Szabad Nógrád. 1953. december (9. évfolyam. 96-103. szám)

1953-12-16 / 100. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

M.DP NO.GRADM EGYEL PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

IX. ÉVFOLYAM. 100. SZÁM.

ARA: 50 FILLÉR

1953 DECEMBER 16.

TÁMOGASSUK JOBBAN AZ ÚJÍTÓK MOZGALMÁT

Közel egy fél éve annak, hogy pártunk javaslatára kormányunk nagyszerű programmot dolgozott ki, dolgozó népünk életszínvonalának emelése, szociális és kulturális életének ütemszerű megjavítására. Az azóta eltelt idő alatt, már egy egész sor intézkedés lépett életbe, emellett azonban szükséges, hogy dolgozóink is aktív harcosai legyenek a kitűzött célok megvalósításának. Az életszínvonal emelése — mint ahogy erre a kormányprogramm is utal — csakis az önköltség és a termelési költségek csökkentésével valósítható meg. E téren megyénk ipari üzemeiben igen jelentős eredmények vannak. Fizikai és műszaki dolgozók százai és ezrei munkálkodnak serényen azon, hogy észszerűbb, módszerekkel, újításokkal elősegítsék a termelés költségeinek csökkentését.

A bányák és gyárak dolgozói ma már világosan látják a követendő utat és tudják, hogy egy-egy újítás bevezetésével nemcsak könnyebbé válik a munka, vagy olcsóbbá egy-egy munkadarab előállítása, hanem ezzel egyidőben hozzájárulnak iparunk korszerűsítéséhez és elősegítik azt az ügyet is, amelyet dolgozó népünk saját életviszonyainak megjavítása terén maga elé tűzött.

Nickel József az Acélárugyár sztahanovista művezetője az elmúlt két év alatt 15 újítási javaslatot nyújtott be. Kökény Árpád sztahanovista lakatos csoportvezető ugyanennél a vállalatnál a felszabadulás óta 20 értékes újítással gazdagította a termelési technika fejlődését. Az Acélárugyárban meglévő lelkes újítómozgalom rendkívül nagy hatással van a gyár gazdasági életére. Az Acélárugyár dolgozói ebben a tervévben több mint 1.200 újítási javaslatot nyújtottak be, amelyből 551-et már gyakorlatban is alkalmaznak. Az elfogadott javaslatok évente, mintegy kétmillió forint megtakarítást eredményeznek. Ez a megtakarított pénzösszeg, tehát jelentős mértékben csökkenti a termékek előállításának költségeit és kedvező hatással vannak dolgozóink életkörülményeinek megjavítására.

Ugyancsak jó munka folyik a Salgótarjáni Üveggyárban is, ahol György József újítási előadó lelkiismeretes munkával segíti az újítómozgalom kiszélesítését. Nemrégen a párt-, a szakszervezet és a műszaki vezetők bevonásával újítási értekezletet tartottak és megszabták az 1954-es tervév újítómozgalmának irányvonalát. Intézkedési tervet dolgoztak ki, amelybe fölvették mindazokat az újításokat, amelyeket már elfogadtak, de még nem vezettek be. Igen helyes, hogy az Üveggyárban tervszerűséget vittek az újítások bevezetésébe. Sok helyen a megjelent rendelkezések ellenére még ma is az tapasztalható, hogy egy-egy újítást bár elfogadnak, és helyesnek találnak, a bevezetésről mégsem gondoskodnak. Ez az állapot természetesen az újítókat nem lelkesíti, hanem éppen ellenkezőleg, elvesztik kedvüket a további munkától. Egy pillanatra sem szabad megtűrni, sőt minden eszközzel harcolni kell az újítások bürokratikus ügykezelése ellen. Bányaüzemeinknél is igen gyakori eset volt, hogy az újításokat elfogadták, de annak gyakorlati alkalmazásánál már közömbösség volt tapasztalható.

