Szabad Nógrád. 1953. november (9. évfolyam. 88-95. szám)

1953-11-07 / 89. szám

4 szabid Vonít'ín 1953 november 7. ,T’ rieszt Szabad Területet esz 1947. évi olasz béke- szerződés rendelkezései adapján hozták létre. Magából Trieszt­ből, az Adriai-tenger északkeleti partvidékén elterülő nagy kikö­tővárosból s néhány közeli vá­roskából és faluból (Capo dTst- ria, Buie, Opicina, stb.) áll. Te­rülete 743 négyzetkilométer. La­kossága több mint 300.000 lélek. Főleg olaszok és szlovének Lak­ják. Trieszt a történelem folya­mán sokszor cserélt gazdát. A középkorban Velence birtokában volt. A napóleoni háborúk ide­jén francia kézre került. Azután az osztrák-magyar monarchia kebelezte be. Az első világhá­ború végén, a monarchia össze­omlása után Olaszországé lett. 1945-ben. a hitlerista Német­ország bukása után Trieszt kör­zetét két megszállási övezetre osztották. Az „A” övezetihez a város és az attól északra eső terület, a „B” övezethez a Tri­eszttől délre eső terület tarto­zik. Az „A” övezetet, amely te­rületileg kisebb, de nagyobb népsűrűségű, amerikai és angol csapatok, a „B” övezetet a jugo- 6ztávok szállták meg. Az olasz békeszerződés elő­írja, hogy Trieszt Szabad Terü­letet dermtiíairizálják és lakos­sága számára biztosítják a de­mokratikus szabadságjogokat, az igazgatást pedig lássák el a la­kosság által szabadon válasz­tott hatóságok, a Biztonsági Ta­nács áltail kinevezett kormány­zó vezetésével; ai külföldi csa­patokat a kormányzó kinevezése után 135 napon belül ki kell vonni Triesztből. Több mint hat év telt el az olasz békeszerződés hatálybalépése óta. A békeszer­ződésnek Trieszt Szabad Terü­letre vonatkozó előírásait azon­ban mindmáig nem hajtották végre. Az angol-a-merikai fél hibájából mindmáig nem nevez­tek ki kormányzót. Az amerikai és angol kormány elutasította a Biztonsági Tanácsban a kor­mányzói tisztségre javasolt ösz- 6zes jelölteket, sőt, mihelyt a Szovjetunió képviselője beleegye­zését adta, a nyugati hatalmak által korábban előterjesztett va­lamelyik jelölt kormányzóvá vá­lasztásába, nyomban siettek el­utasítani ezt a jelöltet is. Az angolok és amerikaiak 6zerződéselienesen katonai és haditengerészeti támaszpont­jukká tették Trieszt Szabad Te­rületet, amelyre fontos szerep vár az agresszív észafcatlainii tömb terveiben. A „Giornale d' Italia" című olasz burzsoá lap egyszer „a világ legfelfegyver- zettebb városának" nevezte Tri­esztet. Volt is rá alapja. Magá­ban a városban tncatszámra épültek katonai erődítmények. Katonai autóutak gyűrűje övezi Triesztet. Elővárosát, Opicinát az amerikai csapatok valósá­gos erődítménnyé építették ki. A környékbeli barlangokat át­naik. A z elhúzódó megszállás ká­rosan hat Trieszt Sza­bad Terület lakosságának éle­tére. Trieszt valaha nagy adriai hajóépítési központ volt. Hajó­gyárai, köztük a híres San Álar­cé és San Rocco. most nem dol­goznak teljes kapacitással. Ugyanez a helyzet a gépgyá­raikban és más üzemekben is. Növekszik a munkanélküliség. A munkanélküliek száma megha­ladja a 20.000-et. A lakosságot fojtogatják az adók. A meg­szálló hatóságok a dolgozóikra hárították Trieszt katonai tá- rriuis zpon tt á vál toz ta tásána k költségeit. 50.000 trieszti Lakos zsúfolt földkunyhóikban és bará­tokban él. Az angol-amerikai megszállás magával hozta az „amerikai életforma" ismertető jegyeit — a prostitúciót, a korrupciót és a bűnözést... A demokratikus pártokat és szakszervezeteket üldözik. 1948-ban az Egyesült Álla­mok, Anglia és Franciaország kormányai -minden jogalap nél­kül megígérték Olaszországnak, hogy visszakapja Triesztet. Ez­zel az ígérettel támogatást akartak nyújtani De Gasperi amerika-barát pártjának a kü­szöbönálló parlamenti választá­sok előtt. A békeszerető közvé­lemény jogos felháborodássá)! fogadta ég elítélte ezt a mester­kedést. Az Egyesült ÄItárnok és Ang­lia kormánya legutóbb október 8-án — nyilatkozatot tett, amely szerint elhatározta: átadja az olasz kormánynak az „A” övezet igazgatását. Az Egyesült Álla­mok és Nagy-Britannia kormá­nyának ez a lépése Trieszt Sza­bad Terület kettéosztását' jé'e.n- tii, noha az olasz békeszerződés garantálta oszthatatlanságát. Az angol-amerikai határozat csak újabb bonyodalmakat idézhet elő Európa e részén. Az „Obser­ver” című angol lap ezt írtai: „Mi láthatólag kockázatos af­A Francia Kommunista Párt kezdeményezésére az északira n- ciaországi szénmedence sok bá­nyavárosában aláírási mozga­lom indult. Az aláírók a körzet nemzetgyűlési képviselőihez in­tézett petíciókban tiltakoznak a bonni és párizsi háborús szer­ződések ratifikálása ellen. Az utóbbi 24 óra során Seine, Charente. Nord és Lot-ef-Ga- ronne megyékben újabb községi képviselőtestületek hoztak egy­férba bonyolódtunk bele, amely­ben a türelmetlenség felülkere­kedett az állam-férfiú bö.csesé- gén". A tények megmutatják, hogy az olasz békeszerződés újabb amerikai-angol megszegése el­kerülhetetlenül fokozza a súrló­dásokat az államok között, min­denekelőtt a Trieszt Szabad Te­rülettel határos államok között, amj veszélyezteti a békét és a. biztonságot Európának ebben a térségéiben. A Szovjetunió mindig az olasz békeszerződés 6«m_ leges és dem-ilitarizált Trieszt Szabad Terület létrehozását elő­író rendelkezéseinek feltétlen végrehajtása mellett volt és van. Á szovjet kormány számos jegy­zékben, köztük 1953 október 12-i jegyzékében hangoztatta, hogy' mielőbb ki kell nevezni Trieszt kormányzóját és tó kell vonni a megszálló csapatokat Trieszt­ből. A szovjet jegyzékek rámu­tattak, hogy a trieszti kérdést illetően folytatott angol-amerikai politika megkárosítja az euró­pai béke és biztonság ügyét és ellentétes a Szabad Terület la­tosságának érdekeivel. A Szovjetunió javaslata alap­tan a Biztonsági Tanács tár­gyalta a trieszti kérdést. A Biz­tonsági Tanács elé terjesztett szovjet határozattervezet java­solja. hogv haladéktalanul lép­tessék életbe a Trieszt Szabad Terület ideiglenes rendjéről szóló határozatot; alakítsák meg a békeszerződés feltételeinek megfelelően Trieszt Szabad Te­rület ideiglenes kormányíótaná- csát, a kormányzó kinevezéssé tői számított három hónapon belül léptessék életbe Trieszt Szabad Terület, önkormányzatát, kor­mányzójává nevezzék ki Flüekiger svájci ezredest. szovjet javaslat vissz­hangja megmutatja, hogy valamennyi ország népet nagyra értékelik a Szovjetuniónak a béke és a biztonság megszilár­dítását célzó válóban elvhű és következetes politikáját. hangulag, vagv nagy szóíöbb- sé~gel határozatokat, amelyek­ben elítélik a háborús szerző­déseket. Neves közéleti személyiségek is egyre nagyobb számban csat­lakoznak a népi tiltakozó moz­galomhoz. Közöttük, van Moro Giafferi neves büntetőjogász és radikálispárti nemzetgyűlési képviselő, valamint Monsabert tábornok, Edouard Daladier, ra­dikálispárti képviselő Látogatások • t • •} * \ * ' ■ az „Aurora" cirkálón A Név a gránitpartjainál áll a» dicsőséges „Aurora”-cirká‘.ó,! amelynek páncélján arról tanus-j kodik-a felirat, hogy g.z „Aurora” ; 1917 október 25-én (november; 7-én) ágyúinak sortüzével hirt! adott arról, hogy Oroszországban! győzött a proletárforradalom. ; Sokan látogatják az „Áurorá”-t.i A látogatókat gyakran kalauzol-! ja Tyimofej Lipatov, idős tenge-! résztiszt, aki több évtizeden át! szolgálta az „Aurorá”-t. Lipatov: 1917-ben tagja volt a cirkáló! hajó-bizottságának, s a látogatók; érdeklődéssel hallgatják a szov-! jet hatalom kivívásáért indított; harc felejthetetlen napjairól, _a! cirkáló félévszázados történeté-! ről. : Az „Aurópá”-t sok külföldi! küldöttség látogatja meg. A cir-: káló vendégkönyvében különböző! nyelveken olvashatók bejegyzé- | aek. ; Az „Auróra” jelenleg a lenin-! grádi „Nahimovisíák” kiképző-; hajója. Itt tanulnak a jövendő; tengerésztisztek. :-------- j Át állások ■ Bao Daj hadseregéből m Az Uj-Kína hírügynökség is-; merteíi a „Vietnami Tájékoztató; Iroda” jelentését arról, hogy! szeptember második felében két’ középvietnarm tartományban, a Kvang-Nam és a Tan-Hoe tarto­mányban a Bao Daj-hadsereg 114 katonája átállt a vietnami néphadsereg oldalárai A Bao Daj-csapatok 48 kato­nája megszökött a francia Ai-Nu helyőrségről. Nrnh Taum tartományban há­romszáznyolcvan vietnami szö­kött meg a Bao Daj-hadseregből. A megszökött vietnamiakat az év augusztusában erőszakkal soroz­ták be a franciák. Aasitráliában megszüntették a moigábérsUa rendszert Mint a londoni „The Times” melbourne-i tudósítója jelenti, a Szövetségi Döntőbíróság, határo­zatot hozott arról, hogy Ausztrá­liában megszüntetik a negyven év óta érvényben lévő mozgó berskäla-rrendszert. Az eddigi jogszabályok ezerint a béreket negyedévenként — legalább is elvileg — a megélhetési költsé­gekhez viszonyították. Az indo­kolás újabb „áldozatokra” és újabb „termelési erőfeszítésekre” szólítja fel az ausztráliai mun­kásokat TRIESZT SZABAD TERÜLET alakították katonai raktárak­Népi tiltakozás Franciaországban a bonni és párizsi háborús szerződések ellen Csajkovszkij es a szovjet zenekultúra A zeneszerző halálának november 6-i 60. évfordulója alkalmából kincséit. Művei a Csajkovszkij­Csajkovszkij zenéje rendkívül népszerű a Szovjetunióban. Nemcsak a muzsikusok ismerik és értékelik műveit, hanem az egész szovjet közönség is. El­képzelhetetlen olyan szimfonikus zenekar, amelynek műsorán, ne szerepelnének Csajkovszkij szim­fóniái, szvitjei, nyitányai, fantá­ziái és más hangversenyművei. Hasonlóképpen nehéz elképzelni operaszínházát Csajkovszkij rriű. vei nélkül. Csajkovszkij nemcsak alkotá­sai révén vált halhatatlanná, hanem művészetének hagyomá­nyai révén is. Hagyományossá vált realizmusa, művészetének népi és nemzeti jellege, szenve­délyes életszeretete, fejlett mű­vészi tudása, szigorú igényes­sége és önkritikája.. A világ szimfonikus zenéjé­nek fejlődésében Csajkovszkij óta nem volt senki, aki megkö­zelíthette volna a nagy zene­szerző tudását és technikáját. A szimfonikus zene csak nap­jainkban a Szovjetunióban vá­lik , ismét a valóság mély esz­méinek. változatosságának és fenségének hatalmas kifejező eszközévé. Csajkovszkij szimfonikus ze­néjét különösen mélyen átérezte és egyéni beállításban fejlesz­tette tovább Mjaszkovszkij, aki V„ VI., de különösen XXI. és XXVII. szimfóniájával jelentő­sen gazdagította a világ zenei hagyományok elevenségét és értékét bizonyítják. Saporin, Prokofjev, Kova!], Sosziakovics és a fiatal zene­szerzők: Csisztyakov és Csima- kadze oratóriumszerű műveiben sok mindenben követik Csajkov­szkij „Moszkva”-kantátájának hagyományait. A Csajkovszki.j- hagyományok elevenségét bizo­nyítják a színes, érzelmes tona- Utás, a hatalmas lendület és ami a legfontosabb: a mélyen gyökerező házafiság, amely fényt és meghatározott irányt ad a műveknek. Ismeretes, hogy Csajkovszkij milyen hitelesen, őszintén és melegen fejezte ki románcaiban a hangulatok bonyolult színská­láját, milyen változatosak és szépek e románcok dallamai, mennyi finomság és választékos ízlés rejlik a zongerakíséretben. A szovjet zeneszerzők — Sapo­rin, Hrennyikov, Mjaszkovszkij, Anatolij Álekszandrov, Zara La­vina és különösen Glier — ro­máncai közvetienül folytatják tovább Csajkovszkij művészetét anélkül, hogy szolgaian utánoz­nák. Van a szovjet zeneművészet­nek még egy műfaja, amelyben a legélénkebben mutatkoznak Csajkovszkij zenéjének és alko­tásmódjának hagyományai. Ez a műfaj, a balett, „A hattyúk ta­va”, a „Csipkerózsika” és a „Diótörő” lángeszű szerzője a balett igazi reformátora volt. Az egyes táncjelenetek és zene­számok gépies egymásutánjából álló régebbi .baletfélpadásqkat Csajkovszkij balettjeinek színre- kerülésétől kezdve igazi tánc­drámák váltották fel, amelyek­ben a szereplők drámai szem­pontból Indokolt zenéi és koreo­gráfiái jellemzését látjuk. Már Glier „Vörös mák”-jában, majd később „Bronzlovas”-ába,n Krein „Leurenciá”jában, Aszaí- jév „A bahesiszeráji szökőkút”, „Párizs lángjai” és „A kauká­zusi fogoly” című balettjeiben, Prokofjev „Roméo és Juiiá”-já- ban és ,,Hamupipőkédében a Csáikovszkij-baleítek hagyomá­nyaira emlékeztet a zene drá- maisága, a cselekmény egysége és dinamikus fejlődése. A. Szpadovokkia „Olaszország ege alatt” című balettje — amely korunk központi témáját, a békeharc és a nemzetközi ba­rátságért vívott harc témáját dolgozza fel — a CsajkovSZkij- .művek logikus továbbfejlesztése; azokhoz hasonlóan kifejezésre iut benne az emelkedett huma­nitás eszméje és az a gondolat, hogy az embernek harccal kell érvényesítenie jogát a boldog­ságra. Á szóvjet rádióban és a Szovjetunió hangversenytermei­ben rendszeresen játsszák Csaj­kovszkij összes müveit. A szov­jet karnagyok kialakították a Csajkovszkij-szimfóniák és más Csajkovszkij-művek stílusos be­tanulásának hagyományait. A részleték gondos kidolgozása nem szorítja háttérbe a legfon­tosabbat: a gondolat; tartalmat. Ez 6 vonás teszi meggyőzővé, lenyűgözővé a kiváló szovjet karnagyok: J, Mravinszkij. S?,. Szamoszud, K. Ivanov és N. Ráhlin Csajkovszkij-tolmácsolá- sát. A világhírű szovjet zongoris­ták, hegedűsök és gordonkások jelentősen hozzájárulnak Csaj­kovszkij kamarazeneműveinek népszerűsítéséhez. Művészi íz­léssel adja elő Csajkovszkij trió­ját Lev Oborin, David Ojsztrah és Szvjeiosziav Knusevickij. Bensőségesen, stílusosan játsz. szák Csajkovszkij vonósnégye­seit az állami quartettek: a Nagy Színház , vonósnégyese, a Beethoven-quartett, a Glazunov- és Komitasz-quartelt. valamint a torizervátónúm és a filhar­móniák ifjúsági vonósnégyese. Számos nem hivatásos zenekar é$ kamarazeneegyüttes népsze­rűsíti Csajkovszkij zenéjét a Szovjetunió városaiban és kol­hozaiban. Csajkovszkij hegedűversenyét a világ egyik legnagyobb vir­tuóza, David Ojsztrah adja a legszebben elő. A gordonkára írt rokokó-variációk legjobb to!- mácsolöja a fiatal M. Rostropo- vics. Évente rendezett dalestjü­kön sok Csájkovszkij-románcot adnak elő a kiváló szovjet ének­művészek: Sz. Lemesev, I. Koz- iovszkij. A. Ivanov, B. Gmirja. A Csajkovszkij nagy szívében megszületett muzsika sakmillió szívbe hatolt be és talált élénk visszhangra. A Szovjetunió né­pei törvényes örökösei mindan­nak, amit s nagy orosz nép al­kotott, örökösei Csajkovszkij ze­néjének, amely halhatatlan, mint a müveiben megénekelt életsze­reiét, ' Gengszt erexport A többi marshallizált országokhoz hasonlóan, az utóbbi években Olaszország is a ..Made in USA" védjeggyel ellátott, kétes minőségű áruk piacává vált. Nem akarjuk most elemezni az olasz-amerikai kereskedelmi kapcsolatokat, egyedül az ame­rikai export egy igen érdekes, Olaszországba szállított árucikkére szeretnénk felhívni az o’vasók figyelmét. Ezt az árucikket egyet­len kereskedelmi szerződés sem említi. Miről is van itt szó?... amerikai gengszterek exportálásáról. Meg kell mondani, hogy magában Amerikában is igen, nagy a gengszterkereslet. Ez egyike annak a néhány „szakmának , amelyeket legkevésbbé fenyeget a munkanélküliség. A gengsz.e- rekre a pártfőnököknek is szükségük van — hogy biztosítsák vá­lasztási sikereiket. A váTalkozók is kedvelik őket — a sztráj­kolok elleni harcban. A gengszterek különleges „gyilkossági trösztökben" „dolgoznak”, amelyek segítségével a szigorúan megszabott, aránylag olcsó díj megfizetésével egyszersminden- korra meg lehet szabadulni a nem kívánatos szemé'yektől, anél­kül, hogy ezzel megsértenénk az amerikai törvényeket... Az utóbbi időben azonban a belső piac kínálata annyival _ megha­ladja a keresletet (emlékezzünk vissza, hogy az Egyesült Álla­mokban a hivatalos statisztika adatai szerint minden percben majdnem négy bűntettet hajtanak végre), hogy ez a hatóságok körében nyugtalankodást idézett elő. Mi lehet itt a kiút? Amikor az Egyesült Államokban a szükségtelen árukból fe­lesleg mutatkozik, azokat európai szövetségeseiknek küldik el segítségnyújtás’’ címén. Lássuk csak, mit ír az „Unita” című római lap: „Az amerikai igazságügyminisztérium olasz szárma­zású gengsztereket indít útnak Olaszországba, akik szakmai elő­készítő iskolát végeztek". Feltételezhető, hogy ebben a szállít­mányban benne foglaltatik Thomas Marino, Dick Circella és loe Adonis, a „bárok királya", cz egyik „gyilkossági tröszt” volt elnöke. A nápolyi rakparton a már régebben Olaszországba importált „Lanchi" Luciano fogadja őket, annak a bandának a vezetője, amelynek tagja volt Thomas Marino. Az olasz hatóságok, a sajtó közleménye szerint némi ellen­állást tanúsítanak e kényszerexporttal szemben, részben azzal in. dokolva kifogásukat Joe Adonis ellen, hogy nincsenek rendben az iratai. Azonban minden okunk megvan annak feltételezésére, hogy az amerikai hatóságok leküzdik ezt az akadá’yt és kirakják ezt az „árut" is az olasz partokon... Parancs a Moszkvában megtartandó díszszemléről Moszkalenko hadseregtábor­nok, Moszkva város helyőrsége és a moszkvai katonai körzet csapatainak parancsnoka paran­csot adott ki az 1953 november 7-én Moszkvában megtartandó díszszemléről. 1953 november 7-én — hang­zik a parancs — a dolgozók népi ünnepén, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 36. év­fordulója napján, délelőtt 10 órakor a moszkvai helyőrség csapatai díszszemlét tartanak a Vörös-téren. A díszszemlét N. A. Bulganyin honvédelmi miniszter, a Szovjetunió mansallia fogad­ja; a díszszemlét Moszkalenko hadseregtábornok, a moszkvai katonai körzet csapatainak pa­rancsnoka vezényli. A díszszemle alkalmából tü­zérségi össztüzet adnak le. A „Zsenmínzsipao“ cikke a Csang Cu-lung meggyilkolásával kapcsolatos vizsgálatról „A semleges nemzetek képvise­lőiből álló hazatelepítési bizott­ságnak Csang Cu-lung kínai ha­difogoly meggyilkolása ügyében indított nyomozás első, de ke­mény csapás az amerikai ügy­nökök rémuralmára" — írja szer­dán a Zsenmínzsipao. A lap rámutat, a november 1-én és a november 2-án folyta­tott vizsgálat éles különbségére. „Az elsőnapi vizsgálat nem ho­zott eredményt, mert az ügynö­kök zavaros tevékenységét nem akadályozták meg. De a második napon — állapítja meg a lap — az indiai őrcsapatok eredményes intézkedéseket tettek és így a nyomozás kielégítően haladt," „A történtekből az következik — folytatja a Zsenmínzsipao —, hogy az ügynököket el lehet tá­volítani, uralmukat meg lehet törni, gyakorlatilag meg lehet valósítani a fegyverszüneti egyezményt és fenn lehet tartani a semleges nemzetek képviselői­ből álló hazatelepítési bizottság tekintélyét, törvényes kötelessé­gének végrehajtásában. Nem tiszta és logikus következtetés-e ez?” „A semleges nemzetek kép­viselői által folytatott pártatlan vizsgálat — hangsúlyozza a lap — újból leleplezte az amerikaiak­nak azt a tervét, hogy az ügynö­kök rémuralmának segítségére akadályozzák meg a hadifoglyok hazatelepítését.'’ A Zsenmínzsipao azonban rá­mutat, hogy ez a vizsgálat csak kezdet. Japánban fokozódik az Amerikaiellenesség A „Manchester Guardian" to­kiói tudósítója jelentést közöl lapjának arról, hogy Japánban fokozódik az Amerikaellenes­ség. A tokiói tudósító beismeri, hogy az Amerikád lenesek többsége nem kommunista. Az Amerikád] eneseket töbib csoportba osztja és meg­állapítja, hogy legnagyobb szám­ban azok vannak, akik „el­lenzik az újrafelfegyverzésre irá- nyáló amerikai javaslatot, és akik ügy érzik, hogy minden tanács­adás az Egyesült Államok részé­ről Japán szuverén jogaiba ütközik.” E hangulat indítóokait keresve, a tudósító arra a meg-* állapításra jut, hogy ezeket a szenvedélyeket „igen sok esetben az a tény mozgatja, hogy a ja­pánok olyan szociális és más problémákkal ta-álják magukat szemben, amelyek abból szár­maznak, hogy Japánban hatalmas és kiterjedt amerikai támaszpon­tokat tartanak fenn," Munkanélküliek tiltakozó tüntetése az Egyesült A newyorki „Daily Worker” tudósítója jelenti, hogy Canton- ban (Ohio állam) tüntettek a munkanélküliség ellen. A tünte­tést a kohászati munkások és olvasztárok független szakszer­vezetének tagjai rendezték. Ez a szakszervezet a CIO tagja. A tüntetés részvevői a „Timken Roller Bearing Company” vállai- lat elbocsátott munkásai voltak, Államokban Ez a vállalat ugyanis a közel­múltban ezerhatszáz munkást tett az utcára. A tüntetés rész­vevői elállták az üzem főbejára­tát, és a tömeggyűléseken hang­súlyozták, hogy az ezen körzet kohászati vállalataiban dolgozó 15.000 munkás közül csupán Canton környékén 6000 munka­nélküli van,

Next

/
Thumbnails
Contents