Szabad Nógrád. 1953. november (9. évfolyam. 88-95. szám)
1953-11-14 / 91. szám
1953 november 14. SZAKAD ÄOIiK'ill 3 Javitsuk meg a falu áruellátását íA MÉSZÖV a negyedik negyedévben 32.6 százalékban telfe&iteite beszerzési tervét. Ebből az élelmiszerre 38.4, textilre 38.4 és a vegyesipaircik- kekre 23.2 százalék jut. A terv- teljesítésiben mutatkozó lemaradás a nagyikeresioedekni vállalatok hiányos árukiszállításában rejlik. A Textil Nagykereskedelmi Vállalat például a nagyoroszi földművesszövetkezet részére az áru egy részét 19-én, másik részét pedig október 20-ián adta föl, bár a földművesszövetkezet még október 7-én rendelte azt meg. Nagyorosziban nehéz a közlekedés, s október hónapban nem is kapta meg a kért árumeny- nyisóget. Hasonló az eset Rét- ság, Romhány és Bércéi föld- műveeszövetkezeteinéi is, ahol szintén, 2—3 hét után kapták meg az árut. A Vegyi anyag Nagykereskedelmi Vállalatnál meg óktóbenben egyáltalán nem is volt kiszállítás, aminek a következménye az lett, hogy földművesszövetkezeteink egy része szappan és mosópor nélkül volt. Az Üvegértékesítő Vállalat is csak azokhoz a földmű- vesszővetkezetekhez juttatta el az (árut. amelyek saját fuvarral rendelkeznek. A nógrádsápi földművesszövetkezet például október 8-i rendelésére még november 10-én sem kapta meg áruját. Sok esetben előfordult, hogy földművesszövetkezeteink textilből nem tudják megfelelőképpen kielégíteni a fogyasztók igényeit. Hiány mutatkozik gyermek lódenkabálokból, bőrkabátokból, gyermek készruhákból, n a tenth a risn y álból, sirnabő- rű cipőkből, valamint női és gyermek gumicsizmákból.. Ennek okai, a KTSZ-ek viszonylag kicsiny kapacitásában rejlik. A Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnál fs mutatkozott hiány vetőgépekből, mag- t akar ógépekből, boronából, asztali tűzhelyből, zománcozott edényekből, amit természetesen megéreznek földművesszövetke- zeteinik. Ez legjobban az egyénileg gazdálkodókat érinti, hiszen a kisgép vásárló utalványok november 15-vel lejárnak, és ha ezeket a gépeket nagykereskedelmi vállalatainknál nem lehet beszerezni, a határidőt szükségszerűen el kell tolni A zökkenőmentes áruellátáshoz tehát nagykereskedelmi vállalataink eddiginél jobb munkája szükséges. Levél a bányászokról k minisztertanács egyik leg- A utóbbi határozata hangsúlyozza, hogy fokozott gondoskodásban kell részesíteni dolgozóinkat. s különösen fokozott mértékben áll ez a bányák dolgozóival kapcsolatban. Azonban ennek nem mindenütt tesznek e’eget. Pár hét előtt, amikor Kjsíerenyén egy bizottsággal az új bányászházak vízellátását vizsgáltuk meg és ebédelni az ottani szállás „étkező”-jébe vittek bennünket, ott a legprimitívebb körülményeket találtuk. Az étkezőknek valami gyanús tisztaságú, tejeskannaszerű edényből mérték kj az ebédet. Húst, főzeléket, sült tésztát mind egy tányérra lapátolták. Az ebédét puszta, terítetten 'faasztalon fogyasztották el. Az evéshez kanalat adtak ugyan, késnek, villának azonban nyoma sem volt Állítólag ebből sók eltűnt az utóbbi időben, s ezért nem adnak evőeszközöket a dolgozóknak, ami persze, nem helyes. A bizottság tagjai szívesen ittak volna egy kis vizet, de mivel » való gondoskodásról egyetlen pohár sem akadt, csak egyetlen kannakupak, ami szájról szájra járt a higiénia nagyobb dicsőségére, hát inkább lemondottak a vízivás ilyen „élvezetéről”. Fel kell hívnom a bányászszakszervezet területi bizottságának figyelmét Í6, hogy a n&gybátonyi vájáriskola konyháján és a kányási bányánál közös az a panasz, hogy az étkeztetés nagyon egyhangú, nem eléggé változatos. Pár hét előtt Kányáson Ieszáüottam a bányába és megállapítottam, hogy a bányaürszékek elhanyagoltak, a felszínen pedig nem kielégítő a jelenlegi fürdő állapota. Megmutatták a bányász elvtársak, hogy a fürdővíz, mely bányai- eredetű, felhasználás előtt szeny- nyezetten érkezik. Közösen kell itt megoldanunk a feladatokat. Szeretném, ha a Szénbányászati Tröszt munkavédelmi vezetője is felfigyelne e sorokra és arról a részről is nagyobb aktivitással kapcsolódnának bele a feladatok maradéknélküli elvégzésébe. Dr. Szálkái Géza AZ ŐSZI VETÉS ÁLLÁSA A NOVEMBER 10-1 JELENTÉS ALAPJÁN Árpa vetés: Járás tsz: össz: Mez. gazd. o. vez.: Agronómus: Szécsényi 125.— 120.7 Orosz Gedeon Nagy Imre Salgótarjáni 71.3 105.— Jessze Károly Varga József Rétsági 101.2 98.1 Kalapca Jenő Bocsi József Balassagyarmati 76.9 82.7 Lőrincz Barna Benkó János Pásztói 69.8 50 — Farkas István Magyar József Rozsvetés: Szécsényi 92.— 128.— Orosz Gedeon Nagy Imre Rétsági 140.— 123.8 Kalapca Jenő Bocsi József Salgótarjánt 80.8 112.8 Jessze Károly Varga József Balassagyarmati 76.2 100.6 Lőrincz Barna Benkó János Pásztói 66.— 86.5 Farkas István Magyar József Búzavetés: Balassagyarmati, 79.— 100.4 Lőrincz Barna Benkó János Salgótarjáni 62 — 100.1 Jessze Károly Varga József Pásztói 70.5 99.7 Farkas István Magyar József Szécsényi 77.— 96.2 Orosz Gedeon Nagy Imre Rétsági 55.7 89.3 Kalapca Jenő Bocsi József MIÉRT FONTOS AZ ŐSZI MÉLYSZÁNTÁS? A sikeres kukorica,termesztésnek egyik legfontosabb alapfeltétele a helyesen végzett őszi mélyszántás. Az ősszel mélyen- szántott talaj lényegesen több nedvességet tud elraktározni, mintha szántailanul hagyjuk a tarlót, s csak tavasszal szántunk. A mi időjárási viszonyaink között különösen fontos, hogy a kukorica alá kerülő földjeinket — kellő mélyszántással — al- hamassá tegyük minél több nedvesség befogadására és tárolására. Hogy fogalmunk legyen a növény fejlődéséhez szükséges víz mennyiségéről, nem árt, ha tudjuk, hogy egy mázsa növényi száraz anyag előállításához 35—50.000 liter vízre van szükség, tehát ezek szerint haiaszirális holdanként körülbelül 2 mil iő liter vizet igényel a kukorica. Ha víztartó vagonokba raknánk be ezt a vízemnnyiséget, az kétszáz vagont, azaz négy hosszú teher- vonatot alkotna. Az őszi mély szánt ássd, annak víztároló hatása melleit még gyomot is irtunk, az egészséges ta'.ujéletet előmozdítjuk és nemutolsósorban elkerüljük vele a legtöbbször káros, szárító tavaszi szántás szükségességét. Hz a példa is arra tanítja dolgozó parasztságunkat, hogy, a minisztertanácsi határozatban előírtak szerint, példásan végezzék el az őszi mélyszántást, amely egyik legfontosabb alapja a tavaszi növények terméshozama emelésének. BÉKEKÜLDÖTT Különös' munkában találom Dereka« Gyuláikat, amikor az esti órákban felkerestem őket Csizmadia Sándor-uícai lakásukon. Fiúk. az ötéves Laci hosz- szas betegségből most gyógyult fel, a sok fekvés után élvezi a mozgást, pajkoskodik és lerántja a vizespadró] a vödröt. Az asz- szony takarít. A legtöbb helyen ilyen esetben a- gyereket fegyelmezik, el is verik, ők azonban mosolyogva mesélik el a kis eseményt. Derűsele Ebben a családban béke van. Derekas Gyula a heverőn pihen a konyhában, éjszakai műszakra készül. A Tűzhelygyárban dolgozik, sztahanovista öntő. Az a megtiszteltetés érte, hogy munkatársai őt választották küldöttnek a béketalálkozóra, hogy hangot adjon békevágyuknak. a nemzetek közötti megegyezés és a tárgyalások követelésének. Fiatal ember. Harmincnégy éves. Frissmozgású, elevenarcú. Sötétszőke haját hátra fésüli. Figyelmes. Az életéről és a békeharcról beszélgetünk. — Bányászgyerek vagyok — meséli. — Apám mellett kezdem dolgozni Forgácson, egészen 'tataion. Bányásznak indultam, de megszerettem a vasipari és az célgyárba kerültem. 1949-ben ■ítmentem a Tűzhelygyárba dolgozni. azóta vagyok öntő. Szeretem a szakmámat. Jól érzem magam az üzemben, — Hogyan kapcsolódott be a békeharcba? — Én még nem dolgoztam sohasem alacsony százalékra. Tervemet állandóan 130 százalékon hlül teljesítettem. Tudom, hogy s2 több tűzhelyet, több kályhát, \öbb meleget jelent a családoknak. Tehát megelégedést, békét. \zt is tudom, hogy ez fáj ellen- légeinknek, a béke ellenségeinek, I? csak hadd fájjon. Munkaközien úgy érzem, mintha őrségen lennék. Számítanak rám, helyt kell adnom! Megtanultam, hogy mi a békeharc. Belemelegszik a beszédbe, megcsillan a szeme. — Résztvettem a Béke-Vitág- tanács budapesti ülésén. Addig se szerettem félmunkát végezni. Elvtársaim a munkámért küldtek oda. Azóta azonban még jobban tudom, hogy miért dolgozom. Körülmutat a lakásában: sztahanovista oklevél 1951-ből, kis vörös versenvzászló.a munkaversenyben elért győzelemért, másik oklevél a szakma legjobb dolgozójának. Es pénzjutalmakról is beszél. Legutóbb a novem- ver 7-i versenyben elért eredményt jutalmazták. 150—170 százalékos teljesítményt is elért az ünnepek alatt és selejtmente- sen termelt. — Október végére teljesítette gyárunk is a havi tervét, 106 százalékos eredményt értünk el. Nagy dolog ez, mert súlyos adósság terhel bennünket. Törteszte- nünk kell! Most már nem adhatjuk alább. Elgondolkozik, aztán hirtelen ő kérdez. — Tudja mi a célunk? Mindjárt válaszol is: — Meg akartuk szerezni az él- tizem címet. Most minden feltétel megvan rá, rajtunk múlik. Én az öntödében dolgozom, a gyár szívében. Itt dőlhet el az élüzem cím. — ígérem, hogy rajtam nem fog múlni. Selejtmeníes munkámért már kaptam jutalmat, kitüntetést. Ilyen munkával készülök a béketalálkozóra is. Üzemünkben november 7-e után nem szervezték tovább a munkaversenyt, nekem azonban a megbízatás után továbbtart az ünnepi műszak. Ha mindent úgy biztosítanak a munkához, mint eddig, novemberben sem maradok 150 százalék alatt. Ezt viszem a béketalálkózóra és elvtársaimnak azt az elhatározását, hogy megszerezzük az élüzem címet, jelvényt. ügy érzem, hogyha ezt elérjük, cikkor jó békeharcosok leszünk... Valóban megtanulta, hogy mi a békeharc. munkájával méri, hogy mit tesz a békéért. Nem elégszik meg az október havi 150 százalékos, tervteljesítéssel, neki az kell. hogy a Tűzhelygyár élüzem legyen. Es érzem a szavaiból, hogy rajta nem múlik majd. Derekas Gyula elvtárs egyszerű, hétköznapi ember — béke- harcos. A békeharc vezeti munkájában is. ezt fűti, ha akadályok vannak, ha homok kerül a gépbe, vagy más hiba adódik. Ezzel győzi le az akadályokat. Ezek az apró győzelmek, amelyek aztán 150—160—170 százalékos tervfeljesítésben jelentkeznek. teszi méltóvá munkatársai bizalmára, méltóan képviseli majd üzemét a béketalálkozón. Valóban békeharcos, aki munkájával a holnapot hozza közelebb, (M, Jk) Több figyelmet a dolgozók iránt a kistersnyei állami gazdaságban! Szerkesztőségünk levelet kapott Lakatos Károlynétól, a kis- terenyei állami gazdaság dolgozójától. Levelében arról ír. hogy az Igazgató, Kiss Károly az üzemi konyhán dolgozó elvtársakat ledorongolja és sokszor nyomdafestéket nem tűrő hon- gon beszél a dolgozókkal. Szerkesztőségünk Lakatos elvtársnő levelét kivizsgáltatta és megállapította, hogy a levél megfelel a valóságnak. Kiss Károly igazgató elvtárs Jakab Ju.ianna és Babka Anna elvtársnőikkel, akik a konyhán dolgoznak — állandóan durván beszél és, mint ahogy'dz igazgató elvtárs többször hangoztatja, ez azért szükséges, hogy akkor jobban megszilárdul a munkafegyelem. Előfordul olyan eset is, amikor több állami gazdasági dolgozónak nem jut ebéd, pedig a konyhaszemélyzet 5—6 adaggal többel: küld. A nyár folyamán például, amikor Dömösl József az állami gazdaság egyik dolgozója hozta az ebédet, akkor is (éhes maradt sok dolgozó. Dömösi József állandóan szidja a dolgozókat és dz igazgató nyomdokában halad. Az állami gazdaság dolgozói \ joggal vannak megsértődve, hiszen nem kívánhatja senki tőlük, hogy egész nap éhesen dolgozzanak. Ez a rossz ellátás vonta maga után azt is, hogy több dolgozó otthagyta az állami gazdaságot és más munkaterületre vándorolt. Jó tenne, ha az állami gazdaság igazgatója sürgősen változtatna a dolgozókhoz való Viszonyán és figyelmeztetné u hozzá beosztott egyéneket arra, hogy olyan hangnemben beszéljenek. mint ahogy azt joggal elvárja az állami gazdaság itala menny, dolgozója. A PÁRTOKTATÁS HÍREI A SALGOTARJANI TŰZHELYGYÁRBAN az SZKP története I. évfolyamán jó módszerekkel dolgozik Márton János elvtárs, propagandista. A foglalkozás megkezdésé előtt egy negyed óráig forradalmi dalokat énekelnek. A szeminárium idősebb hallgatói is lelkesen kiveszik ebbő! részüket. A dal szövegét sokszorosítva, minden hallgató megkapja. Gondoskodott arról is Márton elvtárs, hogy minden hallgatónak meglegyen a tankönyve. A hallgatók rendsze★ résén felírják a kérdéseket, »1« kérdéseket, és Márton elvtárs kiegészítő kérdésekkel segíti az anyag jobb elsajátítását. Az idegen szavak jelentését már menet közben tisztázzák. Ez a tanfolyam versenyt indított a Tűzhelygyárban a jobb, színvona.a- sabb foglalkozásokért. Ehhez azonban szükséges, hogy a párt- szervezet rendszeresebben értékelje eredményeiket, valamint ez, hogy a tanfolyam valamennyi tagja aktívan vegye ki részét » vitából. RETSÁG KÖZSÉGBEN ezen a héten a Párttörténet 1. év Jen lyumánah konferenciáját nem tartották meg. A hallgatók több- sége a járási tanács dolgozója. A járási tanács vezetői azonban nem biztosítják a hallgatók számára, hogy megjelenhessenél a foglalkozásokon. Ugyanakikor a hallgatók többsége sem ragaszkodik az oktatásban való részvételhez. Igaz, a vezeKk példamuta•* tását sem tapasztalhatják. Lánszki elvtárs, a járást tanács elnöke még egy alkalommal sem jelent meg a pártoklatáson. Ugyanígy járnak el a szakmai oktatásnál is. Kálmán István elvtárs, elnökhelyettes még egyszer sem jelent meg a dolgozók iskolájában. Csaboda Anna, a járási tanács ipari előadója inkább az iskola helyett az italboltot látogatja. A járási tanácsot már nem először bírálják meg a tanulás terén tapasztalható hanyagságért. Éppen ideje terme, ha a rétsági járási tanácson ezen a területen ás kommunista munkál végeznének. A járási tanács vezetői mindenekelőtt biztosítsák maguk és beosztottaik politikai nevelését, s lépjenek fel az ellen, hogy egyes dolgozók az oktatási napon inkább a járás legtávolabbi községébe mennek, mint foglalkozásra. + A PARTTÖRTENET I—II. évfolyamán több propagandista számára nem világos, hogy mi kor kei! előadást tartani. É két oktatási formában minden új fejezet tanulmányozásának megkezdésekor, az egész fejezetről mintegy egyórás előadást tart- sanak propagandistáink. Az előadásban a legfontosabb elvi kérdéseket magyarázzák meg, s alaposan foglalkozzanak a magyarvonatkozású ‘ kérdésekkel, időközben a fejezet egyes pontjaihoz csak akkor^kell 15 20 perces kiegészítő előadást tartani, ha azt az útmutató előírja. ★ A SALGÓTARJÁNI ACÉLÁRUGYÁR hideghengerműjében alacsonyszínvonalú a politikai iskola II- évfolyamának foglalkozása. Ez mindenekelőtt abból adódik, hogy nem teszik elég színessé, érdekessé a foglalkozást. Az agitációs tanfolyam ideién nem hoztak példákat azokból a községekből, ahonnét az üzem dolgozóinak többsége bejár. Bár a propagandista elvtárs is igyekezett jól megoldani feladatát, de a pártbizottság nem nyújtott elég segítséget élő, eleven, az életből vett példák megszerzésére. A legsürgősebb teendő tehát a foglalkozások színvonalának emelése, valamint az, hogy hétközben is ellenőrizzék a hallgatók felkészülését. A SELEJT CSÖKKEN A MINŐSÉG JAVÍTÁSÁÉRT Pártunk és kormányunk rendkívül nagy gondot fordít a dolgozók szükségleteinek kielégítésére. A termelő üzemek elé azt a feladatot állította, hogy _ a közszükségleti cikkek termelésének fokozása mellett, nagy gondot kell fordítani a temelvények minőségének megjavítására, a selejt csökkentésére. Megyénk ipari üzemeiben követik pártunk és kormányunk útmutatását, a dolgozók és a vezetők értekezleteken és ankétokon hoztak - határozatot a termelés minőségének megjavítására. Javítják az üvegáruk minőségét A Salgótarjáni Üveggyárban a november 7-i verseny beindulása előtt az ország összes üvegipari szakemberei, sztahanovisták és kiváló dolgozók se- lejiankétot rendeztek. Itt határozatot hoztak, hogy a jövőben fokozottabb gondot fordítanak az üveggyári gyártmányok minőségének megjavítására. A Salgótarjáni Üveggyárban az ország többi üvegipari vállalataihoz képest, feltűnően nagy volt a selejtszázalék. A közös ankét után azonban a gyár üzemrészeiben egyre kedvezőbben alakult a legyártott üvegek minőségé. Az egyes fazekas kemencén Somogyi József brigádja az elmúlt hónap utolsó dekádjának 153 százalékos selejtjével szemben november 1-től 10-ig 9.5 százalékra csökkentették a selej- tet. Bauer Gusztáv kehelyfúvó brigádja, az előző 14.9 százalékkal szemben 7-re. Srenk Ferenc brigádja pedig 21.7-ről 12.8 százalékra csökkentette a selejtet. Az egyes kádkemencénél a selejtcsökkentés terén Koperla Béla kikópréselö brigádja jár az élen. 8.8 százalékról 5.4 százalékra csökkentette selejtjét. A selejtcsökkenlésért folytatott harcban Lunácsek György brigádja azonban a november 10-i értékelés szerint, megelőzte a Koperla-brigádot is. Lunácsek Györgyiknek azelőtt 10.4 százalék volt a selejtjük és ezt jelenleg 33 százalékra csökkentették. A selejtcsökkentés terén a hármas kádkemencéit üurnyik Ferenc kikópréselö, az Owens- gépnél Bagyinszki József üvegfúvó ért el kiváló eredményt. Bandur Mihály és Telek István selejt nélkül termelnek A Salgótarjáni Tűzhelygyár dolgozói is eleget tesznek a selejtcsökkentés terén vállalt kötelezettségüknek. Az öntödei kulcsformázók ezelőtt IS százalékos selejttel dolgoztak. A november 7-re tett versenyvállalásuk alkalmával megfogadták, hogy selejtjüket 10 százalék alá csökkentik. A kulcsformázók állják szavukat, jelenlegi selejtjük az előzőhöz képest több mini hat százalékkal csökkent. Az öntöde dolgozói közül a minőségi termelés tekintetében legjobb munkát idős Bandur Mihály kéziformázó és Telek István gépformázó végez. Ban- dur és Telek elvtársak teljesen selejtmentesen dolgoznak. Tisztább, magasabb fűtőértékű szenet adnak bányáink Bányaüzemeink és bánya, vállalataink is egyre jobban törekednek a tisztántermelésre. A párt népnevelői és a szak- szervezeti aktívák felvilágosító munkája után a mizserfai vállalatnál, ahol azelőtt különösen rossz képet mutatott a széntisztaság, ma már a megtűrt alá szorították a palatartalmat. Azelőtt 7.66 százalék volt a szén palatartalma, amit jelenleg 5.93-ra csökkentettek... Ugyancsak jó eredményről számolhatnak be a tiribesi bányászok is. akik a megtűrtnél nem engednek meg palát a szén között. A mátranovákiak is csökkentették a palatartalmat. A régi 5.02-vel szemben 4.75 százalékra javult az általuk kitermelt szén palatartalma. A széntisztaság tekintetében azonban még súlyos hibák mutatkoznak a kisterenyei és nagy- bátonyi vállalatoknál. Kistere- nyén a megtűrt 6.2-el szemben 8.13, Nagybátonyban pedig 2.4 helyett 4.25 százalékos a pala- tartalom*
