Szabad Nógrád. 1953. augusztus (9. évfolyam. 61-69. szám)

1953-08-22 / 67. szám

2 SZABAD A « U ft AD 1953 augusztus 22. Pártmunka tapasztalatai ★ Javítsák meg pártszervezeteink a tagjelöltekkel való foglalkozást A párttagság eiőiskoiá­ja a tagjelöltség. A tagjelöltség célja: lehetőséget adni annakx aki a párt tagja akar lenni, hogy megismerkedjen programmjá- val. Szervezeti Szabályzatával, politikájával, s hogy a pártnak módja legyen meggyőződni a jelölt hűségéről a párt és a népi demokrácia iránt. (Pártunk Szervezeti Szabályzatából). Pártunk: Szervezeti Szabály­zata tehát világosan megszabja pártszervezeteink feladatát a tagjelöltekkel való foglalkozás terén. A tagjelölteket rendsze­resen meg kell bízni kisebb na­gyobb feladatokkal. A pártszer­vezet vezetőségének pedig a pártcsoportbizalmiak bevonásán keresztül ellenőriznie kell, ho­gyan végzik el a rájuk bízott feladatokat. Figyelemmel kell kísérni egy-egy tagjelölt ma­gatartását, termelőmunkában való részvételét, mert csak így tudja, a pártszervezet reálisan mérlegelni, hogy a. tagjelölt mél­tó-e arra, hogy pártunk tagjai sorába lépjen. Csak így lehet elérni, hogy a tagjelöltségi idő valóban komoly próbaidő, ne pedig puszta formaság legyen. Pártszervezeteink az utóbbi hónapokban hajtották végre a KV határozatát, amelyet' az egy évnél hosszabb idejű tagjelöltek ügyének rendezésére hozott. Az utóbbi hónapokban ai tagjelöltek igen nagy számát vették fel az alapszervezetek párttaggá, hosz- szabbították meg tagjelöltségi idejüket, vagy zártak .ki párt­tagságot meg nem érdemlő tag­jelölteket, A KÖZPONTI VEZETŐSÉG határozatának végrehajtása fel­színre hozott olyan tapasztala­tokat, amelyek komoly figyel­meztetésül kell hogy szolgálja­nak a jövőt illetően, az alap­szervezetek mellett pártbizott­ságainknak is. A tapasztalat azt mutatja, hogy pártszervezeteink egy része már megértette a szer­vezeti szabályzatban megszabott feladatot ai tagjelöltek nevelését illetően. Az elmúlt oktatási év­ben pártszervezeteink már je­lentős számban vonták be az oktatásba a tagjelölteket, rend­szeresebben bíztak meg párt- munka. végzésével egy-egy tag­jelöltet, különösen a választást megelőző időkben. Szép szám­mal van ma már olyan párt- szervezet, mint a sziráki helyi szervezet, ahol a pártszervezet vezetősége komoly gondot for­dít a1 meglévő tagjelöltek ne­velésére, hogy aüok a velük való logl alkozás, a végzett munka Franciaország gazdasági hely­zeti válságos. Az ipari termelés csökken. Az év első negyedében a termelés 7 százalékkal kisebb volt, mint az éppenséggel nem ragyogó múlt év első negyedé­ben. A gazdasági beruházások összege már 1952-ben 3 száza­lékkal kisebb volt, mint 1951- ben. Az ország külkereskedelme, különösen kivitele összezsugoro­dik. 1952-ben a francia kivitel 12 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel ezelőtt. Az infláció fo­kozódik. a költségvetési hiány, az államadósság és a bankjegy- forgalom állandóan növekszik. Minthogy a kapitalista világ­piac ielentősen összeszűkült, ma­napság a kapitalista országok csak egy másik kapitalista or­szág rovására fejlődhetnek. Az erősebb amerikai imperializmus a második világháború után ki­használta a jranda versenytárs gyengéit, katonailag megszállta Franciaországot és gyarmatai­nak egy részét, a francia mo­nopóliumokat fontos értékesítési területekről kiszorította, s ezek nyersanyagforrásait részben ma­gához ragadta, a 2,6 milliárd ,<áollársegély”-lyel behatolt a francia gazdaságba és ezen az alapon fokozódó fegyverkezési kiadásokat kényszerített az or­szágra (összegük 1949-ben 377 milliárd, 1953-ban 1600 milliárd trank volt), végül olyan gazda- tági és katonai paktumok elfo­gadására kényszerítette, amelyek nem állnak Franciaország érde­kében. Minthogy a francia monopoltö­ke régi pozícióinak helyreállítá­sára és újak szerzésére törek­szik, fokozódó mértékben támad­alapján elnyerjék a párttag megtisztelő címet. A sziráki pártszervezet vezetősége rend­szeresen megbízza, a tagjelölte­ket is népnevelőmunkával. Be­vonták őket a pártoktatásba és így érték el, hogy olyan tagje­löltek nevelődtek ki, mint Ki­rály András dolgozó paraszt, a község tűzoltóparancsnoka, aki a társadalmi munka végzé­sében, az elméleti képzés eme­lésében és példamutató termelő­munkában bizonyította be, hogy méltó af párttagságra. Komoly gondot fordított a tagjelöltek nevelésére az Acélárugyár hi- deghengerlői pártszervezete is. fgy érték el, hogy olyan tagje­löltekből neveltek párttagokat, mint Godó János 4. elvtárs, aíti rendszeresen 120—125 százai lékre teljesíti t,érvét. Godó elv­társat, mint tagjelöltet meg­bízták a szakszervezeii bizal­mi teendőkkel. A pártszervezet vezetőségétől megbízatást ka­pott faliújságcikkek írására. Szívesen végzett háziagitációs munkát a választások idején, így érdemelte ki, hogy mint tagjelöltet elküldték 4 hetes szakszervezeii iskolára, s köz­ben alkalmassá vált a párttag­ságra. is. Ma már, mint párttag egyike az ala.pszervezetnél a legaktívabb elvtársnak. A TAGJELÖLTEKKEL való foglalkozásnak igen jó példája a. máíranováki Alkotmány-akna pártszervezete is, ahol ma már nincs 1 évnél hosszabbidejíí tagjelölt és a párttaggá felvett tagjelöltek nagy része a kapott pártimegbizfltás végrehajtásán keresztül érdemelte ki a párt­tagságot. Ezt láthatjuk Cene Bé­la elvtárs példáját! is. Cene elvtársat 1952 augusztusában vették fel tagjelöltnek. Olyan pártmegbízatásokat kapott, mint kisgyűlések szervezése a vá­lasztási munkák idején és elő­segítették fejlődését azzal is, hogy bevonták a pártoktatások­ba. Eredményes munkája alap­ján vette fel az alapszervezet 1953 júniusában párttagnak és ma már, mint párttag elvégezte a- 3 hetes propagandista, tanfo­lyamot és az 1953—54-es évben mint propagandista fog párt­munkát végezni. Pártszervezeteink egy részé­nél mutatkozó eredmények el­lenére a. tagjelöltekkel való fog­lalkozást általában komoly hiá­nyosságok jellemzik pártszerve­zeteink nagy részénél. Csak a Szervezeti ’Szabályzat meg nem értéséből és végre nem hajtásá­ból adódik, hogy vannak olyan alapszervezetek, ahoi igen nagy számban voltak olyan tagjelöl­tek, akiknek tagjelöltségi ide­jük elérte a 2—3 évet, sőt en­nél hosszabb időt is. Adódott ez abból, hogy a. velük való foglal­kozás hiányos volt, sőt sok eset­ben nem is foglalkoztak az alap­szervezetekhez tartozó tagjelöl­tekkel. Ez a hiányosság külö­nösen jellemző volt a bocsárla- pujtői helyi szervezetre, ahol 34, vagy a pásztói községi párt- bizottsághoz tartozó alapszer­vezetekre, ahol 59 olyan tagje­lölt volt az év elején, akiknek tagjelöltségi idejük meghaladta az egy évet. A HANYAG é« felületes munkát bizonyítja a szécsényi állami gazdaság pártszervezeté, nél az, hogy nyilvántartottak olyan tagjelölteket is, akik már hónapok óta nem dolgoztak az állami gazdaság területén, sőt azt sem tudták, hogy ezek a tag­jelöltek jelenleg hol tartózkod­nak. A tagjelöltekkel való hiá­nyos foglalkozás azt bizonyítja, hogy pártszervezeteink nem használják fel a pártmegbíza- fást: mint a párttagok nevelésé­nek egyik Legfontosabb eszkö­zét, ebből a hiányosságból kö­vetkezik, hogy nem segítik elő a. tagjelöltek fejlődését. Ugyanak­kor, amikor a. párttitkár elvtár­sak és vezetőségi tagok arról be. szélnek, hogy sok a pártmunka és ők nem képesek elvégezni, megfeledkeznek arról, hogy a pártmunka végzésében bevon­ják a párttagság egészét, közöt­tük az alapszervezeteknél meg­lévő tagjelölteket is. A tagjelöltekkel való foglal­kozás hiányosságai arra kell, hogy figyelmeztessék az alap- szervezetek és pártbizottságok vezetőit, hogy felismerjék a párt­megbízatás jelentőségét a tag­jelöltek nevelésében. Gondos­kodjanak az alapszervezetek ve­zetői arról, hogy minden tag­jelölt képességeinek megfelelően pártmunkát végezzen. Kísérjék figyelemmel egy-egy tagjelölt fejlődését és pártszerű bírálat­tal segítsék elő munkájukat. A PARTSZERVEZETEK ve­zetőségének az a feladata, hogy amikor egy-egy tagjelölt tagje­löltségi ideje eléri a Szervezeti Szabályzatban megállapított időt, a végzett munkája alapján taggyűlésen tárgyalják meg a felvételét, illetve hozzanak ügyé­ben másirányú döntést. A párt- szervezeteknél a meglévő tag­jelöltekkel való alaposabb fog­lalkozás biztosíték: egyrészt megfelelő utánpótlás a pártban, másrészt aktivitásukat megkö­veteli a pártszervezeteink előtt álló feladatok végrehajtása is. A minisztertanács most megjelent határozatai az életszínvonal emelésére AZ ŐSZI MINŐSÉGI VE­TŐMAGAKCIÓ ÉS AZ EZ­ZEL KAPCSOLATOS KED­VEZMÉNYEKRŐL, Az idei vetőmagcsere az el­múlt évektől eltérően önkéntes jelentkezés alapján történik. Az­zal. hogy a.z állam a minőségi vetőmag előállításáért, szállítá­sáért és kiosztásáért felárat, vagy többletvetőmagot nem kér, mintegy 31.5 millió forint ösz- szegű anyagi támogatást nyújt a mezőgazdasági lakosságnak. A minőségi vetőmagellátás ke­retében másod- és harmadfokú szaporítást! minőségi vetőmag igényelhető, mégpedig kátasztrá- lis holdanként búzából 100, rozsból és ösziárpából 90 kiló. A másodfokú szaporítású mi­nőségi vetőmagot azok a na­gyobb szántóterületen gazdál­kodó és harmadik típusú terme­lőszövetkezetek, illetve csopor­tok igényelhetik, amelyek 1952 őszén nem részesültek másodfokú szaporítású minőségi vetőmag- ellátásfoen és saját vetőmagter­melő parcellát tudnak létesíteni. Másodfokú szaporítású vetőmag- ellátást a termelőszövetkezet egész vetésterületének egyheted részéig igényelhet. Harmadfokú szaporítású mi­nőségi vetőmagellátásban a földművelési miniszter által ki­jelölt általános csereterületen belül a saját vetőmagtermelő parcellával nem rendelkező ter­melőszövetkezetek és az egyé­nileg termelők részesülhetnek, az 1953—1954. évi vetéstervük teljesítéséhez szükséges teljes vetőmagmennyiség erejéig. Az általános csereterületen belül lévő termelőszövetkezetek és egyéni termelők vetőmagigé­nyüket a községi tanácsnál au­gusztus 31-ig jelenthetik be. A minőségi vetőmagot a megyei terményforgalmi vállalat a, ter­melőszövetkezeteknek. közvetle­nül, az egyéni termelők részé­re pedig a földművesszövetke­zetekhez szállítja. Mind a ter­melőszövetkezetek, mind az egyénileg termelők a szokvány csereterményt a minőségi vető­mag átvételével egyidőben, vagy azt megelőzően adhatják át a legközelebbi terménygyüjfőnek. ★ A HŰSÉGJUTALOM ÉS A MUNKAJUTTATÁS KITÉRJESZTÉSÉRÖl A határozat értelmében hű­ségjutalomra jogosult a,z érc-, ásvány, és bauxitbányászat va­lamennyi földalatti fizikai és műszaki munkavállalója, továb­bá a szénbányászat összes mű­szaki dolgozója. amennyiben igazolatlan műszakmulasztása egy éven át nem volt. Egy igazolatlan műszakimulasztás esetén a hűségjutalomnak a fe­lét fizetik ki. A határozat a hűségjutalomra való jogosult­ságot kiterjeszti a külszíni dol­gozók széles rétegeire is. A hűségjutalom nagysága a dol­gozó szolgálati idejétől és be­osztásától évi alapkeresetének 2—20 százalékáig terjed. A vá­járképesítéssel rendelkezők ezen­felül megkapják a jutalom ösz- szegének további 10 százalékát. A SERTÉSPESTIS ELLENI OLTO- ÉS FERTŐTLE­NÍTŐANYAG INGYENES JUTTATÁSÁRÓL A minisztertanács határozata a sertéspestis megelőzéséhez és leküzdéséhez szükséges óltó- anyagok díjtalan rendelkezésre bocsátására vonatkozó kedvez­ményt — melyben eddig csak a termelőszövetkezetek és terme­lőszövetkezeti csoportok része­sültek — kiterjeszti a termelő­szövetkezeti tagok háztáji gaz­daságaira, az egyénileg dolgo­zó parasztokra és valamennyi sertéstartóra. A határozat to­vábbá intézkedik arra vonatko­zólag, hogy a fertőzés leküzdé­séhez fertőtlenítőanyagokat a földművelésügyi miniszter vala­mennyi állattartónak ingyen bo­csátja rendelkezésére. A sertés- pestis elfenj oltó- és fertőtle­nítőanyagokat tehát augusztus és szeptember hónapokban va­lamennyi sertéstartó ingyenesen kapja. Az ingyenes oltó. és fer­tőtlenítőanyag felhasználására azokon a helyeken kerül sor, amelyek sertéspestissel fertőzöt­tek, vagy a veszélyeztetett állo- j mány megvédése érdekében az oltást a tanács elrendeli. FOKOZOTT ELŐNYBEN RÉSZESÜLNEK AZ ÉLEN­JÁRÓ MUNKAMÓDSZER ALKALMAZÓI Eddig számos élenjáró mun­kamódszer — így többek kö­zött a Koleszov-féle szélesvá­gás — terjedését komolyan aka­dályozza, hogy az új módszer alkalmazására áttérő munkás számára tüstént új normát ál­lapítottak meg. Emiatt az is megtörténhetett, hogy ai dolgo­zó az új, termelékenyebb mód­szerrel kevesebbet keresett, mint amikor a régi módon dolgozott. Ezt a visszás helyzetet szünteti most meg a minisztertanács ha­tározata. Eszerint az új, élen­járó technológia bevezetése után Az Egyesült Államok terjeszkedési politikája válságba sodorja a francia gazdasági életet lak feszültségek a francia és az amerikai monopolisták között. Kiélezte az ellentétet a ver­senyfutás a maximális profitok megszerzésére a fegyverkezési iizietben. A múlt nyáron az arne- riakiak hirtelen megszúnletlék a további fegyverkezési hitelek en­gedélyezését a párizsi kormány számára, mert e hiteleket a fran­ciák nem az amerikai kívánal­mak szerint használták fel, A francia hadiipar megkezd:e pán­célosok, lökhajtdsos vadászgé­pek, géppuskák és rakétafegyve­rek gyártását, amit az amerikai monopóliumok maguknak taf- tottak fenn. Az amerikai dollá­rok franciaországi felhasználá­sa ügyében támadt viszály máig sem gyengült. A fennálló ellentétek az Egye' sült Államok európai politikája kérdéseiben is egyre mélyebbek. Az újra erősödő nyugatnémet imperializmus Washington tá­mogatásával a nyugateurópai szarazjöldön vezető hatalmi hely­zetre törekszik, de a francia fi- nánctöke kézzel-íábbal kapáló­zik minden olyan amerikai gaz­dasági és katonai terv ellen, amely a rajnai és ruhrvidéki iparmágnásokat részesíti előny­ben. Jellemző, hogy az úgyneve­zett „európai hadseregre" vo­nalkozó szerződést a francia parlament még nem ratifikálta. A szén- és acélközösségben, amelytől a francia nehézipar a gazdasági túlsúly , megszerzését remélte Európában, egyre heve­sebbek a viszályok a francia és nyugatnémet monopolisták kö­zött, akik mögött az amerikaiak állnak. Az amerikaiak által el­lenőrzött ruhrvidéki ipar ugyan­is nagyobb termelőképességénél fogva egyre világosabban magá­hoz ragadja a vezetést ebben a mammutkonszernben. További ellentétek forrása az Egyesült Államoknak az a törek­vése, hogy fokozza az amerikai áruk kivitelét Franciaországba, de ugyanakkor messzemenően megakadályozza francia áruk be­hozatalát, A dollárhiány és az ország rendkívül nagy eladóso­dása, amelybe Franciaországot az amerikai politika döntötte, egyik legfontosabb oka a fran­cia gazdasági élet ziláltságának. Franciaországnak az Fgyesült Államokba irányuló kivitele 1951- től 1952-ig 37 százalékkal csökkeni. Az Egyesült Államok nemcsak a dollárterületre irányuló fran­cia kivitelt akadályozzák, hanem a Szovjetunióba, Kínába és Ke­let-Európába irányuló francia kivitelt is. A francia gazdasági élet az utóbbi időben sikerrel já­ró erőfeszítéseket telt, hogy a 'demokratikus világpiac orszá­gaival az árucserét kiépítse. 1952- ben Kelet-Európával az árucserét sikerült 40 milliárd frankra növelnie, nemrégiben pedig francia iparosok és üzlet­emberek egy csoportja Peking­ben megállapodást írt alá 20 milliárd frank értékű kölcsönös árucseréről. Franciaország ke­reskedelmi egyezményeket kö­tött az európai népi. demokrá­ciákkal és nemrégiben a Szov­jetunióval is. Franciaország szá­mára a Kelet és Nyugat közti kereskedelemben való részvétel annál is fontosabb, mert a kapi­talista világpiacon a versenytár­sak közt egyre hevesebb a harc. Franciaország hagyományos pia­cain az amerikai és naugatnémet monopóliumok visszaszorították a francia befolyást. A francia ki­vitel 1951-től 1952-ig 12 száza­lékkal csökkent, de a nyugat­európai országokba irányuló kivitele 35 százalékkal, Argen­tínába iránuuló kivitele 64 szá­zalékkal, a sterling-területre irányuló francia kivitel pedig 27 százalékkal csökkent. A francia monopóliumok fokozták a francia gyarmatokba irányuló kivitelt, de ezt a 10 százalékos növelés nem egyenlíii ki a francia kivitel csökkenését. Rendkívül kiéleződnek az el­lentétek az amerikai és a francia monopólisták között a francia gyarmati területeken, ahová az amerikaiak a második világhábo­rú után vagy közvetlen vagy közvetett tőkeberuházásokkal, vagy pedig katonai megszállás útján behatoltak. Franciaország afrikai birtokain az amerikai be­fektetések összege 1943-ban 27 millió dollár volt, ma pedig óva­tos becslés szerint is legalább 500 millió dollárt ér el. Az ame­rikaiak érdeklődése elsősorban Eszak-Afrika felé irányult, ahol több új légitámaszpontot létesí­tettek és magukhoz ragadták a legfontosabb kikötőket. Az ame­rikai monopóliumok itt főképpen különféle színesfémek, mangán, wolfram, valamint nyersolaj megszerzésére törekednek. Ma­rokkóban is amrikai tökét fek­tetnek be csaknem valamennyi gazdasági ágban és az ország kereskedelme is nagy mértékben amerikai cégek kezén van. Észak- Afrikán kívül az amerikai mono­póliumok Vietnamban is egyre erősebb versenytársai a fran­ciáknak. Az országnak még fel nem szabadult részében a Stan­dard Oil. a Caltex, a Florida Phospahte Company, a Bethle­hem Steel Corporation és más amerikai vállalatok egyre na­gyobb tevékenységet fejtenek ki, úgyhogy a francia tőke innen részben már F.szak-AJrikába me­nekült. A francia monopoltőke közvet­lenül a második világháború után az amerikai imperializmus­ban keresett támaszt, mert saját népének fokozódó nemzeti és szocálls követeléseivel és az el­nyomott gyarmati országokkal szemben egymagában nem érez­te magát elég erősnek. A brit monopoltökéhez hasonlóan azon­ban tapasztalnia kellett, hogy az Egyesült Áialmok csak olyan „támaszt" jelentenek számára, mint az akasztott ember számá­ra a kötél. hosszabb ideig — az illetékes miniszter utasításától függően 3—6 hónapig — az új mód­szert alkalmazó dolgozók da­rabbérét a régi normák alapján állapítják meg. Ha a munkás új munkánál alkalmazza az élenjáró módszert (tehát olyan munkánál, amelyre eddig nem volt norma) a darabbért úgy kell megállapítani, mintha ae új, élenjáró módszer még nem volna ismeretes. Ennek az in­tézkedésnek eredményeképpen komoly anyagi előnyökben ré­szesülnek azok a dolgozók, akik bátran alkalmazzák az úi módszereket, s ezzel elősegítik az élenjáró technológia elterje­dését, a termelékenység emelke­dését. A 3—6 hónapos időszak eltel­tével ai normát meg kell változ­tatni. De a normaidőt még ak­kor is a régi és az új techno­lógia alapján kiszámított idő- szükséglet között állapítják meg. Az új módszer alkalmazása te­hát továbbra is jelentős anyagi előnnyel jár. A minisztertanács határozata alapján a kohó- és gépipari mi­niszter szabályozta a Koleszov- féle szélesvágás bérezését. En. nek értelmében 1953 augusztus 1 -töl december 31-ig a Kole­szov-féle módszerrel dolgozókat a régi normák alapján kell el­számolni. Ha tehát egy munka­darab forgácsolásának a nor­maideje a régi technológiával 50 perc volt, de a munkás Ko- leszov-módszerrel 20 perc alatt elvégzi — 250 százalékos telje­sítménnyel számolják el. 1954 január 1-e után a Kole- szov-módszerrel végzett munka normája a következőképpen ala­kul: ha a régi módszerrel 50 perc, az új módszerrel pedig 20 perc kell a munka elvégzé­séhez, a normaidőt 38 percben állapítják meg. Az a munkás tehát, aki Koleszov-módszerre! dolgozik, s a munkát 20 perc alatt végzi el, január 1 után is 190 százalékos teljesítményt ér el, ★ EGYES ÉLETMENTŐ GYÓGYSZEREK INGYE­NES KISZOLGALTATA- SAROL A minisztertanács határozata alapján a társadalombiztosítás­ba bevont dolgozók ezentúl a cukorbetegek számára, szüksé­ges inzulint, valamint a csont­rákban szenvedők Kezeléséhez szükséges .testosteront tartalma­zó gyógyszert térítés nélkül kapják. HÍREK A KÜLPOLITIKÁBÓL A Német Kommunista Párt a nyugatnémet parlament összehívását követeli Max Reimann elvtárs, . Német­ország Kommunista Pártjának elnöke a müncheni rádió útján beszédet intézett Nyugat-Némel- ország választópolgáraihoz. A Szovjetunió kormányának augusztus 15-i jegyzékével kap­csolatban hangsúlyozta; a szov­jet javaslatok közvetlen lehető­séget teremtenek a nemzetközi feszültség enyhítésére, Német­ország újraegyesítésére és a né­met békeszerződés megkötéséit. Ezért a német népnek mindent meg kell tennie, hogy a javas­latokban kifejtettek minél előbb megvalósuljanak. Max Reimann elvtárs szerdán Bonnban sajtóértekezleten kö­zölte a bel- és külföldi újság­írókkal: mivel az új szovjet jegyzék igen nagyjelentőségű a német nép szempontjából, a Kommunista Párt a nyugatné­met szövetségi gyűlés azonnali összehívását követeli. Minthogy az újonan megválasztandó nyu­gatnémet parlament előrelátható' lag csak októberben ül majd ősz' sze, a régi parlamentnek kellene kijelölnie azokat a képviselő­ket, akik az NDK népi kamará­jának megbízottaiva! tárgyalá­sokat kezdenek ideiglenes össz- német kormány alakításáról.

Next

/
Thumbnails
Contents