Szabad Nógrád. 1953. szeptember (9. évfolyam. 70-78. szám)

1953-09-02 / 70. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGY E SU LJ ET E K! SZABAD NÓGRÚD MDP NOGRADMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR 1953 SZEPTEMBER Kommunisták élre a termelőszövetkezetek megszilárdításáért! Az Idén jól fizetett a búza. Ez nemcsak a kedvező idő­járásnak, hanem a szövetkezeti dolgozók szorgos, kétkezi munkájának, a fejlett termelési módszerek helyes alkalmazá­sának a gyümölcse. Például az érsekvadkerti Dimitrovban 14 mázsán felül fizetett holdanként a keresztsorosan vetett búza. Több termés: magasabb jövedelem, jobb élet. A magyar- nándorj Verseny tszcs-ben 9 és fél kiló búza jutott munka­egységenként. Fitikó Mihálynak, a cserhátsurányi Szabadság tszcs fogatosának már most több gabonája van, mint a jó gazda hírében álló Veres Gergely 12 holdas középparaszt­nak. Amint az előlegosztásokból kitűnik, az egész évben be­csületesen dolgozó szövetkezeti tagok jólmegérdemelt, nagy gabona jövedelemhez jutottak, s így életszínvonaluk a közép­paraszti színvonalat is elérte. Pártunk és kormányunk azt akarja, hogy minden szö­vetkezeti tag jómódú legyen, hogt magas ku'túróletet éljen. Ezért támogatja bőkezűbben a srovetkezetekét. Ez pedig a beadási kötelezettség 10 százalékos csökkentésében, a szö­vetkezetek adósságai egyrészének elengedésében, a fizetési határidő meghosszabbításában, az olcsóbb gépi munkában, az állattenyésztés támogatásában jutott már eddig is gya­korlati kifejezésre. Mindezek az eredmények óriási jelentő­séggel bírnak. De látni kell azt, hogy ez még csak a kezdet. Nagyon sok munka vár még a falusi kommunistákra, a vi­rágzó termelőszövetkezetek kialakításában. Ez a körülmény nem csökkenti, hanem növeli a feladatainkat és felelösségüji- ket a termelőszövetkezetek fejlesztésének terén. Számos falusi funkcionárius nem látja a megnövekedett feladatokat, nem érzi a felelősséget, lá'brakapott náluk az elbizakodás. Azt tartják, hogy „most már nincs semmi baj, megoldódott a nagy probléma”. Nyugodtan ülnek irodáikban, (flit sem gondolva arra, milyen nehézségekkel, milyen pro­blémákkal küzdenek a termelőcsoportok dolgozói. Tehát el­szakadtak a szövetkezetek életétől, nem ismerik a tagság szükségleteit, s így módot nyújtanak arra, hogy a szövet­kezetekbe befurakodott kulákok, spekulánsok — de a naplopó szövetkezeti tagok is — félremagyarázzák a kormányhatá­rozatokat, a felbomlás felé sodorják a csoportokat. A legsürgősebben fel keli számolni az önelégültséget, a pemmifctevést. A falusi kommunistáknak most jobban, mint valaha be kell hatolniuk a szövetkezetek életének és vezeté­sének minden részletébe. Nem csökkenteni, hanem meg kell sokszorozniuk a termelőszövetkezetekkel való kapcsolatot. Tudniok kell mindarról, ami a szövetkezetekben végbemegy, hogy idejében segítségükre siessenek, hogy megelőzzék a fenyegető veszélyeket. Harcos, egyéni agitációra van most szükség. Úgy kell dolgozniok, hogy minden becsületes cso­porttagot megnyerve, mozgósítani tudjanak a szövetkezeti becsület megvédésére, a hozott kormányhatározatok megis­merésére, végrehajtására. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy amelyik termeíőcsoporfban feloszlás] hangulat van, ott megtalálható az osztályellenség is. Így van ez a ceregi Kelét Fényében, a pillnyi Dózsában, a sóshartyánj Virágzó Életben és a felső- toldi tszcs-ben. A szövetkezetekbe befurakodott kulákok, ku- pecek, volt horthysta bérencek támadási taktikája Rákosi elv- társ beszéde után megváltozott. A nvilt támadásról áttértek 9 csendes aknamunkára. A falusi pártbizottságok funkcioná­riusainak egész sora — s ez igen élesen megmutatkozik a salgótarjáni járásban — nem figyeltek fel az ellenség tak­tikájának megváltozására. A szövetkezeten kívül keresik az ellenséges érvek terjesztőit, holott azok bent ülnek a szövet­kezetekben szabotáló és kártevő munkát végezve. Fő fegyve­rük a demagógia, amellyel bizonyta'anságot, felbomlási han­gulatot próbálnak terjeszteni a szövetkezeti tagság körében. Az ellenséges demagógia lefülelése forradalmi éberséget követel minden falusi kommunistától. Érteniük kell ahhoz, hogy letépjék az ellenség álarcát, hogy megmutathassák a szövetkezeti tagoknak a kulák igazi arcát. Hogy az ellenséges eleimeket minél előbb kisöprüzhessük a termelőszövetkezetek­ből, elsősorban arra van szükség, hogy a falusi pártbizott­ságok egyes munkatársai száműzzék magatartásaikból a megnyugvást, a megalkuvást. Ne történjen az meg, mint a salgótarjáni járás bártbizottságnál, hogy hosszú hetek óta elnézik, miként rombolja az osztályellenség a ceredi Kelet Fenve termelőcsoportot. Az irodából azonban nem lehet irá­nyítani, ki kell menni a termelőszövetkezetekbe, s ott hely­színen irányítani a harcot. Ez a feladata most nemcsak a salgótarjáni járási pártbizottságnak, hanem a megye vala­mennyi kommufiistájának. Hogy' a termelőszövetkezetek és csoportok parasztjait még magasabb életszínvonalra emelhessük, arra van szük­ség, hogy a szövetkezetekben^becsületesen dolgozzanak, hogy gyorsan, tervszerűen elvégezzék az őszi termények betakarí­tását, a trágyázást, szántást s a vetést. Ugv dolgozzanak, hogy mielőbb igénybe vegyék a gépállomások traktorait az őszi szántáshoz, mint a berkenvei, nagyoroszi, mohorai. rom- hányi termelőesoportok. E munkáktól függ, hogy a jövő esz­tendőben hogyan emelkedik a szövetkezeti tagság életszín­vonala. E feladatok mgoldásában igen megnőtt a gépállo­mási kommunisták felelőssége is. Azoknak a termelöcsopor- toknak kell elsősorban segítségükre sietniük, amelyek kevés munkaerővel és sok földdel rendelkeznek. A tanács mező­gazdasági osztályainak munkatársai pedig arra vegyék az irányú, hogy az ilyen tszcs-knek kevesebb munkaigényes nö­vényt ütemezzenek be a tervezéskor. Megoldhatók-e a felsorolt feladatok? Ki tudjuk-e javí­tani az elkövetett hibát? A feladatok megoldhatók s meg is kell' oldani! A hibák kijavíthatok s kötelességünk is kijaví­tani a legrövidebb időn belül! Munkára hát falusi kommu­nisták. álljatok a£ szövetkezetek megvédéséért, felvirágoztatá­sáért. a szövetkezeti, tagság életszínvonalának emeléséért vívott harc élére! A szovjet bányászok életkörülményeinek javításáról messzemenően gondoskodik a szovjet áham. A képen: a sztálinoi terület „Vörös csil la g'-bá-nyá járok legény-szállása A BÁNYÁSZNAP ELŐTT Hétfőn már terven felül termeltek Mátranovákon Sándor János, a Mátrano­váki Szénbányák Vállalat mű­szaki igazgatója az elmúlt versenyszakaszok tapasztala, tait felhasználva. augusztus l~-én versenyre szólította Kreffli Iván a Mizserfai Szén­bányák műszaki igazgatóját, hogy percnyi kiesés nélkül augusztus 20 után is tovább tartson a nemes vetélkedés. Sándor János elvtárs, ak­kor arra tett fogadalmat, hogy augusztus 20-ra az irányítása alatt álló Mátranováki Válla­lat behozza a hónap elején szerzett 1250 tonnát lemaradá­sát, szeptember 6-ig pedig 560 tonna terven felüli szenet ad­nak n é,P gazdaságún krtak. Kreffli Iván, a Mizserfai. Vállalat főmérnöke örömmel fogadta a versenykihívást és hasonló harci programmal tű- zott maga elé: a Mizserfat Vállalat, — amely abban az időben .szintén adósággal dől- gr/zott — visszaszerzi jó hír­nevét. Sándor János elvtárs, a párosverseny kihívás napjá'öl kezdve olyan műszaki intéz­kedéseket foganatosított, ame­lyek jelentősen elősegítenék a napi tervek rendszeres teljesí­téséi. Az Alkotmány I. lejtős- akna légaknaietöre egy 300 köbméler/yerces ventilátort építettek be, amely a levegő­ellátást nagy mértékben meg­javította. Ugyanebben az üzemben egy kisméretű tároló helyeit nagyobb tárolót ké­szítettek, amely szivattyúzás nélkül 36 óráig képes a vizet magába fogadni. Ezzel áram. szükségletüket egyenletessé tették, mert a szivattyúzást a nap olyan időszakában vég­zik, amikor az egyéb szénter­meld gépeknél legkisebb a fo­gyasztás. > Az Alkotmány II. lejtösak- nában a II. ereszkében, ahol szintén vízveszéiyes területen folyik a művelet, egu menekü­lő vágatot készítettek, s ezzel biztosították a vízbetörés use- ten a zavartalan menekülést. A Gáli 111. lejtösaknában az eddigi egy fejtés helyett négy munkahelyet telepítettek, s így a teljesítmény rendkí­vül meg növekedett. A Gáti •ÍJ. tejtösakna 6-os siklójában befejezték az elövájásokat, s s így előkészített frontfejtés áll rendelkezésükre, amelyen a jelenleg kímerülöfélben iévö frontfejtés után azonnal meg­kezdheti a termelést. Ezenkívül folyamatban van a Csipkés tejtösakna Ul-as ereszkéjében egy kisteljesít­ményű szállítógép nagyobb teljesítményűvel történő fel­váltásának munkálatai. Ezek a műszaki intézkedé­sek sorozatos győzelem bizto­sítékai voltak a Mátranováki Vállalatnál. A Mátranováki Szénbányák Vállalat Sándor János műszaki igazgató ver­senybelépésének első napjától kezdve rendszeresen 100 szá­zalék felelt teljesítette napi tervét. A műszaki intézkedé­sek melleit a kommunista bá­nyászok és a sztahanovisták lendületes munkája biztosítot­ta az igazgatójuk által tett kötelezettségvállalás maradék­talan teljesítését. Az Alkot­mány-aknában Répás Lőrinc vájár csapata az eltelt idő alatt 186, a Gáti üzemnél Nyerges János kétszeres szta­hanovista vájár csapata 182, Csipkés üzemnél Hajas János csapata 170 százalékra fokoz­ta átlagos ■ teljesítményét. A műszakiak és a fizikaiak kö­zös erőfeszítésének eredménye, hogy augusztus 20-ra a Mát­ranováki Vállalat az utolsó gramm tartozását is tetörlesz­tette, s augusztus 30-án reg­gelre befejezte havi tervét. 31'én. teljesítve fogadalmukat. Mennyit ér a fogadalom Kistoronyén ? J702.6 tonna szenei termeltek a havi. terven felül. A K'sterenvei Szénbányák Vállalat dolgozói csatlakoztak a tatabányai VI11-as akna felhívá­sához, s megfogadták, hogy a bányásznap tiszteletére havi ter­vüket 100 százalékra; teljesítik. A kisierenyei bányászok azon­ban adott szavukat nem váltják valóra, mert az augusztus 29-ig esedékes havi tervük teljesítésében mindössze 95.1 százalékos eredményt értek el. Az üzemek közül egyedül az új­laki bányaüzem dolgozói teljesí­tik fogadalmukat, példát mutat, nak a többi üzem bányászainak. Augusztus havi esedékes tervü­kön felül már 326.6 tonna sze­net termeltek. Példájukat azon­ban nem követik a fővölgyi üzem bányászai, akik csak 88.1, vagy a torda&i üzem dolgozói, akik 04.8 százalékos havi terv- teijesjtést értek el. A lemaradást elsősorban a munkafegyelem lazasága s a hiányos műszaki vezetés okozza. Míg az újlaki üzemben a dol­gozók becsülettel állják szavu­kat. a műszaki dotgozók állandó segítségnyújtása, s a munkafe­gyelem megszilárdítása meg­hozta az eredményt, addig a 1 ordas és Fővölgy üzemekben elsősorban a műszaki dolgozók hanyag munkája nyomja rá bé­lyegét a terv teljesítésére. Tordas-üzemben például leg­utóbb a rossz ácsolás kö­vetkeztében szakadás fenye­gette a dolgozók munkáját. A biztonságosabb munka meg­teremtése érdekében a szénfal melletti dolgozók munkahelyüket otthagyva a főte biztosításához, az acsolatok megjavításához fogtak. A Kisteren-yei Szén-bányák Vállalatnál a bányásznap méltó megünneplésére 939 dolgozó tett felajániást, s közülük több mint 300 nem teljesíti adott szavát. 306 azoknak a száma, akik a Kisterenye« Vállalatnál 100 százalék alatt teljesítik elő­irányzott napi tervüket. Ezeknek, a műszaki vezetőié nem adnak segítséget a feladat lók maradéktalan teljesítéséhez* Nem biztosítják a széntermelés­hez szükséges műszaki elöíelté* teleket. A szakszervezet sem vált a verseny gazdájává a dolgozók közül csak nagyon kevesen tud­ják, hogv a harmadik bányásza nap méltó megünneplésére bá- nvászheti mu-nkaverseny folyik* A munkafegyelem megszilárdí- tásában is még mindig kevés eredményt értek el. Még mindig 12 fő marad távol igazolatlanul naponta munkahelyétől. Má-r csak néhánv nap választ el bennünket a harmadik bá­nyásznap megünneplésétől. Ezt látnia kell a szakszervezetnek is, mivel eddig a munkaverseny szervezését, de főképpen a ver­seny irányítását elhanyagolta, a legsürgősebben ki kell javítania* A munkafegyelem tnegszi- lárdításáért folytatott küz­delemben a népnevelők mel­lé vonják be azokat a be­csületes dolgozókat is, akik nemcsak a terv maradékta­lan teljesítése, hanem a munkafegyelem terén is pél­dát mutattak. A műszaki vezetők a rendkívüli magas 100 százalékon alul tel­jesítők számának csökkentése érdekében valósítsák meg a munkamódszerátadásokat. A sztahanovista vájárokat ne egy csapatban — hanem külön-külön telepítsék. Osszák be olyan csapatokba. brigádokba, ahol munkamódszerük átadásával a tervet nem teljesítő csapatok és brigádok is vállai kötelezettsé­güknek eleget tesznek, minden­nap teljesítik tervüket. Augusztus 26-án szerkesztő­ségünk a következő levelet kap­Egy levél nyomában a kányasi bányaüzemnél ta: Kedves Elvtársak.' Enged­jék meg, hogy megírjam miért teljesíti tervét a kányási Bé­ke-akna 60—65 százalékra. fín kilencedik hónapja dolgo­zom Kártyáson, tehát ismerem a bányának minden munkála­tát. A nyugati ereszke légvá­gataiban: a szakadások aka­dályozzák a levegő körforgá­sát, s ezért a munkahelyeken, a csúszdát romon levegő hiá­nyával küzdenek a dolgozók. A munkahelyeken és osztókon olyan víz van, hogy a csizma­száron is bemegy. Az ácsola- tok össze vannak töredezve, a fenntartókat mégis a szállí­táshoz csillézni osztják be. Engem is, mint fenntartó- vájárt a nyugati sikló alá, másnap pedig a keleti fövc>- naira küldtek csillézni. Megtörtént, hogy a hó vé­gén sok bányásznak nem ösz- szegezték a műszakját és ami­kor a fizetési borítékot meg­kapta. öt műszakja is hiány­zóit, Ezért az első harmadból 15-en voltak reklamálni, há­rom, vagy négy műszakokat. Olyan vájár is volt, aki há­romszor ment a műszakját keresni, de Kormos Ferenc bányamester mind a három esetben azt felelte: „Nem érek rá ezzel foglalkozni, menni kell a bányába," .4 villany'.ámpákkal is sok baj van. A legtöbbje csak há­rom vagy négy óráig ég. A lámpáknakm 25 százaléka nem használható. Mit csinál ilyen esetben a munkait :lyen nz. aki nem tudja kicserélni hibás lámpáját? Az I. számú siklóban elő­fordult, hogy a szállítókötelet a délutáni műszakban ősz■> szekötötték, a következő éj­jeli műszakon beállították és amikor lement, három tele csille, isméi elszakadt. így 60, 70 csille szén esett ki a termelésből. Említésre méltó még az is, hogy a gépkocsik késői indulására panaszkod- nak a munkások. A délelőtti műszak kiszállása után az autó Csak 15.40 órakor in­dul, attól függetlenül, hogy a gépkocsi már megtelt. Az autó Kányádról Nagybálonyba 15.50 órakor ér be, a vonat pedig 16.10-kor indul. Tehát nincs idő a boltban vásárolni. Ezek a hibák elveszik a munkások kedvét a munkától és a szorgalomtól, de a felso­rolt hibák mellett még sok más apró hiba akadályozza a terv teljesítését. Tóth Imre, a kányási bányaüzem fenntartási vájárja. Szerkesztőségünk levél alapján vizsgálatot folytatott, s megállapította, hogy a levél­írónak teljes mértékben igaza van. A Kányási Vállalat ez év­ben, csak a februári havi tervét teljesítette, a többi hónapban jóval 100 százalék alatt termelt. E hónapban is, 28-ig 1335.9 ton­na szénnel termelt kevesebbet a tervénél. Az üzemvezetők tud­ják, hogy a fenntartási munká­latokat elhanyagolták, mégis több ^-etben előfordult, mint 25 én és 26 án is, hogy a fenn­tartási és a beruházási -munkála­tokról a vájárokat szenelő mun­kahelyekre osztották be, bár a nyugati ereszkében a légvága­tok rossz állapotban vannak. Sok a törött ia, különösen a kísérő légyágatban, de ugyanígy a csúszdafronthoz vezető légvá­gat is psszeszakadt 4—5 méter hosszúságban. A harmadik és negyedik osztó közötti részen a- kísérő légvágait pedig annyira elhanyagolt állapotban van, hogy bármelyik pillanatban ösz- szeszakadha-t, mégsem végzik folyamatosan a fenntartási mun­kálatokat. A felügyelet, az ak­nászok és körletvezetők már nagyon rászoktak e fenntartók­ra. Ha valahonnan hiányzik egy munkaerő, oda biztos a fenntar­tók közül osztanak be valakit. Tóth Imre elvtárs (a levél­író) a fenntartáshoz kérte a be­osztását, . mivel, elég idős (64 éves), mégis gyakran előfordul, hogy a szállításhoz osztják be. Pedig a nyugati ereszke ötös osztóján a vizesárok végig be­taposva ál! és a víz a vasút közölt folyik. Így sárba, vízbe kell járni az ott dolgozó 70 bá­nyásznak. Az elvégzett munkáért sem fizetik ki rendesen a kijáró ösz- szeget. S ezért június hónapban 9000, júliusban pedig 14.000 forinttal számoltak kevesebbet. Egyedül Nyerges József csapa­tánál 1751 forint értékű munkát nem vettek át és ezt azzal ma­gyarázzák. hogy „tévedtek”.. Ez mind abból adódik, hogy az aknászok felületesen végzik a rájuk bízott munkát. Nem veze­tik megfelelően a műszakokat. Kormos Ferenc bányamester is elnézte, hogy' a múlt hónapharf tíz embernek egyetlen egy mű­szakot sem írtak be az akná­szok, annak ellenére, hogy azok rendesen jártak munkába. A gyakori kötélszakadások nagy mértékben akadályozzák a termelést. Augusztus 28-án a 11-ik ereszkében kétszer is el­szakadt a kötél, amelynek meg­kötése igen hosszú ideig tar­tott. A gépkocsik indításánál is hi­bák mutatkoznak. Különösen a karancssági körzetbe utazók ér­zik ezt a legjobban. Augusztus 29-én délelőtt 9 órakor az éj- szakási harmad dolgozót közül is 10—15-en várakoztak az in­dulásra, mert az előző kocsira nem fértek fel. Naponta másfél óra esik ki a termelésből, 10— 15 dolgozónál, mert későn ér­nek munkahelyükre. Ennek meg­szüntetését már kérték a tröszt­től is. név szerint Brechó La­jos elvtárstól, aki azt a taná­csot adta, hogy oldják meg üdü­léssel és betegszabadsággal, Május hónaptól húzódik ez az ügy, de senki etem tudja, mi­kor lesz elintézve? — Ezt kér­dik a kányási üzem dolgozói is?!!! Tóth Imre elvtárs levele azt tükrözi, hogy felelősséget érez az üzem termeléséért, ® bánt­ja őt az a tudat, hogy a ká­nyási vállalat a versenyben há­tul kullog. Tudja, hogy az egy­re növekvő szénadóssággal aka­dályozzák dolgozó népünk élet- színvonalának emelését. Egy cél lebeg előtte: a hibák fölszámo­lásával minden nap teljesítsék kötelezettségüket, y

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents