Szabad Nógrád. 1953. szeptember (9. évfolyam. 70-78. szám)
1953-09-30 / 78. szám
4 S7JiRit> ivosh'Cd 1S53 szeptember 30. Kolhozélet az uráli Patrusi faluban Az Uraitól keletre, Szverdlovszk városától 20 kilométerre fekszik Patrusi falu, amelyet ez. Ural nyúlványai koszorúznak. A falut körös-körül, amerre ai szem ellát, fenyveserdő veszi körül hatalmas fenyőfáival, A forradalom előtt szegény, fö dnélküli parasztok lakták Patrusi falu kunyhóit, akik favágással fog; átkozták és így tengették szegényes életüket, Ma a falu lakói a- közös gazdálkodás eredményekén: vidáman és gondtalanul élnek, építik és szépítik kis falujukat. A faluba érkezésünkkor magas, vállas, napbarnított arcú, csizmás parasztember fogadott bennünket, akiről hamarosan megtudtuk, hogy a kolhoz elnöke, Iván Jakovlevics Korsu- nov._ Röviden elmondotta, hogy kolhozuk 1929-ben alakult 12 családdal, 50 hektárnyi földön, 11 lóval, 3 sértéssé] 17 juhval kezdték meg a munkát. ,,Ebben az időben a falu élete igen alacsony színvonalon volt. A parasztok nem tudtak írni, villany, rádió nem volt a faluban, — mondotta az elnök elvtárs. — Most pedig, nézzék meg, mit adott parasztjainknak á nagyüzemi gazdálkodás, a kolhozrendszerA forradalom győzelme óta eltelt idő alatt Patrusi falu is, mint minden szovjet falu, nagy fejlődésen ment keresztül. A falu ma 134 portából' áll és lakói 3850 hektárnyi földön gazdálkodnak. A falu szélén a lankás oldalon állattenyésztő telep, istállók, ólak vesznek körül egy különös épületet, a. takarmánykonyhát. A takarmánykonyhában készítik az állatok számára az élelmet, különböző gépek segítségével. Az istállókat és a takarmány- konyhát függővasút köti össze, amelyen a kész takarmánnyal megrakott csillék közlekednek. Az istállóból a trágyát szintén ezen a vasúton szállítják, amely meggyorsítja és könnyebbé teszi ezt a munkafolyamatot, s kevesebb munkaerőt vesz igénybe. A takarmánykonyha alatt 500 tonna beíogadóképeségű verem van, ahol a takarmányrépát és burgonyát tárolják._ Á_ takarmánykonyhában különböző gépeket láttunk: szállítószalag, krump, imosógép, szecskázó«, füllesztőgép, amelyék mind villany-erővel működnek. — Nagt/ gondot fordítunk az állattenyésztésre, mivel ezen a vidéken ez a gazdaság legjövedelmezőbb ága — mondotta a kolhozé! nők. Az állattenyésztő telepünkön, amelyet a gépállomás segítségével teljesen gépesítettünk 227 lovunk, _ 345 szarvasmarhánk, 340 sertésünk, 500 birkánk és 2500 baromfiak van. Az istállókban az állatok előtt mindenütt önitafót láttunk, ahö' a fejőnőknek már csak az a dolguk, hogy a villanytejő1- gépet kezeljék „.4 napi fejésl átlag 11 liter, de sok tehén 25 — 30 liter tejei is ad naponta" — mondja Viktor Patrusov, az állattenyésztő telep vezetője. Az állatokat négyszer etet’k naponta és mindig fejes előtt, hogy ezzel is növeljék a -tejhozam mennyiségét. A kolhoznak k<?t meg.ter. mékenyítS állomása van, amelyről -nemcsak a kolhozelnök, de maguk a ko.hozíagok is büszkén beszélgetnek. A megtermékenyítő áflomás olyan, -mint egy kórház, ahol a mikroszkópok és műszerek sokasága- látható. Az istállótól távolabb ritkás fenyves terül el, amelyben fehérre meszelt,. nagyablakos tyúkólak emelkednek ki a fenyőfák közül. A fenyvesben 2500 leghorn tyuk kapargál a homokban. Az ólakban csa-póaj- tós tojó-fészkek vannak építve, amelyben- a- tyúkok belépnek, meg.ojnak és nem jöhetnek ki addig, amíg a te'ep írnoka fel nem- je-vj; a tyúk számát. Anna- Korsunova, a telep írnoka siómon tartja, hogy minden egves tyuk hány tojást tojik egy évben. Szerinte minden tyúknak átlagosan 100 darab tojást kell tojnia- évente. Van egy érdekes állattenyésztő telepe is a kolhoznak. Ez az ezüsróka farm, amelyet a múlt évben állított fel a kolhoz. „A éppen akartunk. Kihasználva ezt az alkalmat, én is benyitottam egy kelhozparaszt házába, negyedmagammal, ahol éppen a háziasszony és lánya tevékenykedett a- házi -munkák körül. Az anya- é* lánya szívélyesen fogadott bennünket, mire mi elmondottuk, hogy a házukat szeretnénk -megtekinteni. Erre ők elmosolyodtak és készségesen kinyitottak a házban m-nden ajtót. Szobát, előszobát és konyhát láttunk szépen, tisztán berendezve. A szobában ruhásszekrény, cserépkályha, egy világvevő rádió, egy dívány és több szék, a falon szép festmények és családi fényképek. mi, a- de.egacto a-gia: nyomban megállapítottuk, hogy maga a ház és a berendezése visszatükrözi a kolhozparasz- tok jómcóú életét. A falu kulturális felemelkedését szolgálja az a nagy Az ural-i Patrusi falu Szverdlov kolhozában nagy érdeklődéssel szemlélik a küldöttek a gazdag baromfi-farmot. rókatenyészet itt az uraiban nagyon kifizetődő,, mert 10 ezüstrókabőr 20 ezer rubelt hoz a közös gazdaság konyhájára mondja a kothozelnök." A földművelés és állattenyésztés mellett nagy gondot fordít a kolhoz a gyümölcstermelésre is. A kolhoz újonnan telepített gyümölcsöse napos oldalon terül el, ahol a- különböző fiatal gyümölcsfák már ezévben meghozták első termésüket, és á kolhoz vagyonát fogják gyarapítani néhány év múlva. A ko'hozban tett látogatásunk ideje alatt fván Kbrsu- ncv kolhozelnökben megismertük a szovjet parasztok vezetőinek méltó képviselőjét. Mezőgazdasági akadémiát végzett, képesített agronómus és négy éve elnöke a kolhoznak.. A gazdaságot nem önkényesen, hanem -közösen az igazgatósággal és kolhozgyűléssel vezeti. Rendszeresen összehívja a kolhoz- gyűlést,. ahol minden fontosabb intézkedést és határozatot a- tagsággal »vitatnak meg és közösen hajtanak végre. A Szovjetunióiban járt valamennyi delegációról idehaza az ellenség mindig azt hireszteli, hogy a de egáció tagjait csak a minta kolhozokba viszik. Az ellenség ilyenirányú hírverésére elmondhatom, hogy bennünket nem mintakoihpzba. nem' a leggazdagabb kolhozba, hanem egy meg'ehetősen kis kolhozba vittek, el. De ami a legérdekesebb, abba a kolhózpáraszt házba nyitottunk be, amelyikbe ko.hoz-kuitúrház, ame'y a falu közepén épült fe|. A kulíúrbáz- ban mozi, könyvtár és klubtermek fogadják a látogatókat. A könyvtárban 4 ezer kötet könyv van, amelyet a kolhoztagok szorgalmasan olvasnak. Kérdésünkre a könyvtárosnő elmondotta-, hogy havonta 900—1000 darab könyvet visznek ki a könyvtárbó; a kolhozparasztok Ez a szám bizonyítja a kolhoz- parasztság művelődési és tanulmányi vágyát, amelyhez a szovjet állam biztosítja a feltételeket. A kultúrházban z kolhoz kuitúrcsoportja gyakran ad műsort a parasztok számára. A kuhúrfele'.ős elmondotta, hogy jelenleg az „Anyegint” tanulja a 'kuítúrcsoport és ezzel a- számmal fogják szórakoztat ni legközelebb a kolhoz dolgozóit. A ku'hírcsoport kultúr- munkáján keresztül igyekszik szebbé és vidámabbá tenni a a . kolhozparasztok életét. — Minden törekvésünk — mondotta az elrök — hogy tagjaink gazdagodjanak, bőségben éljenek. Ennek pedig első feltétele, hogy állandóan nő véljük a kolhoz jövedelmét. A kolhozban láttuk és tapasztaltuk azt, hogy mind-en feltétel és törekvés : meg van arra, .hogy Patrusi falu kolhoz- parasztjai valóban gazdagodjanak és bőségben éljenek a nagyüzemi gazdálkodás, a kol hozrendszer alapján. Takács Lajos az MSZT nógrádmegyei titkára-. Nagyiramú mérkőzésen harcolta ki a tarjám csapat as egyik pontot A TARTALÉKFÖLDEK HASZNOSÍTÁSÁRÓL A földművelésügyi minisztérium jelenti: A termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó'parasztok körében nagy az érdeklődés a tartalék-földek haszonbérlete iránt. Heves megyében például már 81. Hajdú megyében 79, Bács-K-skun megyében pedig a tártál ékföl deK 68 százalékát bérbevették a szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok. A békésmegyei Puszt-aottlaka és Paszaper, valamint a- nógrád- m-egyej Örhalom községben is bérbevettek már minden tartaléktőidet. A gyc-rmégyei Peíő- házán olyan -nagy az érdeklődés, hogy a- tartaléktő!dek igazságos elosztása ügyében a községi tanácsnak végrehajtó bizottsági ülést kellett összehívni. De nem. mindenütt halad jól a tar: al ékföldek hasznosítása. Vas, Borsod, Nógrád és Szabolcs megyében a tanácsok nem ismertetik megfelelően a tartaléktői dek igénybevételével kapcsolatos kedvezményeket. Ezekben a megyékben még mindég sok a gazdáilanul hagyott tartalékföld. A békésmegyei Bat- tony.án 1600, Nagybán hegyesen pedig 853 hold tártálefcfö-1-d vár még hasznosításra. Ezekben a községekben a- tanácsok a régi haszonbérlők nyíl atkoz-atára várnak", hogy újra haszonbérbe veszik-e a földet, jóllehet a szomszédos községekből többen is kérik a földeket. A Magyar Do-lgozók Pártja Központi Vezetőségének a mező- gazdasági termékek új begyűjtési rendszeréről és a beadás csökkentéséről szóló javaslata; újabb kedvező feltételeket teremt a- tartalékföldek hasznosítására. Fokozza a dolgozó parasztok és a term el ősz övei kezetek -termelési kedvét és növeli az érdeklődést a haszonbér!et iránt. A kedvezmények nagy megtakarítása jelentenek minden termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt számára és arra- serkentik őket, hogy tarts- lékfölddel földterületüket, erősítsék gazdaságukat. Tovább; kedvezményt jelent a kormánynak az az intézkedése is, amely lényegesen mérsékli a haszonbérbe vett . tarta-l-ékföld után kivetett jövedelemadót. Az öt évr-e bérbevett tartalékföld után 1954-ben nem kell jövedelemadót fizetni, később pedig a megállapított jövedelemadót 20 százalékkal csökkenteni kell. A jövedelemadó összegének megállapítása szempontjából, a tarta-lakíöldet nem szabad együttesen számolni a haszonbérlő más ingatlanával. Tanácsaink fontos feladata, hogy az eddiginél jobban foglalkozzanak a tarlalékföldek hasznosításával, bogv minden dolgozó paraszt megismerje a tartalékföld használatával járó kedvezményeket, s fjogv jövőre minden talpalatnyi földről jó termést takaríthassunk be. Értesítjük a dolgozó kózanséget. hovv az I. osztályú szabóságunk mellett II. osztályút i? Indítunk október 1-től. amire rendelést már a mai naptól kezdve felveszünk, Salgótarján. Szabadság-tér 3. szám alatt. ★ Traktorszerelőket keres a Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat Balassa, gyarmaton. Saig. Bányász—Budapesti Kinizsi 1:1 (1:1) Salgótarjánban igen nagy érdeklődés mellett folyt le a két csapat találkozója, amely nagy iramot és gyors játékot hozott. Azonban a mérkőzést egyik csapat sem tudta megnyerni, mert a csatáraik nem tudták kihasználni a kínálkozó helyzeteket. Az első negyedórában a Kinizsi hatalmas iramot diktálva már úgy látszott, hogy teljesen lelépi a hazaiakat, hiszen már a második percben Mátrai révén a vezeiést megszerezték, majd alig két perc mulva 11-es- hez jutottak, amelyet Rudas végzett el. Azonban Oláh kitűnő érzékkel a sarokra tartó labdát merész vetődéssel kiöklözte. Ez önbizalmat adott a tarjáni fiúknak és ezután már sokkal jobban játszottak. A 30. percben szép tarjáni támadás után Bablenna mintegy 22 méterre a a kaputól váratlan lövéssel kiegyenlített. 1:1. Ezután már hol az egyik, hol a másik kapu forgott veszélyben, de egyik csapat sem tudott gólt elérni A második félidőben a Kinizsi többet támadott, de a hazai védelem Parival az élen mindent mentett. Igv a mérkőzés eldöntetlen eredménnyel végződött. A nagy}ramű, élvezetes mérkőzésen a vendégek támadtak többet, de csatáraik nem boldogultak a kitűnő tarjám védelemmel. A ritkább tarjáni MEGYEI BAJNOKSÁGÉRT: FORGACS1 BÁNYÁSZ—ST ÜVEGGYÁR 3:2 Igen nagv küzdelemben győzött a lelkesebben játszó Bányász-csapat. SALGÓTARJÁNI BÁNYÁSZ II— JOBBÁGYI VASAS 3:2 A félidőben még 2:0 ra vezető Bányász II őt igen megszorította a Jobbágyi Vasas. Igv csak nagy küzdsHámor Bálintné, B 02529 számú Központi Statisztikai Hivatal által kiadott arcképes igazolvány használata érvénytelen. * A Nógrádmegyei Sütőipari Vállalat S a! gó t ar j á n b an. Ba lass a gy a rm aton, Pásztón és Rétságon könyvelőket, bérelszámolókat és adminisztratív munkaerőket keres. Jelentkezni lehet személyesen, vagy írásban a Nógrád. megyei Sütőipari Vállalat salgótarjáni irodájában, Eaicsi-Zsilinszky-u. 7. * A salgótarjáni járás területén moz- góárusításra női munkaerőket keres a Kelet Nógrádmegyei Népbolt. Je. lentkezru lehet a Népbolt salgótarjáni központjában, illetve a járás területén lévő Ncpbolt árudákban. támadások veszélyesebbek voltak, de a tarjáni csatárok sem tudták gólokra váltani helyzeteiket. így végeredményben megosztozott a két csapat a bajnoki pontokon. Jók voltak: Oláh, Kiss Para (a csapat legjobbja). Hegyi, Dávid. Szoika. A csatársorban Vasas volt a legjobb. A vendégcsapatból Gulyás. Klspéter. Ombódi és a két fedezet: Dékány e* * Szabó tűnt ki. SALGÓTARJÁNI VASAS-DEBRECENI HONVÉD 1:1 (1:0) 3000 néző előtt a Bányász-pályáit került sor erre a mérkőzésre. A tarjám NB Il-es csapat az első félidőben igen jól játszott, de a csatárok nem tudták kihasználni a helyzeteiket. A tarjániak gólját igen szép támadás végén Csete fejelte. A második félidőben kissé visszaesett a Vasas és a vendégek sok szép támadással közelítették meg Csala kapuját. ’ Ebben a játékrészben sokkal szebben játszott a Honvéd es többet i.s támadott a hazaiaknál. A gólt védelmi hibából szerezték » vendégek. Hegyi elnézte a debreceni szélsőt, aki nvugodtan futott a labdával, s beadását Fekete Csala mellett a hálóba lőtte. Így 1:1 lett l mérkőzés végeredménye. Jók voltak a Vasasból: Csincsik, Jancsó és Nagy, a Debreceni Honvédből: Klassz a kamivédő. Skalicer » balhátvéd és Borbély a jobbszélső. lem után tudták kiharcolni a győzelmet a Bányász-tartalékok. PÁSZTÓI VM-SALG. VASAS II 3:1 Zagyvarónán az igen lelkesen es jól játszó pásztói fiatalok hatalmas arányú győzelmet értek ai a Sál*. Vasas 'II ellen. ST. ÉPÍTŐK—TŰZHELYGYÁR 5:0 Nagyon jól ment az Építők csatárainak. Majdnem minden helyzetei kihasználtak . a csatárok. BAGLYASI BÁNYÁSZ— NAGY- BÁTONY! BÁNYÁSZ II 3:0 Nem erőltették magukat a baglyasí csatárok. KISTERENYEÍ BÁNYÁSZ—BALASSAGYARMATI LOKOMOTÍV 4:! Kisterenyén a hazai csapat bizto« győzelmet aratott a keményen játszó Lokomotív ellen. B. GYARMATI ÉPÍTŐK—ST. DÓZSA 5:3 A hazai csapat jobban és eredményesebben játszott, győzelmük megérdemelt MAIRANOVAK! BÁNYASZ- ZP. ÉPÍTŐK 1:0 Nagy harc jellemezte a mérkőzést. A hazai csapatnak igen meg kelleti küzdenie a győzelmet jelentő egy gólért. Nagy József a Jspsport“ viácki rovatának vezetője a két hhdarúgómérkésésróí (Nagy József mintegy 20 éve ismeri a salgótarjáni labdarúgó életet. A 30-as években, mint a sátoraljaújhelyi, később pedig a kassai csapat középcsatára sokszor játszott a salgótarjániak ellen. Az utóbbi években pedig a tarján! NB I-es csapat mérkőzé. seinek tudósítását adta.) ★ A Salgótarjáni Vasas—Debreceni Honvéd mérkőzés igen jó iramú találkozót hozott. A vendégcsapat stílusosabban játszott és többet is volt fölényben. Ezzel szemben a ha zai csapat lelkesedése kiepvensúlyoz. ta a vendégek szebb játékát. A Salgótarjáni Bányász— Rudanesti Kinizsi mérkőzés nagyon tetszett. A két csapat igen jó formában van. Gyors és nagyiramú mérkőzést lát- hatott a nagyszámú közönség. A tarián? fiatalok igen szénen fejlődnek. Különösen Vasas játéka tetszett nekem. De igen iól játszott Lábos is Pare, Heg'i, Djfcvíd. Szolka. vP-rsál, Bablena, Opová igen sokat fejlődtek, ami a salffótartániak edzőiének. Kiéber Gábornak jó munkáját dicséri. Kiéber rd7-n keze aWt sok fiatal tehetség került már felszínre és gondolom, hogy még igen sok tehetséget fog nevelni az elkövetkezendő idők, ben is. Én sokat járom a vidéket, minden vidéki városban megfordulok, ahol NB I-es mérkőzések vannak, s megállapítottam, hogy a salgótarjáni közönség egy kis százalékától eltérően igen tárgyilagos. Ez így helyes! De sajnálattal állapítottam meg. hogy amilyen szorgalmas látogatója a mérkőzéseknek a szurkolótábor, olyan csendes is. Ez már nem helyes! A csapatnak sokkal nagyobb önbizalmat adna, sokkal nagyobb lendületet és akaraterőt kölcsönözne, ha ez a miit- egv 6090 néző legalább 63 percen keresztül egyemberként biztatná őket. Szerintem megjött -t tarjáni játékosok önbizalma, amikor Rudas H-sét Oiáa kivédt", de na legalább félórán ke resztül zúgott volna a ..hajrá Bányász!”. akkor ez a mérkőzés nem. döntetlen eredménnyel végződött volna. brr,cm taríáni győzelemmel. A buzdításnál azonban soha nem szabad megfeledkezni a sportszerűségről. különösen akkor, amikor a pályán sportszerű ellenél van. meri a sportszerűtlen bekiabálások és cse. le.kedctek nem méltóak a salgótarjáni közönséghez és át ily*ú eseteknél komoly következményei lehetnek. Sport sorokban Az ünnepi Nagy eseménye lesz kulturális életünknek az október negyedikén kezdődő ünnepi könyvhét. Mind az írók, mind a könyvtárak, könyvesboltok azt várják ettől a héttől, hogy az olvasók jóval nagyobb számban és bátrabban, mint eddig, mondják el azokat a javaslatokat, amelyek elősegítik az olvasók igényeinek kielégítését. Alkotmányunk biztosítja a dolgozó nép kulturális igényeinek kielégítését. Ezt számtalan tény bizonyítja. Ezt látjuk abból, hogy milliókat költ kormányunk kultúrházakra, hogy a legutóbbi árleszállításnál, a mozijegyek ára 33 százalékkal csökkent. De ezt bizonyítja az is, hogy ma már minden községben, üzemben és tszcs-ben. állami gazdaságban és gépállomáson van kisebb nagyobb könyvtár. A meglevő könyvtárak könyvhét könyvállománya is napról napra nő. Addig, míg 1938-ban a megye területén mindössze 14 könyvtár volt, 1952-ben már 278 volt a falusi népkönyvtárak és az üzemi könyvtárak száma. 1953 szeptemberében ez a szám 340-re nőtt, s ebből 188 üzemi és tömegszervezeti könyvtár, a többi az állami hálózathoz tartozó megyei, járási könyvtárak és a falusi népkönyvtárak. 1938-ban a könyvtárakban lévő kötetek száma csak 10.500 volt, 1951-ben már 69.485 kötettel rendelkeztek a könyvtárak. Ebben az évben pedig, csupán az állami hálózat könyvtáraiban, 69.80! volt szeptember 1-ig a könyvtárakban lévő könyvek száma. Ezek a számok önmagukért beszélnek. De méginkább bizonyítja a könyv hódító útjának sikerét, a kulturális igényekről való gondoskodás eredményét az olvasók számának a növekedése. 1938-ban a megye területén mindössze 2520 volt a kölcsönzők száma, 1950-ben már 75.738, az idén pedig szeptemberig 88.712. Ez a szám azonban napról napra nő. Míg 1938-ban egész ér ben csak 3780 könyvet kölcsönöztek ki a megye területén, addig 1930-ben 92.101-et, ebben az évben, szeptemberig pedig 162.162 a kikölcsönzött könyvek száma. A dolgozók nagyrésze azonban már úgy megszerette a könyvet, hogy az őt különösen érdeklő könyveket egyre nagyobb számban meg is veszi. 1939-et 100 százaléknak véve, 1932-ben 459 százalékra emelkedett a könyvvásárlás. 1953 eddigi forgalma azt mutatja, hogy ebben az évben ezt is messze túlszárnyaljuk. Különösen örvendetes az a tény, hogy a dolgozók érdeklődése nagyban megnőtt a műszaki és más ismeretterjesztő könyvek iránt. Az ünnepi könyvhét ismét nagy lépéssel viszi közelebb a .könyvet az olvasókhoz, ismét sok olvasót hódít a könyvbarátok táborába. Az írók, a kiadók, az állami könyvesboltok és a könyvtárak vezetői, viszont méginkább látni fogják mit vár tő!ük a sokmilliós olvasótábor, hogyan javítsák meg munkájukat. Negyedikétől tizedikéig, a könyvhét ideje alatt megyénkben 21 helyen lesz olvasóértekezlettel egybekötött könyv- ismertetés. így többek között október 4-én délután 4 órakor Ecsegen Nagy Sándor: „A nép reménysége” című könyvét vitatják meg, Érsekvadkerten október 5-én Veres Péter: „Szegények szerelme” című könyvét. A romhányi cserépká'yhagyár- ban a kurucz-költészetről lesz szó az olvasómeMjeszélésen. Október 8-án d. u. fél 5 órakor Salgótarjánban a megyei tanács nagytermében Gergely Mihály író tart személyes megbeszélést az olvasókkal. Az író további munkáját az segíti a legjobban, ha az olvasók elmondják véleményüket, irodalmi életünk eredményeiről — hiányosságairól. Ezen az olvasómegbeszélésén az író „Szülőföld” című elbeszélés kötete lesz az ankét tárgya. Ebben a kötetben a pagyobb elbeszélések mellett vannak nár oldalas rövid novellák is és ezek mindegyike mesterien bizonyítja hogyan lehet rövid műben is művészi módon bemutatni a társadalmat, mint egy csöppben az egész tengert. A „Három tárp-ér leves” című elbeszélés elolvasása után szinte viharos öröm fogja el az embert és boldogan gondolja ismét — már ki tudja hányadszor a fel- szabadulás óta — „de jó is, hogy annak a világnak már vége.” Aki novellában ilyent tud írni, az feltétlenül tud úi hazánk új életéről, újtípusú embereiről regényt is, olyant írni. amely nevel és szórakoztat egyszerre, amelyben a tartalom és a forma szoros egységben a legjobban kiegészíti egymást és olyan pártos mű kerül az olvasó kezébe, amely a legmagasabb művészi és szórakozási igényeket is kielégíti. Az olvasóknak azonbsn arra kell gondolni, hogy ilyen mű létrehozásában nekik is közre kell működni. Ha az olvasóér- tekez'etek, ankétok résztvevői ezt nem felejtik el és mindenki elmondja véleményét, akkor irodalmunk fejlődése biztosítva van. A tanácsok feladata most az, hogy alakítsák meg a helyi ,,kŐnyvhét”-bizottságokat, a népművelési ügyvezetők, a népkönyvtárosok és a tömegszervezetek vezetőiből1. Ezek feladatai jól megszervezni az olvasómegbeszéléseket, könyvkiállításokat, könyvvásárlásokat. Széleskörű propagandával kell felkelteniük az olvasók érdeklődését, a megbeszélések, ankétok iránt. Ha az írók, az ille+ékes szervek és az olvasók egyaránt lelkesen készülnek erre a hétre és az meghozza a kívánt eredményt, ennek egész magyar irodalmunk és könyvkiadásunk fejlődése, tehát végső fokon az olvasók fogják hasznát látni. SZABAD NOGRAD Az MDP Nóqrádmeqyel Párt- bizottságának lapja Felelős kiadó: Hajdú József Szerkesztőse^ As kiadóhivatal- Salgótarian Rákóczi u 92 Telefon: felelős szerkesztő 30 tpart. mezőgazdasági és kultúmovat 53. kiadóhivatal 430 Szikra f.apn vnmda Budapest. Rőkk Szilárd-utca 8. f, 7.: Kulcsár Mihály
