Szabad Nógrád. 1953. december (9. évfolyam. 96-103. szám)

1953-12-09 / 98. szám

1953 december 9.

SZABAD AOÍÍrCd

A PARTMUNKA TAPASZTALATAI

Az ideológiai munka meg jav áfásáért

A napokban a nógrádmegyei pártválasztmány ülést tartott, amelyen megtárgyalta a Központi Vezetőség október 26-i, a pártpropaganda helyzetéről és a feladatokról szóló határozatát. Az alábbi cikk az ülés elé terjesztett beszámoló, valamint a vita alapján készült.

A pártp rop agandaununk álban a felszaba dul ás óta megyénk területén is jelentős eredményeket értünk el. A párttagságnak mintegy 40—50 százaléka megismerkedett a marxizmus-leninizmus a'.apjaival. Az iskolánkívüli párt- oktatás megyénk csaknem valamennyi a'laipiSizervezetére kiterjed. Emelkedett a bányászokta- tás színvonala, ma már jobb körülmények között tanulnak bányászaink. Jelentős számú párt- és gazdasági funkcionárius, valamint pártaiktíva tanult a megyei pártiskolán is. A propagandamunka segítette megyénk párttagságának mozgósítását a szocializmus építéséért folyó harcra. Különösen megnövekedett a párttagság érdeklődése a pártpropaganda iránt az SZKP XIX. kongresszusa anyagának, Sztálin elvtárs új művének tanulmányozásánál. Ennek során megnöveikedett a hallgatók előtt a Szovjetunió tekintélye és pár toktat ásunk szervezetileg is erősödött. A szocialista iparosítás kérdéseinek tárgyalásával a bányásztanfolyamok hallgatói és rajtuk keresztül a bányászok ezrei ismerkedtek meg a szocialista iparosítás nagy jelentőségével. A szervezeti szabályzat tanulmányozása növelte megyénk kommunistáinak felelősségérzetét, fejlesztette a- bírálatot és önbírálatot.

Szakítsunk a régi tanulási módszerrel.

B ár prop aganidaimunkánlklbam

megyénk területén is jelentős eredményeket értünk el, az mégis elmaradt párttagságunk marxista-leninista nevelésének követelményeitől. A marxizmus, leninizmus egyes tételeinek elvont, dogmatikus, a konkrét tör. téne'.mi helyzettől elszakított tanulása és tanítása, az iskolás szellem, a tananyagokba foglaltak mechanikus ismételgetése nagymértékben fékezte a párt- oktatás hatékonyságát, nevelő erejét. Különösen vonatkozik ez az SZKP története tanulmányozására, ahol a hallgatók a párttörténet betűit igyekezték tanulni és nem a lényeget. A párttörténetet sók esetben úgy tanulták, mint ami a, múltra érvényes, ezért aiz egyes tételekből nem vontaik le következtetést a mi gyakorlatunk számára.

A most folyó oktatási évben is jellemző még a kőnwízű tanulás Bár a hallgatók többször idézik a „minden hatalmat a. szovjeteknek" jelszót, de azt már nem tisztáztáik, hogy mi volt annak a jelentősége a forradalom egyik vagy másik szakaszában. A párttörténet II. feiezet feldolgozásánál ai hallgatók többsége elmondotta a-történelmi eseményeket.

azonban a marxista párt ideológiát alapjainak kifejtésével Lenin elvtársinak „Af< a teendő?“' című műve alapján már kevesen foglalkoztak. Éppen ezért nem vontak le megfelelő következtetést sem a mi jelenünk számára, például az ideológiai harc jelentősége szem pontjából. Nem beszélték meg ennek az anyagnak a tárgyalásaikor, hogy napjainkban is egyre jobban előtérbe kerül az elméleti harc.

A dogmatikus tanulásnál jellemző, hogy a funkcionáriusok tanulmányozták a lenini szövetkezeti elveket, mégis több helyen megsértették az önkéntesség elvét, eltűrték, hogy dolgozó parasztokat meggyőződésük ellenére beerőszakoljanak a szövetkezetekbe. Ez, valamint a szocialista szektorokban folyó oktatással való .foglalkozás gyengesége miatt, az oktatás jelenleg a tszcs-kben a leggyengébb. A tananyagok'mechanikus tanulmányozása hozzájárult az egyes történelmi események helytelen kapcsolásához. Egyes helyeiken a mindenáron való. aktualizálás jellemző, a történelmi viszonyok és időszakok figyelmen kívül hagyásával, a másik — ez ritkább — a magyarvonatkozású témák teljes elhagyása. A szocialista iparosítás tananyagának feldolgozásánál háttérbe szőrűit a szocialista termelés céljának ismertetése.

Az anyagok dogmatikus és mechanikus tanulása, és elmondása nem biztosította az elmélet és a gyakorlat egységét propagandamunkánkban. Az elvi kérdések helyett nem egy helyen, mint a kisterenyei és nagybáto- nyi szemináriumokon a termelés időszerű kérdését tárgyalták meg, ai falusi szemináriumokon pedig a begyűjtés és az adófizetés problémáit

Bátor véleménynyilvánítás az ellentétes ideológia elleni harcban.

Propagandamunkánk igen komoly fogyatékossága, hogy nem nevelt bátor véleménynyilvánításra, önálló gondolkodásra. A hallgatók nem egy esetben komoly problémákat vetnek_ fel, amelyeket a propagandisták nem vesznek figyelembe, sőt visszafojtják a szót a hallgatóikba. A pártszervezeteknek, propagandistáknak pedig feladata, hogy megkeressék a módját, miképpen fejthetik ki ai hallgatók valóban véleményüket, gondolatukat. Nem egyszer azonos problémák térnek vissza egv-egy foglalkozáson, mert a propagandista nem ad arra. megfelelő, kielégítő magyarázatot.

Pártoktatásunkban eddig nem neveltük eléggé kádereinket a materialista világnézetre és a dialektikus gondolkodási módra. Ennélfogva, az ellenséges ideológiák elleni harc is legtöbbször *

csak szavakban testesült meg. Az ezek ellen az ideológiák ellen folyó harc több esetben adminisztratív eszközökkel történt a meggyőzés, a felvilágosítás helyett. Éppen ezért több párttag, sőt vezetőségi tag nincs tisztában a vallás eredetével, gyökerével, vagy ai szociáldemokratiz- mus lényegével. A pásztói járás gépállomásain, állami gazdaságaiban a szociáldemokratizmus jelenlegi megnyilvánulását a konmányprograimm megjelenésének tulajdonítják, nem látják eléggé annak történelmi gyökereit, valamint azt, hogy az a nemzetközi reakció és szociáldemokrácia ideológiájából táplálkozik. A bátor véieménynyli- váni ás és az ei Iensé ges ideoj cgi a elleni harc fokozottabb kibóntai- kozását gátolta a nemzetközi kérdések magyarázatával való hiányos foglalkozás. Egyes funkcionáriusok közömbösséget tanúsítsanak a nemzetközi kérdésekről szóló cikkek és előadások iránt. Ebből adódóan nem tudják értékelni megfelelően a na.pi politikai eseményekét, nem tudják megfelelően ismertetni a Szovjetunió és a béketábor harcát, sem leleplezni az imperialista országok vezetőinek mesterkedéseit. A nemzetközi helyzet ismeretének hiánya komolyan kihat és fékezi dolgozóink internacionalista nevelését

Javítsuk meg a propagandisták munkáját és felkészültségét

A pártpropagandamunka megjavítását elsősorban a propagandisták munkájának, felkészültségének megjavításával kell kezdeni. Propagandistáink számára nemcsak az a feladat, hegy megtanulják az anyagot, hanem az, hogy meg is értsék, amit tanulnak. A tanulási fegyelem meglazulása, a helytelen időbeosztás következménye, hogy nem egy propagandista, vagy funkcionárius vázlatszerűen tanul, nem mélyeid el az anyagban. Nyilván, hogy ezzel saját magát csapja be. A klasszikusok tanulmányozása elmélyedt, zavartalan munkát kíván. A klasszikusok tanulmányozásánál az a helyes módszer, ha a propagandisták addig foglalkoznak ai tanulmányozott anyag egy-egy részével, míg azt alaposam meg nem értik. A propagandistáknak példát kell mutatniok abban, hogyan kell mélyen megérteni és kifejteni egy-egy kérdést. A pártbizottságok és az általuk kiküldött ellenőrök hétközben is ellenőrizzék, hogyan készülnek fel a propagandisták a, foglalkozásra, hogyan jegyzetelik ki az anyagot, milyen vázlatot és előadást készítenek. Biztosítsák a pártbizottságok a propagandista szeminárium megfelelő ellenőrzését is, adjanak ott a propagandistáknak elvi. módszerbeli segítséget. A hétközbeni ellenőrzéssel is fel kell lépni az ellen, hogy egyes propagandisták készületlenül menjenek, vagy egyáltalán ne jelenjenek meg a foglalkozásokon. A propagandistáik jobb felkészülése érdekében a pártbizottságók, pártszervezetek tartsanak számukra ismeret- terjesztő előadásokat, tájékoztassák a propagandistákat a pártélet legfontosabb kérdései, rőt. Mindezek együtt biztosítékai annak, hogy a propagandisták megállják helyüket, kellő tekintélyt szereznék maguknak, a párttagság szívesen tanul tőlük. El kell érni azt is, hogy az alapszervi titkárok, funkcionáriusok résztvegyenek a propagandamunkában.

A propagandamunkáiban mutatkozó elvi és szervezeti hiányossá gok kiküszöbölése, „az akarat és cselekvés egységének, párttagjaink eszmei szilárdságának, a politikai munka megjavításának feltétele, hogy funkcionáriusaink, aktivistáink megértsék pártunk politikájának elvi alapjait.” A pártmunka megjavításában előttünk álló feladatok, a pártdemokrácia további kiszélesítése, a kérdések szabad, bátor megtárgyalása, a bírálat, önbírálat fejlődése megkövetelik a párttagság nagyobb eszmei, | politikai felkészültségét és elvr éberségét.

99

Megszerettük a bányát

Levelek a szerkesztőséghez

tt

Az utóbbi évek során egyre több mezőgazdasági dolgozó az iparban, gyárakban, bányák mélyén harcos munkával segíti elő hazánk fejlődését. Népköztársaságunk alkotmánya lehetővé tette, hogy nők is résztve- hetnek a bányaüzemeknél, a munkahelyeken, a szállításnál a termelésben. A szerkesztőségünkhöz küldött két levél is azt fejezi ki, milyen ellátásban részesülnek a bányákban dolgozó nőink.

„1953 október 9-én kerültem a bányaüzemhez, 3 napi bányajárás után a szállításhoz osztottak be. Jelenleg mint gépkezelő dolgozom, s havonta 800 forintot keresek. Nem bántam meg, hogy eljöttem Nagydobos községből. Otthon nem volt meg ez a kereseti lehetőség. Szép, tiszta szállásunk van, s az étkezés is kifogástalan. Munkatársaim bizalmukba fogadtak, amelyet én a jobb munkámon keresztül igyekszem kiérdemelni.

TÓTH ÍREN,

a tiribesi üzem gépkezelője.

„A Nagybátonyi Szénbányák Vállalat Kossuth-lejtös üzeménél már több mint egy éve dolgozom. Hazánk legjobb női szállójában lakom, ahol tisztaság uralkodik. Modern ágyakban, rekamiéko.n pihenjük ki fáradalmainkat. Havi keresetem 800 forint, de ha tervünket túlteljesítjük, növeljük a termelést, akkor emelkedik a fizetésünk is. A kereset melleit a fegyelmezett becsületes dolgozóiét még jutalomban is részesítik. Mivel egy éven keresztül nem hiányoztam, becsületesen dolgoztam, ezért a bányásznapkor hűségjutalomban részesítettek. Gyakran visszagondolok arra, miként is kezdtem a bányászkodást. Két nap alatt megismertették velem a bánya viszonyait, az ott folyó munkálatokat, emellett az elteli idő alatt nagyon megszerettem, ígérem, hogy munkámmal továbbra is elősegítem dolgozó népünk életszínvonalának fokozását.

ZSOLDOS JANOSNE,

Kossuth-lejtös dolgozója

25 és félezer tonna szenet adtak évi tervükön felül

A Mátrarvováki Szénbányák Vállalatnál a többtermelés műszaki előfeltételeinek megteremtésével, a tömegtermelő munkahelyek, frontfejtések szaporításával a csapatok dolgozói egymás után érik el a szebbnél szebb eredményeket. Nyerges János kétszeres sz'ahanovista vájár és csapata, akik éves tervüket már augusztus 12-én teljesítették, december 5-ig 2446 tonna szenet termeltek tervükön felüt. Etesi József vájár csapata október 15-től már 1180 tonna szénnel segítette a máira- nováki bányászok régi jó hírnevének megtartását. A vállalat Gáti-üzemének dolgozói december 4-én a második műszak elején jelentették, hogy maradék- talonul eleget tettek éves tervüknek. Ezzel a vállalat a december 5-ig esedékes havi tervében ismét 100 százalék fölé emelkedett, tervük teljesítésében elértek a 100.5 százalékot, s ezzel december 5-ig esedékes 1953. évi tervükön felül már 25.502.8 tonna szenet adtak népgazdaságunknak. Ez a szénmennyiség több mint 12 ezer tonnás túlsúlyos vonatszerelvényt tesz ki.

Ez a nagyszerű eredmény, az éves terv teljesítésében szerzett több mint 14 napos előny, nem a véletlennek köszönhető. A vállalat vezetősége, a műszaki

vezetéssel egyetemben a legnagyobb gondot, a tömegtermelő munkahelyek kiszélesítésére fordította. Mátranovákon jelenleg több mint 300 méteres front- homlokhosszon termelik a szenet. A Gáti-üzemben e hét elején építették át a közel 60 méteres frontfejtést a nyugati részben. A Csipkés és Ambrus üzem frontfejtéseinek gépesítését tökéletesítették, s 80, illetve 60 méteres rázócsuszda beépítésével a. dolgozók növelni tudták fejteljesít menyeiket. Novemberben például 4.3 mázsás átlagos fejteljesítménnyel gazdagították Mátramov&k jó hírnevének fenntartását. (So)

Fordítsunk fokozottabb figyelmet a pártós töüiegszervezeti kiadványok anyagkezelésére és elszámolására

A pártszervezetek munkájában jelentős segítőtárs a párt írásos anyaga, agitációs brosúrák, oktatáshoz szükségeks tananyagok és a különböző pártíolyóiratak. Az a.'apszervezetek többsége helyesen igénybe is veszi e segítőtársat és felhasználják azokat az útmutatásokat, amelyeket a párt segítségül nyújt a kiadványain keresztül.

A különböző párfkiadványok — köztük az oktatási évadihoz szükséges tananyagok — párt- szervezetekhez való eljuttatása a

MÓRICZ ZSIGMOND:

ALKÚ

Egyszer annál a papnál dolgoztam valamit, a'ki az öreg tiszteletes után jött, mert a négy esztendő alatt három pap is vöt nálunk. Ez az első pap, úgy hij. ták, hogy Lengyel tisztelete», i* nagyon derék, magas fiatalember volt. Ez jól tönkretette a parök- hiát, mert a papi ház nagyon öreg volt, és e meg mindég javítani akarta. Nem vöt alatta pince, hát legelőször pincét épített. Akikor vót, hogy azt a kutya nagv gödröt ástuk az udvarba. A fákat meg kivágatta. Nagy diófák vótak. Mind elatta. Pusztított. Rózsát ültetett a ták helyére. Hát ennél a papnál dolgoztam valamit. A kocsiszínt bon tat t a le, mórt ez nem szeretett gazdálkodni, a szekeret •% eladta.

Éppen a szekér.

Azt mondja nekem.

— György, én eladnám ezt az ócska szekeret.

Nézem ai szekeret. Elég jó vót a még, csak meg kellett vasalni, új ráfokat húzatni, a csikótót kicserélni, meg egy új szekérrudat bele, olyan szekér lesz a, hogy ugyan. Mondóm neki:

— En megveszem, tiszteletes úr.

— M;t ad érte?

— Mit kér a ti sztélét es úr?

— Ötven koronát.

ötven korona? ... Az nem drága ... Egy új szekér abba az időbe belekerült volna. 3, vagy

400 koronába. Ha. még rákötök erre vagy negyven koronát, jó szekerem lesz ebből nekem.

— Megveszem — mondom.

Így megegyeztünk.

Igen, de aznap odakerült a kurátor és biztosan annak is mondta.

A meg azt találta rá mondani,

hogy ő a.d érte 80 koronát.

Nohát, milyen a. pap.

Azt mondja:

— Hát György... A szekérnek 80 korona az ára.

— De hát, tiszteletes úr, már eladta nekem ötven koronáért.

— Nem fog'alázta le.

— Lefog'alózom.

— De már csak nyolcvanért lehet.

— Isten neki, adok érte 80 koronát.

Hazamegyek akkor este, mondom édesanyámnak, milyen ember ez a pap, már felcsapta a szekér árát. Mondja édesanyám:

— Fiam, lesz a még drágább is.

Elviszem a foglalót neki, öt koronát. Elvette. Mondtam, hogy nincs ki a.z egész pénz, hanem vasárnap megadom az árát.

— Jó' van.

Hát vasárnap reggel korán jön a pap.

— Jóreggelt, György.

— Jóreggelt, tiszteletes uram ilyen korán fel tetszett kelni?

— Felkeltem.

— Hun tetszik erre járni?

Ott laktunk majdnem szemben a templommal, de még nem vót ez a pa.p nálunk.

■ Azt mondja:

— Azt akarom mondani, hogy a szekérnek már ígérője van 100 koronára. Nem kívánhatja káromat. De ha én magának ígértem, akkor én azt akarom, hogy a magáé legyen. Hát ha a 100 koronát kifizeti, a szekeret mindjárt el is hozhatja.

— Ejnye, tiszteletes úr. Hiszen le is foglaltam.

— Igaz, hogy lefoglalta, de látja, milyen kicsi itt ebben a faluban a fizetés, én is fiatal ember vagyok, szegény ember, nem tehetem, hogy károsodjak.

Nagyon megharagudta'm.

Mán oda akartam vágni, hogy égesse meg a tűz a színnel együtt, meg a.z egész -parókiával együtt, meg a papjával egvütt, de akkor eszembe jutott, hogy jó szekér a, kár véna érte, ha nem lenne az enyém. Bementem hát. mondom édesanyámnak, mit akar a pap, hogy itt is van.

— Látod, fiam, ilyenek a papok.

Arra osztán kiszedte a porrn- iáinybul, ami pénz benne volt. több vót a száz koronánál, kivettem belőle, kivettem, odaadtam a papnak, és azt mondtam neki:

— Tiszteletes úr, itt van n száz korona, hanem azt megmondom, ma vasárnap van, én vasárnap nem hozom el a szekeret, és megbízom magában, hogy hónap is ideadja a szekeret.

Elvette a pénzt és azt mondta, hogy nem -kívánja, ho-gy vasárnap húzgáljam a szekeret az udvarból, maradhat az akár őszig is.

így elment. Én meg egész vasárnap azon tüsténkedtem, hogy mégis furcsa, dolog, hogy ez a pap négy nap alatt 50 koronát elvett tőlem.

Nem is vártam én másnap reggel, hanem már három órakor mentem a paphoz és húztam a szekeret kifelé. Alá kinn voltam az utcán vele, mikor felébredt a pap. Jön kifele.

Nevetett nagyon, meg tán még bosszankodott is, hogy elviszem a szekeret, pedig ő még talán új árait is tudott volna srófolni. Ha az egész falut megszavaztatja.

— Nem azért, tiszteletes ar — mondtam — hanem má énnekem négy órakor ott kell lenni Gold- mannál, hát mindegy akár ma, akár egy hónap múlva, csak elkeli vinni a szekeret.

El is vittem, d© annyit mégis hozzászereztem, hogy az ólból a széniafairtó rácsot rátettem a szekérre. A meg, a pap, nem értett hozzá, nem vette figyelembe. így mégis 20 koronával olcsóbb leit a szekér, mert nagyon jó rács vót, egészen új. nem vót több három esztendősnél, a régi kurátor csináltatta az eklézsiának.

Igv kell vigyázni a,z embernek magára, kivált, ha pappal van tárgyalása

(Részlet Móricz Zsigmond: ,,A boldog ember’* c. regényéből.)

Pronagandaan’-ag Terjesztő feladatai Továbbá feladata az is, hogy a kiküldésre került kiadványok sorsáról tájékozódjon, segítse a pártszervezeteket abban, hogy e fontos kiadványok eljussanak azokhoz, akiknek munkájához a legszükségesebb. Végül a Propagandaanyag Terjesztőnek fontos feladata — melyet a párt- és a népgazdasági fegyelem is megkövetel — hogy a pártbizottságokkal és pártszervezetekkel közösen szorgalmazza a kiküldött anyagok ellenértékének rendszeres elszámolását.

Az idei oktatási évad beindulásaikor valamennyi pártszervezet — ahol pártoktatás folyik — megkapta, az oktatási munka zavartalan biztosításához szükséges tananyagokat. Az oktatási évad beindulása óta eltelt néhány hét azonban azt mutatja, hogy a pártszervezetek egyrésze nem használta fel teljes mértékben, vagy nem juttatta el a hallgatókhoz, illetve a propagandistákhoz e fontos brosúrákat. Ezt igazolja az a tény, hogy sok pártszervezet a szeptemberben ro/’nrendelt a nyárok egyré- szét visszaküldi, továbbá az, hogy a pártszervezetek többsége a. megrendelt anyagok ellenértékével nem számolt még el.

Mint a népgazdaságnak bármely területén, úgy itt is a fegyelem, a pontos nyilvántartás és az elszámolás megköveteli az anyagoknak a- felelősségteljes kezelését, tehát fel kell számolni a kiadványok terjesztése területén is azt a lazaságot, mely tapasztalható annál is inkább, mivel e kiadványok előállítása, komoly anyagi befektetést igényel.

Most az a legfontosabb, hogy a pártbizottságok és pártszervezetek a kiadványok kezelésével megbízott elvtársaik figyelmét felhívják a kiosztott, az elterjesztett anyagok árának azonnali befizetésére. A további elterjesztésre váró kiadványoknak pedig mindig rendszeresen, esetenként, amikor el terjesztésire kerül, az ellenértélke rendszeresen rendezést nyerjen.

Különösen vonatkozik ez olyan pártszervezetekre, ahol a tervezett oktatási részvétel még nem teljes, az még többé-ke. vésb'bé szervezés a'alt van, s így a kiküldött tananyagokra teljes mértékben szükség lehet. Azonban ezeknél a pártszervezeteknél is fontos az, hogy ai már elterjesztett anyagok ellenértéke bofizetésf nyerjen.

Hasonló, de még súlyosabb problémákkal találkozunk az egyes tömegszervezetekben, ahová a Propagandaanvag Terjesztő rendszeresen megküldi a különböző agitációs és oktatáshoz szükséges anyagokat. Legnagyobb hiányosság a DISZ- szervezeteknél tapasztalhatók, ahová a megrendelések alapján az oktatáoi tananyagok időben megérkeztek. Sóik DISZ* szervezet nem gondoskodott időben arról, hogy a megkapott tananyagokat eljuttassa, az oktatásban résztvevőkhöz.

A DISZ-szervezeteknél még

sokkal súlyosabban fennáll,anak a különböző elszámolási nehézségek. A DlSZ-ntagszervezetekben mutatkozó hibák mfe’őbbi kiküszöböléséhez a, DISZ járási- városi bizottságok nyújtsanak nagyobb segítséget

Úgy a párt. mint a. DISZszervezeteknél helyes törekvés az, hogy ha a szeptemberi tan- anvagszü'iiséglethen változás állott be — tehát kevesebb vagy több anyag szükséges — azt azonnal jelentik a Propaganda'- anyag Terjesztőnek és ígv leles- legesen nem kerül kiküldésre oktatásit anvag. Ha a pártkiadvá- nvok, illetve ‘ömegszervezeti k;- advánvok terjesztése területén is sikerül megvalósíts,m a fegyelmezett anyagkezelést és rendszeres elszámolást, akkor egyrészt elkerülhetjük a pártszervezeteknél, illetve a tömegszervezeteknél mutatkozó ilyenirányú tartozások növekedését, fokozottabban érvényesül a felelősség, népszerűbb lesz a terjesztési munka, megnő e munka jelentősége, s végül, de nem utolsósorban elősegíthetjük a további fontos anyagok megjelenését.

Propagandaanyag Terjesztő