Szabad Nógrád. 1953. július (9. évfolyam. 52-60. szám)
1953-07-08 / 54. szám
1953 július 8. SZABAD IS'OGR'ÍD 5 az őszi arpa, a parasztok örömmel teljesítik a beadást (Tudósitónktól) Szurdokpüspöki község dolgozó parasztjai július 4-re már befejezték az ősziárpa aratását. ügy haiároztak a községbeliek, hogy azonnal hozzákez- . denek a csépiéshez. ügyis történt Hamarosan felirat is került a közös szérű bejáratára. „Első csépléssel a békééncímmel. Először Kónya József ősziárpáját csépelték. A cséplési eredmény nagy örömet szerzett a dolgozó parasztoknak, mert kitűnt, hocry gazdagon fizet az ősziárpa. Kónya Józsefnek 1000 négyszögölről 1236 kg őszárpája terme t. Hugyec Ferencnek ugyancsak 10ÖÓ négyszögölről 1030 kg ősziárpái cséepltek el. Az ilyen gazdag termésből boldogan teljesítették államiránti kötelezettségüket. A patvarci Béke tszcs pé Idám u ta tása (Tudósítónktól) A patvarci Béke tszcs július 1-én eleget tett takarmánybeadási kötelezettségének és a f elmaradt 41 kocsi szénát, óvva az időjárás viszontagságaitól, biztonságos kazalba rakták. Hegyi György, a tszcs elnöké és Horváth Sándor párttitkár kiváló munkát végeztek. Nemcsak beszéltek, hanem cselekedtek is. Erejüket nem kímélve vették ki részüket a szénakaszálás, szárítás és behordásj munkából. Munkakedvük és kitartásuk hatalmas lendülete magával ragadta a csoport valamennyi tagját „Az elmúlt aszályos esztendő megtanított engem a takarmánnyal való helyes gazdálkodásra, az idei vád ozékony időjárás pedig arra figyelmeztet, hogy minden jó napot alaposan ki kell használnunk” — mondja Hegyi elvtárs. Gyorsítsuk meg a búza és a rozs aratását (Tudósítónktól.) Megyeszerte mintegy 80— 90 százalékban kasza alá érett a rozs és a búza. Az eddigi tapasztalat azt mutatja., hogy az ősziárpa aratása mellett nem eléggé terjedt ki a figyelem a rozs és a búza aratására. így van ez Dejtáron, Patakon és még számos köz ségben. Ez a lemaradás nem utolsó sorban a tanácsok gyenge munkáját igazolja. Nem fordítanak gondot a figyelőszolgálat munkájára. Ahol jó a figyelőszolgálat, mint például Romhányban, Nógrádban, Berkenyén és Horpácson, nem maradt el az eredmény 6em. Július 2-ára befejezték az őszi árpa aratását, s hozzáláttak az érett búza és rozs aratásához is. Mindezek mellett beindították a cséplési munkát, amelynek eredményekén* az őszi árpatermés 50—80 százalékát csépelték el. E községekben — mive' jól harcoltak a szemvesztessée ellen — holdanként 15—17 mázsás termésátlaggal fizetett az ősziárpa: V Az aratási munkában lemaradt községeknek példát kel! venniök az élenjáróktól. A helyi tanácsok vezetői, tanácstagjai saját példamutatásukkal lendítsék előre ezt a' munkát. A gépállomásoknak is nagyobb segítséget kel! adniok az aratási munkához. Ne forduljanak elő olyan esetek, mint Berkényben, Dejtáron, Ersekvadkerten, ahol az aratógép több napon, vagy több órán át valamilyen üzemi hiba miatt kihasználatlanul állt. A gépállomásoknak az aratás, betakarítási munkák meggyorsításának lendítőkerekeivé kell vállniok. Tartsák szem előtt Sztálin elvtárs tanítását... „A betakarítás — idénymunka és nem szeret várni. Ha idejében betakarí- lot'iai' — nyertei, ha elkéstél a betakarítással — vesztetté'.’’ Dolgozó parasztjainknak, tanácsainknak, gépállomásainknak, pártszervezeteinknek úg'* kell segíteniök az aratást, hogy ne érjen bennünket veszteség, tehát nyerni kell. Ezt a célt a munka he!vés megszervezésével, a lelkes felvilágosító szóval el is érhetjük. Szendehely dolgozó parasztjai váltott műszakban fogiák végezni a gabonacséplési munkát Berkenye község dolgozói elfogadták a szirákiak kihívását Mi. Szendehely község pa- raszjaí gyorscséplési versenyre hívjuk ki Nógrád megye vajamén nyi községét. Szirák község versenykihívását elfogadjuk azzal a módosítással, hogv a tavalyi osép'.ési időt a községben 10 nappal megrövidítjük. Ezt pedig úgy kívánjuk elérni, hogy két cséplő- 'gép mellé négy munkacsapatot szervezünk és váltott műszakkal éiiel-nappal, csépelünk. Ezenkívül a vasárnapi cséplést is megszerveztük. A oséplés ideje alatt is állandóan szorgalmazni fogjuk a tej-, tojás-, baromfibeadást és úgy fogjuk szervezni munkánkat, hogy az aratást közvetlenül, folyamatosan kövesse a tarlöhán- tás és másodvetés. A gaibonabe- adást a község dolgozó parasztjai a cséplőgép mellől közvetlenül fogiák teljesíteni. Drogos Sándor VB-e!nök 1953 június 29-én gazdagyűlést tartottak Berkenyén a dől gozó parasztok. A VB titkár elv társ ismertette a minisztertanács határozatát a terménybegyüjíés, aratás, csépiás, tarlóhánátással kapcsolatban. A teremlöszövet- kezeti csoport a növényápolási munkában járási viszonylatban is példamutatóin előljárt. Cukorrépát háromszor, a kukoricát már kétszer kapálták az esős időjárás ellenére. Ehhez nagy segítséget nyujanak e családtagok feleségei és gyermekei, akik minden munkából kiveszik a részüket. Sok köszönhető így például Fehérvári Andrásáénak, aki 16 tehenet fej meg naponta és emellett a növényápolási munkákból is kiveszi részét. Edd g már 200 munkaegysége van. 300 munkaegységet vállalt. Ennek teljesítése érdekében becsületesen bekapcsolódik az aratási munkákba is. Dicséretet érdemel Mácsi Jó- zsefné lánya, aki a váci terrok- kémiagyár dolgozója, de fizetett szabadsága idején segít a csoportnak az aratási munkában. Nem marad el ia tszcs tagsága mögött az egyénileg dolgozó partszts;-» sem. Már a múlt évben is kitűntek jó munkájukkal és azzal, hogy a beszolgáltatást maradéktalanul teljestí- tetíék. Persze, ebben nagy szerepe van a községi tanács végrehajtó b'zottságának, amely elsőrendű feladatának tartja a tömegekkel való kapcsolatkiépítését és őket a kötelességek maradéktalan teljesítésére neveli. A tanács felbontotta az aratási terve: egyénekre és napokra, kitűzte a csépi és idejét július 10-re, ennek befejezését pedig augusztus 10.re. A hozzászólások során több dolgozó paraszt megvitatta Szirák község versenykihívását és ezt a tagság egyhangúlag elfogadta. Gonda József 11 holdas dolgozó paraszt hozzászólásában a község nevében vállalta, hogy Berkenye, Szirák köz. séget három nappal meg fogja előzni mind az aratásban, mind pedig a cséplés és a többi munkában. Rusnyák Pál kiböví ette azzal. Gonda József vállalását: „necsak a határidőt tartsuk be, hanem minden erőnkkel azon legyünk, hogy szemvesztesség nélkül takart sunk be". Hozzászólását a dolgozók egyhangúlag helyeselték. Néhány szó a pilinyiekhez (Tudósitónktól.) A kormány új programmja ragyogó jelenünket mutatja. Ennek megvalósítása becsületes munkát kér minden dolgozótól. S ez így is van rendjén. Éppen azért, mert ez így van rendjén, kell szóinunk a> pilinyi tszcs tagjai felé, mert az biztos, hogy a pilinyiek is örömmel hallgatták, hogy kormányunk hogyan emeli a dolgozók életszínvonalát, hogyan látja el bőséges árucikkekkel a fadut. Az űj Programm megvalósításának feltétele a nép sikeres termelő munkája. Ezt azonban a pilinyi tszcs tagjai úgy látszik „elengedik a fülük mellett”, ez pedig már egyáltalán nem helyes. Vájjon nem-e önti el a tszcs minden egyes tagjának az arcát a szégyenkezés, hogy a pilinyi elágazás és Endrefailva között azon a dombháton, amely eltakarja a Fő-úton menő szeme elől Piliny községet, sárgán virít a vadrepce, közötte pedig sorvad a kukorica. Egyetlen egy kapavágást sem tettek benne a tszcs-tagok, pedig jóminőségű kukorica van a földben. A tszcs tagjai mennyi munkát beleöltek, amikor bemüvelték, bevetették a földet, most pedig azért, mert erőt vett rajtuk a nemtörődömség, nem gondolkodnak azon, hogy az eddig végzett munkának meg legyen a gyümölcse is. Olyan kedvező az időjárás a bő terméshez, amilyen már régen volt. De ölhetett kézzel nem várhatja senki, hogy „sültgalamb a szájába repüljön”. A jó termés betakarításának egyik alapvető feltétele a jó növény- ápolás. Amikor a kormányunk ilyen nagyjelentőségű program- mot tűzött elénk, mint ami a legutóbbi országgyűlésen elhangzott, becsülettel kell a munkához állnunk, mert e nagy célok megvalósításához hozzá tudunk járulni a jó növényápolással is. A pilinyi tszcs tagjai azonban nem ezt teszik. Ahelyett, hogy az országot és saját erejüket fejlesztenék, jelentős összegeket dobnak el maguktól. Nézzünk csak egy durva számítást. Az elgyomosodott kukoricás körülbelül 20 hold, ami 15 hízónak adná meg a takarmányt. A 15 hízóért pedig kapnának körülbelül 24.000 forintot. Emellett jelentősen hozzájárulnának a dolgozó nép ellátásához is. Mindez azonban csak számítás, mert a kukoricát eleszi a gyom. A pilinyi tsz tagjai, amikor az ország dolgozói nagy lelkesedéssel látnak hozzá az új gazdaságpolitikánk megvalósításához, elgondolkodhatnának azon, hogy vájjon helyes-e az, amit tesznek. Az érsekvadkerti gépállomás aratási munkájáról (T udósítónktól) Az érsekvrdkerti gépállomás igazgatója és a Dimitrov- termelőszövetkezet elnöke június 20 és 30. között szerződést kötöttek az aratási munkák végrehaj ás ára. A szerződés úgy szól, hogy 30-án a gépállomás aratógépe reggel hozzákezd a beérett tavasziárpa aratásához. Amíg az ősziárpát learatja, addigra a dús termést ígérő rozs is kasza alá érik. A munka elméleti része nagyon szép volt, de ez bizony nem ér semmit, ha a gyakorlatban máskép történik. Ugyanis a gépállomás aratógépe még június 4-én reggel is a dejtárí József Attila tsz területén volt magárahagyat- va. A dimitrovbe’iek tehát hiába várták az araíógéoet. Mivel a gépá'lomás „becsapta” ekeit, kénytelenek voltak hozzálátni az ősziárpa kézzel való learatásához. Lendületes munkaverseny a gépállomások számviteli dolgozói között A gépállomások, termelőszövetkezetek részére egy gazdasági éven át végzett tatajmunkát, terménvbetakarítás idején számlázzák el. Ez a munka tehát gazdasági év folyamán elvégzett ta- laírmrnkák olyan számviteli rögzítése. aimelv nagy feladatok elé állítja gépállomásaink számviteli dolgozóit. Még élénken él emlékezetünkben Rákosi eivtárs kijelentése, hogy a gépállomások számvitele „megbízhatatlan". Egy évvel ezelőtt ígéretet! tettünk, hogy megbízhatóvá tesszük számvitelünket. Nagy lendülettel indult ez a munka a gépállomásokon. Alig hangzott el még a feladat, amikor már a pásztói gépállomás vezetőkönyvelője versenyre hívta ki a szécsényi gépállomást, a munkának határidő előtt két nappá! való és minőségileg kifogás- ta'an elvégzésére. A szécsényi gépállomás elfogadta a kihívást, majd a mohorai gépállomás hívta ki a megye összes gépál lomá- sát hasonló feltételekkel. Így indult meg és folyt egye nagyobb lendülettel a verseny. Ta'án elsőízben tettek tanúságot vezető könyvelőink és vezető ag- ronómusaink arról, hogv a közös cél érdekében lelkesedéssel és öntudattal együtt tudnak dolgozni. Nem hiába hívta ki Mohóra a többi gépállomást. Minőségileg és időben is elsőként fejezték be a munkát. Pásztó 6em hagyta magát. Második lett a megyében. Természetesen nem mindenhol ment iól a munka. Akadtak hiányosságok, közömbösség és nemtörődömségből adódó hibák. Nem tudtak mindenütt közösen dolgozni. Az erdőkürti gépállomáson döcögve, vontatottan dolgoztak, igaz, munkaeröhiánnyail küzdött a gépállomás, az eső is gyakran esett, s nehéz volt a helyszíni munkákat elvégezni. De éppen az mutatja a közömbösséget, hogy a jelentéktelen hibákat 24. órában kellett pótolnia a gépállomásnak. Meg kell említeni a salgótar- iáni járási tanács helytelen intézkedését is. A karancskeszi gépállomás beküldött hozzá egy termésbecslési jegyzőkönyv aláírását, mit 10 nap alatt intézett el és emiatt az egyébként elsőnek induló karaacskeszi gépállomás utolsó lett a megyében. Helytelen lenne aizt hinni, hogy ez a munka csupán adminisztrációs és számviteli munka volt. Igen komoly politikai és gazdasági feladat is, hiszen a megye gépállomásai által egy egész esztendő alatt elvégzett munka terménvbeni ellenértékéről van szó. Nem elég azonban azt sem megállapítani, hogy elvégeztük a ránkbízott feladatot. A feladat nagyobbik része még hátra van: a termény szemvesztességnélküli betakarítása, hogy minél több jusson államunknak, és ne károsodjon meg dolgozó parasztságunk sem. Jól haladnak a másodvetéssel a pásztói Szabadság termelőcsoportban Nem lesznek nagyobb napok a pásztói határban az idén, mint a mostaniak. Mintha, egyszerre esküdött volna össze minden dolog, hogy próbára tegye Pásztó népének akaratát, erejét és szívósságát. Ha száz keze lenne a,z embernek, akkor is jutna mindre. így vélekedik a Szabadság termelőcsoport elnöke. Kelemen elvtárs is, amikor sietve ledobja sapkáját, hogy egy k'ssé kifújja magát, mert hiszen az idő drága. Három holdról már learatták az árpát és másodnövényt vetettek bele. Arra a, kérdésre, hogy miért igyekeztek az aratás után azonnal tarlóhánfást végezni és másodnövényt vetni, így válaszolt: „Megszívleltük a miniszter- tanács határozatát, amit az aratás utáni azonnali tarlóhántásról és másodnövény-vetésröl hozott. mert ezzel állattenyész’.é- su . k fejlesztését akarja biztosítani. Aztán azért is fontos mindjárt elvetni, mert május és júniusban bőséges csapadék esett, ami biztosítja a másodvetés sikerét, de ha késlekedünk vele. kiszárad a föld'. Hazánk éghajlati és talaj- viszonyai jó termésre engednek következte:ni. „Holdanként 120— 140 mázsás eredményt várhatunk — mondja Kelemen elvtárs — ami 50 darab szarvasmarhának másfél hónapig biztosítja a zöld- takarmányt, bár mennyit is adunk nékik". Majd a további tervükről beszélt: „Vasárnap hajnalban három órakor kezdjük meg ismét az aratást, ahogy mondják, hogy ott vágd a búzát, ahol éred, úgy ott kezd a tarlóhántást, ahol learattál. Még 25 holdon szándékozunk másodnövényt vetni, főleg takarmánykáposzta’., amely nagy zöldtömeget ad. Késő ősszel és télen át a fejősteheneknek jó takarmányt biztosít, és így elősegíti a tejhozam növelését". A tavalyi aszályos esztendő éreztette hatását ,az állattenyésztésünkben. Nem tudtuk kellőképpen ellátni takarmánnyal az állatokat. „Mi ezen úgy segítettünk — mondja — hogy silóz- tunk, és így biztosító'tűk állataink számára télen is a zöldtakarmányt. Tanulva az elmúlt esztendőből, idei silózási tervünket már túlteljesítettük Az előírt 50 köbméter helyett 110 köbmétert silóztunk be, főleg mohart, kölest és baltacint, jóltejelő takarmányfajtákat". Most a legközelebbi napokban az a legfontosabb feladat, nemcsak a pásztói, hanem valamennyi termelőszövetkezeti csoportnak, hqgy győzelemre vigyék a, másodvetés munkáját, és ezzel is bebizonyítsák, hogy dől* j gozó parasztságunk nem érdemtelen arra a segítségre, melyet államunk nyújt nékik a jobb termésért s az életszínvonaluk felemeléséért vívott harcban. H. G. Az agitációs brigádok nyári munkája A SZOVJETUNIÓBAN rövidesen mindé* nőtt megkezdődik a gabona betakarítása. A mezőgazdasági munkások és alkalmazottak területi szakszervezeti bizottságai idén több mint 120 agitációs gépkocsit szereitek fel. Az agitációs brigádok tagjai gondoskodnak majd a mezőkön dolgozó aratók szórakoztatásáról és tájékoztatásáról. A mezőgazdasági munkások és alkalmazottak területi szakszervezeti bizottságain kívül kultúrházak és klubok aktíváiból is alakulnak agitációs brigádok a nyári mezőgazdasági munkák idejére. Egy-egy ilyen brigád rendszerint 5—7 főből áll. Vezetőjét a pártszervezet erősíti meg tisztében. A brigádvezetö felveszi a kapcsolatot a faluszovjetek elnökeivel, a kolhozok vehetőivel és a brigádokkal, megszervezi a helyi vonatkozású anyag gyűjtését és ellenőrzését, előadásokat, felolvasásokat tart és irányítja a brigád egész politikai tömegmunkáját. Minden agitációs brigádban van kéí-három színjátszó, egy-két énekes, táncos vagy akrobata, valamint egy harmonikás. Az agitációs brigádok rendszerint külön gépkocsit, filmvetítő készülékkel, rádióval, grammo- fonnal és hanglemezekkel, valamint kézikönyvtárral szerelik fel. Mindez jelentősen növeli az agitációs brigád politikai és kulturális nevelőmunkájának hatékonyságát. Minden agitációs brigád előre elkészíti a menettervet. A terv összeállításánál arra, törekednek, hogy útbaejtsék majd mindazokat a szérűket, mezei szállásokat, amelyek távol esnek a lakott helyektől. Egy-egy nap eseményeit a brigádvezető minden nap feljegyzi a naplóban A POLITIKAI TÖMEGMUNKABAN igen nagy szerepe: töltenek be az agitációs brigádok. Eredményesen mozgósítanak a betakarítási és beadási terv teljesítésére, elősegítik aiz élenjáró dolgozók tapasztalatainak terjesztését, a szocialista munkafegyelemre és társadalmi tulajdon megbecsülésére nevelik a mezőgazdasági dolgozókat. A brigádtagok segítenek a növénytermelő és gépállomiási brigádoknak a „Harci Röplap"-ok és a „Vil!ám"-ok készítésében. Fontos láncszem az agitációs brigád munkájában a helyi vonatkozási anyag összegyűjtése és feldolgozása. Egy-egy műsort csak azután állítanak össze, miután már megismerkedtek a helyi problémákkal. A kiválasztott anyagot megbeszélik a helyi pártszervezettel, a faluszovjet elnökével, valamint a kolhoz vezetőivel. Ezután az agitációs brigád tagjai közül egy, akinek írói készsége van, feldolgozza az anyagot jelenetnek, csasztuskának, vagy monológnak. Arra nagyon vigyáznak, hogy a műsor keretében elhangzó bírálat eivtársias legyen és valóban segítse a lemaradókat abban, hogy felzárkózzanak aiz élenjárókhoz. Gondot fordítanak arra is, hogy a legjobb dolgozókat népszerűsítsék. yALAMENNYI AGITÁCIÓS BRIGÁD arra T törekszik, hogy eszmei és művészi tekintetben magasszínvonalú műsortervet állítson össze, Olyan jeleneteket, verseket, énekeke: és dalokat választanak ki, amelyek híven tükrözik a szovjet hazafiság eszméit és a békeharcot. Figyelemmel vannak arm hogy a műsor céltudatos legyen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy csupán aratással és begyűjtéssel foglalkozó műsor- számoka: lehet előadni. Magától értetődik, hogy más témájú számoknak is szerepelnek kell a műsoron. Számításba veszik, hogy az agitációs brigád főleg szünetekben adja elő műsorát és éppen ezért úgy állítják össze a műsort, hogy az rövid, de annál kifejezőbb, hatásosabb legyen. A legtöbb brigád 25—30 perces műsorokat ed elő. Igen vigyáznak 0 műsorszámok sorrendjére. Itt nemcsak az előadásmód, hanem főleg a tartalom a döntő. Humoros szám után például nem következhet komoly szám, csasztuska után pedig nem lehet felolvasni drámai regényrészletet. Az a helyes müsortervezés, ha csasztuskák után valamiilyen zeneszám következik, amely elválasztja egymástól a különböző jellegű műsorszámokat. Olyan legyen a műsor, hogy a közönség érdeklődése állandóan fokozódjék. Helytelen tehát, ha a legjobb számokat a műsor elején adják, a kevésbbé hatásosakat pedig a végére hagyják. Az egyes számok közötti szünetben a konferanszié helyi vonatkozású ainyag alapján megírt szöveg kíséretében jelenti be a következő müsorszámot és beszélget a közönséggel. A műsorközlőket a legtapasztaltabb előadóművészek közül választják ki. Több agitációs brigádnál már bevett szokás, hogy az élenjáró brigádtagok kívánságára egy meghatározott műsorszámot adnak elő. A műsorközlő ilyenkor mindig bejelenti: névszerint kinek a kívánsága volt 0 következő szám előadása. Ha futja az időből, akkor az agitációs brigád előadás után játékokat és táncokat rendez, vagy megtanítja a közönséget egy-egy énekre. 17 LÖADAS ELŐTT a brigádtagok többször tartanak próbát, hogy jól megtanulják a szövegeket. Ezzel biztosítják, hogy egyes számok valóban elérjék a kívánt hatást s gyorsan peregjen ai műsor. Bár az agitációs brigádok kint a szabadban, rögtönzött „színpadokon” adnak műsort, mégis megtesznek mindent, hogy az előadás ünnepélyes legyen.
