Szabad Nógrád. 1953. június (9. évfolyam. 44-51. szám)

1953-06-24 / 50. szám

Pille PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÓGR MDP NOGRADMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA T~^ Előre a szemveszteségmentes, gyors betakarításért, előre a cséplőgéptől való azonnali beadásért, előre a tarlóhántás és másodvetési terv maradéktalan teljesítéséért! IX. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1953 JUNIUS 24. A Béke-Világtanács budapesti felhívása: A népek követeljék kormányaiktól, hogy tárgyaljanak és egyezzenek meg Minden erőt mozgósítsunk a növényápolási munkára Megyénkben 'már számos helyen kasza alá érett az őszi- árpa. A pásztói állami gazdaságban, a romhányi L'j Elet ter­melőszövetkezetben már hozzáláttak az aratási munkához. Egy hét múlva teljes erővel megindul nemcsak az ősziárpa. hanem a búza s a rozs aratása is. A kövér kalászok magas termésátlagok­ról beszélnek. De nemcsak a kalászosoknál van ez így, hanem a kapásnövényeknél is. Gazdag termés ígérkezik cukorrépából, burgonyából, kukoricából, naprajorgóból. S hogy ez így van. nemcsak a rendkívül csapadékos időjárásnak köszönhető. Nagyon sok köze van ehhez a fejlett termelési módszerek alkalmazásának, a korai vetésnek, az időbeni növényápolásnak, tehát az ember kétkezi munkájának, újmódú gondolkozásának. Most ott állunk, hogy a növényápolást idejében elvégző termelöcsoportok, állami gazdaságok s egyénileg dolgozó parasz­tok mellett még vannak sokan, akik elhanyagolják a növény­ápolási munkát, kényelmeskednek, lustálkodnak, közömbösséget tanúsítanak a nagy termés iránt. Azt várják, hogy az „égi hatal­mak” végezzék el helyettük a munkát. Mondani sem kell, hogy az „alvó róka nem fog nyulat". Ebből az következik, hogyha a lusták, a hanyagok „nem kapálnak nem is papáinak”. így lesz a nagyoroszi üttörő, a pilinyi Dózsa, a jobbágyi üj otthon, a szécsényi Rákóczi, s a zabari L’j Elet termelőcsoportokban is, ha nem javítanak munkájukon. Mindezekből az következik, hogy a megyében még mindig súlyos a növényápolásban való lemaradás. Ezt mutatja a Megye Tanács Mezőgazdasági Osztály statisztikai csoportjának értékelése is. A rétsági járásban a kukorica második kapálását csupán 214 százalékban végezték el. A szécsénvi járás sem dicsekedhet jó munkával. A kukorica második kapálását még itt is csak 26,8 százalékban végezték el. Ugyanilyen súlyos le­maradás van a burgonya második tőllögetésénél is. A rétsági já­rás még csak 8.6 százalékban végezte el ezt a munkát. A salgó­tarjáni járás dolgozó parasztjai is megfeledkeztek a gazdag ter­mést ígérő növények ápolásáról. A burgonya második töltögetési munkáját 13 százalékban végezték el. A növényápolás terén nemcsak az egyéniek késlekednek, hanem a termelöcsoportok is. A megyében lévő termelőcsoportok a kukorica második kapálását oi.8. a burgonya második töitögetését 13 százalékban végezték el. Számos termelőc.soportban az esőzésen kívül a munkaerő- hiányra hivatkozva próbálnak a felelősség alól. kibújni. Ez koránt­sem így van. Igazság az, hogy a terme!őc sopor tokban van mun­kaerő.. ..Es hogy ezek tnégsinősének a„ növényápolás: munkák végrehajtására összpontosítva, az nem utolsó sorbap a rossz vezetésnek tudható be. A felsőpetényi Rákosi, a nagyoroszi Üttörő termeiőcsoportokban is a rossz vezetés következtében, nincsenek mozgósítva a nők. A pilinyi Dózsa termelőszövetkezetben is ugyanez a helyzet. Itt hiányzik a meggyőző felvilágosító szó, így az asszonytagok elsőbbnek tartják a háztáji föld megműve­lését, mint a közösét. Azt tartják, hogy „ráérünk” még a közösét elvégezni. Termelőszövetkezetek vezetőinek helyes lenne meg­jegyezni. bogv három gazember van a világon „ráérek, elfelej­tettem és a majd”. Ugyanis a „majd” szótól az „elfelejtettem”-re váló hivatkozástól még nem lesz kitisztítva a gyomtól a kuko­rica, burgonya, cukorrépa ültetvény. Ahhoz sok kéz, sok kapa, eck lókapa szükséges. A növényápolásban meglévő súlyos mulasztásokért elsősor­ban a járási pártbizottságok felelősek, amelyek elhanyagolták a kommunisták mozgósítását a növényápolási munkára, és nem utolsó sorban a tanácsok munkájának ellenőrzését. Hogv ez mennyire így van. az leginkább a gépállomások növényápolási tervteljesítésében jut kifejezésre. A nagyoroszi üttörő termelő- szövetkezetnek négyzetesen vetett kukorica ültetvényét az eső után második napra, már tehetett volna kultivátorozni, de a toi- mácsi gépállomás nem sietett a szövetkezet segítségére, s a járási pártbizottság sem vonta ezért felelősségre a gépállomás igazgatóját. A pásztói gépállomás még a növény ápol ógép menet­irány-tervét sem készítette el, így aztán négy hét alatt még 18 holdnyi kukorica ültetvényt sem tudtak megkapálni. A kilenc gép- á lomás közül csupán az erdőkürti génállomás fejezte be növény­ápolási tervét. Mondani sem kell, mindezek a súlyos fogyatékos- Ságok azt bizonyítják, hogy' a járási pártbizottságok eddig vajmi keveset törődtek a gépállomások növény ápolási tervteljesítésével. Még mindig nem értették meg, hogy mit jelent a szocialista mező- gazdaság megvalósításában a munkásosztály politikai és gazda­A Béke-Világtanács szombati záróülésén az alábbi fel­hívást fogadta el: Nagy reménység született. Ma már minden ember látja, hogy lehetséges a megegyezés. Véget lehet vetni a vérengzés­nek. Végezni lehet a hidegháborúval. Ezekben az órákban ünnepélyesen felhívjuk a népeket: Követeljék kormányaiktól, hogy tárgyaljanak és egyezze­nek meg. Valamennyiünktől függ, hogy támogassunk minden olyan kezdeményezési — bármely kormánytól származik is — amely az ellentéteknek békés úton történő megoldására irányul. Mindannyiunktól függ, hogy meghiúsítsuk azok mesterkedés seit, akik akadályozzák, vagy késleltetik e megegyezést. A béke itt van kapuink előtt. Rajtunk áll. hogy elérjük Budapest, 1953 június 20. Nyilatkozat a tárgyalások érdekében folytatandó világméretű kampány megindításáról A legutóbbi hónapok esemé­nyei arra a meggyőződésre jut­tatták a népeket, hogy lehetsé­ges békés rendezésre jutni vala­mennyi nemzetközi nézetelté­résben. A népek ráébrednek arra, hogy türelmes és szívós akcióval meg lehet nyerni a békét. A Béke-Világtanács. amely 1953 június 15-től 20-ig Buda- pesien ülésezett, felhívja a népe­ket: kettőzzék meg erőfeszítései­ket, hogy megkönnyítsék a tár­gyalásokat a nemzetközi meg­egyezések érdekében. Minden népnek joga van sza­badon megválasztania saját élet­módját, s kötelessége tisztelet­ben tartani azt az életmódot, amelyet más népek szabadon vá­lasztottak. A különböző rendszerek közti szükséges békés együttélés ezál­tal lehetséges, s a népek közti kapcsolatok mindenki számára gyümölcsözőkké válnak. Ez az együttélés feltételezi, hogy minden viszályt és civódást tárgyalások útján oldjanak meg. A koreai fegyverszünetet, amely megelőzi a békét, haladék­talanul alá kell írni a már létre­jött megállapodások alapján. Minden újabb késlekedés csak növeli a gyászt, a romokat, a szenvedéseket. Ugyancsak be kell szüntetni a többi folyamatban lévő' háborút és a népek függetlensége elleni agresszív cselekményeket. Fegy­verek bevetése bármely nemzeti felszabadító mozgalom ellen: a nemzetközi feszültség tényezője és háborús tűzfészket teremthet. A német népnek joga van új­raegyesítéséhez és nemzeti szu­verenitásához, szomszédai biz­tonságának tisz'eletbéntartásá- val, megakadályozva a militariz- tnus és a revans-szellem újjáéle­dését. Japánnak vissza kell kapna teljes nemzeti szuverenitását egy olyan békeszerződés alapján, amelyet az összes érdekelt or­szágok elismernek és amely ga­rantálja Ázsia és a Csendes­óceán népeinek biztonságát Ha biztosítják szuverénitásuk tiszteleíbentartását, ha szembe- szállnak az életük megszervezé­sébe való idegen beavatkozással, ha visszautasítják katonai tá­maszpontok engedélyezését és idegen csapatok által történő bár­miféle megszállást, a népek ga­rantálhatják biztonságukat és a béke megőrzését. A biztonság fokozatos megte­remtése lehetőséget nyújtana arra, hogy megállítsák a fegy­verkezési hajszát, hogy tárgya­lások útjáo hozzákezdjenek a fegyverkezés csökkentéséhez, hogy valamennyi ember jobb életszínvonala megteremtésének szenteljék azokat az erőforráso­kat, amelyeket idáig a halál és a rombolás műveire fordítottak. A gazdasági és kulturális cse­rét valamennyi ország között az egyenlőség alapján, megkülön­böztetés nélkül és az öszes fe­lek előnyére keil megteremteni. A tárgyalás meg fogja változ­tatni az események alapvető me­netét. Az ENSZ eszközül szol­gálhat ehhez, ha hűségesnek mu­tatkozik alapokmányának szelle­méhez. Az ENSZ-nek be kell fo­gadnia valamennyi országot, amely ezirányú kérését előter­jesztette. Kínát, csakúgy mint a többi nemzetet, az általa válasz­tott kormánynak kell képviselnie az ENSZ-ben. Ezé;: azok az okok, amelvek miatt a Béke-Világtanács elha­tározza, hogy egyetemes jel­legű akcióba kezd a tárgyalás érdekében. E kampány során a népek ki fogják fejezni, külön­böző' és szervezett formák kö­zött, azt a követelésüket, hogy az államok közti összes viszályo­kat és nézeteltéréseket békés úton rendezzék. Csak a népek állhatatos ak­ciója kényszerítheti ki a tárgya­lást, a megegyezést és a békét A Béke-Világtanács ülése. Ismerhesse meg minden nép más népek fiait A kulturális bizottság által kidolgozott felhívás A világ valamennyi országá­nak népei ma új erővel tesznek tanúságot elszántságukról, hogy áttörjék a földrajzi és ideoló­giai határokat és hogy újra felvegyék a nemzetközi tárgya­lások fonalát. Ezért kell a legszélesebbköríí kultúrcseréhez folyamodni, ami lehetővé fogja tenni mindenki számára, hogy továbbadja mun­kájának gyümölcseit, techniká­ja eredményeit, a tudomány és a művészet vívmányait. A kultúra egyetemes és gyü­mölcsöző kifejlődéséhez szük­séges kapcsolatok ugyancsak hozzá fognak járulni a megnem­értés és a bizalmatlanság eltün­tetéséhez és minden ország ér­tékeinek közvetlen megismeré­se által elősegítik majd a nem­zetközi feszültség enyhülésének elérését és megszilárdítását. Felszólítjuk a közvéleményt: hasson oda a kormányoknál, hogy hárítsák el a kultúrkap- csolatok elé tornyosuló akadá­lyokat és hogy minden nép megismerhesse más népek fiait, megismerhesse könyveit, film­jeit, színházművészetét és mű­vészi alkotásait. Javasoljuk az összes szerveze­teknek és kultúrintézményeknek. egyetemeknek és könyvtáraknak, tudós-, irodalmi, művészeti és műszaki társaságoknak, szak­egyesületeknek, női, ifjúsági és egyetemi szervezeteknek, hogy a viszonosság és egymás nemzeti kultúrájának kölcsönös tiszeiet- bentariása alapján szervezzenek látogatásokat, találkozókat, cse­réljék ki kiadványaikat, rendez­zenek vándorkiállításokat kei­két ország közt, egv világrésa országai közt és világméretek­ben. üdvözlünk minden olyan kez­deményezést — bárhonnan jöj­jön is —: amely ebben az irár/z- ban halad, s amely hozzájárul a béke és barátság e gondolatá­nak valóraváltásához. Az ame­rikai földrész kulturális kon* gresszusa. a Világifjúsági és Diáktalálkozó, a különböző nem* zetközi tudományos kongresszu­sok, a különböző országok fel­hívása delegációk küldésére és fogadására slb. sokatígérő pél­dái ennek. A mai helyzet korlátlan kilá­tásokat nyit az emberi kapcsola­tok ilyen irányban történő gaz­dagítására. Legyünk rajta, hogy a népek közötti eszmecsere siettesse a kormányok között oly szüksége* tárgyalásokat. sági bázisa, a gépállomás. A szécsényi járási bizottság súlyosan elhanyagolta, még a járási tanács mezőgazdasági osztály munká­jának ellenőrzését is Nem vonta felelősségre az osztály munka­társait azért, hogy a pilinyi Dózsa termelőszövetkezetnek még mindig gyomosak a földjei. A kapásnövényekből soha nem látott gazdag terméskilátások vannak. Ha valamikor, most aztán csakis a termelőszövetkezeti tagoktól, az egyénileg dolgozó parasztoktól függ. hogy milyen termést takarítanak be. Most milliókat nyerhet és veszíthet a falu. A gazdag termést meg keli védeni. Ez annyit jelent, hogy aratásig föltétlenül minden kapásnövénynél végre kell hajtani a növény­ápolási munkát. Az aratási munkák megkezdéséig igen rövid idő ái! rendelkezésre, hogy behozzuk a növényápolásban meglévő súlyos lemaradást. Nézzük meg, milyen lehetőségei vannak a növényápolási munkák meggyorsításának. A járási pártbizottságok és pártszer­vezetek segítsék elő a szocialista szektorok s a községek kommu- nisíáinak és pártonkívülieknek mozgósítását az elmaradás beho­zására. Minden rendelkezésre álló kézi- és gépierőt sürgősen moz­gósítani keil a kapálásra. Biztosítani kell a munkaszervezést és a gépek kihasználásának folyamátosságát. Minden percet, órát ki kell használni a növényápolási munkák elvégzésére, még a vasár­napot is. Fel kel: venni a harcot a megalkuvók ellen és azok ellen, akik az esőzésre való Irvatkozássa! halogatják a rövénváocíá'i munkák el végzését. A nagy termés biztosítására minden lehetősé­günk megvan Ezt jó munkaszervezéssel, munkaversennyei. min­den dolgozó paraszt felvilágosításával minden községben ki is keli használni. A honti Győzelem termelőszövetkezet versenyfelhívása A honti Győzelem termelőszövetkezet dolgozói csoportérte- keziet alkalmával vitatták meg a minisztertanács aratás-csépiés, valamint a tarlőhántás végrehajtásáról szóló határozatát. A tagság javaslatára megyei versenyt kezdeményeztek, amely szerint versenyre hívják a megye valamennyi termeiöcsoporiiát. párosversenyre pedig a dejtarj József Attila termelőszövetkeze­tet A versenypontokat a kővetkezőkben határozták meg: T. A növényápolási munkák­ban a harmadik kapálást az ara­tás megkezdése előtt június 27- re befejezzük. A burgonya, ku­korica. napraforgó negyedik kapálását július 15-re elvégez­zük. A cukorrépa negyedik ka­pálását augusztus 15-re kívánjuk befejezni. így akarjuk elérni a 12 holdon a 300 mázsás, a 12.4 holdon pedig a 250 mázsás átlag­termést. 2. Vállaljuk, hogy a széna ka­száld-át és betakarítását június 30-:g elvégezzük. E munkát úgv akarjuk végrehajtani, hogy az összes családtagokat bevonjuk a közös munkába, és az Ipolybó! kiömlő vizet — amely a széna betakarítási munkánkat gátolná — levezetjük. 3. Vállaljuk, hogy az aratási munkákat a minisztertanács ha­tározata alapján, az előírt érési foknak megfelelően: az árpát sárga érésben, a rozsot teljes érése előtt, és a búzát viasz érésben aratjuk le. Az aratás idejére megszervez­zük az állandó figyelőszolgála­tot, és az árpát határidő előtt két nappal, a rozsot két nappal, a búzát pedig három nappal a határidő előtt aratjuk le. Ezt úgy fogjuk b'ztosítan', hogy az arat ás ide iére is bevon juh az ős ízes családtagokat, amelyen keresztül kettő aratóbrigádot és 10 munkacsapatot alakítunk. A betakarítást 14 szekérrel. 8 rakodómunkássai 6 nap alatt el­végezzük; mivel a learatott ga­bonát a nagy táblák szelére hordjuk asztagokba. 4. A cséptési munkákat Bred- juk-módszerrel végezzük, és így e munkát augusztus 5-re be­fejezzük. A csépléshez 32 állandó munkást biztosítottunk és a napi ált’a.gte! iesítményt 300 mázsára fokozzuk. Gabonabeadás: tervün­ket a géptől azonnal 102 száza­lékra fogjuk teljesíteni. A csép- lésnél a szem vesztesé get a meg­engedeti százaléknak felére fog­juk csökkenteni. 5. A tarióhántés és másod­vetés alászántási munkálatokat az aratási műn' ákkai egyidőben végezzük el. Állatállományunk takarmány-bázisának, valamVrt a zöld futószalag biztosítása érde­kében a másod vetési tervünket 20 százalékkal túlteljesítjük. 6. A nyári munkák sikeres el­végzése mellett váltatjuk, hogy az állampolgári fegyelmet meg­szilárdítjuk és az összes föld­terület után járó évi tojás- és soványbaromfi beadásunkat jú­nius 30-ig 100 százalékban tel­jesítjük. A kövérbaromii beadási tervünket november 7-re fogjuk teljesíteni. Ugyanúgy a hízott sertés beadásunkat is. A vágó­marha beadásunkat (éves tervet) augusztus 20-ra teljesítjük. Egész évi pénzbeli adónkat júnüs -0-ig teljesítjük. Takarmánybea dósun­kat közvetlen a rétről, szántó­földről június 31-ig teljesítjük. Kérjük a megye termelőszövetkezeteit, hogy csatlakozzanak ezen békeverseny kihíváshoz és jó munkánkkal bizonyítsuk bej hegy igaz békeharcosok vagyunk. Tóth Sándor Csikós László csop. elnök «övényíerm. brig. Pwr: Németh József iz.f párSitkár

Next

/
Thumbnails
Contents