Szabad Nógrád. 1953. augusztus (9. évfolyam. 61-69. szám)
1953-08-05 / 62. szám
2 SZABAD !VO RÍf D 1953 augusztus 5. Kérlelhetetlenség a hibákkal szemben: a kommunista nélkülözhetetlen tulajdonsága Augusztus 1-én élüzemmé avatták a Salgótarjáni Acélárugyárat Á Szovjetunió Kommunistái Pártjának XIX. kongresszusa a-zt a feladatot állította a párt- szervezetek elé, hogy fokozzák a kommunisták politikai aktivitását, neveljék az összes párttagokat aktív harcosokká a párt politikájának és határozatának megvalósításáért, a hibák kiküszöböléséért. E feladat megoldásának útja: a párt demokrácia következetes megvalósításai, a bírálat és önbírálat további feji esztése. A hibáik elleni harcban a párt egyik kipróbált fegyvere a bírálat és önbírálat. A bírálat és önbírálat jelszavának következetes megvalósítása megköveteli, hogy erélyesem harcoljunk mindazok elllen. akik gátolják a bírálat és önbírálat kifejlesztését, akik megtorlásokat alkalmaznak a bírálókkal szemben. Ezek az emberek akadályozzák az előrehaladást, nem elég érettek ahhoz. hogy vezetők legyenek. nem számíthatnak a párt bizalmára. A SZKP Szervezeti Szabályzatának értelmében a párttagok kötelesek felifedni a hibákat, harcolni aaok kijavításáért, az önelégültség ellen és jelenteni a párt vezető szerveinek — egészen a Központi Bizottságig —- személvekre való tekintet nélkül. milyen hibákat tapasztatnak. Az alulról fövő bírálatban kifejezésre fut a párttagok és a\z összes dolgozók átkötő kezdeményezése és öntevékenysége. Az alulról jövő bírálat megmutatja, mennyire törődnek a kommunisták és az összes dolgozók a szovjet állam állandó szilárdításával. Előfordul azonban, hogv egyes funkcionáriusok nem küzdenek erélyesen a párt követelésének megfelelően a. bírálat és ör.bí- rátat kibontakoztatásáért. Vannak még olva-n vezetők _ akik rosszul fogadták a bírálatot, rosszul viszonyulnak az önbírá- j a thoz és ezzel tompítják a< kommunisták felelősségérzetét az üzemben, a pártszervezetben uralkodó helyzetért. Vannak vezetők. akik meghallgatják a bírálatot, szavakban elfogadják azt, de nem tesznek semmit az elhangzott javaslatok megvalósításáért. A bírálat elfojtásának egyik módja az js. hogv egyes vezetők igyekeznek elvenni a beosztottak kedvet a bírálattól, a hibák felfedésétől. A pártfunkcionáriusoknak és minden vezetőnek kötelessége, hogy felfigyeljen a kommunisták és pártonkivüliek szavára, meghallgassa a bírálatot és levonja belőle a szükséges következtetéseket. Előfordul azonban, hogv egyes funkcionáriusok a gyűléseken a'helvett, hogv figyelme- sen meghallgatnák a felszóia'á- sokat, az elnöki asztal mellől letorkolják a felszólalókat. Igv akarnak megszabadulni a bírálattól. Megtörténik az is, hogv a párttagok, amikor páríszerűen megbírálják az egyik vagy másik vezetőt, felszólalásukban kisebb tárgyi pontatlanságot követnek el. Előfordul, hoigv ilyen esetben nem as? elvi és indokolt bírálatra válaszolnak, hanem be- tekanasriíodnak a pontatlanságba é.s megtámadják azt, aki egyébként helves felszólalásában valamely jelentéktelen kérdésben tévedett. Nem beszélhetünk arról, hogv a kommunistákat a hibák elleni kérleiheteMenség. az aktivitás további fejlesztésének szellemében neveljük, ha nem teremtjük meg a: széleskörű és hatékony bírálathoz szükséges feltéteteket. A kuünvingrádi tertile* pártbizottsága éppen erre hívja fel a legnyomatékosabban a pártszervezetek figyelmét. Ennek eredményeként a nár,b:zofti sápok az eddiginél irbhan ellenőrzik, hogyan valósítják meg a kommunisták javaslataikat, behatóan foglalkoznak a párttagok felszólalásaival és hathatós intézkedésekéi hoznak a hibák kiküszöbölésére. A kommunisták aktivitásáról tanúskodnak a pártszervezetekhez érkező levélek. A SZKP XIX. kongresszusa után a párt- bizottságokhoz érkező levelek száma emelkedett. De nemcsak számbeli emelkedésről van szó, hanem tartalmi színvonal emelkedéséről is. A beérkező levetek ' konkrét bizonyítékai annak, mennyire éberek a szovjet emberek, mennyire őrzik a szocialista tulajdont. A levelek kifejezik azt, hogv a kommunisták szívükön viselik a termelés megjavításának kérdését, a hibák kiküszöbölését, a dolgozók kulturális igényeinek és mindennapi életének kérdéseit. A leveleket a pártszerűség, a -kérdések bátor {elvetése jellemzi. Rendkívül értékes a levelekben az, hogv nemcsak at hibákról1 beszélnek, hanem hasznos tanácsokat is adnak a hibák kiküszöbölésére, a munka megjavítására!. Az utóbbi időben a kaünyin- grádi területi pártbizottság a kommunisták levelei alapján számos intézkedést hozott. Ezek az intézkedések előmozdították a vállalatok, aiz építkezések, a ■kolhozok és intézmények megjavítását. Azzal, hogy operatíven és helyesen reagálunk a kommunisták és az összes dolgozók leveleire, fejlesztjük a tömegek harcát a hibák ellen. A területi pártbizottság ebből az elgondolásból indul ki. A beérkező levelek alapján gondosan megvizsgálja a levelekben felvetett kérdést és vizsgálata eredményeinek megfelelő intézkedéseket hoz a hibák kiküszöbölésére. Rendkívül fontos, hogy a pártbizottságok behatóan foglalkozzanak a levelekkel és feljegyzésekkel, le tudják vonnj belőlük a szükséges következtetéseket, meglássák az elkövetett hibák és mulasztások mögött egyes szervezetek és intézmények hibáit. A pártszervezetek kötelessége, hogv megteremtsék a feltételeket ahhoz, hofzv a kommunisták bátran és félelem nélkül tárják fel az intézmény, vagy a szervezetek hibáit. Minél erőteljesebben harcolnak a pártszervezetek a. hibák ellen, annál magasabbra emelik a kommunisták eszmei-politikai színvonalát, annál jobban fejlesztik a kommunistákban a becsületességet, ai igazságérzetet, és annál eredményesebben oldják meg a párt- szervezetek előtt álló feladatokat. A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói augusztus 1-én nagy ünnepre gyűltek össze. Már a kora délutáni órákban nagy volt a sürgés-forgás a szénen feldíszített acélgyári kultúrotthon fel. ső kerthelyIségében. A dolgozók felöítötték ünneplő ruhájukat: és úgy jöttek az ünnepségre. Minden emberről sugárzott az öröm. Nem kis dologra készültek, hiszen hosszú, kemény harcok árán, augusztus 1-éve! az acélárugyár elnverte a büszke él üzem címet. Az ünnepségen megjelentek: a kohászati minisztériumtól Kalas elvtárs, a megyei bizottság, a városi bizottság és az acélárugyár pártszervezeti és műszaki vezetői. Az ünnepi beszédet Kalas Béla. a kohászati minisztérium kiküldöttje mondotta. Bevezetőül üdvözölte a Salgótarjáni Acélárugyár dolgozóit, majd ezeket mondotta: „A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozót megértették, hogy miit jelenít: a szocializmus építésében a tervek túlteljesítése. A gyár műszaki vezetése időt és fáradságot nem kímélt, hogy a nehézségeket leküzdve, biztosítsák a fizikaiak részére azokat a feltételeket, amelyek az eredmények megszületését segítették elő. A Salgótarjáni Acélárugyár ígv a, második negyedéves tervét súlyban 103.3, értékben 101.8, tervszerűség vonalán pedig 98.1 százalékban teljesítette.“ E szép eredményeknek minden dolgozó részese. De 'különösen ki kelt emelni az öntödék békeharcosait, akik negyedéves tervüket mennyiségileg 108.1, értékben 106.4 százalékra teljesítették, s ezzel a szép eredménnyel nem kis részük volt abban, hogy a Salgótarjáni Acélárugyár elnyerhette az élüzem címet. De dicséretet érdemelnek a hideg- hengermű dolgozói és a gazdasági szerszámgyár gyárrészlege is, akik fáradtságot nem ismerve dolgoztak, mert tudták azt, hogy az ő munkájuk is egy- egy láncszem ahhoz, hogy a tervet teljes egészében teljesíteni tudják. Befejező beszédében Kalas elvtárs kihangsúlyozta még, hogy a közös, kollektív munka eredménye ez is, hogy ma a Salgótarjáni Acélárugyár élüzemet avathat:. De köszönhető az olyan öntudatos dolgozóknak is, mint Buda Antal, Stadler Ernő, Stadier Géza és még sok olyannak, akik nap mint nap mindég túlteljesítették tervüket és ezzel segítették a többi dolgozót is és serkentették a további, még jobb és eredményesebb munkára. De nem utolsósorban köszönhető e szép eredmény a párt- és szakszervezeti bizottságnak, akik jó politikai nevelő munkával, a versenymoz- galom kiszélesítésével biztosították. hogy az acélárugyárnak minél jobb és szebb legyen az eredménye a szocialista haza építése érdekében. Kai as elvtárs beszéde után Bérces elvtárs, a gváír vezetője üdvözölte a megjelent elvtársa- kat, majd foglalkozott azzal, hogy ezt az eredményt nem tudták volna elérni akkor, hogyha nem kaptak volna segítséget a pártszervezettől, vagy rcssz lett volna a kapcsolatuk a többi kooperáló vállalatokkal. Beszédében megemlítette, hogy a kooperáló vállalatok közül a Borsodnádasdi lemezgyárra.! legjobb az együttműködésük, a egjrosszabb pedig a csepeli RM Művekkel. Beszédében a toKtebbi jobb és eredményesebb munkára kérte a vállalat összes dolgozóit. Az élüzemavatáson a városi pártbizottság részéről meg- je'ent Kudela József elvtár® is üdvözölte az acélárugyár munkahőseit, majd Kovács József elv- társ az acélárugyár pártszervezetének propagandistája és Sós elvtárs, a szakszervezet vezetője köszönte meg az acélárugyár dolgozóinak azt, hogv jó munkájukon keresztül elnyerhették az élüzem címet. Az üdvözlő beszédek után kiosztották a dolgozók között, a sztahanovista, jelvényeket, pénzjutalmakat és megkezdődött a szórakozás, a hangulatot az acélárugyár zenekara és kultúr- csoportja biztosította. A vasárnapi Szabad Nép-bői A magyar kormány tiltakozó jegyzéke Jugoszláviához Gőz Imre határőr lelövése miatt A Külügyminisztérium Tájé» koztatási Főosztálya közli: Július 30-án este 8 órakor Tóíszerdahely közelében, a Mura-folyó védőgátján, a ma- gyar-jugosziáv határvonal mentén jugoszláv határőrök lelőtték Gőz Imre magyar ha» tárőrt, aki ott járőrparancsnokával együtt a szokásos járőr- szolgálatot látta el. Gőz Imre határőr arra lett figyelmes, hogy jugoszláv terület felől puskalövést adtak le magyar területre és felment a tőle néhány méterre fekvő védőgátra, hogy megállapítsa a lövés eredetét. Amikor felért a védő- gátra, jugoszláv területről újabb puskalövést adtak le, amely Gőz Imrét azonnal megölte. A járőrparancsnok bajtársa segítségére sietett, ju. goszláv oldalról azonban Ismét tüzet nyitottak és egy lövedék a járőrparancsnok zubbonyán hatolt keresztül. Augusztus 1-én a Magyar Népköztársaság külügyminisztériuma kormánya megbízásából tiltakozó jegyzéket juttatott el a budapesti jugoszláv követségnek, amelyben tiltakozik a magyar határőr ellen elkövetett halálos kimenetelű támadás miatt és felszólítja a jugoszláv kormányt, hogy sürgősen kutassa fel a bűnösöket és azokat példásan büntesse meg. A külügyminisztérium jegyzékben felhívja a jugoszláv kormány figyelmét arra, hogy ilyen támadások kiélezik a magyar-jugoszláv határon fennálló helyzetet és hátráltatják a normális határmenti állapotok helyreállítására irányuló erőfeszítéseket: (MTI) KÜLPOLITIKAI JÉG I ZETEK ijjabb amerikai nyomás Iránnál szemben Világszerte visszatetszést keltett az Egyesült Államok kormányának Moszadik iránj miniszterelnökhöz intézett levele, amely iskolapéldája lesz a diplomáciai történetében annak az imperialista gyakorlatnak, hogy a nagyhatalmak durva nyomással kényszerítik a kis országokat: mondjanak le szuverén jogaikról. Az amerikai kormány levelében hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok mindaddig Kuweithez és Szaudi-Arábiához hasonlóan adjon kedvezményeket az amerikai és angol olaj- társaságoknak. Az Egyesült Államok Iránnal rűlt. Iránban még a közelmúltban is láthatólag élt olyan illúzió, hogy az Egyesült Államoknak nincs semmi köze az ango. blokádhoz. Most mindenki világosan láthatja, hogy az angol blokád és az amerikai ultimászemben támasztott követelése tűm közös imperialista politika ultimátum jellegű. Az amerikai kormány éppen abban a pillaegy-egy láncszeme, e ennek a politikának célja az, hogy gaznatban vonta meg Irántól a rég dasági nehézséget okozzon Iránigért segélyt és tagadta meg az nak és arra olajvásárlást, amikor Irán kü- rírdethait«™ Ionosképpen számított az Egyesült Államokkal való gazdasági megvonja Irántól a gazdasági együttműködésre. Megjegyzem 111 K. Jf dó hojzv Anglia mar két eva.att segélyt és nem vásárol tőle olajat, amíg nem rendezi Angijával az olajipar államosítása miatt kitört konfliktust. Az amerikai kormány előírja, mit kel! tennie Iránnak, ha ki akarja engesztelni az Egyesült Államokat. Először is: meg keit dő, hogy Anglia már két év alatt blokád alatt tartja Irán déli kikötőit és megakadályozza az otajkiviíelt. Emiatt az ország súlyos pénzügyi helyzetbe kekényszerítse, hogy térdethajtson az o! aj monopol i isme k előtt. A washingtoni hatóságok levele fényt vet az Egyesült Államok igazi törekvéseire a gazdaságilag fejletlen országokban és azokra a fogásokra, amelyekhez céljai elérése érdekében folyamodik. Cinikus számítások Az amerikai lapok hírt adinak egyeznie Angliával az 1951-ben arról, hogy „az Egyesült Alla- államosított Angol—Iráni Olaj- mok új nehézséggel találja társaság vagyonáért fizetendő szemben magát: kevés a fiatat", térítés kérdésében. A tevéi hang- Kiderült, hogy minden évben ke- súlyozza, hogy „az államosított vesefob a 18. életévüket betöltött fi „fiira; alrfivái ptIpIgp- ampril-ai fisaink syáma 1940társulat fizikai aktívái értéké nek egyszeri megtérítése” nem elegendő. Anglia ugyanis azt amerikai fiatalok száma. 1940- ben 1.238.000 18. életévét betöltött ifjú és leány volt az Egyeköveteli, hogy Irán térítse meg sült Államokban. 1949-ben ez a azoknak a jövedelmeknek egy szám 1,125.000-re, 1952-ben részét is, amelyektől azon oknál pedig már 1,025.000-re csökkent fogva esett el, hogv az iráni Az „United States News and kormány határidő előtt felmond- World Report” című folyóirat megnyugtatni a Pentagon stratégiát. A 40-es évek születési arányszámának alapján megjövendöli, hogy 1960-ig a helyzet megjavul és növekedni fog az újoncok száma. „Amikor majd több tesz a fiatal, mint most, — írja a folyóirat, — könnyebb lesz érvelni a hatalmas fegyveres erők fenntartása mellett. Mindjárt elfo- gadhatóbbá válik az általános hadkötelezettség, ha nagyszámú 20 éven aluli ifjú a középiskola ta a szolgálati koncessziós szer- június 19-i számában megjegyzi, elvégzése után nem látja majd »» 1 » » 1.. « Irí.InlrxH IrAtTIrt f) & ... J . . . .. J ződést. Azt is előírja az amerikai kormány, hogy Irán ne kéthatalmi tárgyalások útján próbálja meghatározni a térítés formáját és összegét, hanem bízza „valamilyen semleges nemzetközi szervre” e kérdés megoldását. Arról van szó tehát, hogy az iráni olaj kérdését kivonják az iráni hatóságok jogköréből, s a nagy angol—amerikai olajtrösztök mesterkedéseinek engedjék át megoldását. Ilyen feltétetek alapján javahogy a kialakult helyzet komoly aggodalmat okoz a katonai hatóságoknak. Egyre kevesebb újoncot tudnak besorozni. A folyóirat megállapítja, hogy a fiatalok számának csökkenése az utolsó évtizedben „egyenértékű egy milliós hadsereg elvesztésével”. „A United States News and World Report“ egyébként siet könnyűnek az elhelyezkedést..” Példátlanul nyitt cinizmus! Az Egyesült Államok reakciós köreinek szemében csak annyi az elhelyezkedési nehézségekkel küzdő fiatalok tragédiája, mint a tavalyi hó. Kizárólag csak, mint katonai kalandjaik ágyú- töltelékére gondolnak az ifjúságra. dönti nőikül Wilhelm Ohnesorge úr neve kár, 1937-ben pedig a birodalmi magyarul „gondnélküiit” jelent, postaüg^i miniszter tett. Az is Bolja az amerikai kormány Irán- Valóban. Ohnesorge úrnak a hit- maradt egészen 1945 májusáig, hak az angol—iráni konfliktus lerista Németországban kevés Az ember azt várta volna, rendezését”. Ezekkel a feltété- gondja volt. Mind a náci párt hogy a hitlerista uralom bukása lekkel szemmelláthatóan rá egyik első sejtjének megalakí- után Ohnesorge úr neve visszajárja bírni Iránt, hogy mond- tója, gyorsan emelkedett felfelé vonhatatianul az ismeretlenség *>n le az olajipar’ államosításé- a hitlerista állami szolgálat sza- homályába merül. Am a volt 11, s a szomszédos Irakhoz marlétraján. 1933-ban áliamtit- hitlerista miniszternek úgy látszik, a bonni hatóságok nyugdíjat adnak a rosszemíékezetű „Führer” elaggott tanácsosának. Az Adenauer-kormány nyíltan szárnya alá vette a volt náci minisztert. Es ez nem egyedüli eset, hogy a bonni kormány fasisztákat pártol. Alig két héttel azután, hogy a bonni kancellár látogatást tett a werli börtönben, ahol háborús bűnösök töltik büntetésüket, szabadlábra engedték Fal- kenhorsf vezérezredest, a norvég nép hóhérát. Cjabb A japán militarizálási tervek hol szándékos, hol akaratlan te. leplezése sorozatos botrányokat robbant ki az ország politikai életében. Alig sikerült lecsillapítania a Joszida-kormánynak a szenvedélyeket, amelyeket felkavart Tokutaro Kimurának, a nemzetbiztonsági hivatal vezetőjének az „ötéves védelmi tervről" tett kijelentése, (e terv szerint, amelyről Joszida nem akart tudni, 200.000 főre emelnék a japán katonai alakiatok létszámát), amikor június 9-én, alig egy hónappal a Klmura:-botrány után, Dulles, az Egyesült Államok külügyminisztere minden teketória nélkül megcáfolta Joszida „cáfolatát”. Dulles e szenátus költségvetési bizottságának ülésén elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy Japán „csak lassan ér el eredményeket az újrafelfegyverkezés terén”. Biztosította egyben az amerikai szenátorokat, hogy „az új japán költségvetés alapián az ország rendőreit fel tudiák majd emelni a tervbevett 10 hadosztályba”. Az amerikai sajtó találgatásai szerint ez a terv, amelyet Dulles fesztelenül nyilvánosságra hozott, 350.000 főnyi japán „rend- őr"Jhadsereg felállítását írja elő. Du tes kijelentése nagy kavarodást okozott a japán parlamentben A japán képviselők láthatólag sehogysem tudnak hozzászokni ahhoz, hogy utolsóknak szereznek tudomást a japán politika egyes fontos mozzanatairól. A tokiói rádió június 10-i közleménye szerint az ellenzéki pártok újból azzal vádolták a Herbert Güle, volt SS-tábornok kijelentette, hogy közbenjárására egy nyugatnémet bur- zsoá párt sem alkalmaz többé megkülönböztetést a volt SS-ka- tonákkal szemben. A „Die Welt" című lap szerint Gitté biztosította Adenauert, hogy a volt SS-tegények szövetségei „állam, és kormányhüség tekintetében messze felette állnak a többi bajtársi szervezeteknek ...” Amint látjuk, te jes az egyetértés a bonni főkolomposok é6 a volt oberbanditák között. botrány Joszida kormányt, hogy „félrevezeti a népet, amikor azt akarja elhitetni, hogy nem dolgoznak ki terveket a hadsereg létrehozására". „Ha igaz Du les kijelentése, akkor a kormány szinészkedik — jelentette ki Alacumara, az úgynevezett Haladó Párt főtitkára. — Ez politikai csalás.” Képzelhető mekkora bosszúságot okozott Dulles tapintatlansága még az engedelmes japán kormánynak is, amely most megint csak- cáfolni kénytelen. Fukunaga, a minisztertanács főtitkára szükségesnek tartotta kijelenteni a tudósítók előtti hogy Dulíes terve „a valóságban csupán hencegés”. Am a Tokióban tartózkodó külföldi tudósítók ré- gesrég meggyőződtek arról, hogy Dullesnek egyes japán miniszterekkel ellentétben igenis jó értesülései vannak az ország ügyeiről. Mint a „New York Times” tudósítója írta július 12-én, Dulles nyilatkozata azt jelenti, hogy „vagy az Egyesült. Államok adott irányvonalat Japánnak, amelyhez fegyveres erői növelését illetően tartania kell magát, vagy már megegyeztek ebben az irányvonalban, csak a japán közvé’eményt nem tájékoztatták erről.” Fokozott militarizálás új irányelveinek nyilvánosságra hozása azokban a napokban, amikor Tokióban megkezdődtek a tárgyalások a kölcsönös biztonsági programm alapján Japánnak nyújtandó amerikai „segélyről”, betekintést enged a készülő kalandor összebeszélés kulisszái mögé. Az Albán nemzetgyűlés ülése Az Albán Népköztársaság nemzetgyűlésének 5. ülésszaka augusztus 1-én kezdte meg tanácskozását. A nemzetgyűlés megvitatta, majd elfogadta: azokat a határozatokat, amelyeket) az Albán Munkapárt Központi Bizottságának plénuma, ai minisztertanács és az Albán Nemzetgyűlés Elnöki Tanáosa hozott július 23-i együttes ülésen. Ennek értelmében Enver Hodzsa elvtársat megbízták az új kormány megalakításával. Enver Hodzsa elvtárs a nemzetgyűlés elé terjesztette az új kormány összetételét, majd elmondotta programmbeszédél, amit a nemzetgyűlés jóváhagyott. A nyugatnémet rendőrség letartóztatott IS fiatal isékehjirtost Egy Bottropban megtartott ifjúsági ünnepségen a nyugatnémet rendőrség letertóztatott tizenhárom fiatal békeharcosL A vizsgálóbíró, annak ellenébe, hogy az ünnepséget rendőrségi engedéllyel tartották, nem volt hajlandó megindokolni a letartóztatásokat és még a közben vizsgálati fogságba vetett fiatalok névjegyzékét sem adta ki. A nyugatnémet rendőrség Castrop-Rauxelben letartóztatta a 19 éves Maria Schneider munkásnőt és a 20 éves Günther Wesselek bányamunkást. A két fiatal békeharcost a dortmundi vizsgálati fogházba szállították. Kölnben az utcán tartóztatták le Claus Hübette! egyetemi ha'l- gatót és a fiatalkorú Dieter Heft schm idtet, akiket a rendőrök revolverrel kénvszerftetteíc a rendőrautóba való beszállásra. Soíingenben a rendőrség a hajnali óráikban tartóztatta le Willy Lohbach fiatal hazafit, akit a wuppertaii fogházba szállítottak
