Szabad Nógrád. 1953. október (9. évfolyam. 79-87. szám)

1953-10-31 / 87. szám

opn ’ Nläfir»' KÓGR^D 1953 október 31. SZOT KÉRÜNK... — Levelek a szerkesztőséghez — 71,f i, Somoskőújfalu 600 dol- gozója, téli tüzelőnket a salgótarjáni Tüzépnél rendeltük me<?; amelynek szénkiadó telepe! községünktől kb. 9 kilométer tá­volságra vannak. Ezért kére­lemmel fordultunk a Tiizép igaz­gatójához, Nagy Lajos elvtárs­hoz. hogy a szenet, ne a salgó­tarjáni kiadóhelyekre, hanem a somoskőúifalusi vasúti rakodóra szállítsák, ahonnan a satgóiar jani 60—80 forintos fuvardíj helyett csak 20 forintért haza­szállíthatnánk. Ezenkívül a szál­lításhoz nem kötnénk le 15—20 pár igaerőt egész napra, kivon­va a mezőgazdasági munkából. Községünkben összesen 18—20 pár igaerő vai és évente 2—3 ezer tonna szén behozatala válik szükségessé. Ha minden tonna szenet Salgótarjánból kel; szál­lítani, belértve a várakozást is. egy pár igaerőnek ez egv'napot vesz igénybe. így 2—3 ezer mun­kanap csak a szállítással telne el. A somosikőújfaJusi rakodóról pedig ezt a széhmepny iséget 300—400 munkanap alatt lehet elszállítani és közel 120.000 fo­rint megtakarítást érnénk el. Kérésünk teljesítése elől Nagy ’elvtárs teljesen elzárkózott, meg- bizoftaink ezután kijelentették, hogy kérésünkkel a megyei ta­nácshoz vagy ai megyei pártbi­zottsághoz fordulnak, ö erre azt a kijelentést tette, hogy: „Me­hetünk, ahová akarunk, ha ő és a többi karaocsaljai dolgozó el tudja vitetni tüzelőjét Karancs- aljára, akkor mi is elvitethetjük Somoskőújfaluba.” Meg kell je­gyezni, hogy Karanos aljának nincs vasútvonala, így kénytele­nek Salgótarjánból számítani a tüzelőt. Megbizottaiinkaf az igaz­gató elvtárs az ügyvezetőhöz utasította, hogy 5 ügyünket nem Intézheti és nem is intézi. Meg- bizottaink, gondolva, hogy az ügyvezető úgysem rendelkezhet az igazgató utasítása ellenére, nem is fordultak az ügyvezető­höz. Nagy elvtárs nem értette meg kérésünket, ai dolgozók fe'esleges kiadása nem érdekli, elősegíti, hogy atz iga erőt a mezőgazda- sági munkából kivonjuk. Pedig jobb szervezéssel az árut a dol­gozók számára olcsóbbá lehet tenni, de 5 erről hallani sem akar. Még arra' sem terjed ki a figyelme Nagy elvtársnak, hogy 2—3 ezer tonna szénmennyiség Somosiköújfalurai vasúton való szállítása esetén a TÜZEP mi­lyen összeget takaríthat meg a vagonból való kirakáson. A dolgozók megbízásából: Balázs Pál acéíárugyári dolgozó. ★ A napokban levél érkezel*. ** szerkesztőségünkbe a ho- mokterenyei tanácstól, amelyben megírják, hogy a homokterenyei italboltban folyó hó 18-án egész nan zárórát tartottak. Az ital­boltban ez alkalommal még szó­davíz sem volt. Nem az első eset ez Homokierenyén — írják a levélben — sok esetben előfor­dul, hogy a dolgozók, amikor kora délután munkájuk befejezé sével betérnek egy pohár italra, azzal küldik el, hogy nem szol­gálhatnak semmivel, nincs még szódavizük sem. A dolgozók jo­gosan mondhatják és el is vár­ják, hogy becsületes munkájuk után ilyenirányú igényeiket ki­elégítsék. Jelenleg — írják — ha valaki ebédufán egy pohár sört akar inni, annak a szomszédos községekbe kell elmenni. ★ \ Salgótarjáni Tüíhelygyár dol­gozói részére már az elmúlt hó­napban ló kellett volna, osztani a törvény által biztosított mun­karuhákat. Ez azonban még » mai napig sem történt meg. A dolgozók sérelmezik a gyár ve zetőinek ezt a mulasztását. De sérelmezik azt is, hogy ha az arra illetékes személyektől ér­deklődnek a ruhajárandóságuk iránt, azok vállait vonva eienge dik a fülük mellett. Igen helytelen, hogy a TŰZ' helygyár vezetői a raktárban he- verfetik ezeket a munkaruhákat, ahelyett, hogy megszabott idő­SZABAD NOGRAO Az MDP Nóqrádmeqyei Párt- bizottságának lapja Felelős kiadó: Haidd József Szerkesztőséi! és kiadóhivatal; Salgótarlén. Rákóczi u 92 Telefon: felelős szerkesztő 30 tparl. mezőgazdasági és kultúrrovat 52. kiadott'vatal 436 Szikra Lapnyomda Budapest. Rőkk Szilárd utca 6. I, Kulcsár Mlhál» ben gondoskodnának azok ki adásáról. Helyes kenne, ha. a párttitkár elvtársnő és az OB elnök elvtárs gondoskodna a dol­gozók jogos sérelmeinek orvos­lásáról és a magpad dolgozói részére járó védőétel biztosítá­sáról is. A Tűzhelygyár vezetői tartsák szem előtt a minisztertanács ha­tározatait, amelyek a dolgozók egészségvédelméről és a munka- ruhaellátásról intézkedik. Pis Károly a járási pártbizottság gazdasági osztályának vezetőjé. ★ Mi. a forgácsi bányaütem dolgoíci kemény, szívós harcot folyta­tunk a bánya mélyén, hogy ter­vünk túlteljesítésével biztosítsuk a jólétünk további emelkedését. Üzemünk ez éobc-n már több eset­ben szép eredményt ért el. En a csapatommal minden hónap­ban teljesítettem kötelezettsége­met. Páftunh és kormányunk minden 'esetben számíthat ránk. Mi az üzem bányászai örül­tünk a kormányprogramm meg­jelenésének, mert látjuk, hogy az a dolgozókról való fokozot­tabb gondoskodást segíti elő. Nekünk, Forgács és Somlyó bá- nyatelepi lakosoknak régi pana­szunk, hogy a lakótelepbezelőség kivételeket tesz munkájában. Két évvel ezelőtt a két telepen a la­kásokban tévő villanyhálózatot építe*télf. A Bergmamn-cső falba való süllyesztéskor a lakóházak falai megrongálódtak, újból kel­lett festeni a konyhát és szobát- Ígéretet kaptunk, hogu bár nem nagy összeget, de 10 forint kár­térítést kifizetnek a számunkra. Egy-két. dolgozó részére már ki is utalták a kártérítési összeget, de a bányászoknak a zöme, 90 százaléka, még a mai napig sem kapta meg. Pedig a pénzt ki­utalták, de hová tűni? A lakóházak tatarozása is éles bírálatot mond a lakótelep ke- zelősége felé. Igaz, hogy 4—5 éve ta*aroz*ák utoljára a bá­nyászlakásokat, de a munkák befejezése után a lakásokba az esővíz becsepegett, átázott a tető. Az eltelt 4—5 év alatt a lakótelep kezelösége nem gon­doskodott arról, hogy a hiányos­ságokat pótolják. Jelenleg is esőzések alkalmával a konyhá- ban-szobában különböző edénye­ket kell lerakni, hogy a tétön át becsurgó esővizei felfogjuk. Már régen figyelmeztettem Mede Sándort, a lakótelepkezelőség alkalmazottját a hanyag munka, ra, aki azt felelte, hogy az ő la­kásában is becsurog az eső. Ez pedig nem igaz. mert Mede Sán­dor lakása fölött még egy la­kás van! Forgács és Som'yó bányatele­peken. a lakóházak körül a pi­szok és a mocsok az úr. Szemét­dombok sorai „díszítik” a lakó­házak környékét, nem gondos­kodnak annak elszállításáról, pedig a fotballpálya feltöltést igényel és a szemetet oda lehet­ne szállítani. Mi, bányászok, a termelésben megálljuk a kehiünket, de köve­tetjük, hogy a lakótelep kezelő- sége is tegyen eleget >kötelezett­ségének\ biztosítsa a bányászok részére a nyugodt, egészséges életet. Kotter Ágoston bányász. ★ ltj. Lligosi László szécsényi la­kos a következő panasszal for­dult szerkesztőségünkhöz: ,, B a 1 ass a gy a rm a t—ípo 1 y f a rn óc vasútvonalon legtöbbször kis ko­csit tartanak-fel a diákok részé­re. Az ískolakocsi már Balassa­gyarmat előtt 2—3 állomással •megtelik és a diákok egyrésze kénytelen más kocsiban utazni, a másik része pedig a peronon vagy a lépcsőn utazik. Ezeknek a tanulóknak az élete 6ok eset­ben veszélyeztetve van, mert nagy a tolongás. Kérjük a MÁV balassagyar­mati vezetőségét, hogy a diákok létszámához megfelelő kocsit biztosítsa.” ★ Szerkesítöséfjünk levelet ka­pott Mikula János zsunypusztai lakostól. Levelében arról számol be, hogy a zsunypusztai földmü- vesszövetkezetben nincsen áru­készlet. Számtalan esetben nincs cukor, nincs só, trafikáru, petró­leum, ami a dolgozók minden­napi szükséggel kielégítéséhez feltétlenül szükséges. Halról ne is beszéljünk, mert az is csak hébe-tv^ba van. A zsunypusztai dolgozók így kényte enek Nagyidéba, vagy más községbe bemenni vásárol­ni. Ha számoljuk azt, hogy egy- egy dolgozó a vásárlással 2 óra hosszat is eltölt, nem hagyhat­juk szó nélkül ezt a tarthatat­lan állapotot. Kérjük az illetékes földműves- szövetkezet vezetőségét, és a fel- söbb szerveket is, hogy Zsuny- pusztát ne mostohagyermek­ként kezeljék és hassanak oda, hogy a jövőben a zsunypusztai földmüvesszövetkezet is ellát­hassa áruval a dolgozókat. ★ Mi, a Kalyek Rezső-út lakosai a 63/1. Építőipari Vállalat taro­zással kapcsolatos munkáját nem tartjuk helyesnek. Köze! nyolcadik hete, mondhatnánk, az utcára vagyunk kipakolva. Akik éjjel dolgoznak, nem tud­nak hol pihenni. Egyes dolgo­zóknak a feleségük is dolgozik, de pihenésről, mosakodásról, vagy főzésről szó sem lehet. Sklabál Bertalan munkavezető és egyes szakmunkások csak azokban a lakásokban hajlan­dók dolgozni, ahol iekenyerezik őket egy-két ded pálinkával, vagy borral. Rec-gel 7 órakor kezdődik a műszakjuk. Jobb gon­dolatuk hogy is jöhetne, mint hogy előbb megnézik a kantin­ban, van-e pálinka, vagy bor Onnan vissza jövet olyan dolgo­zóknál fognak munkához, ahol az a bizonyos 1—2 deci kilátás­ban van. Amelyik do’gozó ezt nem tudja teljesíteni, az várhat decemberig, míg lakásán a szükséges munkálatokat elvég zik. Felhívjuk az illetékesek fi­gyelmét. hogy ezen a téren a legsürgősebben 'intézkedjenek, mert a munkából hazatérő dol­gozók pihenni szeretnének. Kovács Imréné Tóth Jánosné Vas István Szpalek Ferenc Vejvár La jós né Dáher Lajosné ★ Szerkesztőségünk a levél tartamá­nak kivizsgálásakor megállapította, hogy S kubai Bertalan munkavezető és ä 63/1. építőipari Vállalat vezető­sége nem fordított gondot a munka jó megszervezésére, nem léptek _ fel a munkafegyelem lázitól ellen. Virág Tibor segédmunkás például munka­helyét elhagyta, munkaidejéből csak 1—2 órái dolgozott, Puporka Teréz még 4-én otthagyta munkahelyét, s a mai napig sem jelent meg. Juhász Ferenc és Szamos László ifjúmun­kások kétnapi teljesítménye mind­össze 16 százalék volt. A vállalat nem biztosította a megfelelő anyago­kat, amely a tatarozási munkák el­végzését nagyban gátolta. Ugyanak­kor a meglévő anyagok elszállításá­ra sem biztosít kocsit. A vállalat ve­zetősége. a tanulságokat leszűrve, haladéktalanul tegye meg a szüksé­ges intézkedéseket. A kormánypro­gramon nagy feladatok elé állítja az építőipari dolgozókat is. Fzt csak a munkaelőfeltételek biztosításával, a munkafegyelem megszilárdításával lehet megvalósítani. S& í^é&fSt iT MIKOR NYITJA MEG KAPUIT AZ ÚJJÁÉPÍTETT SALGÓTARJÁNT STADION? Ez a kérdés foglalkoztatja már régebben Salgótarján nagyszámú sportolóit és soortszerető közön­ségét, hiszen már 3 éve. hogy megkezdték a Salgótarjáni Vasas pálya újjáépítését. Kormányzatunk 1950-ben 250.000 forintot irány­zott elő. hogy a réstől szépségű Salgótarjáni Vasas-pályát kor­szerű. minden igénynek megfele­lően építsék át, s az egészségte­len, salakos talajt füvesítsék be és az atlétapályát hivatalos mére­tűre. országos versenyek rendé- zésérp is alkalmassá tegyék. Kezdetben nagy lendülettel indult meg a munka. Felszedték a játéktér sa­lakját, de nem volt kellő mennyi­ségű szállítóeszköz, amellyel ezt határidőre el is szállították volna, ugyanakkor a füvesítéshez szük­séges fekete földet visszájövet a játéktérre vitte volna. Múlt az idő, hetek hónapok teltek el s a munka nem haladt a megfelelő ütemben. Mikor azután sikerült szállítóeszközt biztosítani, akkor nem volt munkaerő. Mikor mun­kaerő és szállít eszköz is volt, ál kor közbeszólt a kedvezőtlen időjárás, a hosszú hónapokig tar­tó esőzés. Persze ez a lati- az idő alatt a pénz egyre fogyott, s a következő évben már újabb pénz­összegre volt szükség, .hogy a megkezdett munkál-ltokat folytatni tudják. A játékteret füvesítették először, majd a Vasas atléták tár sadalmi munkával hozzáfogtak az atlétapálya megépítéséhez. Telt az idő, a fű szépen előbbi’1-, az atiéia- pálya is elkészült, s már rendez­tek is rajra versenyeket. Azonban jött a hosszú, száraz nyár. mely az amúgy is vfteszegény Salgótar­jánt még szegényebbé tette víz- dolgában. fgy nem lehetett locsol­ni a játékteret viz hiányában. Szinte rossz volt nézni, hogyan ég ki a fű a már gyepszőnyeghez hasonló pályán. Ez év tavaszán azután rákerült helyrehozni e siralmas látványt nyújtó játékte­rei. Ugyanis lóherűs fűmagot ve tettek a kiégett részekbe s ál­landó. szakszerű kezelés mellett most már eléggé megerősödött a fű. Ezután hozzáfogtak a nézőtér bővítéséhez és 'újjáépítéséhez. Le­bontották a kétoldalt elhelyezett lelátókat, s megkezdték a hatal­mas földmunkát Igénylő körálló építését. Társadalmi munkában a Salgó­tarjáni Vasas-sportolók mintegy 40.000 forint értékű munkát vé­gezlek. s délutánonként dolgozó sportolóktól volt hangos a sport­pálya és környéke. Az atléta-szak osztály tagjai brigádokat alakítva, egymással versenyezve dolgoztak: Vertich, Kimer, Nemes. Varga és a szakosztály többi fiataljai. A labdarúgók Csele Antal és Csata János vezeiésével valamennyien résztvettek a bontási munkálatok, ban. De mondhatjuk, hogy kivé­tel nélkül valamennyi Vasas-szak osztály dolgozott a pálya építésén. Ma már annyira előrehaladtak a nagy földmunkálatokkal. hogy előre­gyártott betonelemeket helyeznek e) a pálya baloldalán készülő állóhelyek egyes részére, s már látni a nézőtér körvonalait is. Berceli építésvezető főmérnök szerint, most olyan jó ütemben halad az építési munkálat, hogy­ha a kért további támogatást a legrövidebb időn belül megkap­ják. akkor háromévi kényszer­szünet után 1$54 május 1 én 8000 néző el­helyezésével megnyithatja ka­puit az újjáépített salqótar- jáni stadion. De nem állnak meg itt az építke­zéssel, mert az év végére már 12— lő ezer néző befogadására építik ki modern öltözőépülettel. Hogy mennyire szükség van Salgó­tarján sportjának erre a sporttelepe, azt bizonyítja az is, hogy megyénk területén a salgótarjáni atlétapálya az egyetlen, amelyen országos ver­senyeket Is lehet majd rendezni. Mi­óta ez a pálya használhatatlan, nem­csak Salgótarján, de az egész Nógrád megye atlétikája nem tud kellően fejlődni. De nézzük a labdarúgást. A Salgótarján! Vasas csapata már S éve pálya nélkül van. nincs lehetősé­gük a rendszeres edzésekre, s hogy minden héten más más pályán, mint megtűrtek edzenek, ez meg is lát­szik az eredményeiken. Az első csa­pat az NB Il-ben úgy az elmúlt év­ben. mint jelenleg is a bajnokitáb­lázat végefelé tanyázik, s hullámzó teljesítményt nyújtanak. A második csapat a megyei bajnokság kiesője­löltjei között van. s bizony sok mér­kőzésen csalódást okoztak^ a szurko­lóknak. Az ifjúságiak, bár az előbb említett két csapatná! jobban szere­pelnek. de eredményeik nem kielégí­tő. s az ő szereplésükre is rányomja bélyegét a pálya hiánya. Nekik sincs meg a kellő edzési lehetőség Tavaly ugyan vblt egy edzőpálya, melyet a vasas sportolók társadalmi munkával építettek, amelyen az edzéseken kívül megrendezhették a megyei bajnoki és az ifjúsági bajnoki mérkőzéseket is, de ezt tavasszal az üzem fejlesztése során beépítették. így azután ismét hontalanná váltak a labdarúgók is. De egy jó sporttelep hiányát érzi megyénk élcsapata, a Salgótarjáni Bányász is. Ez az ő szereplésükre is kihatással van. Gondoljunk arra, hogy hazánk minden nagyobb váro­sában van már füves labdarúgópálya, s míg az NB í-ben szereplő csapatok valamennyien füves pályát mondhat­nak magukénak, addig a Salgótarjáni Bányász kezdetleges, egészségtelen, agyagos salakkal leszórt talajú pá­lyán kénytelen a hazai mérkőzéseit lejátszani. Bizony a füves talajú pá­lyán való játék más felkészülést kí­ván, mint a salakpálya. Arról meg ne is beszéljünk, ha beáll az Őszi vagy a tavaszi esős idő, akkor a Bányász-pályán bokáig érő sarat kell dagasztani az ott sportolóknak. De most már Berceli elvtárs határozott Ígérete arra enged következtetni, hogy nem so­káig tart ez az áldatlan állapot, mert a kővetkező év május I én. a világ munkásosztályának nagy ünnepén már az újonnan épült, a salgótarjáni sport hírnevéhez méltó stadionban ünnepelhet a város hatalmas sportoló és dolgozó tábora. — Gregor — Riportsorozat a „rHumanité^-ban Budapest sportéletéről 1 A ,,1’Humanlíé”. a Francia Kom- \ munis (a Párt iapia rí pori sor ozat köz- I lését kezdte meg Budapest sportéle­téről. Az első közleményben a lan kiküldött munkatársa, Jacques Ötta­gúét rámutatott arra. hogy a ma­gyar snort sí kerek titka elsősorban az utánpótlás gazdagságában rejlik, amely minden lehetőséget megkap tehetsége teljes kibontakozásához. Színes írásban számol be a cikk­író a magyar főváros egyik hétköz­napjának délutánjáról, amikor a.ma­gyar dolgozók munkájuk befejezése után tenisz ütőkkel, fürdőtáskákkal és egyéb sportfelszerelésekkel igyekez­nek a teniszpályák, uszodák, sport­telepek felé. Építőipari trösztök versenye A „Tervszerű munkavédelem­mel, a balesetmentes tervtelje- sítésért” címmel a 63. számú Építőipari Tröszt párosverseny­re szólította a 71. számú Építő­ipari Trösztöt. A versenypon­tokban javasolták a munkavé­delmi beruházási terv időéiotti teljesítését a dolgozók szakosí­tott munkavédelmi oktatásának állandósítását, a lakásépítési Programm organizációs tervei munkáinak felülvizsgálatát, an­nak helyes tervszerinti teljesí­tését. A versenyt november 1 -toj havonként, a végső értékelést pedig 1954 április ‘4 határidőben állapították meg. PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY Az egészségügy) minisztérium védőnőképző iskolát indít, 1954 január elején a szegedi iskolában. (Újszeged, Temesvári-krt 25.) Iskolára jelentkezhetnek mindazok a 17—30 éves, egészséges nők. akik hivatást éreznek erre a pá­lyára. A felvételi kérelmet az is­kola vezetőségéhez kell benyúj­tani folyó év december 15-ig. A felvételi kérvényhez csatolni kell részletes, sajátkezű leg írott önéletrajzot, születési, iskolai, ha­tósági, vagyoni és körzeti orvosi bizonyítványt. Amennyiben az is­kolára jelentkező már dolgozott, úgy a működési bizonyítványt is. A tanulás tartama alatt a részt­vevők teljes ellátást és havi 116 forint tanulmányi segélyt kapnak. Az iskola sikeres elvégzése után elhelyezésükről az egészséqügyi minisztérium gondoskodikj „Ez is egyik jelenség volt, ami megkapott engem a Magyar Nép- köztársaságban való tartózkodásom ideién — íria a francia laptudósító. — Ezek az emberek nem akarnak mind bajnokok lenni — folytatja — vagy csúcsokat dönteni, hanem a népi rendszer megalakulása óta mód­inkban áll edzeni testüket, megőrizni egészségüket. És élnek is az alka­lommal. A sport ma Magyarországon a mindennapi élet tartozéka lett." A sorozat folytatásában a magvar sportnak a felszabadulás óta elért sikereit — köztük a londoni és hel­sinki olimpiát, a főiskolai világbaj­nokságokat — eleveníti fel Jacques Orliaguet, amelyek — mint megálla­pítja — a magyar sport tömegesíté­sének eredményei. Sokan nem tudják... Ezen a elmen úi rovatot indítunk. Célunk az. hogy olyan közhasznú, sporttárgyú ismereteket juttassunk olva­sóinknak. amelyek révén el­mélyíthetik sporttörténeti tu­dásukat, jobban megismerhe­tik az egyes sportágak sza­bályait és ezáltal könnyebben tájékozódhatnak a sport bo­nyolultabb kérdéseiben is. .. . hogy a Nemzetközi Atlétikai Szövetség 1913 augusztus 20-án, te­hát negyven évvel ezelőtt alakult. . . . hogy éppen negyven évvel ez­előtt. 1913-ban ugrott először magyar magasugró 190 cm-en felül, ekkor állította fel ugyanis Gáspár Jenő 191 cra-es niagasugró-csúcsát. .. . hogy ha az atlétikai váltókban, váltás közben a bot a földre esik, azt csak a váltóbotol átadó futó emelheti fei. .. . hogy a labdarúgópályán a 16- os vonalra meszelt körív a 11-es ponttól számított 9 métert jelöli, .melyen belül csak a büntetőrúgást elvégző Játékos tartózkodhat. ... hogy a szorítóból kiesett ököl­vívót nem szabad visszasegíteni a kötelek közé, mert ebben az esetben a mérkőzésvezető idegen segítség igénybevétele miatt leléptetheti a ver­senyzőt. .. . hogy a háztömbkörüli kerék­párverseny távja 5 kilométernél ke­vesebb és 50 km-nél hosszabb nem lehet. .. . hogy egyenkénti indítású or­szágúti kerékpárosversenyen az a versenyző, aki utolérte az előtte ha­ladót. versenytársát csak az út má­sik oldalán előzheti meg, ha pedig nem akarta előzni, legalább 25 mé­terre mögötte köteles haladni. Tehát nem vezettetheti magát általa. . . . hogy a kajak az eszkimók, a kenő az indiánok vízi közlekedési eszköze volt. „Angliában már máskép beszélnek a békéről“ Alig egy esztendővel a második világháború befejezése után, amikor a háború vésztjósló moraja még ott csengett az emberek fülében, amikor még szinte fel sem száradt a csata- mezőkön a városok és falvak utcáin a tengernyi kiontott vér — Churchill, Nagy-Britannia miniszterelnöke, az amerikai Fultonban beszédet mon­dott. Ez a beszéd egy új háború tor. nyostdó felhőit vetítette a sokat szen­vedett emberiség elé, s mintegy ve­zérfonala volt annak a meginduló hidegháborúnak, amit az imperialis­ták szerveztek a Szovjetunió, a ha­ladás és demokrácia erői> ellen, egy újabb világégés előkészítése érdeké­ben. 1950 őszén, a béke hívei az angliai Shef fjeidben akarták megtartani 11. világkongresszusukat. Attlee, Anglia akkori miniszterelnöke azonban ame­rikai utasításra megakadályozta a békeharcosok beutazását Angliába. Attlee és kormánya ezzel a lépéssel a békemozgalom nyílt ellenségeként leplezte le magát. 1953 tavaszán, érdekes hír járta be a világot. Churchill nyilatkozatában a nagyhatalmak közti békés tárgya­lások mellett foglalt állást. Valami­vel később, május 12-én hasontókép. pen nyilatkozott Attlee is. Vájjon mi történt Fulton és 1953 tavasza között? Mi történt Sheffield és 1953 május 12-e között? Milyen események történtek a világban és magában Angliában, amelyek ilyen állásfoglalást, ilyen megváltozott hangot csaltak ki e két jeles állam- férfiúból? Erre a kérdésre ad felele. tét az Országos Béketanács most megjelent kiadványa, Korolvszky La­jos: „Angliában már máskép be­szélnek a békéről” című külpolitikai füzete, amely újabb komoly segítsé­get ad dolgozóinknak, a béke magyar- országi híveinek, hogy helyesen tá­jékozódjanak a legfontosabb külpoli­tikai eseményekben. A füzetét mindenütt a helyi béke- bizottságok terjesztik i— forintos ároa» Megyénk termelőszövetkezeteihez, dolgozó parasztjaihoz! Az orszáqépités alapja a Jó tervkészítés. Tervszerű ellátással biztosíthatjuk az orszáq összes dokjozómak jólétét és ezzel visz szűk előbbre az orszáq építését. Az orszáq dolgozóinak jó, vagy kevésbbé jó ellátását a begyűjtés sikeres, vaqy kevésbbé sikeres volta befolyásolja. A begyűjtés sikerének alapja a jó qazdalajst- rom. Kormányzatunk az 1954. évi gazda la itstrom elkészítését a Me- qyej Földmérési Irodák földnyil­vántartási részlegeire bízta. Felhívjuk dolgozó parasztsá­gunk figyelmét, hogy a gazda­lajstrom elkészítéséhez szükséges és november 2-án megindítandó kartotékok felfektetése alkalmá­val történő meghallgatás alkal­mából mindenki pontosan tegyen eleget a felhívásnak. E kivételes alkalommal mindenkinek médiá­ban lesz. hogy az illetékes föld- nyilvántartási szervnél tisztáz­hassa az esetleges hibákat ame­lyeket sérelmezett. Megyei Földmérési Iroda \ szovjet lapok 1954. évi előfizetése megkezdődött Felhívjuk a szovjet sajtó iránt ér­deklődők figyelmét, hogy a szovjet lapok az 1954. évre november 13-ig fizethetők be. Késve beküldött elő­fizetés esetén a megrendelés tellesi- tése 1954 január 1-től nem biztosít­ható. Előfizetést felvesz, kívánságra teljes folyóiratjegyzéket, mutatvány- számot küld: Horizont Folyóiratosz­tály. Budapest. VII., Gorkij-fasor 45. HIRDETÉSEK Értesítjük a dolgozó közönséget, hogy I. osztályú szabóságunk mel­lett II. osztályút Is indítottunk októ­ber l-től, amire rendelést már a mai naptól kezdve felveszünk, Salgótar- tán. Szabadság-tér 3. szám alatt. Traktorszerelőket keres a Mezógaz- dasági Gépjavító Vállalat Balassa­gyarmaton. Gyakorlott autogén- és villám-he­gesztőt keres a Mezőgazdasági Gép­javító Vállalat, Balassagyarmat. Férfi adminisztrátort és asztalost felvesz a Bútorértékesftő Vállalat. Salgótarján. Rákóczi ig 53. Szoba-konyhabútor sürgősen el­adó. Salgótarján. Május 1-utca 21. OLVASD, TERJESZD A SZABAD NÉPET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents