Szabad Nógrád. 1953. szeptember (9. évfolyam. 70-78. szám)
1953-09-16 / 74. szám
I Határozati javaslat-tervezet a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozóinak III. országos tanácskozására « SMSA« »««MdB ____________________________1953 szeptember 16. A termelőszövetkezetek országos tanácsa szeptember 12-én ülést . tartott, megtárgyalta a termelőszövetkezetek helyzetét és a szövetkezeti gazdaságok megszilárdításával kapcso, atos feladatokat, s a vita alapján a következő határozati javaslatot terjeszti a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozói 1953. szeptember 19—20-ra összehívott III. országos tanácskozása elé „1948 óta a termelőszövetkezeti mozgalom hazánkban mély gyökere: vert, újtípusú, öntudatban megnövekedett szövetkezeti parasztság alakult ki, ame.ynek százezrekre menő tábora harcosan és tántoríthatatlanul á,l a szövetkezeti gazdálkodás, a verítékes munkával és közös összefogással megteremtett, sok milliárdos értéke: kitevő közös vagvon mellett, mert azt tekinti feierrtelkedése alapjának. Termelőszövetkezeteink ielen- tős része megszilárdult, tagjaik jő munkájának eredményeként az e’imu-.t évi a-szálv nehézségei «lenére gazdaságilag megerősödtek és ebben az évben mind üx növénytermelésben, mind az állattenyésztésben jó eredményeket értek el. Ezek a termelőszövetkezeti gazdaságok tagjaik számára javuló életet biztosííot- tjak és példát mutatnak a később alakult, még sok nehézséggé! küzdő termelőszövetkezeteknek gazdaságuk megerősítésére. Ezek a termelőszövetkezetek még a jó! gazdálkodó, közép- parasztok tíőtt is meggyőzően bizonyítják a szövetkezeti gazdálkodás fölényét. Megszilárdul? termefőszövet- fcezeteink eredményei bizalommal töltik el a termelőszövetkezet tagságot, mert világosan mutatják a szövetkezeti gazdái- üodásbar rejlő hatalmas lehetőségeket. Bizakodásunkat növelik pártiunknak és kormányunknak mindazok az intézkedései, amelyek lehetővé teszik, hogy' a terrre.ó'SzövetkeZeti fágok jóléte' az eddiginél gyorsabban növekedjék. Már pblxrn az évben is a tavalyinak kétszeresére emelkedett a termelőszövetkezeti tagok kervérgabona részesedése, és nem gv termelőszövetkezetben 6— t—10 kg kenyérgabona, sőt ennél is több jutott egv-egy munkaegységre. Ebben az évben nem volt ritkaság, hogy a szorgalmasan dolgozó tagok <0—60 mázsa, sőt ennél nagyabb mennyiségű kenyérgabonát kaptak munkájuk után. E!- mondha uk, hogy termelőszövetkezet. ink többsége nemcsak biztos ívó » a tagok részére szükséger- kenyérgabonát, hanem a jói do'gozó termelőszövetkezeti tagoknak saját szükségletükön felüt bőven jutott gabonájuk a szabad piacra is. Megáll a a helyét az T. típusú fcnjte clszövetkezeti csoportok jelentős része is és a táblás gazdálkodás előnyének fe'hasz- m a ásóval növelte a szövetkezeti parasztok termelési átlagait Nagv segítségei jelent számunkra az összes kenyér- és takarmánygabona-, a hízottser- fés-, a tej-, a tojás- és a baromfi-. valamint az egvéb beadási kötelezettségek csökkentése és az összes beadási hátralékok elengedése. Ha'sonlóképpen érezteti hatását termeiőszövetkeze- *eink gazdasági megszilárdítása terén a múlt évi hátralékok, a több százmilliós hiteltartozások ftev részének elengedése, a gépállomás! díjak csökkentése és az állatorvosi költségek és oltóanyagok fizetése alóli mentesítés. Ezek a kedvezmények lehetővé tették számunkra, hogv növeljük a tagok természetbeni és pénzbeli részesedését. Vannak olyan termelőszövetkezeti tagok — különösen az utóbbi időben alakult termelő- szövetkezetekben — akiket a-z elmúlt gazdasági év nehézségei elkeserítettek és az ellenség suga'mazására a bajokat, nehézségeket a közös gazdálkodásnak tulajdonítják. Felelősséget érzünk ezeknek a tagoknak fe'- világos tásáért, mert kilépésükkel 6aját maguknak és családjuknak ártanának és az ellenség ínalmára hajtanák a vizet. A dolgozó parasztság felemelkedése ütjárók a haladás útjáról visszafordulni hátrányos volna; ezért felhívjuk ezeket a tagokat, tartsanak ki a szövetkezeti gazdálkodás mellett, maradjanak termelőszövetkezeti tagok és szívvel-lélekkel dolgozzanak a szövetkezeti gazda kodás felemeléséért, a tagok jólétének megteremtéséért minden termelőszövetkezetben. A Magvar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége határozata alapján megjelent úi kormány- programm után nagy' örömmel valljuk, hogv termelőszövetkezeti parasztságunk most érkezett el igazán az új élet küszöbéhez, mert államunk eddiginél na- gyobbaránvú támogatása a termelőszövetkezeti parasztok számára megteremti a gyorsabb felemelkedés lehetőségéi. Kötelességünk élni ezzel a lehetőséggel. De nem várhatunk mindent a-z államtól. Nekünk is ki kell javítani az általunk elkö- ve.ett hibákat és a munkafegyelem megjavításával, az eddiginél jobb minőségű munkával kell biztosítanunk a magas terméshozamok elérését és a közös jövedelem növelését. Ezek alapján a termelőszövetkezeti gazdaságok megszilárdítása és a termelőszövetkezeti tagság életszínvonalának emelése érdekében a következő határozatot hozzuk; I. Virágzó közös gazdaság — jómódú szövetkezeti parasztság! A termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztése útján biztosítsuk, hogy a szövetkezeti tagok életszínvonala elérje — sőt meghaladja — a jól dolgozó, földműveléshez jól értő közép- parasztokét A termelőszövetkezeti gazdálkodás legfőbb célja a tagok életszínvonalának emelése, amelyet mindenekelőtt a köTös gazdálkodásból származó jövedelem növelése útján kell biztosítani. A termelőszövetkezetek közös gazdaságát úgy kell fejleszteni, hogy a tagok számára jómódú étetet biztosítson és minden szorgalmasan dolgozó tagnak bőségesen jusson minden terményféléből és állat: termékekből. Különösen fontos a kenyér- gabona, burgonya, valamint a háztáji állatoknak takarmány- gabona és 6zálasiakarmánv elegendő biztosítása. Növelni kell a termelőszövetkezetek pénzbevételeit és ezen keresztül lényegesen növelni kell.a tagság egy munkaegységre eső pénzjövedelmét. Ezért a termelőszövetkezeteknek nagy mennyiségben kell zöldségféléké! és állati termékeket, ez utóbbiak között elsősorban hízottsertést, hízottmarhát és tejet termelni, hogy a beadási kötelezettség teljesítése mellett minél többet vihessen szabadpiacra1. A jövőben a termelőszövetkezetek évi termelési tervével együtt gondosan el kell készíteni a termelőszövetkezetek jövedelemelosztásának előzetes tervét. A termelési év'megkezdése előtt a tagsággal meg kel! vitatni, hogy milyen módszerekkel lehet növelni az egy munkaegységre eső természeibeni részesedés mennyiségét és a pénzjövedelmet. Az igazgatóság minden hónapban számoljon be a tagságnak arról, hogy a tervezett természetbeni jövedelem és a pénzbevételek megvalósítása terén milyen eredményeket ért el. a) A termelőszövetkezeteket sokoldalú gazdaságokká kell fejleszteni és arra kell törekedni, hogy jelentős bevételekhez jussanak, különösen a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelésből, valamint az állattenyésztésből. A szarvasmarha-, sertés-, juh- és lótenyésztés, továbbá a hizlalás fejlesztése mellett növelni kell olyan magas pénzjövedelmet biztosító ágazatokat is, mint a haitenyésztés, méhészet stb. b) A termelőszövetkezetekben ki kell fejleszteni a pénzbeli jövedelem fokozása érdekében a termeléshez közvetlenül kapcsolódó melléküzemágakat, amelyek megkönnyítik és gazdaságosabbá teszik a termelőszövetkezetekben termelt termények és termékek értékesítését. Ennek keretében különösen nagy gonddal kell fejleszteni a tej-feldolgozást. Ajánljuk ezt az I-es és Il-es típusú termeíőcsoportoknak is. c) Minden termelési év elején a tervezéssel egyldöben ki keli dolgozni a termelőszövetkezet takarékossági tervét és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a pénzzel, az anyaggal,* a munkaegységgel való takarékosság érdekében, továbbá az adminisztratív és igazgatási költségek csökkentésére. A közgyűlés tegye az ellenőrző bizottság legfontosabb feladatává a takarékossági intézkedések, különösen a helyes tnunkaegységfelhasználás ellenőrzését. Az ellenőrző bizottság erről a közgyűlésnek minden negyedévben számoljon be. d) A termelőszövetkezetekben a tagok rendszeres és évközben' pénzellátása érdekében biztosítani kell, hogy meghatározott időközönként (havonta, másfél- havónként) teljesített munka- egvségeikre pénzbeli előleget kapjanak a tervezett jövedelmüktől függően és emellett a család egyéb szükségleteitől függően különféle terményeket, termékeket is. 2. A termelőszövetkezeti tagok közös gazdaságból származó jövedelmének gyorsütemű növelése mellett az eddiginél nagyobb gondot keik fordítani a háztáji mellékgazdaságból származó jövedelem növelésére, mind az I-es típusú csoportokban, mind a termelőszövetkezetekben. a) A termeőszövetkezeti tagok már ez év őszétől kezdődően — ahol a körülmények erre megfelelnek — telepítsenek gyümölcsfákat és szőlőt a háztáji területen. b) Célul kell kitűzni, hogy minden termelőszövetkezeti családnak legalább egy' tehene és egy anyakocája legyen. A terme’ őszövetkezetek a közös állomány szaporulatából a közgyűlés határozata alapján megfelelő áron juttassanak állatot azoknak a tagoknak, akik állatállománnyal nem rendelkeznek. e) Más módon is segíteni kell a háztáji gazdálkodást'. A termelőszövetkezetek szerezzenek be méhcsaládokat, názmvulat, selyemhernyókat az egyes családok igénylése alapján a háztáji gazdaságok részére. A beszerzés költségeit az egyes tagok fedezzék. Lássák el a közös gazdaságból tagjaikat a háztáji gazdaságban szükséges zöldség- magvakkal és palántafélékkel. Szervezzék meg a termelőszövetkezetek a háztáji gazdaságok termelvényeinek közös értékesítését és tegyén lehetővé, hogy a tagok pénzjövedelme ezúton is növekedjék. 3. A termelőszövetkezeti tagok szociális helyzetét az alábbiak szerint kell megjavítaná; a) Javasoljuk, hogy a minisztertanács kötelezze a termelő- szövetkezeteket, hogy szociális alapot létesítsenek és az öregek, betegek támogatására használják fel pénzjövedelmük két százalékát. b) Az öreg tagokat könnyebb munkára kell beosztaná és lehetővé kell ienni, hogy munkaegységeket érjenek el. Az I-es típusú terme'.őcsoportokban pedig adjanak segítséget az öregek munkájának elvégzéséhez. c) A munkaképtelenné vált öreg termelőszövetkezeti tagokat, amennyiben legalább két évet rendszeresen dolgoztak a termelőszövetkezetekben, évenként kötelezően legalább két mázsa búza és 1000 forint támo- mogatásban kell részesíteni. Emellett a termelőszövetkezet fizesse az SZTK-díjat, hogy a tagok díjtalan orvosi kezelése biztosítva legyen és a termelő- szövetkezet vásárolja meg a gyógyszereket. Ezenkívül a közgyűlés — ha a szociális alap erre lehetőséget nyújt — egyéb kedvezményeket is juttathat. d) Az olyan huzamosabb idei» munkaképtelenné vált tagok részére, akik legalább két éven át részt vettek a termelőszövetkezet közös munkájában és a kötelező munkaegységet teljesítették, ha a betegségük egy hónapnál tovább tart, javukra kell ír-, ni az előző év azonos időszakában szerzett munkaegységeiknek 50 százalékát. e) Feltétlenül érvényt kel! szerezni az alapszabály azon előírásának, hogy a terhes asszonyokat és kisgyermekes anyákat könnyebb munkára kell beosztani és biztosítani kell, hogy a szülés alkalmával három hónapra mentesítsék őket a fizikai munka elvégzése alól. Az igazgatóság felelős azért, hogy erre az időre a szülő nők részére az előző év ugyanazon időszakában teljesített munkaegységeik 50 százalékát javukra Írják. f) Minden termelőszövetkezetben a jói dolgozó nők közül 3 —5 tagú szociális bizottságot kel! választani, melynek feladata a szociális ügyek intézése, az igényjogosultságok elbírálása és a közgyűlés elé terjesztése. E bizottságok működésének szabályait a termelőszövetkezeti tanács rlovember végéig adja ki. II. A termelőszövetkezeti tagok jólétének megteremtése érdekében növelni kell a szövetkezeti gazdaságok termésátlagait és a közös állattenyésztés hozamait 1. A növénytermelés terén elsősorban minden erővel a kenyérgabona, kukorica, burgonya, cukorrépa — és a városkörüli termelőszövetkezetekben — a zöldségfélék terméshozamát kell emelni. A termelőszövetkezetekben célul kell kitűzni, hogy az elkövetkezendő két év alatt a kenyér- és takarmánygabona, valamint a kukorica terméshozama kh-ként átlagosan legalább 3 q- val növekedjék. a) E cél elérése érdekében a tagság felvilágosításával, a szövetkezetek helyes vezetésével el kell érni, hogy minden tag legalább a kötelező munkaegységet megszerezze és a családtagok erejükhöz mérten kivegyék részüket a közös munkából. Fel kell szólítani mindazokat a tagokat, akik a termelőszövet- kezerbői aiz elmúlt esztendő nehézségei miatt eltávoztak, hegy minél többen térjenek vissza a termelőszövetkezetbe. Lehetővé kell tenni, hogv a dolgozó parasztok családtagjai a családfő nélkül is beléphessenek a termelőszövetkezetbe. b) Közvetlen feladatunk, hogy biztosítsuk közös földjeinken az őszi kenyérgabonavetés időben való elvégzését, mert ez a legközvetlenebb előfeltétele tagságunk, dolgozó népünk jövő évi kenyérellátásának. Ugyanakkor aiz őszi mélyszántás ei- végzésével elő keli készíteni a talajt a tavaszi növénykultúrák alá. A kevesebb munkaerővel rendelkező termelőszövetkezeteknek ajánljuk, hogy területükön kisebb mér.ékben termeljenek munkaigényes növényeket és vessenek nagyobb területen gabonaféléket, szálastakarmányt, lucernát. Ugyanakkor minden tagot mozgósítani kell az őszi termények betakarítására, hogy a betakarítás késedelme miatt a tagakat anyagi veszteség ne érje és a beadási kötelezettség mielőbbi teljesítése után megkaphassák kukorica-, burgonya- és egyéb részesedésüket. c) Nagy súlyt kell helyezni a helyes taJajművelés megszervezésére . (elöhámtós ekével őszi mélyszántás korai tavaszi simítózás, vetés előtti kultivátoro- zás, legalább háromszori kapálás, állandóan gyommentes talaj biztosítása.) A fejlett növfeny t ermelés i módszerek kidolgozásánál a helyi természeti, gazdasági és üzemi adottságok figyelembevételével kell az élenjáró mezőgazda- sági tudomány eddigi eredményeit alkalmazni. A vetésterv elkészítésénél ki kell dolgozni táblánként a termés fokozására szolgáló legjobb módszereket és ezek végrehajtását meg kell szervezni. Az eddiginél jobban kell figyelembe venni a földművelésben nagy gyakorlattal rendelkező termelőszövetkezeti tagok sok évtizedes tapasztalatait. d) Növelni keil a talaj termőképességét a rendszeres talajerőutánpótlással, az istállótrágya szakszerű kezelésével és alászántásával. A trágyát minden nap szállítsák ki a táblákra és ott gondosan kezeljék. Ez a szállítási eszközök számának növelését teszi szükségessé, ezért javasolteherautót kapjanak. A termelőszövetkezetekben a tologatok számának további szaporítása melleit növelni keit az igásökrök számát is. A ta.ajerö növelése érdekében fokozni ke.l a műtrágya felhasználását is, mégpedig a növény szükségletein«* és a taiaj adottságainak megfelelő összetételben és mértékben. ej Minden termelőszövetkezet ben és 1-es típusú csoportban rá kel térni a veiés- forgós gazdá.kodásra. Ahol a füves vetésforgó bevezetésének a fel léteiéi nincsenek meg, ott egyszerű 4—7 szakaszos forgot ke;] alkalmazni. A nagyobb állatállománnyal rendelkező termelőszövetkezetekben kü ön szántóföldi és külön lakarmányos forgót kell bevezetni. A vetésforgó összeállításánál ügyelni kell a növények helyes sorrendiére, a jó éíőveie- mény és a jó talaielökészités biztosítása végett. A jó eíővete- mérty és az állatállomány takarmányszükségletének fedezésiére a pillangós virágú növények területét fel keli emelni a szántóterület 10 százalékára. f) Gondoskodni keli a jóminő- ségü vetőmagvakról. : Minden növényből ki keli jelölni a megfelelő nagyságú ve- tömagtermő parcellákat és a vetőmagot rendszeresen fel kell újítani nemesített, fajtatiszta,jo- minőségü vetőmaggal. A termelőszövetkezetekben évről évre vetöanagalapot keil létesíteni, amelv fedezi az évi teljes vetőmagszükségletet. g) A terméshozamok emelésére ki kell használni a helyi öntözési lehetőségeket; a termelőszövetkezetek saját maguk épitsene* öntözőtelepeket, víztárolókat és halastavakat. . h) A termelőszövetkezetekben a terméshozamok növelése nagyrészt a gépállomások munkájától és a ió együttműködéstől füge. Ezért a gépállomások igazgatói, aeronómusai, traktor- vezetői érezzenek az eddiginél nagyobb felelősséget a termelő- szövetkezetek termeléséért, a termésátlagok növeléséért; az eddiginél sokkai jobb minőségben végezzék munkájukat és tartsák be a mezőgazdasági munkák minőségi előírásait. Annak érdekében. hogy a gépállomások a termelőszövetkezetek főbb gépi munkáit el tudják végezni, szükségesnek tartjuk, hogy gépparkjukat elsősorban növényápoláshoz, betakarításhoz és szállításhoz szükséges gépekkel, felszereléssel egészítsék ki. Javasoljuk, hogy' a miniszter- tanács a trak-orvezetők számára — a bányászokhoz hasonlóan — a hűségjutalom és a traktorosmunkában eltöltött időtől függő kitüntetés rendszerét vezesse be. A termelőszövetkezeteknek pedig nagyobb gondot kell fői" ditani a traktorvezetők megfelelő szálláshelyeinek és étkezésének biztosítására. 2. A termelőszövetkezetek állattenyésztésében elsősorban a hozamok emelését és eme.lett a szarvasmarha-, sertés- és juhállomány számszerű növelését keli céiul kitűzni. 1954. év végéig a termelőszövetkezetek érjék el, hogy a tehenészetekben a íejés istáíióátlaga naponta legalább hét liter legyen, anyakocánként átlagosan zsírseríés- nél hat malacot, hússertésnél, kilenc malacot válasszanak |e egy- egy fialás után és évente minden kocát lehetőleg kétszer ma- lacoztassanak. a sertéshízlaiás- nál pedig legalább -20 százalék legyen a takarrnányértékesi és. A termelőszövetkezetek közös állatállományát' úgy kell fejleszteni, hogy a beadáson felül a közös állattenyésztés hozamaiból bőven jusson piacra, hogy ezzel növekedjék a> termelőszövetkezetek pénzjöyedelme és az egy munkaegységre jutó pénzbeli részesedés. Felhívjuk az I-es és Il-es típusú termelőcsoportok tagjait, hogy létesítsenek közös állatállományt és annak jövedelmét fordítsák a tagok életszínvonalának emelésére. a) / ’.indenekelőtt az állat- tenyésztés alapját, a szilárd ta- kairmánybázist kell megteremteni. A takarmánytermelési terveket összhangba kell hozni az állattenyésztés fejlesztésével. Minden termelőszövetkezet dolgozzon ki hároméves tervet a rétek és legelők feljavítására. Ne legyen egyetlen talpalatnyi termelőszövetkezeti rét vagy, legelő, sem egyéb terület, amelyet ne tisztj-ottak volna meg a gazoktól és ne fejtrágyáztak volna. Javasoljuk, hogy a termelőszövetkezeti községekben és városokban a községi legeltetési bizottság kezelésében levő legelőket véglegesen adják át a termelőszövetkezeteknek. 1954. év végéig el kell érni, hogy a termelőszövetkezetekben minden szarvasmarhára 5, tiz darab juhra 5, sertések és baromfiak részére pedig 3 köbméter állandó jellegű siló (be- tonsiió) jusson. b) A jobb takarmányértékesítés' elősegítése érdekében minden termelőszövetkezet létesítsen takarmánykamrát, amelyet fel kell szerelni szecskavágő, kalapácsos daráló, répavágó és egyéb takarmányelökészítö készülékekkel. A termelőszövetkezet igazgatóságának egyik tagját felelőssé kell lenni a takarmányok helyes előkészítéséért. Mind a legelőn, mind az istállókban, biztosítani kell az állatok állandó és rendszeres ivó- vízellátását, kutak és öntöző- berendezések létesítésével. c) A közös állatállomány elhelyezésére egyszerű, olcsó és házi kivitelű istállókat kell építeni, hogy az a termelőszövetkezet részére nagy beruházást ne jelentsen. Javasoljuk a termelőszövetkezetek gazdasági építkezéseinek építési engedély alóli mentesítését. d) Ahol a baromfitenyésztés feltételei kedvezőek, ott fejleszteni kell a közös baromfiállományt. A vizek közelében vízi- szárnyas-telepeket kell létesí teni. 1(1. Biztosítsuk a termelőszövetkezetek alapszabályszerű, demokratikus vezetését 1. A termelőszövetkezetekbe feltétlenül érvényt kell szeret ni a szövetkezett demokrácia nak. Fel kell számolni az elnc- kök és más vezetők önkénveskt- ' dósét, parancsolgatását és et keit érni, hogy a termelőszövetkezeti tagok döntsenek szövetkezetük minden fontos ügyében. A közgyűléseket rendszeres időközönként — legalább havonként — össze kel! hívni és azon az igazgatóság . kötetes beszámolni az előző közgyűlés határozatainak végrehajtásáról. ' Meg kell szüntetni, hogy az elnökök a tagság tudta nélkül intézkedjenek a fonto.-abb termelőszövetkezeti ügyekben. Az elnök és a termelőszövetkezet igazgatósága csak a közgyűlés határozata alapján intézkedhetik a pénzügyi, beruházási, termelési tervek megállapítása, hitelfelvételek, a gépállomással és állami vállalatokkal kötött .szerződések ügyében, továbbá a 'tagok részesedésének megállapítása felöl. Amennyiben az elnök ilyen kérdésekben a közgyűlés határozata nélkül intézkednék, a közgyűlésnek jogs van az elnököt felelősségre von ni, végső esetben pedig levál tani. b) A termelőszövetkezeti te- gok alapszabályban lefektetett jogát senki sem csorbíthatja meg. Az egyes termelőszövetkezeti tagok kéréseit, panaszait indokot esetben a közgyűlés elé kell terjeszteni és ott megvitatni. A közgyűlés elé kell terjeszteni a szövetkezeti fegyelmet sértő és a közös vagyon elten vétő tagok fegyelmi ügyét is. A termelőszövetkezeti tagokkal szemben súlyosabb fegvelttű rendszabályokat (munkaegységlevonás, kártérítés stb.) csakis a közgyűlés hozzon. Keményen szembe kel! szállni a termelőszövetkezetekbe befurakodott kulákok és egyéb ellenséges elemek zavartkeltő kísérleteivel. Az ellenséges elemekei a közgyűlés haladéktalanul zárja ki. c) Minden termelőszövetkezetben biztosítani kell, hogy a tagok bevitt földiük után az alapszabálynak megfelelően a föl d- iáradékot megkapják. Hasonlóképpen biztosítani keil, hogy minden termelőszövetkezeti tag még ebben az évben megkapja a bevitt állatok és gazdasági felszerelés értékének esedékes részét. d) Az I-es és Il-es típusú termelőcsoportokban alapszabály- szerű gazdálkodást kell megvalósítani. A tagsággal meg- vitatva el kell érni, hogy minden i juk, hogy a gépállomások több m
