Szabad Nógrád. 1953. július (9. évfolyam. 52-60. szám)
1953-07-08 / 54. szám
1953 július 8. SZABAD n3C!R1d 3 — Ezek a hibák sokszor azzal tetéződtek, hogy ha valaki szóvá tét te a tanács hibáit, újból megfenyegették. Ennek hatására nem egyszer úgy beszéltek a dolgozó parasztok: „Ne szólj szám, nem fái fejem.” Országunkban csak egy törvényt írunk, amelynek betartása mindenkire kötelező. A mi törvényeink, a dolgozó nép törvényei, nemcsak a kötelezettségeket, hanem a dolgozó nép jogait is előírják. Senki sem vonhatja ki magát a kötelezettségek Bognár Rexnö : Értelmiségünk tudni fogja kötelességét Ezután Bognár Rezső szólalt fel. — Mint a magyar értelmiség egyik képviselője — mondotta — nagy örömmel és őszinte elismeréssel üdvözlöm a minisztertanács elnökének beszédét, amelyben népköztársaságunk új kormányának politikai irányvonalát ismertette és feltárta előttünk a szocialista építés új, nagyvonalú és az eddiginél jobban megalapozott perspektívá ját. A felszabadulás óta a függetlenség, a szabadság és a fel- emelkedés útján hatalmas győzelmeket arattunk, de azt hiszem, hogy a mai napon új, hazánk építésének egyik legjelentősebb fordulópontjához érkeztünk el. — A felszabadulás és a dolgozó nép hatalomrajutása óta a mi helyzetünk is gyökeresen megváltozott. Az értelmiség sza. baddá lett és mindinkább összeforr a néppel. A magyar érte! miség szereti új hazáját, becsben tartja szakmáját elsősorban azért, mert érzi népünk meleg rokonszenvét, az állam támogatását, tudja, hogy munkájával népét és a haladást szolgálja, az üj, 6zabad, emberibb társadalmat építi. — Ezzel azonban nem akarom azt mondani, hogy nem voltak vagy ma nincsenek olyan sérelmeink, amelyek komolyan megnehezítették, akadályozták, néhol majdnem hogy megakadályozták munkánk eredményes folytatását. Az értelmiség áldozatkész volt és az ma is, de lelkesedését, odaadását, ügyszeretetét nem egyszer béklyóba verte a problémái és anyagi gondjai iránti közömbösség. A legnagyobb fájdalmat okozta emellett az, hogy derék, megbecsülésre méltó értelmiségieknek legjobb erőfeszítéseik ellenére is sokszor gyanakvást és bizalmatlanságot kellett tapasz- talniok. Tagadhatatlan, hogy a ré~i nevelés és világnézet ellen a legszívősabban a régi értelmiség között kell harcolni. Sokhelyt hiányzott az a megértés és türelem, amelynek légkörében meggyorsulhatott volna az értelmiség politikai és ideológiai fejlődése. Törvény a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról teljesítése alól, de senki sem csorbíthatja egyetlen állampolgár törvényes jogait sem. Végül arról szólt, hogy a hibák megszüntetése, dolgozó népünk életszínvonalának emelkedése erősíteni fogja a munkásparaszt szövetséget. A dolgozó parasztság a munkásosztállyal, a többi dolgozó rétegekkel együtt most niég szilárdabban sorakozik fel a párt, a kormányzat, népi demokratikus rendszerünk mellett Annál nagyobb a jelentősége a most bekövetkezett fordulatnak: most megvan minden lehetőségünk, hogy felszámoljuk ezeket a zavaró tényezőket, és a magyar értelmiség minden tehetségét és értékét az új társadalom szolgálatába állítsuk, annak a munkának a szolgála- tába^ amely szebbé, gazdagabbá, boldogabbá teszi egész népünk életét. — Ami a tempó észszerű lassítását illeti: én csak helyeselni tudom ezt a törekvést. Az elmondottakon kívül azért is, mert úgy látom, hogy az ütem ilyen értelmű csökkentése nem gyöngíti hanem erősíti az országot. Nagy elvtárs és az előttem szólott képviselőtársak itt egv sor meggyőző ténnyel bizonyították, hogy a túlzó tempó milyen hibákra vezetett. Ezek közül alá szeretném húzni a közotktatás terén elkövetett hibákat, amikre Nagy Imre elvtárs is rámutatott: a felemelt ötéves terv szerint 1954 végéig 11.000 mérnököt képezünk ki; a mérnökhallgatók száma már 1951-ben a háborúelőtti tízszerese volt, — ugyanakkor a falusi nyolcosztályos általános iskola kőtelező elvégzésének biztosítását csak a második ötéves terv végére, tehát 1959 végére tűztük ki. Ez kiáltó ellentét. amely jól példázza az iparosítás terén való előrerohanást és a falu kulturális színvonalának elhanyagolását, nem is szólva arról, hogy az egyetemeknek ez a horribilisán gyors felfejlesztése feltétlenül a színvonal rovására megy. • f > — ügy vélem, alkalmas ez a pillanat, hogy a néphez hű magvar értelmiség nevében — a régi és új nevében egyaránt — ünnepélyesen megfogadjam: mi tudni fogjuk kötelességünket népünkkel, pártunkkal, államinkkal szemben és tetteinkkel fogjuk bebizonyítani, hogy nem méltatlanul erősítették meg jogainkat, támogatták jogos igényeinket. Bognár Rezső felszólalása után Rónai Sándor elnök az Országgyűlés ülésszakát bezárta. hogy a nép legszélesebb rétegei- örömmel és helyesléssel fogadják ezt a politikát és mellé állnak. (Hosszantartó nagy taps.) Ezért eleve kudarcra van ítélve minden ellenséges baj keverés, vagy alattomos kártevő szándék. — A jó terméskilátások kedvező feltételeket teremtenek intézkedéseink eredményes végrehajtásához. S ha fő figyelmünket most az aratás-cséplés-be- gyüjtés lázas munkájára összpontosítva, nagyobb erőkifejtéssel fogjuk ezt az országos feladatot elvégezni, gazdasági természetű intézkedéseink jelentős részének sikeres megvalósítása máris biztosítva van. bennünket is és arra figyelmeztetik a békeszerető népeket, hogy egyetlen pillanatra ne tévesszék szem elől az ellenség üzelmeit. Hogy az agresszorok sötét terveit a jövőben is szégyenteljes kudarc érje, a becsületes, békeszerető embereknek nagyobb eltökéltséggel kell védelmezni a béke fenntartásának és megszilárdításának ügyét. A béke ellenségeinek visszaverésére, zárjuk szorosabbra sorainkat — ez a feladattunk valamennyiünknek, akiknek drága a béke magasztos ügve. — A kormány minden tevékenységében népünk törhetetlen békeakaratára támaszkodik és a béke megőrzésére irányuló erőfeszítéseit, a békeszerető népek szolidaritása és a világbé'ke élcsapatához, a nagy Szovjetunióhoz való őszinte barátság vezérli. — A kormány munkapro- grammja világosan mutatja, hogy tartós békére törekszünk A népek barátságának szellemében a fokozottabb gazdasági együttműködéshez, a népek békés együttélésének biztosításához a magunk szerény erejével, tőlünk telhetőén a legmesszebbmenően hozzá kívánunk járulni. Ugyanakkor függetlenségünk és nemzeti szuverenitásunk sérthetetlenségéért szilárdan helytáílunk, azt féltve őrizzük. Fokozza erőnket, hogy nem állunk egyedül, hogy mellettünk van, segít, támogat bennünket a Szovjetunió, hogy olyan legyőzhetetlen tábor tagja vagyunk, mint a béke- világmozgalom. Tisztelt országgyűlés! Megköszönve a bizalmat, amely a minisztertanács élére állított, átérezve a haza és a nép iránti felelősséget, hangsúlyozni kívánóim hogy népünk jóléte, a munkásosztály és az egész lakosság életszínvonalának állandó emelése, ami a kormány tevékenységének középpontjában áll, népünk termelő munkáján nyugszik. A növekvő jóléthez a termékek bőségét csakis a termelés fokozásával, a tervek teljesítésével, dolgozóink szélesen kibontakozó lelkes szocialista versenyével lehet biztosítani úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban. Az ország szeme ma ideszegeződik a parlament üléstermére, melynek tanácskozásai és határozatai elé egész népünk nagy várakozással tekint. Meg vagyok győződve róla, hogy dolgozó népünk, munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk a haza iránti kötelességérzettől mélyen áthatva valóraváltja üdvös célkitűzéseinket. Szent meggyőződésem, tisztelt országgyűlés, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével és javaslatai alapján, összeforrva a néppel, az eddiginél sokkal biztosabban haladunk majd előre új gazdaságpolitikánk célkitűzéseinek megvalósításáért, hazánk felvirágzásának, népünk jólétének útján, ragyogó jövendőnk, a szocializmus felé. (Hosszantartó nagy taps.) Nagy Imre beszédét az országgyűlés tagjai nagy tapssal fogadták. Ezután szünet következett. Szünet után elsőnek Martin Ferenc szólalt fel. Pártunk irányításával, a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség odaadó munkájával naigy sikereket értünk el. és ezzel együtt jelentősen javult egész dolgozó népünk életszínvonala. — Amikor munkásosztályunk elismeréssel adózott és adózik minden jóért pártunknak és kormányunknak, lehetetlen nem tapasztalnia, hogy még számos olyan h’ányosság van, amelyek indokolatlanul nehezítik életét; lehetetlen nem tapasztalnia állami szerveink munkájának hiányosságait, amelyek következtében szükségtelenül nagy terhek nehezednek váltaira. I Munkásosztályunk ezeket a I , nehézségeket vállalta, mondván, | hogy ezek bizonyos ideig szükséges velejárói a szocializmus építésének. — Most vált világossá, hogy nem egyszer olyan terheket is vállalt, amelyeket nem kellett volna viselnie a munkásosztálynak.— A szocializmus építésének éppen az a központi feladata, hogy a dolgozók állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteit kielégítse. Ezt egyetlen pillanatra sem szabad háttérbe szorítani. Ez a felismerés a forrása azoknak az intézkedéseknek, amelyek megvalósítását most kormányunk célul tűzte ki maga elé. — Nemcsak a magam, hanem — meg vagyok róla győződve — az egész munkásosztály nevében mondhatom, hogyha eddig is szeretettel és odaadással álltunk pártunk és kormányunk mögött, teljes erőnkkel segítettük fáradozásaiban népünk jólétének emeléséért, most a bejelentett intézkedések nyomán még forróbb lesz ez a szeretet és odaadás, az eddiginél is erőteljesebben fogjuk segíteni célkitűzéseinek megvalósításában. — Az új gazdaságpolitika alapelve a lakosság életszínvonalának állandó emelése. Ennek az alapelvnek érvényesítését *nár az elmúlt napokban végrehajtott árcsökkentésben tapasztalhattuk, tapasztalhatjuk a lakásépítkezések és az üzemNnev Dániel: Martin Ferenc után Nagy Dániel emelkedett szólásra. Bevezetőben arról szólt, hogy dolgozó parasztságunk a május 17-i országgyűlési képviselőválasztások alkalmával is megmutatta, hogy egységesen követi a pártot, a kormányzatot, szilárdan áll népi demokratikus rendszerünk mellett. — A kormány programmjá- nak ismertetése után úgy érzem, hogy a dolgozó parasztság egészének véleményét fe’ezem ki, amikor azt mondom: választ kaptunk legégetőbb kérdéseinkre — folytatta. — Közismert dolog, hogy ma a falu népe összehasonlíthatatlanul jobban van ellátva iparcikkekkel, többet vásárol, mint a múltban. Jogosan tették fel mégis a dolgozó parasztok a kérdést: ha ipari ország lettünk, miért drága számos iparcikk, miért nem kapunk elegendő, jóminőiségü, a növekvő igényeket kielégítő olcsóbb ipar- cikket? — Az utóbbi időben gyakran felvetették a dolgozó parasztok: nett. haladhatnánk-e a nehézipar fejlesztésével lassabban, nem fejleszthetnénk-e gyorsabban az iparnak azt a részét, amely a lakosság mindennapi életéhez szükséges cikkeket gyártja, hogy beruházásaink egy részét miért nem azoknak az iparágaknak fejlesztésére fordítjuk, amelyek a. lakosság élet- színvonalának azonnali emelkedését szolgálnák? — A dolgozó parasztság helyesli, szükségesnek tartja a nehézipar fejlesztését, de olyan módon, hogy az együtt járjon a dolgozó nép, s ezen belül a dolgozó parasztság életszínvonalának további, állandó emelésével. a lakosság egyre növekvő szükségleteinek kielégítésével. — A’ kormány programmia vá'aszt adott ezekre a kérdésekre. Tudjuk, hogy a meglévő hibákat nem lehet egycsapásra kijavítani. — Hazánk minden dolgozója fői tudia, hogv népünk jólétének emelkedése rajtunk múlik. Ahogv az ipari munkásság fegyelmezett. jobb munkával, úgy a mezőgazdaság minden dolgozója a terméshozam növelésével a beadási kötelezettség pontos teüesítéséve! járul hc'zá népünk életszínvonalának állandó növeléséhez. A továbbiakban a termelő- szövetkezetek helyzetéről beszélt és hanpsúlvoziai, hőgv a termelőszövetkezetek szervezésénél szigorúan be kell tartani az önkéntesség e’vét. Helyesette az önkéntesség betartása érdekében hozott azt az intézkedést, hogv aki akar. a gazdasági év végén kiléphet a termelőszövetkezetből. Kifelezte reményét, hogy a szövetkezeti tagok becsületes, feovelmezett munkáía nyomán szövetkezeteink tovább erősödnek. s már az idén is nagyobb jövedelmet osztanak szét tagegészségügyj intézkedések céljaira fordított beruházások felemelésében. Alá akarom támasztani azt a megállapítást, hogy feltétlenül érvényt kell szerezni a Munka Törvénykönyvben foglalt előírásoknak. Ezeket az előírásokat ezidáig igen sok helyen megengedhetetlenül semmibe vették. — A kormány mostani intéz kedései biztosítják a munkások és műszaki értelmiségiek közötti kapcsolat további megjavítását. Ha azt akarjuk, hogy a kormány intézkedései megvalósuljanak, akkor ezt dolgozóinknak a tervek maradéktalan teljesítésével kell biztos-ítanick. A terv teljesítésének pedig főfeltételei: a munka- és technológiai fegyelem betartása, az anyaggal és szerszámmal való takarékoskodás, a munkaverseny további ki- szélesítése. Ha eddig drága volt minden gramm anyag, amelyet a termelésbe vihettünk, most százszorosán drága. Ezért még fokozottabban kell gondoskodnunk a rendelkezésre álló anyag leggazdaságosabb és a lehető legteljesebb felhasználásáról. Ha eddig a munkaverseny jellemezte termelő munkánkat, most még inkább annak kell jellemeznie. — Meg vagyok róla győződve, hogy munkásosztályunk a kormánynak a dolgozók jólétének emelésére irányuló intézkedéseit kitörő örömmel fogja fogadni és új lendülettel fog hozzá a szocializmust építő munkához. iáik között, mint az előző években. Hangsúlyozta a továbbiakban: — Tudjuk, hogy a munkásosztálynak a parasztsággal való szövetsége az egész dolgozó parasztsággal, nemcsak a termelőszövetkezeti parasztokkal való szövetséget jelenti. Ezt a szövetséget — amely népi demokratikus államunk alapját képezi — erősítik meg a kormány intézkedései. Ezek az intézkedések nagy megelégedést váltanak ki a dolgozó parasztságból. — Ezért helyeslem, hogy a kis- és középparasztok természetbelit fizetés helyeit kész- pénzfizetésért vehetik igénybe a gépállomás gépeit, hogy ősztől kezdve szabadon vásárolhatnak műtrágyát, hogy megszűnik a termelési szerződések kényszerjellege, biztosítják a földek hosszúlejáratú 6zabad bérbeadását és bérbevételét. Nagyjelentőségűnek tartom azt az intézkedést, hogy aki kéri, a tartalékterületekből visszakapja az államnak felajánlott földjét és annak megmunkálásához gépi segítséget és vetőmagkölcsönt kap, hogy újból megkezdhesse földje megmunkálását. Biztos vagyok abban, hogy igen sokan fognak élni ezzel a lehetőséggel, hiszen a dolgozó parasztok szeretik a földet. — Ezek az intézkedések arra fogják serkenteni kis- és középparaszt társaimat, hogy a kormány segítségével, saját szorgalmukkal, jó munkájukkal nagymértékben emeljék a termelésüket, nyugodtan telepítsenek szőlőt, gyümölcsöst, vessenek elegendő lucernát, megadják a földnek mindazt a munkái és szeretetet, amely a magas termés eléréséhez szükséges. Ezután helyeselte azokat az intézkedéseket, amelyeket Nagy Imre elvtárs bejelentett a ku- táklistával, a kulákok munkájával kapcsolatban, majd hozzátette: Természetesen nem következik, mint ahogy nem is következhet ebből az, hogy a dolgozó parasztok keblükre ölelik a kuIákokat. A törvényességről 6zólva megállapította: — A mi országunkban a törvényeket a dolgozó nép: munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, dolgozó kisemberek hozzák a dolgozó nép érdekében. Ezeknek betartása ugyanúgy kötelező vezető emberekre és az állami szervekre, mint az egyszerű emberekre. .— Sok gondot és problémát, bizonytalanságot és sérelmet okozott, hogy tanácsaink és más állami szervek és vállalatok, részben a felülről jövő túlzott követelmények miatt, gyakran megsértették a törvényességet. Nem egy helyen előfordult, hoev olyan dolgozó paraszttól követeitek és hajtottak végre beszolgáltatást, vagy adófizetést, aki már teljesítette kötelezettségét. 1. §. A jelen törvény értelmében a Mí gyár Népköztársaság minisztertanácsát a minisztertanács első elnökhelyetteseivel és az Országos Tervhivatal elnökével ki kell egészíteni. 2. §. Az 1. §. rendelkezéseinek megfelelően az alkotmány 23. § ának (1) bekezdése a következőképpen módosul: „(1). A mlriszterlanács a) a minisztertanács elnökéből, b) a m'nisztertanács első elnökhelyetteseiből, illetőleg elnökhelyetteseiből, c) az államminiszterből. Illetőleg ülamm'niszterekből, d) a minisztériumokat vezető mniszerekből és az Országos Tervhivatal elnökéből áll.” 3. §. A jelen törvény értelmében a) az általános gépipar! minisztériumot, a kohászati minisztériumot és a középgépipari minisztériumot kohó- és gépipari minisztériummá, b) a bánya- és energiaügyi minisztériumot és a vegyipari minisztériumot nehézipari minisztériummá, c) a könnyűipari minisztériumot és a helyi ipar minisztériumát könnyűipari minisztériummá, d) a földművelésügyi minisztériumot és az állami gazdaságok és erdők minisztériumát földművelésügyi minisztériummá, e) a külkereskedelmi minisztériumot és a belkereskedelmi minisztériumot bel- és külkereskedelmi minisztériummá, f) az építésügyi minisztériumot és az építőanyagipari minisztériumot építésügyi minisztériummá, g) a közlekedésügyi minisztériumot és a postaügyi minisztériumot közlekedés- és postaügyi m'nisztériummá, h) a felsőoktatási minisztériumot és a közoktatásügyi minisztériumot oktatásügyi minisztériummá kell összevonni. 4. §. A 3. §. rendelkezéseinek megfelelően az alkotmány 24. §-ának új szövege a következő: „24. §. A Magyar Népköztársaság minisztériumai: a külügyminisztérium, a belügyminisztérium, a honvédelmi minisztérium, a pénzügyminisztérium, az igazságügyminisztérium, a kohó- és gépipari minisztérium, a nehézipari minisztérium, a könnyupari minisztérium, a földművelésügyi minisztérium, a bel- és külkereskedelmi minisztérium, az élelmiszeripari minlszté' rium. a begyűjtési minisztérium, az építésügyi minisztérium, a közlekedés- és postaügyl minisztérium, a népművelésügyi miniszté rium, az oktatásügy! minisztérium, az egészségügyi minlszté rium.” A kormány minden tevékenységében népünk törhetetlen békeakaratára támaszkodik — Tisztelt országgyűlés! —i Az a munka programúi, amelynek megvalósítására ma elindulunk, új fejezetet nyit a szocializmus építésének munkájában. Minden egyes célkitűzésünk a béke magasztos ügyét szolgálja. Az új feladatok és megvalósításuk nyomán feltáruló ragyogó perspektíva megsokszorozza népünkben az erőt és akaratot a békéért való harcra. Országunk gazdasági erejének növekedése, népünk jólétének emelkedése messzemenően megszilárdítja az egyetemes békének azt a frontszakaszát, amelyen hazánknak kell őrtállnia. Ezért bátran mondhatjuk, hogy mindazoknak a rendszabályoknak a megvalósítása, amelyeket a kormány célul tűzött maga elé, jelentőségében túlmegy hazánk határain és az egész béketábor közös ügye. A béke- és szabadságszerető népek nemzetközi szolidaritásának nagyszerű megnyilatkozása volt a Béke-Világtanács budapesti ülése. Az ittjárt küldöttek meggyőződhettek tehetséges és szorgalmas népünk békés alkotó munkájáról, annak kimagasló eredményeiről és arról az eltökéltségéről, hoev végig kitart a béke nagy ügye mellett. A béke, a demokrácia és a szocializmus erői az utóbbi időben világszerte jelentősen megnőtték. A június 7-i olasz választások eredményei, amelyek a kommunista párt a munkásosztály és a béke hívemek nagyszerű győzelmét hozták, mutatják, hogy az elmérgesedő olasz politikai válságot az Olasz Kommunista Párt közreműködése, a dolgozó tömegek aktív részvétele nélkül nem lehet megoldani és a bizony- ta'an belső helyzetet nem lehet megszilárdítani. ■ — A franciaországi-belső Val i feág is, amely hosszú hetekig tartóit, a munkásosztály és a kommunistái párt erőinek növekedését mutatjai, gyengíti az agresszorok táborát és élezi az imperialisták egymásközötti ellentéteit. A háborús gyújtogatok szorult helyzetükből úiabb kalandok felszításával, elvetemült provokációkkal igyekeznek kiutat találni. Li Szin Mannak a koreai fegvv^rszünet megakadályozására irányuló bűnös tevékenysége, a hazatelepítendő hadifoglyok átadásának megtagadásai, a berlini alávaló provokáció. egy-egy láncszeme az ag- resszorck alattomos mesterkedéseinek. Az imperialista bérencek berlini provokációja — a reakció és a fasizmus erőinek orvtámadása volt a népek békéié és biztonsága ellen. A béke ellenségeinek provokációs cselszövései azit a célt szolgálják, hogv megakadályozzák a feszült nemzetközi helvzet enyhülését. A berlini események újból világosan megmutatták, hogv a béke megátalkodott ellenségei a leggaládabb provokációkra is képesek és céljuk érdekében a legelvetemültebb eszközöket is igénybe veszik. Ennek ellenére a német nép demokratikus és hazafias erőj útját vágták a fasizmusnak, ami azt bizonyltjai, hogv a Nyugat-Németországbó! kiinduló agressziónak elejét lehet venni. A Berlinben lezajlott események éberségre intenek Martin Ferenc : Munkásosztályunk új lendülettel lát munkához — örömmel üdvözlöm a Nagy Imre elvtárs által ismertetet! nagyjelentőségű kormánypro- grammot. Meggyőződésem, hogy ezeket az inlézkedéseket a magyar munkásosztály a legnagyobb helyesléssel fogadja, mert céljuk a munkásosztály és az egész dolgozó nép élet- színvonalának emelése, a népi, nemzeti egység megszilárdítása és az, hogy fokozott érvényt szerezzenek népköztársaságunk törvényeinek — mondotta többi között Martin Ferenc. — Munkásosztályunk eddig is a legteljesebb mértékben támogatta pártunk és kormányunk politikáját, amely arra Irányult, hogy lerakjuk hazánkon a szocializmus alapjait. A dolgozó parasztság még szilárdabban sorakozik fel a párt, a kormány, népi demokráciánk mellett
