Szabad Nógrád. 1953. szeptember (9. évfolyam. 70-78. szám)

1953-09-05 / 71. szám

a SZÁRAD NOGRitD 19S3 szeptember S. Á szeptemberi községi tanácsülések elé Bariusék élelükben először biztosra terveznek Megkezdődtek a községi ta­nácsülések. A tanácstagok azt beszélik meg, hogy az őszi me­zőgazdasági munkákat egy-egy község hogyan végezze el mi­nél gyorsabban, jóminöségben. hogy ezzel hozzá járuljon kor­mányunk nagyjelentőségű pro- grammjának megvalósításához. Ma a községekben azért in­dultak harcba, hogy az őszi mezőgazdasági munkával, a szántással-vetéssel, trágyázás­sal, magtisztítással minél ma­gasabb termést biztosítsanak az elkövetkezendő esztendőben E feladat, végrehajtásának elő-. segítése a tanácsokra, tanács­tagságra. a végrehajtó bizott­ságra hárul. A dolgozó paraszt­ság a tanácsülésektől vár út­mutatást. de egyben várja a meglévő hibák kijavítását is. Ahhoz azonban, hogy a ta­nácsülések ne üres összejöve­telek legyenek, a tanácstagokra személyenként is nagy feladat hárul. Elsősorban is az, hogy készüljenek fel alaposan a ta­nácsülésre, Vegyék számba, hogy az elmúlt év őszén mi­lyen hiányosságok voltak a ve­téstervek végrehajtásánál. Ho­gyan segítette a végrehajtó bizottság a munkájukat, figye­lembe vette-e az állandóbizott­ság javaslatait. Hasznosítja-e most a multévi jó eredménye­ket. Értékelte-e a versenymoz­galomban elért sikereket. Egy­szóval: a tanácstagság készül­jön fel, s tanácsülésen bátran beszéljenek mindezekről s kér­jenek választ a feltett kérdé­sekre. Azoknak a tanácstagok­nak, akik a néptől kapott meg­bízatásukat valóban megtisz­teltetésnek. kötelességnek te­kintik. nem lesz nehéz mind­ezekről beszélni. A mostani tanácsüléseken annál is inkább fontos a ta­nácstagság aktív részvétele, mert a tanácselnökök beszá­molói arról tájékoztatják a tagságot — a jelenlévő vendé­geket is — hogyan osztják el a községekre kivetett kenyér- gabona vetéstervet. Ennek a megbeszélése minden dolgozó paraszt anyagi érdekeit érinti. A kormányzat úgy határozott, hogy az idén a községekre ki­vetett búza. rozs vetését köte­lezően írja elő. Azonban a köz­ségek tervének reális elosztá­sát parcellák, dűllők között a tanácsülésen kell meghatároz­ni. -A tanácsülésen számba kell venni, hogy a kiadott vetési terv mind a kenyérgabonánál, mind pedig a takarmányfélék­nél fedezi-e a község szükség­letét, az állatállomány zavar­talan ellátását. De még szám­talan más probléma merülhet fel, amit ezen a tanácsülésen maradéktalanul tisztázni kell. Mindezeknek helyes megtár­gyalását csak olyan tanácsülé­sen lehet elérni, ahol a tagság teljes számmal részt- vesz a tanácsülésen, ahol ki­fejti véleményét és a saját munkájából merített tapaszta­latokat elmondja. Az elmúlt havi tanácsülések azt példázzák, hogy egyes köz­ségekben maguk a végrehajtó­bizottságok elnökei lekicsiny- lik a tanácsüléseket. Nem for­dítanak súlyt annak előkészí­tésére. A beszámoló nem a község életével foglalkozik, ha­nem általánosságban fráziso­kat puffogtat és a tanácstag­ságnak nem mond vele sem­mit. Ilyen helyen a tanácstag­ság nem szívesen megy a ta­nácsülésre. így fordult elő, hogy augusztusban Magyar- nándorban, Galgagut.án határo­zatképtelenség miatt el kellett halasztani a tanácsüléseket. Ebből aztán az következett, hogy a tanácstagok nem ismer­ték a feladatokat, nem folytak bele a munkába, a község el­maradt feladatai végrehajtásá­ban. A szeptemberi tanácsülése­ken, ha mindezeket alapos gondossággal m tárgyalják a tanácstagok, tisztában lesznek a feladatok végrehajtásának jelentőségével. És azt a megbe­szélés után, a tanácstagok szé­les körben ismertetik a dolgozó parasztokkal, sikeresen oldjuk meg azt a feladatot, amit a mi­nisztertanács meghatározott az 1953. évi őszi betakarítás, ve­tés, trágyázás és mélyszántás előkészítéséről, végrehajtásá­ról a tanácsok felé. Hajnal van, szép piros haj­nal, A durva, köves úton szekér halad. Elől egy javakorabeli ember nógatja a lovakat. A sze­kérben egy fejkendős asszony és egy kissé még álmos leány ül. Az ember hátra néz. Jóval mö­götte van a falu, Endrefaiva-, előtte pedig lángoló fénvess-ég. Most kel föl a nap. A Bartus- család pedig aratni indul. ft Az' aratással azonban nem szűnt meg a munka. A kapás- növénvek megmunkálásával so­kat fáradoztak Bartusék. Bartus Mihálynak régi barátja és segí­tőtársa a föld. Ö pedig típusa a magvar parasztnak. Szántás, vetés, aratás közben nőtt fel. Éppen ezért kimondhatatlanul szereti'és szinte „gyermeki hű­séggel csügg" 8 hold földjén. Oly féltőn gondozza, mint az anva a gvermekét. Munkaszere­tete átragadt gyer-rntakeire is. Va­lamennyien dolgosak, serények, meri tudják, hogy „ha ma egy órái hiába mulasztottál, holnap egész nap föl nem találhatod De meg is hálálta a föld a sóik munkát. Bartusék nagyon szép termést takarítottak be. A ku­korica és burgonya 25—30 má­zsát, a napraforgó 6 mázsát adott. Nagyon jól sikerük a ká­posztájuk is. Bartus. Mihály mindezt mosolyogva mondja. Biztató tekintete szinte beszél: „De meg is dolgoztunk ám, mi ezért”. Nyugodt, boldog életük van Bartuséknak. Nézem őket s hir­telen az jut eszembe, hogy meg is érdemli ez a hat szorgalmas ember, mert hiszen Bartusék hatan vannak. Legidősebb fiúk Esztergomban katona. Az egyik építészmérnöknek készül. „Most Pesten van egyetemen, nagyon jól tanú’ — mondja ními büsz­keséggel Bartus Mihály. Aztán tervével jön elő’, „lövőre leg. ktsebb fiam ipari tanuló sze­retne lenni." S boldog, hogy most mér ez i« lehetséges. __......._____...__ Szá zötvenöt kilogramm kuko­ricát, 59 kiló napraforgót és 310 kilogramm burgonyát adtak be. Nemsok az egész, s mégis ami­kor olvasta a minisztertanács rendeletét, hogy' akj teljesíti ga­bona-beadását 10 százalékos kedvezményben részesül a ka- pásnövénveknél, fö'.der&I az ar­ca. — „Nagy dolog ám ez. Eb­ből is láthatjuk, hogy kormá­nyunk minden lehetőt megtesz a dolgozó paraszt nyugodt, gondtalan életéért. Bár nálunk nem sokat leien* a beadás ma­ga sem, — serénykedik, — or­szágos viszonylatban mégis nagy könnyebbség". — De azért neon tudja eltitkolni azt sem, hogy szinte maga előtt látja, mennyi csirke, liba szaladgál, hízik maid meg ezen a megta­karításon. — Természetesen nagy az öröm, mert hiszen így' több jut a piacra. „Meri hát itt az ideje, hogy mi is vegyünk va­lamit ..." Végignézz magán és Bartus Mihály, először veszi észre, hogy hizonv az S ruhája is kopott, ré­gi, ebben a nagy gazdaságban. Tervezgetnek az asszonnyal. Most már lehet. .Jól termett a napraforgó. A fölösleget mind beadják, melynek mázsájáért 13 liter olajat kapnak. Tizennyolc kilogramm köménymagot is el­adott már 45 forintjával. Jól fi­zet a kukorica is, hát még a káposzta. Fontolgatják, mj is keliene. Persze elős&ör a gyer­mekek jönnek számításba. Egye­temista fia egy úi öltönyt sze­retne. Leánya is megérdemli az új. ruhát, cipőt, hiszen dolgozott eleget. Aztán jönnek a-z „öre­gek”. — Magamnak kabátot, felesé­gemnek pedig ruhát, szeretnék venni — mondja tovább Bartus , elvtárs. • Tervezget a család. Az úi ru­háról, cipőről beszélgetnek, meg erről, meg arról ... Es kezdődik a számvetés. Bartusék most biz­tosba terveznek. (Honfi) SZÓT K É R Ü N K... Levelek a szerkesztőséghez M indílllki, akinek kerékpárja van, vagy kerékpározni tud, ta­pasztalhatta már, hogy n kerék­pár,ömlők előbb, vagy utóbb fel­mondják a szolgálatot. Ezen nem is csodálkoznak, hiszen elhasz­nálódnak. Megragasztásuk... Várjunk, ne siessük el a dolgot! Megragasztanánk, ha a Salgó­tarjáni Kiskereskedelmi Vállalat műszaki üzleteiben lehetne gu­miragasztót kapni. Sajnos, ez nem megy o'yun könnyen. Leg­alábbis a tények ezt igazolják. Három hete mult, amikor első- ízben akartam vásárolni gumi- ragasztót. Az elárusító szaktárs- nö rideg, rövid válasza után megtudtam, hogy ezt a cikket nem lehet kapni. Gondoltam, most kifogyott és megpróbálom egu hét múlva. El is mentem, vissza is jöttem: üresen. A ri­deg válaszból megtudtam, hogy gumiragasztót, még most sem lehet kapni. Most már dühösebb lettem, de még nem szóltam semmil. Szeptember 1-én és 2-án újból megpróbáltam. Kértem ... „Nincs kérem" —volt a válasz. .Mikor volt?" — kérdem. Fele­let: „Tegnap". ,.,42 nem lehet, elv társnő — vetek ellent — hi­szen tegnap is itt voltam!" „Ak­kor egy hete nincs" — feleli a szaktársnö. „Az sem lehet — mondom — hisz egy hete is itt voltam/" „Akkor nem tudom" — hangzott a válasz. „Ki tudja?" — kérdem. „A vezetőnő". — .4 vezetőnő nem tudta, mert bár mondott egu körülbelüli dátu­mot, hogy akkor talán volt, saj­nos. akkor se volt — és most sincs és ezt tudomásul kdl venni mindazoknak, akik gumi- ragasztót akarnak vásáro'ni. Egu-két dolgot azonban sze­retnék megjegyezni: 1. Az ugyan igaz. hogy dol­gozóink jó munkájaként kormá­nyunk szép. kényelmes autóbu­szokat. bocsát a munkába járók rendelkezésére, de a kerékpárok azért megmaradtak. Sőt: a sta­tisztikai hivatal jelentése szerint „még sohasem hasznn'mb nw-!- nyi kerékpárt, mint jelenleg" (1952. évi .-lentés.) 2. Mivel térő a kerékpár eb­ből következik hagy több gum>- ragaszió is k*U hacsak nem tartja magát a Kiskereskedelmi Vállalat műszaki üzletvézetösé­ge ahhoz, ka kerékpározni akar, a kilyukadt tömlő helyébe ve­gyen egy újat, ha nem szüksé­ges is. 3. Ideje lenne már tudomásul venni egyes üzleti kiszolgálók­nak, hogy nem a vásárlók van­nak a kereskedelemért, hanem a a kiskereskedelem a vásárlókért és vaióban udvarias kiszolgálást végeznének. — is — Kormányunk fokozottabb mértékben gondoskodik dolgozó népünk egészségvédelméről, a munkavédelemről. Sajnos azon­ban, a Salgótarjáni Vendéglátó Vállalat nem mindig tartja ezt feladatának. Szeptember. 1-én délután a zagyvapálfalvi 44. számú italboltban romlásnak in. dúló, savanyú barnasört mértek. Ennek egyik oka, hogy nincs megfelelő pince, ahol az italt nyugodtan lehetne tárolni. Má­sik oka pedig: már több esetben előfordult, hogy megromlott a sör, de ezt nem vették figyelem­be és ígv az italmérés vezetőié­nek saját pénzéből kellett kifi­zetnie. Szükség lenne a pince gyors megjavítására. A pince tele van iszappal, kibírhatatlan a levegő. A Vendéglátó Vállalat ugyan elküldi ellenőreit, de azok­nak, mint pl. Szőke elvtársnak, az a jelszavuk, hegv minden italt ki kel! mérni, még ha romlásnak indult is. A dolgozók jogosan háborodnak fel ezen az állapoton és sürgetik, hogv a Vendéglátó Vállalat és a köz­ségi tanács intézkedjék. Zsosa Hona Zagvvapálfaiy'a * Augusztus 26-án Sándor András tari tanácselnöktől a kö­vetkező levelet kapta szerkesztő­ségünk: „A bürokrácia elleni harcot tűztük ki célul. Ez ellen elköve­tünk mindent a magunk vona­lán, Sajnos azonban nem áll ez a2 OTP-fióknál, amit az alábbi eset is bizonuít. Halász Pál fari lakos á’tami támogatással lakást építtetett Az építést a salgótai'jáni KTSZ vé­gezte. A vállalkozó « bankhoz szabályszerű számlát állított ki, amelyet aláirt az építtető és az építő. Igazolásra behozták a ta­nácshoz. A községi tanács szó- szerint a következő záradékot vezette rá: „Büntetőjogi felelős­ség tudatában igazolom, Sándor sk. v. b. e’nök", utána a körbé­lyegző ráütve és átadtam a doh gozónak azzal, hogy a pénzt a KTSZ megkaphatja a bankon keresztül. A dolgozó egy dél­utánján felutazott Salgótarján­ba, ahol a bank nem fogadta el a tanács fenti igazolását, hanem a következő igazolást követelte: Büntetőjogi fe'elősségem tuda­tában kijelentem, hogy a fent le­számlázott munkák el vannak végezve". Sajnos, ilyen bürokraták van­nak, akik nem veszik figyelem­be a dolgozók idejét, elfoglalt­ságát. A szóban lévő dolgozó vasutas, aki szabad délutánját áldozta fel, de a községi tanács fenti igaztolását nem fogadták el, mivel az nem az általuk megállapított, berögzött záradé­kot tartalmazta. A dolgozó el­vesztett egy délutánt. A munká­latokat végző KTSZ pedig ké­sön kapja kézhez a pénzt. Ettől eltekintve még követel a bank egy meghatalmazást, hogy az építtető hozzájárul ahhoz, hogy n munt-adíiat a bank át­utalhassa a KTSZ-nek. mint a munkák kivitelezőiének. Ez fe­lesleges. hiszen a végszámlát már egyszer aláírta az építtető, a KTSZ és a tanács n fenitek szerin', záradékolta. Jó lenne, ha az illetéke; :k jeijigue nénik erre a dologra és a dogozók ideiét nem rabolnák el fölöslegesen." * Gáspár Jázsefflé bencur­falvi dolgozó parasztasszony a minap személyesen kereste fel szerkesztőségünket, hogy el­mondja jogos panaszát a mű- fogkészítésse) kapcsola'ban — Idős asszony vagyok. Saj­nos, alig van már egykét fo­gam. Müfogat akarok készíthetni, ezért fölkerestem a salgótarjáni fogtechnikus, szövetkezetét. Ez tavasszal történt. Azóta mindig hitegetnek, hogy ekkor, meg ak­kor jöjjek be, majd elkészítik. Azóta tízszer voltam bent a városban, s mindig félrevezet­nek Az útiköltség lassan töb­be fog kerülni, mint a müfog. Reméljük kielégítő választ jog adni erre a panaszra a fog- technikus szövetkezel vezető­sége?! * Augusztus 27-én este már s órakor lefeküdtem, aludni azon­ban nem tudtam a nagy fejfá­jástól. Mive! lakásomtól alig 40—50 méterre van a gyógy­szertár, ezért elhatároztam, hogy fejfájásom csillapítására a szol­gálatot teljesítő dr. Halmosné- töl orvosságot kérek. Amikor dr. Ha! mosnának el­mondottam a kérésemet, nagy felháborodva azt felelte: „Az or­vosságot vegye meg nappal!” De minek vegyek holnap aszpi­rint, amikor most fái a fejem? Egv-két megjegyzés közben a szolgálatot teljesítő dr. Haintos- né elment az aszpirinért. Miután megkaptam, azt a felvilágosítást adta, hogy olvassam el a gyógyszertár ajtajánál lévő feliratot. Én elolvastam, mi­előtt figyelmeztetett volna, hi­szen lámpával van kivilágítva: „sürgős esetben”. De én nem találtam semmi különöset ab­ban, hogy az aszpirinért megza­vartam dr. Halmosáé nyugalmát. Közben közöltem dr. Halmosné- val, hogv elolvastam a feiiratot és megkérdeztem, hogy mii ven megoldást találhatok más alka­lommal? Még be sem fejeztem mondaniva ómat. nagv ajtócsap­kodás közben eltűnt szemeim elől dr. Haiinosné. A szo'gálatot teljesítő gyógy­szerészeknek látni kell azt, hogv két aszpirintabletlán is múlik az. hogv a dolgozók más­nap kipihenten, újult erővel fog­janak munkához. Dr. Haimosné munkaheive a gyógyszertár, ahová dolgozó népünk azért ál­lította, hogy a dolgozók egész­ségvédelmét megfelelően szolgál­ják. Ez viszont az ő munkájá­ban nem nver kifejezést. Mede Margit DlSZ-megyebizottság A TÁRNA HŐSEI A salgótarjáni November 7 színház szeptember 6—9-ig a na hó'sei” c. csehszlovák filmet tűzte műsorra a bányásznap tiszteletére. A Tárna hősei” főszereplője Vonóra bányász. Jóképű, izmos fiatalember. Elhatározza, hogy le- főzi munkatársait. Azért termel napról napra több csille szenet, hogy felfigyeljenek rá, hogy arc­képét közölje a sajtó. Rekordhajhá- szása szembeállítja őt a Zsófia-tárna maradi, öreg munkásaival, akik félnek megbolygatni a régit és kiközösítik őt maguk közül. Otthagyja régi barátja és munka­társa. vSimek is. aki azonban nem áll be a Vondrát szaputók kórusába, inkább más tárnába vállal állást. Fe­lesége is eltávolodik Vondrától, ott­honában ideges a hangulat, a civódá- sok. veszekedések napirenden vannak. Vonóra feleségét a bányászok felesé­gei megtámadják az üzletben, mert félnek, hogy férjük keresetét leront­ják Vonóra miatt. Eljön az idő. amikor már senki sem hajlandó Vondrával együtt dol­gozni. Szégyenszemre alacsonyabb be­osztásba teszik. A Zsófia-tárna termelése elmaradt, nem teljesítik a tervet. Üzemvezetője ió szakember, de nem tud megszaba­dulni a régi módszertől, nem tudja megérteni, hogy ma másképpen ke!1 a munkásokkal bánni, mint régen. A párt- és a szakszervezeti vezetők el- bürokratizálódtak. Az OB-tttkár a szappan- és ingszámolásba merülve, se nem lát. se nem hall. A régi mun­kások még nem értik meg. h$gy maguknak termelnek, frázisokat mon­danak arról, hogy „a munkások ügyé­nek őrségén állnak”, s közben jó hosszúra nyúló uzsonnaszünetet tar­tanak munka közben. Ebben a helyzetben új párttitkár kerül a pártszervezetbe. Divis, egy öreg bányász fia. Lassan — elejtett félszavakkal irányítja Vondrát arra, hogy törődjön munkástársaival, az egész tárna eredményével. Igen ér­dekes, megkapó jelenet, mikor az önző, csak a maga teljesítményére büszke Vondra először kél munkatár­sai segítségére. Vondra rájön arra. hogy nincsen egyedül. Társak vannak mellette, akikkel együtt le tudja győzni a ne­hézségeket. 6 az első. aki meglátja a félredobott réselőgéphen rejlő lehe­tőségeket és sok sikertelenség után végre dolgozni kezd rajta. Ahogy a Zsófia termelési grafikonja felfelé fut, úgy változnak a dolgozók is. Mire Vondra büszkén feltözheti a Zsófia tornyára a tervteljesítési jelző vörös zászlót, érzi. hogy mennyivel telje­sebb az élete. film­.Tár­Lelkes gárda, gazdag felszerelés a kistérenyei bányász sportkörben Kisterenye bányatelep! — kiáltja a megálló vonatról leszálló kalauz. A ritkán utazók meglepve fordulnak egymáshoz, mert nemrégen csak egy megállója volt Kisterenyének. Akkor azonban a kisterenyei bányaüzem más községekből bejáró dolgozóinak mintegy 3—4 km-t kellett gyalogol­nak a község állomásától a munka­helyükig. Ez év januárjában kormá­nyunk intézkedése folytán új vasúti megállót kapott az immár hétezer la­kosú bányászközség a bányatelepen. Ez a község nemcsak a bányá­szaink jó termelési eredményeiről ismeretes — igaz. hogy most csak 95 százalékban teljesítelek tervüket — hanem arról is, hogy Nógrád megyében a legjobban dolgozó sport­kör a Kisterenyei Bányász SK. Az elmúlt esztendőben a legjobban teljesítette a fejlesztési te.*vét és az MHK-elöirányzatát, így a bányász- területi elnökség ajándékaképpen egy garnitúra labdarúgó-felszerelést, egy garnitúra atlétafelszerelést és torna- szőnyeget kapott. Tekcszakosztá* vük kisgolyós bajnokságot nyert. Terényi György egyéni bajnok lett a járási versenyben 240 fával. Megyei verse­nyen a harmadik helyen végeztek. Az idén azután továbbfolytatódott a sportkör jó munkája, amelynek eredményeként a Megyei TSB Béke MHK-versenyében második let! a Kisterenyei Bányász. Ezért kOO fo­rint értékű sjjortfelszerelcst l-aoott, majd az országos bányász birkózó- bajnokságon Simó Menyhárt, a Kis­terenyei Bányász birkózója első he­lyen végzett. Koruhely Géza. * kitűnő labdarúgó és atléta, az országos if­júsági atlétikai bajnokságon a 80 tri­es futamban bajnok lett. V bányász területi atlétikai bajnokságon pedig Hangrát Istvá* labdarúgó 1500 m-en lett első. Labdarúgó-csapatuk legnagyobb­részt fiatalokból áll, hiszen Koruhely Géza. Horváth Ferenc, Hangrát Ist­ván. Majdám. Racskó és a többiek is alig haladták el a 20. életévüket. De már szorosan a nyomukban van­nak a legszorgalmasabb ifisták Győri Gábor vezetésével, akik ott kopog­tatnak az első csapat kapujában. Ez a fiatalokból álló labdarúgó­együttes a megyei bajnokság jelen­legi első helyezettje. Jó játéka révén már 7 pont előnyt szerzett és a bá­nyásznap tiszteletére vállalták, hogy kiharcolják a bajnoki címet. A sport­kör oedig MHK-elöirányzatát 100 szá­zalékban teljesíti. Felkerestük Tanyai Kálmán sport­köri elnököt, hogy mondja el, ho­gyan érik el eredményeiket. ★ A bányatelepen lévő lámpamöhely- ben akadtunk rá. Munkája közben mondja el a következőket: — A Kisterenyei Bányász SK 1951- ben alakult. Akkor még csak labda­rúgó-szakosztályunk volt. majd meg­szerveztük a sakkszakosztályt és az asztalitenisz-szakosztályt X labda­rúgókkal Géczi Pál, a Salg. Bányász volt jóképességű kapuvédője foglal­kozott. aki a fiatalok nevelését tűzte ki célul és fiatalokat tett az első csapatba. Először bizony gyengén szerepeltünk, majd egyre jobb ered­ményeket értünk el. Most az idén azután Takács vette át az edzői tiszt­séget és ő folytatta Géczi munkáját a még nagyobb arányú fiatalítással. A helyzet őt igazolta, ma már ki­egyensúlyozott együttesünk 7 ponttál vezet a bajnokságban. Az ifi csapa­tunk is igen jól szerepel, csak egy elmaradt mérkőzés miatt szorult a 2. helyre — Van birkózószakosztályunk, amely szintén szép eredményeket tud fel­mutatni. Van országos bajnokunk is, Simó Menyhért katalini bányász sze­mélyében. Van tekeszakosztályunk, kerékpárszakosztályunk és már van atlétikai szakosztályunk is. igaz hogy jelenleg még legnagyobbrészt a lab­darúgókból adódnak a legjobb atlé­táink, de már itt is fejlődik a gár­dánk. — Tavaly kaptunk 34.000 forintot köz­pontunktól pályaépítésre, d?. ez az összeg kevésnek bizonyult. Társadal­mi munkában megépítettük az atlé­tikai pályát és füvesítettük a labda­rúgópályánkat, melynek az értéke kb 40.000 forintot tesz ki. A 34.000 fo­rintot pedig pályánk körülkerítésének kiadásaira fordítottuk. — A társadalmi munkából sportolóink és a lelkes szurkolóink kivették ré­szüket. Az üzem dolgozói jártak az élen Szomszéd István élmunkás, Ogolin Ferenc élmunkás és Kaszás kelé János vezetésével. De a bánya­telepi MNDSZ sem akart kimaradni a társadalmi munkából, így hát ők is szerveztek egy csoportot és mint­egy 20 fővel vettek részt a pálya hóletakarítási munkálataiban. Kiss Sándorné, Tóth Islvánné, Kaszás kele Jánosné vezetésével ruhakosarakban hordták a havat a pályáról. — Hogy ilyen jó körülmények között sportolhatunk és hogy ilyen jó ered­ményeink vannak, azt az üzemi párt- szervezet. az üzemi szakszervezet és a sportköri vezetőség szoros együtt­működésének is köszönhetjük. ★ Mielőtt eljöttünk Kisterenyéről, megnéztük a sportkör szertárát, amelyben minden szakosztály részére bőségesen van felszerelés, úgy, hogy még a szegényebb falusi sportkörö­ket is megajándékozzák évente a kis-^ terenyei bányász sportolók felszere­lésekkel. Ezt a szertárat sok sport­kör megirigyelhetné. Mondták is a fiúk, hogy soha ilyen jó felszerelés, s ilyen sportolási le­hetőség nem állt rendelkezésükre, mint most. A sporttelepen pedig valóban sze- metgyönyörködtető látvány a piros­salakos futópálya, s az üdezöld já­téktér. Bármely salgótarjáni sportkör becsületére válna az ilyen sportléte­sítmény. Bátran mondhatjuk, minden lehe­tőségük megvan a kisterenyei spor­tolóknak ahhoz, hogy beváltsák £ 111. bányásznapra tett ígéretüket. GREGOR Helyreigazítás Lapunk szeptember 2-1 szá­mában „tlj iskolák az új tanév­ben" címmel cikket közöttünk Fehér Gabriellától, az MTI me­gyei munkatársától, A cikkben téves adatok szerepelnek, ame­lyek a következőkben módosul­nak. A balassagyarmati tanítókép­ző intézet új helyére nem szep­tember 1 én, hanem szeptember 10-ig költözik. Az igazgatói és nevelőlakások helyett igazgatói és nevelői szobák vannak. A kis- és nagybárkányi típusisko­lákban csak nevelőszobák van­nak. Erdőtarcsán úttörőszo­ba, nevelőszoba és pedagógus­lakás átalakítása van folyamat­ban, Ugyancsak Cserhátsurány- községben az egyik kastélyt most alakítják át iskolává, ahol három tanterem, szertár stb. biztosítják maid a gyermekek nevelését. A nagybátonyi nyolc­tantermes iskolában fizikai és tornaterem, kémiai szertár és egy hatalmas színpaddal ellátott váróterem van. A tudósításban szereplő Magyargéc helyett Szendehely község kap új isko- ä tát. A tudósítón kívül hibát kö- , vetett el a kéziratfeadásnál Fo­dor Ernő, a szerkesztőség mun­katársa is. Értesítjük a dolgozó közönséget, hogy az 1. osztályú szabóságunk meilettMí. osztályút is indítunk ok­tóber I-töl, amire rendelést már a mai naptól kezdve fölveszünk. Salgó­tarján, Szabadság-tér 3. sz. alatt. Ruházati Kisipari Szövetkezet Mészáros Antal augusztus 16-án elveszített Balassagyarmaton egy új aktatáskát, amelyben katonaigazol­vány és egyéb iratok voltak. Kéri a becsületes megtalálót, hogy az iga­zolványokat szíveskedjék visszakül­deni. a katonakönyvben lévő címre. Jászladány. Jókai-u. 40, A 44 4. sz. Építőipari Vállalat kizárólag budapesti építkezéshez keres: víz. központi fűtés, villany- szerelő, épület-bádogos, szoba­festő és mázptó szakmunkásokat. Jelentkezés XIV.. Hungáría-körút 177.. szakipari telepén. — Ugyan­csak keres kőműves- és segéd­munkásokat budapesti építkezésre. Jelentkezés Vili., Koszorú-utca 26. Munkaügyi csoportnál. Napi há­romszori étkezés 7.40 Ft-ért. szál­lás vidéki dolgozóknak díjtalan és havi egyszeri hazautazás díjtala­nul biztosítva. SZABAD NOGRAD Az MDP Noqrádmetjyei Párt­bizottságának 'apja Felelős kiadd: Hajdú József Szerkesztőség és kiadóhivatal. Salgötarfán Rákóczi-u 92 re'efon: felelős szerkesztő 38 ipari mezőgazdasági f kultűrrovat 52, kiadóhivatal 43P Szikra Uadnyomda Budapest. Rökk Szilárd-utca i. V. v.: Kulcsár Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents