Szabad Nógrád. 1953. október (9. évfolyam. 79-87. szám)

1953-10-10 / 81. szám

1953 október 10. szabid xo<.n'ln JÖVŐÉVI IS ELVESÜNKÉRT [gynssa! versenyben örhalom község dolgozó pa­rasztjai befejezték a betakarí­tást. Letörték a kukoricát, a napraforgót, kiszedték a bur­gonyát. Körülbelül 10 hold ku­koricaszár van még kinn a ha­tárban. 140 holdon vetettek őszibúzát, 160 holdon rozsot és 30 hold ősziárpájuk is van már vetve. Fábián István és Kanyó Ferenc versenyeznek egymás­sal, ki végez előbb az őszi munkákkal. De Járja Mihály, Hegedűs János és Marton Já­nos sem akarnak lemaradni Versenyben állnak ők is. De nemcsak ők, versenyben dolgo­zik valamennyi dolgozó pa­raszt, szinte hajtják egymást a munkában. Mindegyik az élen szeretne lenni. Az van csak itt lemaradva, aki fogathiány mi­att nem tudja megfelelő időben elvégezni a munkát. Lelkes munkásuknak meg is van az eredménye. A legf&bb felüMiIaí Maronkán is: vetni A maconkai dolgozó parasz'ok azért maradtak le a vetési munkával, mert a „száraz földre” hivatkozva inkább az őszi termények betakarítását szorgalmazták. Igaz, a betaka­rítást már 100 százalékosan el­végeznék. Csupán a> kukorica­szár betakarításánál van jelen­tős lemaradás. De megkéstek a vetéssel, amely a jövőévi kenyér és a napvobb jövedelem aláírót képezi. Ezt mutatja az alábbi t érv tel jesf t ésii k is. Ösziárpából 14, rozsból 8. őszibfr'áb'” 6 hold a vetési tervteljesítés. Ez iy— ■ alacsony eredmény. Lelkes. *’ ’ ! szervezett munka szükséges «’•- hoz, hogy a lemaradást nrle’őbb eredményekké változtassák. A vetési munkával lemaradt dol­gozó parasztok kövessék Kecs­kés b. József mezösraizdasácd át- Ia.ndób:zo!tsá.rrí elrök példáját, aki már befe'ezte az árpa és rozsvetésí, s me°r!ke,dte a- búza vetését is. Az elrr-nlt «papokban kiad-'s eső ese*t. Adós* már nem lebe* ok a száraz föld! Mosi minden foggierő* mo-zoósítan- kell a vetés mielőbbi befejezé­sére. Rfurantgi Jtínms pt‘íties ne se tta áss see Tereske község tanácsa igen nagy gondot fordít a dolgozó parasztok versenymozgalmára. A legu'óbbi versenyértékelés alapján a község legpéldamuta­tóbb dolgozó parasztja ifjabb Murányi János 10 holdas kö­zépparaszt, aki a-> ősziárpa, rozs. búza vetését példásan, mi­nőségi munkával befejezte. If­jabb Muránv: János nemcsak az őszi munkák pontos elvégzésé­ben mutat példát. Hanem a be­gyűjtésben is. Az évi begyűj­tésben baromfi, sertés, tojás, vágómarha beadását a tanács által beütemezett határidőre teljesítette. A jó munka jutal­mául díszoklevelet, a Háztar­tási Eszköz- és Bádonárupvár dolgozóitól versenyzászlót ka­pott Az erdőkiirti gépállomás büszkeségei Az erdőíkürti gépállomás dol­gozói között egyre több olyan traktoros van. akik becsüief'e! végzik munka inkát, évi tervüket már 100 százatokig *el;esttették. Laliké János pé'dlul a7 őszi ‘a- laiimiun'ka-tervét 87 S7á7a!é’’ban teUesítefte, az utolsó 10 napon 700 fo’-'nt volt a keresne. De hrivf áll a terv tejesítésében Dodi János, n tsz traktorosa is. Őszi tervét 83 százalékra leüe- sítette. az ezév* tervével pedig már 100 százaléknál ‘art. Jelen­tős Ü7emanvaoimorTtakar;tási is ért el. A legutóbbi 10 nation Wese'e 750 forin* volt. Dndok János is nagyban hozzá í áruit a gépállomás ’ tervteljesífé&éíiez. Eves tervét már 100 százalékra teljesítette. Őszi tervével 64 százaléknál tart. Rendszeresen végzi a gépek karbantartását, Csendes János, a gépállomás DlSZ-szervezetének titkára pél­damutatóan jár az élen a fia­talok között. 72 százalékra tél­iesítettig őszi tervét. A tervtel- fesítés mellett még azt tűzte ki Feladatául, hogy a DISZ-!a gok Főzött igveks7’k megszilárdítani 8 munkafegyelmet. BARN AI JANOS politikai helyeLcs Az őszi szántás-vetés eredményei az október 5-i értékelés alapján Szécsényi járás Pásztói járás Gyarmati járás Salrótarjáni járás Rétsági járás Szécsényi járás Gyarmati járás Rétsági járás Salgótarjáni járás Pásztói járás Rétsági járás Szécsényi járás Gyatma-íi járás Salgótarjáni járás Pásztói járás Rétsági járás Szécsényi járás Gyarmati járás Salgótarjáni Pásztói járás Bércéi 40,5 Erdőkürí 36,1 Mohora 35.4 Pásztó 30,3 T' ,mács 30.1 Ersekvadkert 23,6 Szécsény 23.5 Karancskeszi 23,5 Kis térén ye 21,4 Szántás Mezőgazdasági Főa-grcnömus oszt. vez. 61,8 % Boros Gedeon Nagy Imre 61,2 »» Farkas István Magyar Gyula 56,3 Lőrincz Barna Béniié János 42.3 »> Jessze Károly Varga István 39,9 Kalapca Jenő Bocsi József Ösziárpa vetése 73.7 % Boros Gedeon Nagy Imre 51.5 50.6 Lőrinc Barna Benké János Kaé-a-pca Jenő Bocs-i József 21,5 Jessze Károly Varga István 14,2 „ Farka-s István Rozs vetés Magyar Gyula 37.9 % Kalapca Jenő Bocs-i József 31,5 Boros Gedeon Nagy Imre 28,2 „ Lőrinc Barna Benké János 19,9 »» Jessze Károly Varga Is'ván 17,5 ., Farkas István Búza vetés Magyar Gyula 30,2 % Kaja-pca Jenő Bocs-i József 7.6 »» Boro-s Gedeon Nagy Imre 6,3 »» Lőrinc Barna Benké János 6,1 Jessze Károly Varga István 1,1 »> Farkas István Magyar Gyula Őszi talajmunka gépállomást ig. agroriómus 0/ / 0 Lacz'kó József Kapuszta István »> Vályi József Budai Pál Tremlicsán Gábor Gajzinger Pál »» Szőke János Kiss Ferenc >» Varga Mihály Gál fi Endre »J Bc-kk Jó nos Varga Kálmán Lőkös András Dóm sziki György Tóth István Zeke József Gondos Gyula Deák István Vetőszántás Erdeikürt 128 % Vályi Jé«sef Budai Pál Mohora 126,6 ,, Tremllcsá-n Gábor Gajzirger Pál Bércéi 105 4 „ Lacz'kó József Kapuszta István Ersekva-d-kert 95,5 >> Bek-k János Varga Kálmán Karancskeszi 86.7 Tóth István Gorcíos Gyula Tolmács 70,6 •v Varga Mihály Gál fi Endre Kisterenye 65,4 5* Zeke József Deák István Szécsény 57,9 >> Lckős András Domsziki György Pásztó 39,1 J» Szőke János Kiss Ferenc Jelentés a rétsági járásiról A járási tanács mezőgazdasá­gi osztálya a megyei tanács ál­tat kiadott őszi trágyázás!, szántási és Vetési tervet lebon­totta, majd a tanácselnökök, s a terjnelocSoportok elnökeinek ja­vaslata alapján, valamint a munka er 5 ! i gye! e m bevételévé I állapította meg a- keretszámokat a községekre, termelőcsopor­tokra. A tervfelbontás után jól megindultak a trágyázási és szántási munkák. A járás bur- gonyaszedésb'l 95. napraforgó szedésből 100, n-apraíorgószár betakarítás 65, k-ukoricatíörés 80, kukoricaszár betakarítás 40 cukorrépa szedésből 36 száza­lékra teljesítette tervét. A trá­gyázásban 56, őszi vetőiszántás 35, búzavetésnél 30.2, rozsvetés- nél 37.9, az árpavetésnél pedig 50.6 százaléknál tart. ó Kisecset községben az őszi betakarítási munkákat 100 szá­zalékra, a szántás-vetési mun­kákat 80—90 százalékban vé­gezték el. De jól dolgoznak Szente község dolgozó paraszt­jai is, ahol a betakarítási mun­káknak 90—100, az őszi szán­tás-vetésnél pedig 60—70 szá­zaléknál tartanak. Azonban Bor- sosberény, Dicsjerő, Romhány és Rétság községeknél a ha­nyagság és nemtörődömség miatt erősen lemaradtak a mun­kában. Járásunk területén a községek párosversenyben állnak egymás­sal, azonban a kölcsönös ha­tárjárás: nem mindenütt hajt­ják végre, nemi mindenütt van meg a megfelelő versenyszel­lem és kezdeményezés. Kisecset és Szente’községek j'ó eredmé­nye a versenyszellem megtartá­sából, a kölcsönös határjárás­ból és közös • értékelésekből adódnak. A rétsági járás hosszúlejá­ratú versenyben áll a- szécsényi járással. A nyári kiértékeléskor a járás e’ső volt a versenyben, azonban az őszi munkánkkal kapcsolatos verseny állását a megyei tanács még nem küldte meg. Nem! végezte megfelelően munkáját a járás területén lévő gépállomás sem, annak ellené­re, hagy a cséplést időben befe­jezte.-:, az őszi szántás-vetési munkálatokat csak szeptember elején kezdték meg, akkor is felkészületlenül. A nehézségek ellenére vannak termelőcsoportjaink, akik egé­szen jé eredményeiket értek el az őszi mezőgazdasági munkák­ban. így a horpácsi Lenin, a berkenyéi Petőfi, a tolmácsi Szabadság és a Tereskei Zalka Máté tszcs-k. Azonban a diós- jenői Uj barázda- és Rákóczi- tszcs-knél még semmiféle őszi munka nem indult meg. KÁLMÁN ISTVÁN járási VB-elnök h. Ne veszélyeztessék jövőévi kenyerüket a tudón yhalászlak A ludányhalászi dolgozó pa­rasztok igen megkéstek a ve­tési munkával. Az ősziárpa ve­tési határideje lejárt s még­sem teljesítették még a vetés­tervet. Vontatottabban halad a <úza, rozs vetése is. Az októ­ber 5-i állapotnak megfelelően 69 kh búzavetést végeztek. Az Alkotmány termelőcsoport már befejezte a rozs és az őszíárpa vetését. Az ősziárpát kereszísorosan vetették. Meg­indult az őszibúza folyamatos vetése is. A község egyik legpéjdamu- ta-tóbb dolgozó parasztja' Bán Lajos 7 holdas gazda, aki már elvetette a rozsot és az őszi­búzát. Igen lemaradt a vetési munkával özv. Berta Mlhály- né 12 holdas középparaszt, aki jóformán még vetés alá is aüg-a'ig szántott. A lemaradás oka a mező- gazdasági ái'landó bizottság rossz munkájában keresendő. A tanácselnök elhanyagolja az állandó bizottság tagjainak ak­tivizálását. A lemaradáshoz hozzájárult még a száosé^vi gépállomás laza munkája is. mert nem küldte el időre a magtisztító szelektorokat. A dolgozó parasztok nem akarnak gazt vetne, s így kérik a gép­állomást, bocsássa rendelkezé­sükre a szelektort, hogy mi­előbb elvethessék a búzát. Lelkes munka a kísérleti gazdaságban Az Üjmaj'orj Kísérleti Gaz­daság Tech lak* üzemegységé­ben 70 kaíasztrális holdon be­fejezték az őszibúza. valamint 25 katasztráüs holdon az őszi keverék vetését. A talajműve­lésben, valamint az őszi mély­szántásban a legjobb ered­ményt Vaizer Ferenc traktoros érte el. aki két és fél nap alatt 80 katasztrális holdon ve­tette el a búzát. Bágyi Rozália az őszibúza csávázás sikeréért még vasár­napját is feláldozta. A répa- ásábpn Juhász I'onka 184 száza'ékos teljesítményével ve­zet. Napi keresete eléri a 40 forintot, valamint 80 deka cuk­rot is kap. Rako'sa János, e kertészlak dolgozója jó munká­jáért 200 forint prémiumban ré­JUHÁSZ JÓZSEF OB-e!nök Mire várnak a pásztói járásban? A pásztói járásnak sok tenni­valója van még » vetés befeje­zése terén. Hisz a járásban még egyénien község sincs, ahol be­fejezték volna a vetést. Bér* Hasznos, Kálió. Garáb, Jobbá­gyi községek dolgozó paraszt­jai igen súlyosan lemaradtak a ve*ésferv tejesítéssel. Szurdokpüspöki a legjobb munkát végző községek egyike. Ennek ellenére mégis csak 15 hold árpa. 30 hold rozs, 25 hold őszibúza vetése van. Ezek az eredmények csak töredékei a vetéstervnek. Ugyanilyen ered­mények vannak a viszonylag jól dogozó Szirák községben is. Mivel magyarázható a lema­radás? Azzal, hogy a járás köz­ségeinek állandó bizottságai nem veszik ki részüket a vetési csa­tából. Hiányzik a személyes példamutatás. Nincs verseny- mozgalom. A járási tanács me- iZŐgazdasági osztálya ahelyett, hogy a hibák megszüntetésén munkálkodna, tétlenül nézi azt. Belenyugszanak a lemaradásba. E nagy csatában nincs helye most a megnyugvásnak. Az osz­tály dolgozói szakadjanak el az íróasztalitól, s menjenek ki te­rületre, ott irányítsák, szer­vezzék a vetési munkát. Vonják felelősségre a hanyag munkát végző tanácselnököket. Az a tanácselnök, aki közömbösséget tanúsít a vetési munkával szem­ben, a nép jóléte ellen vét. A balassagyarmati járás vezet az őszi kapásnüványek begyűjtési versenyében (Tudósítónktól) A megyei tanács begyűjtési osztálya értékelte a járások kö­zött folyó begyűjtési versenyt. A kukoricabegyüjlésben első a balassagyarmati járás 56.1 százalékos teljesítéssel. U:ána következnek a rétsági, salgótar­jáni és a szécsényi járások. A szécséryi járás tervteljesítése 33.4 százalék. A burgonyabegyűjtési ver­senyben a rétsági járás érte el a legjobb eredményt 75,1 száza­lékos tervteljesítésével. Utána következnek a balasiagya-rmiari, pásztói salgó'arjáni és a szé- csén'-i járások. A napraforgó-begyűjtésben ugyancsak a rétsági járás vezet 93 százalékos tervteljesítésévei. Utolsó !e‘t a salgótarjáni járás, mert eredménye csupán 39.2 százalékos. A globális értékelés alapján a balassagyarmati járás meg­előzne a rétsági iárast, s így el- nver'e a tree vei pártbizottság vÓTidorzá,S72a:át. A közsi"ek között: begyűjtési versenyben Szirák község lett az első. mert november 7 flszte- ’etéire tett vállalását ok*öber t-re tel:es*e‘te. Kukoricából 103, burgonvából 116, napraforgó­ból 110 százalékra! teljesítette beadási tervét. E község el­merte a menve: pártbizot'sán vándort ászt a lát. A versenyben második lett Nádújfalu, míg Harmadik Legénd község. Mind­két község nagvszen'í eredmé­nyeket ért el ié7 ősri bapásrövé nyék begvüjtésében. 3 A bírálat elfogadása Lapunk 1953 augusztus 19-i számúban ,,A lakásépítkezé­sek minőségéről” cikket közölt, amelyben bírálta a 61/1. Épí­tőipari Vállalat vezetőségének munkáját, mert az épüi'ó la­kások minőségének e'lenörzé- sét elhanyagolta. A cikk fog­lalkozott a tröszt diszpécse­re, Dancsó Gyula személyével, aki bár tagja volt a sa'gótar- jánl lakás építtet ők szövetke­zetének, mégis hátráltatta a Zója-körúti és a Ságvári End- re-iili 20 darab szövetkezeti lakóház épí'ésát. A lap meg­jelenése urán a 6311. Építő­ipari liái'a'attól Stér István igazgató aláírásával válaszle­vél érkeze't, amelyben többek közölt ezeket írja: „A cikk író­ja megemlíti a 20 szövetke­zeti kislakás építkezésénél észle't hiányosságokat. Tény o?. hogy a ma t év november 20-án leit volna ezeknek a la­kásoknak a hej élezési határ­ideje, ez bizonyos okoknál fogva elmaradt, amiről sem a. generál vál'aitkozó, sem pe­dig az alválla kozó nem te­het . ■. Dancsó Gyulára vo­natkozólag. nem menteni akarom öt, de a cikkben meg­jelenj kije’ en'ést, tőle nem téte'ezem fel". A btrá'at elfojtása — akár nyílt, akár burkolt, akár eny­hébb, „diplomatikusabb", vagy durva formában tör'énJk — mindenképpen pártéit enes, népellenes cselekedet, amely súlyos károkat okoz. Ezt fi­gyelmen kívül hagyta Stér István igazgató elvtárs. Ahe­lyett, hogy alaposan megvizs­gálta vo'na a cikk tarta’mát, valódiságát — min1 mondotta — pillanajnyi fe'-hevülésében írta meg válaszlevelét. A hi­bák azonnali felszámolása he'yeit durva támadást inté­zett a dolgozók jogos pana­sza ellen. Nem beszélve arról, hogy a lakások minőségének megvizsgá’ásában jobb mű­szaki vezető a helyszínen részivett. Ezenkívül Pattéi Ár­pád, a väldat főmérnökének, véleményét is kikértük. Leve­lében arról ír még Stér elv- társ, hogy Dancsó Gyula diszpécsert nem igyekszik menteni. Ezzel szemben Dan­csó Gyű'a szerkesztőségünk­höz intézett levelében a kö­vetkezőket írja: .,1952 júl'us eleién fe"kerestem Kolláih Bá­lint szövetkezeti ügyvezető­elnököt, s kértem öt, hogy a szövetkezeti alapszabályt., t ban foglallak alapján a sor solás nélkül kiosztható rég: lakás egyikére engem vegy: figyelembe. Megígértem, Log ez esetben ... megpróbálok trösztnél és az építésügyi m - nisztériumnál eljárni, hogy az építkezést elsőrendű fontossá­gúnak nyilvánítsák és határ­idő előtt befejeziessék." Te hát a kije'enjés elhangzót'. A tényeket pedig reményié' er, dolog megkísérelni cáfoln. Dancsó jogtalan javaslatát el­utasították, így az építkezést nem tekintette elsőrendű fon­tosságúnak, a határidőt nem tartották be. De menjünk lo vább! Szeptember 6-án a la­kásépítők szövetkezete rend­kívüli közgyűlést tartott. Mik­lós Gáspár, a szövetkeze• igazgatósági tagja hozzászó­lásában ezeket mondotta-, „Ha Dancsó Gyű a harcos tagja lett volna a szövetkezeinek akkor kiharcolta volna (nem­csak érdekből), úgy mint a többi helyeken, mint pé.dáu Macokiín, az építkezés m e- lobbi befejezését. Az építés naplót ő vezette, amelyet m: a szemétkosárban találtunk meg-" De az értekezlet több részvevői is mind elitéi le Dancsó Gyulát helytelen cse­lekedetéért. A szövetkezel tag­sága ezért kizárta tagjainak sorából. A kizárás u‘án Dan­csó Gyula újabb levelet kül­dött hozzánk, amelyben hely reigazítócikk közlését köve­teli. N yilvánvaló, hogy a köz­gyűlés határozata jogos, igaz­ságos — azt Dancsó Gyulá­nak is *udomásul keil vennie. Mindebből az a tanulság, nemcsak a 63/1. Építőipari Vállalat vezetői, hanem álta­lában gazdasági funkcionáriu- saink számára, hogy a, bírá­lat szükségességét nem elég csak szavakban hangoztatni. A lakások rossz minősége ma is jogos panasza a dolgozók­nak. Amikor az Építőipar Vállalat vezetői ebben az ügyben hanyagul jártak el, és nem indítottak a'apos vizsgálatot, nem tettek egye­bet, mint nyíltan és durván visszautasították a dolgozók bírálatát, a hibák kijavítása he'yetf támadást InJéztek a bírálók ellen. A tények v'szon' a jogosan bíráló dolgozókat igazolják!... Miért nem hajtják végre gépállomásainkon a minisztertanács határozatát? Gépállomásaik együk legje­lentősebb önköltségi tényezője az erőgépek meghajtásához használt üzem- és kenőanyag. Ez egy évben a teljes önköltség­nek mintegy 30 százalékát te­szi ki. A gépállomások dolgo­zóinak tehát lehetőségük nyílik, hőnyi az önköltséget helves gaz­dálkodással, lelkiismeretes mun­kával jelentősen csökkentsék. A minisztertanács határozata ki­mondja, hogy az üzemanyag megtakarításért a traktor- és kombánveze tőknek prémiumot kell fizetni; a megtakarított üzemanyag értékének 50 száza­lékát. "A traktorosnak pedig a saját hibájából a normán felül fogyasztott üzemanyagért kárté- rí‘.és*t kell fizetni. Miért nem hajtják végre ezt a haéároza'ot a nrWádtre'7'’V gépállomásokon? Miért nem fi­zetik ki a traktorvezetők részére a iogocan iáró üzemanva.g meg­takarítási prémiumokat és miért nem vonják felelősségre a saját hibá'ukból tú'fomvasztó trakto­rosokat? A válasz egyszerű. Gépállomásainkon nem tudják kimutatni, hogy melyik trakto­ros mennyi üzemanyagot fo­gyasztott el, s ez hogyan vi­szonyük a normas-zerinti fel­használható üzemanyaghoz. Az erdőkiirt-! gépállomás igazgató­ja például ezt tartja-, hogy mi­vel Erdőkürtőn túlfogyasztás van. a prémium rem- sváirrfejt- hető. Ez a védekezés azonban éppen a vezetés hiányosságaira mutat rá. Nincs meg a kellő el­lenőrzés a gépállomáson, s így az a traktorvezető, aki megta­karítással do’gozik, nem kania meg a prémiumot, de a tú’fo- gvasztó sem f'zet kártérí'ést. A gepál'omásokon pedig van meg­takarítás. csak a vezetőség nem tud erről. Az érsekvadkerti gép­állomáson kimutatták ugyan sok táb’ázaton az üzemanyag- megtakarítást. többletfelhaszná­lást. csaV éppen semmire sem használják ezeket a kimutatáso­kat. Ez a helyzet a szécsényi gépállomáson is. Tolmácson meg azért nincs az üzemanyag felhasználásáról nyilvántartás, mert a munkaelszámolási lapo­kat nem a traktorvezetők tartják maguknál, „nehogy piszkos le­gyen”, hanem a brigádvezetők hordják azokat és így a kiszállí­tott üzemanyag mennyiségét nem a vontatóvezetők írják a mtmkacl'jzámolási lapokra. Ez­zel a helytelen megoldással! mellőzik az ellenőrzést, a nyil­vántartás lehetőségét, s így a prémium kifizetését is. Hasonló a helyzet a- többi gépállomáson is. Pásztón ugyan fizetnek pré­miumot és kártérítést is. de alig vizsgálják ki annak méltányos­ságát. A minisztertanács határozatá­nak végrehajtása mindannyiunk kötelessége. Nem engedhető meg az, hogy adm'nísztra.ív hiánvos- ságek mtatt többszáz vagy több­ezer forint prémiumot t-a-rtsunk vissza a traktorosoktól, de az sem engedhető meg. hogy több­száz. esetleg több-ezer forinttal károsítsuk mecr népgazdasá­gunkat a- felelőtlen, mun-ka mta't. Biztosítsák tehát a gépállo­mások igazgatói az üzemanyag helyes kezelését. A raktárból bi- 7onytait nélkül nem Iahe* kiadni üzemanyagot. A munkaelszámo- iási lanra pedig a vonüatós köte­les beírni a géphez kiszállított üzemanyag mennyiségét. A trak­toros pedig a vontatós által ki- á'líiott kivéHezésí jegvet írja alá. így az ellenőrzés kö'csönös. A gépállomás ircdá:ába>n fe!'-é‘- leniil b:z‘osí‘a,ni kell •> szerp”'-- sz-erinti üzemanvagféllhasználás nvüvántartását. Iav a dolgozók jobban megbecsülik az üzem­anyag értékét, s ha látják, hogy az állam prérmumm.a! iutalmaz- zpi becsületes munkájukat, a gépá1 lomások önköltsége fs je­lentősen csökkenni fog. Antalfy István megyei főkönyvelő i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents