Szabad Nógrád. 1953. szeptember (9. évfolyam. 70-78. szám)
1953-09-23 / 76. szám
A népnevelőtanácskozások tapasztalatainak felhasználásával javítsuk a felvilágosító munkát Szeptember 20-án járási és városi pártbizottságaink tanácskozásra hívták össze területeik legjobb népnevelőit. Pártunk Központi Vezetőségének június 27-28-i ülése, kormányunk programmjának megjelenése óta fokozódott a tömegek között végzett politikai munka jelentősége. A kormány programmjának végrehajtása során gazdagon kaptak érveket, adatokat népnevelőink a különböző intézkedésekből. A népneve.'ómunka szervezeti irányításában, tartalmi színvonalának emelésében azonban ennek ellenére sok ‘a javítanivaló megyénkben. Ezek a tanácskozások is hozzájárultak ahhoz, hogy a pártbizottságok, pártszervezetek még, jobban felismerjék, menynyire fontos a jó, felvilágosító munka pártunk és a dolgozók ‘közötti kapcsolat erősítésében. Pártbizottságaink a tanácskozásokon elhangzott felszólalásokat alaposan tanulmányozzák és a bírálatokat, javastatokat hasznosítva javítsák meg a tömegek közi itt végzett munkájukat. Sok értékes javaslat a pásztói tanácskozáson A | ásztói járás népnevelőinek tanácskozásán igen nagy számban vettek részt a járás agitá- torji. Horváth Pál elvtárs, a járási pártbizottság ágit. prop. titkára bevezetőjében elmondotta: „Amikor a járási pártbizottság összehívta a járás legjobb népnevelőit, azt a célt tűzte ki a tanácskozás elé, beszélje meg azokat a jó módszereket, hogyan ismertetik népnevelőink a kor- mányprcgramm legújabb intézkedéseit". Horváth elvtárs beszéde után Tárkányi János pásztói népnevelő elmondotta, hogy Pásztón nem megy jól a kultúr- agitáció, pedig a dolgozó parasztok szeretik azt, ha népszerűsítik őket. De elvárják azt is, hogy bírálják. Hiányolják a dolgozók, hogy a népnevelők csak egy-egy nagyobb feladatnál keresik fel őket, és nem rendszeres a népnevelő- munka. ' Ezért javasolta; térképezzék fel 4 Községet, minden népnevelőink legyen állandó utcája, mert ha megismerik a község dolgozói a népnevelőket sokkal nagyobb bizalommal vannak irántuk. Az iskolásokat is vonják be a népnevelőmunkába, mert ezek is nagy segítséget tudnak adni egy-egy jó verssel vagy énekszámmal. A sajtó pedig adjon rendszeresen elméleti tanácsadást. Cpernus István, cserhátszent- ivni népnevelő arról beszélt, úgy kellene megoldani a nép- nevelőmunkát, hogy bevonnák a tszcs-tagságot is a falusi népnevelők mellé. Felszólalásában bírálta a járási pártbizottság munkáját és kifogásolja azt, hogy a járási párt- bizottság aktívái ritkán keresik fel .i alapszervezeteket. Táborszki Pál, az erdőtarcsai tszcs népnevelője elmondotta: „Náluk Nagy Imre elvtárs beszéde után a tagság fele ott akarta hagyni a fszcs-t. De amikor megmagyaráztuk a dolgozóknak, hogy milyen jól kerestek ez évben, hiszen búzából 7 kilogramm, burgonyából 7 kilogramm esett egy-egy munkaegységre és mikor azzal érveltünk, hogy napi 40—45 forintot keresnek a doigozó-k, akkor mindenki megnyugodott és nem történt egy kilépés sem. Az a ca-i azonban, hogy nálunk csak kampányfeladatnak tartjuk a népnevelési. Előfordul az is, hogy nem •' tartunk népnevelőértekezletet és csak akkor kapkodunk, mikor már ^ körmünkre égett a munka.” Juhász Ferenc hozzászólásában bírálta a járási pártbizott- s" r aktíváit, mert mint mondotta: ha ki is jön a járási pártbizottságtól valaki, rendszerint a titkárhoz vagy egy másik vezetőségi taghoz megy, a népnevelőket nem keresték még fel soha. így a népnevelők sok esetben csak a sötétben tapogatóznak. Kéri, hogy a járási pártbizottI s’g aktívái rendszeresen keressék fel a népnevelőket és be- s élgessenek el velük. A balassagyarmati járás népnevelői több segítséget várnak a pártbizottságtól A balassagyarmati járás legjobb népnevelőinek tanácskozását Torna Qézáné elvtársnő, a járási pártbizottság munkatársa nyitotta meg. A tanácskozáson felszólaló népnevelők sok értékes tapasztalatot mondtak el, bírálták a népnevelőmunka hiányos irányítását, segítséget kértek munkájukhoz. Milyán Pál elvtárs Mohora községből elmondotta, hogy a 200 hold tartalék földből jópár dolgozó parasztnak már nem jutóit, mert a község népnevelői tudatosították, hogy milyen előnyökkel já' a tartalékföld megművelése. Bírálta a községi tömegszervezeteket, mert a népnevelőmun- kából sem a DISZ-, sem az MNDSZ-lagjai nem veszik ki a részüket. Gut Sándor elvtárs Csesztvéről szintén arról beszéL, hogy a jó felvilágosító munka, az adófizetéssel járó kedvezmény ismertetése meggyorsította a községben a kötelezettségek teljesítését. Igen értékes tapasztalatokat mondott el a tanácskozáson Antal István hugyagi népnevelő. Hugyag községben a legjobb eredményt a kisgyűlé- seken érik el. Ezentúl majdnem minden dolgozó parasztnak jár az újság, a népnevelők is rendszeresen olvassák a különböző kiadványokat. Alapszervezetükben rendszeresen megtartják a népnevelő- értekezleteket. A párttitkár elvtárs mindég egy nappal előbb értesíti ai népnevelőket. Az értekezleten minden iömegszerve- zet képviselteti magát. Az elmúlt szombaton is közel 40-en vettek részt a népnevelőértekezleten. Elmondotta, hogy jó munkájuk eredménye: a község minden beadásából időre eleget tett kötelezettségének, már elvetették az őszi árpát és rövidesen befejezik a rozs vetését is. Megnőtt a községben az érdeklődés a tartalékföldek igénylése iránt. A Nógrádköves-di Kőbányában a pénzbírság eltörlése óta nagyot javult a munkafegyelem — mondotta Peszegi István, az üzem népnevelője. Ennek eredménye, hogy az üzem augusztus havi tervét túlteljesítette. A kőbánya dolgozói nagy megelégedéssel fogadták az árleszállítást és különösen akkor értették meg ennek jelentőségét, amikor egy-egy dolgozónak kiszámították, hogy neki sze- mélyszerint is mennyi megtakarítást jelent ez az intézkedés. Tóth János elvtárs, a magyar- nándori állami gazdaságból keményen bírálta az ottani párt- szervezet munkáját. A népnevelők számára nem tartanak rendszeresebb értekezletet, így ők sem tudnak megfelelően dolgozni. Hibáztatta a járási párt- bizottságot, amely az alapszervezeteket nem vonja felelősségre az agitációs munka elhanyagolásáért. Hont község termelőcsoportjában nemrég kizárták a tszcs- be befurakodó kulákokat, kupecekeí. Lencsés elvtárs, a község 'küldötte arról beszélt, hogy a járási pártbizottságnak közvetlenül a helyszínen adott segítsége milyen eredményes lett. A járási bizottság munkatársai többször voltak kinn a termelő- csoportban. Amikor egy alkalommal elmondották, hogy pártunk -j kormányunk milyen kedvezményeket biztosít a termelőszövetkezeteknek, szinte egyik napról a másikra megtízszereződött a munkában résztvevők száma. Szombaton este a rádióból hallgatták kormányunk újabb intézkedését a szövetkezetek megsegítésére. Ekkor a járási bizottság munkatársa szintén kinn volt a termelőcsoportban. Mintegy 70 csoporttag gyüit össze és hosszasan elbeszélgettek a csoport helyzetéről. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a kilépni akaróknak több mint a fele elhatározta, benn marad a csoporttan. A járási bizottság számára igen megszívlelendő a csoport tagságának az a kérése, hogy gyakrabban látogassák meg őket. Ez annál is inkább szükséges, mert ahogy Lencsés elvtárs elmondotta, a csoport intézőbizottsága nem veszi eléggé figyelembe a tagság véleményét, a tszcs pártszervezet népnevelőmunkája gyenge és igen erősen dolgozik az ellenség. Számos felszólaló elmondotta még, hogy több segítséget várnak a pártbizottságtól, gyakrabban keressék fel a pártbizottság munkatársai az alapszervezeteket. A rétsági népnevelők tapasztalataiból A rétsági járás népnevelői ez.al a céllal jöttek el a tanácskozásra, hogy értékeljék eddigi munkájukat, megbeszéljék a feladatokat. A kis létszámú értekezlet nem a legjobban sikerűit, mégis sok értékes hozzászólással gazdagította a népnevelőket. Seres elvíárs bevezetőjében elmondotta, hogy a járás szép eredményeket ért el a beadásban. Szendehely például elsőnek kapta meg a beadás teljesítése után a szabadpiacot. A népnevelők jó munkája abban is megmutatkozik, hogy 20 kh ősziárpát vetettek már el. A Romhánvi Cserépkáhlyagyár minden negyedévi tervét 100 százalékon felül teljesíti, s ebben nem kis részük van pártunk népnevelőinek. Hűvösvölgyi elvtárs, Rakon- cai elvtársnő nagyoroszi népnevelők, arról beszéltek, hogy náluk minden héten népnevelőérte kéziét van. Igaz előfordul még, hogy egyesek elfoglaltságuk, vagy hanyagságuk miatt nem jelennek meg, így 70 tagú népnevelőgárdájukból 40—50 tag aktív. A községet utcák szerint felosztották maguk között és így járják az elvtársak a falut. „Soha annyira nem volt fontos Narnorosziban a népnevel'úmun- ka mint most” — mondja Hűvösvölgyi elvtárs. Nógrád megyében Nagyoroszi egyike azoknak a. községeknek, ahol legjobban hangot kapott az ellenség. Legfájóbb pontjuk , az Úttörő tszcs. Az ellenség kilépésre igyekezett bírni a tagokat. A népnevelők azonban időben felfigyellek erre a jelenségre. Taggyűlést hívtak össze, ahol kizárták a csoportból a munkát hátráltató elemeket. Az ellenség most ú' területen támad. Azt hangoztatja, hogy nem érdemes kiásni a burgonyát, letörni a kukoricát, mert olyan nagy a beszolgáltatás, hogy jóformán semmijük sémi marad. A népnevelők azonban okosan megmagyarázták a tagoknak, hogy milyen helytelen ez az állítás. Feltá.ták előttük, hogy mennyi a beadá i kötelezettségük és kiszámították, mennyijük marad még a beadás után. Hűvösvölgyi elmondotta még, hogy az értekezleten minden népnevelő beszámol a heti munkájáról, tapasztalatairól, hogy így a közös megbeszélések alapján javítsák ki a még fennálló hiányosságokat. Rakoncai elvtársnő munkájukhoz több segítséget kért a járási pártbizottságtól. Martinko Istvánná fe'sőpeté- nyi tszcs-tag arról beszélt, hogy szombaton este a tagsággal együtt hallgatták meg a rádiót. A népnevelők ‘ jó munkájának eredményét hirdeti: a csoportból egyetlenegy tag sem akar kilépni, sőt vasárnap délig 22 holdon befejezték1 az csziárpa vetése; is. Pap György romhány- világospusztaii tszcs-tag az egyéni példamutatásról, mint egyik jó nevelőeszközről beszélt. Az aratási munkában a népnevelők az elsők között jártak, 12 holdat aratott le egy pár. Most, az őszi munkában sémi maradnak le. A rozs és az árpa vetését már befejezíék. Sógor János Diósjenőről elmondotta, hogy nagy segítségükre volt a népnevelő munkában a hangoshíradó. Azonban elromlott és javítás végett be- küldték a Finommechanikai Vállalathoz. Hosszú idő után meg 's kapták ai hangoshíradót, kijavítatlanul. Pedig a diós- jenőieknek igazán minden alkalmat meg keil ragadniok, hogy megjavítsák a munkát. ígéretet tett arra, hogy minden erejével a népnevelömunka megjavításán fog dolgozni. Seres elvtárs ai járási párt- bizottság munkatársa a tanácskozás munkáját összefoglalva rámutatott, hogy vannak községek, mint Nógrádsáp, Dics- jenő és Berkenye, ahol a sok egyébb munkára hivatkozva, elmaradnak a népnevelőértekezletek. Felhívta a népnevelők figyelmét, hogy a poitikai felvilágosítómunka állandó feladat. Ennek jó megoldásához a népnevelőknek állandóan tanul- mányozniok kell a sajtót, a párt egyébb kiadványait. A megvalósuló kormányprogramra számadatait a salgótarjáni járás népnevelői használják fel A salgótarjáni járási párt- bizottság által megtartott népnevelő tapasztal atcsereértekezle- ten a járás különböző területeiről 38 népnevelő vett részt. A tanácskozás előtt Ozsvárt elv- iárs, a járási pér'-bizottság ágit. prop. osztályának munkatársa tartott tájékoztató beszédet, ezután a népnevelők vették át a szói, hogy elmondják észrevételeiket, ismertessék tapasztalataikat. Elsőnek Szabó Sándor Etes- amáüa népnevelője szájait fel. Elmondotta, hogy lakótelepén, Etes-bányatelepen, a választások után szétesett a népnevelőgárda. Az alapszervezet vezetősége. de maga a járási- bizottság sem adott megfelelő segítséget munkájukhoz. A járási bizottság egy év alatt mindössze három alkalommal volt kint Etesamálián. Nép-, nevelőmumkájukat gátolja, hogy a dolgozók által fölvetett jogos sérelmek nem nyernek orvoslást. A telep nincs tatarozva, aiz iskolás gyermekek részére nincs WC biztosítva. Népnevelőmunkáját az üzemben is végzi. így a legutóbbi árleszállítás után ^ a mizserfai hármas telepen dolgozó Pádár János elvtárssal beszélgetett. Kiszámították, hogy a Padár-család részére szükséges havi 30 kg kenyérnél 12 forintot takarítanak meg, a konyhapénzből havi 100 forintot tudnak megspórolni a szükséges ruházati felszerelésekre költött pénzből pedig Pádár elvtárs egy évben két gyermeket tud tetőitől talpig felöltöztetni. Füleki János pogonyi népnevelő arról beszélt, hogy a kor- mányprogramm megjelenése óta átszervezték a népneveiőhálóza- tot. A községet két körzetre osztották fel és minden régi népnevelőhöz két újabbat osztottak be, akik segítségével körzetenként rendszeresen megtartják az újságolvasást, rádióhallgatásokat szerveznek és utána megbeszélik, hogy egy- egy kormányhatározat mijyen anyagi előnyt jelent a község dolgozóinak, de ugyanakkor azt is, hogy az életszínvonal emelése terén milyen feladatok hárulnak Pogány községre. Jelenleg őszi árpa vetési tervüket 25 százalékra teljesítették, de a felvilágosító munkával egy hét múlva az ösziárpáná! a 100 százalékot, a búzánál pedig elérik az 50 százalékos lervteije- sítést. Halász Sándorné, karancs- aljaí népnevelő szintén arról számolt be. hogy a kormány- programm végrehajtásának elősegítése érdekében átszervezték a népnevei őosoportot. Karancsalját tíz körzetre osztották fel és minden népnevelő megkapta saját területét, amelyet hetenként kétszer látogatnak meg. Kifogást emelt az ellen, hogj mindössze 15 darab népnevelő- füzetet küldenek szervezetükhöz és ezt a 60 népnevelő között nem tudják elosztani. A népnevelőtanácskozásra igen jó tapasztalatot hozott Czene Béla mátranováki bányász-népnevelő, aki elmondotta, hogy egy éve végzi a népnevelő megtisztelő feladatát. Felvilágosító munkáját rendszerint Számé! József népnevelővel végzi. — Most, a kor- mányprogramm megjelenése és az árleszállítás után, meg- kmnyebült a népnevelőmunka. Amikor fölkerestük a bányászcsaládokat, rendszerint elmondjuk, hogy a 10.000 cikkféleség közölt a bőrkabátnak — mert ez is érdekli most a dolgozókat — közel félhavi keresetnek megjelelő értékkel csökkent az ára. Elmondjuk bányásztársainknak, hogy Franciaországban az áremelések és a munka- nélküliség sorozatos sztrájkot robbant ki a dolgozók körében. Nálunk nem kel.élt sztrájkolni az árleszállításért. Nem sztrájkoltunk a hűségjutalomért, a prémiumért és az ingyenes munkotruháért sem, mégis megkapjuk, mert a mi pártunk gondoskodik a do'gozóról. — A legutóbb az apósommal vitatkoztam. Nincs egy egész hold födje. A múltban 24 pengő nyugdíjat kapott és a meglévő földjéért egu évben 26 pengőt kellett fizetnie. Ma 280 forint nyugdíja van s ugyanazért a földén mindössze 180 forint az évi adója. így tehát az adó és a nyugdíj különbözeiből egy évben több, mint 1200 forintja marad meg, amiből minden évben egy szép öltöny ruhát vehet magának, de marad belőle élelmiszerre is. — £n 1950-ben nősültem meg, akkor Vettem néprádiót, konyhabútort és kerékpárt, de ma már az igényeim növekszenek, s ezért a kis néprádiót én magam is 1500 forintos rádióval, a kerékpárt pedig motor- kerékpárral cseréltem fel. A múltban, mint ahogy az öregekkel való beszélgetésem alkalmával megtudtam, hogy egy községben összesen egy pár csizma volt, s ebbe esküdött az egész falu. Ma már ha bármelyik családnál belenézünk a szekrénybe, ott a család minden tagjának legalább 3—4 pár cipője van. Ezeket a tapasztalatokat is rendszeresen értékesítem népnevelőmunkámban. Ezenkívül még több népnevelő elmondotta gyakorlati munkában szerzett tapasztalatait és az értekezlet 19 hozzászólója, tapasztalataik kicserélésével jelentős segítséget adtak a salgótarjáni járás agitációs 'munkájának megjavításához. Konkrétabb agitációra van szükség a Szécsényi járásban A szécsényi járás pártszervezeteinek első vonalban harcoló k-tonái, a népnevelők, mintegy 46-an tanácskozásra jöttek ösz- sze, hogy értékeljék az eddig végzett munkájukat és megbeszéljék az előttük álló feladatok végrehajtását. Az értekezleten Bodnár József elvtárs, a szécsényi járási párt- bizottság ágit. prop. titkára mondott beszédet. Mint mondotta: A minisztertanács árleszállításra vonatkozó határozatának megjelenése után népnevelőink munkájában javulás állott be. Közel 60 helyen kis- gyüléseken ismertették az árleszállítás jelentőségét. Most új csata kezdődik a szántóföldeken a jövőévi kenyerünkért, az őszi vetési tervek maradéktalan teljesítéséért. Feladatunk, hogy erősítsük népnevelőhálózatunkat. A népnevelő elvtársak pedig ismertessék a munkájukban alkalmazott jó módszereket. A beszámoló után Szeles Ká- ro'y nagylóci népnevelő hozzászólásában a következőket mondotta el: ,,A kormányprogramm megjelenése után — de az árleszállítás óta is — sok dolgozó paraszttal beszéltem. Ismertettem az ár.eszállitás jelentőségét, a beadási kötelezettségek csökkentését, melyet dolgozó parasztjaink örömmel hallgattak. Évente egy családnál 3—4000 forint megtakarítást jelent. Nekünk is jobb munkával kell válaszolni kormányunk intézkedéseire, mert az életszínvonal emelésének az alapja a termelésünk növelése. Ebben pedig mi is lemaradtunk. 300 holdunkon késik az őszi vetésimunkálatok elvégzése”. A következő hozzászóló Mankó Vilmos, nógrádmegyei népnevelő, bírálta a községi párt- szervezet vezetőségét, mert elhanyagolta a népnevelőkkel való foglalkozást, lebecsülte az a.gi- tációs munkát. A választások óta csak egy esetben tartottak a népnevelők számára értekezletet. Péter János] ipolytarnóci népnevelő az ellenség tevékenységéről beszélt hozzászólásában. Községünkben — mondotta Péter elvtárs — az: ellenség sorra felüti jejét, igyekezett zavart kelteni a kenyérellátásban és rontotta a kenyér minőségét. Káros tevékenységüket megakadályoztuk. Az ellenség romboló munkája zF türelmet]enkedők számát is növelte. Ezeknek Rákosi elvtárs szavaival válaszoltunk meg, hogy miért nem lett olcsóbb a zsír és a hús áru. A_ tanácskozáson felszólalt Bódi Jánosné képviselő elvtársnő, aki elmondotta, hogy szombaton, 19-én este Nógrádszakálban, az eerves típusú tszcs elnöke, Hu- szonyica Ferenc helyesen ismertette az új begyűjtési rendszert, s kiszámolták, hogy mit jelent az egy-egy dolgozónak. Aj értekezleten még több hozzászóló beszélt arról, hogy az ellenség támadásba lendült, azt azonban kevesen mondották el, hogy miként leplezik le az ellenséget és milyen módszert alkalmaznak a munkájukban. Bár a tanácskozáson részvevő népnevelők munkájukhoz így is sok segítséget kaptak, azonban elengedhetetelnül szükséges, hogy maguk a népnevelők ismerjék legújabb határozatokat, rendszeresen olvassák a sajtót és tanulmányozzák a népnevelő brosúrákat. “ V , -- ' ’ - is szervezettebb nevelő munkára van szükség Salgótarján városban is tapasztalatcsere-értekezletre jöttek össze a város legjobb népnevelői. A népnevelőknek Pál- kerti elvtárs, a városi pártbizottság ágit. prop. titkára tartott beszámolót. A hozzászólások során Szent- györgyi elvtárs, az acélárugyár népnevelője ismertette népnevelő munkájában elért. eredményeket, melynek nyomán az öntödében megszűnt a 100 százalék alatti termelés, s az acélöntődében minden dolgozó vállalást tett. A jó felvilágísitó- munkai eredménye megmutatkozott a munkafegyelem terén is. 1953. évben csak 5 igazolatlan mulasztó volt az üzemben. Hogy az igazolatlan mulasztók számát csökkentsék, azt a módszert vezették be, hogy a hiányzóval, vagy kimaradóval faliujságcikket iratnak az önbírálat gyakorlásáról. De megmutatkozott a jó felvilágosító szó az oktatás megszervezésében. Az alapszervezet 156 tagjából 92 főt szerveztek be különböző oktatási formákba. Salgótarjáni Tűzhelygyárból Márton elvtárs népnevelő hozzászólásában helyesen mondotta, hogy a népnevelőmunka szorosan összefügg a termeléssel. Márton e'vtárs arról beszélt, hogy nálunk filmvetítés és rövid politikai előadás keretében ismertetik a dolgozókkal a bel- és kü1 politika legfontosabb kérdéseit. Bakos József elvtárs, a bányatröszt népnevelője igen helyesen tárta fel a trösztnél meglévő fogyatékosságokat. Bakos elvtárs elmondotta, hogy a tröszt egyes munkavállalói munkaidő alatt vásárolni járnak, amely a munkafegyelem bomlasztásához vezet. De elmondotta azt is, 1 hogy egyes dolgozók lebecsülik az agitáció jelentőségét. Ezen az értekezleten a többi népnevelő elvtársak hozzászólásaikkal segítették a népnevelőmunka további megjavítását. Repi elvtársnő, Rónabánya népnevelője élesen vetette fel az aoqtácíó egyik igen fontos fegyverének, a sajtónak rendszeres olvasását. Kifogásolta, hog nem kapják rendszeresen a népneve' »brosúrákat s az előfizetés ellenében a Nógrádi Bányászí sem küldik el, a dolgozóknak. Utolsó hozzászóló Szolnoki elvtárs, a megyei pártbizottság kiküldötte volt. Hozzászólásában értékelte aj értekezlet eredményeit és hiányosságait. Fő hiányosságnak látta, hogy a jól bevált módszerek nem jöttek eléggé felszínre. Másik hiányosságnak pedig, hogy az elhangzott bírálatok mellett elmaradt az önbírálat gyakorlása. 0228110288
