Szabad Nógrád. 1953. június (9. évfolyam. 44-51. szám)
1953-06-27 / 51. szám
2 SZABAD AOURAD 1953 Xnüus 27. Pártszervezeteink, népnevelőink a növényápolási munka sikeres befejezéséért, a békearatás gyors, szemveszteségnélküli megva lósításáért ^ épnevelőinknek a választási na"v munka után ojabb nehéz feladataik vannak. Első és legfontosabb feladat, hogy minden egyes dolgozó paraszttal. t'Szcs-laggal és állami gazdasági dolgozóval megértessék az aratásra való előkészület fontosságát. Ehhez legszüksé gesebb most. hogy mielőtt az aratás megkezdődne, sikeresen befejezzük a nővénvápo!ást. A jó növényápolás alapja a bő termésnek, csak ez biztosítja, az egyéni dolgozóknak a magasabb jövedelmet, de ugvan így a termelőszövetkezet tagjainak is a jó növényápolásii munka biztosítja, hogy a betakarításkor olyan mennyiségű termény ben részesüljenek munkaegységeik után, hogy őszre neesak a saját szükségletüket fedezze hanem a szabadpiacon is tudjanak értékesíteni. P1 gyes termelőszövetke- -J zetekben népnevelőink megértették ennek fontosságát és jelentőségét, s ilyen helyeken nincs te probléma a növényápolással. Az ordaspusztai Dózsa- tezcs a tavaszi kapások növény- ápolását mintaszerűen végezte el. s a növényeik rendkívül bőtermést Ígérnek. Jó munkát végeztek még a berceli Arany Ka- lász-tszcs népnevelői is. ahol ugyancsak jól állnak a növény- ápolással. Ettől a két csoporttól vegyenek példát a berceli Vörös Csillag tsz tagjai és népnevelői is és mozgósítsák a tagságot a szégyenletes lemaradás behozására. Bercelen a Vörös Csillag a legrégibb tsz, mégis éz van a legjobban lemaradva. Ne tűrjék meg, hogy ilyen szorgos, dologtevő időben egy-egy ünnep előtt már két nappal odahaza maradjanak takarítani, mint a-hogv ezt egyesek tették pünkösd előtt. ’ A népnevelők már most foglalkozzanak az aratás ideiében »aló megkezdésével. Széleskörű, felvilágosító munkán keresztül biztosítsák, hogy az aratást miinden egyes dolgozó a minisztertanácsi határozatban előírt érési foknál kezdje meg és azt a megadott határidőn belül fejezze be. Meg kell értetni, hogv ha a megadott érési foknál kezdik meg az aratást, ezzel kevesebb szem1 pereg el, tehát több jut a gazda zsákjába, acélosabb jobb fajsúlyú gabonája lesz. T7’ bben az esztendőben szocialista szektoraink dolgozóira és egyénileg dolgozó parasztjainkra bő termés betakarítása vár. Az aratás nem tűr halasztást, kényelmeskedést, ezért úgy dolgozzunk, hogy: „suhogjon a kasza, csillagtól csillagig.” Tehát még amikor a csillagok az égen vannak arassunk és amig fel nem jönnek, folytassuk. Népnevelőink leplezzék le az ellenség kártevő munkáját, készüljenek fel arra, hogy az elI lenség is kiadja a jelszót: „ott pereg, ahol van”, „akkor fizet a búzái, ha a bocskor is tele van szemmel” st-b. A népnevelők feladata, hogy az ilyen és ehhez hasonló hangokat már a kezdet kezdetén fojtsák el, magyarázzák me" hogy például ha egy községben 1000 kh. bú zavetés, ebből mondjuk 50 kg. pereg ej holdanként, az 500 mázsa búzát jelent. Ha 200 kilogrammot veszünk személyenként, 250 dolgozónak az évj kenyérszükségletét biztosítja. Országos viszonylatban ígv tízezer dolgozó kenyerét pergethetjük el. Ha az árpa termelésünkből ugyancsak 50 kilogramm peregne el holdanként az egy olvan községben, ahol mondjuk 500 hold árpavetés van, 250 mázsát jelent, ezzel 50 darab disznót tudnánk gyönyörűen meg- hízlalni. ha egy sertésre 5 mázsát számolunk. Láthatjuk tehát. hogy milyen jelentősége van a szempergée megakadályozásának. Vessenek számot a szocialista szektorok népnevelői is a saját területükön és számolják ki ennek alapján a vetésterülethez mérten, hogv ha igyekeznek az aratással, hány mázsát tudnak megmenteni. Mozgósítsák a csoport tagságát. családtagokat, alakítsanak ki olyan hangulatot, hogy az aratás idején szégyen legyen a csoporttagok és családtagok otthonmaradása, szégven legyen a nagy békearatásból való kimaradás. ^ i aratás és cséplés betakarítási és begyűjtési verseny legyen. Ezért a népnevelők már most tartsanak kis- gyűléseket, csoportos beszélgetéseket és érjék el, ho-rv minél több versenyző legyen, biztosítsák. hogy a szocialista szektorokban brigád brigáddal, munkacsapat munkacsapattal, dolgozó dolgozóval versenyezzen az aratás mielőbbi befejezéséért. Községekben dűlő dűlővel, dolgozó paraszt dolgozó paraszttal versenyezzen. Amikor az urak igájában görnyedtünk a földesúrnak búzatábláin. vagy a bank adósságától nyögve saját kis földünkön tudtuk aratáskor azt énekelni, hogy: „vagyok olyan legény mint te, vágok olyan rendet mint te"', akkor most. amikor magunk hasznára, dolgozó népünk javára végezzük nr:‘fikánkat, lobogjon igazán magas- rai a nemes vetélkedés lángja. Az esősnek mutatkozó nyár fegyelmezett és nehéz feladat elé állítja doglozóinkat, a be- hordási munkánál is. Éppen ezért népnevelőink már most foglalkozzanak a behordás munkájával is. A lehető leggyorsabban kell megoldani a behordást, mert ha kicsírázik a gabona súlyos kárt szenved a dolgozó paraszt, mert rossz minőségű lesz a gabonája, i-r-- problémája lesz a beadás teljesítése. A kicsírázott gabonából rosszminőségü liszt készül és rossz minőségű kenyér lesz belőle. Tamertessék a népnevelők azt hogy a közös szérűre hordott gabonát a gépállomás 10 százalékkal olcsóbban csépeli el, ezenkívül gyorsabban megy a cséplés. így a dolgozó parasztok előbb csépelnek el és megkapják a terményeknél a beadási felára;. Nagy feladat vár gépállomásaink népnevelőire is. Gépállomásaink. kövessék az érsekvadkerti és a mohora-i gépállomás példáját, ahoi már a cséplő munkacsatpatokná! a népnevelők állandóan foglalkoznak a hozzájuk beosztott csapattagokkal és előkészítik a nagy harc megvívására. A cséplőgépeknél a népnevelők elsőrendű feladata, hogv biztosítsák, hogy a beadási gabona a cséplőgéptől zökkenőmentesen a raktárba kerüljön. Emellett széles felvilágosító munkával el kel! érni, hogy a cséplőgép munkacsapatai között a legszélesebb versengés legyen olyan irányban, hogy ki csépel e| többet, valamint a virradattól a sötétig való oséplést. Így tudjuk biztosi- tan!, hogy a minisztertanács határozata által előírt határidőre, augusztus 20-ra alkotmányunk ünnepére befejezzük a cséplést. Népnevelőink a cséplőgépnél is a legszélesebben leplezzék le az ellenség munkáját, aki már most igyekszik akadályokat gördíteni a cséplés elé. Éberen őrködjenek azon. nehogy az ellenséges elemek géptörést, vagy esetleg tüzet idézzenek elő. ezért a legóvatosabbnak kell lenni a szérűk körüli cigarettá- zássa! és a dolgozók között állandóan foglalkozni kell ennek veszélyével. Az aratással egyidőben kel! elvégezni a tarlóhántást és a másodvetést. Már most foglalkozni kell a különböző másod- vetőmagok beszerzésével és a dolgozó parasztságunkkal megértetni, hogy a másodvetés dupla aratást jelent. Természetes dolog, hogy az aratás, cséplés és a másodvetési munkák sikeres elvégzése, csakis a kommunisták és a népnevelők példamutatásán és harcos, felvilágosító munkájukon keresztül érhető el. A kommunisták a népnevelők legyenek azok. akik elsőnek kezdik meg és fejezik be az aratást, tarlóhántást, másodvetési és a cséplést is. A kommunisták és népnevelők legyenek azok, akik mint élharcosok lendítik magukkal a falu. a tsz. az állami gazdaság dolgozóit. Induljon tehát meg a harc a növényápolási munkák sikeres befejezéséért, a békearatás gyors és szemveszteség nélküli megvalósításáért. Vészé lka János, a balassagyarmati járási párt- bizottság mezőgazdasági osztály vezetője. Hírek a világ minden tájáról Hatalmas próba Nagvbritanniában sok város 8z utóbbi időben létrejött kul- túrcsoportja nagy igyekezettel készíti műsorát. Meg akarják imuíatn: a világ minden részéből összegyűli' küldötteknek azt a hatalmas táncot, melyben több mint 100 táncos táncol. Ez a tánc Nagybritannia több népi táncának összeállításából áll. A belga ku!túrcsoport tagjai próbáikat munkaidő után tart. ják. Attól eltekintve, hogy nincs a próbákra állandó termük, hogy gramafon zenéje mellett próbálnak, mindezek ellenére csak az az igyekezet füti őket, hogv minél jobban sikerüljön műsoruk. Az együttes már sok láncot megtanult, többek között azt is, melynek címe: „egyesült népek” és me!y_ az emberiségnek a békéért vívott harcát ábrázolja. Sokat lehetne mesélni a kul- túrcsoport és a' szólisták munkájáról Az afrikai és braziljai együttesek, melyekben vegyesen vannak négerek és fehérek, igyekezettel készítik műsorukat, melyben régi és új táncokat vegyesen használnak tel. Most újonnan sok új dalt és táncot hoztak létre a V1T tis-zíe- letére. Ki kell emelnünk a szerzők közül Giossert, egy délafrikai diákot, aki sok szép dalt írt már és most a békéről és barátságról szóló dalán dolgozik. Nagy helyet foglal el a műsorban a drámai rész. A kolumbiai egyetem színháza el akarja küldeni a fesztiválra legjobb színészeit. Bemard Shaw darabjának előadására készülnek. A dán és angol fiatalság oíyan néma színdarab felállításán dolgozik, melyek jellegzetesen tükrözik az angol és dán ifjúság jelenlegi életét. Az a rov'd utazás, «mit így a földgömbön teszünk, csak igen szegényes képét adja annak, hogy hogyan készül a Fesztiválra a fiatalság. Minden nap újabb és újabb értékesítések futnak be, melyek arról beszélnek, hogy « világ legkülönbözőbb tájain hogyan készülnek a fiatalok a VIT-re. De bárhogy is akarnánk leírni az egész cselekményt, sehogyan sem tudnánk leírni azt, amit majd augusztus másodikén meglátunk, amikor a függöny felgördül. AUSZTRIA: Bécsben, Alsó- Ausztrában, Stájerországban, Karintiában Felső-Ausztriában júliusban fognak lefolyni a kul- túrversenyek. A versenyben nagyszámú kultúrcsoport fog résztvenni. A legjobbak közülük elutaznak a bukaresti VIT-re. ARANYPART: Kiválasztották a sportcsapatokat és egyéni sportolókat, akik a VIT-re fognak menni. Ebben benne vannak: labdarúgók, boxolók és futók. Folytatódik a kultúrcsopor- tok előkészítése. Az Aranypart ifjúsága nemcsak, hogy aktívan készül a VIT-re, de elhatározta, hogy sok utazást fog I végrehajtani a környező országokban, hogy o't beszéljen a VIT jelentőségéről. C/PRUS: 1953 fúnius 13— 14-én tartotta második fesztiválját a ciprusi ifjúság. A programmba benne van labdarúgók, röplabda, ökölvívó, futó versenyek, valamint a kultúrcsoponok bemutatói. A húsz legjobb sportoló és kultúrcsoport, vagy egyéni kultúráé tag megy a IV, VIT-re, A minisztertanács nwgiwsszabitotta a gyors beadásért járó jutalom kifizetésének határidejét Több megyéből, járásból a dolgozó parasztok és a tanácsok azzal « kéréssel fordultak a minisztertanácshoz, hogy hosszabbítsa meg a gyors beadásért járó jutalom kifizetésének batáridejét. Azok a megyék, ahol a gabona valamivel későbben érik, mint az ország többi megyéjében — külön határidőmeghosszabbítást kértek. A minisztertanács helyt adott a kérelemnek s az alábbi határozatot hozta: Borsod, Heves, Nógrád, Komárom, Győr és Vas megyében. a pestmegyei szobi és szentendrei, továbbá * veszprémmegyei Zirc és de- vecseri járásban az 1953 július 15-lg ..A'*, „B1 „G‘ vételijegyre beadott gabona minden mázsája után á megállapított áron felül öt forint; július 15 —25 között pedig mázsánként három forint gyor'-beadási jutalmat kap a termelő. Az ország többi megyéiben ped!g *z 1953 július 10-ig „A”, „B", „G” vételijegyre beadott gabona után mázsánként őt forint, július 10—20 között pedig mázsánként három forint jutalmat kell kifizetni. Azok a termelők, akik jól szervezik a munkát, igyekeznek a betakarítással és az állam iránti köte’ezettségüket is gyorsan teljesítik, jó munkájukért tehát a gabona későbbi érése ellenére is megkapják a gyors beadásért járó jutalmat. Néhány megjegyzés Nagy Gyula héhalmi reakciós pap tevékenységéről A reakciós klérusból dühöt vált ki kuliúrforradalmunk sikere. Épp ezért egyre fokozza támadását, s igyekszik valótlan fecsegésekkel megzavarni a fa hm folyó békés, alkotó munkát. Ezek közé tartozik Nagy Gyula héhalmi plébános is. Amikor raj takapják lélekmérgező, agitációs tevékenységén, szemrebbenés nélkül azt hazudja: „a lelkek megbékítésén dolgozott“. Mondani sem kell, „ha a hazugság lángot vetne, nyelve régen megsült volna”. Nagy Gyula reakciós papnak nem a béke, nem az alkotó munka, hanem a háborúra, a tőkés uralomra való áhitozás az éltető eleme. Nem a lelkek megbékítésén dolgozik ő, hanem a lelkek békéjének megbontásán. Ö ma nem ismer egyebet, mint a héhalmi nép rovására, békéjének megbontására, öntudatának és szabadságával nyert felelősségérzetének megingatására alkalmas méregkeverést. De beszéljenek maguk a tények. A fiatal 18 éves Szita Mihály — aki egy 12 kh-a,s közép- paraszt fia — szakérettségire készült. A békés alkotás mérnöke akart lenni. Tehetsége is meg volt hozzá, sikeresen letette a felvételi vizsgát is. A klérus „hírszerzői” Nagy Gyula asztalára tálalták az új hírt. Alig pár napra rá „mérnök úr", meg „gyorstalpaló” gúnynévvel szekírozta Szita Mihályt. Majd rendszeresen látogatója lett a Szita-háznak. A család látogatása során nem egyszer juttatta kifejezésre jövetele célj-'t. „Nem érdemes tanulni, meH megváltozik a rendszer.” Nem is csoda, ha azután o’yan hírek szállingóztak a községben, hogy „Szita Miska meggondolta a dolgot”. Tehát Nagy Gyula reakciós pap a szülőket éles ellentétbe álikotta a gyermekkel. De arra s van példa, hogy az általános iskola tanulóit a pedagógusok ellen lázííotta. Több esetben előfordult, hogy Nagy Gyula a hitoktatási órákat rémmesék és más ostoba, 6 hazug történetek elbeszélésére használta föl. Több gyermek már únta ez ostobaságok hallgatását, elszöktek a hittanóráról. Nagy Gyula az ilyen elszökést kegyetlenül megtorolja. Nyilvánosság előtt megszégyeníti a gyermekek szüleit és a lányokat, mint például Pé- terék kislányát is-, aki áz egyik alkalommal kapálásra való hivatkozás címén elmaradt a hittanóráról. Nagy Gyula minden olyan új termelési módszernek az ellensége, amely a dolgozó parasztok fölemelkedését szolgálja. Különös előszeretettel dolgozik a fejlett termelési módszerek lejáratásán. Mi azt hirdetjük a dolgozó parasztságnak: „nemcsak az időjáráson, hanem elsősorban rajtad, jó munkádon áll, hogy • föld milyen termést hoz“. Nagy Gyula reakciós pap szembefordul ezzel a jobb jövőt biztosító neveléssel és aizt hirdeti: „nem érdemes korán vetni. A dolgozó parasztok hallgassanak az öregekre, akik későn vetnek”. Nagy Gyula hazugságainak már nem igen „dől be” a héhalmi nép. ök már meggyőződtek arról saját szemükkel, hogy Kuruc Jónás nem azért tudott 20.000 forint jövedelemre szert tenni, mert a plébános úrra hallgatott, hanem mert újmódian művelte földjét. Meg aztán a borsó sem fizetett volna olyan jól most, ha Nagy Gvu'a úr „szaktanácsaira“ hallgatnak. Igen, addig, amíg « népi demokrácia tudást és műve’tséget terjeszt, a Nagy Gyula-féle reakciós papok a sötét tudatlanságba és maradiságba próbálják taszítani a héhalmi dolgozó népet. Ezért igyekszik bomlasztani népi demokráciánk iskolapolitikáját. De a héhalmi dolgozó parasztság öntudata, politikai látóköre már annyira magasra emelkedett, hogy „nem vesz be” olyan masz'agokat. hazugságokat. mint amit Nagy Gyula terjeszt. A gépállomás pártszervezete betakarítás előtt írta: N. Borsosakor A krasznodar-határterületi beszszkorbnyenszki gépállomás igazgatójának politikai helyettese A bess-zkorbnyen-szkt gépállomás keze ői a kolhozba fasz tok-ka! együtt harco nak a bő termésért. A szántóföldek dolgozói vállalták, hogy 26—30 mázsa őszibúzát, 28 mázsa kukoricát és 20 mázsa napraforgót takarítanak be minden hektárról, s a többi növények termésátlagát s emelik. A jó termés alapját lerakták. Kereszt- sorosán és sűrűsorosan vetették el az őszi-búzát, négyzetesen a kukoricát és a napraforgót. Most gondos-an végzik a növényápolást. A jő munka gyümölcse nem marad el: bő termés ígérkezik. Köze! az aratás. A gépkezelők minden gondja most az, hogy felkészülve várják a betakarítást. A betakarítás nálunk folyamatos mód-szerre fog történni és 12 munkanap alatt befejeződik. A főbb munkákat teljesen gépesítjük. A gépállomás pártszervezete k-dolgozta a politikai tömegmun-ka tervét a betakarítás időszakára. A terv szerint poltikai és termelési tárgyú előadásokat és felolvasásokat tartanak. A legképzettebb szakemberek és a vezető munkatársak lesznek az előadók A traktorosbrigádoknál megtartandó e’öadások témái: „A Szovjetunió Kommunista Pártja a szovjet társadalom vezető és irányító ereje", „A m-unkásosztály és a kolhozparasztság megbonthatatlan szövetsége", „Országunk népeinek testvéri együttműködése és barátsága”, „A vi'ág népei harcodnak a békéért", „A mezőgazdaság komplex gépesítése", stb. Párttagokból, komszomol-tagokból és élenjáró gépkezelőkből n-épneve'ögárdát szerveztek. A népnevelők majd kisgyüléseket tartanak a XIX. pártkongresszus anyagából a nemzetközi helyzetről és a munka versenyről. A pártszervezet a betakarítási munkák jó minőségére összpontosítja a gépkezelők figyelmét. A jó minőségű munkához minden adottság megvan. A kombájnokat Időben kijavították, felszerelték tökéletesített tisztítóművekkei, vizes- hordókkal olajozókkal hogy a láncokat menetközben o'ajozni lehessen. Kidolgozták a betakarító gépcsoportok menetiránytervét. A múlt évi tapasztalatok alapján elhatározták hogy egv-egv traktorosbrigád ösz- szes kombájnja egy táblán, de mindegyik külön fogáson fog dolgozni. A szalmát 12 trak-torvontatású drótköteles szalmagvüjtőgép fogja összehúzni a 'kazlazás helyére, hogy' folyamatosan történjék a szalma- gyűjtés és kazairakás. A kaziazá-shoz két kazalrakó gépet és 12 kazlazó-hálót készítenek. Á sikeres betakarítás egyik fontos feltétele, az óraütemterv. Az idén nemcsak a kombájnvezetők, hanem a gépészek, a gépkocsivezetők, a gabonsfuvarosok, a traktorvezetők is óraütem- terv szerint fognak dolgozni A gépál lom ás körzetébe tartozó kolhozokban 12 szérű épült. A szérűkön kétrostá-s gabona tiszti tokból állítottak ös-sze gépcsoportokat. így biztosítva van a kombájnoktól érkező egyegy gabonamennyiség időben történő megtisztítása. Rendibehozták a mérlegeket. A mázsálást gépesítették. A számítások szerint a komplex-gépesítés és a, gabona futószalagszerű megmunkálása a szérűkön lehetővé teszi majd a kolhozokban, ho-gy nyolcadára, kilencedére csökkentsék a munkaerőszükségletet. így sok munkáskéz szabadul fel a takarmány letakarítására, s a kapás- és ipari növények ápolására. Minden kombájnhoz jó! képzett kombájn- vezetőt és segédvezetöt osztottak be. A kolhoz* vezetőségek gondolkodtak a betakarító, a gépcsoportok kezelő személyzetéről. A gépállomás pártiszervezete és igazgatósága háromnapos tan- fo.vamot rendez, amelyen ismertetni fogják a betakarító gépcsoportok kezelői előtt a munkatervet és a munkaszabályokat. A növénytermelők és a traktoros-brigádok értekezleteiken széleskörűen megtárgyalják a betakarítási terveket. A gépkezelők és a kolhoz- parasztok sok értékes- javaslatot terjesztenek elő. A nyolcadik traktorosbrigád gépkezelői például betakarítási munkatervük megtárgyalásakor új tartalékokat hoztak felszínre, amelyek lehetővé teszik, hogy a tervben előírt 12 munkanap helyett már Í1 munkanap alatt elvégezzék a kalászosok betakarítását. A „Sztá!in"-ko!hoz második növényterme'3 brigádjának munka-terve előírta, hogy 70 hek* tárró! k-ézierőve! kaziazzák a szalmát. A ko'hoz- tagok javasolták, hogy gépekkel történjék a kazlazás. A gépállomás negyedik traktorosbrigádjának gépkezelői, akik a második növény- termelő brigáddal dolgoznak ös-sze. elhatározták, hogy a szalmát traktorvon-tatás-ú szalma- gyüjtőgépekkei és kaziazó-háiókkaí fogják kazlakba rakni. A besszkorbnyenszki gépállomás pártszervezete és igazgatósága gondosan felkarolja az ész* szerűsítő- és újító-mozgalmat. A gépállomáson technikai tanács alaku't. A technikai tanács támogatja az észszeríísítők és újítók alkotó kezdeményezéseit. Ponomarjov és Volkov kommunista gépészek javaslatára szaimakazalrakó gépeket készítettek. S-lókombá int is szerkesztettek, amely sok és jóm-inőségű silótakarmányt készít. B. J. Kozakov kombájnvezető újszerkezetű barma dk tisztítómű alkalmazását javasolta. Sok más hasznos javaslatot is terjesztettek elő az észszerűsítők. Az egyes kombájnok kezelőszemélyzete versenyszerződéseket kötött egymással. A versenyszerződések teljesítését minden r.-ap ellenőrizni fogják. A gépállomás pártszervezete, szakszervezeti bizottsága és igazgatósága vámdorzásziót alapított a versenv győztesei számára. Az élenjáró dolgozók nevét felírják érdemtáblára, bejegyzik az érdemlőn yv be.
