Szabad Nógrád. 1953. szeptember (9. évfolyam. 70-78. szám)

1953-09-02 / 70. szám

4 ««AUA« mUcR'ä» 1953 szeptember -2. Művészeti fe lődésünk néhány kérdéséről A rétsági járás MHK-munkáinak hiányosságai A kuli úrversenyéi; évről évre nagy lökést adnak egy-egy te­rület művészeti fejlődésének. A falusi, üzemi csoportok szem­pontokat bírálatot kapnak, a közönség látja a hibákat, 1 tűnik: hol gyeng’bb a fejlődés üteme, mi az, amin a legsürgő­sebben kell segíteni. A II. kui- túrverseny eredményeit annak­idején mélyrehatóan elemeztük, eok idő telt el azóta és most «r közeledő téti verseny előkészületei időszakában fontos, hogy fel­mérjük megyénk helyzetét a kul­túra fejlesztése, a művészeti ágak izmosodása szempontjából Mindenekelőtt meg kell álla­pítanunk, hogy a szakszervezeti és fa’usi csoportok növelése, munkájuk színvonalának eme­lése terén értünk ei eredménye­ket. A SZOT és a népnevelés szervei rendszeresen ellátják a csoportokat szakmai anyaggal, műeorfii''etekke!. A helyi népmű­vészeti kincsek feltárása is szer­vezettebben indult meg. Az Or­szágos Filmharmótiia helyi ér­dekeltséget szervezett, amelyen keresztül szorosabbá fűzi a fő­város és Salgótarján között a színházi, opera, hangverseny műsorok szervezése terén eddig laza kapcsolatokat. Néhány szakszervezeti együt­tes egyénileg is kiemelkedő sike­reket ért el: a bányász férfikó­rus megnyerte a szakmabeliek országos versenyét. Nagy siker­re! szerepelt az acélgyári kórus is a döntőn. Sajnos, a zeneka­rok mindenütt lemaradtak. Színjátszóink is Ka tovább vizsgáljuk művé­szeti etetünk fejlődésének moz­zanatait. egyre több hiányossá­got kell felfedeznünk. Sajnos, az előbb említett eredmények is csak töredékek a mego datlan feladatok mellett: ezt tárgyila­gosan meg kell állapítanunk, artéfkül. hogy lebecsülnek az elért sikereket. Mindenekelőtt hiányzik a tervszerű irányító és fejlesztő munka kuUúregyütteseink körében. Sem a SZOT, sem a népművelési szervek nem igyekeznek állandó összműködésre. Ennek következ­tében tevékenységük ötletszerűen a pillanatnyi feladatok megoldá­sára szorítkozik: egy-egv köz­ponti műsor gyors megszervezé­sére, alkalomszerű kuHúragitá- c:óra. Megszűnt az egyesített népi zenekar szakmai segítése, nevelése. Megyénknek nincs egyetlen tagozatos zeneiskolája, megoldhatatlannak tűnő feladat egy állandó jellegű megyei népi együttes életrehívása, amely nép­rajzi kincseink felelevenítése és ápolása térért felmérhetetlen szolgálatokat tehetne. Hiányzik a dolgozók ízlésé­nek tervszerű nevelése, a meg­felelő hatású művészi propa­ganda is, A nemrég itt járt Ba­lassa nép: együttes műsoré, alig 150-en nézték végig. Pedig a közönséget érdekli a népi tánc, zene és színjátszás. Az Állami Együttest pl. zsúfolt ház nézte végig. A hibát azonban mi követtük el. nem mozgósítot­tunk a saitón, üzemi kuítúrfe’e- iősökön keresztül, a szervezés­ben a népművelési osztály ma­gára maradt. A népművelési osztály és az üzemek kuitúrfelelősei ’ között a kapcsolat rossz. Meglehetősen hibásak maguk az üzemek 's, amelyek igyekeznek hatáskorileg éles válaszfalat vonni a SZOT és a népművelési szerv között, pedip- utóbbiak minden­képen gazdái a megye kulturá­lis fejlesztésének, tehát feltétle­nül tanácsadó, irányító jogaik, sőt kötelességeik vannak az üzemekkel szemben. De hibás maga a népművelési osztály is, amely nem igyekszik az üzemek Kultúrosait magaköré vonni, megbeszéléseken tisztázni a jó- elő.re mutatkozó feladatokat. Ezért a nagyobb megmozdulá­sok idején felesleges kapkodás nézeteltérések nehezítik a mű­sorok szervezését. Mondhatni két „vonal1’ alakult ki a „SZOT-vonal" és a „tanácsi vo­nal”. Ez természetesen helyte­len, mert a kultprforrad-ilom fejlődésében csak egy vonal le­hetséges és minden szervnek egyetlen kötelessége az. hogy ezt az egysége* „vonalat’1 tá­mogassa. Nem mondhatni, hogy közöny mutatkoznék a kezdeményezé­sekkel szemben, mégis j távo- labbfekvő célok nélküli irányí­tás következtében ezek elsik­kadnak, megsemmisülnek. Né­hány hónappal ezelőtt írói mun­kaközösség alakult az MSZT kebelében, dícséretremétó cé1- kitüzésekkel. Rövid idő múlva azonban meg is szűnt anélkül, hogy bármily téren produkált volna valamit is. Több esetben merült fel egv központi szim­fonikus. vagy méginkább: eszí- rád zenekar felállításának terve, mert ludvaiévőleg Salgótarján­ban n’rics komolyabb teljesítmé­nyű hangversenyzenekar. Bi­zony egészségtelen sovinizmus volt az, »mi mindig megakadá­lyozta. hogy megvalósuljon ez «az öt’et. A Gördülő Opera két előadástól eltekintve, városunk­ban hosszú hónapok óia nem volt egyetlen hangverseny, iro­daim' est sem. .a vendégs e- replő együttesek (Vasas, *stb.) mindég vegyes műsort adtak, ami pillanatnyilag szórakozta­tott. de a tömegízlés nevelését nem mozdította kellően elő. Mivé*! nem kielégítő az üze­mek és a népművelés közJ kap­csolat, utóbbi kénytelen a leg­apróbb szervezési prob'émákkal maga bíbelődni, mert hiányzik a népművelési munkában oly nélkülözhetetlen aktívahálózata, így ideje sem marad, hogy gon­dolkozzék a nagy hiányosságok felett és bár egyénileg mindenki lá'Zas-an dolgozik, a művészeti ágak fejlődése egyhelyben áll. A napokban a megye művészeti előadója például fé! napon át maga szórt cédulákat egy pro­paganda autón járva f kiíró! falura. Ez a munkamegosztás tel jesen helyte en és hasonló ahhoz, amikor a mesében ágyú­val akartak verebet lőni. így irányítani $ a feladatokat át­fogni nem lehet. A Központi Vezetőség hatá­rozatán alapuló kormányprog- ramm még fokozottabb mérték­ben kívánja kielégíteni dolgozó népünk kulturális és művészeti igényeit. Ma már a legszeré­nyebb beosztásban dolgozó is világos, kritikai érzékű, öntuda­tos ember, aki tudja, hogy mi a különbség a művészi és glos­es es, rögtönzött és elmélyült előadások között. A felszaporo­dott könyvtárak, mozik közön­sége egyre igényesebb, egyre többet követel tőlünk nemcsak mennyiségben de elsősorban a művészi munka minőségében. A dolgozókat ma már nem elégíti ki a rögtönzött csasztu-skák, stílszerűtlen ru­hákban eljárt, jól-rosszu' beta­nult táncok műsora. Sa’gótar- jánban j Petőfi-téren hetenként megismétlődő műsorokkal kap­csolatban is egyre több jószemű helyes kritikát hallani. Erősen fel kel! készülnünk, hogy helyt­áll junk a kritikával szemben. A népművelési Osztálynak és a SZOT-nak pedig össze kei 1 fognia, hosszúlejáratú tervet kell a művészeti együttesek fej­lesztésére kidolgozni é& minden erővel azon keil lenni, hogy ezt a tervet maradéktalanul végre­hajtsák. Az esetenkénti, ötlet­szerű munkának itt ép oly ke­véssé van helye, mint népgaz­daságunk bármely területén Pra vorinszky Lajos, művészeti szakreferens. A járások közötti MHK-versenyben a rétsági járás a r. utolsó helyen kullog, ami azt bizonyítja, hogy a rétsági járásban elhanyagolják az MHK-niunkát. A testnevelési és «port- bizottságok feladnia, hogy területü­kön szervezzék, irányítsák, segítsék és ellenőrizzék az MHK testnevelési rendszer munkáját. Ez azonban nem mutatkozik meg a rétsági járásban. Fábián elvtárs. a rétsági T5B elnö­ke nem ad konkrét segítséget az MHK-munkákhoz, egyedül akar el­végezni mindent. Viszont a gyakoi- lat azt mutatja, hogy MHK-el len- őrző bizottság nélkül ezt a feladatot nem lehet elvégezni. A rétsági járás ellenőrző bizottsá­ga papíron megvan, azonban igen kevés ahhoz, hogy az At H K -előirány­zatukat időre teljesítsék. Galambos Géza és Réké.si Szilárd elvtársaknak, a rétsági TSB MHK ellenőrző bizott­ság tagjainak komoly segítséget kell nyújtani a járás MH K-munkájának, mert így a járás nem tudja elő­irányzatát teljesíteni. Kiszállásaikkal segíteni kell a sportkörökben folyó MHK-nuinkát. nem pedig arra hivat­kozni. hogy nincs idejük az MHK- rminkával foglalkozni. A rétsági já­rás előirányzata: új próbázó 14« fő. jelentkezeti 18 fő. Ismétlő próbázó előirányzat 50, jelentkezett 15 *fő. Ez megmutatja, hogy milyen munka fo­lyik a rétsági járásban. Általában a többi járásokban már mindenütt a 100 százalékhoz közelednek a tel­jes próbázók területén, viszont a rét­sági járásban még mindig csak a jelentkezéseknél tartanak. Kivételt képeznek az általánosiskolák, ahol kielégítő munka folyik. Nagyban hát­ráltatja a rétsági járás MHK-mun- káját. hogy a sportkörökön belül nem kíelé.gítő a munka. Bizonyítja ezt az is. hogy olyan sportköröknél, mint a rétsági, diósienöi, romhányi, ahol megfelelő felszerelés áll rendel­kezésükre. az MHK-munkát teljesen elhanyagolják. • De nagyban hátráltatja a járás MHK-munkáját az is. hogy a havi jelentést a sportkörök határidőre nem küldik be, de vannak olyan sportkörök is. ahonnan egyáltalán nem érkezik havijelentés, s így ter­mészetesen nem is folyhat a sport­körben MHK-munka. A rétsági járás legyen azon. hogy az elkövetkezen­dő időben kijavítsa ezeket a hiányos­ságokat. először is az MHK-ellen- őrző bizottságot aktivizálja. Hogy a sportkörök megfelelő segítséget kap­janak. De a sportkörökön belül is számolják fel a hiányosságokat és fogjanak hozzá komolyan az MHK- munkához, hogy év végére ne az utolsó helyen kullogjanak, hanem az elsők között legyenek. Természetesen ehhez a munkához kérjék a járási DISZ-bizottság. valamint az alap­szervezetek segítségét, hogy megfe­lelő aktívák bekapcsolásával a rét­sági járásban az MHK-munka meg­javuljon. SPORT - sorokban SZTÁLIN VÁROSI ÉPÍTŐK— SALG. BÁNYÁSZ 3:1 (1:0) Sztálin városban mérkőzött vasár­nap a salgótarjáni NB I-es csapat, ahol 3:l-es vereséget szenvedeti, A salgótarjáni csatárok nem lőnek eleget kapura, s a legjobb helyzetek­ben is körülményeskednek. s határo­zatlanok. Ezen a téren kell javulás­nak beállni, hogy eredményesek le­hessenek Bablena, Lahos, Opovft» Vi- lezsál és Vasas. SALGÓTARJÁNI VASAS—BUDA- PESTI LOKOMOTÍV 2:0 (1:0) Mintegy 2500 néző előtt mérkőzött a két csapat. Ezen a mérkőzésen igen jól játszottak a tariáni NB II- esek. Szinte tapsra ragadtatta Időn­ként a nagyszámú közönséget a tar- iániak játéka. De sokszor tapsoltak Pólóénak, a budapestiek kapuvédőie ragyogó védésének is. Az első fél­időben a hazaiak Nagy révén sze­rezték meg a vezetést. Ez a vezetés azonban nem volt meggyőző, mert volt helyzetük a vendégeknek is Azonban Csalónak ezen a mérkőzé­sen szinte lehetetlen volt gólt rúgni. .Sokszor már gólt kiáltott a közön­ség. amikor Csala nagy bravúrral szedte le a felső vagy az alsó sa­rokra tartó labdát. A második félidő elején a vendé­gek sokáig szorongatták a Vasas ka­put. de nem «tudtak gólt elérni, mert a budapestiek csatárai minden hely­zetet túlkombináltak. Ebben a játék­részben ugyancsak Nagy volt ered­ményes és így végeredményben a Vasas 2:0 arányban nyerte meg ezt a mérkőzést. Jók voltak: Csala. Cstncsik. Jatt- csó és Tóth, illetve Pólóc, Bárkányi és Lőcsei. SALGÓTARJÁNI VASAS II —SALGÓ­TARJÁNI BÁNYÁSZ II 1:0 A két csapat találkozója jó mér­kőzést hozott, amelyen a vasasok győzedelmeskedtek a bányászok^ fe­lett. A mérkőzés nagyobb részében a bányászok irányították a játékot, de csatáraik nem tudták bevenni Hartmann kapuját. Pál kerti- Gyula, a MÉSZÖV dolgozója a hét mérkőzésről Végignéztem a Salg. Vasas ti— Bányász II és a Salg. Vasas- Budapesti Lokomotív mérkőzést. Az első mérkőzésen meglepett a tarján« NB 1-esek tartalékainak meddő játéka, akik nem tudtak gólt lőni. pedig állandó fölény­ben játszottak. Hiába a jó játék, ha nem lőnek gólt a csatárok, akkor elvesztik a mérkőzést. Ez­zel szemben a ritkább Vasas tá­madásokból elért egyetlen góllal is meg tudták nyerni a mérkő­zést. A két csapat játékosai közül tetszett Agócs. Horvát és Kovács játéka. De jól rombolt a Vasas II védelme is. Az NB II-esek találkozóján meglepett a Salgótarjáni Vasasok hosszú, előreadott labdákkal szőtt támadásai, és jó Összjátékuk. Ez föltétlenül nagyban segítette elő győzelmüket a Budapesti Loko­motív ellen. Félidőben még úgy' gondoltam, hogy nem tudják megtartani vezetésüket a hazaiak, . de a második félidőben Csala hallatlan szerencséje és Nagy második gólja azután megdöntöt­te állításomat. Jgy teljesen meg­érdemelten jutott a két bajnoki ponthoz a salgótarjáni csapat. A budapestiek túlkombinálták a ! helyzeteiket. A két csapatból kü­lönösen a fiatal budapesti bal- ! hátvéd, Lőcsei játéka tetszett, aki úgy a védelemben, mint a csa- I társorban igen lói iátszőtt. Szerintem indokolatlan volt a fiatal Tóth lecserélése » Vasas­nál. mert azután nem játszottak olyan jól a hazaiak. Girtl kitűnő szereplése a magyar ifjúsági válogatottban A magyar ifjúslgi válogatott az el­múlt héten Romániába utazott, hogy Összemérje erejét a román ifjúsági válogatottal. A magyar válogatottban helyet kapott városunk kitűnő ifjú­sági női atlétája, Girtl (Gömőri) is. A kétnapos nemzetközi versenyen Girtl igen jól megállta helyét és szép eredményeket ért el. Az első napon 12.000 néző előtt folyt le a ver­seny Ploestiben. A nagyszámú kö­zönség között ott volt Gheorge Vid- rascu .a román minisztertanács ál­éi nőké. Marcel Vlaicu. a román TSB elnöke és Manca Menescu. a statisz­tikai főigazgatóság főigazgatója. A városi TSB elnöke, Gheorge Ungur- canu beszédében a ploesti dolgozók meleg szereíetét tolmácsolta a ma­gyar versenyzőknek és annak a re­ményének adott kifejezést, hogy ez a találkozó is a két nép barátságát és továbbfejlődését segíti majd elő. Országos bányász ökölvívó szpártakiád volt Nagy háton yban, ahol a felnőtt és az ifjúságiak versenye került le bonyolításra. Mintegy 70 versenyző vett részt a döntőkön az ország va­lamennyi bányavidékéről. A mérkőzések eredményei súlycso­portonként: Felnőtteknél: légsúlyban: I. Deák József (Baranya). Harmatsúlyban: 1. Garas István (S. Bányász), aki kiütéssel győzött a döntőben. Pehelysúlyban: 1. Fazekas Béla (Komárom). Könnyűsúlyban: 1. Ujj Endre (Ba­ranya). Kisváltósúlyban: 1. Balogh Miklós (S. Bányász), aki első mérkőzését kiütéssel nyerte, majd a döntőben ellenfelét sorozatos szabálytalansá­gért leléptette a vezető bíró. Váltósúlyban: 1. Legény Kálmán (Dorog). Nagyváltósúlyban: I. Erberskorn László (Borsod). Középsúlyban: 1. Fazekas Béla (Komló). Félnehézsúlyban: I. Váczi Sámuel (Baranya). Nehézsúlyban nem volt induló. Az ifjúságiak versenyében: Papírsúlyban: j. Csonka Jenő (S. A többnapos esőtől alaposan fel­ázott talajon került sor a versenyek­re. amelyeket a magyar fiatalok nyer­tek meg. A kétnapos atlétikai ver­seny végeredménye: férfiak: Magyar- ország—Románia 110:110. Nők: Magyarország—Románia 63:58. összesítve: Magyarország—Románia 173:168. A verseny folytán Várkonyi Zsuzsa 11.8-ra javította a 80 m-es gátfutás országos ifjúsági csúcseredményét. Girtl diszkoszvetésben Serédi 42.3- as dobásával szemben 39.11 métert ért el. így második lett. Girtl figye­lemreméltó egyéni csúccsal szerezte meg a második helyet. Még két do­bása volt 38 m en felül. Gerelyvetésben ts jó eredményt ért el Girti. de itt 29.9 m-es dobásával csak 4. helyezést ért el a fiatal tar­ja ni versenyző. Bányász), aki igen nagy sikert ara­tott bátor belemenéseivel és szép so­rozásaival. Fölényesen nyerte súly­csoportja bajnokságát. Légsúlyban: 1. Dacsev Mihály (Bara­nya). aki nagyszerű hajrában győzte le a tatabányai Taufmannt. Harmatsúly: 1. Handlovics Gusztáv (S. Bányász), aki igen kemény hor­gaival harcolta ki az első helyet. Pehelysúlyban: 1. Szerémi Andor (S. Bányász). A tarjániak legtechniká­sabb versenyzője a nap legszebb mérkőzésén már a középdöntőben az ökölvívás minden szépségét megmu­tatva győzte le a nagykanizsai válo­gatott Horváth Istvánt és Kusz Ti­bor (Zala) versenyzőit. Könnyűsúlyban: 1., Rózsa Attila (Ba­ranya). * Kisváltósúlyban: 1. Kecskés László (Baranya). Váltósúlyban: 1. Balogh István (S. Bányász). Balogh igen szépen har­colta ki a győzelmet minden ellen­fele ellen. Nagyváltósúlyban: 1. Tóth Imre (Nagyba tony). A Nagybátonyí Rá- nvász versenyzője kitűnő erőnlétével harcolta ki a győzelmeket. így meg­érdemelten jutott a bajnoki címhez. NÓGRÁDI JEGYZET M I Z 5 Robog 3Z autó, s az utasa mind szebb és saebb tájjal Ismerkedik meg. Az előbb még Mátraszelén voltunk, most ped'isr már látni a kisvasutak a me! ven a mizserfai bányászok által kitermelt szenet a viilamosniozdorny Kisterenyére szál latja. Amikor elfordultunk a kisite- renyei útról a niizsertaá telep felé, már az első kilométeres szakaszon meglepetés érte a kocsi utasait. Régen esett már az eső, de az útszakasz még)« sá­ros, áf'andóau folyik rajta a víz. Hosszú, legalább 500 méteres szakaszon így van ez. Bosszan­kodik a sofíőr, mert felcsapja kocsiját a sár, bosszankodik az utas, mert sürgős dolga van, de a vizes-sáros úton az autó csak lassan halad. De hát honnan is efed ez a víz. ez a sár? K!ván- csi az utas, kiváncsi a soffőr is. Nem ke-lil sokáig kutatni utána, meri egv-kettő meg lehet ta­lálni a helyét. Mindenki előtt is­meretes. hogv a bányáikban víz van. Onnan a jobb munkakörül­mények megteremtése érdekében a vizet kiszivattyúzzék. A kiszi­vattyúzott víznek el ke’l folvnia, mert különben ellepné a mizser­fai telepet. Erre a célra volt egy „Árok", de az idők viszontag­ságai között az árok tetetett iszappá' és a víz. — mivel sz-'- rét jobbra-batra sétálni — árok hiányában az út közepén folvik. Vájjon jár-e erre az Útfenntartó Vállalat? Már a mizserfai teiepen va­gyunk. A heh-zet itt sem jobb A házak előtt az úttest balolda lan hatalmas bokrok, gazok szol­EK E R F Ä N gáliák a kényelmes árnyékot a csirkéknek, míg az úttest jobb­oldalán, itt is, ott is minden ház előtt egy-egy szemét-, .bucka". Egv ilyen szesnétbucka elég tenne egy szekér fuvarra. Hamu, dinnyehéj, zöldség és hagyma- csutkák. Bűz mindenütt. Az előbb a csirkék, a kacsák örültek a gaznak, itt meg a bacilusok lettek „jó termelőtalajra1", s a legkedveltebb otthonát találta meg. De milyen szép zene van itt A legyek lá'gy zümmögése feszi „kellemessé" a kellemetlen leve­gőt, s a felszedett bacitusokat számítják a mtizserfai dolgozók asztalán elhelyezett ízletes éte­lekre. Azon csodálkozunk, hogy a mizserfai telepfelügveíőség ezt még nem vette-észre, s a sze­metet még nem j.z áhított a d on­nan csak azért, mert nem tud­ják, hogv nálunk „legfőbb érték az ember”. •k Mizserfát mindenki ismeri, nem­csak Nógrád megyében, hanem az ország különböző részein is. Naivon sok dolgozó jött el 'de a Nyírségből és más vidékről, s a földmivelés helyett a bánya­munkát választotta. Ezeknek a dolgozóknak elhelyezésére „le­gén vsiz ál 1 á sok at” b i ztosítótt a k. Három helyen több mint 110 do1- gozót helyeztek el. Az első mind­járt a telepi kórház melteit van. itt három szoba áll a dolgozók rendelkezésére. A szobák egviW szép tiszta, a má’sik piszkos, büdös. A legénvszá'láson sem ismeretlen fogalom a ..sorbanál- lás’1, Több mint harminc dolgo zónák alig három mosdótá) van biztosítva a mosókonyhában a tisztálkodásra. Bár öt mo=dótál van, de abból rendszerint kettő tele van mosott lepedővel, így a dolgozók csak hármat tudnak használni. Vájjon hogyan gon­dolta a legényszállás gondnoka a tisztálkodást? Elég szerinte ez a három mosdótál, vagy nem? Mi azt ajánljuk; azt javasoljuk, hogy a raktáron lévő négv mosdőtá- lat is bocsássák a dolgozók ren­delkezésére. A szobákban karbit- bűz van. Mivei nincsen raktár, kevés a ruhaszekrény, a dolgo­zók a karbitlámpát a ruhájukat — ünneplő- vagv munkaruha — az ágy szélére akasztják fel. En­nek megszüntetésére egy éjtsza- kát a szállás vezetőjének kéne eltöltiem a szotfákbao. No de nézzük a legényszállá- sokat tovább. A másik, — a volt igazgatói lakásban elhelyezett — az már szebb. Tágasabb, világo­sabb iobb a kollektív szellem is. A szoba kollektívájából azonban kivágnak Pap Pál id. és fia ifi. Pap Pál bányászok. Dk bizony elég gvakran (elzavarják a szo­ba csendjét és nagyon sokszor veszekednek is. Ez talán még a legkisebb hibájuk lenne, de na­gyobb az, hogv amikor a bányá­ból hazaiönnek, a szoba köze­pén „pucol iák" a sáros bakan­csot. nadrágot, no meg a raktár helyett a szobában helyezik el mindkettőjük biciklijét is. Jó lenne, ha a legényszáüó vezétői az üzemvezetőséggel karöltve egyszer már megnéznék a le- gényszáiiásokat és a hibákon —■ mel veken lehet segíteni — a legsürgősebben változtatnának. •k Wível a legényszálláson dolgo­zók nem főznek. ígv ennek a szállásnak is '.’an egv étkezdéje lgpn van, mégpedig az Egri Üzemélelmezési Vállalat kezeié- seben. Vallon itt mi a helyzet? Ide is benézünk) Az udvaron na­gyon furcsa szag terjeng. A konyhából kiáradó kellemes étel­szag s a konyhával szemben lévő — alig három méter — WC. irtózatos bűz szagának a „keve­réke”. Érthetetlen,, hogy miért nem hegyezték már a WC-t el a konvha mellől ék máért nem vál­toztattak ezen már eddig is. A konyha tiszta, rendes, de hiányzik az ablakról a szúnyog­háló és ígv a tegvek könnyen sétálnak a nyers, a készételeken, kenyéren. Pedig a „tisztaság fél egészség”. Az ebédlőben naponta átlagosan *110 dolgozó étkezte. Három drb nvoí eszeméi vés asz- la! van benne -j- igaz több nem is férne el, — de az asztalok délelőtt 11 óra után is még a reggeli maradványaitól piszko­sak Ken vérmaradékok, paprika- csutkák, cigaretta dobozok az aszta’on és az aszta! alatt. Vai- jon kinek van ilyen he!ven ló étvágva? De ez még mind sem­mi! A dolgozók kiszolgálására négven vannak alkalmazva. Mégis sok az a nap. amikor a dolgozók sietnek a munkába, vagv onnan hazatérve pihenni, akkor maguknak kell az ételt az asztalhoz vinni, \z astsizonvok sokszor „ráérnek”, s ha va!ak: szól nékik, .hová siet. nem ráér” adják a választ. A dolgozók sok esetben éhesen mennek le a bá- nvába. vagv éhe-ien térnek rúbe- nőre, mert sokszor előfordult, hosrv „nem iutoitf” egyes dolgo­zóknak ebéd van-y vacsora. ★ lm azt hinné az olvasó, hogv Mizserfán minden rossz, ott nem tehet lót taráink Ped'g van Van. nem is akármilyen. Kezdjük azzal, hogy a mizserfai bányászok a bánvászhéten dere­kasan megáilták a helyüket a termelés frontján. Augusztus 21 -ón még csak 7.8, 22-én már 159.8. 24-én 147.7, 25-én, min­den eddigitől eltérően, 212 tonna szenet termeltek napi előirány­zóit tervükön felül. A bányászok becsületesen harcolnak a föld mélyében, néha-néha szórakozni te szeretnének. A szórakozás ki­elégítésére eddig egv kis kultúr­otthon állt a dolgozók rendelke­zésére. Poprádj Gyula, a kultúr­otthon igazgatója merész vállal­kozásba kezdett. Megszervezte g régi kultúrotthon társadalmi munkával történő átalakítását, bővítését. Vannak bányászok „tözsgyökeresek" és „toborzot­tak”, akik a csákány után a mal- teros kanalat, a saroglyát veszik elő, vagv éppen az ács. vagy villanyszerélő munkát végzik Már eddig is a bányászok több, mint 5000 munkaórát töltöttek el a kultúrotthon átalakításán, bő­vítésén. míg a fiatal úttörők 200 munkaórával segítették a kultúr­otthon mielőbbi elkészítését. A iáisadalmi munkával elvégzett munka értéke már is meghaladja az 50.000 forintot. Nagv a lelke­sedés és erős az elhatározás, hogy' szeptember 3-án a bővített kuMűrofíhont átadják rendelte- térének, szeptember hatodikat a bányászok napiát pedig űi kui- túrotthonban ünnepelik meg. A kultúrotthon melóéit úiabh létesítményt is készítenek a lel­kes mizserfajkk. Sport-telepet építenek. Már megkezdték a föld- myni-ák«,f lerakták a fö'd szárí­tásához szükséges vasúti síneket és a társadalmi munkával elké­szített sportpályán szeptember 6-án tartják az első nagyszabású futba! mérkőzésüket. Somogyoári. MEGYEI BAJNOKSÁGÉRT Zp. Építők—Rgy. T.okomotiv. E mér- kőzés elmaradt, mert a Bgy Loko­motív nem jött Pálfalvára. St. Dó/.sa—Forgácsi Bányász 1:1. Nagy küzdelem után igazságos eredmény született. Jobbágyi Vasas—Nbátonyi Bánvász II. 4:1. A jobbágyi fiúk szén játékka! nyerték meg a mérkőzést. Bgy. Építők—Raglyasi Bányász 0:5. A baglyasl csapat kitűnő játékkal még ebben az arányban is megérde­melte a győzelmet. Mátranovák—St. Üveggyár 3:9. A hazai csapat csatárai igen ered­ni ényesnek bizonyultak. Kisterenvei Bányász—St. Tűzhely­gyár 4:!. A_ Zagyvapálfalván lejátszott mér­kőzésen biztosan harcolta ki a győ­zelmet a listavezető kisterenyei csa- rascu. a román minisztertanács al­ja t szott a k. MISKOLCI HONVED—NBÁTONYI BÁNYÁSZ 4:3 (4:1) Nagybátonyban az első félidőben megilletődötten játszott a hazai csa­pat, ekkor 4:l-re elhúztak a vendé­gek. A második félidőben már jól játszottak a bánvászfiúk, s nem sok kellett volna a kiegyenlítéshez. PÁSZTÓI VÖRÖS METEOR— SALG. ÉPÍTŐK 1:0 Délelőtt játszották le ezt a mér­kőzést Salgótarjánban, ahol nagy meglepetésre a vendégek szerezték meg a győzelmet. Igen jól látszot­tak a pásztói fiúk, s győzelmük meg­érdemelt volt. Egy ház sürgősen, haláleset miatt, eladó. Salgótarján. Május 1-utca 21. szám. Azonnal beköltözhető. A 414. sz. Építőipari Vállalat kizárólag budapesti építkezéshez keres: víz. központi fűtés, villany- szerelő, épület-bádogos, szoba­festő és mázoló szakmunkásokat. Jelentkezés XIV., Hungária-körút 177., szakipari telepén. — Ugyan­csak keres kőműves- és segéd­munkásokat budapesti építkezésre. Jelentkezés Vili.. Koszorú-utca 26. Munkaügyi csoportnál. Napi há­romszori étkezés 7.40 F-ért, szál­lás vidéki dolgozóknak díjtalan és havi egyszeri hazautazás díjtala­nul biztosítva. Beköltözhető ház eladó. Balassa­gyarmaton 3 szobás, fürdőszobás hás eladó, melyhői 2 szoba, konvha. für­dőszoba azonnal beköltözhető. Érdek­lődni lehet dr. Nádas Rezső ügyvéd­nél-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents