Szabad Nógrád. 1953. augusztus (9. évfolyam. 61-69. szám)
1953-08-22 / 67. szám
2 SZABAD A « U ft AD 1953 augusztus 22. Pártmunka tapasztalatai ★ Javítsák meg pártszervezeteink a tagjelöltekkel való foglalkozást A párttagság eiőiskoiája a tagjelöltség. A tagjelöltség célja: lehetőséget adni annakx aki a párt tagja akar lenni, hogy megismerkedjen programmjá- val. Szervezeti Szabályzatával, politikájával, s hogy a pártnak módja legyen meggyőződni a jelölt hűségéről a párt és a népi demokrácia iránt. (Pártunk Szervezeti Szabályzatából). Pártunk: Szervezeti Szabályzata tehát világosan megszabja pártszervezeteink feladatát a tagjelöltekkel való foglalkozás terén. A tagjelölteket rendszeresen meg kell bízni kisebb nagyobb feladatokkal. A pártszervezet vezetőségének pedig a pártcsoportbizalmiak bevonásán keresztül ellenőriznie kell, hogyan végzik el a rájuk bízott feladatokat. Figyelemmel kell kísérni egy-egy tagjelölt magatartását, termelőmunkában való részvételét, mert csak így tudja, a pártszervezet reálisan mérlegelni, hogy a. tagjelölt méltó-e arra, hogy pártunk tagjai sorába lépjen. Csak így lehet elérni, hogy a tagjelöltségi idő valóban komoly próbaidő, ne pedig puszta formaság legyen. Pártszervezeteink az utóbbi hónapokban hajtották végre a KV határozatát, amelyet' az egy évnél hosszabb idejű tagjelöltek ügyének rendezésére hozott. Az utóbbi hónapokban ai tagjelöltek igen nagy számát vették fel az alapszervezetek párttaggá, hosz- szabbították meg tagjelöltségi idejüket, vagy zártak .ki párttagságot meg nem érdemlő tagjelölteket, A KÖZPONTI VEZETŐSÉG határozatának végrehajtása felszínre hozott olyan tapasztalatokat, amelyek komoly figyelmeztetésül kell hogy szolgáljanak a jövőt illetően, az alapszervezetek mellett pártbizottságainknak is. A tapasztalat azt mutatja, hogy pártszervezeteink egy része már megértette a szervezeti szabályzatban megszabott feladatot ai tagjelöltek nevelését illetően. Az elmúlt oktatási évben pártszervezeteink már jelentős számban vonták be az oktatásba a tagjelölteket, rendszeresebben bíztak meg párt- munka. végzésével egy-egy tagjelöltet, különösen a választást megelőző időkben. Szép számmal van ma már olyan párt- szervezet, mint a sziráki helyi szervezet, ahol a pártszervezet vezetősége komoly gondot fordít a1 meglévő tagjelöltek nevelésére, hogy aüok a velük való logl alkozás, a végzett munka Franciaország gazdasági helyzeti válságos. Az ipari termelés csökken. Az év első negyedében a termelés 7 százalékkal kisebb volt, mint az éppenséggel nem ragyogó múlt év első negyedében. A gazdasági beruházások összege már 1952-ben 3 százalékkal kisebb volt, mint 1951- ben. Az ország külkereskedelme, különösen kivitele összezsugorodik. 1952-ben a francia kivitel 12 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel ezelőtt. Az infláció fokozódik. a költségvetési hiány, az államadósság és a bankjegy- forgalom állandóan növekszik. Minthogy a kapitalista világpiac ielentősen összeszűkült, manapság a kapitalista országok csak egy másik kapitalista ország rovására fejlődhetnek. Az erősebb amerikai imperializmus a második világháború után kihasználta a jranda versenytárs gyengéit, katonailag megszállta Franciaországot és gyarmatainak egy részét, a francia monopóliumokat fontos értékesítési területekről kiszorította, s ezek nyersanyagforrásait részben magához ragadta, a 2,6 milliárd ,<áollársegély”-lyel behatolt a francia gazdaságba és ezen az alapon fokozódó fegyverkezési kiadásokat kényszerített az országra (összegük 1949-ben 377 milliárd, 1953-ban 1600 milliárd trank volt), végül olyan gazda- tági és katonai paktumok elfogadására kényszerítette, amelyek nem állnak Franciaország érdekében. Minthogy a francia monopoltöke régi pozícióinak helyreállítására és újak szerzésére törekszik, fokozódó mértékben támadalapján elnyerjék a párttag megtisztelő címet. A sziráki pártszervezet vezetősége rendszeresen megbízza, a tagjelölteket is népnevelőmunkával. Bevonták őket a pártoktatásba és így érték el, hogy olyan tagjelöltek nevelődtek ki, mint Király András dolgozó paraszt, a község tűzoltóparancsnoka, aki a társadalmi munka végzésében, az elméleti képzés emelésében és példamutató termelőmunkában bizonyította be, hogy méltó af párttagságra. Komoly gondot fordított a tagjelöltek nevelésére az Acélárugyár hi- deghengerlői pártszervezete is. fgy érték el, hogy olyan tagjelöltekből neveltek párttagokat, mint Godó János 4. elvtárs, aíti rendszeresen 120—125 százai lékre teljesíti t,érvét. Godó elvtársat, mint tagjelöltet megbízták a szakszervezeii bizalmi teendőkkel. A pártszervezet vezetőségétől megbízatást kapott faliújságcikkek írására. Szívesen végzett háziagitációs munkát a választások idején, így érdemelte ki, hogy mint tagjelöltet elküldték 4 hetes szakszervezeii iskolára, s közben alkalmassá vált a párttagságra. is. Ma már, mint párttag egyike az ala.pszervezetnél a legaktívabb elvtársnak. A TAGJELÖLTEKKEL való foglalkozásnak igen jó példája a. máíranováki Alkotmány-akna pártszervezete is, ahol ma már nincs 1 évnél hosszabbidejíí tagjelölt és a párttaggá felvett tagjelöltek nagy része a kapott pártimegbizfltás végrehajtásán keresztül érdemelte ki a párttagságot. Ezt láthatjuk Cene Béla elvtárs példáját! is. Cene elvtársat 1952 augusztusában vették fel tagjelöltnek. Olyan pártmegbízatásokat kapott, mint kisgyűlések szervezése a választási munkák idején és elősegítették fejlődését azzal is, hogy bevonták a pártoktatásokba. Eredményes munkája alapján vette fel az alapszervezet 1953 júniusában párttagnak és ma már, mint párttag elvégezte a- 3 hetes propagandista, tanfolyamot és az 1953—54-es évben mint propagandista fog pártmunkát végezni. Pártszervezeteink egy részénél mutatkozó eredmények ellenére a. tagjelöltekkel való foglalkozást általában komoly hiányosságok jellemzik pártszervezeteink nagy részénél. Csak a Szervezeti ’Szabályzat meg nem értéséből és végre nem hajtásából adódik, hogy vannak olyan alapszervezetek, ahoi igen nagy számban voltak olyan tagjelöltek, akiknek tagjelöltségi idejük elérte a 2—3 évet, sőt ennél hosszabb időt is. Adódott ez abból, hogy a. velük való foglalkozás hiányos volt, sőt sok esetben nem is foglalkoztak az alapszervezetekhez tartozó tagjelöltekkel. Ez a hiányosság különösen jellemző volt a bocsárla- pujtői helyi szervezetre, ahol 34, vagy a pásztói községi párt- bizottsághoz tartozó alapszervezetekre, ahol 59 olyan tagjelölt volt az év elején, akiknek tagjelöltségi idejük meghaladta az egy évet. A HANYAG é« felületes munkát bizonyítja a szécsényi állami gazdaság pártszervezeté, nél az, hogy nyilvántartottak olyan tagjelölteket is, akik már hónapok óta nem dolgoztak az állami gazdaság területén, sőt azt sem tudták, hogy ezek a tagjelöltek jelenleg hol tartózkodnak. A tagjelöltekkel való hiányos foglalkozás azt bizonyítja, hogy pártszervezeteink nem használják fel a pártmegbíza- fást: mint a párttagok nevelésének egyik Legfontosabb eszközét, ebből a hiányosságból következik, hogy nem segítik elő a. tagjelöltek fejlődését. Ugyanakkor, amikor a. párttitkár elvtársak és vezetőségi tagok arról be. szélnek, hogy sok a pártmunka és ők nem képesek elvégezni, megfeledkeznek arról, hogy a pártmunka végzésében bevonják a párttagság egészét, közöttük az alapszervezeteknél meglévő tagjelölteket is. A tagjelöltekkel való foglalkozás hiányosságai arra kell, hogy figyelmeztessék az alap- szervezetek és pártbizottságok vezetőit, hogy felismerjék a pártmegbízatás jelentőségét a tagjelöltek nevelésében. Gondoskodjanak az alapszervezetek vezetői arról, hogy minden tagjelölt képességeinek megfelelően pártmunkát végezzen. Kísérjék figyelemmel egy-egy tagjelölt fejlődését és pártszerű bírálattal segítsék elő munkájukat. A PARTSZERVEZETEK vezetőségének az a feladata, hogy amikor egy-egy tagjelölt tagjelöltségi ideje eléri a Szervezeti Szabályzatban megállapított időt, a végzett munkája alapján taggyűlésen tárgyalják meg a felvételét, illetve hozzanak ügyében másirányú döntést. A párt- szervezeteknél a meglévő tagjelöltekkel való alaposabb foglalkozás biztosíték: egyrészt megfelelő utánpótlás a pártban, másrészt aktivitásukat megköveteli a pártszervezeteink előtt álló feladatok végrehajtása is. A minisztertanács most megjelent határozatai az életszínvonal emelésére AZ ŐSZI MINŐSÉGI VETŐMAGAKCIÓ ÉS AZ EZZEL KAPCSOLATOS KEDVEZMÉNYEKRŐL, Az idei vetőmagcsere az elmúlt évektől eltérően önkéntes jelentkezés alapján történik. Azzal. hogy a.z állam a minőségi vetőmag előállításáért, szállításáért és kiosztásáért felárat, vagy többletvetőmagot nem kér, mintegy 31.5 millió forint ösz- szegű anyagi támogatást nyújt a mezőgazdasági lakosságnak. A minőségi vetőmagellátás keretében másod- és harmadfokú szaporítást! minőségi vetőmag igényelhető, mégpedig kátasztrá- lis holdanként búzából 100, rozsból és ösziárpából 90 kiló. A másodfokú szaporítású minőségi vetőmagot azok a nagyobb szántóterületen gazdálkodó és harmadik típusú termelőszövetkezetek, illetve csoportok igényelhetik, amelyek 1952 őszén nem részesültek másodfokú szaporítású minőségi vetőmag- ellátásfoen és saját vetőmagtermelő parcellát tudnak létesíteni. Másodfokú szaporítású vetőmag- ellátást a termelőszövetkezet egész vetésterületének egyheted részéig igényelhet. Harmadfokú szaporítású minőségi vetőmagellátásban a földművelési miniszter által kijelölt általános csereterületen belül a saját vetőmagtermelő parcellával nem rendelkező termelőszövetkezetek és az egyénileg termelők részesülhetnek, az 1953—1954. évi vetéstervük teljesítéséhez szükséges teljes vetőmagmennyiség erejéig. Az általános csereterületen belül lévő termelőszövetkezetek és egyéni termelők vetőmagigényüket a községi tanácsnál augusztus 31-ig jelenthetik be. A minőségi vetőmagot a megyei terményforgalmi vállalat a, termelőszövetkezeteknek. közvetlenül, az egyéni termelők részére pedig a földművesszövetkezetekhez szállítja. Mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg termelők a szokvány csereterményt a minőségi vetőmag átvételével egyidőben, vagy azt megelőzően adhatják át a legközelebbi terménygyüjfőnek. ★ A HŰSÉGJUTALOM ÉS A MUNKAJUTTATÁS KITÉRJESZTÉSÉRÖl A határozat értelmében hűségjutalomra jogosult a,z érc-, ásvány, és bauxitbányászat valamennyi földalatti fizikai és műszaki munkavállalója, továbbá a szénbányászat összes műszaki dolgozója. amennyiben igazolatlan műszakmulasztása egy éven át nem volt. Egy igazolatlan műszakimulasztás esetén a hűségjutalomnak a felét fizetik ki. A határozat a hűségjutalomra való jogosultságot kiterjeszti a külszíni dolgozók széles rétegeire is. A hűségjutalom nagysága a dolgozó szolgálati idejétől és beosztásától évi alapkeresetének 2—20 százalékáig terjed. A vájárképesítéssel rendelkezők ezenfelül megkapják a jutalom ösz- szegének további 10 százalékát. A SERTÉSPESTIS ELLENI OLTO- ÉS FERTŐTLENÍTŐANYAG INGYENES JUTTATÁSÁRÓL A minisztertanács határozata a sertéspestis megelőzéséhez és leküzdéséhez szükséges óltó- anyagok díjtalan rendelkezésre bocsátására vonatkozó kedvezményt — melyben eddig csak a termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok részesültek — kiterjeszti a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságaira, az egyénileg dolgozó parasztokra és valamennyi sertéstartóra. A határozat továbbá intézkedik arra vonatkozólag, hogy a fertőzés leküzdéséhez fertőtlenítőanyagokat a földművelésügyi miniszter valamennyi állattartónak ingyen bocsátja rendelkezésére. A sertés- pestis elfenj oltó- és fertőtlenítőanyagokat tehát augusztus és szeptember hónapokban valamennyi sertéstartó ingyenesen kapja. Az ingyenes oltó. és fertőtlenítőanyag felhasználására azokon a helyeken kerül sor, amelyek sertéspestissel fertőzöttek, vagy a veszélyeztetett állo- j mány megvédése érdekében az oltást a tanács elrendeli. FOKOZOTT ELŐNYBEN RÉSZESÜLNEK AZ ÉLENJÁRÓ MUNKAMÓDSZER ALKALMAZÓI Eddig számos élenjáró munkamódszer — így többek között a Koleszov-féle szélesvágás — terjedését komolyan akadályozza, hogy az új módszer alkalmazására áttérő munkás számára tüstént új normát állapítottak meg. Emiatt az is megtörténhetett, hogy ai dolgozó az új, termelékenyebb módszerrel kevesebbet keresett, mint amikor a régi módon dolgozott. Ezt a visszás helyzetet szünteti most meg a minisztertanács határozata. Eszerint az új, élenjáró technológia bevezetése után Az Egyesült Államok terjeszkedési politikája válságba sodorja a francia gazdasági életet lak feszültségek a francia és az amerikai monopolisták között. Kiélezte az ellentétet a versenyfutás a maximális profitok megszerzésére a fegyverkezési iizietben. A múlt nyáron az arne- riakiak hirtelen megszúnletlék a további fegyverkezési hitelek engedélyezését a párizsi kormány számára, mert e hiteleket a franciák nem az amerikai kívánalmak szerint használták fel, A francia hadiipar megkezd:e páncélosok, lökhajtdsos vadászgépek, géppuskák és rakétafegyverek gyártását, amit az amerikai monopóliumok maguknak taf- tottak fenn. Az amerikai dollárok franciaországi felhasználása ügyében támadt viszály máig sem gyengült. A fennálló ellentétek az Egye' sült Államok európai politikája kérdéseiben is egyre mélyebbek. Az újra erősödő nyugatnémet imperializmus Washington támogatásával a nyugateurópai szarazjöldön vezető hatalmi helyzetre törekszik, de a francia fi- nánctöke kézzel-íábbal kapálózik minden olyan amerikai gazdasági és katonai terv ellen, amely a rajnai és ruhrvidéki iparmágnásokat részesíti előnyben. Jellemző, hogy az úgynevezett „európai hadseregre" vonalkozó szerződést a francia parlament még nem ratifikálta. A szén- és acélközösségben, amelytől a francia nehézipar a gazdasági túlsúly , megszerzését remélte Európában, egyre hevesebbek a viszályok a francia és nyugatnémet monopolisták között, akik mögött az amerikaiak állnak. Az amerikaiak által ellenőrzött ruhrvidéki ipar ugyanis nagyobb termelőképességénél fogva egyre világosabban magához ragadja a vezetést ebben a mammutkonszernben. További ellentétek forrása az Egyesült Államoknak az a törekvése, hogy fokozza az amerikai áruk kivitelét Franciaországba, de ugyanakkor messzemenően megakadályozza francia áruk behozatalát, A dollárhiány és az ország rendkívül nagy eladósodása, amelybe Franciaországot az amerikai politika döntötte, egyik legfontosabb oka a francia gazdasági élet ziláltságának. Franciaországnak az Fgyesült Államokba irányuló kivitele 1951- től 1952-ig 37 százalékkal csökkeni. Az Egyesült Államok nemcsak a dollárterületre irányuló francia kivitelt akadályozzák, hanem a Szovjetunióba, Kínába és Kelet-Európába irányuló francia kivitelt is. A francia gazdasági élet az utóbbi időben sikerrel járó erőfeszítéseket telt, hogy a 'demokratikus világpiac országaival az árucserét kiépítse. 1952- ben Kelet-Európával az árucserét sikerült 40 milliárd frankra növelnie, nemrégiben pedig francia iparosok és üzletemberek egy csoportja Pekingben megállapodást írt alá 20 milliárd frank értékű kölcsönös árucseréről. Franciaország kereskedelmi egyezményeket kötött az európai népi. demokráciákkal és nemrégiben a Szovjetunióval is. Franciaország számára a Kelet és Nyugat közti kereskedelemben való részvétel annál is fontosabb, mert a kapitalista világpiacon a versenytársak közt egyre hevesebb a harc. Franciaország hagyományos piacain az amerikai és naugatnémet monopóliumok visszaszorították a francia befolyást. A francia kivitel 1951-től 1952-ig 12 százalékkal csökkent, de a nyugateurópai országokba irányuló kivitele 35 százalékkal, Argentínába iránuuló kivitele 64 százalékkal, a sterling-területre irányuló francia kivitel pedig 27 százalékkal csökkent. A francia monopóliumok fokozták a francia gyarmatokba irányuló kivitelt, de ezt a 10 százalékos növelés nem egyenlíii ki a francia kivitel csökkenését. Rendkívül kiéleződnek az ellentétek az amerikai és a francia monopólisták között a francia gyarmati területeken, ahová az amerikaiak a második világháború után vagy közvetlen vagy közvetett tőkeberuházásokkal, vagy pedig katonai megszállás útján behatoltak. Franciaország afrikai birtokain az amerikai befektetések összege 1943-ban 27 millió dollár volt, ma pedig óvatos becslés szerint is legalább 500 millió dollárt ér el. Az amerikaiak érdeklődése elsősorban Eszak-Afrika felé irányult, ahol több új légitámaszpontot létesítettek és magukhoz ragadták a legfontosabb kikötőket. Az amerikai monopóliumok itt főképpen különféle színesfémek, mangán, wolfram, valamint nyersolaj megszerzésére törekednek. Marokkóban is amrikai tökét fektetnek be csaknem valamennyi gazdasági ágban és az ország kereskedelme is nagy mértékben amerikai cégek kezén van. Észak- Afrikán kívül az amerikai monopóliumok Vietnamban is egyre erősebb versenytársai a franciáknak. Az országnak még fel nem szabadult részében a Standard Oil. a Caltex, a Florida Phospahte Company, a Bethlehem Steel Corporation és más amerikai vállalatok egyre nagyobb tevékenységet fejtenek ki, úgyhogy a francia tőke innen részben már F.szak-AJrikába menekült. A francia monopoltőke közvetlenül a második világháború után az amerikai imperializmusban keresett támaszt, mert saját népének fokozódó nemzeti és szocálls követeléseivel és az elnyomott gyarmati országokkal szemben egymagában nem érezte magát elég erősnek. A brit monopoltökéhez hasonlóan azonban tapasztalnia kellett, hogy az Egyesült Áialmok csak olyan „támaszt" jelentenek számára, mint az akasztott ember számára a kötél. hosszabb ideig — az illetékes miniszter utasításától függően 3—6 hónapig — az új módszert alkalmazó dolgozók darabbérét a régi normák alapján állapítják meg. Ha a munkás új munkánál alkalmazza az élenjáró módszert (tehát olyan munkánál, amelyre eddig nem volt norma) a darabbért úgy kell megállapítani, mintha ae új, élenjáró módszer még nem volna ismeretes. Ennek az intézkedésnek eredményeképpen komoly anyagi előnyökben részesülnek azok a dolgozók, akik bátran alkalmazzák az úi módszereket, s ezzel elősegítik az élenjáró technológia elterjedését, a termelékenység emelkedését. A 3—6 hónapos időszak elteltével ai normát meg kell változtatni. De a normaidőt még akkor is a régi és az új technológia alapján kiszámított idő- szükséglet között állapítják meg. Az új módszer alkalmazása tehát továbbra is jelentős anyagi előnnyel jár. A minisztertanács határozata alapján a kohó- és gépipari miniszter szabályozta a Koleszov- féle szélesvágás bérezését. En. nek értelmében 1953 augusztus 1 -töl december 31-ig a Koleszov-féle módszerrel dolgozókat a régi normák alapján kell elszámolni. Ha tehát egy munkadarab forgácsolásának a normaideje a régi technológiával 50 perc volt, de a munkás Ko- leszov-módszerrel 20 perc alatt elvégzi — 250 százalékos teljesítménnyel számolják el. 1954 január 1-e után a Kole- szov-módszerrel végzett munka normája a következőképpen alakul: ha a régi módszerrel 50 perc, az új módszerrel pedig 20 perc kell a munka elvégzéséhez, a normaidőt 38 percben állapítják meg. Az a munkás tehát, aki Koleszov-módszerre! dolgozik, s a munkát 20 perc alatt végzi el, január 1 után is 190 százalékos teljesítményt ér el, ★ EGYES ÉLETMENTŐ GYÓGYSZEREK INGYENES KISZOLGALTATA- SAROL A minisztertanács határozata alapján a társadalombiztosításba bevont dolgozók ezentúl a cukorbetegek számára, szükséges inzulint, valamint a csontrákban szenvedők Kezeléséhez szükséges .testosteront tartalmazó gyógyszert térítés nélkül kapják. HÍREK A KÜLPOLITIKÁBÓL A Német Kommunista Párt a nyugatnémet parlament összehívását követeli Max Reimann elvtárs, . Németország Kommunista Pártjának elnöke a müncheni rádió útján beszédet intézett Nyugat-Némel- ország választópolgáraihoz. A Szovjetunió kormányának augusztus 15-i jegyzékével kapcsolatban hangsúlyozta; a szovjet javaslatok közvetlen lehetőséget teremtenek a nemzetközi feszültség enyhítésére, Németország újraegyesítésére és a német békeszerződés megkötéséit. Ezért a német népnek mindent meg kell tennie, hogy a javaslatokban kifejtettek minél előbb megvalósuljanak. Max Reimann elvtárs szerdán Bonnban sajtóértekezleten közölte a bel- és külföldi újságírókkal: mivel az új szovjet jegyzék igen nagyjelentőségű a német nép szempontjából, a Kommunista Párt a nyugatnémet szövetségi gyűlés azonnali összehívását követeli. Minthogy az újonan megválasztandó nyugatnémet parlament előrelátható' lag csak októberben ül majd ősz' sze, a régi parlamentnek kellene kijelölnie azokat a képviselőket, akik az NDK népi kamarájának megbízottaiva! tárgyalásokat kezdenek ideiglenes össz- német kormány alakításáról.
