Szabad Nógrád. 1953. június (9. évfolyam. 44-51. szám)

1953-06-20 / 49. szám

VIlXc. PROLET.TrJAI EGYESÜLJETEK!

MDP NÓGRÁDMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

IX. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM.

ARA: 50 FILLÉR

1953 június 20.

Előre az első félévi tervünk határidő előtti teljesítéséért!

A mezőgazdaságban folyó szocialista munkaversenyről

A szocialista munkaverseny nemcsak az iparban, hanem a Mezőgazdaságban is a leghatalmasabb mozgató erő, amely eUibbre viszi a mezőgazdasági dolgozók előtt álló hatalmas politika:. gazdasági feladatok időbeni végrehajtását, a mezőgazdaságban dolgozók kezdeményezés ének, energiáidnak erejének, képességeinek fejlődését.

Megyénk mezőgazdasági dolgozói szereinek versenyezni, nagy győzelmeket, érdemeket kiharcolni az állami begyűjtés, a növényápolás, s az elkövetkezendő nagv aratási munka végrehajtásában. A dorogháziak üé'dáia fényesen igazolja ezt. A választások tiszteletére megyei békebegyüjiési versenyt kezdeményeztek. amely folytán már májú? 17-re túlteljesítették féléves állami begyűjtési tervüket. Nem volt a községnek olyan dolgozója, ak‘ ne kért volna részt e nagyszerű kezdeményezés végrehajtásából. Ny. ilyen ragyogó néldák sorozatát lehetne hozni az ál* lami gazdaságok, termelőcsoportok, a gépállomások munkaterületéről. S mindezt az eredményt a munkaversenv lelkesítő ereje szülte.

..A munkaversenyben az a legjelentősebb — tanítja Sztálin elvtárs, — hogy az embereknek a munkáról vallott nézeteiben gyökeres fordulatot idéz elő. mert a munkát szégijelnivaló és súlyos ieherbúl, aminek azelőtt tekintették, a becsület dolgává, érdem és hősiesség dolgává változtatta.-'

A mezőgazdaság dolgozóinak « nemes versenve nagv léptekkel vitte előre, legfontosabb tervfeladataink végrehajtását. De ez az eredmény korántsem jelenti azt. hogv nincs iavítaniva'ó a munkaverseny szervezés annak nyilvánosságra' bo-’atala. értékelése terén. A megyei tanács mezőgazdasági, begyűjtési osztályai- tót kezdve lejeié az alsóbb tanácsszervekig gyakori a vers'eny lebecsülése, véka alá rejtése. a tömegek kezdeményezésének el- bürokratizálása, mindazért, mert egyes vezetők nem értik a mnkaversenv jelentőségét. Annvit mén, nagv nehezen megtesznek, hogy válogatás nélkül összegvüjtik a versenyvállalásokat, de annak rendszeres, pontos értékelését, nyilvánosságra hozatalát már kevésbbé. Még annvi ..fáradságot“ sem veszt*-»!.- hogv megkövetelnék a vállalások teljesítésé*. így aztán terjed az a nézet. — mint ahogy Horváth Márton elvtárs mondotta — ..ha teljesítem felajánlásomat jó. ha nem. úgy is iá. senki sem kéri számon tőlem". A megvetanács mezőo-azdasági osztatván nem is kéri számon senki a vállalások teljesítését, mert még a verseny- felelős beállításáról «em gondoskodnak. Usrv néz W hogv a versenynek nincs gazdája'.

E hibák mellett iegsúlvosabb az. hogv a versenvből legtöbb helyen kifelejtik a dolgozó tömegeket. Például a karancskeszi állami gazdaságban az igazgató iroda' ügvnek tekinti a versenyt. Önköltségcsökkentést' versenvt tákoltak össze a dolgozók tudta nélkül. Mondani sem kell hogv ez a verseny amelyből hiányzik a dolgozók javaslód, kezdeményezése, „annyit sem ér. mint. a döglött lovon a rozsdás patkó“. Ehhez hasonló verseny- felhívást szerkesztettek a salgótarjáni járási tanács vezetői is. A versenypontokban a többiek között ez áll: „A kukorica második kapálását június 10 helyeit iúniu<- 8-ra befejezzük'' Vagy másutt. „.4 burgonya első töliögetését május 31. helyett május' 29-re bejejezziik." Mondani sem kell, hogy e verseny — mivel e.hanyagolták az ellenőrzését, értékelését, nyilvánosságra hozatják— nem sok eredménnyel iárt

Sztálin elvíárs.azt tanítja: „A szocialista verseny nem irodai ügu. A szocialista versenyben a tömegek gyakorlati forradalmi őnbírálata jut kifejezésre, mely a millióknak alkotó

kezdeményezésére támaszkodik Mindenki, aki akár tudatosan, akár öntudatlanul korlátozza d tömegeknek ezt az önbí.rálatá• és ezt az alkotó kezdeményezését, el kell távolítani az ú ból, mint nagu ügyünk kerékkötőiét"

Vannak még szép számmal olyan helyi tanácsok is. mint a lit kei, nógrádsioeki, és a horsosberényt, amelyeknek elnökei íróasztal mellett kitöltik a dolgozó parasztok tudta nélkül a begyűjtési versenvszerződéseke*. s azt azután sem ismertetik a dolgozd »parasztokkal. A verseny ilyenirányú elbürokratizálását sok esetben a megyei tanács begyűjtési, osztálya is elősegíti. Az ilyen példákat tucatjával lehetne hozni a gépállomások, valamint a termelő- csoportok életéből is. Sz‘álin elvtárs azt tanítja: „A bürokratizmus veszélye abban jut konkrétan kifejezésre, hogy megköti a tömegek energiáját, kezdeményezését és öntevékenységét, hogy véka alatt tartja azokat az óriási tartalékokat, amelyek a mi rendünk mélyén a munkásosztály és a parasztság mélyén rejlenek, ■hogy nem engedi felhasználni, ezeket a tartalékokat a? osztályellenségeink elleni harcban. A szocialista verseny feladata az. hogy szétzúzza ezeket, a bürokratikus bilincseket, hogy tág teret nyisson a tömegek energiája és alkotó kezdeményezése kibontakozásának."

Megyénk mezőgazdasági dologzój nagv feladat élőt: állnak Veszteségmentesen, gyorsan kel! végrehajtani a-z aratás, cséplés. gabonabegyüjtés nagy munkáját. Ezt pedig a szocialista verseny szé:.es méretekben való. tömegek többségét, magável-agadó mozgalma nélkül nem tudjuk sikeresen megvalósítani. De hogy ez: megvalósítsuk. ’ rendet keit teremteni o mezőgazdaságban folyó munkaverseny terén. A megyei MEDOSZ nak a verseny gazdájaként keik dolgoznia. Szerveznie kell az állami gazdaságok, gépállomások versenymozgalmát annál is inkább, mert a gépállomások és állami gazdaságok szerepe, jelentősége különösen megnőtt most az aratási, csép'.ési, másodvetési munkában. Termelöcsooor- tokban, az egyéni dolgozó parasztoknál is komolyan kel! fogla- kozni a munkaversennyel. A munkaverseny valóban segítse az aratási, cséplési. másodvetési terv határidő előtti végrehajtó sát. Ne legyen egy község sem. ahol ne értékelnék naponta' a ve- senytáblákon keresztül a dolgozó parasztok versenyét. Faiiújsá gon, a népnevelőkön keresztül biztosítsák a versenynyilvánossá got. Az. agitác.ó céljává a vállalások teljesítését kell tenni.

Járási pártbizottságaink, falusi pártszervezeteink tegyék élővé í verseny pártellenörzését. munkájukban legyen iránytű Sztálin elvtárs tanítása: „Egyesek rosszul dolgoznak, mások jól, isme' mások még jobban — érd u'ót a legjobbat és kövess el minden:. hogy a fellendülés általános legyen."

A Béke-Világtanács eszméit növekvő mértékben támogatja a.világ közvélemény

e

Az alábbiakban ismertetjük a Béke-Világtanács szerda délutáni ülésének néhány felszólalását.

Jean Laffitté:

Kohó vagyunk, ahol egymásba olvad az emberiség jóakarata

Jean Laffitte a BVT szerepéről és eredményeiről beszélt.

A Béke-Viiágtanács az .1950 novemberében Varsóban megtartott II. Béke-Világkongresszuson alakult meg — mondotta többi között. — Célja az volt, hogy biztosítsa a népek békés tevékenységének, és találkozásának állandó lehetőségét.Megalakulásától fogva nyitva állt minden olyan csoport, minden olyan irányzat számára, amely békét akart és így magába foglalhatta valamennyi olyan erő képviselőit, amelyek a béke érdekében gyakorlati tevékenységet hajlandók vállalni.

Igen nagy utat tettünk meg azóta. Es ha a világtanács nem érte is el még valamennyi kitűzött célját, mégis olyan mértékben járult hozzá a béke ügyéhez, hogy joggal töltheti el némi büszkeség.

A világtanács megalapításától kezdve egyszerű eszméket hirdetett szerte a világban. Ezeket az eszméket a közvélemény egyre növekvő mértékben támogatja. Ezért van olyan erejük, amellyel számolni kél!. Mert ha például valamennyi ország közvéleménye, beleértve az Egyesült Államokét is, nem foglalna valóban állást a koreai azonnali .Tüzet szüntess* 1 2’ mellett, vai-ó- szim'í, hogy a fegyverszünet megkötése nem állna küszöbön.

A Béke-Világtanáes eredményeiről szólt ezután, majd hangoztatta:

A Béke-Világtanács kezdeményezése: és eszméi nem juthattak volna kifejezésre, nem érhettek volna olyan messze, ha a Béke-Világtanács elsősorban nem egy reális erőnek lenne a kifejezője nemzetközi síkon, ha nem rendelkeznék szilárd és minden országban működő szervekkel, ha nem olyan intézmény lenne, amely-kormányoktól, pártoktól és nemzeti vagv nemzetköz: síkon már működő szervezetektől teljesen függetlenül fejthetné ki álláspontját.

A Béke-Világtanács állandó irányelve: nem vitatkozni afelett, hogv ennek vagv annak a rendszernek, ennek vagy annak az életformának mik az előnyei, vagv hátrányai. A Béke-Világtanács nem avatkozik az államok belügyeibe. melyelmek rendezése ezen országok polgáraira tartozik Meggyőződése szerint az emberek óriási többsége minden országban egyaránt békét kíván. A Béke-VilágtanáCs igyekszik tolmácsolni ezt a vágvat, állandóan oivan megoldásokat és akcióhatározatokat keresve, 'melyek alkalmasak minden békét óhaUó ember tömörítésére. E megoldások minden olvan kérdésre vonatkoznak. melyeknek rendezése lényeges a béke megőrzése szemJacques Denis:

A világ a békeharc nagy se

A béke — mondotta Jacques Denis — megnyit minden lehetőséget új, ragyogó, lelkesítő távlatok, tárulnak tel. A béke lehetővé teszi a fiatalság gazdasági és társadalmi követeléseinek kielégítését, mint ahogyan lehetővé teszi függetlenséget és biztos jövőt követelő népek vágyainak vaióraváltását. Jacques Denis emlékeztetett az ez év tavaszán lezajlott nemzetközi ifjúsági jogvédelmi konferenciára és elmondotta, hogy az ott hozott határozatok alkalmasak arra, hogy tovább

pontjából. E megoldások mindig összhangban vannak a népek önrendelkezési jogával.

Laffitte hangsúlyozta, hogv a B-éke-Vi! ágtanácsnak meg kell őriznie azokat az elveket is. melyeken politikája alapszik. Ezek az elvék két tételre vonatkoznak: , LA világon létező rendszerek békésen együtt élhetnek és együtt is kell, hogy éljenek.

2. A nemzetek közötti nézeteltérések tárgyalások útján, békésen megoldhatók.

A tanácskozások során történt több felszólalás és különösen d’Astier de la Vigerie megnyitó beszéde és Sokhey dr. tegnap esti nagyjelentőségű felszólalása, amelyet az indiai küldöttség nevében mondott el, erősítették ezt a gondolatot.

Ezután rámutatott, hogv ennek az ülésszaknak egyik feladata, hogy a világ szeme előtt teljes egészében be kell mutatnia a Béke-Világtanács eddigi sikerteljes szerepét.

Foglalkozott a viiágtanács és a nemzetközi szervezetek együttműködésének kérdésével, majd kijelentette:

A világtanács gyakorlatában állandóan találkozunk azzal, hogv különféle, indokok összevetése azonos elképzelés támogatásához vezet, ügy vélem, hogy ezt a gyakorlatot helyes lenne továbbra is alkalmazni ama újabb kapcsolatok terén, amelyek felvételét jó lenne, ha a közeljövőben a viiágtanács kezdeményezné. Már. több ízben sikerült találkoznunk és megegyeznünk olyan emberekkel és csoportokkal, amelyeknek egyébként semmi köze sincs tanácsunkhoz. Most tovább kell mennünk és tovább is mehetünk. Megkell egyeznünk, hogy diadalra vigyük azokat a célkitűzéseinket. amelyek esetleg közösek. Meg kell egyeznünk valamennyi ember javára, boldogsága érdekében.

Valahogy azt lehetne mondani: az a kohó vagyunk, ahol egymásba olvad az emberek jóakarata. O.yan hely, ahol büszkék lehetünk emberi mivoltunkra. Olyan hely, ahol az emberiség egységes egészet alkot. Most még inkább, mint bármikor — mondotta befejezésül — arra van szükség, hogv e helyen továbbra is olyan életrevaló gondolatok és kezdeményezések szülessenek, amelyeket azután a népek magukévá tesznek, hogy megoltalmazzák magukat a háborútól és kikovácsolják békés jövőjüket.

Végül Laffitte néhánv javaslatot tett a Béke-Világtanács összetételére vonatkozóan.

fjúsóga

egszemléjére készül

fokozzák az ifjúság harcát a jobb jövőért, amely elválaszthatatlan a béke aktív védelmétől.

Jacques Denis ezután áttért az ez év júliusában és augusztusában Bukarestben megtartandó világifjúsági kongresszus és V:Iágifjúság; Találkozó előkészületeinek és jelentőségének ismertetésére.. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben e találkozóknak különös jelentőségük van.

A III. vlláglfjúsági kongrssz- S'zus — mondotta — az a fórum lesz. ahol szabadon vitatják meg az ifjúságot érdeklő kérdéseket.

Az történik tehát — mondotta — hogy találkozóra , gyűlnek majd össze a nagyhatalmak és a kis nemzetek fiataljai, a . gyarmati országok és a gyarmat- tartó államok ifjúsága, a flat.il keresztények, mohamedánok, buddhisták, ateisták, a legkülönbözőbb politikai felfogást valló fiatalok. Mindez azt fogja eredményezni. hogy a bukaresti találkozók különösen értékes hozzájárulást jelentenek majd a békés együttélés ügyéhez.

Az előkészületekről szólva Jacques Denis megemlítette, hogy a Béke-Világtanács több tagja jelen volt azon az előadáJacques Denis, a DÍVSZ főtitkára

son. amelyet a magyar ipari tanulók egyik kultúrcsoportja tartott és megcsodálhatta mesteri képességeiket. — Ez a csoport csak egy az ezernyi kuHúrcso- port közül, amely részívett azokon a versenyeken, ahol kiválasztották a Világifjúsági Találkozó nemzetközi kulturális bemutatóira küldendőket — mondotta.

Magyarországon . félmillió, fiatal vett részt ezeken a versenyeken.

Az előkészületek hatalmas arányainak jellemzésére Jacques Denis elmondotta, hogy Finnországból például, ahonnan eredetileg csak 1500 részvevőre számítottak, máris 2500 részvevő biztosította helyét Az 1951-es berlini VIT-en csak tíz izlandi ifjú vett részt, most pedig már

Johannes Becher: i

eddig több mint kétszázan je* lentették be részvételüket.

Ezek között a fiatalok között „ legkülönbözőbb szervezetek ifjú tagjaival találkozhatunk — mondotta Jacques Denis —■ vagy pedig olyan fiatalokkal, akik mindeddig sohasem vettek részt a béke jegyében rendezett megnyilatkozásokon. E tekintetben tehát szintén jelentős hozzájárulás történt mindahhoz, ami a DÍVSZ állandó célkitűzése: állandóan növelni azoknak * számát, akik képességük és ha jlamaik szerint ilyen vagy olyan módon hozzájárulnak a béke védelméhez.

Jacques Denis méltatta azt * tényt, hogy a brazíliai előkészítő országos bizottság elnöke, dr. Breno da Skveira, a női

cserkészszövetség elnöke,_ vagy hogv a ceyloni előkészítő b> zottság élén M. C. P. Greno, Colombo polgármestere áll Aarhusban, Dánia második legnagyobb városában a VIT-bi- zottság élvezi a kormánypártok egy sor helyi képviselőjének támogatását.

Jácques Denis beszámolt arról, hogy az egyes országok ifjai, különösen az amerikai fiatalok, kampányt indítottak, hogy kulturális együtteseikkel és sportolóikkal részt vehessenek* bukaresti találkozón. Ezek a fia, talok azt követelik, hogy szabadon találkozhassanak más országok ifjaival.

Mindannyiunk kötelessége — hangoztatta Jacques Dents — végetvetni annak a helyzetnek, hogy még különböző nehézségekkel igyekeznek akadályokat gördíteni a nemzetközi találkozók megtartása elé. Az e téren bekövetkező változás halálos csapást fog mérni azokra az otromba mendemondáiéra, amelyek a bizalmatlanság, a kétségbeesés és a háború propagandájának alapját képezték.

Végezetül Jacques Denis két javaslatot tett: javasolta, hogy az ülésszak bizottsági ülésein szenteljenek nagy figyelmet azoknak a kezdeményezéseknek, amelyeket a valamennyi néprétegre kiterjedő nemzetközi cserekapcsolatok fejlesztése érdekében kell foganatosítani, beleértve a megfelelő nemzetközi és nemzeti szervezetekkel kapcsolatban lévő ifjakat és főiskolásokat. Javasolta továbbá, hogy az ülésszak bízza meg a Béke- Világtanács titkárságát, hívja fel a nemzeti békevédelmi szervezetek vezetőségeinek figyelmét arra, hogy járuljanak hozzá a bukaresti találkozó sikeréhez.

Az egységes Németországért, a békéért

A német nép elemi létérdekei azonosak Európa valameny- nyi népének létérdekeivel, azonosak a világ népeinek érdekeivel. A néniét kérdés békés megoldásával kapcsolatban, a németek . egymás közti viszonyát illetően a mi egyszerű követeié, síink: Tárgyaljának egymással a kölcsönös megértés szellemében a- keleten és a nyugaton lakó németek és ezzel vegyék elejét annak, hogy egymásra lőjenek.

Programmunk mindenki számára érthető: .

1. Elutasítjuk azt, hogy Németországot bevonják olyan katonai szerződésekbe, amelyek más népek ellen irányulnak;

2. Üljön közös tárgyalóasztalhoz az a négy nagyhatalom, amely aláírta a Németországra vonatkozó potsdami egyezményt.

Ennek a konferenciának feladata lenne, hogy nyolc évvel a háború befejezése után. német képviselők bevonásával végre kidolgozza Németország számára

a békeszerződést, amely biztosítja egy békeszerető, demokratikus, egységes és független Németország megteremtését és egyben legjobb biztosítéka a Németországgal- szomszédos országok békéjének és biztonságának.

Elutasítjuk azt. hogy a négy

nagyhatalom találkozását .és kölcsönös megértését bármilyen fe.tételek kikötésével megnehezítsék. Ezt a konferenciát semmiképpen sem terhelhetjük valamilyen feltételekkel, fenntartásokkal és bizalmatlansággal.

De a legbecsületesebb biztosítékok. a legjobb politikai programinak sem elegendők. A béke biztosítása tetteket követel, tét*, íeket. amelyekkel előmozdítjuk a kölcsönös megértést, olyan tét-, teket. amelyek felelősségtudatra és bátorságra vallanak.

Örömmel tölt el bennünket az a tény. hogy a Német Demokratikus Köztársaság kormányának, ilyen tettei Németország mindkét részében és hazánk határain