Szabad Nógrád. 1953. június (9. évfolyam. 44-51. szám)
1953-06-20 / 49. szám
1953 június 20. SZABAD n9ur£d 3 Munkával erősítjük hazánkat, a béke országát! Gáti-bánya dolgozóinak levele Kuo Mo-zso elvtársnak A mátranováki szénbányák gáti üzemének dolgozói a Béke-Világtanács tiszteletére vállalták, hogy első féléves tervüket határidő előtt, június 16-án befejezik. Az adott szó vaJóraváltásáért heves küzdelmet folytattak az üzem bányászai, műszaki vezetői és a szállító személyzet. A közös erőfeszítés eredményeképpen győzelmükről a Béke-Világtanáos alelnökének Kuo Mo-zso elv- társnak küldött levelükben így számolnak be: „Határtalan öröm tölt el bennünket, mert arról számolhatunk be, hogy tanácskozásuk első napján mi is győzelmet arattunk. A Béke-Világ- tanács budapesti ülése tiszteletére vállalt szocialista kötelezettségünket teljesítettük. Adott szavunkat valóra váltottuk, mert június 15-én, este 11 órakor a nógrádi szénmedencében elsőnek fejeztük be féléves tervünket. Lelkesen hallgattuk a rádió közvetítését <t Béke-Világtanács ülésének megnyitásáról, de élénk érdeklődéssel olvastuk az újságban az Ön kedves szavát, melyet a megnyitó ülésen mondott: „Bármilyen vitás nemzetközi kérdést, békés tárgyalások és kölcsönös eszmecsere útján meg lehet és meg kell oldani. Ez az egyszerű gondolat világszerte mind több ember helyeslésével találkozik." Ezekben a szavakban látjuk, hogy a béke erői az egész világon előretörnek, s az imperialista országokban is egyre erősödik a békemozgalom. De ezekben a szavakban látjuk a magyar dolgozók békés, alkotó munkájának a biztosítékát is. Mi valamennyien figyelemmel, élénk érdeklődéssel kísérjük mindazokat a szavakat, melyek az ülésen magyar falak között hangzanak el a> világbéke megteremtése érdekében. Tudjuk, hogy a mi szeretteink, kedves vendégeink tanácskozásait segítjük elő azzal is, ha mind több, terven felüli szénnel erősítjük azt a béketábort, melyet önök vezetnek, s melynek élharcosa a Szovjetunió. Ezért fogadalmat tettünk, hogy elért eredményeinkkel egy percig sem elégszünk meg, győzelmeinket tovább fokozva az első féléves terv hátralévő szakaszában még 6200 tonna szenet' adunk népgazdaságunknak, a béketábor megszilárdítására." A Duclos-akna dolgozói az első félévi terven felül még 6530 tonna szenet termelnek június 30-ig A Duclos-akna dolgozói Emanuel d’Astier de la Vigerie a Béke-Világtanács tagjához írt levelükben így számolnak be a széntermelés frontján elért győzelmükről: „Duclos elvtárs neve volt az, mely bennünket a győzelmek sorozatos elérésére késztetett. Kérjük, hazatérve mondja el Duclos elvtársnak, hogy nevét üzemünk, hozzá méltóan viseli és az első féléves tervünket határidő előtt 14 nappal, június 16-án, délután 1 órakor maradéktalanul teljesítettük. Mondja el, hogy 1953 első féléves tervünk hátralévő időszakában még 6.530 tonna szenei termelünk. Kérjük, tolmácsolja Duclos elvtársnak, hogy mi a tervenfelüli szén kitermelésével segítjük elő a francia nép harcát, melyet szabadságáért, békés életének kivívásáért folytatnak. Mi küzdünk a francia nép további bizalmának az elnyeréséért és Duclos elvtárs nevével, az ö hősies harcán lelkesülve egyemberként indulunk mindennap harcba a béke megvédéséért." Forgács-lejtősakna dolgozói 16-án az első félévi tervüket befejezték A Zagyvái Szénbányák vállalat forgáes-lejtős- akna dolgozói a Béke-Világtanács budapesti ülésének a tiszteletére tett fogadalmukban kifejezték, hogy az eiső félévi tervüket határidő előtt teljesítik. A vállalt kötelezettség teljesítéséért az üzem kommunistáival az élen lelkesen küzdöttek az idős és fiatal, vájárok, szállítási dolgozók és műszaki középkáderek A termelés frontján elért győzelmükről a következőkben számolnak be a békeharc vezérkarának: ,,Mi a „Forgács-lejtősakna dolgozói, békeharcosai jelentjük, hogy a Béke-Világtanács budapesti ülése tisztele.ére tett fogadalmunkat teljesítettük. 1953. első féléves tervünket június 16-án, a második műszakban befejeztük. Ígérjük: június 20-:g 1400 tonnát, a hónap végére pedig 4300 tonna szenet termelünk előirányzaton felül. Az eddig elért győzelmeinkhez nagy segítséget nyújtottak az olyan békebizottsági tagok, békeharcosok, mint Belga Antal sztahanovista vájár, Berzák Imre sztahanovista vájár, akik adott szavuk valóraváltásáért szívós, elszánt harcot folytattak minden esetben.” Koleszov munka módszerrel 579 százalékos napi tervteljesítés A Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói között egyre gyakrabban hangzik el Vaszilij Koleszov sztahanovista esztergályos neve. Neki köszönhetik a főműhely esztergályosai,' hogy jó be-kehár- cosokhoz méltóan üdvözölhetik a Béke-Viiágtanács budapesti ülését. Koleszov elvtárs már a háború alatt is kiváló eredményekkel segítette elő a szocialista társadalom fejlődését s minden tudását igénybevéve küzdött ezért a célért. A háború alatt az Ifjúsági Komszomol brigádja állandó birtokosa volt a Középvol- gai Szerszámgépgyár vörös vándorzászlajának. Elsők között sajátította el a csavarmenetvágás örvényléses módszerét és a gyorsvágást. Evekig dolgozott a DIPP 300-as típusú esztergapadon, megismerte a gépét, annak teljesítőképességét. Állandó kísérleti eredménye, hogy 700-ról 800-ra növelte gépén a percenkénti fordulat* számot. Koleszov elvtárs képezte magát, 6ok szakirodalmat olvasott, 6 a műszaki vezetők segítségével elkészítette az új esztergakést amelyen két vágóélet képezett. A normál vágóéi belefúródik a munkadarabba és lefejti a fémréteget, a vágóéi pedig elsimítja az egyenetlenségeket, sima felületet képez. Az új módszer szilárdan meghonosodott a szovjet esztergályosok között. A Szovjetunió tapasztalatai nyomán hazánkban is egyre szélesebb méretekben terjed el Koleszov módszer átadása, köztük a Salgótarjáni Acélárugyárban is. Ötéves tervünk teljesítése megköveteli, hogy gépgyártásunk a forgácsolás megmunkálási teljesítményét növeljük. Ezt a célt szolgálja a Koleszov- kés nagy előtolásra történő széles vágás. A megyei MSZT kezdeményezésére munkamódszerátadást rendeztek. Ifjú munkásaink mar akkor is nagy érdeklődéssel figyelték. Ki-risics Lajos esztergályos már akkor fogadalmat tett, hogy munkájában alkalmazza Koleszov módszerét. A Főműhely üzeme műszaki vezetői is lelkesen fogadták az új munkamódszert. s ők is ígéretet tettek, hogy biztosítják a gyorsvágás továbbfejlesztését. Csala András művezető sablont is készített. hogy ezzel is könnyebbé tegye az esztergályosok munkáját. Megindult a harc a Koleszov- munkamódszer bevezetéséért. Ifjú munkásaink kezdeményezőként léptek fel. Egymásután vállalták a szélesvágással végzendő munkákat. A DISZ titkára négytagú brigádot alakított és megfogadta, hogy a brigád tagja* elsajátítják az új módszert. Az új munkamódszer alkalmazásával Telek Ferenc és brigádja tervét állandóan 119 százalékra te! iesíti. Az ifjú munkások közül még sokan alkalmazzák munkájukban a Koleszov esztergályozást. E módszer alkalmazásával Kovács Béla ifjúmunkás -június 15-én 579, Darázs László 579, Telek Ferenc 170 százalékra tel- jesitette napi tervét. (Tudósítónktól.) A romhányi Ej Elet tsz megkezdte az ősziárpa aratását A romhányi Uj Élet- termelő- szövetkezet június 17-én megkezdte az ó'sziárpa aratását. A tsz tagjai békearatást tartanak, így harcoltuk a veszteségmentes aratás gyors végrehajtásáért. Az Uj Élet-beliek jó munkájuk eredményeként bó' termést tudnak betakarítani. Az egyenes so- rúan vetett ősziárpa kát. holdanként! terméshozamát 16, míg a keresztsorosan vetett őszi árpáét 20 mázsás terméshozamra becsülik. Tehát már itt is kézzelfoghatóan bebizonyosodott, hogy a fejlett termelési módszerek nagyüzemi alkalmazása egyet jelent a magasabb terméshozammal, a tagck nagyobb jövedelmével. De jó termés mutatkozik az őszibúzánál is, amelynek átlagtermését kát. holdanként maga a termelőszövetkezet tagsága is 14 mázsára becsüli. A ■ A pásztói járásban is megkezdődött az ősziárpa aratása Lapzártakor jelentik: A pásztói járás Kozárd községében az egyénileg dolgozó parasztok megkezdték az ősziárpa aratását. Jelentés érkezett arról is, hogy a pásztói állami gazdaság is megkezdte az ősziárpa aratását. Az aratást aratógéppel végzik. A mihálygergei Béke Isics-ben is bátran alkalmazzák a lókapát A mihálygergei Béke termelőcsoportban annak ellenére, hogy az asszonytagok igen szorgalmasan dolgoznak, megkéstek a növényápolási munkával. Nagy a földterületük és kevesen vannak hozzá. Például a burgonyát, — amely már virágzás előtt áll még csak most- töltögetik először. A kukorica kapálásához nemrégiben fogtak hozzá. E munkát meg lehetett volna gyorsítani a lókapák beállításával. De az egyes asszonytagok attól féltek, hogy a lókapa elkapálja előlük a munkaegységet” és így kevesebb lesz a jövedelmük. E téves felfogásnak a csoport vezetősége is teret engedett. Ez az o-ka, hogy lemaradtak a növényápolással. A vezetőségnek felvilágosító szóval kellett volna harcolnia e téves, de annál károsabb érvelés ellen. Hisz a lókapák alkalmazása negyedére csökkenti a növény- ápolási munkák idejét. Kevesebb lesz a gyom, jobban fejlődik a kukorica, burgonya, cukorrépa, magasabb lesz a termés, s ezáltal, lesz miből bőven osztani a munkaegységekre. Minden lókapát a növény- ápolás! munkába állítani! — Ez most a feladata a mihálygergei Béke tszcs vezetőségének. Nemcsak több szenet de jobbat is kell termelni A természeti szépségekben bővelkedő Ipoly-völgy már1 nemcsak az illatos és kiváló minőségű réti szénájáról, ha- ' nem a „honti ananász” földieperről is híres. Az éghajlati,' valamint a talajviszonyok kedvezősége rendkívül ízletessé, „kapóssá” teszi a honti földiepert. A község melegfekvésű, homokos, vályogtalajú hegyoldalain javában folyik ai íöidieperszedés. Most a „szezon” derekában a község apraja-nagyja az eperrel van elfoglalva. Békeőrségen állnak, talán ezzel is magyarázható a lázas ütemben folyó munka. A tartós esőzés után bekövetkezett meleg idő szinte óráról órára beérleli az epret. Ilyenkor1 aztán nincs mire várni! Aki elmulasztja a kedvező alkalmat, annak bizony üresen marad a zsebe. Ugyanis az eper 1 i jól fizet, a szorgalmas dolgozó parasztok zsebét nehéz ezre- ; sekkel tömi meg. Egyébként is a honfiakat nem a lustaság, 1 hanem a nagy munka-szorgalom, a- határtalan munka-szeretet ' jellemzi. így szeretik ők a békét is, amely a szabad alkotás : széles lehetőségeit biztosítja számukra. A szövetkezeti községhez közel eső két útközi-dűlőben ‘ Szabó Ferenc csoport-ta-g és családja szedi az epret. Az eper- 1 ültetvényt először látó embereket a kellemes csodálkozás ér- ‘ zese tölti el, amikor a sötétzöld levelek árnyékában meg-1 i húzódó félgömbalakú, vérvörös, majd rózsaszín árnyalattal váltakozó, csábítóan szép epergyümölcsöket látja. — Az embernek akarata ellenére összefut a nyála az , ilyen látványra — szól viccelődve Fekete elvtárs, a MEZC5- KER agronómusa. S -nem tudja megállni, hogy le ne ®za- , , kitson egyet, s -jóízűen e! ne fogyassza azt. — Ez aztán i a jó eperfajta. Gyümölcsei nagyok, tompa kúpalakúak, bor- j dázottak, sötétpiros színűek — magyarázta tovább Fekete jelvtárs, majd újra leszakít egyet, s kettévágja — e gyü- i mölcs húsa vörös, tömör, savanykás-édes ízű, erős zamatú. ;Egy tőn 24-—30 gyümölcs is van átlagban. Ez évben rendkívül -nagy terméskilátások vannak. Egy holdról leszednek j24—30 mázsát is. Például Csókás László csoporttag 800 ) négyszögölről több, mint 16 mázsa epret szedett le ezidáig. ! A „honti ananász” nevet mi adtuk a gyümölcsnek, rendi-kívüli jó tulajdonságaiért. — Hogyan foglalhatnánk mi ezt össze tömören, érthe- ; tőén? — szólt közbe a csoport elnöke. — Egyszerűen, talán■ Így: a „honti ananász" eper rend- i kívül szapora, egy-egy tő 6—7 ostorindán, 15—20 palántát 1 is kihoz, bötermésü, egy-egy tő 25—30 gyümölcsöt terem j évente. A gyümölcs jól tűri a szállítást. Zamata kellemes, i ananász ízű. Ügy exportra, mint friss fogyasztásra és ipari l feldolgozásra napjainkban a legkeresettebb fajta. ; A „honti ananász” Budapest dolgozóinak legínyencebb - csemegéje. E napokban megismerkednek ízével a lengyel, \ csehszlovák, Kelet-Németország dolgozói is. Mától kezdve i számos nyugati országba is exportálunk honti ananászt, (jéggel hűtött vagonokban és repülőgépen. Az epret szedő ; dolgozók éppen ezért nagy gondossággal szedik és osztályozzák szállító ládákban az exportra kerülő gyümölcsöket. I Sza-bó Ferenc is sokat szállított már az átvevőhelyre. I Számítása szerint körülbelül 30.000 forint jövedelme lesz 'jaz eperből. Tóth Sándor el-v-társ, a „Győzelem” termelöszövet- > kezel könyvelője is ott szorgoskodik az átvevőhelyen. Nagy ; elővigyázatossággal mérlegelik a beérkező eperrakományo- ‘ kát. Könyvében már egy egész szám-halmaz van bejegyezve Kérésünkre örömmel közli velünk, hogy a- párnapi szedés eredményeként már eddig 140.000 forint jövedelmet hozott az eper. Az átvevőhelyen most épp olyan lázas, de tervszerű i munka folyik, mint kint az epertáblákban. Különrakják a i hazai fogyasztásra és az exportra kerülő gyümölcsöket. Az átvevőhely dolgozóinak munkáját még éjjel is igénybeveszi a nagy termés. Csak az elmúlt éjjel hat darab zsúfolásig megrakott teherautó indult e-1 a fővárosba „édes” rakományával. (lantos) A szénahegyüjtésről Rákosi elvtárs 1952 decemberi országgyűlési beszédében azt mondotta, hogy: „Nemcsak több szenet kell a jövő évben Emelnünk, de jobbat is." A nógrádi szénmedencében az eltelt hat hónap ala-tt egy százalékkal csökkent a palatarta- -1-om, javult a szén minősége. Ezt úgy értük el, hogy a vállalati vezetőkkel, a párt- és szak- szervezet funkcionáriusaival közösen megbeszéltük a minőség megjavít ásána-k legfontosabb feladatait. Emellett fokozottabb ellenőrzést gyakoroltunk az üzemek felé. Ellenőrzéseink során meggyőződtünk arról, hogy a- kisfere- nyei osztályzó rostált dara és dió szene sokszor porosabb a megengedettnél, melyet az osztályzó túlterhelése idéz elő. Gyakran előfordul, hogy a rostált da-rának 28, a diószénnek pedig 18 százaléka- portar-talom. A szén minőségének megjavítását egyik legfontosabb kérdésnek -kell tekinteni a termelés közvetlen parancsnokainak: a csapatvezetőknek, a körlet és re- viraknászo-knak. Nekik kell ke: ményebben fellépni az olyanokkal szemben, ak k a szén minőségét figyelmen kívül hagyva a csille minél előbbi megtöltését tartják a legfontosabb feladatnak. Ezen a téren azonban még kevés eredményt é-rtün-k e-1, mert egyes csapatvezetők és műszaki középkáderek megengedik, hogy hatalmas kő és paladarabokat — a hozzájuk beosztott dolgozók — a- csibébe rakják. A Kossu-th- t-árói üzem aknászai és csapat- vezetői elmulasztják a minőség ellenőrzését Ez azt eredményezte, hogy 15-én az éjjeli műszakban 40—50 kg-os kődarabokat raktok a csillékbe. De június 4-én is két darab 40—50 kg-os követ távolítottak el a csillogó feketeszén közül a nagybátonyi szénosz-tályzón. Nem engedhető meg, hogy -továbbra is ilyen visszaélések történjenek, meri 40—50 kg-os követ már nem „véletlenül” helyeznek el a csillékbe és nem a csapatvezető tudta nélkül. Az ellenségnek az a célja, hogy minden alkalmat megragadjon, amivel országépítésünket, fejlődésünket akadályozni tudják. Elrettentő példa-ként kell állítani a nógrádi szénmedence bányászai elé a Margittá-ró üzem tizenkettes csapatának tagjait, akik június 9‘én az 1.192-es számú csillébe 716 kg palát raktak be és a csillét felelősségérzet nélkül indították útnak a felszínre, hogy kazánjaink, kohóink tüzér ezzel „táplálják”. Hasonló hibát követtek el a- kisterenyei vállalat csigakuti lejtősaknájában a 150-es csapa-t tagjai, akik 6-án 244 kg, a- tordas üzem hetes csapata ugyanezen a napon 166 kg, a pócsházai üzemnél a 105-ös csapat 137 kg palát rakott a szén közé. Az ilyen felelőtlen csapatvezetők és dol-gozók megkárosítják népgazdaságunkat, becsapják dolgozótársaikat és saját magukat is. Az üzemek becsületes bányászainak kell ezeket leleplezni és tetteikért felelősségre vonni. A kommunistáknak elsőrendű kötelességük, hogy a m'nőség megjavításáéért folyó harcban példát mutassanak, kemény -küzdelmet folytassanak a-zok ellen, a-k'k a minőség megjavítását akadályozzák. A vállalatok és üzemek vezetői is súlyos mulasztást -követnek el, rner-t: nem ellenőrzik rendszeresen a szén minőségét. Nem használtatják a meddő tartalom ellenőrzésére szolgáló berendezéseket. A Koss-uth-táró üzemvezetősége például nem tartja fontosnak a minőség megjavítását. A pala válogatókat június 12-én is más munkára osztották be. Nem biztosítják a-zok részére a- megfelelő szerszámokat, nem ellenőrzik a pa-laválo- gatók munkáját. A vállalat és üzemek műszaki vezetői a termelés -közvetlen pa- raines-nókain-aik, aknászoknak, csapatvezetőknek az a feladatuk, hogy következetes harcot folytassanak a- szénminőség megjavításáért, szakítsanak a közömbösséggel, az opportunista magatartással, s keményen lépjenek fel a hanyag, nemtörődöm, felelőtlen dolgozókkal szemben, akik nem ügyelnek a szén tisztaságára. A minisztertanács határozata értelmében megyénknek a szántóföldi és rétiszéna beadási tervet július 15-re keli teljesítenie. Az eddigi begyűjtési eredmény csupán 2 százalékos. Ez nem mást jelent, mint azt, hogy a megyei tanácsoktól kezdve az alsóbb tanácsszervekig súlyosan megsértették a minisztertanács határozatát. A felsőbb szervek belenyugodtak abba, hogy az esőzések miatt nem lehetett kaszálni. Arra már nem is gondoltak, hogy a kaszálási munkát már az esőzések előtt is javarészt e! lehetett volna végezni. Az esőzésekre való hivatkozásnak nem más a célja, mini a felelősség alól való kibújás. A hátralévő időben az legyen a legfontosabb, legsürgősebb feladat, hogy a növényápolás mellett mozgósítani kell a dolgozó parasztokat a szántóföldi és rétiszéna lekaszálására, begyűjtésére Ne hagyják elvénülni, kárba veszni a rétek, erdei tisztások, utak, árokpartok, töltések fűlermését. Az idejében levágott és helyesen szárított széna jól táplálja állatainkat és szükség esetén szemestakarmányt pótol. A helyesen szárított, első minőségű szénából minden dolgozó paraszt tegyen eleget szénabeadási kötelezettségének. Ahol az első kaszálással* ez* ideig késlekedtek, mint Karancs- kesziben, Ipolyszögön, Dejtáron, haladéktalanul ragadjanak kaszát, — előzzék meg a teljes el- vénülést, s hagyják a 6arjút nőni. Necsak az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodók, hanem az Útfenntartó Vállalatok, erdő- gazdaságok és a többi széna- termő területtel rendelkező üzemek is takarítsák le mielőbb a fűtermést.
