Szabad Nógrád. 1953. december (9. évfolyam. 96-103. szám)

1953-12-16 / 100. szám

8 1953 december 1«. SZABAD BÍOGRAD A napokban rövid látogatást tettünk a kisterenyei állami gazdaságban. Arról tudósítjuk olvasóinkat, amit bent a gaz­daságban és annak környékén láttunk. Nagy a hiányosság, sok a tennivaló az üzemi konyha kö­rül. Émelyítő és erjedő szag ütötte meg orrunkat, amikor beléptünk az üzemi konyha előszobájába. A sarokban egy­másra öntve feküdt a burgo­nya és a íejeskáposzta. Sőt, hogy még jobban keveredjen a két élelmiszer, néhány sütő- teknőt és egyéb edényeket is tettek rá. A konyha szűk, sötét helyi­ség. Látogatásunk idején éppen takarítottak. A helyszűke miatt az egyik sarokban meszeltek, a másikban burgonyát hámoz­tak. Az étkező, amely ugyan­olyan kicsi, mint a konyha, egyáltalán nem elégséges 150 ember befogadására. így a dol­gozóknak -gyakran kell egy­másra várni, míg végül asztal­hoz jutnak. De a legnagyobb baj az élel­miszerraktár körül van. Az en­nek kijelölt helyiség kicsi és vizes, úgy, hogy a falak mel­lett felhalmozott liszteszsákok nyirkosak. így fennáll az a ve­szély, hogy a liszt rövid időn belül csomós lesz és megpené- szesedik. A papírzsákokban tá­rolt szárított hagyma a nyirkos levegőtől rothadásnak indult. Az itt felsorolt hiányosságok bizonyítják azt, hogy milyen nagy szükség tenne a gyors in­tézkedésre, egy új élelmiszer- raktár elkészítésére. Ugyanebben az épületben van a női szállás. Itt is súlyos kifogásolnivaló van. Ugyanis a szálló előszobáját mosókonyhá­nak használják. Persze mosás alkalmával a gőz könnyen be­hatol a szállóba, ami egészség­telen a dolgozó nők számára. Márpedig a dolgozó nőnek a munkája után egészséges és kényelmes pihenésre van szük­sége. Ezután megtekintettük a gazdaság javítóműhelyét, ahol a dolgozók panaszkodtak a szerszámok hiánya miatt. Egyik elvtárs elmondotta, sok­szor hosszabb ideig kell egy­másra várniok, hogy ugyanaz­zal a szerszámmal dolgozhassa­nak. Emellett nem fűtik rende­sen a javítóműhelyt. Persze ennek az eredménye megmu­tatkozik abban, hogy például két traktor már hónapok óta javításra vár, holott a gazda­ságnak igen nagy szüksége len­ne rája. Utolsó állomásunk a gazda­ság tehenészetének egyik farm­ja volt. Sok bírálat mellett hadd mondjunk dicséretet is a gaz­daságról: A korszerű istállóban mindenütt tisztaság, s a legna­gyobb rend uralkodik. A falak és a gerendák hófehérre van­nak meszelve, a teheneken se­hol egy piszkos folt, alattuk tiszta alom. Egyszóval: mindez a munkások jó és szorgalmas munkájáról és a brigádvezető lelkiismeretes vezetéséről tesz tanúságot. Vincze Nemesek brigádvezető elmondta, hogy a farmjukon 90 marhát nevelnek, amiből 81 darabot fejnek. A napi fejési átlag egy tehén után 8 liter. Vincze elviárs csupán azt a pa­naszt tette, hogy „a dolgozók szobája”, amely egyben „tej­hűtő“ is, nem alkalmas arra, hogy munkáját még tökélete­sebben tudja elvégezni. Az iro­dában, illetve a tejhűtőben nem szabad fűteni, s ha meg­jönnek a nagy hidegek, nem tudja, hogy fog ott dolgozni. Végül azzal búcsúzunk, hogy a gazdaság vezetői a hibákat igyekezzenek minél előbb ki­javítani. (Kaszás — Kiss) Hizlaljuk a sertéseket magas súlyúra VI agyarprszág egyike azok- nak az országoknak, »hol a lakosság számához vi­szonyítva a sertésállomány a legmagasabb. Ugyanakkor ke­vés az a hús- és zsírmennyi­ség. amelyet ez a viszonylag magas sertésállomány dolgozó népünk számára ad. Kevés azérí, mert alacsonyak a vá­gási átlagok. Mi ennek az oka? S milyen kárral jár ez? Mi a feladatunk a jövőben? Az egyéni sertéshízlalás első­rendű feladata az, hogy a ház­tartás évi zsírszükségletét biz­tosítsa. Ez a feladat irányt szab a sertéshízlalásnak Is. Ér­demes tehát — különösen most — foglalkozni a hizlalás külön­böző módjaival és vágási ered­ményével. Természetesen a hús és fehéráru (szalonna, háj. bél­zsír stb.) arányát befolyásolja a takarmányozás is. Ez szembe­tűnően észrevehető a 90—120 kg-os sertésnél, amely egyfor­mán húsra és zsírra hizlal­ható. Gyakran előfordul az az eset, hogy az alacsony súlyon beállított süldő hizlaló takar­mányon hizlalva már 80—90 kg-os súlyban elzsírosodik, be- íokásodik, a takarmányt tovább Ivoffltalvásy! vásárié ittwwek. nemi«! A Salgótarjáni Kiskeres­kedelmi Vállalat 35-ös szánná nyomtatvány­boltja. évvégi leltárát december 27-éfi kezed meg. A zavartalan ellá­tás érdekében kérjük a aenűeíéseket időben fel­adni. már nem jól értékesíti. Azon­ban ennél magasabb súlynál túlnyomóan zsírra való hizla­lásról lehet szó. A 130 és en­nél magasabb súlyhatár az, ami bennünket közelebbről érdekel, hiszen a begyűjtési miniszter rendelete alapján 126 kg-on fe­lüli hízottsertések vágása van engedélyezve. Ezt a súlyhatárt azonban nem mindenütt tart­ják be, jóllehet a hizlaló rová­sára. A be nem tartás egyik oka az. hogy „nem eszik a hízó“ és más út nincs, mint le kell vágni. Ezt legtöbbnyire a rendszertelen etetés okozza (a takarmányadag hol kevesebb, hol több. az etetést nem óra­rendszerű pontossággal vég­zik, egyoldalú a takarmány, a darát sok vízzel felhígítva ad­ják, aminek hátránya még az is, hogy nagy lesz a szív, a vese munkája, szivacsosak lesznek a szövetek, tehát kisebb lesz a tényleges súlyszaporulat). A másik oka az; hogy a 140 —160 kg-os súly eléréséig, vagy elfogy a takarmány vagy előfordul olyan eset is, hogy sajnálják' „beleeletni“ a drága kukoricát. Nézzük meg, melyik hizlaló csapja be önmagát. Az-e, aki a legmagasabb súly eléré­sére törekszik, vagy pedig az-e, aki a hizlalást megszakítva le­vágja a hízóját. A 120—150 kg-os hízó ketté­hasítva 40—55, míg a 160—200 kg-os hízó 65—70 százalékos fehérárut ad. Tehát súlyához viszonyítva is sokkal több zsír várható a magasabb súlyú hí­zótól. A 160 kg-on felüli hlzó eléri a 16—17 százalékos daraértéke- sítést. ami 100 kilónyi feletetett takarmánytól való súlygyara­podást jelent. Ez a gyarapodás mondhatnánk, teljes egészében zsírra való gyarapodás. Vég­eredményben tehát a minél magasabb súlyra való hizlalás elérésével jutunk legolcsóbban a zsírhoz még abban az eset­ben is. ha a kukoricát meg kell vásárolni. Ma már az sem lehet közöm­bös, hogy milyen minőségű zsírt kapunk. Az alacsonysúlyú, „nem érett“ hízó zsírjában aránylag több a rostanyag, ke­ményebb, nem olyan ízletes, mint a nagy súlyra hizlalt, „érett hízóé“, amelynek legíz- letesebb a zsírja és finoman szemcsézett. sertés hizlalásánál tehát nem érdemes olymódon takarékoskodni, hogy kevesebb takarmányt etetünk, mert drá­ga a* takarmány, hiszen amint a fentiekből láthatjuk éppen ez a takarékoskodás drágítja meg legjobban a hizlalást, il­letve a hús és a zsír előállítá­sát. Az idei, jó kukoricatermés szinte korlátlan lehetőséget ad a hizlaláshoz. Használjuk ki az adott lehetőségeket, mert ez egyénenként és az egész nép­gazdaságunk számára nagy előnnyel jár. Dermá.i Miklós főállattenyésztő. SZABAD NOGRaD A* MDP Ncxjradrr.eqyöí Párt­öizontsáqának lapja Felelős kiadó: He.ldö József Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salqotarlar Rákócziu. 94 Telefon: felelős szerkesztő 30 Ipari mezőgazdasági és kultúrrovat 32, kiadóhivatal 486 Szikra r.apnvomda Budapest Rökk Szilárd-utca 6 P v Kulcsár Mihály Kitünően játszott a Salg ótarjáni Bányász védelme Salgótarjáni Bányász—Budapesti Honvéd 0:0 Hatalmas érdeklődés nyilvá­nult meg a vasárnapi Salgótar­jáni Bányász-Budapesti Honvéd labdarúgó-mérkőzés iránt. Nógrád megye valamennyi helyéről Sa’- gótarjánba jöttek a sportszerető dolgozók, hogy lássák annak a magyar válogatottnak 7 tagját, akik november 25-én Londonban világraszóló diadalt, értek el, s a labdarúgó mestereket saját hazá­jukban győzték le. A mérkőzés előtt már egy órával megtelt a nézőtér, s mint­egy 9000 szurkoló szorongott, s várta izgatottan a két csapat já íékosainak találkozóját. A kezdés előtt Salgótarján valamennyi üzeme szép ajándékokat adott át a vá­logatott csapa t tagjainak megbecsülése és szeretete je­léül- A nógrádi bányamedence hős bányászainak szívből jövő jó kívánságát tolmácsolta virág­csokor átadása közben egy szta­hanovista vájár. Majd az Acél­árugyár igazgatója nyújtott át hét szép fokost, a gyár dolgo­zóinak ajándékát. Ezután az utánpótlás kimeríthetetlen for­rása, a fiatalok küldöttei-. út­törő lányok ás fiúk köszöntötték a kedves vendégeket. Majd az Üveggyár, a Tűzhelygyár és a Zagyvapálfalvi Gépgyár ajándé­kait vették át örömmel a játéko­sok. A Salgótarjáni Kiskereske­delmi Vállalat hatalmas kosarat ajándékozott a sport hőseinek, amelyben sok ajándék volt. Ezután Kiss Gyula, a Salg. Bá­nyász kapitánya nyújtott át üd­vözlő szavak kíséretében egy szép virágcsokrot Puskás Ferenc­nek, a Honvéd csapatkapitá­nyának. A mérkőzésen sokszor csillog­tattak tudásukat a válogatott í játékosok. Sok szép támadás fu­tott a pályán, azonban a befeje­zés nem sikerült egyszer sem, mert Vége tértek az NB II küzdelmei. Nógrád megye NB II-s bányász­csapata, a Nagybátonyi Bányász az utolsó mérkőzésen a Lőrinci Vasas elleni győzelemmel har­colta ki véglegesen a bennmara­dást. Nézzük meg, mi a helyzet megyénk egyik legnagyobb bá­nyászsportkörénél. Mi az oka annak, hogy ilyen gyengén sze­repeltek a nagybáíonyiak az NB II-ben és miért nem fejlesz­tik a sportkört több szakosz­tállyal. Nagy baton y a felszabadulás után, 1950-ben lépett a városok sorába. Addig, csak egy-két bányája volt a köz­ségnek. Az 1950-es esztendőben egymásután nyíltak meg az újabb és újabb tárnák, s lassan kifejlődött a községtől mintegy másfél kilométerre az egészen új városrész, amelyben korszerű emeletes házak, munkáslakások hirdetik, hogy Nagybátony már több, mint valaha volt. Azonban amilyen gyorsan és szépen fejlődött az új város, olyan gyengén fejlődik a bá­nyászváros sportja. Ezt jól tud­ják a váiros lakói is. s talán szé­gyenkeznek is miatta. Horváth Imre vájár így vélekedik erről; — Nálunk nem sokat törődnek a sporttal, pedig NB II-es csapa­tunk van, de lehetne komolyabb ökölvívó- és aüéiiagárdárrk is. S ez mind a sportkör vezetőségé­nek a hibája. A sportkör vezetősége nem sokat tesz a sport érdekében. A függetlení­tett sportköri elnök, Homhányi András kezébe van a sport­ügyi irányítása. Azonban Hom­hányi elvtárs a sport terén még igen járatlan, hiszen nemrégen került a sportkör élére (ebben az évben ő már a harmadik el­nök). Teljesen tájékozatlan a szervezés kérdésében, s járatlan az ügyek intézésében is. Az előd­jei igen szervezetlenül, rendszer­telenül dolgozó sportkört hagytak rá. Azonban azóta sem igen vál­tozott meg a helyzet a nagybáto­nyi bányászspor-.körben. Az új vezetőség fennállása óta még egyetlen vezetőségi ülést sem tar­tott, de munka tér ve sincs. A sportkörben nyolc Szakosztályt tartanák számon, de ez csak pa­píron van meg, mert csak a labdarúgó-szakosztály és az ököl­vívó-szakosztály működik — úgy ahogy. A szakosztályi értekezle­tek is teljesen ismeretlenek a nagybátonyi sportkörnél. Rom- hánvi eivtársnak az a vélemé­nye: hogy nem az ülés a lényeg, hanem az, hogy mindenki spor­toljon! De a valóság mégis mást mutat. Az aktív sportolók száana még a százat sem éri el. A sportkör adminisztrációs ügyeinek kezelése is igen felelőt­lenül folyik. Erre jellemző, hogy az ifi labdarúgók hat tagja, a sportkör hibájából igazolás nél­kül játszotta végig az idényt, megtévesztve minden alkalom­mal a játékvezetőket. Az atlétikai szakosztályt is ré­gen meg kellett volna alakítani az új bányászvárosban, hiszen erre a szabályok is kötelezik a sportkört. Ezt a szabályi; pedig úgy hidalták át, hogy felkérték a helybeli 209. sz. Munkaerőtar­talék -Sportkör atlétáit, indulja­nak a Nagybátonyi Bányász szí­nei alatt. Ezt meg is tették több versenyen a tanulók. Pedig ez helytelen még akkor is, ha ké­sőbb úgyis a Nagybátonyi Bá­nyászban fognak majd hivatalo­san sportolni. Helytelen még az Is. hogy a két. sportkör, a Nagybátonyi Bá­nyász és s 209. sz. Miüikaerőtar- tarékök Sportköre között nem jő a kapcsolat. Mindkét sportkör a salgótarjáni csapat védel­mének tagjai egymást felül­múlva. oíoszlánként harcol va hárították ezeket. Az első félidőben kiegyensü lyozott játék folyt, ekkor mine! két kapu előtt akadt góllövési alkalom, de a csatárok igen ké nyelmesen játszottak, s így a védelmek időben náritani tud­tak. A második félidő elején a ha­zai csapat csatárai a védelem támogatásával sok támadást ve­zettek Grosics kapujára, azonban a válogatott kapuvédő kitűnt formában hárította ezeket. Majd a félidő második felében a hon­védcsatárok szinte boszorkányom ügyességgel vitték fel a tarjáni kapura a labdát, s ekkor nag^ munka hárult a hazai védőkre. A játéknak ebben a részében még a tarjáni csatárok is szinte va­lamennyien segítettek a véde­lemnek. Oláh biztos érzékkel futott ki kapujából két alkalommal is. Szőj ka szintén már a gólvonalról mentett kétszer, Kiss, Para, Jedlicska és Dá­vid is igen nagy munkát végzett azért, hogy a góltól megvédjék a tarjáni kaput. Ez sikerült is. S így a hazai vé delemnek oroszlánrésze van ab­ban, hogy a tavalyi bajnokcsa­pattól, a Budapesti Honvédtó: egy pontot el tudtak venni. A két csapatból, Grosics. Ló ránt, Bozsik és Czibor. illetve Oláh, Kiss, Para. Jedlicska, Szojka, Dávid és Csuberda já­téka volt kitűnő. Hernádi játékvezető igen sok hibával vezette a mérkőzést igaz, hogy ebben nemcsak ő a bűnös, hanem az ige,n rosszu' működő Siklósi és Tausz partjel­zők is, akik sok esetben helyte lenül ítélkeztek. Szilárd alapokra kell fektetni az új bányászváros sportját szükségből ugyan egy sport­pályát használ, de mégis elszi­getelődnek egymástól. Az élsz: getelődés nagyobb részben Bá­nyász részről tapasztalható. En­nek felszámolására történtek ugyan lépések az MTSK részé ről. A kapcsolat megteremtésé célozta például az. hogy a bá nyászsportkör vezetőit meghív ták az MTSK vezetőségválasztf ülésére, majd később évzáró ün­nepségre, amikor 77 vizsgát tét vájárt, közöttük számos spor­tolót bocsátottak a Bányász ren­delkezésére. A Nagybátonyi Bá­nyász vezetősége azonban egyik meghívásnak sem tett eleget. Hibás a Nagybátonyi Bányász vezető­sége abban is, hogy létesítmé­nyek hiányában ..jóformán alig van alkalom a környéken a spor­tolásra. Atlétikai pálya egyálta­lán nincs. Labdarúgó-pálya is csak egy van, de ez sem egész­séges, mert a körülötte felhal­mozott hatalmas salakhegy mér­ge® gázokat ont magából, s így állandóan rossz a levegő a pálya környékén. De veszély fenyegeti már egyébként is ezt a pályát, mert áz építkezések kiterjedése folytán teljesen beteijietik ezt a területet. Új pálya létesítése frá­nyában azonban még ezideig igen keveset tettek a sportkör veze­tői. Pedig 1950-ben kapott a sportkör 80.000 forintot ü.j pá­lya építésére. El is kezdték a pálya építését, de igen rosszul gazdálkodtak a pénzzel és ez ha­mar elfogyott, s mindössze csak néhány köbméter földet moz­gattak meg. így azután a pálya építése abbamaradt. De nem is bánkódtak ezután a sportkör­ben, mert később kiderült, hogy ez a hely nem alkalmas a pálya építésére. Most azután úgy fest a dolog, hogy hamarosan egyet­len pályája sem lesz a nagybá- tonybsportköröknek­Súlyos hiba még a sportszerek lelkiismeret­ien kezelése is. Nincs a sport­körnek szertára, nincs a spor­tolóknak saját helyiségük, torna­termük. De folytathatnánk a hibák leírását hosszú hasábokon keresztül. Hiszen nem sokat tet­tek a sportkörben azért sem, hogy MHK-előirányzatukat és fejlesztési tervüket teljesíteni tudják. Pedig egészen biztosan lehetett volna módot találni ezek­nek a teljesítésére is. De a veze­tőség a kényelmesebb mego- dást választotta és gondolta, elég nagy munkát végez akkor, ha megmenti a Nagybátonyi Bá­nyászt az NB Il-ből való kiesés töl. Az itt felsoroltakból világosan kitűnik, hogy nincs biztosítva a nagybátonyi bányászok részére a felüdülést jelentő sport. Az elkövetkezendő évben szilárd alapokra kell lefektetni a bá­nyászváros sportját, s a hibá­kat ki kell küszöbölni, hogy azután a nógrádi szénmedsncé- hez méltó sportélete legyen az új bányászváros dolgozóinak is. HIRDETÉSEK Magasépítési tervező irodához statikus tervezőt, épül.etszerkesztőt, kalkulál irt felvesz a Nógrádmegyei Tatarozó és Építő Vállalat. Salgó­tarján. : Kilenchónapos dakszli szuka barna kutyára elveszett, kérem, ha valaki tud róla. értesítsen. A kutya Lili névre hallgat. •Y'irv'-ay Jenő, Salgó­tarján. -Rákóczi-út 73. Versek a magyar labdarúgók győzelméről Az egész magyar nép, fiatalok, öregek, együtt örültek labdarú­góink hatalmas győzelmének. .Megvertük Angliát". — ezt hall­juk napról napra. Dolgozóink sze retete és megbá.csüiése övezi a sikert kivívókat. Ezt egyesek versben is kifejezik. Koroknyai Oszkár a Közgazda- sági Technikum harmadik osz­tályos tanulója versben köszön­ti labdarúgóinkat. Versének egv pár versszaka így hangzik; Úgy tűnt le Nagy-Britannia, Sok sok éves fénylő csillaga. Hogy ezután ne kerüljön Fel oda, soha-soha. S egy új csillagot, egy új meteort Hoztak a keleti szelek Hegy átvegye, s kezébe tartsa Győzelmét a világ labdarúgói fe­lett. Mi nem profitért űzzük a labdát, Erőnket fejlesszük vele, Velünk a vilaq összes népe, A békeharc hős serege. Ne feledjétek sportolóink Titeket a párt neveit. Az