Szabad Nógrád. 1953. október (9. évfolyam. 79-87. szám)

1953-10-17 / 83. szám

SZARAI» HOGR'AD 1953 október 17. A DOLGOZÓ NÉP HATALMI SZERVEI A helyi tanácsok megalakítása egyik fontos része annak a harcnak, amelyet népünk pártunk vezetésével a népi hatalom megtartásáért, megszilárdításáért folytatott. Községi tanácsaink immár három éve intézik a falu dolgozóinak ügyeit. Ezalatt az idő alatt — bár sok kezdeti hibát követtek el — megszilárdították kapcsolataikat a dolgozókkal és összehasonlíthatatlanul máskén törődnek a dolgozó nép ügyével, mint a régi rendszer népellenes közigazgatása. Az alábbiakban dolgozó parasztjaink mondják el. hogyan látják a helyi tanácsok munkáját: Szrena József 12 holdas kisbágyoni dol­gozó paraszt A jelenlegi helyi tanács mun­kája gyökeresen különbözik a múlt közigazgatásának munká­jától. Most szívesen fogadnak a tanácsházán, a kérést a lehető­séghez képest azonnal elintézik. A községi tanácstagi beszámoló­kon többizben résztvettem. Az általunk választott tanácstagnak javasoltam a községi híd, vala­mint az iskola javítását, amit továbbított is a végrehajtó bi­zottság felé. Később a községi tanács javaslatomat meg is való­sította. A beszámolókon, a foga­dóórákon láttam, hogy most va­lóban képviselnek bennünket, kérelmeinket, javaslatainkat el­fogadják, törődnek velünk. A mindennapi munkámban is nagy segítséget ad a tanács, amikor ismerteti a ránkvonatkozó ren- deleteket, akár a mezőgazdasági munkák,, akár a begyűjtés terén. Jakus Mihály 14 holdas erdőkürti dolgozó paraszt Velem történt meg. A felsza­badulás előtt a községházán adófellebbezéssel kapcsolatos ké­relmet félévig nem intézték el. A gazdag ember ügyét azonban mindjárt elintézték. Ma a köz­ségi tanács nemcsak az enyém, hanem valamennyi dolgozótár­sam ügyes-bajos dolgait azonnal elintézi. Ez történt a részemre tévesen kivetett, megfellebbezett adó helyesbítésénél is. Elsőízben egy fogadóóra alkalmával ismer­tem meg a tanács munkáját. Ta­nácsot kértem és mindjárt ott, helyben választ is kaptam. A ta­nács nemcsak ismerteti velürík a különböző rendeleteket, hanem egy ízben vetőmaggal is ellát. Kodák László 3 holdas bujáki dolgozó paraszt A községi tanácstól eddig sok segítséget kaptam. Különösen nagy segítség számomra a nyil­vános tanácsüléseken elhangzott beszámoló, vagy a tanács tag­jai fogadóóra alkalmával tartott tájékoztatás. Nem egy esetben kaptam már kielégítő választ egy-egy előttem tisztázatlan kérdésben. Amikor panasznapon elmondtam problémáimat, azt elintézték, s arról a járási ta­nács tagja levélben is értesített. Igen helyesnek tartom, a ta- tácstagok által tartott beszámo­lókat, mert így látszik, hogy az általunk megválasztott tanács­tagok foglalkoznak választóik ügyeivel. A véleményem az, hogy a községi tanács minden­kinek egyformán intézi ügyes- bajos dolgát, nem tesznek kivé­telt, mint a felszabadulás előtt. KISS VINCE, ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGI ELNÖK Semmi sem mutatja , jobban egy község életét, mint az, hogy a községekre eső terveket ho­gyan hatják végre. Most, az őszi munkák, a vetés bizonyíté­ka annak. A bevetett holdak szá­ma mindent elmond, azt is, hogyan dolgozik az állandó bi­zottság. Ha így nézzük a dolgot. Palotás község elismerést érde­mel. Úgy néz ki, hogy október 30-a előtt négy nappal végeznek a vetéssel. így tehát négy nap­pal megelőzik a minisztertanács által meghatározott határidőt. ★ Ez azt mutatia, Palotás köz­ségben jól dolgozik a mezőgaz­dasági állandó bizottság. Kiss Vincét májusban választották meg a mezőgazdasági állandó bizottság elnökének. Igaz, büsz­ke volt erre a megbízatásra, de azért húzódozott tőle, eleinte nem tetszett az elfoglaltság, a lekötöttség, a gyűlések. A nyár próbára tette. Nem a gyűléseket választotta, hanem személyesen beszélgetett az emberekkel. Ezeken a beszélgetéseken nem vágott hivatalos arcot, hanem csak úgy, ahogy máskor is szok­ta: ,,Siess, Jani, mert rád ég a munka!’1 Akikkel beszélt, egy sem maradt el a munkában Kiss Vince sem hagyta szó nél­kül, ha elromlott a gép. Ment a tanácshoz, felhívta a figyelmü­ket. Látta, nem veszik rossz né­ven, ha szól. A falubeliek is egy­re többen kérdezgették őt erről a rendeletről, meg más intézke­désekről. Kiss Vince, amit tudott megválaszolt. De a kérdés egy­re több lett. Neki is jobban fel kellett készülnie. Átnézte a ren­deleteket, az újságokat- — és már ritkán adódott, hogy adós maradt volna a válasszal, egy- egy kérdésre. * Ez ment is volna rendjén, csak a gyűlések nem akartak se­hogy sem sikerülni. Nemrégi­ben, egy szombaton aztán mind összejöttek az állandó bizottság tagjai. Elbeszélgettek a község dolgairól, számba vették, mennyi a községben az igásállat, kinek van szüksége ezen a téren. Szé­pen felírták, hogy hogyan osz- szák el az igát. Aztán a Vetőma­got vették számba. Kinek van meg, hogy kell igénylést végez­ni. Szó esett a betakarítás meg­gyorsításáról, a gépek karban­tartásáról is. Nem feledkeztek meg arról sem, hogy állnak a dűlőkben az áteresztőhidak, át- meheínek-e rajta a vetőgépek. Kiss Ferenc, az egyik állandó bi­zottsági tag még azt is vállal­ta, hogy megnézi szomszédjait, hogyan készülnek az őszi mun­kákra Mielőtt szétváltak, meg­egyeztek, hogy Kiss Ferenc pél­dájára, kiki a maga utcájában szorgalmazza az őszi munkákat. Amikor Kiss Vince találkozott Molnár Mihály és Vida János dolgozó parasztokkal és szóba hozta a vetést, azok olyan büsz­kén mondták, hogy maga is meg­hökkent :„Mi már ezen túlva­gyunk, még téged is lehagy­tunk". Kiss Vince így jött rá, helyes hai együtt, közösen is megbe­szélik a falu dolgait. Vizslásról Vizslás községről már min- | dereid hajlott megyénk területén. Ki a bányászok jó munkáját di­cséri, ki a dolgozó parasztok eredményeiről emlékezik meg. Nem nagy község, lakosai­nak száma alig éri el az 13uu-at. A lakosság 90 szávaiéba bányász és kenyérkereseti lehe­tőségét, családja, fenntartását az állandóan munkát adó bányában látja blztotsítotftniakl Vizslásról eddig az újság hasábjain már eleget hallottunk, sokat dicsér­tük a lakosság jó munkáját. A kormány prograromja ki­mondja a lakosság szükség­leteinek fokozottabb kielégíté­sét és felhívja az illetékes szervek figyelmét a kormány programmjának szigorú be­tartására, amelynek végre­hajtása, nemcsak kötelesség, hanem törvény is. A vizslási dolgozók is — mint az ország egésiz területén — örömmel fo­gadták a pártunk javaslatára, elkészített kormányprogram- mot és ezen keresztül látták az egyre javuló életüket, boldogabb jövőjüket. Meg kell azonban állapítani, hogy a vizslási dolgo­zókat némi csalódottság érte, mert ha a község árúellátását, — különösen az ital szempont­jából — nézzük, siralmas képet kapunk. A községnek egyetlen-egy, a fölmívess'zövetkezet kezelésében lévő italboltja van. Ez az ital­bolt olyan, mintha nem is létez­ne a községben, mert a vizslást bányászok, dolgozó parasztok, már megszokták, hogy az italbolt majdnem mindig zárva van. így van ez már hetek óta. Ha a Vizslási dolgozók egy-egy fél deci pálinkára, egypohár borra vagy sörre szomjaznak, akarva nem van szó... akarva fogják magukat sokszor I kisebb csoportba verődve át­mennek Zagyvapálifailvára. Ami­kor Zagyvapálfalván elfogyasz­tották egy-egy pohár borukat, vagy sörüket és hazatértek csa­ládjukhoz a fáradságos gyalog­lás után újra kívánják az italt. De vájjon miért van erre szük­ség, hogy a vizslásiak, akik nemcsak a bánya mélyében, ha­nem a szántóföldeken is becsüle­tes munkát végeznek? A föld­művesszövetkezet, a Mészöv nem gondoskodik kellő italimeny- rayiségrp! a vizslási dolgozók résnéra. A körnet: földműves- szövet kezet kimutatása szerint Vizslás községnek borból 228 liter, rumból 70 liter, likőrből 15, törkölypáiinkából 1Ö, őszibarack pálinkából 15, cas’nó rumból 10, sörből pedig 880 litert kel­lene biztosítani. A kiutalás ugyan megvan és mégsincs ital a vizslási dolgozóknak. Ez a keret Clement elvtáf's, a Mészöv megyei vezetője szerint is kevés a községnek, mert nem vették figyelembe aizt, ^ hogy Vizslá­son az egy italbolton kívül más vendéglátó vállalat nem műkö­dik. Különösen kevés a bor és a sör. Ezért elsősorban Vere- bélyi elvtárs, a Mészöv egyik munkatársa a felelős, hisz ő kötötte le Budapesten a sör- mennyiséget és ennek ellenére sem gondoskodott a vizslás: dolgozóik igényeinek kielégíté­séről. Ha már a hibát keressük, fe­lelős a község ital ellátásért az 'italbolt vezetője is. Vizsláson még ma sincs sör, pedig október 14-én a zagyvapálfalvai vasút­állomáson 4 hl sört találunk Vizslás részéire. Ez a sörmeny- nyiség már napok óta az állo­máson van tárolva, csupán az italbolt vezetőjének annak el­szállításáról kellene gondoskod­ni. Az italbolt vezetője Vizslá­son nem örvend nagy népsze­rűségnek. Ezért nem kap fogatot az italáruk kiszállítására sem. A vizslási dolgozók panasza jogos. A dolgozók felháborodá­sáért elsősorban a körzeti föld művesszövetkezet vezetősége és nem utolsósorban a Mészöv a felelős. Sürgősen vizsgálják fe­lül Vizslás község italkeretét és mielőbb javítsák meg az ital- ellátást. Ehhez minden mód és lehetőség megvan, csak egy kis fáradságba kerülne az illetéke­seknek. Amennyire rossz a vizslási dolgozók italéi:!átása, anyura jó a község vegyesboltjának az áruellátása. A vizslási dől gozák a kormány programul - ja után már nem ismerik a sorbanállást, mert a Nép bolt központi vezetősége ele­gendő mennyiségben biztosit kenyeret, lisztet, zsírt, húst és egyéb élelmi és ruházati c'kke két. Bár néha van fennakadás a hentesáru elosztásábam de ez olyan csekély, hogy a dolgozók felháborodása ezért nem kíséri a Népből,t munkáját. Az italbolt vezetőségének feltétlenül példát kell venni a Népbőlt vezetősé gétől