Szabad Nógrád. 1953. július (9. évfolyam. 52-60. szám)

1953-07-08 / 54. szám

1953 július 8. SZABAD IS'OGR'ÍD 5 az őszi arpa, a parasztok örömmel teljesítik a beadást (Tudósitónktól) Szurdokpüspöki község dol­gozó parasztjai július 4-re már befejezték az ősziárpa aratá­sát. ügy haiároztak a község­beliek, hogy azonnal hozzákez- . denek a csépiéshez. ügyis tör­tént Hamarosan felirat is került a közös szérű bejáratára. „Első csépléssel a békééncímmel. Először Kónya József őszi­árpáját csépelték. A cséplési eredmény nagy örömet szerzett a dolgozó parasztoknak, mert kitűnt, hocry gazdagon fizet az ősziárpa. Kónya Józsefnek 1000 négyszögölről 1236 kg őszárpája terme t. Hugyec Fe­rencnek ugyancsak 10ÖÓ négy­szögölről 1030 kg ősziárpái cséepltek el. Az ilyen gazdag termésből boldogan teljesítették államiránti kötelezettségüket. A patvarci Béke tszcs pé Idám u ta tása (Tudósítónktól) A patvarci Béke tszcs július 1-én eleget tett takarmánybe­adási kötelezettségének és a f elmaradt 41 kocsi szénát, óvva az időjárás viszontagsá­gaitól, biztonságos kazalba rak­ták. Hegyi György, a tszcs elnöké és Horváth Sándor párttitkár kiváló munkát végeztek. Nem­csak beszéltek, hanem cseleked­tek is. Erejüket nem kímélve vették ki részüket a szénakaszá­lás, szárítás és behordásj mun­kából. Munkakedvük és kitartá­suk hatalmas lendülete magá­val ragadta a csoport vala­mennyi tagját „Az elmúlt aszályos esztendő megtanított engem a takar­mánnyal való helyes gazdálko­dásra, az idei vád ozékony idő­járás pedig arra figyelmeztet, hogy minden jó napot alapo­san ki kell használnunk” — mondja Hegyi elvtárs. Gyorsítsuk meg a búza és a rozs aratását (Tudósítónktól.) Megyeszerte mintegy 80— 90 százalékban kasza alá érett a rozs és a búza. Az eddigi tapasztalat azt mutatja., hogy az ősziárpa aratása mellett nem eléggé terjedt ki a figye­lem a rozs és a búza aratá­sára. így van ez Dejtáron, Patakon és még számos köz ségben. Ez a lemaradás nem utolsó sorban a tanácsok gyenge munkáját igazolja. Nem for­dítanak gondot a figyelőszol­gálat munkájára. Ahol jó a figyelőszolgálat, mint például Romhányban, Nógrádban, Berkenyén és Horpácson, nem maradt el az eredmény 6em. Július 2-ára befejezték az őszi árpa aratását, s hozzá­láttak az érett búza és rozs aratásához is. Mindezek mel­lett beindították a cséplési munkát, amelynek eredmé­nyekén* az őszi árpatermés 50—80 százalékát csépelték el. E községekben — mive' jól harcoltak a szemvesztessée ellen — holdanként 15—17 mázsás termésátlaggal fize­tett az ősziárpa: V Az aratási munkában lema­radt községeknek példát kel! venniök az élenjáróktól. A helyi tanácsok vezetői, tanács­tagjai saját példamutatásuk­kal lendítsék előre ezt a' mun­kát. A gépállomásoknak is nagyobb segítséget kel! adniok az aratási munkához. Ne for­duljanak elő olyan esetek, mint Berkényben, Dejtáron, Ersekvadkerten, ahol az arató­gép több napon, vagy több órán át valamilyen üzemi hiba miatt kihasználatlanul állt. A gépállomásoknak az aratás, betakarítási munkák meggyorsításának lendítőkere­keivé kell vállniok. Tartsák szem előtt Sztálin elvtárs ta­nítását... „A betakarítás — idénymunka és nem szeret várni. Ha idejében betakarí- lot'iai' — nyertei, ha elkéstél a betakarítással — vesztet­té'.’’ Dolgozó parasztjainknak, tanácsainknak, gépállomása­inknak, pártszervezeteinknek úg'* kell segíteniök az ara­tást, hogy ne érjen bennünket veszteség, tehát nyerni kell. Ezt a célt a munka he!vés megszervezésével, a lelkes felvilágosító szóval el is ér­hetjük. Szendehely dolgozó parasztjai váltott műszakban fogiák végezni a gabonacséplési munkát Berkenye község dolgozói elfogadták a szirákiak kihívását Mi. Szendehely község pa- raszjaí gyorscséplési versenyre hívjuk ki Nógrád megye vaja­mén nyi községét. Szirák község versenykihívá­sát elfogadjuk azzal a módosí­tással, hogv a tavalyi osép'.ési időt a községben 10 nappal meg­rövidítjük. Ezt pedig úgy kí­vánjuk elérni, hogy két cséplő- 'gép mellé négy munkacsapatot szervezünk és váltott műszakkal éiiel-nappal, csépelünk. Ezenkí­vül a vasárnapi cséplést is meg­szerveztük. A oséplés ideje alatt is állan­dóan szorgalmazni fogjuk a tej-, tojás-, baromfibeadást és úgy fogjuk szervezni munkánkat, hogy az aratást közvetlenül, fo­lyamatosan kövesse a tarlöhán- tás és másodvetés. A gaibonabe- adást a község dolgozó paraszt­jai a cséplőgép mellől közvetle­nül fogiák teljesíteni. Drogos Sándor VB-e!nök 1953 június 29-én gazdagyű­lést tartottak Berkenyén a dől gozó parasztok. A VB titkár elv társ ismertette a minisztertanács határozatát a terménybegyüjíés, aratás, csépiás, tarlóhánátással kapcsolatban. A teremlöszövet- kezeti csoport a növényápolási munkában járási viszonylatban is példamutatóin előljárt. Cu­korrépát háromszor, a kukori­cát már kétszer kapálták az esős időjárás ellenére. Ehhez nagy segítséget nyujanak e családtagok feleségei és gyer­mekei, akik minden munkából kiveszik a részüket. Sok köszön­hető így például Fehérvári And­rásáénak, aki 16 tehenet fej meg naponta és emellett a növény­ápolási munkákból is kiveszi ré­szét. Edd g már 200 munka­egysége van. 300 munkaegysé­get vállalt. Ennek teljesítése érdekében becsületesen bekap­csolódik az aratási munkákba is. Dicséretet érdemel Mácsi Jó- zsefné lánya, aki a váci terrok- kémiagyár dolgozója, de fizetett szabadsága idején segít a cso­portnak az aratási munkában. Nem marad el ia tszcs tagsága mögött az egyénileg dolgozó partszts;-» sem. Már a múlt évben is kitűntek jó munkájuk­kal és azzal, hogy a beszolgál­tatást maradéktalanul teljestí- tetíék. Persze, ebben nagy sze­repe van a községi tanács vég­rehajtó b'zottságának, amely elsőrendű feladatának tartja a tömegekkel való kapcsolatkiépí­tését és őket a kötelességek ma­radéktalan teljesítésére neveli. A tanács felbontotta az ara­tási terve: egyénekre és napokra, kitűzte a csépi és idejét július 10-re, ennek befejezését pedig augusztus 10.re. A hozzászólások során több dolgozó paraszt megvitatta Szi­rák község versenykihívását és ezt a tagság egyhangúlag el­fogadta. Gonda József 11 hol­das dolgozó paraszt hozzászólá­sában a község nevében vállal­ta, hogy Berkenye, Szirák köz. séget három nappal meg fogja előzni mind az aratásban, mind pedig a cséplés és a többi mun­kában. Rusnyák Pál kiböví ette azzal. Gonda József vállalását: „necsak a határidőt tartsuk be, hanem minden erőnkkel azon legyünk, hogy szemvesztesség nélkül takart sunk be". Hozzá­szólását a dolgozók egyhangú­lag helyeselték. Néhány szó a pilinyiekhez (Tudósitónktól.) A kormány új programmja ragyogó jelenünket mutatja. En­nek megvalósítása becsületes munkát kér minden dolgozótól. S ez így is van rendjén. Éppen azért, mert ez így van rendjén, kell szóinunk a> pilinyi tszcs tagjai felé, mert az biztos, hogy a pilinyiek is örömmel hallgat­ták, hogy kormányunk hogyan emeli a dolgozók életszínvona­lát, hogyan látja el bőséges árucikkekkel a fadut. Az űj Pro­gramm megvalósításának felté­tele a nép sikeres termelő mun­kája. Ezt azonban a pilinyi tszcs tagjai úgy látszik „elen­gedik a fülük mellett”, ez pe­dig már egyáltalán nem he­lyes. Vájjon nem-e önti el a tszcs minden egyes tagjának az ar­cát a szégyenkezés, hogy a pi­linyi elágazás és Endrefailva kö­zött azon a dombháton, amely eltakarja a Fő-úton menő szeme elől Piliny községet, sárgán vi­rít a vadrepce, közötte pedig sorvad a kukorica. Egyetlen egy kapavágást sem tettek benne a tszcs-tagok, pedig jóminőségű kukorica van a földben. A tszcs tagjai mennyi munkát beleöltek, amikor bemüvelték, bevetették a földet, most pedig azért, mert erőt vett rajtuk a nemtörődöm­ség, nem gondolkodnak azon, hogy az eddig végzett munká­nak meg legyen a gyümölcse is. Olyan kedvező az időjárás a bő terméshez, amilyen már ré­gen volt. De ölhetett kézzel nem várhatja senki, hogy „sült­galamb a szájába repüljön”. A jó termés betakarításának egyik alapvető feltétele a jó növény- ápolás. Amikor a kormányunk ilyen nagyjelentőségű program- mot tűzött elénk, mint ami a legutóbbi országgyűlésen el­hangzott, becsülettel kell a munkához állnunk, mert e nagy célok megvalósításához hozzá tudunk járulni a jó növényápo­lással is. A pilinyi tszcs tagjai azonban nem ezt teszik. Ahe­lyett, hogy az országot és sa­ját erejüket fejlesztenék, jelen­tős összegeket dobnak el maguk­tól. Nézzünk csak egy durva szá­mítást. Az elgyomosodott kuko­ricás körülbelül 20 hold, ami 15 hízónak adná meg a takar­mányt. A 15 hízóért pedig kap­nának körülbelül 24.000 forintot. Emellett jelentősen hozzájárul­nának a dolgozó nép ellátásá­hoz is. Mindez azonban csak számítás, mert a kukoricát el­eszi a gyom. A pilinyi tsz tagjai, amikor az ország dolgozói nagy lelke­sedéssel látnak hozzá az új gazdaságpolitikánk megvalósí­tásához, elgondolkodhatnának azon, hogy vájjon helyes-e az, amit tesznek. Az érsekvadkerti gépállomás aratási munkájáról (T udósítónktól) Az érsekvrdkerti gépállo­más igazgatója és a Dimitrov- termelőszövetkezet elnöke jú­nius 20 és 30. között szerző­dést kötöttek az aratási mun­kák végrehaj ás ára. A szerző­dés úgy szól, hogy 30-án a gépállomás aratógépe reggel hozzákezd a beérett tavaszi­árpa aratásához. Amíg az őszi­árpát learatja, addigra a dús termést ígérő rozs is kasza alá érik. A munka elméleti része na­gyon szép volt, de ez bizony nem ér semmit, ha a gyakor­latban máskép történik. Ugyanis a gépállomás arató­gépe még június 4-én reggel is a dejtárí József Attila tsz területén volt magárahagyat- va. A dimitrovbe’iek tehát hiába várták az araíógéoet. Mivel a gépá'lomás „becsapta” ekeit, kénytelenek voltak hoz­zálátni az ősziárpa kézzel való learatásához. Lendületes munkaverseny a gépállomások számviteli dolgozói között A gépállomások, termelőszö­vetkezetek részére egy gazdasá­gi éven át végzett tatajmunkát, terménvbetakarítás idején szám­lázzák el. Ez a munka tehát gaz­dasági év folyamán elvégzett ta- laírmrnkák olyan számviteli rög­zítése. aimelv nagy feladatok elé állítja gépállomásaink szám­viteli dolgozóit. Még élénken él emlékezetünk­ben Rákosi eivtárs kijelentése, hogy a gépállomások számvitele „megbízhatatlan". Egy évvel ez­előtt ígéretet! tettünk, hogy meg­bízhatóvá tesszük számvitelün­ket. Nagy lendülettel indult ez a munka a gépállomásokon. Alig hangzott el még a feladat, ami­kor már a pásztói gépállomás vezetőkönyvelője versenyre hív­ta ki a szécsényi gépállomást, a munkának határidő előtt két nap­pá! való és minőségileg kifogás- ta'an elvégzésére. A szécsényi gépállomás elfogadta a kihívást, majd a mohorai gépállomás hív­ta ki a megye összes gépál lomá- sát hasonló feltételekkel. Így indult meg és folyt egye nagyobb lendülettel a verseny. Ta'án elsőízben tettek tanúságot vezető könyvelőink és vezető ag- ronómusaink arról, hogv a közös cél érdekében lelkesedéssel és öntudattal együtt tudnak dol­gozni. Nem hiába hívta ki Mo­hóra a többi gépállomást. Minő­ségileg és időben is elsőként fe­jezték be a munkát. Pásztó 6em hagyta magát. Második lett a megyében. Természetesen nem mindenhol ment iól a munka. Akadtak hiá­nyosságok, közömbösség és nem­törődömségből adódó hibák. Nem tudtak mindenütt közösen dol­gozni. Az erdőkürti gépállomá­son döcögve, vontatottan dol­goztak, igaz, munkaeröhiánnyail küzdött a gépállomás, az eső is gyakran esett, s nehéz volt a helyszíni munkákat elvégezni. De éppen az mutatja a közömbössé­get, hogy a jelentéktelen hibákat 24. órában kellett pótolnia a gép­állomásnak. Meg kell említeni a salgótar- iáni járási tanács helytelen in­tézkedését is. A karancskeszi gépállomás beküldött hozzá egy termésbecslési jegyzőkönyv alá­írását, mit 10 nap alatt intézett el és emiatt az egyébként első­nek induló karaacskeszi gépállo­más utolsó lett a megyében. Helytelen lenne aizt hinni, hogy ez a munka csupán adminisztrá­ciós és számviteli munka volt. Igen komoly politikai és gazda­sági feladat is, hiszen a megye gépállomásai által egy egész esztendő alatt elvégzett munka terménvbeni ellenértékéről van szó. Nem elég azonban azt sem megállapítani, hogy elvégeztük a ránkbízott feladatot. A feladat nagyobbik része még hátra van: a termény szemvesztességnélküli betakarítása, hogy minél több jusson államunknak, és ne káro­sodjon meg dolgozó parasztsá­gunk sem. Jól haladnak a másodvetéssel a pásztói Szabadság termelőcsoportban Nem lesznek nagyobb napok a pásztói határban az idén, mint a mostaniak. Mintha, egyszerre esküdött volna össze minden dolog, hogy próbára tegye Pásztó népének akaratát, erejét és szívósságát. Ha száz keze lenne a,z embernek, akkor is jutna mindre. így vélekedik a Szabadság termelőcsoport elnö­ke. Kelemen elvtárs is, amikor sietve ledobja sapkáját, hogy egy k'ssé kifújja magát, mert hiszen az idő drága. Három holdról már learatták az árpát és másodnövényt vetet­tek bele. Arra a, kérdésre, hogy miért igyekeztek az aratás után azonnal tarlóhánfást végezni és másodnövényt vetni, így vála­szolt: „Megszívleltük a miniszter- tanács határozatát, amit az ara­tás utáni azonnali tarlóhántás­ról és másodnövény-vetésröl ho­zott. mert ezzel állattenyész’.é- su . k fejlesztését akarja biztosí­tani. Aztán azért is fontos mind­járt elvetni, mert május és jú­niusban bőséges csapadék esett, ami biztosítja a másodvetés sikerét, de ha késlekedünk vele. kiszárad a föld'. Hazánk éghajlati és talaj- viszonyai jó termésre engednek következte:ni. „Holdanként 120— 140 mázsás eredményt várhatunk — mondja Kelemen elvtárs — ami 50 darab szarvasmarhának másfél hónapig biztosítja a zöld- takarmányt, bár mennyit is adunk nékik". Majd a további tervükről be­szélt: „Vasárnap hajnalban három órakor kezdjük meg ismét az aratást, ahogy mond­ják, hogy ott vágd a búzát, ahol éred, úgy ott kezd a tarlóhán­tást, ahol learattál. Még 25 hol­don szándékozunk másodnövényt vetni, főleg takarmánykáposzta’., amely nagy zöldtömeget ad. Késő ősszel és télen át a fejős­teheneknek jó takarmányt bizto­sít, és így elősegíti a tejhozam növelését". A tavalyi aszályos esztendő éreztette hatását ,az állattenyész­tésünkben. Nem tudtuk kellő­képpen ellátni takarmánnyal az állatokat. „Mi ezen úgy segítet­tünk — mondja — hogy silóz- tunk, és így biztosító'tűk álla­taink számára télen is a zöld­takarmányt. Tanulva az elmúlt esztendőből, idei silózási ter­vünket már túlteljesítettük Az előírt 50 köbméter helyett 110 köbmétert silóztunk be, főleg mohart, kölest és baltacint, jól­tejelő takarmányfajtákat". Most a legközelebbi napokban az a legfontosabb feladat, nem­csak a pásztói, hanem vala­mennyi termelőszövetkezeti cso­portnak, hqgy győzelemre vigyék a, másodvetés munkáját, és ez­zel is bebizonyítsák, hogy dől* j gozó parasztságunk nem érdem­telen arra a segítségre, melyet államunk nyújt nékik a jobb ter­mésért s az életszínvonaluk felemeléséért vívott harcban. H. G. Az agitációs brigádok nyári munkája A SZOVJETUNIÓBAN rövidesen mindé* nőtt megkezdődik a gabona betakarítása. A mezőgazdasági munkások és alkalmazottak területi szakszervezeti bizottságai idén több mint 120 agitációs gépkocsit szereitek fel. Az agitációs brigádok tagjai gondoskodnak majd a mezőkön dolgozó aratók szórakoztatásáról és tájékoztatásáról. A mezőgazdasági munkások és alkalmazot­tak területi szakszervezeti bizottságain kívül kultúrházak és klubok aktíváiból is alakulnak agitációs brigádok a nyári mezőgazdasági mun­kák idejére. Egy-egy ilyen brigád rendszerint 5—7 főből áll. Vezetőjét a pártszervezet erősíti meg tisztében. A brigádvezetö felveszi a kap­csolatot a faluszovjetek elnökeivel, a kolhozok vehetőivel és a brigádokkal, megszervezi a helyi vonatkozású anyag gyűjtését és ellenőrzé­sét, előadásokat, felolvasásokat tart és irányítja a brigád egész politikai tömegmunkáját. Min­den agitációs brigádban van kéí-három szín­játszó, egy-két énekes, táncos vagy akrobata, valamint egy harmonikás. Az agitációs brigádok rendszerint külön gép­kocsit, filmvetítő készülékkel, rádióval, grammo- fonnal és hanglemezekkel, valamint kézikönyv­tárral szerelik fel. Mindez jelentősen növeli az agitációs brigád politikai és kulturális nevelő­munkájának hatékonyságát. Minden agitációs brigád előre elkészíti a menettervet. A terv összeállításánál arra, töre­kednek, hogy útbaejtsék majd mindazokat a szérűket, mezei szállásokat, amelyek távol es­nek a lakott helyektől. Egy-egy nap eseményeit a brigádvezető minden nap feljegyzi a napló­ban A POLITIKAI TÖMEGMUNKABAN igen nagy szerepe: töltenek be az agitációs bri­gádok. Eredményesen mozgósítanak a betakarí­tási és beadási terv teljesítésére, elősegítik aiz élen­járó dolgozók tapasztalatainak terjesztését, a szocialista munkafegyelemre és társadalmi tu­lajdon megbecsülésére nevelik a mezőgazdasági dolgozókat. A brigádtagok segítenek a növény­termelő és gépállomiási brigádoknak a „Harci Röplap"-ok és a „Vil!ám"-ok készítésében. Fontos láncszem az agitációs brigád mun­kájában a helyi vonatkozási anyag összegyűj­tése és feldolgozása. Egy-egy műsort csak az­után állítanak össze, miután már megismerked­tek a helyi problémákkal. A kiválasztott anya­got megbeszélik a helyi pártszervezettel, a falu­szovjet elnökével, valamint a kolhoz vezetőivel. Ezután az agitációs brigád tagjai közül egy, akinek írói készsége van, feldolgozza az anya­got jelenetnek, csasztuskának, vagy monológ­nak. Arra nagyon vigyáznak, hogy a műsor keretében elhangzó bírálat eivtársias legyen és valóban segítse a lemaradókat abban, hogy fel­zárkózzanak aiz élenjárókhoz. Gondot fordíta­nak arra is, hogy a legjobb dolgozókat nép­szerűsítsék. yALAMENNYI AGITÁCIÓS BRIGÁD arra T törekszik, hogy eszmei és művészi tekintet­ben magasszínvonalú műsortervet állítson össze, Olyan jeleneteket, verseket, énekeke: és dalo­kat választanak ki, amelyek híven tükrözik a szovjet hazafiság eszméit és a békeharcot. Figye­lemmel vannak arm hogy a műsor céltudatos legyen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csu­pán aratással és begyűjtéssel foglalkozó műsor- számoka: lehet előadni. Magától értetődik, hogy más témájú számoknak is szerepelnek kell a műsoron. Számításba veszik, hogy az agitációs brigád főleg szünetekben adja elő műsorát és éppen ezért úgy állítják össze a műsort, hogy az rövid, de annál kifejezőbb, hatásosabb legyen. A legtöbb brigád 25—30 perces műsorokat ed elő. Igen vigyáznak 0 műsorszámok sorrendjére. Itt nemcsak az előadásmód, hanem főleg a tar­talom a döntő. Humoros szám után például nem következhet komoly szám, csasztuska után pedig nem lehet felolvasni drámai regényrész­letet. Az a helyes müsortervezés, ha csasztuskák után valamiilyen zeneszám következik, amely elválasztja egymástól a különböző jellegű mű­sorszámokat. Olyan legyen a műsor, hogy a közönség érdeklődése állandóan fokozódjék. Helytelen tehát, ha a legjobb számokat a mű­sor elején adják, a kevésbbé hatásosakat pedig a végére hagyják. Az egyes számok közötti szünetben a kon­feranszié helyi vonatkozású ainyag alapján meg­írt szöveg kíséretében jelenti be a következő müsorszámot és beszélget a közönséggel. A mű­sorközlőket a legtapasztaltabb előadóművészek közül választják ki. Több agitációs brigádnál már bevett szokás, hogy az élenjáró brigádtagok kívánságára egy meghatározott műsorszámot adnak elő. A mű­sorközlő ilyenkor mindig bejelenti: névszerint kinek a kívánsága volt 0 következő szám elő­adása. Ha futja az időből, akkor az agitációs brigád előadás után játékokat és táncokat rendez, vagy megtanítja a közönséget egy-egy énekre. 17 LÖADAS ELŐTT a brigádtagok többször tartanak próbát, hogy jól megtanulják a szövegeket. Ezzel biztosítják, hogy egyes számok valóban elérjék a kívánt hatást s gyorsan pe­regjen ai műsor. Bár az agitációs brigádok kint a szabadban, rögtönzött „színpadokon” adnak műsort, mégis megtesznek mindent, hogy az előadás ünnepé­lyes legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents