Szabad Nógrád. 1953. november (9. évfolyam. 88-95. szám)

1953-11-04 / 88. szám

1053 november 4. SZAB.%» N>I«KÍP A termelés operatív irányításának szerve A diszpécserek mankájáaak tapasztalatai bányáinkban ötéves tervünk teljesítésének biztosítása szükségessé tette hazánkban is, hogy vállala­tainknál, üzemeinknél az irányí­tás legfejlettebb szocialista módszerét alkalmazzuk. A gazdag tapasztalatokat átvéve, ma már számos helyen alkal­mazzuk a diszpécserrendszer intézményét. A nógrádi szén- medencében rövid múltra' tekint vissza ez ez újrendszerű irá­nyítás. Fiatal és fejlődő. Az 1952-es tervév első felében kezdték meg a diszpécserszol­gálat szervezését, amelynek alapvető feladata a szénfal mel­lett dolgozó bányászok küzdel­mének elősegítése és az egyen­letes termelés megvalósítása. A helytelen szervezés és egyes beosztottak szakképzettsé­gének hiányában bányáink disz­pécserszolgálata nem tölti be hivatását. A legáltalánosabb hi­ba, hogy nem tudnak elébe vág­ni az eseményeknek, nem előzik meg a bajt, hanem azt egyszerűen csak to­vább .jelentik, megállapítják. Tehát jelentőszolgálatot látnak el. A szervezésnél elkövették azt a hibát a trösztnél és a válla­latoknál is, hogy az üzemeknél csak a külszínen szervezték meg a diszpécserszolgálatot, a szer­vezést nem folytatták tovább, egészen a szénfalig. így a bá­nyák mélyéről az aknászok kül­dik fel a jelentést, amely több­eseiben nem elfogadható. A ne­hézipari minisztérium szénbá­nyászati igazgatósága is látja, hogy ez a szervezés nem meg­felelő, még sem tett eddig semmit a hibák fölszámolása érdekében. Tervezgetnek, be­szélgetnek már hosszú idő óta., de a megvalósítás elmarad. így. továbbra is az üzemek, válla­latok. a tröszt diszpécserei a hozzájuk érkezett jelentéseket összegezik és azt továbbítják. Termelési adatgyűjtőkké vál­tak, csak kevés esetben avat­koznak operatívan a termelés menetébe. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt vezetői sem értékelték megfelelően a diszpécserszolgá­latot, ezért hosszú ideig olya­nokat alkalmaztak e feladat ’el­végzésére, akik nem ismerték a bányaművelést, nem volt meg a szakmai képzettségük, bánya­üzemet is csak elvétve láttak. Ezen az útóbbj időben változ­tattak. Olyanokat osztottak be erre a szolgálatra., akik már ismerik a bányaüzemeket, a vállalatokat. De még mindig sú­lyos hiba, hogy a diszpécserek szakmai tudását nem használ­ják fel megfelelően. Megeléged­nek azzal, hogy továbbra is je­lentő- és aidatgyüijtőszolgáktot lássanak el. Mennyivel helye­sebb lenne, ha s termelésben, felmerülő akadályok elhárítá­sát maguk a diszpécserek ké­sedelemnélküli határozott in­tézkedéseikkel elősegítenék, így éjszakánként nem kellene felköfteniök az igazgatóikat és műszaki vezetőket. E feladat­nak azonban addig nem tudnak eleget tenni, amíg. a tröszt diszpécsereinek továbbképzésével nem foglalkoznak. Elvárják ezt a diszpécserek is. Figyelemmel kísérik a megje­lent közlönyöket, hogy vájjon melyik foglalkozik az ő tudá­suk fejlesztésével. Örömmel ol­vasták az augusztusi közlöny­ben, hogy szeptember 1-én in­dul számukra egy tanfolyam. Ezenkívül értesültek arról is, hogy munkájuk könnyebbé vá­lik, mert külön vonalon össze­köttetést tarthatnak minden egyes vállalattal. Ezek az in­tézkedések azonban nem való­sultak meg. A nehézipari mi­nisztérium a tröszt beruházási osztályával együtt mulasztást követett el, s így elmaradt ja tanfolyam beindítása., de a kü­lön vonat felszerelése is. En­nek következtében továbbra, is csak a régi formában műkőd­nek a tröszt diszpécserei. • Ez a helyzet uralkodik a vállalatoknál is. A kisterenyei üzemeknél sem so.k gondot for­dítanak á szolgálat megjavítá­sára, bár az ott dolgozók szak­mai tudása megfelel a követel­ményeknek. Két föaknászt és egy aknászt osztottak be e fel­adat elvégzésére. De a diszpé­cserszolgálat megjavítása érde­kében mindössze annyi történt, hogy. beállításuk alkalmával el­mondották nekik: kétórásként jelentsék az eredményeket a tröszt felé és ha valami üzem­zavar adódik, akkor értesítsék a műszaki vezetőket. A kistere­nyei diszpécserek a nekik meg­határozott feladatokat lelkiis­meretesen és szorgalmasan el­végzik. A munkájuk iránti ér­deklődés viszont csupán any- nyiban merül ki, hogy a. mű­szaki vezetők megkérdezik, hány csille szenet szállítottak a,z üzemek, hány százalékra tel­jesíti a. vállalat tervét, dehogy tovább oktatnák valóban az ő feladatuk elvégzésére, erre már nem fordít időt egy műszaki vezető sem. A diszpécserszolgálat lebe­csülése legjobban a kányási szénbánya vállalatnál jut kife­jezésre. Tóth Márton azelőtt csillejegyző és külszíni szállí­tási felügyelő volt. 18—20 dol­gozót bíztak a- gondjaira, akik­kel rendszeresen kellene foglal­koznia. A vállalat igazgatója a multévben újabb feladat elvég­zésével bízta meg a még vájár­képzettséggel sem rendelkező, becsületes dolgozót. Szaporítot­ták a feladatát, ráruházták a diszpécserszolgálat teendőit is. így most már azt sem tudja, melyik kötelességét teljesítse. Három feladatot ellátni tökéle­tesen, még a. legnagyobb szor­galom mellett is képtelen. E jelentős és felelősségteljes munka megnemértésének kirívó példája található a kányási vál­lalatnál. Másfél hónappal ez­előtt Verebélyi Pál munkára je­lentkezett a kányási vállalat­nál. Verebélyit előző munkahe­lyén, az Allittorgalmj Vállalat­nál, könnyelmű, léha életmódot folytató, csalásra, sikkasztásra hajlamosként ismerik. Míg az Állatforgalmi Vállalatnál dol­gozott, kiszállása, alkalmával a községekben vállalatvezetőnek adta ki magát. A salgótarjáni vágóhídon a mérlegelésnél csa­lást akart eszközölni, ezért on­nan kitiltották. Előbbi mun­kahelyén, a. mátraverebélyi szö­vetkezetnél sikkasztás gyanúja miatt .jelentették fel a bírósá­gon. A kányási vállalatnál vi­szont megfelelőnek találták, hogy megbízzák a vállalat disz­pécseri, a. külszíni szállítás fel­ügyelői és a csilleirnoki feladat­tok elvégzésével. A vállalat ve­zetői nem veszik észre, hogy több esetben hamis, nem helyt­álló adatok közlésével igyekszik félrevezetni a. felsőbb szerveket. Egy példa a sok közül: október 22-én a tröszt diszpécserének 68 tonnás termelés helyett 88 tonnát jelentett. Nem sokat, osak 20 tonnát „tévedett”. A vállalat vezetői nem értették meg: a diszpécser jó, vagy rossz munkájától függ a csapa­tok üres csillével, sínnel és bá­nyafával való ellátása Nagy­fokú ébertelenségef árul el, hogy ilyen felelősségteljes be­osztást nyert Verebélyi. A nagybátonyi vállalat üze­meinél is elmulasztották a szakmai képzettség figyelembe­vételét, a diszpécserek beállítá­sánál. Benus Béla azelőtt a •népboltnál, mint segéd dolgo­zott, de mivel futballista., hát — a szakmai képzettség, a bá­nyai művelések ismerete nélkül is — kinevezték diszpécsernek. Ilyen helytelenül állították be Tóth Lászlót is. Egyedül csak Hajcsi Rezsőnek van tapaszta­lata a bányászatban 0 diszpé­cserek közül, mert hosszú ideig föaknász volt. Ennél a válla­latnál sem foglalkoznak meg­felelően a diszpécseri szaktu­dás bővítésével. Hasonló hibák akadályozzák a diszpécserszol­gálat helyes megszervezését a ménkesi vállalatnál is. A disz­pécserszolgálat jelentőségének lebecsülése a többi vállalatok­nál is fennáll. A Zagyvái Szén­bányák Vállalatnál Öitai An­tal versenyfelelős és díszpécse- res is egyszemélyben. Mátrano- váikon ezt a. szolgálatot éjjel Répás József telefonközpontos, nappal pedig Karácsonyi Já­nos és Varga. András látja el. Mindhárom dolgozónál hiány­zik a szakmai tudás. A diszpécserszolgálat megja­vításának előfeltétele, hogy a nehézipari minisztérium szén­bányászati igazgatóság segítsé­gével a Nógrádi Szénbányászati Tröszt vezetői tovább folytas­sák ezen at téren a szervezési munkálatokat, Építsék ki a diszpécserhálozatot egészen a széníalig, ezenkívül a szakképzettség nö­velésére is terjedjen ki a figyel­mük, mert csak így érhetik el, azt, hogy 0 diszpécserszolgá­latot teljesítők ellátják a rá­juk háruló feladatokat. A diszT pécser feladatai, állandóan fi­gyelemmel kísérni, hogy a mű­szaki és gazdasági ezervek biz­tosították-e 0 tervek teljesítésé­nek feltételeit. Operatíven kell intézkedniük nyersanyag-, al­katrészhiány. üzemzavar ese­tén. Koordinálják az üzemek közötti munkát, nyilvántartják és ellenőrzik a terv teljesítését és a. termelés előrehaladásáról., valamint az általuk foganatosí­tott intézkedésekről meghatáro­zott időközökben jelentést ké­szítenek a> műszaki vezetőnek, igazgatónak. Operatív beavatko­zással biztosítják más üzemré­szekből a szükséges anyagok, alkatrészek és szerelvények idő­beni beérkezését. Tehát szaka­datlan ellenőrzést gyakorolnak a. termelési folyamatok felett. Operatívan beavatkoznak ha szükség van. biztosítják az üzem termelő- és kiszolgáló részlegének egybehangolt, rit­mikus munkáját. E felada jó elvégzéséhez elengedhetetlenül szükséges a. pontos, operatív nyilvántartás . vezetése. Tehát a diszpécserszervezet a termelés operatív irányításának a szer­ve. A tervező- és végrehajtó- munka egy egységbe fonódik össze. A tröszt vezetői ezidáig még nem hívták össze a vállalatok, üzemek diszpécsereit. Tartsák kötelességüknek az értekezlet összehívását, ahol pontosan, konkrétan meghatározzák és ismertetik a diszpécserek fel­adatait és egyszerű adattováb­bítás helyett a termelés tényle­ges, közvetlen előmozdításával bízzák meg őket, FÉMGYÜJTŐ HÓNAP A BÁNYÁSZOK ELLÁTÁSÁNAK MEGJAVÍTÁSÁÉRT Alig 10 nap telt el a.miniszter- tanács legutóbbi határozatának megjelenése óta, amely kimon­dotta: meg kell javítani a szén­bányászat dolgozóinak élelme­zését, szociális ellátását és munkaviszonyait. A határozat megjelenése után a nógrádi 6zénmedence területén megtet­ték a kellő intézkedéseket a rendelet végrehajtására és ezen a téren máris jelentős javulás mutatkozik. A szénmedence bányaüzemei­nek ellátási előadói és legény­szálló gondnokai, október 27-én értekezletre gyűltek össze, ahol megbeszélték a rendelet végre­hajtását, a dolgozók élelmezési, szociális ellátásának és munka- viszonyainak további megjaví­tását. Ezen az értekezleten a munkásszálló gondnokai és a bányaüzemek e.látási előadói november 7-e tiszteletére versenyt indítottak a mun­kásszállók szebbé, ottho­nosabbá tételéért, a dolgo­zók jobb ellátásáért. A dolgozók szociális ellátásá­nak megjavítása érdekében a szénmedence területén már nagyrészben kiosztották a 4000 külszíni munkás ruházati felsze­relését. A nógrádi szénrnedence külszíni dolgozói, mintegy 4000 munkaruhát, 3600 pár bakancsot, közel 3000 fehér­neműt és 210 bőrsapkát kaptak. Jelentős javulásról számol­hatnak be a minisztertanács rendelete óta Mizserfa, Tiribes, Kisterenye és Nagybátony mun­kásellátói, ahol már 32 száza­lékos felemelt húsadagot, reg­gelire zsír helyett pedig már 7 dkg szalonnát kapnak a bányá­szok. Bár már vannak jelentős eredmények, de még mindig van mit pótolni. Az egri Üzem­élelmezési Vállalat többszöri bírálatunk ellenére sem változ­tatott, a minisztertanácsrendele­te értelmében eddigi munkáján. A kisterenyei vállalat újlaki üze­ménél megéipitett új üzemi büfében három hét eltelte alatt csak egyet­len alkalommal lehetett árut kapni és azóta az új üzemi büfé ki­használatlanul áll. Ismételten fel kell hívni az egri Üzemélelme­zési Vállalat figyelmét az új­laki üzemi büfére, hogy a dol­gozók jobb áruellátására hozott minisztertanácsi rendeletet te­gyék magukévá — amely tör­vény és kőtelező — és mielőbb lálssák el az üzemi büfét — a dolgozók igényeinek megfele­lően — kellő mennyiségű áru­val. (Fehér) Október 31-én a salgótarjáni városi tanácson a vas-, fém- és papírgyűjtésben kiváló munkát végző Soiymosi Anna úttörő, a Rákóczi-úti általános iskola V. osztályos tanulója! és Juhász Béla pedagógus „Kiváló fém- gyüjtő1’ jelvényt és 400 forint ju­talmat kaptak. Jó munkája el­ismeréseként Gáka Zoltán, az SZTK dolgozója oklevelet és 250 forint pénzjutalmat kapott. Ezenkívül még több nevelő s úttörő, tanuló részesült könyv­jutalomban­November 2-án hazánk terüle­tén megkezdődött a vasgyüj ő hónap. Egy teljes hónapon ke­resztül 30-ig városban, falun, gyárakban, hivatalokban, lakó­telep-területeken egyaránt gyűj­tik a fe'használatlanul heverő vas-, fém-, acél- és több értékes hulladékot. A fémgyűjtés sike­re elősegíti iparunk további erősítését, új gépekkel könnyít- jük, gyorsítjuk a legnehezebb munkákat, traktorokat és kom­bájnok ezreit ködjük a mező­gazdaságnak, villanyiényt adunk minden falunak- Az elmúlt kampányok során a fiatalok tízezrei tették ki részü­ket a fémgyűjtésből és felada­tuk, hogy továbbra is a fém­gyűjtés motorjai legyenek „ÍGÉRET Sí ÉP SZÓ..." Telek János, a Zagyvapálfalvi Bányagépgyár anyag- és áru­forgalmi osztályának vezetője szerkesztőségünkhöz küldött leve­lében írja: „A nehézipari minisztérium 1053 január elsejével a MASZOLAJ RT. budapesti gépgyártól vállalatunkhoz tette át az MD 40 typ. motormozdony gyártását. Vállalatunk úgy levélben, mint személyesen, valamint a nehézipari minisztérium bányagép- gyártási igazgatósága, több mint egy fél éven keresztül sürgette a mozdonyhoz szükséges sebességváltók leszállítását. Vállala­tunk 1953 május 7-én kérte a Fogaskerékgyár kommunistáit, hogy május 20-ig 15 darabot és minden hónapban folytatólagosan 15—15 darabot kapjunk. Sajnos, erre 0 felhívásunkra a Fogas­kerékgyár a következő választ adta: a bányagépgyár igazgatója jobban nézzen szét azt üzemben és közölték, hogy 0 Fogaskerék­gyár kérésünknek eleget íog tenni. Az ígéret azonban csak ígéret maradt, nem pedig sebességváltó. Vál'alatunk nem elégszik meg azzal, hogy tervünket teljesítettük. Fontos népgazdasági érdek, hogy a mozdonyok ne félkész állapotban heverjenek gyárunk területén, hanem szénbányászaink termelő munkába tudják állí­tani. Helyes lenne, ha a nehézipari minisztérium felelősségre vonná a Fogaskerékgyár vezetőit e súlyos hiba elkövetéséért. Ezzel 1 nemcsak a Bányagépgyár dolgozóit hátráltatták a terv teljesíté­sében, hanem bányászaink széntermelését is hátráltatják, de meg­károsítják népgazdaságunkat is. 3 — KÉPEK PÁSZTÓ ÉLETÉBŐL' A bővizű Kövecses mátrai pataik átszeli Pásztói. A község határszélén folyik a Zagyva-patak is. így a Szabadság és a Béke tsz-eknek nagy lehetőségük nyílik ama, hagy 75 százalékos állami támogatással — kisegítő üzemágként — halastavat létesítsenek. Megéri a fáradozást, mert egy hold tógazdaság közepes eredmény esetén is 6—7 ezer forint pénzjo ved elmet biztosít így mindkét tsz-nek lehetővé válik, hogy az egy munkaegységre eső pénz- jövedelmet a .jelenlegihez képest lényegesen emelhessék. * ★ * A Szabadság tsz-nek jő1 Jövedelmező sertéstenyésztése van. Ez leginkább id. Lukács Árpiád szakszerű munkájának köszön­hető. A legutóbbi hetipiacon 16 darab 3 és. 7 hónapos malacot adtak el 5 és 700 forintos árakon. Az eladott malacok utáni bevétel —- 500 forintjával számolva is — 8000 forinttal növelj a tagsági Jö­vedelmét ★ * ★ Kellemes dotog az új bor kóstolása. Idős Kelemen István dol­gozó paraszt a lelkiismeretes, szakszerű munka eredményeképpen nagy szőlőtermést takarított be. Jó gazda módjára már becsülettel teljesítette szőlőbeadásí kötelezettsé.géí. így nem csoda, ha boldo­gan tölti meg vendégei poharát. (Lantos László felvétetett

Next

/
Thumbnails
Contents