Szabad Nógrád. 1953. szeptember (9. évfolyam. 70-78. szám)
1953-09-26 / 77. szám
2 SEABABI IVÍ)(;r1d W53 szeptember 26. A Szovjetunió és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megbonthatatlan barátsága A szovjet kormány és a Koreai Népi Demokratikus Köztár. saság kormányküldöttség« kötött szeptember 11-től 19-ig tár. gyalások folytak Moszkvában. A tárgyalások során megvitatták a Szovjetunió és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közti baráti kapcsolatok továbbfejlesztésének és erősítésének mindkét félt érintő kérdéseit. Külön figyelmet fordí. tottak annak a gazdasági segélynek kérdésére. amelyet a Szovjetunió nyújt a koreai népnek. A tárgyalások során megvitatták annak az egymilliárd rubelnek felhasználására vonatkozó kérdéseket, amelyet a Szovjetunió kormánya ellenszol. gáltatás nélkül juttatott a Koreai Népi Demokratikus Köztár. 6aság háború pusztította gazda, sága helyreállításának szükségleteire. A továbbiakban a szovjet kormány figyelembevéve a koreai népi demokratikus köztársaság népgazdasága helyreállításával kapcsolatos halaszthatatlan feladatok teljesítésével járó nagy és elkerülhetetlen kiadásokat, haladékot adott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kor. mányának a Szovjetunió által korábban nyújtott összes hitelek megfizetésére, és úi kedvezményeket. feltételeket állapított meg a hitelek törlesztésére. G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szeptember 19-én a Kremlben ebédet adott a Koreai Népi De- nokratikus Köztársaság kor- nányküldöttségének tiszteletére. Az ebéden G. M. Malenkov beszédet mondott. Malenkov elvtárs beszédében megállapította, hogy a dicső koreai és kínai hazafiak Korea mezőin vívott hősi harcukkal igen érzékeny csapást mértek a reakciós erők messzemenő terveire, amely tervek ai*ra irányulnak, hogy elnyomják Ázsia és a csendesóceáni térség népeinek a nemzeti szabadság és függetlenség útján történő előrehaladását. A koreai fegyverszünet szemléltetően megmutattál, hogy a békeszerető népek kivívhatják az elmérgesedett nemzetközi problémák kellő megoldását, ha l<öz- ber kitartást és állhatatosságot tanúsítanak. Megbocsáthatat! an volna azonban, figyelmen kívül hagyni az agresszív erők új keleti cselszövéseit. E cselszövések célja teljesen világos: felborítani a koreai fegyverszünetet, kiélezni a helyzetet Ázsiában és a Csendes-óceán medencéiéiben. G. M. Malenkov beszédében ismertette az ezzel kapcsolatos amerikai próbálkozásokat, majd így folytatta: „Annál nagyobb felelősség kárul mindén béke- szerető erőre, ezek az erők az egész világon, így a Keleten is, az uralkodó nemzetközi feszültség további enyhítését szolgáló új erőfeszítések kiindulópontjává tehetik a koreai fegyverszünetet és meg is kell ezt tenniük. Az objektív feltételek lehetővé teszik Kelet haladó társadalmi erőinek, hogy Ázsiát a béke erődjévé tegyék és forrón kell óhajtani, hogy Ázsia vaiameny- nyi népe sikereket arasson ennek a nemes feladatnak a megoldásában G. M. Malenkov elvtárs befejezésül a kormányküldöttségen keresztül tolmácsolta a hős koreai népnek valamennyi szovjet ember szívélyes baráti érzéseit. „A Szovjetunió — mondotta — minden eszközzel segíti a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, hogy behegeszthesse az intervenciósok ütötte sebeket.” A beszédre Kim Ír Szén elvtárs. a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke válaszolt. Beszédében köszönetét fejezte ki azért a nagy segítségért, amelyet a Szovjetunió nyújtott és nyújt a koreai népnek. Megállapította. hogy a koreai nép győzelmében egyik döntő feltétel volt a Szovjetunió és a világ demokratikus erőinek nagyarányú segítsége. Kim ír Szén megállapította., hogy a jelenlegi tárgyalások eredményeként nyújtandó új nagyarányú szovjet segítség hozzájárulást jelent majd a koreai kérdés békés rendezésének, Korea békés egyesítésének, valamint Ázsia békéjének és biztonságának megteremtéséhez. A Szovjetunió az új világháború veszélyének elhárításáért Az ENSZ szeptember 21-i teljes ülésén A. J. Visinszkij, a Szovjeutnió küldöttségének vezetője beszédet mondott. „Az új világháború veszélyének elhárítását és a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló intézkedésekről.” A. J. Visinszkij beszéde isme. ékes bizonyítéka volt a Szovjetunió tántoríthatatlan békepoH- tikájának. Ezt bizonyítja a szovjet küldöttség határozattervezete: „A közgyűlés megállapítja, hogy a fegyverkezési hajsza számos országban nemcsak, hogy nem csökkent, hanem még nagyobb arányokban folytatódik s a tömegpusztító fegyverek, az atomenergia ilyen irányú felhasználásának legutóbbi eredményei alapján még pusztítób- bak és sokmiltió emberre veszélyesek lesznek. Az új világháború veszélyének csökkentése a béke ás d népek barátságának megszilárdítása céljából a közgyűlés bejelenti az atom- és hidrogén- fegyver, valamint más tömegpusztító fegyverfajták feltétlen eltiltását és megbízza a Biztonsági Tanácsot, tegyen haladéktalanul intézkedéseket olyan nemzetközi megegyezés előkészítésére és megteremtésére, amely biztosítja a szigorú nemzetközi ellenőrzés megvalósítását e tilalom betartása fölött. Javasolja a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának: az Egyesült Államoknak, a Szovjetuniónak, Nagy-Britanniának, Franciaországnak és Kínénak, amelyek legfőképpen felelősek a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért, hogy egy év alatt egyharmadával csökkentsék fegyveres erőiket és javasolja a Biztonsági Tanácsnak, hívjon össze a legrövidebb időn belül nemzetközi értekezletet annak érdekében, hogy valamennyi állam végrehajtsa a fegyverzet csökkentését. Elismeri, hogy a katonai légi és haditengerészeti támaszpontok létesítése idegen államok területén fokozza az új világháború veszélyét és az államok nemzeti szuverenitásának és függetlenségének áldásosához vezet. A közgyűlés javasolja a Biztonsági tanácsnak tegyen intézkedéseket az idegen területen lévő katonai támaszpontok megszüntetésére Elítéli azt a néhány országban folytatott propagandát, amely a népek közötti ellenségeskedés és gyűlölet szífasárh és az új világháború előkészítésére irányul, felhív minden államot, hozzon intézkedéseket az ilyen propaganda megszüntetésére, amely nem egyeztethető össze az ENSZ alape'veivel és célkitűzéseivel. A pártmunka tapasztalatai ★ A határozatok ismertetése a hugyagi népnevelők sikerének alapja A balassagyarmati járásban Hugyag község vezet a mezőgazdasági munkákban. Nézzük csak meg, hogyan érte el a község ezt az eredményt. Érdekes története van ennek az elsőségnek. Valamennyi szerv összefogott Hugyagon, a munka mielőbbi elvégzéséért. A pártszervezet és a tanács szoros kapcsolatát igazolja az a tény, hogy nincs egy végrehajtóbizottsági ülés sem, amelyen ne lennének jelen pártvezetőségi tagok. De a siker eléréséhez nagyban hozzájárult a népnevelők odaadó, fáradságot nem ismerő munkája. A pártvezetőség a 38 népnevelővel kéthetenként megbeszélést tartottak hiszen nagy feladat vár rájuk: nekik kell megmagyarázni a községben azokat a nagy horderejű határozatokat, amelyet pártunk szabott meg népgazdaságunk továbbfejlesztésére, a dolgozók anyagi és kulturális körülményeinek megjavítására. Soha ilyen lehetőségük nem volt még népnevelőinknek — különösen az aigitációs érvek szempontjából — nem rendelkeztek ilyen gazdag, a dolgozók problémáival közvetlenül összefüggő érvelési lehetőségekkel, mist most. Napról napra jelennek meg a kormányhatározatok, amelyeket tu- datosítaniok kell a dolgozókkal. S a hugyagi népnevelők eddig, a sok munka ellenére is megáll- ták helyüket. Ba!la István arról beszélt, hogy felosztották maguk között a községet Egy népnevelőre 10—12 ház jutott. A szomszédok vasárnap délutánonként összejönnek egy-egy ház előtt, s a népnevelővel együtt barátságos beszélgetés formájában vitatják meg mit is jelent a községnek a legújabb kormányhatározat. Ilyenkor aztán sokkal jobban felvetődnek a problémák, mert nem érzik magukat feszélyezve a dolgozók. Bátran, természetesen mondják el a népnevelőknek véleményüket. Nagyban segíti a népnevelőket munkájukban az egyéni példamutatás. Bállá István úgy igyekszik, hogy ne valljon szégyent dolgozótársai előtt. Négy és fél hold földje van, s most egy házat épít. De nem akar lema radni az őszi munkálatokkal sem. A napraforgó és a kukorica már le van törve, elvégezték a tarlóbántást is. Most igyekszenek a régi házat lebontani — ősszel fel is akarják még építeni — mert a burgonya kiszedésével sem akarnak elmaradni, hogy ezután idejében megszántsák a földet. Ball® István tudja, hogy az egyéni példamutatás a leghatásosabb agitációs eszköz. így született meg ez a nagyszerű eredmény. A községben már 150 holdról letörték a kukoricát, és 30 holdról a szárbetakarítás is megtörtént. Nagyon jól termett az idén a napraforgó. Mind a 30 holdról letörték miár a hatalmas fejeket és 8 holdról betakarították a napraforgó szárát is. A szorgalmas hugyagi parasztok 160 holdról felszedték a burgonyát. Eddig 235 holdat trágyáztak meg, s 50 hold mély- valamint 50 hold vetőszántáissa! büszkélkednek. 10 holdon őszibúzát, 8 holdon a rozsot, 40 holdon pedig az ősziárpát vetették már el. Az állatok fokozottabb ellátása érdekében 6 holdon őszi takarmánykeveréket, s 1 holdon őszi lucernát vetettek. Emellett napról napra nő a dolgozók igénye. Eddig csaknem mindenki igyekezett megszabadulni földjétől. Egymásután váltak meg tőle. Most ai 10 százalékos beadási .és 15 százalékos adókedvezmény után egyre-más- ra igénylik a földel A község 88 hold tartalékterülete kevésnek bizonyult. „Ha még egyszer ennyi lenne, akkor is elkelne" — mondja mosolyogva a mezőgazdasági előadó. Antal István, 12 holdas, dolgozó parasztnak ezer, Boros István 5 holdas dolgozó parasztnak pedig szintén ezer forintot engedtek adójából. Érdemes, a földigény- lés. Meló Mihály három és fél hold főid tulajdonosa, a 10 százalékos beadási kedvezmény után kukoricából 58, napraforgóból 15, babból 10, burgonyából 188 kilogramm ai beadási kötelezettsége. Hát hogyne bérelne még földet. Egy hold 430 négyszögölre adta be az igénylést a tanácshoz. Farkas János is úgy gondolkozik, hogy a három hold mellé, jó volna még. Egy hold 800 négyszögölt igényelt ő is. A beadás! kedvezmény sokat jelent a községnek. 350 mázsa kukoricát, 160 mázsa napraforgót, 350 Szeptember 17-től került sorra ai Második Békekölcsön harmadik sorsolása. Nógrád megye dolgozói közül számos dolgozónak húzták ki kötvényét. Gyebnár László kisterenyei vájár már elhatározta feleségével, hogy a megvett házhelyre házat építenek. A Gyeb- nár-család már 5000 forintot ta_ karftott meg a ház építésére. Most örömmel vették tudomásul, hogy 10.000 forint boldog mázsa babot, és 24 vagon burgonyát kellett volna a községnek beadni. Most 315 mázsa kukoricát, 144 mázsa napraforgót, 315 mázsa babot és 21.5 vagon burgonya a beadási kötelezettségük. A különbség — 35 mázsa kukorica, 16 mázsa rtaipraforgó, 3.5 mázsa bab, 2.5 vagon burgonya — most már a dolgozók jólétét emeli. Többet is vásárolnak Hugyagon, különösen, mióta megtörtént az árleszállítás. A földművesszövetkezetekben az ár" leszállítás előtti napon 900 forint volt a bevétel. Ezzel szemben 7-én 3460, 10-én pedig 4150 forintra emelkedett a forgalom. De sorolhatnánk tovább ai napokat. Mindég magasabb forgat” mat látunk a kimutatáson. Több bakancs, szappan és fehérnemű fogy el. Hát persze, most minden hatodik szappan után, a megtakarított pénzen újat vehet a dolgozó. Eddig a fehérkenyeret bizony sokan drágának találták. De most mindenki azt viszi. A‘ balassagyarmati járásban, a községek közötti versenyben — az őszi mezőgazdasági munkálatokban — Hugyag vezet. A ta- nácsházán vörös zászló hirdeti, hogy a második helyről az első helyre küzdötte föl magát a község. Nem szabaid azonban azt gondolniok, hogy ezzel megtettek mindent. Továbbra is igyekezniük kell, mert Nógrádkövesd nagy léptekkel halad utánuk. Éppen ezért szükséges, hogy a népnevelők eddiginél még jobban ismertessék a kormányrendeleteket. Azt kell elérniök, hogy egyre több legyen azoknak a dolgozó parasztoknak a száma, akik felvilágosítást, tanácsot kérnek a népnevelőktől hogy mindig jobb és jobb eredményeket érjenek el aiz őszi mezőgazdasági munkákban. — Honfi — nyertesei. A hír hallatára Gyebnár elvtárs családja megbeszélésre ült össze, s elhatározták, hogy tavasszal megkezdik az új otthonuk építését. Juhász látván, Magyamándor község lakosa, vasárnap vette tudomásul, hogy 100 forintos kötvényét 10.000 forinttal húzták ki. A család mindjárt elhatározta, hogy a nyert összegből, s a megtakarított pénzből új családi otthont építenek. Kamatostól visszakapták A KAPUN TÚL Hugyec Ferenc. így hívják azt a 17 holdas dolgozó parasztot, akit otthonától — Szurdok- püspökitől Pásztóig — Csécsitől Jobbágyiig — mindenki úgy iámért, mint a környék legjobb gazdája, mint ak| a becsületes munkát mindennél elöbbrevaló- nak tartja. Úgy Ismerik, mint akire érdemes hallgatni, érdemes példáját kővetni. ★ Ne.m mindig volt ez így. Azelőtt? — Ez a magas, széles- vállú, szikár ember, akit a fölöttié élszáÜó évek megtörték, délcég járását nehézkessé tette, 'széles vállát meghajlította, fejét ezüstös színűvé változtatta, arcára mély barázdákat szántott, Cz az ember valamikor életének minden mozzanatával, szivének minden dobogásával annak élt, hogy legalább a családját, élete legféltettebb kincsét, boldoggá tegye. Milyen küzdelmekét kellett vívnia, mennyi keserűséget kellett lenyelnie; a deresedé! haj, ai hajlott hát, mindezt elmondja. Benne van ebben a holnaptól való rettegés, a múlt „elöljáróságától” való félelem, az uzsora hínárjából való örökös menekülés, a tiszta élet felé való nehéz menetelés. Es küzdelmének gyümölcse, ha élete kora alkonyán is, beérett, gazdag, termékeny lett. A takaros, fehérre meszelt portán, •hol sokszínű petónia illatozik, Hugyec Ferenc küzdelmének mindén eredménye teljében van. Boldog élet tanyázik ezen a portán. Az apának méltó kővetője van fiában, Hugyec Gáborban, és fia házasságából friss gyérmekkaicaj tölti meg az udvart László, Gábor és Ferenc ajkáról. Ezek a gyerekek már nem úgy néznek a jövő elé, mint hajdan Hugyec Ferenc nézeti, hanem bizakodóan. Hugyec Ferenc az unokáknak már többet tud adni, mint adott valamikor fiának. Nemcsak a széíeshátú lóVakát, a jól tejelő teheneket, az ékét, ai vetőgépet és a földel. hanem már a tudományt is. László középiskolát jár, a k’seb- bék még az általános iskolába, de a Hugyec család dolgos két kezével már azt segíti, hogy ezek a; gyereke1' biztos jövőt taáljanak maguknak akár a mérnöki aszta: mellett, akár a kórházi műtőnél, akár az egyetem katedráin, vagy éppen a kohók mellett, a bányák mélyén, vagy kinn a földeken. Hugyec Ferenc ma már nemcsak a közvetlen övéiért van, hanem túlnézett portája kapuján és meglátta, hogy az ő gondja a mások gondja Is. Az a melegen dobogó szív, amelv mindig csak azért volt, hogy boldoggá tegye családját, mos* azért *s dobog, hogy boldog legyen annak a nagy portának minden családja, amit úgy hívunk: drága haza! ★ Akkor nézett túl a portája kapuján, amikor a háború sö-ét vihara elvonult hazánk felett és új hajnal virradt a sokat szenvedett magyar népre. Még füstölögtek ai romok, de 5 nekiállt a föld művelésének. Széles hantokat szántott. Eletet adott a földbe. Vitte őt valami, számára addig ismeretlen erő, mindig csali előre. Először addig, hogy a gondosan megművelt földje kiváljon mindenkié közűi. Termése mindjg gazdag legyen. Később aztán addig, hogy a nép, amikor falusi küldötteit megválasztotta, így szólt Hugyechez: „Képviselj te is minket n tanácsban.” Ez az erő — most mér Hugyec is tudja •— a párt voií. Igv lett Hugyec Ferenc járási tanácstag, a mezőgazdasági állandó bizottság tagja. + Az idén is, amikor az ősz első szele végigzörgetett a határon, Hugyec Ferenc leült Gábor fiával, hogy az évi munkájáról számadást csináljon. Ez a számadás mu'atta, hogy a Hu- gyec-c«a!ád becsülettel dolgozott. Beadták az á lamnak járó gabonát: búzát, rozsot, árpát, Maradt utána bőven a családnak is. Teljesítették a burgonya beadást, a napraforgói is. Még a- kukorica van hátra. De a beadásra szánt már ott szárad az eresz alatt még egy hét, ezt is tisztázzák. A tej-, tojás-, baromfi-, sertésbeadás ezévre már náluk feledésbe ment. Már az év elején teljesítették, hogy a nagy munkában ne legyen rá gond. Az adóbefizetésről ott lapulnak a pirosbetűs csekksze - vények. Hugyecék szabad emberek. Nem nyomja vállukat a teher, nyugodtan néznek a következő munka elé. Még a cukorrépa vár betakarításra, meg a; gyümölcsös,. Ez js jól fog fizetni. A cukorrépában nincs egy szál gaz eem, a gyümölcsös ápolt. Kivált a szőlő. Itt nem tudtak megbirkózni a tavaszi fagyhullámmal. Hugyec Ferenc bölcsen, már az idei bő termés méregetésen túl, a holnapba néz. — Akkor hát szálltunk, vetünk — mondta ki ai jelszót, ami a családnak parancs. Hugyec Ferenc elhatározása mozgásba hozza az egész falut is. Hol itt, hol ott szólítják meg: „Nem lesz még korán?” A válasz egyszerű: ,,Nemt Nem írsz korán! Bármikor bekösZönthét az eső és akkor már késő lesz! Nem i« azért kérdezik, őt, hogy tán kételkednének benne, csak éppen, hogy mondjanak valamit. Követik tettét, mert megtanulták, aki még eddig követte, nem járt rosszul. ★ Ez még a tavasszal volt. Mint áüandóbizottsági tag — aiki felfogja a nép rnegbizaíéaá- nak minden felelősségét — látta a sajátján., hogy felfagyott a főid. A zölde'ő vetés, égv lehel- letnyire megsárgult. Henger kell neki. — „De vájjon — marcangolta a gondolat —, meglál- ják-c a többiek is?” Elvégezte a magáét és bejártai majd a, fél járást. Nem az országúton ment, se nem az ösvényeken, hanem dülőről-dűlőre járt, megnézte a földet, aztán bemen! a faluba. Hol vitatkozott, érvelt, hol korholta 0 lemaradókat azért,, hogy mindenütt elvégezzék a hengerezésí. Csecse községben a tanácstitkár azzal fogadta: „Kicsoda maga? Mi köze magának ahhoz?” Hugyec bizonygatta, hogy jót akar, igazolta, hogy tönkremehet a termés, ha nem henge- rezft. A tanácstitkár meg csak végignézte: „Ez a csizmás, ösz- hajú, nagybajusza, hát már ez is dirigál? Mit ért ez a hivatalhoz.” De Hugyecot nem olyon fából faragták, akit egy ilyen — most már ő gondo;ta — faiaktól meg- íehéredeft, papír.«? gú ember eltéríthet szándékától. Es győzött is. A parasztok ő^ hallgatták meg. Amerre járt a határban, mindenki hengerezett. Egy hét mulva tért vissza körútjáról családiához. Es. ekkor arcán a, barázdák minthai kisimultak volna, a tekintete i-s nyugodtabb lett. Most is siet a magáéval. Otthon jól tudják, hogy nemcsak az eső miatt j&arkodik, mert amikor tiért saját földje legmagasabb pontjárai. szemei a távolban kuta‘n«k. Nyugtalanul tekint körit! és ez a tekintet azt kérdi: „Ugyan vetnek-e?” Saját, falu iát, Szurdokpüspökit már rendbetette. A minap fogadó órát tartott. Vasárnap ismét. És itt, amikor meghallgatja a beszélőt és mér mindent gondosan feljegyezgetett, szinte útra* valöul adja választójának: „Aztán iparkodj a szántással, meg a vetéssel, mert jönnek az esők...” ér Ez az ember, akinek a szíve melegén dobog, most már nemcsak a családjáért, hanem az egész hazájáért, akinek cselekedete magával visz egész környékeket, akinek aranyat ér két keze munkája, olykor-olykor mély fájdalmakat okozó tövisekbe lép, amit rideg, lélektelen, elfásult emberek fesznek az útjába. De mondja el ezt ő maga: Úgy éreztem, mintha nehéz tehertől könyebbü'.tetn volna meg, amikor egyik este azt olvassa fiain, hogy a kormány Intézkedés?■; után adókedvezmény is ért bennünket, dolgozó pa- rasztokat. Aztán jött az adó- felülvizsgálat. Örült minden paraszt, én magam is, Az ő örömük nekem is öröm volt. De külön öröm volt ez számomra, hiszen megvan rá az okom. 1951-ben 19 holdam, után 2471 forint volt az adóm. Aztán a tagosításnál 19-ből 'eadtam. 2 holdat, így tett 17 ho'dam, az adóm. meg felment 8570 forintra. Ereztem, nehéz, nagyon nehéz lesz. A kormánynak látni Kei, ezt. Es valóban, a kormány meg is látta. Kitört a községbe a pénzügy; kiküldőit. Azt mondom neki: ,,Sokailom az adóm." Az meg csak nézi a papírokat, *