A Nógrádi Szénbányászati Tröszt dolgozói ez évben 1098 újítást nyújtottak be. Ezek közül 473-at már gyakorlatban alkalmaznak, 317-et pedig kísérletezés alá bocsátottak. A benyújtott újítások gazdasági eredménye évente meghaladja az ötmillió forintot. Az anyagmegtakarítást >zem előtt tartva a tröszt vezetői tervbevették, hogy az 1954-es tervévben fokozottabb mértékben alkalmazzák Fényes Gyula főmérnök salakidomkő újítását. A salakidomkö- vel való biztosítással nagymennyiségű külföldi faanyagot lehet megtakarítani.

Ujítómozgalmunknak ezer- és ezer változata van. Eredményeink, amelyeket elértünk ezen a téren, hűen bizonyítják, hogy dolgozó népünk feladatának tartja a termelés állandó észszerűsítését. Dolgozóinkban megvan az aktivitás, szeretnek foglalkozni az újjal. A mozgalom kiszélesítésének azonban elengedhetetlen feltétele, hogy a vállalati igazgatók nagyobb súlyt helyezzenek az újítómozgalomra. Teremték meg annak a lehetőségét, hogy a dolgozók kísérlelezhes- enek, benyújtott javaslataikat pedig, amelyek a termelékenység növekedését, az önköltség kedvezőbb alakulását segítik elő, bürokrácia mentesen a gyakorlatban is valósítsák meg.

Az újítás a szocializmus építésének lendítő-ereje. Ennek az erőnek egyik kiapadhatatlan forrása, hogy segítségével boldogabb és szebb életünket formáljuk. Sokan azonban még nem ismerték fel az újítómozgalom jelentőségét. A benyújtott értékes javaslatokat elrejtik az aszalfiók mélyére, mint ezt Várai Rezső, Margittárói üzemvezetője tette. Súlyos hiba, hogy többszöri felszólítás ellenére sem olt hajlandó a dolgozok által benyújtott újításokat értékelni, bár a június 31-i rendelet meghatározza, hogy az újí- ást a benyújtás napjától számítva, 8 napon belül értékelni ell. Az ilyen és hasonló bürokratikus ügykezelés megmutat- .ozott a Salgótarjáni Üveggyárban. A formák butángázzal aló melegítését már több mint egy évvel ezelőtt javasolták,

: gyakorlatban való alkalmazása azonban még a mai napig em történt meg.

Hiba, hogy a szakszervezet vezetői sem foglalkoznak megfelelően az újítómozgalommal. Nem népszerűsitik a iváló újítókat. A párt-és szakszervezet vezetői magyarázzák neg a dolgozóknak, hogy az újítással elősegítik a közös cél egvalósításáí, az életszínvonal további növelését. Számolók fel az újítómozgalom iránt tanúsított nemtörődömséget, műszeresen számoltassák be az újítási előadókat, tartsák em előtt, hogy a termelés önköltségének csökkentésével, lolgozó népünk életét teszik szebbé, boldogabbá.

Aláírták a magyar-román növényvédelmi egyezményt

A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság között létrejött növényvédelmi egyezményt december 14-én írták alá a külügyminisztériumban.

Az egyezményt magyar rész ről Magyar András, a földművelésügyi miniszter első helyettese, román részről Jacob Farla- danechi. a Román Népköztársa- i súg magyarországi követe írta alá. Az egyezmény aláírása al- j kaiméval Magyart András és : Jacob Faríaidanschi követ beszé- j det mondottak.

Karaganda a Kazab Szocialista Szövetséges Köztársaság fővárosa egyre épül és szépül. A képen: a karagandai Lenin- sugárút.

MEGYÉNK ÉLETÉBŐL

h salgótarjáni sertéshiílalda dolgozóinak harca a töhh húsért, zsírért

A Salgótarjánból Karancealja felé vezető országút mel'tetit fekszik Salgótarján modernül megépített ser iéshizlaki áj a. A telepen szakszerű gondozás meL jetit 651 darab sertés hízik M-a, amikor pártunk és kormányunk a dolgozó nép életkörürríényei- nek megjavításával foglalkozik, különösen nagy jelentősége van e telepnek. Olcsón kell hizlalni. Az eddiginél több búst. zsírt fceM adutok a város dolgozóinak asztalára. Létrái Géza, Orgulyai Pál és Lukács János nagy S- gyeimet fordít amaik a sertés’híz- lalásnai. Munkájukat széip eredmények dicsérik. A novemberi hónapban a ió dara értékesítés eredményeként a 8.95 kg hús ráihiizíailási norma helyett, 14.45 kg hízási ©úlvátlagot értek el. Ez a’ nagyszerű eredmény Í6 mutatja, hogy a sertéshizlalda dolgozói becsülettel teljesítik nagyifomosságú feladataikat.

Fokozottabb munkát az őszi mélyszántási tervteljesítéséért

A december 10-i értékelés szerint a mélyszántást tervtelijesí- tés állása gépállomásomként a következő:

A .,200 éves a magyar szén bányászat“ emlékműszak első napján a nógrádi szénmedencében elsőnek fejezték be éves tervüket a mátranováki bányászok

Gépállomások

%

Bércét

51.7

Erdőfcünt

33.1

Ersekvadlkerit

31.7

Kairaincskesai

56.4

Kisterenye "

31.4

Mohora

54.3

Pásztó

56.1

Szócsény

52.6

Tolmács

53:7

Lássák el jobban a

falvakat

A pécsi András-akna dolgozóinak felhívását örömmel fogadták « Mátranováki Szénbányák vállalat dolgozói is. A pénteken megtartott röp. gyűléseken a vállalat dolgozói egy emberként határozták el, hogy a „200 éves a magyar szénbányászat” emlék- műszakot újabb kimagasló munkasikerrel kezdik, s az emlékműszak első napján maradéktalanul elegei tesznek 1953. .évi tervüknek. A bányászok elhatározása megvalósult. December 12-én a délutáni műszak alatt az igazgatóságon lázas izgalommal állapították meg, hogy eleget tettek a kormány programmá ól rájuk hú. ruló feladatoknak. Felszínre küldték az éves terv teljesítéséhez szükséges utolsó csel- le szenet is. Úgy döntöttek, hcjgy a „200 éves a magyar szénbányászat” emlékniűsza- kon 'i"'*mber 12-től 21-ig 13.000 ionná, 21-től az év végéig további 14.690 tonna és így összesen az 1953-as évi tervükön felül 27.690 tonna szenet adunak népgazdaságunknak.

A nógrádi szén medencében ezt az egyedülálló példát u mátranováki bányászok elsősorban a tömegtermelő munkahelyek — frontfejtések ki- szélesítésével — tudták elérni. Míg 1953 januárjában 120 folyóméteres fronthomlok, hosszon termeltek, addig de. cember 12-éti már 390 folyóméter hosszú frontfejtésen termelték a szenet. A fronU fejtések ilyen irányú növelése nemcsak azt eredményezte, hogy januártól decemberig 0.4 tonnával emelkedett a dolgozók teljesítményé, hanem gomba módjára nőttek ki a sztahanovista dolgozók is. 1953-ban Mátranovákon 145 sztahanovista oklevelet és jelvényt osztottak ki és ezzel 258 főre emelkedett a sztahanovista dolgozók száma.

A pécsi András-akna dolgozóinak felhívása alapján a mátranováki dolgozók és műszaki vezetők már felkészültek az 1954. évi terv zökkenő, mentes beindítására. Feltárd, si és elövájási tervüket 136 százalékra teljesítették és ezzel január l-re több mint 800.000 tonna lemüvelhetö feltárt szénvagyont biztosítottak. Szilárd elhatározásuk, hogy 1954-ben tovább szélesítik a frontfejtések számát és így január első napjaiban Ambrus lejtősaknában egy 70 folyóméteres, mig a csipkést üzem III-as ereszkéjében ugyancsak januárban egy 80 méteres hazafelé haladó frontfejtésen indítják be a

Az Országos Képzőművészeti Kiállítás előtt

Ali. Országos Képzőművészeti Kiállításra egyre nagyobb lelkesedéssel t készülnek Nógrád megye képzőművészei is. A megyei képzőművészeti kiállításra, — melyet Salgótarjánban december 19-én at megyei tanács kultúrtermében nyitnak meg — hétfőn dóiig 120 db műalkotás érkezett be, melyet a megyei kép. zőművészeti körök és a képzőművészek alkotásaiból gyűjtöttek össze. A kiállításon szerepelnek maid többek között ok (festmények, szobrok és fafaragások. Az eddig beérkezett alkotásokból legkiemelkedőbb Szabó István kisteremyei szobrászművész a „Répaszedőnő” című és több bányász faragott szobra. A niagybátonyí vájáriskola képző- művészeti köre egy 12 méteres bányász-szoborral vesz részt a kiállításon, mely a fiatal bányász életét mm tatja be. Bóna Károly baiglyasailjai festő olaj- festményei közül kiemelkedő a „Salgótarjáni bányász sztrájk” megörökítése. Véber Petemé kezdő szobrász egyik legkiemelkedőbb alkotása a Salgótarjáni Acélárugyárból egy munkaér- demrendes dolgozó nőről készü tett szobra.

Készülnek a járási kultúrversenyre

A járási kultúrverseny köze- termelést. Ez biztosíték arra, led téve! mindjobban benépesed- hogy a mátranováki bánya- nek a nógrádmegyei kultúrottszok 1954-ben még tovább öregbítsék eddig megszerzett jó hírnevüket.

Befejezték tervüket a zagyvái szénbányászok

tüzelő- és építőanyagokkal

A főldművesszövétkezeteíknek biztosítaniok ‘keli a falusi lákotj- ság tüzelő és építőanyaggal valló ellátását. Ezen » területen még hibák vannak. A TÜZEP-vátlala- tok hiányosain teljesítik kötelességeiket. Épp ezért a TÜZÉP- nek is sürgős intézkedést kell tennie annak érdekében, bogy a nagyoroszi, érsekvadkerti, drá- gelyipatánki fötdművesszövelke- zetek megfelelő mennyiségű és minőségű tüzelőanyagot tudjanak biztosítani a lakosság részére.

Rizst kaptak a fal\ ak

A földművesszövetkezetek szép erdményéket érteik el a falusi lakosság áruval való ellátása területén. A MÉSZÖV az utóbbi heteikben nagymennyiségű rizsi biztosított a falusi lakosság részére. A ikisíerenye és vidéke 60, mig ai Bércéi és vidéke, szövetkezetekhez 30 mázsái rizs került értékesítés céljából. Valai- menoyí földművesszövetkeze tv rendelkezik a fenyőfa • ünnepélyhez szükséges cikkekkel.

Tanácstagi fogadónap

Csabai Mihály megyei tanácstag december 18-án 9—16-ig a megyei tanács könyvtárszobájában tanácstagi fogadónapot tart.

A Zagyvái Szénbányák Vállalat dolgozói a „200 éves a magyar szénbányászat” emlékmű, szak előtti napon számolni kezdték. Ha a napa terveiket állandóan magasan túlszárnyalják, akkor az 1953. éves tervüket december 14-re befejezhetik. A vállalat dolgozói ígéretet is tettek erre. December 12-től 14-ig a vállalat dolgozói 542 tonna szeneit szállítottak felszínre tervükön félül. Hétfőn reggel újabb rohamra indultak a bányászok és

megfogadták, hogy az éves terv teljesítéséhez szükséges 25 tonna szenet előirányzatukon felül ki- bányásszálk. A fogadalmat valóba váltották és délután három óraikor büszkén jelentették: 14-én az első műszak végére kiadták ai bányából az éves terv teljesítéséhez szükséges utolsó csille szenet is. Most megfogadták, hogy december 31-ig 12.500 tonna szenet adnak terven felül ■» kormányprogra-mm megvalósításához.