ő szelleme segített Hozni új győzelmeket, Gaál István is versben örökítet­te meg hatalmas győzelmünket. Versében többek között ezeket ír­ja: Nézzük! itton, mi történik Székek, kalapok repülnek, Az ifjak és vének csókra, Boldogító táncra perdülnek És távol 105-000 ember csügged Es néma a Wembley-stadion Büszke vagyok én, Hogy magyar vagyok, Hogy a mi kicsi hazánk Győzelmet aratott És távol a világ szíve dobog. A magyar győzelem újra fel lobog. Pádár Sándor is versben kö­szönti a győztesen hazatért lab­darúgóinkat. Versének egy része a következőképpen hangzik: Legújabb nagy győzelmetek Az angol válogatott felett, Történelmi esemény lett. Hősökké avat titeket Ragyogó volt. Kilencven nehéz percen át Hallgattuk Szepesi szavát, Lelkünk tengeren is át szállt, S legyőzte a nagy Angliát; Magyarország! Népünk együtt harcol sportoló fiaival Vasárnap délután a Salgótar­jáni Bányász—Budapesti Honvéd labdarúgó-mérkőzés után a sál. götarjáni November 7 filmszín­házban hatalmas érdeklődő tábor gyűlt üísze, hogy a Megyei TSB rendezésében vetítésre kerülő „Évszázad mérkőzése" című fil­met megtekintse, amely a ma­gyar labdarúgó-válogatóit világ­raszóló londoni győzelméről ké­szült. A film vetítése előtt ha­talmas tapsvihar közepette lépett az emelvényre a győztes csapat kapitánya Puskás Ferenc és Czibor Zoltán, a TSB-vezetöl< kí­séretében. Majd Puskás Ferenc számolt be a nagy mérkőzésről és arról, hogy milyen körülmé­nyek között született meg ez a nagy győzelem. Beszélt arról, hogy milyen nagy különbség van a felszabadulás előtti »portéléi és a ma sportja között, hogy mi­lyen hatalmas támogatásban ré­szesíti pártunk, kormányunk, a dolgozó magyar nép a sportot és a sportoló fiait, így azután együtt van a sportoló a szurkoló néppel minden versenyen, s együtt harcolnak a jobb eredmé­nyek, s a győzelmek eléréséért. Erre mutat az is. hogy a spoi tolók jobb eredményei után egyre jobb eredményeket érnek el dol­gozóink a munkapadok mellett a termelés vonalán. Befejezésül Ígéretet tett Puskás Ferenc, hogy a további nagy vei senyeken még nagyobb akarássa’ és lelkesedéssel fognak harcolni a győzelem eléréséért, ezzel Is megmutatva a béketábor, a nép: demokráciák erejét és legyőzhe­tetlenségét. A nagysikerű beszámoló után hatalmas éljenzés és taps jutal­mazta a felszólalót, majd meg kezdődött a film vetítése; amely­nek lenyűgöző hatása után. a ve títés végén a nagyszámú közön­ség még hosszú ideig nem tá­vozott a teremből, s beszélték meg mégegyszer a nagy mérkő­zés egyes jeleneteit. Kifelé jö­vet azután jóleső érzéssel mondo gatták, hogy ,,ezt jól kiszurkoi- íuk!“ Szerkesztői üzenet Krekács Gyula játékvezetőnek üzenjük Palotásra, hogy a kért iga­zolványt a megyei TSB nem kapta meg. így azt nem is tudjuk vissza­küldeni. Az .ilyen fontos és hivatalos okmányokat tartalmazó levelet, vag-y ajánlva, vagy pedig express kellet: volna feladni, hogy biztosan meg­érkezzen a rendeltetési helyére. F. J.-nek Zagyvapáiíalvára: üzen­jük, hogy bátran írja alá a levelét, mert nincs mitől félnie, hiszen szí­vesen fogadjuk sportlevelezőink írá­sát és ha olyan természetű, akkor .közöljük is azokat lapunk hasábjain, írja,’ hogy milyen kitűnő • ifjúsági csapattal rendelkezik az Építők, Ez igen örvendetes. Kérjük az elviársat. hogy írásával gyakrabban keresse fel szerkesztőségünkét, hogy így se­gítséget adjunk a sportkörüknek * jobb sportmunkához.

Next

/
Thumbnails
Contents