfi és az egy­szer húsz férőhelyes női szállás, elkülönített férfi női mosdóval és egy betegszobával. Ide lesz még beépítve az üzemi konyha világos étkezdével, aztán dol­gozói lakás, iroda, fogadószo­bával, míg végül ott az épület sarkában a‘ traktorszerelőműhely kap elhelyezést. Azt a rozoga téli sapkákat, gallérokat készí­tenek. Ez a fontos népgazdasági érdek szabja meg a gyapjúter­melő telep dolgozóinak munká­ját. E pusztán, hogy félreértésbe essék nem juhtenyésztés, hanem „direkt” gyapjútermelés folyik. Itt most egy ötszázas vegyes juhfalka van; ürük és jerkebá- rányok mind. Fajtára nézve to­latható köztük cigája és alföldi fésüsmerinó. 'A magyar fésűs- merlnó: legfontosabb fajtánk, 6—8 centiméteres gyapjút ad, 4—6 kilogrammos nyirósúlíyal. A kosok súlya 40—60 kilo­gramm. Virostyák telepvezető elmondja, hogy a jövőben csak a magyar fésüsmerinó juhokat fogiák .megtartani a gyapjúter­melésre. A gyapjútermelést el­sősorban a juhok takarmányo­zásának megiavításával kíván­ják fokozni. Ennek megvalósí­tása érdekében már jelentős eredményeket értek el. A pusz­tát körülövező fö’deket. őszi ta­karmány keverékkel vetetlek be, amíg a koratavaszi legelőket biztosit Iák a juhok részére. A további cél az, ' hogy minden egyes rossz legelőt felszánta­nak. amelyen füves vetésforgót létesítenek, A juhokat most a téli hónapokban, a nyírásáty- áílay növelése érdekében abra­kolásban részesítik. Ez növeti a juhok kondícióját, fokozza a gyaojútermelést. N any on fontos az is, hogy a megóvó juhako'ban a szellőz­tetés, a tiszta levegő biztosítva legyen. Fontos ez nemcsak a juhok egészsége, hanem a gyap­jú jó minősége mialt is. A szak­szerűen készült etetőtárcsának is nagy jelentősége van. Az ilyenből nem hull a takarmány a juh bundájába. Ugyanis a ta­karmányozás folyamán beálló rendellenesség zavart okoz a gyapjú növekedésében. A gyap­júszál egyenlőtlen vastagságú, s ennek következtében szaka- dékonnyá vátik. Az ilyen gyapjút a textilipar setejtnek tekinti. Ezen a téren még vannak javí­tanivalók Pécsköpusz án, s re­méljük, hogy a jövőben ezeket a kisebb mulasztásokat is ered­ményekké változtatják a lelkiis­meretes és szakszerű munkát végző juhászok. Az 1954-es évi viszontlátásig bú-süt vettünk Pécsköpusztá- lól. Hazafelé menet, amikor el­értük a bányai iisvasutat siló­töltőgép zúgására lettünk fi­gyelmesek. Közelebb mentünk. Antal József, Kakukk Mária, Réti Erzsébet nyalábszámra hordták a géphez a megsárgult kul oricaszárakat. Joó Miklós traktorvezető, s a fiatal Lipták Kati szorgoskodtak a gépnél. Arcukat pirosra csípte a hide decemberi szél. A nagy munka hevében Joó Miklós olykor-oíj- kor cuppanós csókot adott Lip­ták Kati orcájára. Ennek lát­tán mosolyra nyílik ajkunk ... Mivel nem akarjuk zavarni a fiatatokat, elmondjuk azt, hogy a silózásra csak azért tértünk ki, mert a szovjet tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy a ju­hok ' részére kitűnő takarmány a siló is. Ezáltal a juhok télen sok tápanyaghoz, vitaminhoz jutnak... (lantos—cene—kiss)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents