Szabad Nógrád. 1953. szeptember (9. évfolyam. 70-78. szám)

1953-09-19 / 75. szám

Vtl'ÁG PROLETARJ AI EGYE SÜLJÉT!K! SZABAD NÓGRÖD MDP NÓGRÁDME GYEI PÁRTBIZOTTS. ÁGÁNAK LAPJA IV, ÉVFOLYAM, 75. SZÁM, ARA: 50 FILLÉR 1953 SZEPTEMBER L9. Á kormányprogranfim agitációnk kiapadhatatlan forrása Pártunk ezernyi,, elszakíthatatlan szállal van összekötve a dolgozó néppel. Sztálin elvtárs arra figyelmeztet, hogy a párt csak addig lé­tezhet, amíg szülőanyjával,, mérhetetlen ereje forrásával, a tömegekkel állandó, megbonthatat­lan egységben él és dolgozik. Mihelyt ez a kap­csolat . lazul, a pártmunkában és a gazdasági életben hibák jelentkeznek, a feladatokat nem tudjuk végrehajtani. Népnevelőink azt a^ha.f al­mas hadsereget alkotják, amely mozgékonysá­gánál fogva, annak következtében, hogy ott él a tömegek között, képes ezt » kapcsolatot « legkézzelfoghatóbban megvalósítani. Népneve­lők számára megtisztelő feladat nap mint nap tolmácsolni pártunk szavát, magyarázatot adni a' kérdésekre. Pártunk Központi Vezetőségének június 25—28-i ülése, valamint a kormánypro- gramm megjelenése óta rendkívül megnőtt a lehetősége, hogy népnevelőink e feladatukat még jobban betöltsék. Az agitációs munka jelentőségét pártunk életé­ben tnt sem bizonyítja jobban, mint az 1945-től elért eredmények, a májusi népfrontválasztások, dolgozó népünknek j kormányprogrammra adott helyeslő, lelkesítő válasza. Ahol a pártbizottsá­gok és pártszervezetek helyesen irányították a politikai munkát, ott sikerült a kormánypro­gramul jelentőségét megértetni, a dolgozók fel­ismerték a „Termelj többet — jobban élsz!”-jelszó ártalmát. A margittárói és mátranováki bánya­üzemek ezért is teljesítették túl multhavi ter­vüket. Szirákon, Nógrádkövesden és még több községben a mezőgazdasági munkák eredményei mutatják a jó felvilágosító munkát. Nem egy ter- melöcsoportban, mint Hontan és Cereden en­nek eredménye, hogy a esoportlagok eltávolí­tották » tszcs-bő! az ellenséget, kilépés helyett a csoport megvédésének, megszilárdításának út­jára. léptek. Javult a tömegek között végzett politikai munka olyan formában is, hogy egyes helyeken a dolgozók által felvetett panaszokat a népnevelők továbbították a pártszervezetek­hez, tanácsokhoz. Palotáson és Erdőkürtön „kérdés-fele'et”-esieket rendezlek, ahol azonnal intézkedtek is a dolgozók ügyes-bajos dolgai­ban. Egyes helyeken, mint a Salgótarjáni Acél­árugyárban és a Tűzhelygyárban sok gondot fordítanak arra. hogy a népnevelők állandóan tájékozottak, felkészüllek legyenek. Pártszervezeteink politikai munkája azonban egészében még nem kielégítő, nem él azzal a hatalmas lehetőséggel, amelyet a kormánypro­gramul biztosít. Mutatja ezt az egyes üzemek­ben. különösen a bányákban a termelés vissza­esése, a munkafegyelem lazulása., a minőség romlása, valamint a lemaradás az őszi mező- gazdasági munkákban. Még nem lett agitáciős- munkák központi tartalma annak tudatosítása, hogy az életszínvonal eddigi emelése a dolgozó nép munkájának gyümölcse és a további emel­kedés csakis a tervek maradéktalan teljesítése álján valósítható meg. Nem egy pártszervezet­nél tanácstalanság volt tapasztalható a kor- manvprogramm egy-egy fontos kérdésének meg­értésében és megmagyarázásában. Szem. elől té­vesztették a napi feladatokért folytatott har­cot, nem egyszer várakozási álláspontra. he- yezkedtek, amit az ellenség kihasznált. A párt­bizottságok, pártszervezetek egy része a felvi­lágosító munkát helytelenül úgy értelmezte, hogy azt csak a párton beiül kell folytatni, s elsik­kadt az a feladat, hogy a kommunistáknak ki kell menniök a- tömegek közé. E hibák legfőbb jKa, hogy a pártbizottságok és alapszervezetek lebecsülték az agitációs munka jelentőségét, a oo-litikai tömegmunkát. Nem tanulmányozták eléggé az SZKP XIX. kongresszusának anyagát és csak később értették meg a gazdaságpoliti­kában bekövetkezett változásokat, azok jelentő­ségét. Egész sor alapszervezetben a kormány- programúi megjelenése óta nem is tartottak nép- ,nevelőértekezletet' vagy gazdagvíilésscl, tanács­ülésekkel helyettesítették azt. Bányáinkban a népnevelőértekezietek legtöbbje rövid, alacsony színvonalú, keyés a hozzászólás. Hiányosak, fe­lületesek a beszámolók is. Sok helyen nem is a titkár tartja. A politikai tömegmunkának ezek a fogyatékosságai odavezettek, hogy dolgo­zóinkkal még mindig nem sikerült alaposan megismertetni kormányunk programmját és megfelelően mozgósítani őket a programm meg­valósítására. Az agitációs munka megjavítására irányuló tennivalókat mindenekelőtt azzal kell kezde­nünk, hogv szervezetileg megszilárdi'suk a népnevelöhálőzatot. Nyugodtan elmondhatjuk', hogy pártszervezeteink, általában rendelkeznek nehéz harcokban kipróbált, a helyüket megái ó agitátorokkal, akiknek gazdag tapasztalatuk van. Azonban nem egy heben már a nyári munkák idején, a sok feladatra hivatkozva, hagyták szétesni a népnevelőgárdát. Így a nép­nevelők visszahúzódtak vagy. a jobbik esetben, az igaz ügybe vetett hittől fütve, irányítás nél­kül is igyekeztek válaszolni a dolgozók kérdé­seire, visszaverni az ellenség támadását. Alap- szervezetek fogiák össze újra a népnevelőket, a pártbeli és pártonkivüli agitátorok, széles hálózatát indítsák harcba. Ismét újítsák fel a választások idején és már az azelőtt is jól bé­káit területi beosztást. - Egy-egy népnevelő rendszeresen keresse .fel ugyanazokat a csalá­dokat. hogy megismerjék, megszeressék és Hát­fan forduljanak hozzá problémájukkal, A párt­bizottságok építsenek ki 8—10 főből álló ági tációs aktívát, akik kizárólag a népnevelő­munkával foglalkoznak és a helyszínen is segí­tenek összefogni, irányítani a népnevelöháló- zatot. A rendszeres, szervezett népnevelőmunkát azonban csak »hhan az esetben lehet elérni, ha az alapszervizetek állandóan irányítják, tájé­koztatják a népnevelőket. Az egységes népneve; lőgárda. irányítása mindenkor az egész párt-' vezetőség feladata. Az alapszervezet titkára fe­lelős az egész pártszervezet munkájáért, közte a. népnevelömunkáért il. De elképzelhetetlen, hogy a titkár képes legyen*valamennyi népne­velőt közvetlenül irányítani. Tartson a népne­velők számára beszámolót. Esetenként a ve­zetőség egy-egy népnevelőt számoltasson Be munkájáról. De a párttitkár elvtárs irányítsa úgy a vezetőség munkáját, hogy valamennyien a politikai tömegmunka, élharcosai legyenek, ál­landóan tartsák a kapcsolatot a népnevelőkkel. A népnevelők tájékoztatásának legfontosabb for­mája az értekezlet. De nem egyedüli formája. Nem egy pártszervezetnél a pártbizottságoktól kiküldött anyagokra támaszkodnak, elhanyagol­ják azt a bőséges és nap mint nap rendelke­zésükre álló agitációs érveket, amelyet a sajtó és a rádió biztosít. Nyilvánvaló, hogy így nem tudnak idejében és gyorsan reagálni az esemé­nyekre. Ugyancsak szélesíteni kell az egyes népnevelők gazdag tapasztalatainak elterjesz­tését. Igen sokat javulhat ilyen módon az agi­tációs munka, csak figyelembe kell venni egy- egy népnevelő jó módszerét. Á népnevelők alapos tájékoztatása biztosíté­ka annak, hogy az agitáció tartalma magas­színvonalú, harcos, támadó legyen. Nem egy alapszervezetben pártunk és kormányunk egy­mást követő intézkedései alapos tanulmányozá­sának hiánya miatt zavarok állottak elő, hogy a felvilágosító munkában mi legyen a döniő. Kétségtelen, hogy az alapszervezetekben nem könnyű feladat a sok fontos közül a legfonto­sabbat kiválasztani. De ahol megértik, hogy to­vábbi előrehaladásunk, az újabb árcsökkentés, népünk életszínvonalának emelése a termelés frontján dől el, ott máris tisztázták, hogy a figyelmet a legfontosabb gazdasági munkákra kell irányítani. Csakis a terv-teljesítés, a fegyel­mezett, jólszervezett minőségi munka biztosit minden dolgozó számára több keresetet, maga­sabb életszínvonalat. Dolgozó parasztságunk is megérti, hogy a búza, amit most időben, jó! megmunkált földben elvet, az jövőre bu­sásan kamatozik, amikor »a szabadpiacra viheti. Kormányintézkedések után egyszerű számítások­ká-! állíthatjuk a dolgozók elé, hogy most meny­nyivel több a jövedelme és többet ér a pénze. A termelőcsopo/tok tagjai számára az egyénie­két meghaladó jövedelem, a várható még biz­tosabb, gazdagabb jövő bemutatása, a legfőbb érv a szövetkezeti gazdálkodás fölényéről. Mindezekhez azonban szükséges, hogy az agi­táció alapjának, sarkkövének a kormánypro- grammot tartsák minden pártbizottságnál, alap­szervezetben. Feldolgozzák a járásra, községre, kiszámítsák az egyes dolgozónak, mit nyújta­nak az intézkedések számára.. A pártbizottságok úgy adjanak segítséget a.z agitációs munka elvi, tartalmi irányításához, hogy az egész pártbizott­ság segítse az agit.-prop. osztály munkáját, közvetlenül" nyújtsanak támogatást az alapszer- vezetekpek, terjesszék a jó tapasztalatokat. Az agitációs munka színvonalának emelésére egész sor lehetőség áll rendelkezésünkre. A vá­lasztási munkák idején bevált és a dolgozók által megszeretett kisgyűlések, csoportos beszél­getések az utóbbi időben jóformán megszűntek, pedig ez az egyik legfőbb formája annak, hogy a párt- és tömegszervezeti funkcionáriusok köz; vetlen kapcsolatot teremtsenek a dolgozókkal, megismerjék problémájukat. A faliújság, a ver­senytábla. ötletes rajzok és karikatúrák mind­mind komoíy fegyverei a felvilágosító munká­nak. Mégis az a tapasztalat, hogy a szemléltető agitáció még nem vált az egész akitációs mun­ka szerves részévé. Az üzemekben, községek­ben nem népszerűsítik eléggé az élenjáró és az átlagteljesítményt elérő dolgozókat. Pártbi­zottságaink és pártszervezeteink leszűkítették a kuHúragitációs munkát is, jóformán a kultúr- brigádok működésére korlátozzák. Vannak olyan üzemeink, mint a szorospataki, fővölgyi bánya-, a községek közül Romhány. Tar, ahol a ku-1 túr­csoportok rendszeresen köszöntik az élenjárókat, bírálják <& lemaradókat. Azonban már nem hasz­nálják az olyan gazdag lehetőségeket, mini amelyeket, a kultúrotthonok. könyvtárak, mozik nyújtanak. A kultúragitációbó! többek között hiányzik haladó hagyományaink megismertetése, bár a tapasztalat azt mutatja, hogy az igen eredményes a. dolgozók hazafiságra való neve­lésében. Pártunk és kormányunk intézkedései a poli­tikai tömegmunka számára olyan gazdag tar­talmat biztosít, amelyek eddig jórészt hiányoz­tak. Ez nemcsak megadja a lehetőségét, hanem egyenesen kötelezi is népnevelőinket arra. hogy megsemmisítsék az ellenség minden támadó szándékát, olyan közvélemény alakuljon ki, amely a iobb munka, a jobb megélhetés for­rása. A pártbizottságok és alapszervezetek pedig éljenek a lehetőséggel, eme jék magasra a dol­gozók között végzett poltikai munka színvo­nalát. Hazánkból egy hónapig 12 tagú küldöttség tartózkodott a Szovjet­unióban, amelynek tagja volt Takács Lajos elvtárs. az MSZT megyei tit­kára. A küldöttség meglátogatta az újonnan épült, híres moszkvai Ln- monoszov-egyetemet. Az egyetemnek 46.ÚOO szobája van és 23.000 tanuló, tanár és laboráns dolgozik benne. ■ ; £ # % ■*>•... j t Sí : ■ > • V^: • mm : . őc öm mmu&u r c-MEZCGAZDASÄGBÄN A párosverseny felélesztésével gyorsítsuk az őszi vetést A megyei tanács mezőgazda­sági osztálya jelenti: Szeptember 17-ig az őszi be­takarítás, szántás, vetés munkái­nak elvégzése terén a következő eredményeket értük el a megyé­ben: Trágyázás 37.2, ősziek alá végzett vetőszántás 27. takar­mánykeverék vetése 23.3, őszi- árpa vetése 7, rozsvetés 7.2, cu- korrépaszedés 9.1, burgonyasze- dés 39.5, napraforgószedés 75.4, napraforgószár betakarítás 24.9, kukoricatörés 25.8, kukoricaszár betakarítás 5.8 százalék. Mint a számadatok is mutat­ják, megyénk igen lemaradt az őszi munkák végzésében. Ez an­nak tudható be, hogy sent a já­rási mezőgazdasági osztályok, de sem a helyi tanácsok nem mozgósítják a termelőszövetkeze­tek dolgozóit és az egyénileg dolgozó parasztságot a munkák mielőbbi végrehajtására. Nem is­mertetik a mezőgazdaság dolgo­zóival a munkák végrehajtásá­nak határidejét. A munkák meg­gyorsít ása érdekeben a tanács vezetői számolják fel a kényel­mességet, a megalkuvást. Te­gyék szervezetté a munkát, élesszék fel a községek és dol­gozó parasztok közötti párosver­senyt. Ez a versenymozgalom se­gítse elő az ősziárpa-vetésterv mielőbbi teljesítését,' mert ezen a ,téren van a legsúlyosabb le­maradás. A balassagyarmati já­rás 13, a pásztói 4, a rétsági 10, a szécsénvi 8.1, a salgótarjáni' járás 1.3 százalékra áll az őszi­árpa-vetésterv teljesítésével. Milyen előnnyel jár a kettős műszak bevezetése? Az Őszi szántás-vetés és be­takarítás határidőre való teljesí­tő <■- -f mértékben gépállomá­sainkon múlik. Hogy ezt a fel­adatot végre tudják hajtani, erő­gépeinket két műszakban, éjjel- nappal üzemeltetni kell. A legtöbb gépállomás vezetője és traktoristái nem szívesen ve­szik a két műszak b.eyezetését, mint például a berceli gépállo­máson, ahol 17 darab traktorból mindössze 6 szántott. Erdőkür­tön 19 traktorból esek 13 szán­tott éjjel. De semmivel sem kü­lönb a helyzet a megye többi gépállomásán sem. Azok a gép- állomási igazgatók és traktoris­ták. akik a két műszak beveze­tését Iwlasztgatják, jelentős ká­rokat okoznak népgazdaságunk­nak, valamint saját maguknak is. Hogy a két műszak milyen előnyös, ezt bebizonyította Sáli János, a berceli gépállomás traktoristája, aki éves tervét két műszak alkalmazásával augusz­tus 20-ra 143 százalékban telje­sítette. A két műszak előnye megmutatkozik a premizálásnál is. Például e két műszakban dolgozó erőgépek vezetői, egyen­ként, ha dekádnormát 105 százalékra teljesítették, 94 fo­rint prémiumot, ezt meghaladó miiíden egyszázalékos túlteljesí­tésért 2.40 forint prémiumot kap­nak, A munkaegységben dolgozó traktorvezetőknek, ha a.z erő­gép két műszakban dolgozik, és a dekád műszaknorrtiáját 105 százalékra teljesítik, 9 póimun- keegységet és minden egyszáza­lékos túlteljesítésért 0.22 pót­munkaegységet írnak javára. i\i. iiiUöí-t»^Ti>c>«A uajT erőgépek csak akkor kapják meg ai 97 forint prémiumot, ha1 de- kádmííszaknormáikat 120 száza­lékban teljesítik. Ugyanígy a tszcs traktorvezetői akkor kapják meg a 9 pótmunkaegységet, ha dekádműszaknormájukat 120 százalékban teljesítik. A két műszak előnye továbbá az is, hogy a« évi premizálás­nál, hai a traktorvezető két mű­szakban dolgozik, az évi tervén felül teljesített minden kh után 50 százalékkal felemelt darab­bért kap. Ha azonban a trak­torvezetők munkájukat 50 szá­zalékban egy műszakban vé­gezték, akkor a« évi tervíelada- tához még 20 százalékot hozzá kell számítani és csak a fel­emelt terven felül kapja a fel­emelt darabbért. A két műszakban való munka nemcsak a traktorvezetők, ha­nem a brigádvezetők premizálá­sát és fizetését is befolyásolják, mert ha: ugyanazon a gépen két traktorvezető dolgozik két mű­szakban. akkor több műszaknor­mát teljesítenek, ami után pedig több lesz a brigádvezetők fize­tése, illetve premizálása. A két műszak bevezetéséért kövessenek el mindent a gépál­lomások igazgatói, traktoristá i és brigádvezetői. Magyarázzák meg a két műszak előnyét a traktoristáknak. A gépállomások kommunistái pedig járjanak élen követendő példával a két mű­szak bevezetésében. Kiss Pál munkaügyi előadó A jól végzett őszi munka a tszcs megszilárdítását is jelenti Szántóföldjeinken új csata kezdődött. A jövőévi gazdag ter­més-biztosításának csatája. Dol­gozó parasztságunknak kettős te1 adatta! kell megküzdenie. Ha­táridőre el kell végezni az őszi szántási, vetési munkálatokat, emellett biztosítani kel! a jó ter­mést ígérő kapásnövények hiány- nélküli .betakarítását. Kemény, áldozatos munkával keil eltölteni minden napot, Különösen jelen­tős íeladat vár a palotási Május 1 termelőszövetkezetre, ahol a munkákkal egyidőben kell eré­lyes, kemény harcot folytatni a szövetkezet megszilárdításáért, Pedig sok munkát kell még el­végezniük. 13 holdról most fo­lyik a napraforgó betakarítása. 150—160 mázsa termésre, számí­tanak. 120 hold kukoricájuk is szép termést mutat, amelynek tö. rését már megkezdték. Minden tagot mozgósítani kell most a behordásra, mert a késedelem komoly károkat okoz a szövet­kezetnek, A Május 1 termelőszövetkezet szép állatállománnyal rendelke­zik. 130 szarvasmarha, 51 lő, 470 sértés és 2500 baromfi dicsérj a tagok jó munkáját. De ezeknek aztán kelt is takarmány, Azon­ban aki nem vet, nem fe erat. Megértették ezt a palotásiak, s 30 hold biborherét és 20 hold szöszösbükkönvt vetettek már el edd;g. Az erdőkürti gépállomás traktorosainak nagyobb felelős­séget kell tanusitaniok munká­jukban. A palotási' határban ugyanis az egyik tábla inkább megtaposott földhöz, mint friss szántáshoz hasonlít. Most, ami­kor kormányunk minden segít­séget megad a termelőszövetke­zeteinknek, nem szabasd megtűr­ni az ilyen hanyag munkát. Ne­hezen indult meg a: napraforgó cséplése is. A kiküldött két gé­pen ugyanis ijem volt szíj. Pén­teken végül is egy harmadik géppel megindult a csépiés, a kettő azonban még most is szíj nélkül ál!. Már zöldet az időben elvetett árpa és rozs (Tudósítónktól,) A balassagyarmati Előre tér* melöszövetkezeiben nagy ütem­ben haladnak a szántási-vetési munkálatok. E munkához nagy segítséget ad a mohorai gép­állomás. Közös erővel jobban megy a munka. Ennek eredmé­nyeként szeptember 15-én húsz hold ősziárpát vetettek el, amely már szépen zöldek Három-négy nap múlva kizöidel a másik Húsz hold öaziárpá is. Nem késleked­nek a rozs vetésével sem, otven- holdnyi rozsot vetettek el egy táblába, amelynek egyharmadré- sze már szépen zöldek a többi része pedig csírázásnak indult. Szeptember 15-ig az őszi vetés­terv 52 százalékát teljesítet!ék. A csoport elnöke, Csillag elvtárs szakszerűen irányítja a szövet­kezetét. Jól dolgozik az intéző- bizottság is. Keresztsorosan vetették az árpát (Tudósítónktól,) A nógrádmegyeri Petőfi ter­melőszövetkezetben a múlt év­ben js keresztsorosan vetették az ősziárpát. Az új módszer alkal­mazása kát. holdanként négy mázsává! több terméseredmény­hez juttatta a szövetkezeti tagsá­got. A szövetkezet tagjai tanultak a jó példából. Most, hogy elér­kezett az ősziárpa vetésének ide­je, elhatározták, hogy a multévi- hez viszonyítva aiz ősszel na­gyobb területen alkalmazzák a keresztsorú vetést. Ezidáig már húsz kh ősziárpát vetettek el ke- reszisorosan. A mohorai gépállomás 104.1 százalékra teljesítette vetőszántási tervét (Tudósítónktól.) Megyénk gépállomásai súlyo­san lemaradták a vetőszantási tervte jesiiéssel. Ezt bizonyítja a 46.9 százalékos megyei ered­mény is. A lemaradás ellenére vannak jó munkát végző gépál­lomásaink is. Például a mohorai gépállomás 104.1 százalékra tel­jesítette vetőszántási tervét. Ezért dicséret illeti a gépállo­más traktoristáit. A gépállomások közül a ka-' rancskeszi, pásztói gépállomások maradtak le a legszégyentelje- sebben. Vetöszántási eredmé' nvük alig haladja meg a 15 száj »alékot,

Next

/
Thumbnails
Contents