Szabad Nógrád. 1953. július (9. évfolyam. 52-60. szám)

1953-07-18 / 57. szám

2 szwiiftv» BfScnSn 1953 július 18. A kollektivitás a pártvezetés legfőbb elve A kommunista párt — SZOVjet társadalom vezető és irányító ereje — óriási alkotó ' munkája során kidolgozta a pártvezetés és az állami vezetés alapelveit. A pártvezetés egyik alapelve, hogy a pártmunka minden fon­tos kérdésének eldöntésénél a kollektivitásnak kell érvényesül­nie. Nem leshet szó helyes veze­tésről, ha a pártszervezetben megsértik ai pártonbelüli demo­kráciát, ha nincs igazi kollektív vezetés, fejlett kritika és önkriti­ka. A kollektivitás a pártvezetés hatalmas ereje. A kollektivitás elve a munká­ban elsősorban azt jelenti, hogy minden határozat, amelyet a pártbizottságok fontos elvi kér­désekben hoznak, kollektív meg­vitatás gvümölose. Bármilyen ta­pasztaltak is a vezetők, bármi­lyen ismeretekkel és képességek­kel rendelkeznek is, nem pótol­hatják egy egész kollektíva kez­deményező készségét és taoász- talatait. Minden vezető kollektí­vában vannak emberek, akik olyan sokoldalú tapasztalattal rendelkeznek, melyek felhaszná­lása nélkül a vezetők nem hoz­hatnak helyes határozatokat, nem tudnak maigasszinvonalú, irányí­tó munkát végezni. Az egyénileg hozott határoza­tok mindig, vagy majdnem min­dig egyoldalú határozatok. Ezért igen fontos követelmény az, hogy a határozatok többek ta­pasztalatán alapuljanak, kollek­tív alkotó munka eredményei le­gyenek. A politikai vezető nem állíthat­ja magát szembe a kollektívá­val, hanem mindig arra törek­szik, hogy összekovácsolja a pártaktívát, megismerje ai szé­les párttagság tapasztalatait és ne adminisztratív jellegű hatal­mi intézkedésekkel, hanem tekin­télyével, hozzáértésével és ta­pasztalatával érje el * kívánt eredményt. A kérdések kollektív megvita­tásában és eldöntésében fontos szerepet játszik a pártbizottsá­gok vezetőségi üléseinek és plé­numainak helyes levezetése. Ami­kor a párt egyes funkcionáriuso­kat kritikával illet azért, mert ülésező módszereket használnak a vezetés munkáj álban, akkor ez nem azt jelenti, hogy a párt ál­talánosságban elítéli az ülések tartását. Ellenkezőleg, a pártbi­zottságok vezetőségi üléseinek és plénumainak rendszertelen ösz- szehívása nem más, mint a kol­lektiv vezetés elvének megsérté­se és a vezetésnek üres, admi­nisztratív és bürokratikus mód­szerekkel való helyettesítése. Nem arról van szó, hogy ülése­ket tartanak, hanem arról, h<> gyan vezetik le azokat. Egyes esetekben a kollektív vezetés elvének megsértése ab­ban nyilvánul meg. hogy a párt- bizottságok üléseit a tagok több­ségének távcllétében tartják. Ez nem más, mint ai pártbizottsági tagok szerepének lebecsülése. A kollektív vezetés elvének megsértése az is, amikor körkér­dés útján hoznak meg fontos ha­tározatokat. A kollektív vezetés elvének leg­elterjedtebb megsértése az ülé­sek rossz előkészítése: a pártibi- zotság vezetői ülésére kellő elő­készítés nélkül visznek kérdése­ket, a vezetőség tagjai nem kap­ják meg előre az ülés anyagát és csak az üléseken ismedked- nek meg a határozat tervezetek­kel. Az ilyen esetekben órákig tart a kérdés megtárgyalása, de hasznos határozat nem születik. Az ilyen terméketlen ülések megcsúfolása a kollektív vezetés elvének, — összehívásuk nem annyira a kérdések aktív megvi­tatása céljából, mint inkább csak forma kedvéért történik. Ugyanezt lehet elmondani arról, ahogyan néhány pártszervezet­ben á plénumokat levezetik. Szá­mos esetben parádézó hangos­kodás helyettesíti _ a kérdések beható megvitatását és a kr:ti- ka, önkritika csak alig hallha­tóan érvényesül. A kollektív munka egyik elő­feltétele. hogy a vezetők meg­hallgassák a pártbizottság tag­jainak véleményét, figyelembe­vegyék bíráló megjegyzéseiket és javaslataikat. Egy funkcioná­rius sem veheti személyes _ sér­tésnek a róla gyakorolt bírá'a- tot. A vezető fogadja el bátran a kritikát, mutassa meg. hogy kész a maga akaratát alárendel­ni. Ha a vezetőből hiányzik ez a tulajdonság, ha nem tudja hiú­ságát leküzdeni és akaratát a kollektíva akaratának alavetn-', úgy nem beszélhetünk kollektí­váról. A kollektív munkának nagy je­lentősége van a kádernevelés szempontjából is. Kollektivitás nélkül egyáltalán nem is lehet komoly politikai vezetőket ne­velni. Ha o'yan kádereket aka­runk nevelni, akik kiemelésre érdemesek. ak;k rendelkeznek a lenini-sztálini típusú vezetőt jel­lemző tulajdonságokkal, akkor szorosabban be kell őket vonni az aktív pártéletbe és módot kell nekik adni arra, hogy meg­ismerjék a munka teljes súlyát. A kollektív munka elvének meg­sértése nemcsak komoly hibák ra vezethet, hanem a káderek fejlődésének is fékjévé válik. Aho! a kollektivitás elvét megsértik, ott mncsenek meg a kritika és önkritika érvényesülé­sének előfeltételei, ott eltompul a felelősségérzet, a funkcionáriu­sokat veszedelmes önhittség és beképzeltség fertőzi meg. Az ilyen viszonyok között ped’g egyes vezetők kezdenek úgy vi­selkedni, mintha egyedül csak ők tudnának nrndent. Csak ők mondhatnának okos és értelmes dolgokat, a többiek pedig, leg­fel iebb csak támogathatják az 5 véleményüket. Az ilyen légkörben kedvező talaja van az elvtelenségnek, a hízelgés és talpnyalás tőlünk olyan idegen szokásainak. Van­nak esetek, amikor valamelyik pártbizottság vezetője helytelen magatartást tanúsít, a pártbi­zottság tagjai pedig elnézik azt, hogy ne rontsák el velük viszo­nyukat — eltűrik az elvtelen- séget, nem tartják szükségesnek és- lehetségesnek a tiltakozást ez ellen, sőt olykor még alkalmaz­kodnak is a vezetők véleményé­hez és minden cselekedetét he­lyeslő feibólíntássa! kísérik. Pe­dig a kollektív vezetésnek az a feladata, hogy a vezetők nevel­jék és megbírálják egymást. Ahol a hízelgés törhetetlen lég­köre uralkodik, ahol nem bírál­ják a vezető e’vtársakat, ott rendszerint komolv hibák van­nak a munkában is. A kérdések kollektív megvita­tását és eldöntését helyesen kel! összekapcsolni a végrehajtásért való eovéni felelőséggel. Ami­lyen szükség van a fő kérdések kol-’ektfv megvitatására, annyira szükséges az ecvéni felelőssén véorehaitá'a során, ho*v ne le­hessen a határozat végrehajtá­séért való felelősség alól ki­hívni. A kollektív vezetés módszere a pártveze*és alanelve. amelynek megsértése a pártmunkában nem más mint a pártszervezetek és párttagok kezdeménvezőkészsé- nét és öntev“’,env\s-“n"ét mo'ba- kötő burokra t;kus mecmvilvánu- lá'a. E legfőbb elv szigorú be­tartása a helves vezetés zá'ona. Fz emeli ma"acot>l> szWonaba nárfunk m"nkáiáf. annak érde- t'éhen ho<zv eredményesen há­tadnak e'”re a l'onrmi"’i’rniis je) ént tűsének d'adalmas útián. (A ,.Pravdá”-ban meaielent: L. Sztepov cikkéből.) Fasiszta bűnözők és bonni védőügyvédeik 1 „Hóhérüdülő’’! Ezt a nevet adták a németiek a wer i bör­tönnek. Werl rajnainenti varos­ke N y u ga t - N érne törsz á g angol övezetében van. A werli börtön arról nevezetes, hogy az SS gyilkosok ott rózsaneve] őssel foglalkoznak. A „villámháború hitlerista stratégiai emlékiratai­kon dolgoznak, így ütik agyon az időt. Semmi panaszuk nem lehet a bánásmód ellen. A ha­tóságok rendkívül figyelmesek Velük szemben. Készpénznek Veszik bármelyik volt hitlerista tábornok hamis bűnbánatát. A volt SS-!egényeknek „becsület­szóra“ szabadságot adnak „egész­ségük helyreállítására”. Egy éve Erich von Mann6tein táborno­kot, számos bűncselekmény elkö­vetőjét engedték ilyen_ szabad­ságra, M-annsteint aizóta sem látták Werlben. ' Még vagy száz werli háborús bűnös szándékszik követni Mennstete példáját. Csak a jel­adást várják, hogy rabruháju­kat felcseréljék az új Wehr­macht egyenruhájával. Az el­múlt évben reaityúós bonni kép­viselők küldöttsége látogatta meg őket. A bonni zugpoliti'ku- sok értésükre adták a hitler’sta tábornokoknak, hogy korántsem a börtönrácsok megbízhatóságát jöttek élenőrizni, hanem afelől szeretnének tájékozódni, milyen jogi trükkböz folyamorttanak, hogy megnyíljanak a börtön- ajtók. Most megkísérVk „egy csa­pásra” elérni azt, ami a nyugat­német törvénvcsavaróknak ez- ideig nem sikerült. A Reuter hírügynökség közli, hogy Aden­auer kancellár a napokban sze­mélyesen meglátogatta „az an­gol hatóságok által a wer): bör­tönben fogvaiartott német hábo­rús bűnösöket”, s biztosította őke! arról, hogy „mindent meg­lesz" szabadlábra engedésük ér «tekében. Adenauer megható figyelmet tanúsított e bűnösök iránt, akik állatiasságukkal tűntek ki a má­sodik világháború alatt. A kan­cellár hosszasan elbeszélgetett az agg von Falkenhorst vezér­ezredessel, aki annakidején »nor­végjai hitlerista megszálló erők főparancsnoka volt. Nem kerülte el Kirkmayer SS-tábornokotsem. aki viszont Himmler barátai közé tartozott. Bátorító szavakat intézett egy-két obergefreiterhez is. Hisz nekik szintén jut hely az új Wehrmachtban! A bonni kancellár rövid időn belül hivatalos bűnbocsánafot akar adni a werli háborús bű­nösöknek. A bonni politikai tőzsdén gyorsan emelkedik a volt hitjerista tábornokok rész­vényeinek árfolyama. Egyesekre közülük befolyásos helyek vár­Chrudimban a pardubicei bí­róság • büntető tanácsa előtt most folyt le a csehszlovákiai hapfista egyház vezető tényezői­nek kémkedést bűnpere. Dr. Jindrich Procházkát, a prágai baptista szeminárium volt igaz­gatóját, Jan Ricárt, a csehszlo­vákiai baptisták testvéri egyesü­letének elnökét és a baptista egyház több más vezető szemé­I lyiséget kémkedéssel vádolták, amelyet a népi demokratikus rendszer elleni gyűlöletből, val­lási tevékenység leple alatt kö­vettek el az Amerikai Egyesült Államokban székelő baptista világszövetség utasítására. Procházka vádlott, aki a náci megszállás alatt az Amerikai Egyesült Államokban tartózko­dott, kapcsolatot tartott fenn a nak az „európai hadseregben”. Másokat a bonni kormány mel­lé katonai tanácsadóknak szán­dékoznak kinevezni. Heusinger, a hitlerista vezérkar hadműve­leti osztályának volt vezetője például nemrég ilyen tanácsadói minőségben „tájékozódó útra” indult az óceántúlra. Mások, mint például Mennstein és Fa'l- kenhorst várják, mikor üt majd az 6 órájuk is. A fasiszta háborús bűnösök­nek és az érdekükben közben­járóknak tudniok kellene azon­ban, hogy Nyugat- és Kelet- Németországban a néme'ek nem nézik tétlenül, hogyan éted újjá a Rajnaparton a hitlerista hadi­gépezet. A német hazafiak har­colnak mind a hitleristái hábo­rús bűnösök, mind védőügyvé­deik és követőik ellen. baptisták világszövetségének ve­zetőivel és Procházka, felszólí­tására a többi vádlott számos kémjelentést szállított be. Jan Ricár vádlott kémtevékenysége főleg az új Ostrava építésére vonatkozó adatok beszerzésére irányult. Michal Kesjar, a baptisták testvéri egyesületének szlovákiai elnöke, Szlovákiában épített ki tájékoztatási hálózatot a baptista egyház egyes tagjai­ból. A vádlottak valamennyien, teljesen beismerték bűnösségü­ket, amelyet a tanúvallomások és a bizonyító anyag rájuk is bizonyított. A bíróság a vád­lottakat kémkedésben mondotta ki bűnösnek és Jindrich Procházkát 12 évi szabadság­vesztésre, Jan Ricárt 18 évre. Cyril Burketot 7 évre, Michal Kesfárt pedig 5 évre ítélte el. Kémkedési bűnper a csehszlovákiai baptista egyház vezető tényezői ellen Kistsrenye dolgozó népe örömmel fogadta pártunk kormányunk program mját Iílius 15-én a község két szélén, megindul­tak a cséplőgépek. Nagy a sürgés-jorgás, lázasan jo.y.k a munka. Egyik gépnél a Vörös Október tszcs derék dolgozói, másik gépnél meg az egymást megelőzni kívánó dolgozó parasztok hordanak és közben csépelnek is. Félénken nézegetik a meggyülemlett jellegeket. Mindenki siet, minden percet ki akarnak hasz­nálni, mert ma van az első cs plési és beadási nap, s itt mindenki első akar tenni Egymást segítik, csak hogy minél előbb rájuk kerüljön a sor Kisierenye község dolgozói meg akarják mu- tatni, hogy megértették pártunk és kormányunk szavai, amellyel meg akarja javítani és még boldogabbá akarja tenni életüket. Ezt azzal akarják meghálálni, hogy elsőként vigyék be a dolgozók államának magtárába terményüket. Ez sikerült, mert az idő egész napon át kedvez, bár még egyes kalászokon érezni az előző napok nedvességét, ezeket gondosan szárítják, még a kicsépelt magot is kiterítik a napra, hogy jó- minőségű. száraz szem kerüljön a magtárba. Este 7 óra felé a község egyik és másik végé­ről is énekszó hallatszik, Majd kibontakozik a Vörös Október tszcs felvirágzott és zászlókkal díszített, éneklő dolgozókkal és úttörőkkel meg­rakott vontató traktora, a másik oldalról pedig a dolgozó parasztok feldíszített kocsijai sz'nte egyszerre érkeznek a be gyűjtőhely elé. Itt össze­olvad az énekszó, majd büszkén lépnek le a dől. gőzök a zsákokkal megrakott jármüvekről, arcukról az öröm sugárzik, hiszen sikerült aka­ratuk. Első napon teljesítik beadásukat. A begyüjtőhely fedíszítve várja a dolgozókat. Az egybegyüít községbeliek pedig, éljenzéssel, nagy tapssal fogadják az első beszól gátiatokat. Nagy Sándor tanácselnök pártunk és a köz- léé dolgozói nevében szeretetel köszönti a Vörös Október tszcs dolgozóit, akik az idő és egyéb nehézségeket leküzdve már tavaly is, de az idén is elsők voltak a beadás teljesítésében. Meg­mutatták, hogy bár csak két férfi van a csoport­on és rajtuk kívül !7 asszony, akinek munka­ereje gyengébb a férfiakénál, mégis igen sok férfit megelőztek, és olyan munkát végeztek, amelyre büszke lehet Kisierenye, De köszöntötte az elnök elvtárs Vass Ferenc, Szeberényi J. 0a- vid, Fekécs Ignác, Kcrss sotos István, Szomszéd G István, Szomszéd R. István egyénileg dogozó parasztokat is. akik példamutatóként első napon teljesítették már beadási kötelezettségüket, mert tudják azt, hogy ebből a beszolgáltatásból több és nagyobb darab kenyér jut minden dolgozó asztalára. Most egy úttörő kislány lép egy szép virág­csokorral a 70 éves Szeberényi B. József tszcs elnök elébe, s a pajtások nevében megköszöni, hogy ezen beadással az ő életűket is még szebbé és jobbá akarják tenni. Ágasvári Sándorné ajka. ról pedig szebbnél szebb népi énekek hangzanak d, ö is köszön i nótájával a tszcs és az egué- nileg dolgozó parasztok példamutató munkáját. Végtelenül kedves jelenet, amikor az öreg 70 éves Szeberényi bácsi megköszöni az ütme- peltetést és szét osztja a virágcsokrot a tszcs minden tagjának, majd felhívja őket, hogy a jövőben még fokozottabb mértékben mutassák meg, hogy mennyire szeretik a csoportot és milyen jó munkát tudnak végezni. ígéri, hogy a szövetkezeti mozgalmat még jobban megerősí. tik, mert bíznak abban, hogy pártunk és kormá­nyunk programmja még nagyobb lehetőségei biztosit arra, hogy a tszcs-k a gépesítés, az agro­technika és a megártandó segítség folytán soha eddig nem látott fejlődést ér eh , HÚSZAK KAROLY Miért van a Nyomtatvány­ellátó Vállalat ? Mi, a berceli gépállomás dolgozói azt gondoljuk, hogy a Nyomtatványellátó Vállalat feladata az, hogy ellássa kör­zetét nyomtatvánnyal. A va­lóságban azonban ez nem így van. tjgylátszik, Salgótarján­ban azért van Nyomtatvány­ellátó Vállalat, hogy egy üz­lethelyiség ne legyen üresen, meg azért, hogy nekünk dol­gozóknak legyen kit szid­nunk, s legyen kit felkeres­nünk, ha Salgótarjánba me­gyünk, mert itt minden meg­található, de a szükséges nyomtatvány soha. Ha a traktorosoknak ki akarunk adni egy műhely munkanap­lót, előbb neki kell fognunk megrajzolni. Ha számfejteni akarjuk 20-án a részfizetést, akkor újra kezünkbe vesz- szük az üres papírt és a ceru­zát, s hozzáfogunk ismét meg­rajzolni a részfizetési jegyzé­ket. Sorolhatnám tovább, az egyéb nyomtatványokat is. Tegye a Nyomtatványellátó Vállalat szívügyévé azt. hogy’ ellássa körzetét nyomtatvány - nyal, mert ez nem mehet így tovább, hogy mi a gépállomá­son belül a cséplési idény alatt rendszeresítsünk egy kis nyomtatványellátó üze­met és így lássuk el magun­kat nyomtatvánnyal. Debreceni Teréz Bércéi Szurdokpüspöki termelőszövetkezet élenjár a beadásban Juhász József egyszerű dől- lenni tisztségére. Erős, keménv- gozó parasztember. Társai közül kezű ember, mert tudja, hogy a semmivel sem tűnik ki, talán szövetkezet munkájáért őt ter­esek azzal, hogy mint a termelő- héli a felelősség. Amikor a mi­szövetkezet elnöke, élenjár a nisztertanács határozatát szóba­munkában. nem akar é „Hallgattuk Rákosi elvtárs beszédét és örültünk az új ha­tározatnak, Egye­sek azonban félre­értették, azt gondol­ják, most már úgy is fő lesz, hogyha nem adnak be sem­mit, Siránkozással nem segítünk a dolgon, mert ha akarjuk, teljesíteni tudjuk a beadási kötelezettségünket. Nálunk a szövetke­zet már teljesítette is. sőt tavalyról sem volt semmi hátralé­kunk. Azért igye­temteien hozom, így keztünk most is ve le, mert a szövetke­zetnek élen kell jár­nia, hogy ezzel is bebizonyítsa az egyénileg dolgozók­nak, hogy a közös­ből sokkal könnyebb a beadás. Az állam minden igyekezeté­vel azon van, hogy segítsen bennün­ket. Ezt példázza a hátralékok el enge­dése és a 10 száza­lékos kedvezmény is. Olyan kassza azonban nincs, ami egyszer ki nem me­rül, tehát államunk beszél: sem adhat mindig. Nekünk is teljesíte­ni kell vele szem­ben a kötelességün­ket. Természetesen minél többet adunk, annál többet ka­punk mi is tőle. Minden igyekeze­tünkkel azon va­gyunk tehát, hogy teljesítsük államunk iránti kötelességün­ket, mert emelt fő­vel akarunk menni a megye dolgozói elé. Nagy munka rz igaz, node fárad­sággal adják a be­csületet.” A nők harca a békéért Vasárnap, július 12-én mű­soros ünnepi nőnapra gyűltek össze Somoskőújfalu asszonyai és lányai. A beszámolót Mizser Józsefné, az MNDSZ kiküldöt­te tartotta „A világ asszonyai­nak nagy találkozója” címmel. Párhuzamot vont a kapitalista, valamint a Szovjetunió és a népi demokratikus országok­ban dolgozó asszonyok, anyák élete között. Míg nálunk egven- 16 jogúak a férfiakkal, addig Amerikában az asszonyok ál­talában 30—40 százalékkal, Angliában 53 százalékkal, Ja­pánban 43.8 százalékkal alacso­nyabb bért kapnak, mint a fér­fiak és állandó harcot vívnak választójogukért. Mindezzel szemben az asszonyok bátran felveszik a harcot a békéért. Ez a mi feladatunk is — tette hozzá. — Nálunk most az ara­tás, cséplés, betakarítás és be­szolgáltatás sikere lesz a fok­mérője a magyar asszonyok békeharcának — mondotta. Az előadó beszéde után Ju­hász Istvánné. majd Varca Ist­vánná kér szót. Ángyai Pál, a helyi pártszervezet titkára mél­tatta a nők kiváló teljesítmé­nyét termelésben, harcban, ta­nulásban. A hozzászólásokat műsor követte. Egy táppénzcsaló Jutalma" Alig pár hete lepleztünk le Bárnában olyan dolgozókat, akik az orvos utasításait figyelmen kívül hagyták, betegségük ideje alatt kapálni, gombázni jártak. A dolgozók előtt ismertettük, hogy azok a betegek, akik ily módon hátráltatták gyógyulá­sukat, a terv teljesítését is fé­kezték és ezért 2—3 napig táp­pénzmegvonással büntette őket a Társadalombiztosítási Tanács. Ebből az esetből nem tanult minden dolgozó. A margittárói üzemnél Pusuma Dezső bárnai lakos, akit nem is olyan régen a bíróság vont felelősségre so­rozatos igazolatlan mulasztásai végett és akinek büntetése alig néhány hónapja telt te, újabb súlyos hibát követett el. 1953 július 1-én beteget je­lentett. Szabados doktor el is fogadta betegállományba. Július 4-én újból jelentkezett az or­vosnál. Ez alkalommal már munkaképesnek találták Pusu­ma Dezsőt, ezért 5-ére kiírták munkára. Pusuma Dezső azon­ban nem ment dolgozni. A táp­pénzes utalványát 5-éről 8-ára javította. Ezzel a helytelen cse­lekedetével először is táppénz- csalást követtek el, tehát meg­csalta munkatársait, másodszor az ilymódon kiesett három mű­szakkal hátráltatta az üzem ter­vének teljesítését. A Társadalombiztosítási Ta­nács úgy határozott, hogy Pu­suma Dezsőtől mind a négy­napi táppénzt megvonja, a két napra pedig igazolatlan mű­szakmulasztást iratnak be. A kétnapos igazolatlan mulasztás azt jelenti, hogy elesik a kor­mányunk által biztosított ingye­nes munkaruhától és ezzel egy- időben a hűségjutalomtól is. Pusuma Dezső most ismét a bíróság elé került okirathamisí­tás vádjában. Ez az eset figyelmeztesse mindazokat, akik táppénzcsalás- sa] károsítanák dolgozó népün­ket, akik igazolatlan műszak­mulasztással, álbetegeskedéssel hátráltatnák a terv maradékta- 'an teljesítését. Pártunk és kormányunk min­den törekvése arra irányul, hogy dolgozó népünk jólétét, élet- színvonalának emelkedését biz­tosítsa. Dolgozóink ezt úgy tud­ják meghálálni, ha becsületes, lelkiismeretes munkával kive­szik részüket a terv teljesíté­séért folyó küzdelemből, ha napról napra eleget tesznek a reájuk háruló feladatoknak. Kovács László, Zagyvái Szénbányák TT-felelőse

Next

/
Thumbnails
Contents