Szabad Nógrád. 1953. november (9. évfolyam. 88-95. szám)

1953-11-28 / 95. szám

4 SZABAD !*«C. RÄD 1953 november *8. TANULJUNK A SZOVJET PÉLDÁBÓL -* Folyamatos gyorsmódszerrel épülnek az iz mailen oi új lakóházak ÍRTA: K. VANYKOV MÉRNÖK. A szovjet állam 1953-ban több mint 5 milliárd rubelt fordít a moszkvai építkezé­sekre. Nyolcszázezer négyzet- méternyi lakóteret, 32 új isko­lát, 15 kórházat és több kultu­rális épületet adnak át ebben az évben a moszkvai lakosok­nak. Az építők ezeket a fel­adatokat csak úgy tudják tel­jesíteni, ha az építkezéseken a legkorszerűbb munkamódsze­reket alkalmazzák. A korszerű építkezési munkamódszerek közé tartozik a folyamatos gyorsépítés módszere is. Ezzel a módszerrel épül most Moszk­va izmailovoi városrészében egy nyolc lakóházból álló épü­lettömb. A házak mindegyike ötemeletes, egy-egy ház lakó­tere 2000—2000 négyzetméter. A munkálatok május 23-án kezdődtek és december elejére az összes lakásokat már át kell adni tulajdonosaiknak. A n£olc épületet két cso­portba osztották, egy-egy cso­portba négy ház tartozik. A csoportokon belül két-két há­zon egyidejűleg azonos típusú munkák folynak. Például kei­két házon egyidejűleg végzik a falazást, a másik kettőn ugyan­akkor a belső munkálatokat ké­szítik, felhúzzák a közfalakat, lerakják a padlót stb. Egy ház építésére a falazás kezdetétől kezdve a ház teljes befejezéséig, a grafikon 75 munkanapot irányoz elő. Első pillanatban talán furcsának tűnik ez a határidő, hisz 165 nap alatt minden csoportban négy háznak kell elkészülnie. Ugyanakkor egy ház felépítése 75 napot igényel! A folyamatos gyorsmódszer előnye azonban éppen az. hogy nem kell meg­várni, hogy elkészüljön az ★; egyik ház és azután kezdjék meg a másik építését, hanem már az első ház építése közben hozzá lehet fogni a következő ház építéséhez is. Amint a kőművesek az egyik épületnél felhúzzák a falakat két emelet magasságba és el­készítik a födémet, a ház első emeletén megkezdi munkáját az a brigád, amelynek feladata a belső munkálatok elkészítése. Ez a brigád felépíti a közfal a- ket, elhelyezi a falakban a vil­lanyvezetéket, a központi fű­tés fűtőtesteit és más, a grafi­kon szerint pontosan meghatá­rozott munkákat. Amíg a kőművesek a harma­dik emeleten végzik a fala­zást, az első emeleten a brigád befejezi a belső szerkezetek be­építését és átmegy a második emeletre. A brigád helyét pe­dig az első emeleten az a bri­gád foglalja el, amelynek fel­adata a falak száraz vakolása, a padlódeszkák lerakása stb. A grafikon egy-egy ház elké­szítéséhez szükséges munkát hét ciklusra bontja. Minden ciklust egy brigád végez. A btigádok folyamatosan halad­nak a ház egyik emeletéről a másikra. A grafikon biztosítja, hogy munkájuk ne ütközzék egymással. Minden brigád el­végzi a maga feladatát és elő­készíti a ,.frontot“ a következő brigád számára. Egy-egy bri­gád munkája emeletenként 6 munkanapot igényel. Ez azt je­lenti, hogy egy brigád egy öt­emeletes házon 30 nap alatt végzi el a feladatkörébe tar­tozó munkálatokat. Ezt a fo­lyamatot „lépésnek“ nevezik. Vegyük pédául a kőműves brigád munkáját. A brigád 30 nap alatt végzi el a falazást az egyik házon, s azonnal átmegy a következőre. Az első házban eközben teljes ütemben foly­nak a különböző belső munká­latok. Mire a kőművesek fel­húzzák a második ház első két emeletét, addigra befejezi mun­káját az első házon az a bri­gád, amely a közfalakat, a vil­lanyvezetékeket stb. helyezi el. Ez a brigád átmegy tehát a második ház első emeletére. — Ilyen sorrendben követik egy­mást azután az összes munká­latok. Mintegy öt hónap telt el azóta, hogy Izmailovoban meg­kezdték a nyolc lakóházból álló háztömb építését. A grafi­kont mindeddig betartották és a falazást már mind a nyolc épületen befejezték. Négy házba (csoportonként 2—2 házba) már beköltöztek a la­kók, a másik négy házon pedig az utolsó simításokat végzik. Az új építkezési módszer nagy előnye, hogy a házakat úgy adják át a lakóknak, hogy a ház körüli terület teljesen rendezett, az utak és gyalog­járók teljesen készek. Ugyanis még az alapozási munkák előtt lerakják a víz- és gázvezetéket, a csatornákat. Ezután aszfal­toznak és a házak körüli zöld övezetbe fákat és bokrokat ül­tetnek. Voltak egyesek, akik aggódtak amiatt, hogy az épít­kezés megrongálja majd az utakat és kárt tesz a házak körüli parkban. A gyakorlat azonban bebizonyította, hog.v ezek az aggályok indokolatla­nok. A gépkocsivezetők és az építkezési dolgozók gondosan ügyeltek a fiatal fákra és az utakra. Néhány sorban... A koreai politikai értekezletet előkészítő két albizottság no­vember 25-én tartotta meg 8. ülését. Az amerikai fél továbbra is ellenezte a semleges orszá­gok részvételét a politikai érte­kezleten. A koreai-k;nai fél a politikai értekezlet mielőbbi meg­tartása érdekében javasolta: a politikai értekezletet december utolsó tíz napján belül hívják össze. Az amerikaiak kijelentet­ték, hogy a következő ülésen fejtik ki nézetüket e kérdésben. Az amerikaiak kérelmére a koreai-kínai fé! . hozzájárult a tanácskozások november 26-i szüneteltetéséhez. A bonni kormány legutóbbi ülésén jóváhagyta az 1954— 1955. évi állami költségvetés tervezetét. Az előirányzat sze­rint az állami kiadások 45 szá- zaléhát fegyverkezési és katonai célokra fordítják. A Német Demokratikus Köz­társaság népi kamarája egyhan­gúlag elfogadott határozatban üdvözölte Walter Ulbricht szer­dán tett nyilatkozatát. Mint is­meretes, az ügyvezető minisz­terelnök az NDK népi kamará­jának teljes ülésén mondott be­szédében nagyjelentőségű javas­latokat tett Nyugat-Németor- szág képviselőinek a baráti kap­csolatok megjavítására. A belga képviselőház csütör­töki ülésén 148 szavazattal 49 ellenében és 3 tartózkodással ratifikálta az „európai védelmi közösség”-röl szóló szerződést. Két világ a sajtószemlék tükrében A maximális profitért BUSINESS WEEK A dolgozók jólétéért SCANTEIA Egy év alatt az Amerikai Egyesült Államokban 66 új hadi­üzemet létesítettek. További 25-öt kibővítettek. Jelenleg az acél­termelés 45 százalékát, a réztermelés 30 százalékát és az alura- niumtermetés 50 százalékát közvetlenül a hadiiparban használás fel. ECONOMIC NOTES A Szovjetunióban idén 144 húsfeldolgozó, 836 tejfeldolgozó, 25 cukor- és 12 margaringyár, száz nagy növényolaj- és zsira­dékkombinát épül. 1953-ban egyedül a selyemgyárak termelése. 400 millió méter ruhaanyagot biztosít a dolgozó tömegek egyre növekvő szükségleteinek kielégítésére. NEUES DEUTSCHLAND A hivatalos adatok szerint az Egyesült Államok textiliparának termelése 35 százalékkal csökkent a háború előttihez képest. Több mint 100 textilipari vállalatot leállítottak. Jelenleg a textilmunká- sok egyharmada munkanélküli. Az amerikai textilipar termelési kapacitásának csak 30—40 százalékát használja ki. A Német Demokratikus Köztársaság textiliparának termelése 1953 második felében további 17.9 százalékkal növekszik., ugyan­akkor a textilipari gépek gyártását a megelőző évhez képest 23.1 százalékkal emelik. A lakosság 38—90 százalékkal több mé­terárut és kötöttárut vásárolhat, mint az év első felében. LIBERATION Az utóbbi két év alatt a francia traktorgyártás 87 százalékkal, a többi mezőgazdasági gép gyártása pedig 64 százalékkal csökkent. TRYBUNA LUDU A lengyel mezőgazdasági gépipar eddig 10.000 aratógépet és több mint 20.000 traktort adott a mezőgazdaság korszerűsí­tésére. Tényleg nyitva áll az ajtó? November elején az angol képviselöházban a hagyo­mányos .trónbeszéddel nyílt meg a külpolitikai vita. A trónbeszéd után Churchill mi­niszterelnök, Eden külügymi­niszter, Attlee, a labour ista el­lenzék vezére és több képvi­selő mondott beszédet: A trónbeszéd, bár egészen általános frázisokból áll, ál­talában a kormány politikáját nyilatkoztatja ki a legközeleb­bi időre. Az angol uralkodó legutóbbi trónbeszéde külpo­litikai vonatkozásaiban a fegyverkezési hajsza fokozá­sának, az agresszív atlanti tömb erősítésének, az „európai hadsereg” létrehozásának és a háborús készülődés folyta­tásának bejelentése volt. Ez persze ellentétben áll ugyan­csak a trónbeszédnek azzal az utalásával, hogy Anglia ipar­kodik közeljövőben meg­valósítani a Szovjetunió és a három nyugati hatalom talál­kozóját”. A nyugati hatalmak agresszív politikájának foly­tatása esetén ugyanis alapta­lan minden beszéd erről a ta­lálkozótól, s az utalás rá egyszerűen kísérlet, hogy el­vonják a közvélemény figyel­mét Anglia tényleges külpoli­tikájáról. A vitán elluingzott hivatalos beszédek szerint a kormány a nemzetközi problémák békés rendezése mellett van, s Ang­lia „nyitva tartja az ajtót” a békés rendezés előtt. Eden azonban ugyanekkor kijelen­tette, hogy „az adott pillanat­ban” nem lát lehetőséget a megegyezésre a Szovjetunió­val,. Ezért azonban szerinte a Szovjetunió felelős. Kísérlete, hogy áthárítsa a felelősséget a Szovjetunióra, persze na­gyon is átlátszó. Senki sem hiszi komolyan, hogy az an­gol kormány meg_ akar egyez­ni a Szovjetunióval a nem­zetközi problémák rendezését illetően. Hogy is lehetne ko­molyan venni, sokat hangoz­tatott megegyezési szándé kát. amikor közben követeli i Szovjetunió ellen irányuló ai lanti tömb erősítését és elő segíti az agresszív Wehrmach fel éleszt és ét NyUgat-Német or­szágban. A külföldi sajtó figyelmét sem kerülte el az angol kor mányképviselők hivatalos be­szédeinek következetlensége. Egyes lapok megírják, hogy a londoni politikusok nem be­szélnek őszintén, amikor az: állítják, hogy nyitva akarják tartani az ajtót a nagyhalai- . mák. közötti tárgyalások előtt. „Ezek csak szép szavak — jegyzi meg az „Aftonbladet” című stockholmi lap. — Ang­lia nem tudja kinyitni az aj­tót, mert Amerika erősen tá­masztja a hátával”, A képviselöház külpolitikai vitáján egyes képviselők szín­ién kiábrándultán nyilatkoz­tak a kormány politikájától. — Samuels, íabourista képvi­selő például kijelentette, hogy az ango[ kormány a nagyha­talmak közti tárgyalások kér­désében „teljes egészében kö­veti az Egyesült Államok uta­sítását”. Hector Macneil la- bourista képviselő hangoztat­ta: reménytelen kísérlet a Szovjetunióra hárítani a fele­lősséget azért, hogy nem tör­ténnek intézkedések a nemzet­közi feszültség enyhítésére. Kijelentette: „Szerintem a nagyhatalmak értekezletének útjából az első akadályt nem Moszkvában, hanem Washing­tonban kell elhárítani.” Az angol közvélemény mind szélesebb körei követelik ki­tartóan a nemzetközi problé­mák békés rendezését. A kép­viselőházban lezajlott külpo­litikai vita mégis megint csak azt mutatja, hogy az angol vezető körök nem szándékoz­nak felhagyni jelenlegi külpo­litikájukkal, amelyet koránt-, sem az angol nép érdekei, ha-, nem az óceánontúli stratégák agresszív tervei diktálnak. Új kormány Finnországban November t7-én alakult meg a Kekkonen-kormány helyébe lépett új fim» kormány. Ezzel a. finn nagytőkések érdekeit képviselő pártok — a Koalíciós Párt, a Finn Néppárt, valamint a Svéd Néppárt — emberei kerültek hata­lomra, akik hű kiszolgálói az agresszív atlanti politikának. Miniszterelnök a pártonkíviili Sakari Tuomija lett, a Finn Nemzeti Bank elnöke. A legreakciósabb burzsoá politikai körök és a velük egyhúron pendülő jobboldali szociáldemokraták már régóta mesterkedtek Kekkonen agrárpárti miniszterelnök kormányának megdöntésén. Kekkonen ugyanis, bár a burzsoá hatalmi csoportosulások egyik képviselője — a demokratikus tömegek köve­telésére. s mert a finn burzsoázia egy részének is létérdeke a Szovjetunió­val folytatott kereskedelem — külpolitikai téren pozitív álláspontot fog­lalt el. Széleskörű kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat fejlesztett ki a Szovjetunióval. Ellenezte Finnország bekapcsolását az északi tanácsba vagy más hasonló blokkba, amelyeknek az a céljuk, hogy a „hátsó ajtón” tusz­kolják be Finnországot az Atlanti Szövetségbe. Az új finn kormány alapját alkotó Koalíciós Párt tagjai mindig a szov­jetellenes kalandorpolitika buzgó pártfogói voltak. S, hogy most Is ezt a po­litikát folytatják, az megmutatkozott már első ténykedésükben: mereven elutasították a szovjet kormány újabb, baráti javaslatait. A szovjet kormány ugyanis bejelentette, hogy kész több ipari és egyéb terméket vásárolni Finn­országtól s az áruk egy részéért akár nyugati valutával fizetni. A finn kor­mány kérésére kölcsönt nyújt az országnak, amelynek felhasználásáról Finnország dönt és amelyhez nem fűződnének feltételek és ellenőrző in­tézkedések. A finn dolgozók a napokban Helsinkiben rendezett nagygyűlésükön tilta­koztak a reakciós kormány megalakulása ellen. A Finn Népi Demokratikus Szövetség részvételével, olyan koalíciós kormányt követelnek, amely a nem­zet érdekeit képviseli: megfelelő intézkedéseket hoz a gazdasági válság le­küzdésére. szélesíti a Szovjetunióval való baráti kapcsolatokat, s békepo­litikát folytat. A kölcsönös gazdasági segítség a béketábor országainak egyik erőforrása tését szolgálják, Albániában A népi demokratikus orszá­” gok népgazdaságunk fej­lesztésében főképpen a belső erő­forrásokra, a Szovjetunió test­véri segítségére és a kölcsönös gazdasági együttműködésre tá­maszkodnak. A Szovjetunió és a népi demo­kratikus országok gazdasági együttműködése évről- évre nő és erősödik. Az együttműködés az egyes országok részéről munkamegosz­tást követel. Szükséges, hogy minden ország elsősorban azo­kat a termelési ágakat fejlessze, amelyekhez a legkedvezőbb fel­tételei vannak, sőt gazda-sági tervének elkészítésénél is figye­lembe kell vennie a kölcsönös gazdaságii segítségnyujtotta le­hetőségeket és az együttműkö­désből eredő kötelezettségeket. Lengyelországban például a szén- és 6zínesíémtermelés, a vegyiipar fejlesztése számára a legkedvezőbbek a feltételek. Ro­mániának fejlett ásványolajipara van. Magyarországon igen gaz­dag, magas aluminium tartalmú bauxitlelőhelyek vannak. Bulgá­ria adottságai a kohóipar fej lesz­na gy jövő vár az ásványolaj-, króm-, réz-, szén- és bitumen- iparra. Csehszlovákiában a- ne­hézipart és kohóipart, a Német D emokr a tiikus Köz társasé gb an pedig a gépgyártás és kohóipar mellett a finommechanikai és optikai ipart fogják fejleszteni. Tehát a szocializmus tá- 1 borához tartozó országok­nak módjukban áll, hogy nép- gazdasági terveik összeegyezte­tésével, a kölcsönös gazdasági segítségre támaszkodva biztosít­sák a termelőerők nagyarányú fejlődésiét. A gazdasági együtt­működés így iehetővé teszi, hogy a szocialista tábor országai a nemzeti jövedelem jelentős ré­szét a dolgozók életszínvonalá­nak emelésére és olyan beruhá­zásokra fordítsák, amelyek elő­mozdítják a lakosság életkörül­ményeinek gyorsütemű megjaví­tását. A Kölcsönös Gaizda-sági Segít­ség Tanácsa (KGST) 1949 janu­árjában történt megalakulása után a népi demokratikus orszá­gok a Szovjetunióval és egymás­közt hosszúlejáratú gazdasági és Az európai népi demokratikus mának növekedése. Lengyelország Csehszlovákia Magyarország Románia Bulgária Évről iévre növekszik a népi demokratikus országok kereske­delme a Szovjetunióval, amely szüntelenül gondoskodik a de­mokratikus országok gazdasági fejlődéséről. Lengyelország áru­forgalma a Szovjetunióval pél­dául 1952-ben 3.5-szer haladta meg az 1947. évi áruforgalmat. A Szovjetunió 1952. évi külke­reskedelmi forgalmának 80 szá­zalékát a népi demokratikus or­szágokkal bonyolította le. A Szovjetunió a népi demokra­tikus országoknak ipari felszere­lést, mangánt, krómot, vasat, szí­nesfémet, gépkocsikat, traktoro­kat, mezőgazdasági gépeket, gya. potot, élelmiszert szállít. A Szov­jetunió által a népi demokratikus országokba küldött gépek és gépi berendezések mennyisége az utóbbi öt esztendőben tízszeresé­re növekedett. kölcsönös segélynyújtási szerző­déseket kötöttek. Ezek alapján az európai népi demokratikus országok kölcsönös külkereskedelmi forgalma 1948- tól 1952-ig háromszorosára emel­kedett. országok külkereskedelmi forgal­1947 (1945 * 1950 100) 1952 2 7 474 6"0 233 288 357 314 955 1310 244 1041 1445 142 228 290 A népi demokratikus országok v’szont állandó felvevőpiacra ta­lálnak a Szovjetunióban. Len­gyelország hajókat, mozdonyo­kat, vasúti kocsikat, cinket, sze­net, cukrot, Románia olajat, fát, Magyarország ipari felszerelést, hajókat, mozdonyokat, vasúti ko­csikat és egyéb árukat, Csehszlo­vákia ipari felszerelést, hajóikat, vasat. Bulgária dúsított színes- fémercet és mezőgazdasági ter­mékeket exportál a Szovjet­unióba. Egyre erőteljesebben fejlődik az európai népi demokratikus or­szágok és a Kína' Népköztársa­ság közötti kereskedelem. A Szov­jetunió és a népi demokratikus országok a népi Kína külkeres­kedelmében 1952-ben 72 százalék erejéig részesedtek. A Szovjetunió és a népi de- " mokratikus országok kö­zött 1953-ra kötött szerződések a külkereskedelmi áruforgalom to­vábbi növekedését irányozták elő. A Szovjetunió és Magyarország között ez év márciusában aláirt szerződés jelentősen megemelte az 1952. évi szerződés szerint 1953-ra előirányzott forgalom vo­lumenét. Az Albánia és Magyar- ország között 1953—1955. évre kötött áruforgalmi és fizetést egyezmény is a két ország kő- zöíti kereskedelem kiszélesítését rögzíti le. Albánia rezet, krőmér. cet, bőrt, dohányt, gyümölcsöt szállít Magyarországnak, amely Ü7.emi gépberendezést, építőipari gépeket és egyéb cikkeket expor­tál Albániába. A kínai-magyar kereskedelmi szerződés az 1952. évihez képest 51.7 százalékkal emeli az 1953. évi kereskedelmi forgalom értékét. Felbecsülhetetlen előnvt jelent a népi demokratikus országoknak a szocializmus építésében, az ipar fejlesztésében a Szovjetunió közvetlen műszaki segítsége, kor­szerű tudományos vívmányainak, élenjáró tapasztalatainak és mód­szereinek átadásában megnyilvá­nuló baráti támogatása. A népi demokratikus országok közötti kölcsönös műszaki se­gélynyújtással kapcsolatban pél­daként megemlítjük a Romániá­ban 1952-ben felépült Gheorgbiu- Dej hőerőművet, amelynek teljes berendezését Csehszlováikáa szál­lította, szerelését pedig csehszlo­vák szakemberek végezték. Cseh­szlovákra ezenkívül résztvesz más népi dánokra tiikus országok, többek között Bulgária és Ma­gyarország energetikai bázisai­nak építésében is. Az 1952-ben kötött magyar- " román megállapodás ér­telmében a romániai földgáz fel- használásával Romániában vegyi kombinátot, Magyarországon új vegyiművet építenek, a két or­szág magasfeszültségű távveze­tékeit összekapcsolják, hogy az energiaforrásokat jobban kihasz­nálhassák. Fenti megállapodás szerint Magyarország gépeket és felszereléseket szállít Romániá­nak egy nátronszódagyár felállí­tásához, amely mindkét országot ellátja majd ezzel az értékes alapanyaggal. A népi demokra­tikus országok közötti kölcsönös műszaki segélynyújtásnak szám­talan hasonló példáját tudnánk felsorolni. A népi demokratikus országok a szocialista iparosítással és a mezőgazdaság lendületesebb fej­lesztésével gyorsabb ütemben kí­vánja emelni a- dolgozók élet­színvonalát, tehát belső erőforrá­saik felhasználása mellett foko­zottabban kell igénybe venniük a Szovjetunió és egymás gazdasági segítségét. Kölcsönös gazdaságii kapcsolataik kiszélesítésével, a szerződésekből eredő kötelezett­ségek maradéktalan tel jesítésével a szocializmus építését, a demo­krácia és a szocializmus tábo­rát erősítik és a békét védik. (So) |

Next

/
Thumbnails
Contents