Szabad Nógrád. 1953. július (9. évfolyam. 52-60. szám)

1953-07-04 / 53. szám

hhhhhhhhhi^hhihiihhihhih VllXc PROLEtXrJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÓGRÖD MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1953 JULIUS 4. Előre a harmadik negyedéviim maradéktalan teljesítéséért! A Világifjúsági Találkozó a békéért harcoló ifjúság nagy seregszemléje 1951-ben Benin utcáin a harmadik Világirjúsági Találko­zón több mint kétmillió fiatal az egész világ ifjúsága: nevében nagy lelkesedéssé!, különböző nye;veken, de egy érzéssel esküd­tek: „Ünnepélyesen esküszünk, hogy minden erőnket megfeszítjük, az új háború megakadályozására, leleplezzük és meghiúsítjuk a béke és az emberiség ellenségeinek a lerveit... Esküszünk, hogy hűek maradunk a béke ügyéhez.” Az elmük két év alatt az egész világ ifjúsága hőstettekké! igazolva, hogy hü maradt a béke ügyéhez. A szovjet ifjúsággal az élen áldozatkészen, bátran harcolt a béke, függetlenség, szabadság zászlajának a> győzelemre viteléért. Minden cselekedetüket a béke megszi.árdííásáéri' fejtették ki. Tetteikkel egyre több becsü­letes embert állítottak a béke zász'aja alá, amelynek élén a: szov­jet emberek — köztük a Komszomol tagjai — harcolnak. Az ő pél­dájukon lelkesül minden becsületes ember. Az ő ifjú harcosait követik a koreai, a kínai és a szabad Vietnam ifjú hősei, akik fegyverrel a kézben, az igazságért harcolva mérnek csa­pást a béke e lenségeire. Sokszáz és ezer olyan kiváló harcos szegezi az ellenséggel szembe a fegyverét, mint Givan Khuon, szabad Vietnam hős fia, aki bátorságáért, már négy ízben része­sült kitüntetésben. A szovjet ifjúságot követve valóra váltják a harmadik VIT-en tett fogadalmukat a román, magyar, bolgár és a többi népi demo­kratikus országok fiataljai. Ezek az ifjak már felszabadultan, vidá­man, jókedvűen élnek és a békeharcban, a termelés frontján ara­tott győzelmükkel nyújtanak baráti, testvéri segítséget a rabigák alatt szenvedő olasz, francia, angol, amerikai és japán ifjúságnak és ezzel mérnek csapást a béke ellenségeire. A békéért harcoló emberek figyelme most Románia fővárosa, Bukarest felé irányul, ahol az ifjú békeharcosok a negyedik VIT-en, küldötteiken keresztül beszámolnak az elmúlt két év győzelmé­ről. Elmondják, hogy az ifjúság milyen sikeresen harcolt, milyen egységesen sorakozott fel, s hogyan tömörítetté a béke zászlaja alá a becsületes, békét akaró embereket. Ez a találkozó harci ta­lálkozó, a békéért küzdő legyőzhetetlen hatalmas hadsereg egyik legfontosabb alakulatának a seregszemléje lesz, egyben a békéért harcoló százmilliók győzelmi ünnepe. A találkozó annyira lesz si­keres, annyira fogja az ifjúság tízmillióinak, a béke százmilliós táborának várakozásait kielégíteni, amennyire megmutatja, hogy az ifjúság kész harcolni a békéért, a jobb életért, a jövőért. A ta­lálkozóra való felkészülés időszakában méginkább erősíteni kell az egységet, növelni kel! a bekéért' harcoló ifjúság öntudatát, s a, győzelembe veteti' hl.ét."Mozgósítani keT a'küzdelembe még be nem vont ifjúsági tömegeket. így keli készülni hazánk ifjúságának 1*. hogy felemelt fővel, büszkén számolhassanak be küldötteink az ifjú békeharcosok seregszemléjén. Megyénk fiataljai, közül sokan békeharcosokhoz méltóan, a negyedik VIT-re készülve, a Berlinben tett fogadalmak vatórá­vá! fásában mind nagyobb győzelmekkel, hőstettekkel harcolnak a békéért. Olyan hősök emelik magasra a béke zászlaját, mint Nagy László, a nagybáionyi DISZ-brigád vezetője, aki munkája jutái mául a sztahanovista címet nyerte el. Brigádjának tagjai áldozat­készen követik őt, meri tudják, hogy egy célért küzdenek: a bé­kéért. Ennek megvalósításáért a negyedik Vi!ágifjúsági Találkozó tiszteletére csatlakozlak a „péntek-mozgalomhoz'1, s versenyre szó­lították Sulyok gy. András nagybátonyi DlSZ-brigádjáí. A nemes verseny nyomán június hónapban közel ötezer csille szenet tér­iméit terven felül a. két' DISZ-brigád. Lázas ütemben folyik a készülődés a Salgótarjáni Acélárugyár­ban is. ahol Telek Ferenc, a főműhely DISZ-titkárja a példamuta­tása lelkesíti az üzemek fiataljait, A DISZ-brigád — Telek Ferenc irányításával — a Ko’eszov-kás alkalmazásával, tervét rendszere­sen 500 százalékon felül teljesíti. Az ilyen példákon lelkesülve községeink fiataljai is megértik, hogy felelősségteljes munka hárul rájuk és ezért áldozatot nem kímélve, segítik győzelemre vinni az idei béke-aratást. A közsé­gek fiatalsága legméltóbban úgy készülhet a negyedik Világ­ifjúsági Találkozóra, ha elősegíti a szemveszteség nélküli gabona- betakarítás', biztosítja dolgozó népünk jöoöéoi kenyerét. Ennek megvalósítására DISZ-szcrvezeteinknek kell mozgósítani a közsé­gek fiataljait. Minden DISZ-tag kövesse Hajdúk Anna, kétbodonyi állami gazdasági DISZ-fiaialnak a példáját, aki fogadalmat tett, hogy teljesítményé:' 150 százalékra fokozza, s a békearaíás győze­lemre vitele érdekében, ha szükséges még éjszaka is küzdeni fog. Az ilyen vállalás teljesítéséért lelkes küzdelmet folytatnak a va- nya.rei, erdöküni, szarvasgedei és még több község DISZ-tag- jai is. Ezek a le'kes fiatalok győzelmükre büszkék lehetnek, mert a VIT sikere érdekében mindent elkövettek, hogy küldötteink ne üres kézzel, hanem eredményekkel érkezzenek Bukarestbe. A munka frontján elért győzelmükkel új dicsőséget szereztek hazánk ifjúsá­gának. Ez azonban korántsem jelenti azt. hoo-y feladatainkat teljes mértékben megoldottuk. A hátralévő idő minden percét' ki kell használunk, hogy soilzinkat egységesebbé, még tömörebbé tegyük. Minden becsületes fiatalt a DÍSZ Központi Vezetőség március 20-i határozata szel emében, iá békeharcosok csatasoraiba kell állíta­nunk. E feladat megvalósítása fokozottabb munkát követel a DÍSZ megjsebizo'tságtc-i. Nem megengedhető az, hogy amikor az egész világ ifjúsága lelkesen készül a bukaresti seregszemlére, ezalatt ők az ellenőrzésüket úgy végezzék, mint ezt a salgótarjáni járási DíSZ-bizo.tságon végezték. Nern vonják felelősségre az ott dolgozó vezetőkét, akik a: hozzájuk tartozó DISZ-szarvezetéket nem támo­gatják, a fiatalok kérését meg sent hallgatják. A vizslási DISZ- tagok már kefirben kérték, hogy » járási DlSZ-bizotlság segítse szervezetüket' élővé, elevenné tenni. A vizslási fiatalok kérésére nem reagált a járási DISZ-bizottság. Mindezeket a hibákat a megye DlSZ-bizotisága nern veszi észre, mert ellenőrzései csupán abban merülnek ki, hogy megkérdezi: „Hogy megy a: munka?” ez­zel, mint aki jó munkát végzett eltávozik. A DISZ-b'zottságöknak, alapszervi vezetőségi tagoknak, aktí­váknak feladatuk, hogy a munkájukban lévő hiányosságokat hala­déktalanul felszámolják. Mozgósítsák Nógrád megye fiataljait, hogy íijű békeharcosokhoz mél'óan készüljenek a világifjúsági találkozóra, hogy küldötteink feleire!; fővel, büszkén, eredmények­ről számolhassanak be az ifjúság legjobb békeharcosai elett. HARCBAN A BŐ TERMÉSÉRT A pásztói járás hírei (Tudósítónktól) Szirák község dolgozó pa­rasztjai komoly harcot folytai, tak az általuk telt munkaválla. lás teljesítéséért. Ennek ered. menyeként a vállalt határidőre befejezték a növényápolás:, az ösziárpa aratását. E hét foltja, mán már megkezdik az őszi. árpa cséplési munkáját is. A pásztói Szabadság ter­melőcsoport már learatta három kh. ösziárpa veté­sét. Azon nyomban elvégez­ték a tarlóhántást és beve­tették másodnövényként ta­karmányrépával. A felsőtoidi Béke-termelőcso- port ma kezdi meg az ősziárpa csépléséi. Nagy terméseredmé­nyek várhatók. A pásztói járásbíróság 500 fo. ríni pénzbüntetéssel súlytotta a tari plébánost, amiért szabo­tálta a növényápolási munkát. A rosszul kijavított aratógép gátolja a romhányi Rákóczi-tszcs aratási munkáját (Tudósítónktól) Az érsekvadkerti gépállomás 14 nappal ezelőtt kivontatott egy aratógépet a romhányi Rákóczi termelőszövetkezeti csoportba, hogy majd a gabo­naérés pillanatában azonnal hozzáfoghasson az aratáshoz, így tervezték a szemvesz.eség nélküli aratást. Sajnos, ez csak íervezgetés maradt. Ugyanis június 30-án elérkeze.t az az idő. amikor aratni kellett volna. Ekkor üyurovics Anna aratóképkezelő megdöbbenve vette észre, hogy az aratógéprői hiányzik a pony­va. Éneikül pedig nem fog­hatott hozzá >az aratáshoz. Erre kapta magát és bement a gép­állomásra, hogy személyesen megsürgesse a ponyva kiszál­lítását. Ki is szállították a ponyvát. Az aratógép hozzá is kezdett a munkához. Ekkor azután megint meglepetés érte őt. Az aralógép kévekötő szerkezete ,,csütörtököt mon­dott”. Ugyanis nagy volt rajta a megkopás. A gépkezelő szerelőket kért •a gépállomásról, de onnét még nem érkezett segítség, A ga­bona pedig érik, ami azt je­lenti, hogy ha késlekednek a !e- aratásával, bizony nagy kár érheti >a csoportot. Ez a géphiba azért történhetett meg, mert az érsekvadkerti gépállomás igaz­gatója nem sok gondot fordí­tott az aratógépek kijavítására annak ellenére, hogy a minisz­tertanács erre kötelezte őt. Most már az a feladat, hogy a gé­pe, minél előbb üzemképessé kell tenni. N ncs mire várni, most ara.ni kell. gyorsan, min. den kedvező időt kihasználva. Romhány község dolgozó parasztjai már csépeltetik az őszi árpát sokan teljesítették már a beadást (Tudósítónktól.) Romhány községben már minden dolgozó paraszt befe­jezte az ösziárpa aratását. így ezái.al 30-án rnár hozzáfoghat­tak az ősziárpa cséplési munká­jához. Ugyanis a községi ta­nács javaslatára a dolgozó pa­rasztok megfogadták, hogy az öszibúza, rozs, valamint a ta­vaszi vetések aratása előtt el. végzik az ősziárpa csépléséi. A gépállomás elsőnek csépelte el özv. Kiss Jánosné 5 holdas dől gozó parasztasszony őszi­árpáját. Majd Aradi János és a többi dolgozó parasztok kö­vetkeztek. A cséplőgép „száján” vastag sugárban ömlött a jóminőségű ősziárpamag. A dolgozó pa­rasztok nem hiába vártak nagy termést. Aradi János dolgozó parasztnak 700 négyszögölről 721 kg árpatermése lett. Özv. Kiss Jánosnénak 400 négy­szögölről 417 kg árpát csépel­tek el. A bőséges termés láttán valamennyien örömmel telje­sítették egészévi árpabeadási kötelezettségüket. Nekik is ma­radt bőven, meg aztán a ta­vasziárpa még learatatlanul van, amelynek termése teljes egészében megmarad nekik, amiből majd lehet jószágot hizlalni, meg szabadpiacon ér­tékesíteni. Újabb községek, gépállomások csatlakozlak a szirákiak, valamint a mohoraiak versenyfelhívásához A gépállomások és a közsé­gek sorról sorra lelkesen csat­lakoznak a mohorai gépállomás, valamint Szirák község dolgozó parasztjainak nagyszerű ver­senyfelhívásához. Legutóbb a szécsényi gépállomás dolgozói jelentették be csatlakozásukat. A mohoraiak felhívásának első pontját azzal bővítették ki, hogy az egyik aratógépük óra. grafikonszerüen fog dolgozni. A mohoraiak példájára a gép­állomáson beiül is nemes ver­seny alakult ki a dolgozók között. Ezt elősegítette Lökös András igazgató elvlárs kezde­ményezése is, amely szerint céljuíalmat tűzött ki a legjobb munkát végzők részére. Pél­dául, ha a kombájnvezetők 250-kh aratási teljesítést érnek el és kifogástalan állapotban adják vissza a kombájnt, úgy mindkét vezető együttesen 900 forint jutalomban fog része, sülni. A legtöbb aratást végző aratógépkezelők (200 kh-ti fe. lül) 2 pár kerékpárgumit kap. nak jutalmul. Ugyancsak ilyen jutalomban részesítik a terven felüli tarlöhániást végző traklo. nstákat is. A cséplésben is ilyen jutal­makért versenyeznek a dolgo­zók. Például 30 vagonon felül legjobb eredményt elérő cséplő, gépkezelő egy néprádiót, a má­sodik helyezés: elérő dolgozó egu öltöny munkaruhát kap. E céljutalmak elnyeréséért már meg is indult a verseny, amelyet hűen kifejeznek a dol­gozók állal le.t munkavália.á- sok. Például Gólyán Dezső fia­tal vállalta, hogy 27.5 vagon helyett 30 vagon gabonát fog elcsépelni, valamint 60 nor. rnálhold larlóhántási tervét 70 normálholdra fogja felemelni. Ehhez hasonló nagyszerű mun. kavállalásókat tettek a gépállo­más többi dolgozói is. Az érsekvadkerti gépállomás dolgozói is elfogadták a moho­raiak versenyfelhívását. Például Sallai István fetelös cséplő­gépvezető a következőket vál­lalta. Cséplőgépjének napi nor. máján felül 39 mázsával emeli a teljesítményét. A miniszter. tanács határozata szerint meg­engedett szemveszteségei fél- fél százalékkal csökkenti. Az üzemanyag fogyasztású 5 szá. zalékkal csökkenti. Nógrádkövesd község dolgozó parasztjai gazdagyüiésen tár­gyalták meg a szirákiak felhí­vását. A dolgozó parasztok vál’alást tettek arra vonatko­zóan, hogy valamennyien közös szérűre fogják hordani gaboná. jukat. Az ara'ás megkezdésétől számítva búzát 8 nap alatt, az árpát, zabot 5 nap alatt fogják learatni. £ vállalást meg is va­lósítják a nógrádkövesdi dol­gozó parasztok. Ennek biztosí­téka, hogy már a gazdagyülé- sen 25 dolgozó paraszt lépett egymással párosversenybe. Ahol még mindig késlekednek a növényápolási munkával (Tudósítónktól) Megyénk területén, sajnos, még vannak olyan termelőszövetke­zetek, mint a tereskei Zalka Aláté termelőszövetkezet, ahol a leg­nagyobb műnk:idényben sem azon vannak, hogy a tagok mellé bevonják saját családtagjaikat is a munkába. A csoport 38 tagjá­ból naponta hatan, nyolcán jelennek meg dolgozni. Így aztán nem csoda, hogy jelentősen le vannak maradva a növényápolási mun­kával. nem is beszélve arról, hogy nyakukra ég az aratás is. Nem szabad megtűrni, hogy például Beróczki Mihály felesége ezidö- szerint mindössze csak 1.8 munkaegységet teljesített, vagy hogy Smkó István lábeítöréssel fenyegesse feleségét, ha a szövetkezet földjére megy dolgozni. Csikány Mihály tszcs elnöknek és a vezetőségnek a lemaradást nem az esőzéssel kell takrrgatniok, hanem észre kell venni azt, hogy a csoportban még nemegy olyan tag van. m'nt Kertész Ignác, aki míg nem tudta fölcserélni az „enyém" szót a „miénkkel” s a csoportba lépéskor másfél holdon felül hagyott ki földet és így nem a közös földterület megmunkálásán, hanem a sajátjáén fára­dozik. „Az asszonyok állják a szavukat" Látogatás a kisterenyei Vörös-Október tszcs-ben \T yolc óra körül kopogtatok Lengyel Tusi Istvánná ajtaján. Barátságos „szabad” felszólítás után belépek a tiszta, kedves lakásba. A beszélgetés közbe Len­gyel elvtársnő elmondja, hogy az a rend náluk, hogy 9 órától dolgoznak a földeken, addig megfőz mindenki otthon, hiszen a tszcs 21 tagja közül 19 asszony és családja van mindnek. Kilenc óra tájban indulunk ki a földre, addigra már összegyűltek az asszonyok és hangos szóvá!fásukra figyelek fel: — „A gépállomás nem ad araiógépet, kaszálógépet küldenek, azzal nem aratha­tunk, aratógép kell,” Mindenki beszélne és végűi megegye­zünk, hogy Salamonná és én elmegyünk a gépállomásra. Deák elvfárs megígéri: — „Lesz gép”, holnap megkezdhetik az aratást. Salamonnéva! kimegyünk a földre. A köz­séget elhagyva elénk tűnik a zöidelő, ití-ott pedig már sárgáié határ „Ez mind a miénk, elvtársnő, 122 hold.” Büszkefejű kukoricatáblák, guggoló bur­gonyabokrok ezrei, aranyosan ragyogó őszi­árpa, mosolygó káposztafejek hirdetik az ügyeskezű asszonyok munkáját. — „Hogy haladnak * növényápolássá! — kérdem tőle. — A kukoricát kétszer, kapáltuk, a cu­korrépát háromszor, a burgonyát most tölt­jük. Valóban, már látni a fürgén dolgozó asz- szonyokat, két-két sort visz mindegyik. So­ronként versenyeznek. Kövi Jánosné a bri­gádvezető. Ragyogó szemmel mondja: — A csoport többsége párttag, élenjár­nak a munkában. A legtöbb munkaegysége a brigádvezető­nek van és utána a párttitkár elvtársnő kö­vetkezik, Szeberényi Józsefné. — Miért dolgoznak elvtársnők? — for­dulók a szótlanul dolgozó Lengyel Tusi Istvánnéhoz. — A jó termésért és látjuk persze a dolog politikai oldalát is. — Mit ért ezalatt? — Hát... a béke védelmét... hogy ne forduljon többé elő olyan gyilkosság, mint az ártatlan Rosenbergék meggyilkolása... \ párttitkár elvtársnő a Zagyva mellett a takarmányt gyűjti össze. Az 50 év körüli asszony, felcsillanó szemmel beszél a csoportról: — Ügyes asszonyok ezek, telve lendület­tel, akaratvággyal és kemény daccal. Meg akarjuk mutatni a falunak, az egyéniek­nek, hogy a szocialista szektor magasabb termésátlagot tud elérni, mint a kis par­cellákon dolgozó emberek. — Sikerül-e ez elvtársnő? — Kosi Belga István egyénileg dolgozó paraszt egyízben felszólalt egy gyűlésen és elismerően jelentette ki, hogy ez a föld ennyit még nem adott művelőinek, mint az utolsó két évben. A csoporteinök elmondja, hogy a felsőbb szervek a csoporiukat, a Vörös Októbert rendszeresen összetévesztik a kotyházi Vö­rös Csillag tszcs-vel. Ebből sok hátrány származik. Legutóbb is, a borsöbeszolgái- tatásró! az elismervényt a Vörös Csillag számára könyvelték ei, de számos példát sorolhatnánk még. A zárszámadáskor 10.000 forintot róttak rájuk igazságtalanul. — És még egy baj van — toldja tneg a párttitkárnő. — Nincs könyvelőnk, csak névleg. Ugyanis nem segítik a fiatal köny­velőnket, aki még nem ért a munkához. Kérnénk segítséget. — De a gépállomástól is segítséget vá­runk — hallatszik Hegyi Kálmán szava —- ne csak ígérgessék, hogy küldenek arató­gépet, hanem adjanak is. azért kötöttük a szerződést. A rany igazság — szólok közbe — a gépállomás megígérte a segítséget, reméljük, állja a szavát. — Mert az asszonyok állják a szavu­kat — jelenti ki a párttitkár — amit ígér­tünk, azt teljesítjük. MESTER MARIA

Next

/
Thumbnails
Contents