Szabad Nógrád. 1953. november (9. évfolyam. 88-95. szám)

1953-11-07 / 89. szám

2 SZABAD AiStf.B’C» 1953 november 7. A BEADÁS TELJESÍTÉSÉVEL KÖSZÖNTIK NOVEMBER 7-ÉT ENOREFALVA DOLGOZÓI A beadási kötelezettség: időben való, pontos teljesítése na­gyon fontos jelzője dolgozó parasztságunk államunkhoz való vi­szonyának. Ahol helyesen értékelik államunk sok-sok segítségét, ott a dolgozó parasztok nem feledkeznek meg az állam iránti kötelezettségükről, a beadás pontos teljesítéséről. End refal vári is megértették a napraforgó-, burgonya, és kukorioabeadás határidő előtt való teljesítésének nagy jelentőségét. A községben becsület dolgává tették a beadás pontos teljesítését. Burgonyásból 100.4, kukoricából 101 és napraforgóból 200 száza­lékra teljesítette Endrefalva a beadási kötelezettségét. Ezekből a terményféleségekbő] egy hátralékos sincs. Az eredmény elérésé­ben nagy szerepe van a községi tanácsnak. Dolgoztak ám, míg eddig eljutottak. Erről a munkáról Zsidai Julianna, a nyilván­tartó így beszél: — Amikor bejöttek a vételjegyek, pontosan lekönyveltem a beadási naplóba, s így kimutattam, kinek mennyi hátraléka van. A hátralékosokat írásban értesítettük. Ha ez nem vezetett ered­ményre, meglátogattuk őket, s igyekeztünk megmagyarázni a beadás fontosságát. Ha valakinek például burgonyából nem lett olyan jó termése, mint amilyenre számított, s ez kihatással volt a beszolgáltatásra is, kiszámítottuk néki, hogy egy mázsa burgonya 25 kg napra­forgónak felel meg, tehát így is pótolhatja a burgonya beadását, annál i-s inkább, mert az idén elég 6ok napraforgó termett. Vitéz Papp Ferenc ku'ák, húzta-halasztotta a beadást. A tanács értesí­tése mit sem használt néki. Az elszámoltatástól azonban meg­ijedt, s így rá volf kényszerítve a burgonya-, kukorica- és a papra forgó beadás teljesítésére”. A jól teljesítőket igyekeztek népszerűsíteni. A tanácsháza előtt mindig volt kisebb-nagyobb embercsoport, akik a verseny­táblára kiírt élenjárók és lemaradók hírét vitték szerte a faluba. Tőzsér János hatholdas, becsületes dolgozó paraszt. Tudja, hogy meg kell adni, ami ű7- államé. Első volt a beadásban, s amikor a tanács hangoshíradón keresztül nótával köszöntötte, hogy élen. jár a beadásban, a két öreget jóleső öröm töltötte el. Van tehát értelme a munkának, megbecsülik szorgalmukat. De nemcsak mindent megelőző, becsületbeli kötelességük dol­gozó parasztjainknak ai beadás példás teljesítése, hanem első­rendű érdekük is. A beadást teljesítő dolgozó paraszt előtt meg­nyílik a szabadpiac lehetősége. Endrefalván legtöbben tudatában vannak ennek. Jó] látta a beadási kötelezettség teljesítésének je­lentőségét Deák Lajos 6zücs. Deák Ferenc szűcs és Bartus Mihály alsó is, akik fölöslegüket szabadpiacon értékesíthetik. Bartus Mihály alsó két magyar holdon termelt kukoricát. Az átlagtermés 35 mázsa lett holdanként. Teljesítette már a beadá­sát, félretette a vetőmagot, marad bőven az állatoknak is, de szabadpiacra is jutott 15 mázsa, ami nem kevesebb, mint 3000 forint jövedelemhez juttatta a Bartus családot. Jó volt a termés napraforgóból is. A kötelező 53 kg-on felüt Bartus Mihály még 2 mázsa 45 kg-ot adott be szabadon. Szabadon beadott napraforgó mázsájáért 17 liter olajat és 20 kg darát, vagy 17 kg szappant és 20 kg darát kap a beadó. Bartus Mihály az olajat választotta, s így 41.65 liter olajra és 49 kg darára számít. A, párt arra tanítja dolgozó parasztságunkat, köztük Endre- falva dolgozó népét is. hogy „a parasztság részvételének bizto­sítása a szocialista építésben, az állam iránt.; kötelezettségének pontos teljesítése révén — az egyetlen politika, amely a munkás- paraszt szövetséget, tehát a dolgozó parasztság érdekeit is szol­gálják. A parasztság megérti ezt, tudják, hogy a diósgyőri kohó és Sztáiinváros megépítése épp úgy paraszti, mint munkásérdek — mint az ország békéje és biztonsága is az”. Begyűjtési verseny A járások közötti begyűjtési versenyben első a rétsági járás 93,3, második á balassagyarmati járás 89,8, harmadik a pásztói járás 87,4, negyedik a salgótar­jáni járás 79,2, ötödik ai szécsé- nyi járás 75,9 százalékkal. Ku­koricából, burgonyáibói szintén a rétsági járás vezet. Az utolsó a szécsényi járás. Napraforgóból első a pásztói járáfc amely 109,1 százalékra teljesítette beadási tervét, ae utolsó a salgótarjáni járás, amely mindössze 80,4 szá­zalékot ért el. Vágómairhabegyüjtésben első a: szécsényi járás, utolsó a salgó­tarjáni járás, vágósertésből a szécsényi járás ál! az első helyen 22.3 százalékkal, utolsó a salgó­tarjáni járás, amelynek mindösz- sze 13,3 százalék a tervteljesíté­se. Baromfiból a salgótarjáni já­I rás vezet, tojásibegy'üjtésbő! pe­dig a rétsági járás áll az első helyen. A zárszámadások sikeres elvégzéséért legtöbb esetben a járási kikül­Fontos szakaszhoz érkeztek termelőszövetkezeteink. Elérke­zett a gazdasági év vége. s egész sok termelőszövetkezetné! megkezdődtek a zárszámadá­sok. így a pataki Zsdánov, a pásztói Szabadság, a szurdok- püspöki Béke, a kisterenyei Vörös Csillag, a nagyoroszi Úttörő mérlegeli egészévi mun­káját A zárszámadást minden tszcs-ben a munkabizottságok készítsék elő. A bizottság tag­jai, a tsz elnöke, egy-két bri­gád vezető, a könyvelő és az el­lenőrző bizottsági tagok. Az el­múlt négy év azt bizonyítja, hogy a tsz-ek zárszámadásait dött készítette elő és igv a ta­gok, de még a kijelölt munka­bizottságok sem ismerték .saját zárszámadásaikat. Ezekből ta­nulva szükséges, hogy a mun­kabizottságok ne a járási ki­küldöttre támaszkodjanak, ha­nem saját maguk készítsék elő a zárszámadást, amelynek állá­sáról menet közben tájékoztas­sák a tagokat. Nagyon fontos még, hogy a munkabizottságok a leltározás­nál mindent felvegyenek a lel­tárba, ami a csoport vagyonát képezi, különben saját magukat csapják be. 46 traktoros teljesítette éves tervét Keményebb harcot a fogadalmak teljesítéséért Gépállomásaink traktoristái különböző felajánlásokat tettek a Nagy Október; Szocialista Forradalom 36. évfordulójának tiszteletére. Megyénkben 36 traktorista tett felajánlást, ezek közül mindössze 10-en teljesí­tették adott szavukat. Az erdő- kürti gépállomáson Dudok Já­nos, Bódi János és Hegedűs Sándor, a> moharai gépállomá­son pedig Tóth László, Zvara Károly, Oravecz Mihály, Hajdú János, iíj. Kosik József, Suhaj- da József és Benkó István tel­jesítették vállalásukat. 56 trak­torvezető pedig nem tartotta be adott szavát. Kétségtelen, van olyan eset is, hogy a gépállo­más vezetősége nem ad meg minden támogatást a traktoris­ták tervteljesítéséhez. A bér cél; gépállomás novem­ber 1-re teljesítette éves tervét. Ebben nagy része van Bere Mária brigádvezetőnek, aki éves tervét 107, őszi tervét pedig 115 százalékra teljesítette. Sáli Já­nos 210 százaléknál tart éves tervével, Barátit József pedig október 31-re 143 százalékot ért el őszi idényterve teljesítésében. Megyénkben eddig 46 traktoros teljesítette éves tervét és négy brigád is. így Dudok János 181.3, Ocsikó Bertalan 129.4, Si­mon István 125 és Altmásj Ist­ván 117 százalékra teljesítették a tervet. ' A jói teljesítők mellett azon­ban egész sor lemaradó is akad. Pákái András 35, Berta István 19.8 százaléknál tart az éves tervvel. Puszta András pedig mindössze 39 normilholdat szántott fel az őszi idényben, ami 10 százaléknak felel meg. Újabb hatalmas élelmlszerszállítmányok érkeztek a Szovjetunióból az NDK-ba A Szovjetunióból október má­sodik felében a többi között a kővetkező szállítmányok érkez­tek Odera-Frankfurtba, a Né­met Demokratikus Köztársaság határállomására: 119 vagon marha- és sertés­hús. 33 vagon vaj és étolaj, 30 vagon hal és halkonzerv, 4 va­gon kakaó, 3 vagon bor és egyéb szeszesital, 595 vagon gabona. Biztosítsuk a meglévő tartalékterületek bevetését Megyénkben a meglévő tarta­lékterületek haszonbérbe való kiadását nem mindenütt bizto­sították. Pártunk és kormányunk biz­tosította a bérbe nem adott ál­lami tartalékterületek 50 száza­lékára szükséges vetőmagmeny- nyiséget. Azokban a községek­ben, amelyekben 50 kát. hold­nál nagyobb kiadatlan terület van. tartaléktőid hasznosítási felelőst kell beállítani a mun­kák megfelelő irányítására. Ta­nácsaink az elkövetkezendő na­pokban biztosítsák a községijén lévő tartalékterületek 50 száza­lékának bevetését kenyérgabo­nával. A munkálatokat lehető­leg gépállomásainknak kell el­végezniük. Ezért gépállomá­saink tekintsék döntő feladatuk­nak hogy a községekben lévő állami tartalékterületeket egy­két napon belül bevessék. Ta­nácsaink pedig biztosítsák, hogv osak tisztított és csává­zott vetőmag kerüljön a földbe. A vetési munkálatoknál fel­merült költségeke!, pénzfedeze­tet kormányunk biztosította. Községi tanácsainknak tovább kell szorgalmazni az állami tartalékterületek haszonbérbe­adását. A haszonbérlők, ameny- nyiben bevetett területet vesz­nek igénybe, kötelesek a meg­műveléssel felmerült költsége­ket, valamint a vetőmagot meg. téríteni. A vetőmagot betakarí­tás után 5 százalékos többlettel kell visszaszolgáltatni, Érdemes termelési szerződést kötni Kormányunk programmja tel. jesen új alapokra fekteti a szer­ződéses növénytermelést. Rend. kívüli kedvezményt biztosít a jermelőszövetkezeteknek és egyé. nileg dolgozó parasztoknaik is. A szerződéssel termelt nővé- nyékből állandóan pénzelni le­het, mert a szerződéses növé­nyeken évközben elvégzett agro. technikai művelet (kiü'tetés, egvel'és. kapálás) után a válla­latok termelési előleget nyújta­nak. így tehát nem kelj pénz­hiány miatt egy-egy állattól vagy terménytől idő előtt meg­válni. A szerződéses növények ter­melésénél — legyen az tavasz- bükköny, lencse, borsó, cukor, répa, dohány vagv kerti nö­vény — nem zsaroljuk ki a ta­lajt. Sőt tápanyagban gazdag, gyommentes területet kapunk utánuk, mert ezek a növényeik legtöbbje pillangós és a nitro­gént a levegőből lekötik, a ta­lajba raktározzák. így ezek után nyugodtan vethetünk őszi, vagy tavaszi kalászost. Tehát a táp­anyagokban gyenge talajokat egv közepes trágyázásnak meg­felelő javításban részesítik. Ez pedig nem lehet közömbös ter­me! őszövefkezeíeinknél. vagy az állatot nem tartó dolgozó pa­rasztjainknál sem. Végül nem szabad elle'ejtení, különösen a kerti növények termelésénél visszamaradó (káposzta, kelká­poszta, karfiol, vagy cukorrépa) torzsát és az alj levelekből szár. mázó hatalmas sfl-óanyagot sem. amely az állatok áttételtetéséné' felbecsülhetetlen támogatást nyújt, mert ez több húst és több tejet eredményez. Nézzük meg most azt, hogyan is néz ki a szerződéssel termelt növények új ára és beszolgál­tatása az elmúlt évhez viszo­nyítva. A tavaszbükkönynél a ’eszerződöít tenTet mentesül a beszolgáltatás alól, sőt még húst és tojást sem kell beadni ezután a terület után. Az új át­vételi ár mázsámként 180 forint, ami például 6 mázsa katanztrá- lis holdankénfi ‘termésnél (2 mázsa zab. vagy árpa, 4 mázsa bükköny) két mázsa zabot és négyszer 180. azaz 720 forintot ielent. amely !4 máz=a búzater. méssei egyenlő a bükköny szal­mája, mintegy 8—10 mázsa etethető is. A kerti dohánynál az új be­váltási ár 1665 forint, ami egy 6 mázsás termésnél 9990 forin­tot tesz ki. Minden beszáll!ított 100 kilogramm száraz dohány után ingven cigaretta iár. ami 600 kilogramm után 6000-szer 12 fillért, vagyis 720 forintot je­lent. Kaíasztráiis holdanként 500 kilogrammot meghaladó száraz dohány beszállítása — jelen esetben 100 kilogramm többlettermés — után újabb 1000 darab cigaretta a jutalom, amely 120 forinttal egyenlő. A leszerződött és beültetett terület kétszeres mértékben (1 kh után 2 kh) mentes a ter­ménybeadás alól. Leszerződött és beültetett terület állat-, tojás- és baromfibeadás alól is men­tes. Ezeket a kedvezményeket összevetve 1 katasztrális hold jövedelme mintegy 12.000 fo­rint. Mert nézzük csak meg a kései kelkáposztát. Egy korán lekerülő takarmánynövény után másodterményként ültethetjük. Ha csiak 100 mázsás termést is ad 140 forintos métermázsán- kénti ár .mellett, 14.000 forint jövedelmet jelent. Nem beszélve az ingyen magról, kamatmentes műtrágyáról, kedvező feltételek mellett végzett talaimunkáróf és a beszolgáltatások mentesíté­séről. De sorolhatnánk ígv a cukor­répát, lencsét, mustárt is. Ki­számíthatjuk,' hogy a mu'.tévi- hez viszonyítva mennyivel jőve. delmezőbbé tette kormányzatunk a szerződéses növények termelé­sét, s hogyan járult hozzá ter­melőszövetkezeteink és dolgozó parasztjaink gondtalan életéhez. Természetesen, hogy megfe­lelő mennyiségű és minőségű terményünk legyen, ef kell vé­gezni a komplex a<grotechwikát. Nem elég csak az, hogy jó földbe ültessünk vagy vessünk, el kel! végezni a növény ápolási munkákat is. Ezen agrotechnikai munkálatoknak kellő időben és jó elvégzésén áll. vagy bukik naarvobb jövedelmünk. A szerző­déssel termelt növények szer­ződtetését az újjászervezett vál­lalatok megbízottai végzik. Köz­ségi tanácsainknak ezen szerző, dések kötését állandóan figye­lemmel keli tartamok és azon kell lenwiök. hogy minden köz­ségben, ahol szerződéses nö­vényt akarna^ termelni, ideje­korán befejeződjenek a szerző­déskötések. A szerződéssel ter­melhető növények termelési fel­tételeit, a községekben lakó ter­melési felelősök határozzák meg. Termelőszövetkezeteink és dolgozó parasztjaink éljenek kormányzatunk által nyújtott lehetőségekkel és kössenek mi­nél nagyobb területre szerző­dést. hiszen ezzel sokkal na­gyobb jövedelemhez jutnak és hozzájárulnak a kormánvpro- gramm sikeres megvalósításá­hoz. Gömöri Henrik, megyei agronómus. M Építkeznek a termelőcsoportok Egyre erősödnek megyénkben a tszcs-k. Ezt legjobban mu­tatja', hogy egész sor közülük saját erejéből építkezik. A ber- celi Vörös Csillag például saját építő brigáddal rendelkezik, amely egy 26 férőhelyes sertés- fiaztatót és egy 200 férőhelyes sertéshízlalót épített. A honfi Győzelem építőbrigádja is szép eredményeket ért el. Három kh-as dohánypajtát, 10 férőhe­lyes sertésfiaztatót, SOférhőelyes hizlaldát építettek. A csesztvei II. Pártkongresszus is tervbe vette egv szarvasmarhaistálló építését. A galgagutai Táncsics egy eve alakult, s máris szép eredményeket ért el, saját ere­jükből építették fel valamennyi mezőgazdasági épületüket. De sorolhatnánk így az eredménye­ket. A dejtári József Attila pl. 21 férőhelyes sertésfiaztatót épített. Most fejezik be a két darab 100 köbméteres téglasilót, hogy az 50 százalékos kedvez­ményt még megkaphassák. A NAGY TUZFENY N. Bolsikov és M. Csiaureli „Elbeszélések a nagy napokról" című kötetéből — Állj! Ki vagy, hová? — A Samolnijba. A Putyi- lov-gyár vörös gárdája ... — A Szmolnijba. Matrózok vagyunk az ^Aurora" cirkáló, ról. — Gépfegyverosztag... — Menjetek elvtársak! A sötét utcáik kereszteződé­semé; járőrosapatak álltaik, őrizték a forradalom harci ve­zérkarához vezeíő bejáratokat. A Szmolnij-palota előtt őr­tüzek égtek: az érkező oszta­goknak fegyvereket osztottak szét. Teherautók jöttek: mind­egyik tetején két-két tengerész figyelt, kezükben előreszegzett puska. — Osztagparancsnokok, hoz­zám! — kiáltott egy gárdista- köpenyes ember. A parancsnokok odarohantak hozzá, s ő bevezette mindnyá­jukat a Szmolnijba. A hosszú folyosókon végnélküli sorban fegyveres emberek özönlöttek; egy sor a vezérkarhoz, a má­sik onnan; hírvivők siettek pa­rancsokkal, hírekkel. Hatalmas terembe léptek be a parancsnokok. Egy asztalon a város térképe, Lenin és Sztá­lin álltak ott a térképre ha­jolva. Lenin beszélt és végigmuta­tott a térképen: — Elosztani az erőket és megszállni az összes fontos pontokat... A pályaudvarokat, postát, távírót... A parancsnokok mozdulatla­nul álltak, nem akartak elsza­lasztani egyetlen szót sem Le­nin utasításaiból. — Letartóztatni az ideigle­nes kormányt — folytatta Le­nin. — Letartóztatni, ne této­vázzunk egy pillanatot sem! Minden áron meg kell akadá­lyozni, hogy az ellenség beha­toljon a város központjába! Ugyanott, a terem másik vé­gén a telefonügyeletes matróz a tábori telefonhoz hajolva pa­rancsokat adott a csapatoknak: — Az első zászlóalj foglalja el a kijelölt áVásokat és vár­jon a jelre... Kronstadt! Halló, Kronstadt!... Az első munkásosztagok pa­rancsnokainak átadták a kine­vezéseket. Lenin és Sztálin ír­ták ala. Lenin az „Aurora” egyik matrózával beszélt: — Körül kell zárni Mek- szahdrinkát, megszállni Petro- pavlovszkot, bármi is történne, — Igenis! — felelt röviden a matróz, Sztálin más parancsnokok­nak magyarázta harci felada­taikat: — Önök, elvtársak, szálljak meg a hidat a Téli Palotánál, foglalják el és tartsák. — Elfoglalni és megtartani! — ismételték a parancsnokok és osztagaikhoz siettek, hogy vég­rehajtsák a forradalom vezér­karától- kapott feladatokat. — ön pedig elvtárs, indul­jon osztagával a telefonköz- oontba... — Feltétlenül szállják meg a telefonközpontot — egészítette ki Lenin. — Lépjenek fel a leghatározottabban. — Határozottan fogunk fel­lépni — ígérte teljes szívvel a fiatal munkás, a Vörös Gárda parancsnoka. Egymás után rrrnd megkap­ták feladataikat a parancsno­kok és elmentek. Azoknak pe­riig. akiknek ai legnehezebb har­ci feladatot kellett megold an iok, Lenin á következőket mondot­ta: — Véssék eszükbe elvtársak: a forradalom sorsa dől most el. Sztálin pedig hozzátette útra- vailóul: — Viseljék büszke öntudattal a forradalom parancsnokainak tisztét. _ ★ A csapatok elindultak a tér­ről a fekete éjszakába. Igye­keztek zajtalanul vonulni, kö­rülfogták a Téli Palotát, s vár­ták a jelt a döntő rohamra. A Téli Palotához közel, az egyik ház boltíve alatt állt a Vörös Gárda egy osztaga. Pa­rancsnokuk egy katona, Jersov. Ezen az éjszakán ott voltak ve­le kedves bajtársai cs: Ponasz- juk, Georgij és Szvetlena Av- gyejeva. Egyszerre csak hafalrrasereiű soríűz dörrent a sötét ^szaká­ban. Bíborvörös fény csapott, vé­gig az utcákon és a Néva vi­zén, bevilágította a páncélost, amely halálos tüzet nyitott a régi világra. Az „Aurora” cir­káló sortüze volt ez, amely ágyúinak dörrenésévé; jelezte a fegyvere^ felkelés kezdetét és megnyitott egy új korszakot, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom korszakát. Megkezdődött a roham a Téli Palota ellen. Feltartóz'athatatlan lavinaként törtek a forradalom harcosai a palota bejáratához, nem volt erő, mely megállíthatta volna őket. Munkások, katonák, matrózok harcolva nyomultak be a Téli Palotába. Tűzfény csapott a magasba Petrográd egén. A Szmolnijban Lenén és Sztálin álltak az ablaknál. — Micsoda iüzfény — mond­ta csendesen Lenin. — Nagy tűzfény — szólt ugyanolyan csendesen Sztálin. — Bevilágítja az egész világot.

Next

/
Thumbnails
Contents