Kossuth-bánya üzemből írják:

Szerkesztőségünkhöz a Nagy- báíonyi Szénbányák Kossuíh- bányaüzem dolgozói a következő szöbegű levelet tóid lék:

„Mi, a Nagybátonyi Szénbányák Kossulh-bányaüzem dolgozói röpgyülésen vitatlak meg az Arulrás-aknajak felhívását. Ez a felhívás a „200 éves triti- gyar szénbányászai” emlékmű- szakra nagy visszhangot kelteit sorainkban. Mindannyian em- lékezünkre azokra az időkre, amikor a bányászok élete nem jelentett jobbét, mint megaláztatást, szenvedést és nyomort. Sok küzdelmet és harcol rejt magában ez a 200 éves műk.

De ma már nem a tőkéseknek termelünk. Szenünk, amelyet felszínre hozunk, új országot épít, amely a dolgozók virágzó, boldog hazája. Mi, Kossuth- bányaüzém bányászai éppúgy.

mint az ország valamennyi dolgozója, termelési eredményeinkkel azért, harcolunk, hogy családunknak. gyermekeinknek szebb és boldogabb jövőt teremtsünk. Ezért örömmel csatlakozunk az andiásaknai bányászok kezdeményezéséhez. Elhatároztuk, hogy december második dekádjában 500 csille szenei termelünk terven felül a magyar bányászat 200 éves évfordulójának tiszteletére. Ebből a mennyiségből a 17-i bányász, tanácskozás napjáig 350 csille szenet termelünk ki.

Tudjuk azt, hogy a bányászok kezdeményezései eddig még mindig nagy munkagyözelmel eredményeztek. Bízunk abban, hogy ez a mozgalom új lendületet ad termelésünknek és a magyar bányászat eddigi dicső eredményeit új sikerekkel gazdagítja.”

honok is. Nógrád megyében eddig már 120 kultúrcsoport — az elmúlt év 96 csoportjával szemben — adta le benevezését, amelyben több mint 1000 kul- túrmunkás vesz részt. A 120 kultúrcsoport mellett ezen a járási versenyen már 26 egyéni számmal fellépő kuliúrmun- kás is résztvesz, így többek között egy mesemondó és egy művészi felolvasó.

Nógrád megyében az első he. lyi bemutatót Jobbágyiban, december 19, 20, 21-én tartják meg. A nagybátonyi vállalat Szorospatak özeimének bányászai, akik a termelésben is kiváló eredményeket érnek el, december 20-án mérik össze erejüket a színpadon. Zagyvapál- íalváról két csoport, a bányagépgyári és az üveggyári csoportok december 25-én tartják helyi bemutatójukat. A ceredí kultúrmunkások, akik nógrádi népi játékokat dolgoztak fel és a „Guz&alyos‘’-táineot tanulják, szintén december 25-én lépnek színpadra. (So)

. „Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra"

Gépállomásaink alaposan lemaradtak az őszi mélyszántásban. Legtöbb helyen még javában szántanak a traktorok, s így nem tudják megfelelőképpen elvégezni a kötelező télj gépjavítást sem. Bár az ésekvadkerti gépállomásnak nagyszerű kezdeményezése volt — e munkafolyamat felosztása — mégsem tudnak eredményeket elérni, hiszen a legtöbb erőgép még szánt. Két cséplőt javítottak meg és egy traktor genieráljaví- í ás át végezték el.