Szabad Nógrád. 1953. október (9. évfolyam. 79-87. szám)
1953-10-24 / 85. szám
1953 október 24. 3 / PÁRTMUNKA TAPASZTALATAI * A MEGYEI PÁRTVÁLASZTMÁNY ÜLÉSE A Magyar Dolgozók Pártja megyei választ- zat végrehajtását, valaríiint a pártbizottságok mánya október 22-én, hsütöriökön ülést tartott. , , , A választmány megtárgyalta a Központi lfeze- es partszervezetek feladatat az 19o3. évi termetőség 1953 június 27—28-i illésén kozott határo- lesi tervek teljesítésében. A Központi Vezetőség 1953. június 27—28-i ülésén hozott határozat végrehajtása I ■4 SZABAD XÓbBÍtn A beszámoló bevezetőben megállapította, hogy a megyei pártválasztmány a Központi Vezetőség határozata alapján augusztus 22-én megtárgyalta a megyei pártbizottság és a párt- szervezetek munkáját, s a határozatban fő feladatként szabta meg: a kollektív vezetés elvének megvalósítását a pártbizottságok és pártszervezetek munkájában, továbbá a bírálat és önbírálat, különösen az alulróljövő bírálat kiszélesítését, az ideológiai munka megjavítását, a párt, állami és gazdasági szervek közötti helyes munkaviszony ; kialakítását és a dolgozó tömegek mozgósítását a kormányprogramul végrehajtására. A továbbiakban rámutatott, hogy a megyei pártválasztmányi ülést követően a közbeeső pártválasztmányok, majd a szeptemberi rendkívüli taggyűlések szervezettségben és tartalomban messze felülmúlták a korábbiakat. A választmányi ülések beszámolói többségükben önkritikusan értékelték a járások, üzemek pártszervezetének munkáját, ami. segítette a választmányi ülések részvevőit a felsőbb pártszervek bátor bírálatában. A szeptemberi rendkívüli taggyűléseken fokozódott a párttagság aktivitása, számos hozzászóló helyesen bírálta a felsőbb pártszerveket. A legutóbbi választmányi ülés óta elért eredményekről 6zólva a beszámoló megállapította, hopv pártbizottságainknál fokozottabban érvényesül a kollektív vezetés elve. A területet érintő fontosabb kérdésekben ma már többségébén a pártbizottság egészének a véleménye érvényesül. A pártbizottságok egyre jobban megértik a választmány jelentőségét és a KV határozatainak végrehajtása mellett fokozottabban támaszkodnak a választmányi ülések határozataira, a munkatérnek kidolgozásánál is figyelembe veszik azokat. A rétsági járásban például a járást érintő több fontos kérdés megtárgyalásánál kikérték a választmányi tagok véleményét. A KV határozatának megjelenése óta alapszervezeteink jelentős részénél komoly javulás mutatkozik a vezetőségi ülések rendszeres'megtartásánál is. Az acélárugyári hideghengerműben, a sziráki és érsek-vadkerti községi alapszervezetnél ma már a vezetőség közösen dönt az üzemet, illetve községet érintő fontos kérdésekben. Értünk el eredményt a bírálat széleskörben való alkalmazása, a pártdemokrácia további szélesítése terén is. Javult az alulról jövő bírálat alkalmazása. A választmányi üléseken, bátrabban elmondották a pártbizottságok munkájában és munkamódszerében fennálló hiányosságot. Vannak kezdeti eredmények az ideológiai munka terén is. A járási pártbizottságok és párt- szervezetek nagyobb gonddal végezték az oktatás előkészítését. Nagy erőfeszítést tett ezen a téren a salgótarjáni járási pártbizottság és a hozzátartozó bányász pártbizottságok, amelyek biztosították, hogy a kijelölt községek többségében megindult a területi bányászoktatás, s az ünnepélyes megnyitókon a hallgatók döntő többsége megjelent. A pártszervezetek, az állami, valamint gazdasági szervek közötti együttműködésre kevésbbé jellemző, hogv közvetlenül is beleavatkoznának azok munkájába. Egyre inkább az jellemző, hogy a pártszervezetek kezdik megbízni önálló feladatokkal a különböző szerveket. A kormányprogramul alapján hozott intézkedések és rendeletek, valamint a pártszervezetek munkája, s munkamódszerük javulása eredményeképpen van váltózás a párt és a tömegek közötti kapcsolat terén ist Na* gyobb bizalommal fordulnak a dolgozók panaszaikkal, észrevételeikkel a pártbizottságok felé és kérnek ügyük elintézéséhez segítséget. A párt és a tömegek közötti kapcsolat javítását mutatja, hogy falun a termelőszövetkezeti tagság döntő többsége helytállt a szövetkezetek megszilárdításáért folytatott harcban. A kormánypro- gramm ismertetésének eddigi eredménye az is, hogy dolgozó parasztságunk az állam iránti kötelezettség teljesítésével járult hozzá a kormányprogramul megvalósításához. Megyénk a kukorica- és bur- gonyabetakarítás teljesítésében országos viszonylatban az első helyen áll, napraforgóbeadási tervünket pedig már több, mint 100 százalékban teljesítettük. Az elért kezdeti eredmények mellett azonban még mindig vannak jelentős hibák. Mindenekelőtt a határozatok végrehajtásának ellenőrzése terén, mert nenr minden esetben kerül napirendre egy-egy KV, vagy MB határozat végrehajtásának értékelése. A kollektív vezetés gyakorlati alkalmazásában az alap- szervezetek titkárai még nem támaszkodnak eléggé a megválasztott vezetőség és a párttagság egészének véleményére. Az alapszervezetek többségében nem tartanak vezetőségi üléseket, ugyanakkor a vezetőségi ülések még eléggé formálisak, s nem minden esetben hoznak határozatot a feladatok végrehajtására. Ennek oka, hogy a pártfunkcionáriusok — különösen az alapszervi titkárok, s vezetőségi tagok jelentős része — még mindig nem ^értik a kollektív vezetés jelentőségét és gyakorlati alkalmazását. Ehhez a felsőbb pártszervek sem adnak - elég segítséget. A bírálatot több esetben még mindig a kimagyarázkodás, . -a. bírálat,hoz ..való , formális hozzáállás jellemzi. A bírálatot nem követi megfelelő intézkedés és a felvetett hibák sok esetben továbbra is megoldatlanok maradnak. A beszámoló rámutatott, hogy a pártoktatás előkészítésében nem sikerült eléggé tudatosítani az oktatás jelentőségét, különösen a termelőszövetkezetekben. A pártbizottságok kevés segítséget adtak a DISZ-oktatás előkészítéséhez. A párt állami és gazdasági szervek közötti kapcsolatra még inkább az jellemző. hogy az állami és gazdasági szervekben dolgozó vezetők egy része bizonytalan, határozatlan, nem elég kezdeményező egy-egy feladat megoldásában. A párt és a tömegek közötti kapcsplat sem megfelelő. Ennek oka, hogy a különböző területen dolgozó vezetők nem tartózkodnak eleget a dolgozók között, nem figyelnek fel eléggé a dolgozók által felvetett panaszokra, nem adnak megfelelő választ a dolgozók kérdéseire. Pártszervezeteink még mindig nem harcolnak elég következetesen a dolgozók jogos igényeinek kielégítéséért nem egy esetben megtűrik, a rossz, egészségtelen munkakörülményeket. Nem magyarázzák rfieg megfelelően a kormányprogramul óta kijött rendeletek lényegét. A politikai tömegmunka hiányosságából következik, hogy nem tudtuk mozgósítani megyénk dolgozóit kellő mértékben — különösen a bányászokat — az évi tervek teljesítésére, a mezőgazdaság területén az őszi munkánk időbeni és jó elvégzésére. A választmányi ülés feladatul szabta meg mindenekelőtt a KV és a megyei választmány határozatainak végrehajtását. A továbbiakban a kollektív vezetés javítását, jelentőségének tudatosítását. Javítani kell az ellenőrzést az alsóbb pártszervezetek felé, jobban kell segíteni őket a vezetés új módszereinek elsajátításában. Arra kell nevelni párttagjainkat, hogy érezzék a felelősséget a pártszervezet munkájáért és az eddigieknél bátrabban vessék fel a ; vezetőség felé a hibákat. A pártszervezetek vezetőségei ezt azzal segítsék elő, hogy a taggyűlésre készített beszámolókban egyre önkritikusabban vessék fel maguk és a felsőbb pártbizottságok munkáinak hiányosságait. Továbbra .is fokozatosan fel keli figyelni a bírálat elfojtásának különböző módszereire, s a bírálat elfojtóival szemben keményen fel kell lépni. Az ideológiai munka megjavítása terén továbbra is legfontosabb feladat, hogy a szervezeti munkák mellett előtérbe helyezzük a tanfolyamok tartalmi színvonalának emelését. Biztosítani kell a propagandisták jó, rendszeres felkészülését és javítani a pártoktatás ellenőrzését. Különösen javítani kell az oktatási munkát a bányászatban é.s a termelőszövetkezetekben. Többet kell foglalkozni a DISZ-oktatás segítésével és ellenőrzésével. A párt-, állami és gazdasági szervek együttműködésének megjavítása érdekében állandóan javítani kell a pártirányítást és a pártellenőrzést. A pártszervezetek az állami és gazdasági szervek kommunista- vezetőit' renszeresen számoltassák be végzett munkájukról. A politikai tömegmunka tartalmának megjavítása érdekében fel kell használni az agitációs tan- folyamot. biztosítani kell, hogy a vezető funkcionárius, de a po.i. tikai iskolák hallgatói is. kisgyű- léseken, egyéni beszélgetéseken tudatosítsák a -.kormányprogramul végrehajtásának jelentőségét. Ezzel együtt kell végezni a pártszervezetek, különösen a termelőszövetkezetek megerősítését. A termelőszövetkezetek pártszervezeteinek erejét a legjobb pár- tonikívüiiekkel kell növelni. Pártszervezeteinknek a politikai munka megjavításával, a vezető személyek magatartásával, s párttagjaink példamutatásával kell biztosítani: üzemeinknél — különösen a bányáknál — a tervek teljesítését, a mezőgazdaságban az őszi vetés terén lévő lemaradás behozását. Ezekért a feladatokért induljanak harcba Nógrád megye kommunistái. Mind az üzemekben, mind a mezőgazdaságban lelkes munkafelajánlássaí készüljenek az Októberi Forradalom 36. évfordulójának méltó megünneplésére. A választmányi ülés első napirendi pontiához számos hozzászóló volt. Burányi elvtárs, a gépállomási igazgatóság politikai helyettese arról beszélt, hogy a Központi Vezetőség határozata óta az alapszer. vezetek munkájában milyen változások történtek. Rámutatott arra, hogy a bírálat és ön- bírálat fejlődése terén van komoly javulás, azonban nem egv helyen valamilyen formában igyekeznek elfojtani ezeket. Mindez az ideológiai munka javítását szabja meg feladatul. Márton elvtárs, a szécsény! járás pártbizottságának titkára elmondotta, hogy a járásban elmélyült a kapcsolat a pártszervezetek vezetősége és a párttagság között. A párttagság bátran bírálta a vezetőséget. A párt belső életében történt változások kihatottak az állami éleire is. A ter- rrve'őszövetkezetek tagsága számos helyen felfrissítette a vezetőséget, ez kihatott arra is. hogy hat tszcs-nél 15 új belépő van. Rámutatott arra, Hogv még komoly hiányosságok vannak a népnevelő munkában. Nem men. nek elegei a dolgozó parasztok közé. s azok kérdéseire nem minden esetben tudnak megfelelő választ adni. Baría elvtárs, a balassagyarmati járás pártbizottság titkára a kollektív vezetés elvének gyakorlati megvalósításáról beszélt hozzászólásában.. A járási bizottság tagjai már sokkal felelősségteljesebben oldanak meg egy-egy feladatot, 6 jó javaslatokkal; segítik a JB munkáját azok is, akik eddig keveset szóltak hozzá. Rámutatott arra, hogy ugyanakkor aiz alsóbb szerveknél még nem érvényesül eléggé a testületi vezetés. Felhívta a választmány figyelmét, az alapszervezetek titkárai harcoljanak azért, hogy a vezetőség valamennyi tagja kivegye részét a munkából, amely az egész vezetőség tekintélyét növeli, fokozza a pártonkívüliek aktivitását, a dolgozók bizalmát. Tarják elvtárs, a salgótarjáni járási pártbizottság titkára arról beszélt, hogy a pártszervezeteknek lényegesen többet ke.! foglalkoztok a tömegszervezeíek- kel és jobban be kel! vonni őket a munkába. Pintér Lászíó e!v:árs a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának vezetője a kod elitív vezetés terén uralkodó helytelen gyakorlatról beszélt. Számos üzemben és vállalatnál a kollektív vezetéssel akarják helyettesíteni az egyszemélyi vezetést, holott a kollektivitás elve csak a választott szervek munkájára vonatkozik. Számos felszólaló beszélt arról, hogy egyes vezetőknek a bírálathoz való viszonya nem kielégítő. Bernáth elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgazda- sági osztályának vezetője arra hívta .fel a választmány figyelmét, hogy a dolgozók bírálata nyomán következetesen meg kell valósítani az intézkedéseket, és ellenőrizni kell az intézkedések végrehajtását. Ezen a téren nagy szükség van a vezetők példamutatására. Nádasdi András elvtárs, a megyei pártbizottság agií-prop. osztályának vezetője a politikai íömegmun'ka és a kollektív vezetés közötti szoros összefüggésről beszélt. Rámutatott, hogy eleven kollektív vezetést a politikai munka javítása nélkül nem lehet végezni. A vezető kötelessége, hogy állandóan ismerje a dolgozók véleményét, tapasztalatait, a vezetők napról-napra végeznek politikai tömégmunkát, akkor a párttagság széles dolgozó tömege észrevételeit, tapasztalatait hasznosítani tudják munkájukban. Ehhez az szükséges, hogy a vezetők rendszeresen tartsanak kisgyűléseket, csoportos beszélgetéseket, pártnapokat. Helytelen az a gyakorlat — mondotta — hogy akik funkcióba kerültek, azok már nem lehetnek népnevelők. Valójában a funkcionáriusoknak, a vezetőknek kell lenni a legjobb agitátoroknak. Elmondotta még, hogy állami és gazdasági szerveinkben nem egy helyen a párt segítségét úgy értelmezik, hogy a pártbizottságok és pártszervezetek hajtsák végre helyettük a feladatokat. A pártbizottságoknak é« pártszervezeteknek az a tennivalójuk, hogy kidolgozzák az egyes szervezetek számára azok sajátos politikáját és ellenőrizzék rendszeresen ennek végrehajtó-át. Több hozzászóló foglalkozott még a párt és a tömegek közötti kapcsolatok jelentőségével. Holló ekvtárs pedig a palotási Május 1 tsz munkájával. A hozzászólások után Kelemen Jenő elvtárs, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályvezetője foglalta össze a vitát. doskodjon a munkásszálló fiatal, jainak neveléséről. Musló elvtársnő az ipari üzemek íervteijesítésével foglalkozó beszámolóhoz hozzászólva elmondotta, hogy a szénmedence bányavállalatai közül a kányási vállalat egyike a legkorszerűbben felszerelt üzemnek, mégis sok a gépmeghibásodás. A terv teljesítése érdekében szükséges lenne megvizsgálni az iparosok tevékenységét. Egy-egy jó iparos lelkiismeretes munkával sokat segíthet a tervteljesítésnél, de a szaktudás hiánya és a lelkiismeretien munka ugyanolyan sokat ronthat. Nagybátonyról szólva elmondotta, hogy a mozdonyvezetők nagy részének nincs meg a szükséges vizsgája, bár ezek munkájától sokszáz ember éiete függ. Javaslom — mondotta —, hogy a politikai oktatás mellett nagyobb súlyt keli fektetni az iparosok és< mozdonyvezetők szakmai oktatására. Kudela elvtárs arról beszélt, hogy a terv teljesítés hiánya, a politikai munka gyengeségét mutatja. A következő két hónapban nagy feladatok állnak a pártsze/vezetek előtt. Meg kell javítani a pártszervezetek ellenőrző munkáját. ^Súlyos hiba, hogy egyes üzemi pártszervezeteink nem ismerik, hogy milyen tevékenységet kell kifejteniük a termelés pótellenőrzésével kapcsolatban. A 63 1 Építőipari Vállalat * lemaradását egyrészt a mukafegyelem lazasága okozta, másrészt nincs biztosítva az anyagellátás. Több olyan munkahely van, amelyen egyetlen párttag sem dolgozik. Ennek ellenére az építőipari vállalat pártszervezete egy félév óta egyetlen dolgozót sem javasolt tagnak. Mostaz a legfontosabb kötelességünk. hogy a legjobb dolgozók tagjelölt vagy tagfölvételével megerősítsük a pártszervezetet. Kürti Sándor elvtárs a mun- kaverseny és a versenynyi-lvá- nosság elhanyagolásáról beszélt. Megemlítette, hogy a munkafegyelem terén már tapasztalható a javulás, de még mindig 60—70 fő marad távol igazolatlanul. Tarják elvtárs a dolgozókról való gondoskodást nem tartja kielégítőnek. Mén- kesen péidául — mondotta — a munkavédelmi megbízott függ az üzemvezetőtől, így természetesen nem fejt&et ki olyan ellenőrző munkát, ame’y a munkavédelem megjavításához vezetne. Baksa elvtárs a versenyszervezés hibáiról beszélt. Kányáson péidául a hangos híradón bemondják, hogy a versenyben legjobb eredményt elérőknek milyen jutalmakat tűznek ki és ezzel úgy gondolják be is fejeződött szervező munkájuk. Az ilyen szervezés után bányajárásom alkalmával azt tapasztaltam, hogy a dolgozók jönnek- mennek a bányában s alig láttam 20—25 embert, aki a termeléssel foglalkozott. A vá’asztmányi ülés részvevői közül ezután még többen hozzászóltak, majd Pintér László elvtárs zárta le a vitát. A pártbizottságok és pártszervezetek feladata az 1953. évi terv teljesítésében Ezekután a vál asztmánvi ülés megtárgyalta a pártbizottságok és pártszervezetek feladatát az évi termelési tervek teljesítésében. A beszámoló megállapította, hogy megyénk ipari üzemeiben az első félévi terv teljesítésénél jelentős- eredményeket értünk cl, A pártbizottságok, pártszervezetek többe* foglalkoznak a termelés kérdéseivel, a műszaki vezetőkkel, a szakszervezet munkájával. a munkaversennyel. Beszámoltatják a bánvák igazgatóit a tervek teljesítéséről, a szakszervezetek a munkaverseny helyzetéről. A párttagság példamutatása hozzájárult, hogy a felszabadulási és választási békeversenyek idején ipari do'- gozóink 86 százaléka részt- vett a versenyben. Pártbizottságaink, párt- és tömegszervezeteink, valamint a műszáki" vezetők' munkájának eredménye, hogy a bányászatban az első félévi terven felül 24.000 tonna szenet adtunk népgazdaságunknak. A munkafegyelem terén is értünk el eredményeket. Az 1952. második félévi igazolatlan hiányzás, amely 0.5 százalék volt, ez év első felében 0.3 százalékkal csökkent. A továbbiakban rámutatott, hogy jelenleg -súlyos lemaradás van egyes üzemeinkben, elsősorban a bányászat és az építőipar területén az évi terv teljesítésében. A Szénbányászati Tröszt október 1-ig tervét 99.5 százalékra teljesítette. A legnagyobb a lemaradás a kányási és a tiribe&í bányáknál. Számos építőipari vállalat teljesítette 100 százalékon alul tervét. Az üvegiparban különösen az exportáruk teljesítésénél van lemaradás. Komoly hiányosság ypn a minőségi munka területén is. kü.önösen az építőiparban. Bányaüzemeinknél a palatartalom 1.4 százalékkai nagyobb a megengedettnél. Az éves tervek teljesítésében mutatkozó jyjemaradás legfőbb oka, hogy a félévi terv befejezése, a kormány programm megjelenése után pártbizottságaink, párt- és tömegszei ve- zeteink elhanyagolták a termeléssel való foglalkozást. Nem magyarázták meg a dolgozóknak, hogy, a kormányprogramul végrehajtásának egyik feltétele, a tervek maradéktalan teljesítése. Ezért meglazult a munkafegyelem is. A pártbizottságok és pártszervezetek ezt látva nem tartottak kisgyűléseket, csoportos megbeszéléseket, nem mozgósították a tömegszervezeteket, A szakszervezetek elhanyagolták munkavereeny szervezését, nem alkalmazták a korábbi jó módszereket, elhanyagolták a verseny nyilvánosságát. A kormányprogramul elhangzása után a műszaki vezetők egy része bizonytalanná vált. A tervek csökkentését várták és nem biztosította a szükséges műszaki feltételeket. Nem segítettéig az egyenletes termelést és a* hóelei lemaradást a hóvégi hajrával igyekeztek behozni. Bányaüzemeinkben az első félévben a mindenáron való tervteljesítésre törekedtek, elhanyagolták a fenntartási munkákat, nem tartották be a tervszerű szabadságolást. Mindez abból következik, hogv ipari üzemeink pártbizottságai csak a mennyiségi, terv teljesítését értékelik, hiányosan határozzák meg a feladatot a'válla- laé vezetői számára. Pártszerve, zeteink elhanyagolták a műszaki középkáderekkel való foglalkozást, azok nevelését. A kommunista, műszaki vezetőknek nem adtak párímegbizatást egy-egy fontos műszaki, szervezési kérdés megoldására. A választmányi ülés e téren feladatul szabta meg az év! terv maradéktalan teljesítésére való mozgósítást, elsősorban a bányászat és építőipar területén meglévő súlyos lemaradás felszámolásai, a m'nőségi munka megjavítását, a selejt csökkentését és a munkafegyelem megszilárdítását. Ennek érdekében: javítani keli a termelés pártirányitását és ellenőrzését. Színvonalasabbá kell tenni azokat a páríbizottsági üléseket, ahol a műszaki vezetőket beszámoltatják munkájukról. Részletéiben számoljanak be az üzeni tényleges helyzetéről, arról, hogyan akarják biztosítani a, szükséges feltételeket. Az itt hozott határozatokat ismertessék a pártszervezetekkel. pártcsoportbizalmiakka! és népnevelőkkel és ennek végrehajtására mozgósítsák a párttagságot. A páríszerevezetek létesítsenek szorosabb kapcsolatot a műszaki vezetőkkel, különösen a műszaki középkáderekkei. ‘ A kommunista gazdasági vezetőknek adjanak megfelelő párímegbizatást, adjanak megfelelő segítséget a harmadbérezés bevezetéséhez. hogy az a termelés ser kentője legyen. Pártszervezeteink érjék el, hogy a termelésben a párttagok mutassanak példát. A párttagságot megfelelően osszák el az üzemben, a bányákban lehetőleg a csapatvezetők is párttagok legyenek. Pártszervezeteink készítsenek és készíttessenek a tömegszervezetekkel és műszaki vezetőkkel intézkedési tervet és ellenőrizzék azok maradéktalan végrehajtását. Pártszervezeteink tegyék a szak- szervezetek feladatává a munkaverseny fokozását, alapos megszervezését november 7-e tiszteletére és az évi terv teljesítésére. Biztosítsa a verseny naponkint! értékelését, népszerűsítsék azokat is, akik már hosz- szabb idő óta 100—105 százalékos te!festményt érnek el. A szakszervezet többet foglalkozzon a dolgozók ügyeivel, a dolgozók jogainak a kollektív szerződésben és a munkatörvénykönyvben biztosított védelmével. A DISZ a közbeeső szervek bevonásával szervezzen az üzemekben ifjúsági üléseket, amely- lyen a szervezeten kívül álló fiatalok is vegyenek részt. Gon-