és el kell érnie, hogy az italbolt áruellátását is ugyan­azon megelégedettség kísérje, mint a Népbolt vizslási mun­káját. (SO). SZA3AD NOGRAD Az MDP Ndxjrádmegyel Párt- bizottságánál« lapja Felelős kiadó: HaldO József Szerkesztőség és kiadóhivatal* Salgótarján, Rákóczi u 92 Telefon: felelős szerkesztő 30 Ipari, mezőgazdasági és kultúrrovat 52. kiadóhivatal 430 Szikra Lapnyomda Budapest. Rökk Szilárd utca 6. f. v.: Kulcsár Mihály Győzteseink a II. országos szpartakiádon II. rész Előző lapunkban foglalkoztunk^ a II. országos szpartakiád^ két győzte­sével, Molnár Mihállyal és Imre Má­riával. Mai cikkünkben Uhlár Iloná­val és Szűcs Máriával folytatott be­szélgetésünket írjuk meg olvasóink­at UHLÁR ILONA — 1952-ben kezdtem el sportolni — mondja a fiatal versenyző. — Csaba Gábor testnevelő tanár vezeti edzé­seimet. Már tavaly mondta, hogy járjak szorgalmasan edzésre, meglá­tom, ennek milyen eredménye _ lesz. Az első versenyemre — a járási ifjú­sági atlétikai bajnokságra — szüleim nem akartak elengedni. De sikerült meggyőzni őket. Azóta rendszeresen edzek, heti két alkalommal. Megkérdezzük tőle, hogy hány éves? Kiss hallagtás után, lesütött szem­mel mondja — 15 múltam. Tovább érdeklődünk. Mit érzett a 100 m es futás megnyerése után? — Tudtam, hogy Jó formában va­gyok, hiszen már az előfutamban éreztem, hogy jól megy, de arra nem számítottam, hogy 13.4-et futok. A középdöntőben már csak arra vigyáz­tam, hogy megnyerjem s nem töre­kedtem az időre. Másnapra tartogat­tam az erőmet. A döntőben ellenszél fújt, s különösen az izgalom befo­lyásolta az időmet. Végtelenül bol­dog voltam, amikor megnyertem a 100 méteres síkfutást. Hozzátehetjük mindjárt, hogy ami­kor a célba ért, kérdezték tőle az időmérők nevét, hát néhány másod­percig nem tudta megmondani. Hogyan fogadták Pásztón győzel­mének hírét? — Nagyon örültek. Már tudták az újságból. Hétfőn az iskolában (Uhlár Ilona a pásztói gimnázium tanulója) körülvettek s igen sokszor el kellett mondanom társaimnak, hogyan is győztem. Az igazgató elvtárs is na­gyon örült, hogy ilyen szép eredményt értem el. — Otthon, mielőtt elindultunk, azt mondták, ha megnyerem a versenyt, kapok egy töltőtollat és 100 forintot. Sikerült megnyernem. Megkaptam az ígért ajándékot, annyira örültek, hogy nem Is 100. hanem 150 forintot és egy töltőtollat kaptam. Mik a tervei a jövőre vonatkozóan? — Szeretnék még jobb eredménye­ket elérni. Szeretnék a Testnevelési Főiskolára menni. Ez azonban még tá\c!abbi cél. Egyelőre azonban a 100 méter mellett magasat is fogok ug­rani. Meg akarom tanulni a guruló technikát. — Hogyan van biztosítva számára Pásztón a sportolás? — Sajnos, csak az iskola udvarán edzheiek. Nincs futópálya. Ugyanak­kor a felszerelést sem tudják biztosí­tani. Télen szeretnék tornateremben edzeni, hogy jövőre sikerüljön túl­szárnyalni az idei eredményemet. Ezek a célkitűzései Uhlár Ilonának, II. országos szpartakiád 100 m-es győztesének. Mindjáit meg is álla­píthatjuk. hogy ezek komoly^ és szép tervek. Ezek megvalósítása túlnyomó- részt csak az Ő szorgalmán múlik. Eddig nem volt hiány a szorgalom­ban. A fokozott eredményekhez szor­galom kell. tehát még odaadöbban kell végeznie az edzéseket, s ha Uh­lár Ilona és a többi pásztói fiatal ré­szére a téli edzési lehetőséget bizto­sítani tudja a községi tanács, akkor ennek az eredményeként a jövő évi versenyeken a pásztóiak újabb sike­reiről számolhatunk be. SZŰCS MARIA nem az idén tűnt fel. Már az 1951-es szpartakiádon távolugrásban a III. helyezést érte el. Azóta állandóan tag­ja a megyei válogatottnak. Megkérdezzük a fiatal, alig 15 éves palotás! kislányt, hogyan készült fel az idei szapartakiádra? — Az idén több versenyen voltam. Résztvettem a felnőtt atlétikai bajnok­ságon is, megnyertem a 100 métert és a távolugrást. Bekerültem a megyei válogatottba. Szegeden és Szolnokon 3. lettem Általában heti két edzést tartok. ElőFordul, hogy délután dol­gozom és ilyenkor csak délelőtt tud­nék edzeni. Az országos szpajtakiád- ra nagyon készültem. Az utóbbi idő­ben sikerült elérnem a 4.60 körüli formát. Ezzel számítottam a győze­lemre, mert az újságból olvastam a többi megye versenyzőinek eredmé­nyeit. Az országos döntő előtti he­tekben kicsit fáradtnak éreztem ma­gam, s így az utolsó héten nem in­dultam versenyen. Ez használt is, mert végig bírtam a 100 métert, s hogy a győzelem nem sikerült, — ha­bár a járásin és a megyein is én nyertem ezt a számot —, azért mégis örülök, hogy Uhlár Ilonával az első két helyet megyénknek hoztuk el. Biztosítva van-e a fejlődése Palo­táson? — Igen. Rendszeresen edzek. Szabó Imre tanító irányítja edzéseimet. Raj­tam kívül még többen vannak,*akik a távolugrás edzéseit^ ^folytatjuk, s így együtt tartjuk edzésünket. Mik a tervei? — Szeretném edzéseimet növelni. A távolugrásban célul tűztem ki jövőre az 5 métert, míg 100 méteren 13.3-at. A távolabbiakban a Salgótarjáni Va­sasban szeretnék versenyezni, hogy rendszeresen járhassak nagy verse­nyekre. Igaz-e, hogy az !960-a» olimpián szeretne résztvenni? — Igaz. Minden vágyam az, hogy olyan eredményt érjek el, amellyel résztvehetek az olimpián. Szűcs Mária, a 15 éves fiatal palo- tási leány eddigi eredményei igen nagyra értékelhetők, hiszen alig két év alatt több mint egy métert javult a távolugrásban, s képességei arra engednek következtetni, hogy tervei valóra válhatnak, .csak szorgalmas munkát és komoly, tervszerű edzése­ket kell folytatnia, s akkor jöhet sí 1960-as olimpia. A sportbrigád eredményei A Rónai Szénbányák gailgói üzeménél október elején sport- brigád alakullt. A brigád veze­tője Kalakovszki Józsiét vájár és Boródi Antal üzemvezető azóta napirenden megbeszélik a brigád feladatait. A jól irányí­tott munka és a brigád tagjai­nak lelkesedése már ezidiáig is szép eredményeket hozott. A brigád an első műszakon 117 százalékot ért el, azóta folya­matos termelés emelkedéssel ma már 142 százaléknál tar­tanak. A brigád tagjai a kormány­h a'tá roz at megvail ós irtásé nak elősegítésére felajánlották, hogy a sport mellett a termelésben is élenjárnak és október hónap végéig 50 csille szenet adnak terven felül népgazdaságunk­nak. Törők Lajos aknász. Vasárnap Balassagyarmaton válogatott atlétikai verseny lesz 18-án Balassagyarmaton rendezi a Megyei TSB a Nógrád—Szolnok—■ Csongrád megyék válogatott atlétikai versenyét. Előzőkben már Szegeden és Szolnokon megrendezték az első, illetve második fordulót. Most Nó­grád megyén a sor a rendezésben, igen nagy érdeklődés előzi meg a versenyt. Mindhárom megyében több elsőosztályú sportoló indul, így igen komoly eredményekre van kilátás. Előreláthatólag több megyei csúcs- eredmény fog megdőlni kedvező idő esetén. A verseny 13.50-kor, az ünnepélye* felvonulással veszi kezdetét. A követ­kező versenyszámok kerülnek meg­rendezésre: női 100, 400, 3x800 váltó, magasugrás, távolugrás, súly, disz­kosz, gerelyvetés. Férfiaknál: 100 ni, 400 m, 1500, 3000 m, 10.000 m gyalog­lás, magasugrás, távolugrás, hármas­ugrás, diszkoszvetés, gerely vetés, ka­lapácsvetés, svédváltó (100—200—300 —400 m), 4x800 m váltó. Torna Az Országos Bányász SE Pilisvő- rösváron rendezett III. osztályú férfi és női csapatversenyének döntőjében igen jól szerepeltek a Salgótarjáni Bányász férfi tornászai. Ezen a ver­senyen több mint 80 bányásztornász mérte össze erejét. A férfiak csapa­tának küzdelmeiből a salgótarjániak kerültek ki győztesen és 163.5 pont­tal lettek az elsők Tatabánya előtt. Az egyéni összesített versenyben 1. Ampli (Salgótarján) 28.3 ponttal, 2. Molnár (Salgótarján) 27.6 ponttal. A MEGYEI A rádió műsorából Ailsndó műsorszámok: Kossuth-rádió: 5.00: Hanglemezek. 5.30: Hírek, lapszemle. 5.40; Hanglemezek. 6.00; Falurádió, 6.30: Hanglemezek. 6.45; Hírek, 7.45: Lapszemle 7.55: Műsorismertetés. B.uO: Hanglemezek. 8.30* Műsorzárás. 12.00: Hangos Újság. 14,00; Időjárás és vízállás Jelen­tés. 16.20: Iskolások radioja. 17.00: Hirek. 20.00: Hangos Újság. 22.00; Hírek, sport. 24.00: Hírek Petőfi.rádió: 6,00: Hanglemezek. 6.35: Termelési hirek. 6.45; Jó reggelt gyerekek. 7.35; Hanglemezek. 9.20: Iskolások rádiója. LABDARDGÖBAJNÖKSA6 Állasa 1. Klsterenyei Bányász 27 71:23 41 2. Baglyasi Bányász 27 52:32 36 3. St. Építők 27 82:45 34 4. Pásztói V. M. 26 52:39 SS 5. Salg. Bányász II. 25 67:27 31 6. Mátranov. Bányász 26 52:37 27 7. Zp. Építők 26 52:48 27 8. St. Tűzhelygyár 26 45:54 27 9. Bgy. Lokomotív 24 49:38 26 10. St. Üveggyár 27 57:47 26 11. Jobbágyi Vasas 27 48:51 25 12. St. Dózsa 26 47:46 23 13. St. Vasas II. 27 33:49 21 14. Bgy. Építők 27 49:63 20 13. ForgácsI Bányász 26 40:57 20 16. Nagybátony II. 26 18:151 *“ A II. magyar zenei hét műsorából — 19.30: A ma,gyár rádió énekkar*­OKTÓBER 19. HÉTFŐ Kossuth-rádió: 11.30: Részletek Spa- nov könyvéből. — 13.00: A magyar rádió népi zenekara játszik. — 16.01: Gsárdásverseny. — 17.10: Jó mun­káért szép muzsikát! — 18.30: Tíz perc külpolitika. — 20.10: Mit hallunk holnap. — 20.30: Sirály. Csehov drá­májának rádióváltozata. Petőfi-rádió: 10.10: Magyar nép dalok. — 11.00: Hangszerszólók. — 16.00: Irodalmi riport. — 17.40: Szív küldi. — 18.10: Beszélő atlasz. ­19.00: Magyar szerzők műveiből. — Hanglemezek. — 19.30: Az épülő kommunizmus nagy országában. A moszkvai rádió összeállítása. OKTÓBER 20. KEDD Kossuth-rádió: 11.30: Vidám katona daluk. — 12.15: Mai operettekből. • 13.30: Szórakoztató zenekari muzsika. — 16.05: Sándor Mátyás. Ifjúsági rádiójáték. — 17.30: Egy falu — egy nóta. — 19.00: Tánczene. — 21.10: Szovjet művészek Verdi ope ráiból énekelnek. — 22.20: Szép esti muzsika. — 23.00: Az épülő kom­munizmus nagy országában. Petőfi-rádió: 10.10: A weddingi per. Rádiójáték. — 15.00: A magyar rádió kisegyüttese játszik. — 17.00: Ma gyár szerzők dalaiból. — 18.10: Tu dományos előadás. — 18.50: A II magyar zenei hét műsorából. — 19.30* A magyar rádió tánczenekara játszik. Zsoldos Imre vezetésével. OKTÓBER 21. SZERDA Kossuth-rádió: 11.30: Fúvószene. — 12.15: Jó munkáért szép muzsikát! - 14.40: Hangverseny gyermekeknek. - •15.30: Népszerű zenekari hangver seny. — 17.25: Szív küldi. — 19.00; Az épülő kommunizmus nagy orszá gában. — 20.30: Zeng az erdő. Dal játék. — 22.25: Tíz perc külpolitika Petőfi-rádió: 11.00: Da Hal-táncca* Hanglemezek. — 15.30: Erős bírálat. Elbeszélés — 16.40: A néphadsereg együttesének és szólistáinak hang versenye. — 17.40: Részletek Bródy: „Könnvű muzsika” és ..Ifjú szívvel’ c. filmjeiből. — 19.30: Szív küldi. OKTÓBER 22. CSÜTÖRTÖK Kossuth-rádió: 11.30: Táncok sziir fonilcus zenekarra. — 13.00: Szóra­koztató magyar muzsika. — 14.15 A rádió Gyermekű jság-műsora. — 16.30: Tánczene. — 17.05: Külpolitika-' kérdésekre válaszolunk. — 17.40: Szi­várvány. Zenes irodalmi tarka-est. — 20.30: Népzene. Petőfi-rádió: 11.00: Fúvószene. — 15.00: A magyar rádió kisegyüttes« játszik. — 16.35: Politikai előadás. — 17.40: Szív küldi. — 18.10: Hogyan szervezzük meg szarvasmarhaállomá nyűnk téli ta’:armán?/ozását. Előadás — 19.00: Liszt művészete. Előadás — 19.30: Tánczene. OKTÓBER 23. PÉNTEK Kossuth-rádió: 11.30: Zenés irodai mi műsor. — 13.00: Csehszlovák nép zene. — 15.30: Zenekari hangverseny - — 17.10: Nemzetközi kérdések. — 20.30: Egy falu — egy nóta. — 21.10* Szimfonikus táncok. — 22.20: Szóra kozíató muzsika. — 23.00: Hazánk zenei életéből. Petőfi-rádió: 10.10: Könnyű dalok 16.00: A magyar rádió népi zene- kara játszik. — 17.00: Tánczene. ­18.05: Történelmi előadás. — 19.00. nak műsora. Hanglemezek. OKTÓBER 24. SZOMBAT Kossuth-rádió: 11.30: Vidéki népi zenekarok műsorából. — 12.15: Hí­res keringőle — 14.15: A magya* kórusmüvészet útja. Előadás. — 15.30: Hangszerszólók — 16.35: A magyar rádió tánczenekara játszik. — 18.10: Falurádió. — 21.15: J£ munkáért -szép muzsikát. — 22.20: Tánc éjfélig. Petőfi-rádió: 10.45: Operettkeringők — 15.00: Szórakoztató zene a moszk vai rádió műsorából. — 16.20: Min denki operája. — 1S.G0: Szív küldi. — 19.30: Az épülő kommunizmus nagy országában. A moszkvai rádió összeállítása. OKTÓBER 23. VASÁRNAP Kossuth-rádió: 8.15: Egy falu — ' egy nóta. — 11.00: Épülő szép ha zúnk. — 13.10: Szórakoztató mu­zsika. — 15.30: Békeharcos művészek. — 16.40: Szív küldi. — 17.40: Kin­cses Kalendárium. — 19.00: A ma­gyar rádió aiándékműsora. — 20.15: A magyar rádió aiándékműsora. Petőfi-rádió: 9.00: Falurádió. — 11.50: Kórusművek. — 12.10: A ..Tar­tós békéért, népi demokráciáért” c. lap ismertetése. — 13.00: Részletek Kacsóh Pongrác műveiből. — 14.00’ Szatirikus elbeszélések. — 15.00: Strauss-keringők. — 18.40: A rádió Gyermekszínházának műsora. Értesítjük a dolgozó közönséget, hogy I. osztályú szabóságunk mel­lett II. osztályút is indítottunk októ­ber 1-től, amire rendelést már a mai naptól kezdve felveszünk. Salgótar­ján, Szabadság-tér 3. szám alatt. A Salgótarjáni Bányász havidíjas férfi pályaalkalmazottat keres. Jelent­kezés d. u. 5—6 óra között a sport­irodában. Cím: Vöröshadsereg-útja 16. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents