Szabad Nógrád. 1953. július (9. évfolyam. 52-60. szám)

1953-07-01 / 52. szám

1953 július 1. SZABIID NSeflIll 3 Munkával erősítjük hazánkat a béke országát! A technológiai fegyelem betartásával küzdünk a selejt csökkentéséért A termelés emelését, az ön­költségcsökkentést nem iehet elválasztani a selejt elleni küz­delemtől. Az előttünk álló fel­adatok, az első és második öt­éves terv célkitűzéseinek győ- zelemrevitele megköveteli, hogy fokozottabb harcot folytassunk a termelésünk egyik fékje, a selejt ellen. Az ország területén egy év alatt keletke­zett selejtkár összegéből egy modern, mechanizált öntödét lehetne építeni. A mi üzemünk­ben, a Salgótarjáni Tűzhely­gyárban’is rendkívül magas a selejt. Ezért minden -erőnkkel küzdenünk kell a selejtet elő­idéző hibák fölszámolásáért. A selejt elleni küzdelem tényezői: — amelyeket üze­meinkben még ki kell ala­kítani — a technológiai rend, a technológiai fegyelem, újító- és Sztahanov-moz- galom, a szocialista munka- verseny fokozása és dolgo­zóink szaktudásának fejlesz- , tése. A selejtet sohasem a vélet­len szüli. Minden esetben a műszaki és fizika] dolgozók munkájában lévő hiányossá­gok idézik elő. Éppen ezért le­het és kel! küzdenünk a selejt- mentes árutermelésért. Különö­sen kötelessége ez a mi üze­meink dolgozóinak, mert igen magas selejttel termelnek, bár május hónapban a gyár ösz- szes sei ej tje az előző hónapi­val szemben 3.3 százalékkal csökkent. Ez az eredmény nem magától született. A műszaki vezetők és fizikai dolgozók együttműködve, eredményes munkát végeztek. A VliíSiirfai Szénbányák dnlqoini jelentik: Ai első félévi terven felül 6000 tonna szenet adunk fejlődő iparunk számára A Mizserfai Szénbányák bé­keharcosai kiváló sikereket ér­tek el a békeharcban. 27-én délután 2 órakor befejezték a féléves operatív tervüket és vállalták, hogy 6000 tonna sze­net adnak terven felül fejlődő iparunk számára. Az elért ered­mény azért is dicsőség, mert az első negyedévben 2939.5 tonna szénnel adósak marad­tak. A mizserfai bányászok, mű­szaki vezetők felelősséget érez­tek az évelejei lemaradásért. A kommunisták példamutatásán keresztül a versenylendület egy­re jobban fokozódott, s a napi tervüket túlteljesítve, fokozato­san csökkentették az adósságu­kat. A terv túlteljesítéséért folyó harcban a kommunisták mutatnak példát, s magúik­kal ragadják az üzemek becsületes bányászait. Radics János, mint kommunista csapatvezető is az élen küzdött a termelés frontján. A vállalá­sok megtételénél, de a teljesí­tésében is példát mutatott csa­patával. Az első félévben vál­lalta, hogy terven felül 2070 csille szenet termelnek. Válla­lásukat túlteljesítették, 3427 csille szenet termeltek terven felül. Radics János csapatát kö­vette Käzinczi B. László csa­pata, amely 1058 csille szénre tett vállalását 1318-ra teljesí­tették. Ezeken a példákon lelkesülve üzemeink dolgozói most újult erővel kezdik meg a harcot a harmadik negyedévi terv ma­radéktalan teljesítésért. (Tudó­sítónktól.) Megállapíthatjuk, hogy a se­sejt elleni harc vezetése jó ke­zekben van. Május hónapban 20 kommunista az öntödében selejtmentesen, vagy a meg­engedett százalék alatt termelt. Ebben a küzdelemben az el­sők között küzdöttek: Lipták János üzemvezető, Kuruc Ist­ván kéziformázó. Kurucz Ká­roly, Szántai Dezső, Matta Béla gépíormázók és Mócsány Ferenc magberakó. Kiváló eredményt ért el még id. Kan­dúr Mihály és ifj. Bandur Mi­hály, akik egymást segítve, ta­pasztalataikat, észrevételeiket megbeszélve érték el, hogy se­lejtmentesen dolgoznak. A kommunisták példamutatá­sa a selejt elleni harcban azt eredményezte, hogy a május havi 11.3 százalékos lágyselej- tet június hónap első és máso­dik dekádjában 9.1 százalékra csökkentettük. Az elért ered­ménnyel azonban nem elég­szünk meg. A megengedett se­lejtszázalék elérése érdekében korszerű technológiai ren­det alakítunk ki, követjük a nagyszerű szovjet ipar műszaki dolgozóit és az ál­taluk elért eredményeket munkánkban felhasználjuk. Nemcsak előírjuk a technológiai rendet, hanem ennek betartása felett állandóan éberen őrkö­dünk és a technológiai fegye­lem megsértését minden körül­mények között megakadályoz­zuk. Rendkívül fontos feladat dolgozóink szakmai tudásának emelése. Ezért megfelelő tan­folyamokat indítunk be. Hencsei László, kohómérnök A nógrádi bányászok győzelmi jelentése A nógrádi szénmedence bé- békeharcosai féléves tervüket ha­táridő előtt, 28-án teljesítették. A munka frontján elért sikerek ről a következő jelentést küldték vezetőinknek: „Mi, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt fizikai és műszaki dolgozói büszkén jelentjük, hogy való r avál toHuk a szénbányászat vezetőinek és kiváó dolgozóinak év elején megtartott értekezleten tett fogadalmukat. Kusnyér Zoltán, a tröszt főmérnöke az értekez­leten határozottan kijelentette: i A nógrádi tröszt terve reális, a műszaki szervezés végrehaj- I tása biztosítja a termelési tervünk teljesítését Januárban 29.908 tonna szénnel maradtunk adósak, azóta már kemény, küzdelmes utat lettünk meg, amely nem volt könnyű de végül mégis csak győzelemmel végződött. Tudtuk, hogy az adott szó kötelez, és szívós, kitartó harcol indítottunk ennek valóra váltásáért. A párt, szakszervezet és műszaki vezetés közös segít ségével lényegesen megváltozott dolgozóinknak a munkához való viszonya. Az öntudat fokozott növelésével elértük, hogy csökken tettük az igazolatlanul távolmaradók számát, egyben növeltük dolgozóinknak a fejteljesítményét. Így a nógrádi szénmedencében győzelmek sorozata következett, az első féléves terv teljesítése terén. Már a felszabadulási héten jelenthettük szeretett vezérünk nek, Rákosi elvtársnak, hogy április 3-án délelőtt 10 órakor tör­lesztettük éveleji adósságunkat. A választási békeversenyben a szocialista munka lángjai egyre magasabbra emelkedtek, ez még tovább fokozódott a Béke-VHágta'-,ács budapesti ülésszaka tiszt, leiére indított versenyben Fogadalmat tettünk arra, hogy féléves tervünket határidő előtt két nappal befejezzük. A fizikai és mű szaki dolgozók küzdelmét siker koronázta, mert a januári 0.56 százalékos igazolatlan hiányzást 0.24 százalékra csökkentettük. A fejteljesítményt pedig 3.2 tonnára növeltük. Dolgozóink fokozott munkalendületében vállalásunkat túlteljesítve büszkén jelelhetjük, hogy június 28-án délelőtt 11 órakor az első féléves tervünket maradéktalanul befejeztük. Az elért eredmények arra köteleznek bennünket, hogy a hátralévő napokban is fokozottabb munkával biztosítjuk a mi­nisztertanács és a SZOT vándorzászlajának elnyerését Ezért ágy határoztunk,'hogy június 30-ig féléves tervünkön felül még 21.160 tonna szenet termelünk népgazdaságunknak". LEVÁRD/ GYULA KUSNYER ZOLTÁN KŐHALMI JÁNOS párttitkár műszaki igazgató trösztigazgató A nagybátonyi vállal álnál 600-ról 151 főre csökkentettek a 100 százalék alatt teljesítők számát A Nagybátonyi Szénbányák Vállalat bányászai az első negyedéves tervüket súlyos adóssággal zárták. Több mint 954 vagonnal termeltek keve­sebbet. A második negyedéves tervben már feladatként tűzték ki maguk elé, hogy a tervtelje­sítést akadályozó hibákat föl­számolják. Csökkentik az iga­zolatlanul hiányzók és a 100 százalékon alul teljesítők szá­mát. A műszaki vezetők pedig elősegítik a szénfal mellett har­coló bányászok küzdelmét, min­den esetben biztosítják számuk­ra a műszaki előfeltételeket. A második negyedévben elért sikerek után a nagybátonyi bá­nyászok is fogadalmat tettek, hogy a negyedéves tervüket ha­táridő előtt, július 28-án telje­sítik. A fogadalom valóraváltá- sáért minden bányász, műszaki vezető, szállító-személyzet síkra- szállt. Fokozott harcot indítot­tak a munkafegyelem megszi­lárdítása érdekében, melyben szép eredményeket értek el. A januári 0.6 százalékos igazolatlan hiányzást 0.25 százalékra csökkentették. Az igazolatlan hiányzás csök­kentése mellett a sztahanovista munkamódszer elterjesztésével, a Röder-mozgalom kiszélesíté­sével 600-ról 151-re csökkentet­ték a 100 százalék alatt telje­sítő dolgozók számát. A sztahanovisták és a válla­lat kommunistái az élen harcol­va, magukkal ragadták az üze­mek többi dolgozóit. Példamu­tatásuk nyomán 735-en tettek felajánlást a második negyed­éves terv sikeres befejezése ér­dekében. Vállalt kötelezettségüket túl­teljesítették, június 26-án reg­gel 6 órakor második negyed­éves tervüket befejezték. Az első félév második felében a győ­zelmek otthonává vált Nagy- bátony, pedig azelőtt arról volt híres, hogy tervét nem telje­síti. Szorospataki üzem már 24-én befejezte negyedéves ter­vét, azóta több mint 1500 tonna szenet adott terven felül. Kossuth-iáró két nappal ké­sőbb, délután 3 órakor féléves tervét befejezve, 2100 tonna terven felüli szén kitermelését vállalta. A nagybátonyi vállalat bá­nyászai azonban még mindig adósai népgazdaságunknak. Az év elején több mint 901 vagon szenet nem termeltek ki. A vál­lalat kommunistáinak javaslatára újabb fogadalmat tettek, hogy megszüntetik az év elején raj­tuk maradt szégyenfoltot. Az első féléves terv végére a 901 vagon adósságot törlesztik, s a második féléves tervüket pedig már adósságmentesen kezdik meg. (S. o) Kadlót András csapata az első feléves tervén felül 86Ő.2 tonna szenet termelt A Rónai Szénbányák Vállalat kommunistái és pártonkívüli dolgozói 29-én, a második mű szakban teljesítették a féléves tervüket. Győzelmüket nehéz harccal érték el. Megszüntették azt a szégyenfoltot, amely az első negyedévben rájuk ragadt: 2100 tonnával maradtak adó­sak az év első három hónapjá­ban. Ezt az adósságot a vá­lasztási békeversenyben elért eredményükkel május 17-re tör­lesztetlek. Eredményeink eléré­sét elősegítették az olyan kom­munista csapatvezetők, mini Nagyröcei János sztahanovista vájár, aki féléves tervén felül már közel 500 tonnát termelt csapatával, A nógrádi szénmedence bá nyászai kiváló teljesítményéről már hosszú idő óta ismerik Kadlót András sztahanovista vájárt, aki csapatával együtt 24-ig már 865.2 tonna szenet adott terven felül kohóinknak, gyárainknak. Szorosan fölzár­kózott mögéje Gál Emil, pogo- nyi sztahanovista vájár csa­pata, amely 700 tonna szenet termelt ezideig a féléves terven jelül. Az élenjáró csapatvezetők, a kommunisták javaslatára dol­gozóink megfogadták, hogy fél­éves tervünkön jelül még 1100 tonna szenet termelnek. Balázs István, üzemi párttitkár Az első féléves terven felül már több mint 12.000 tonna szenet termeltek és felkészültek a 11. féléves terv teljesítésére a mátranováki bányászok A Mátranováki Szénbánya Vállalat ebben az évben még min­den hónapban teljesítette tervét. Kétszer elnyerte z Nógrádi Szén- bányászati Tröszt legjobb vállalatát megillető vándorzá’szlót, az első negyedéves terv teljesítése után pedig kiharcolták az élvál falat címet. A mátranováki bányászok lelkes harcot folytattak az első fél­éves terv sikeres teljesítéséért, melyet június 19-én maradéktala­nul teljesítettek: Az első féléves terv befejezése után a .széncsaták hősei fogadalmat tettek, hogy az első félévvégéig még 17.000 .onna szénnel segítik elő iparunk fejlődését. A vállalások teljesítéséért sitik. Ennek érdekében az Ambrus-lejtősaknában és a Csipkés üzemben már most beindítottak egy-egy 60 méteres hazafelé haladó frontfejtést. A hosszú szállítások fölszámolása érdekében a szállí­tást koncentrálják, lerövidítik a csillepályákat, meggyorsítják a csillék forgási sebességét. A Gáti-üzemnél a veszélyt jelentő vizet lecsapolják, így a betervezett frontfejtést üzemeltetik. A miuoikaversenyt továbbra is fokozzák, de gondoskodnak a verseny nyilvánosságának sokrétű alkalmazásáról is. A második féléves terv célkitűzésének, győzelemre vitele érdekében fokozzák a munikaimódszerá'tadást, helyes telepítéssel minden csapathoz szta­újult erővel folytatták a küzdelmet, és június 24-én mát 12.290.3 hanovista vájárt osztanak, akik segítik a csapatok tagjait a terme- tonn-a szenet adtak terven felül népgazdaságunknak. lés fokozásában Ezáltal teljesen megszüntetik a 100 százalék alatt Az első félévben elért eredmények után újabb célt tűztek ki teljesítő dolgozók számát, •aguk elé, hogy a második féléves tervüket is határidő előtt telje- (S. o.) \ Magyar Dolgozók Parija kö/.gionii VezeiÓKrgriiek kibővített ülése A Magyar Dolgozók Pártja Közpon'.i Vezetősége június 27— 28-án kibővített ülést tartott, meiyen Rákosi Mátyás és Nagy Imre elvtársak beszámoltak a politikai és gazdasági helyzetről. Az elhangzott beszámolók és vita alapján a Központi Vezetőség megfelelő határozatokat hozott. A Központi Vezetőség újjáválasztotta a Politikai Bizottságot, melynek tagjai: Rákosi Mátyás. Nagy Imre. Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kristóf István, Földvári Rudolf, Acs Lajos, Zsofinyecz Mihály; póttagjai: Bata István és Szalai Béla elvtársak. A Központi Vezetőség új Titkárságot hozott létre, melynek fe'ada'a a felsőbb párvszervek határozatai végrehajtásának bizto­sítása és döntés a hatáskörébe utalt káderkérdésekben. A Köz­ponti Vezetőség a Titkárság tagjaivá és egyben a Központi Vezetőség titkáraivá Rákosi Mátyás, Acs Lajos és Vég Béla elv- társakat választotta meg. A Központi Vezetőség megszüntette a Szervező Bizottságot és — eddigi formájában — a Titkárságot is. Ugyancsak meg­szüntette a Központi Vezetőség a főtitkári tisztséget. A Központi Vezetőség póttagjai sorából Acs Lajos és Bata István elvtársakat a Központi Vezetőség tagjaivá választotta.; Sza'ai Béla és Vég Béla elvtársakat a Központi Vezetőség tag­jaivá kooptálta. *e;ogazd4&agi A tarlóhántás jelentőségéről A haladó agrotechnika egyik igen fontos követelménye, a az aratásnak gyors, jóminö- A miniszterta- előírja, hogy tarlóhántásnak, egy időben való ségü elvégzése, nács határozata tábla learatásától szá­mítva a- termelőszövetkezetek 8, az egyéni termelők pedig 10 na pon belül befejezzék azt a mun­kát. Ez nem azt jelenti, hogy a tarlóhántást halogassuk. Leg­jobb az, ha; az aratással egy- idöben azonnal elvégezzük a tarlóhántást. Ezért nagy súlyt kell helyezni arra, hogy a le­aratott gabonát egyszerre ke­resztbe rakják, valamint a tar­lók feltisztítását azonnal elvé­gezzék. A gyors és jóminőségű tarló­hántás nagy kihatással van a talajvízgazdálkodásra. Amíg a növény beárnyékolja a talajt, addig az nem száraid ki. Ha gyorsan nem végezzük el a tarlóhántást, akkor nemcsak a feltalajból, hanem még a mé- yebb rétegekből is igen nagy, jelentős mennyiségű víz megy veszendőbe. Ezt akadályozzuk meg azzal, hogy a talajfelszí­nen egy porhanyó réteget képe­zünk. így a vízpárolgás mini­mumra való csökkentésével egy­idejűleg növeljük a talaj viz- beíogadóképességét. Ezt a gya­kori aitban is megfigyelhetjük, amikor egy nyári zápor után hántolatlam tarlón víztócsák keletkeznek és a víz a lejtő irányában lefut a tábláról, ma­gával sodorva a talaj értékes humuszanyagát, a felső terrnő- éleget. Ezzel szemben a meg­hántolt tarló beszívja és mé­lyebb talajrétegekbe tartalékolja csapadékot. A talajnedvesség elpárolgásá­nak meggátlásán, valamint a csapadék megőrzésén kívül a tarlóhántás nagy kihatással van ai talajéletre. A talajban élő baktériumoknak megfelelő mennyiségű levegőre és nedves­ségre van szükségük, hogy hasznos tevékenységüket ki­ejthessék. A talajban élő bak­tériumok dolgozzák át ugyanis szerves trágyában lévő anya­gokat, szervetlenekké, amelyet a növény fel tud venni. Ezeknek a hasznos talajbaktériumoknak a tömődéit, száraz talajban élet­teltételei nincsenek biztosítva, mivel nem kapták meg sem a megfelelő mennyiségű levegőt, sem pedig a nedvességet. A tarlóhántás mindkét életfeltételt biztosítja. Ezáltal megteremtjük kívánatos talajéletet, sőt nem­csak hogy megindítjuk, hanem szaporodásukat elősegítve fokoz­zuk hasznoLhajtó tevékenységü­ket, Nem kisebb jelentősége a tarlóhántásnak az sem, hogy hatásos fegyver a gyomok és különféle növénykártevők ellen. Azzal, hogy a gyommagok át­fordításával kedvező életteltételt biztosítunk kikelésükhöz, a kike­lés után a későbbi talajmunkák­nál gyomnövényeknek még a megkötésük előtti ismételt át­fordításával gátat vetünk a szaporodási lehetőségüknek. Nem akkor kell irtani a gyo­mokat, amikor az elvetett kul­túrnövényeinket fojtogatják, ha­nem a növényeket előzetesen gyomtalanított talajba kell vetni, A tarlóhántást 4—6 centimé­ter mélyen végezzük. Ez a mélység a víz megvédésére tel­jesen elegendő. Mélyebb műve­léssel, különösen szántással na* gyobb területen levegőztetjük a talajt, fokozzuk az elpárolgást, de nem érünk el eredményt a gyomosodás ellen sem, mert a mélyen beforgatott gyommagvak nem tudnak kikelni és mivel csíraképességüket a talajban el­fedve évekig is megtartják, a későbbi talajmunkák során sok­szor a vetéskor kerülnek fel­színre, csírázáshoz alkalmas kö­rülmények közé s a már elve­tett kultúrnövények között ki­kelve káros elgyomosodást oko- nak. De azzal, hogy z tarlóhántást időben elvégezzük,, növeljük a talaj humusztartalmát is. A gyakorlat] tapasztalatok azt is bizonyítják, hogy ahol a tarió- hántást idejében elvégzik, ott a későbbi talajmunkát könnyeb­ben, jobb minőségben lehet el­végezni. Helyes, ha a tarlóhán­tás előtt kát. holdanként 30—40 kg pétisót szórunk ki, ami nagyban elősegíti a tarlóma­radványok el'korhadását, vala­mint a baktériumok élettevé­kenységének fokozását is. Tszcs-ink, állami gazdasá­gaink a tarlóhántást gépi von­tatási! tárcsás boronával vé­gezzék el, mert csak a gépi munkával tudják a leggyorsab­ban és legjobban a tarióhántást elvégezni. Bármilyen legyen is az eszköz, a hangsúly a gyor­saságon, a talaj felszínének megporhainyításán legyen. Ne felejtsük el, hogy a tarlóhán­tás elvégzésével már a jövőévi jó termés alapjait rakjuk le. A tarlóhántás után azonnal fogasoljuk és hengerezzük a ta­lajt. Nedves talajt hengerezni sosem szabad, mert ezzel elő­segítjük a talaj kérgesedését, Hengerezni megfelelően meg­szikkadt talajt szabad és helyes ha henger után tövisboronát al­kalmazunk. Hollós! József főagronómus.

Next

/
Thumbnails
Contents