Szabad Nógrád. 1953. június (9. évfolyam. 44-51. szám)

1953-06-03 / 44. szám

1953 június 3. SZABAD AŐcn'ÍD 3 A békebsgyüjtési verseny hírei A mezőgazdasági dolgozók körében egyre szélesebb mére­teket ölt a békebegyüjtéki ver­seny. Legújabban Somoskő, M átraszöllös, Szurdokpüspöki. Szuha és Karancsa'ja községek dolgozó parasztjai tettek válla­lást a Béke-Világtanács ülésé­nek tiszteletére. Somos kő község dolgozó oa‘ rasztjai vállalták, hogv június 15-re vágómarhából évestervíi- ket 140, sertéstervüket 120, baromfiból féléves tervüket 150, tolásból féléves tervüket 120, valamint a féléves tejbegyüités: tervüket ugyancsak 120 száza­lékra teljesítik. A somoskői dolgozó parasz­tok máris hozzákezdtek vál­lalásuk teljesítéséhez. To­jásból 98. baromfiból 120, sertésből 100, vágómarhá­ból 105 százalékra teljesítet­ték ezidág váila'ásukat A vállalás teljesítésében Ozs- várf János Gábor VB-t.ag iár az élen. A tojás-, baromfibeadá­si kötelezettségét ezidáig 80 százalékban teljesítette. Mátraszöllös község dolgozó parasztjai is szép vállalást tet­tek. Többek között vállalták, hogv a féléves tejbegyüjtési ter­vet 110 száza'ékra teljesítik. A község dolgozói körében kibon­takozóban van már az egyéni verseny is. Például S'óregi Jst- pán. Sírkő László. Szappan 1st• van Ferenc. Kovács János puci dolgozó parasztok egyéni ver­senybe lépve vállalták, hogv ■június 15-re teljesítik féléves beadás' kötelezettségüket. Szurdokpüspöki községben is nagyszerű vállalásokat tettek a dolgozó parasztok. Például Ko­ngó József dolgozó paraszt bé- kebegvüjtési versenyre hívta a község dolgozó parasztjait. Ka- nvó József vállalta, hogy június 15-re maradék nélkül teljesíti hárcmnegvedéves toiás. baromfi kötelezettségét. Versenyfelhí­vásához már eddig több, mint 20 dolgozó paraszt csatlakozott. Varga Albert A karancskcszi állami végzik a ni _ A karancsikeszi állami gazda- 6á)giban komoly harc folyik a növényápolás! munkák bejel­zéséért. Ezt mutatja az eddig elvégzett munka is. 100 kh bor­sót 50 kh lencsét, 50 kh kuko­ricát, 30 kh takarmányrépát egyszer, 20 kh maghozó cukor, répát már kétszer lókapázta'k. Mindezeken kívül 15 kh cukor­répa egye lését, valamint 115 kh rozs pótbeporzási munkáját is elvégezték. Ezek az eredmények arról be. gazdaságban versenyben szélnek, hogy az állami gazda­ság dolgozóiban magasra lángolt a szocialista muníkavenserry tüze. Pé’dául a karanesberényi nö­vénytermesztési brigádban Zagyi János és id. Rács Géza fogatosok 10 óra alatt 4 kh kukorioanitet- vényen végeztéik el a lókapá- zást. Ez 200 százalékos teljesít­ménynek felel meg. De Ugyan ilyen szép eredményeiket éltek el: Boldog Imréné, Rácz Jolán és munkacsapatai is a növény­ápolási munkáiban. Az endrefalvi dolgozó parasztok is alkalmazták a rozspótbeporzást Mezőgazdaságunk szocialista szektorainak példája nyo­mán az egyén ileg dolgozó pa­rasztok is egyre nagyobb szám ban alkalmazzák a fejlett agro­technikai eljárásokat. Tudják, hogy a fejlett termelési mód­szerek alkalmazása jelentősen emeli a .. terméseredményeket, tehát fokozódik jobbléíük. Az endrefalvi Béke termelő- csoport az úttörők segítségével 5 kh rozsvelésen alkalmazták a pótbeporzást. Az egyénileg dolgozó parasztok sorra követ­ték példájukat. Pap Mihály 10 holdas középparaszt fél hol­don. Deák József takács egy holdon, ifjabb Korecs Mihály fél holdon. Bartus Ferenc gyű. r'-ka 12 holdas középparaszt egy holdon, T'ózsér Imre háromhol­das fél holdon alkalmazták a rozs pótbeporzását. Példájukat még 25 dől gozó.paraszt követte. Althoz, hogy megyénk még több községében-'alkalmazzák a< rozs pótbeporzását, meg van minden lehetőség. Segítséget nyújtanak hozzá 'az úttörő paj­tások is. Tanácsaink folytassák felvilágosító munkájukat, hogy minél több dolgozó paraszt al­kalmazza _ rozsvetésén a termést fokozó póíbeporzást. Nagyobb gonddal végezzük a zöld silózást A zöldtakarmányok silózásá­nál nagyon fontos a jól meg­szervezett, gyors munka. Az idei kedvező időjárás mellett meg is van minden lehetőség a sTózásra. bőven van zöld'ta- kanmány. Termelőszövetkeze­teink most nem hivatkozhatnak arra. hogy „nincs mit silózni”. Számos termelőszövetkezet már megkezdte a silózást. A balassagyarmati járásban a lör'uvcpusztai Dimitrov 35 köb­méter lucernát a berceli Vörös Csillag 90 köbméter szöszöske- veréket és bíborherét silÓTott. A rétsági járásban a diósjenői Tolbuchin 160 köbméter szöszös- ■keverékiet a berkenyéi Petőfi 100. a fe’sőpetényi Rákosi 110 szöszöskeveréket és csalámádét silóztak már be. A salgótarjáni járásban a mgykeresztúri Petőfi. 100 köb­méter árokmenti fűvet, a mát- ramindszenti Alkotmány tszcs pedig 30 köbméter lucernát si- Iózott. A szécsénvi járásban a tudányhalászi Alkotmány tszcs jár az élen. amely ezideig már 200 köbméter lucerna szöszös" keverék és csáté si'.ózását vé­gezte el. A legfőbb eredményt azonban a karancskeszi állami gazdaság dolgozói érték el, akik kiváló muriba szervezéssel már ez'dem 300 köbméter szöszös- keveréket, árokpart! fűveit és sást silóztak be. Nem dicsekedhet ilyen szép eredménnyel a pásztói járás, ment itt a tszcs-k még meg sem kezdték a silózást. pedig az idő itt ,van. megvan hozzá a lehe­tőség is, csak silózni ke'l. Ve­gyen példát a pásztói járás a jó eredményt elérő többi járá­soktól. mert csak így tudják biztosíiani az állatok pondnél" küü takarmányozását. Fel kell zárkózniok a többi tszcs-kliez, hogy a megye az eddig elért 20.1 százalékos beütemezési siló­tervét június 30-ig 100 szá­zalékra tudja teljesíteni. A szécsényi tangazdaság A szécsényi tangazdaság dol­gozói nagy gonddal és lelkiis­meretes munkával végzik a nö­vényápolást. A tangazdaság dolgozói 200 hold kalászoson elvégezték már az acatolást. 50 hold kukoricájukon pedig már a másodszori kapálást vég­zik. A 20 kh. cukorrépa első kapá­lását, egyelését is befejezték. De megkapálták már a burgo­nyát, a maghozó cukorrépát, a A vanyarci népnevelőknek több dolgozó paraszt fölvetette, „minek van .állami begyűjtés”? A kérdésre az alábbiakban ad­juk meg a választ: Gondoljuk csak végig a dol­got: hová is vezetne, ha nem lenne állami begyűjtés? Először is: nem tudnánk tervszerűen biz­tosítani a népünk élelmezéséhez, növekvő iparunk e'iátásához szükséges mezőgazdasági termé­keket. Ez az ellátásnál is, az ipari termelésnél is zavarokat okozna. De a tervszerűtlenség zavarokat okozna közvetlenül a mezőgazdasági termelésben is. Azzal, hogy államunk megter­vezi, mire van szüksége nép­gazdaságunknak, befolyásolja a mezőgazdasági termelést is, hogy valóban termeljünk, ami-e szükség van. A múltban hány­szor fordu’t elő, hogy egyik év­ben — mondjuk — annyi ká­posztát vagy paradicsomot ter­meitek, hogy Dunát lehetett re­fríékes vállalásokkal készülnek a Békc-Világtanács ülésére a Vasöivözetgyár műszaki dolgozói A Vízválasztói Vasőtvözet- gyár dolgozói lelkesen készül­nek a Béke-Világianács ülésé­re. Termelési eredményük foko­zására a selej'tcsökkenLs és az a n v a g: ak a rákos ságra tesznek vállalásokat. A dolgozók között folyó ver­senyt már eddig is nagyban elősegítették az üzem műszaki vezetői. A Béke-V:lágtainács ülésére készülve, Kovács Sán­dor főmérnök megfogadta, hogy gépesíti a szilícium töréséi, melyet eddig kézierővel végez­tek. Vállalásának teljesítése után, a szilicium-törésnél alkal­mazott munkaerőt, más munka­körben lehet fölhasználni. Értékes vállalást tett az tizem főtechnológusa, Szailai János elvtárs is, aki megfogadta, hogy a ferromolitben gyártá­sának kikísér! élezését még ebben a hónapban megkezdi. — A gyártási kísérletezés sikere csökkenti majd az import­anyagok felhasználását. Vind- ler Géza művezető is az anyag­takarékosságot tekinti legfon­tosabb feladatnak. Vállalta, hogy az első negyedévvel szemben a fajlagos anyaigfe.- használás értékét 2 százalék­kal csökkenti A Zagyvapálfalvi Üveggyár vágóműhelyánek dolgozói 1031 siáialékra teljesítették május havi csomagolási tervüket A Zagyvapálfalvi Üveggyár dolgozói a választási békever- seny befejezése után újabb len­dülettel indultaik harcba a máso­dik negyedéves terv teljesítésé­ért. Élénkült az ütem a gépcso­portok között folyó versenyben, és május 31-én végül a negyedik csoport került ki győztesen. A második helyezést az első csoport vívta ki magának, a har­madik és második csoport előtt. A vágóműhelyben is egyre élénkül a verseny. A műhely dolgozói május havi csomagolási tervüket 103.1 százalékra tőké­sítették. A dolgozók közül ki­emelkedő eredményt ért el Jász. falvi Valter sztahanovista vágó, aki 195, Tóth István vágó, aki 180. és Somosköi Sándor szta­hanovista vágó, aki 175 százalé­kos eredményt harcolt ki. (Tudó­sítónktól) Közös együttműködéssel harcoljanak a kányási üzem dolgozói A kányási üzem dolgozói az elmúlt év végén nagyszerű mun­kával kiharcolták a szénmeden­ce üzemei között folyó verseny­be az elsőbbséget, e nyerték a „Békeakna” címet. Az 1953-as tervév beindulása alkalmával azonban visszaesett a szénter­melés. Elsőnegyedéves tervün­ket mindössze 98 százalékra tel­jesítettük. A visszaesés főkép­pen annak tudható be, hogy a műszaki középkáderek nem e ég észszerűen osztották be a reá­juk bízott munkaterületén a munkát. Ezenkívül sok volt az álbetegünk és sokan voltak, akik felelősségérzet hiányában iga­zolatlanul távolmaradtak mun­kahelyüktől. Nagy hiba azonban az is, hogy gépészetünk nem tud lé­pést tartani a bányaműveléssel. Üzemünk fő működtető ereje a sűrített levegő, de a négy' kompresszor egységünk is csak a minimális levegőszükségletet tudja biztosítani, a gyakori kompresszor meghibásodások következtében. Termelésünkre rossz kihatással van, hogy alap­vágatainkon 400 és 200 méteren kézi csillézéssel kell szállítaná. A kányási Béke-akna dolgozói felelősséget éreznek a reájuk háruló fe'adatok megoldásával szemben, azonban szükséges, hogy a műszaki középkáderek a csapatvezetőkkel és népnevelők­kel karöltve harcoljanak a fe­gyelmezetlenekkel szemben, mu­tassanak példát és törekedjenek arrat hogy minden csapat kidol­gozza a munkaidő 480 percét. Forgács László terme'ési csoportvezető A Béke-Világtanács tiszteletére újabb győzelmek a Somoskői Kőbányában A Somoskői Kőbánya dolgo­zói eredményük fokozásával ké­szülnek a Béke-Világtanács bu­dapesti ülésére. Kemény küz­delmet fo'ylatnak a kőbányá­szok a tervük túlteljesítéséért. Ebben mutat példát: Mede. Ist­ván, Somoskői József kővágók és Balázs Albin termelő, akik már a sztahanovista oklevelet is kiérdemelték. A szakma legjobb­ja oklevelet Szlatincsám Pál kő­vágó nyerte el, aki 179 száza­lékra fokozta teljesítményét. Az anyaggyártó ipar legjobb do'gozója Balázs Pál lőmester, kiváló munkájával nagy segítsé­get nyújt a somoskői kőbányá­szoknak. dugványcukorrépát, a borsót és a lencsét is. A szécsényi tan­gazdaság minden erejét mozgó­sította, hogy a növényápolási munkát mielőbb befejezhesse. De nem feledkeztek meg a ku­korica májusi ültetéséről sem, mert 100 napos kukoricát ez­ideig már 8 kataszteri holdon elültettek. így készül a tangazdaság ar­ra, hogy az országnak minél na­gyobb termést tudjon biztosí­tani. Május 29-én újabb munkahős­tettek születtek. Muselák János brigádjával 236 százalékra tel­jesítette napi tervét, Mihály István brigádja pedig 215 szá­zalékos te jesítményével muta­tott példát bányász társainak. Jó eredményt ért el még Cziko- ra Ernő, aki 212 százalékra fo­kozta teljesítményét. Ezenkívül Kiss József 186, Foltai Márton pedig 124 százalékka' küzdött az üzem tervteljesítéséért az elsők között. Czikora Dániel Hová vezetne, ha nem lenne tervszerű begyűjtés? keszteni vele, 6 nagyrésze el­adhatatlan volt. A másik évben aztán okulva a tapasztaltakon — senki se akart káposztát vagy paradicsomot termelni, még any- nyit se — amennyire ténylege­sen szükség lett volna. Á nép szükségleteinek tervszerű be­gyűjtése ezeket a zavarokat megszünteti, megakadályozza, hogy egyik másik terményből az ország szükségletét messze fe- lülmulő mennyiséget termeljünk nélkülözhe'etlen élelmiszerek, vagy ipari növények rovására. Másodszor: ha nem volna ál­lami begyűjtés, a kulákok és a spekulánsok uralkodnának a piacon. Összevásárolnák a falu terményeit olcsón és eladnák az e'látat'ran falusi és városi la­kosságnak a lehető legdrágáb­ban. Emlékezhetünk még rá, hányszor megtörtént a múltban, hogy a kulákok, 6peku'ánsok már ősszel összevásárolták a dolgozó paraszt gabonáját és tavasszal uzsoraáron adták visz- sza. A spekuláció következtében növekednének a falusi és városi ellátatlan lakosság megélhetési költségei. Fel kellene tehát emelni a munkások és alka'ma- zottak fizetését. Ebben az eset­ben viszont eme'ni kellene az iparcikkek árát is. Ráadásul a megdrágult iparcikkeket is a nagypénzű, spekulánsok, kulá­kok vásárolnák vissza. Az ilyesfajta korlátlan szabad- kereskedelemre csak a munká­sok és dolgozó parasztok fizet­nének rá és ezzel csak a kulá­kok és sipeku'ánsok járnának jól. Minden erői mozgósítsunk a növényápolási munkára A növényápolás nagy, országos ügy. Ha jól végezzük el ezt a munkát, bőségesebb lesz a termés, s ve e nö a falu jóléte, rcovább javul a város és a falu élelemmel és iparc.lt- kel való ellátása. Hogy megyénk mégis szégyenteljesen lemaradt a ku­korica, napraforgó, burgonya első, második kapálásával, a cukorrépa egyelésével. az annak tudható be, hogy járási pártbizottságaink; a fa'usi pártszervezetek súlyosan elha­nyagolták a mezőgazdaság dolgozóinak a növényápolási munkára való mozgósítását; elhanyagolták a tömegfelvilá­gosító munkát. A legsúlyosabban e hanyagolták a növény­ápolási munkák ellenőrzését, de megfeledkeztek a hanyagok felelősségre vonás áró! is. így aztán nem is csoda, ha Dejtá- ron a tanács szeme'áttára szabotálja a növényápolást a kulák. A megyei gépálomások igazgatósága felelős azért, hogy a gépá'lomiások többsége nem segíti gépi erőve' a nö­vényápolás mielőbbi befejezését. Nem engedhető meg az sem, ami a pusztaberki Rákosi I. típusú tszcs-nél történt. A ter­melőcsoport rendelkezik megfele'ő munkaerővel, mégis kés­lekednek a növényápolással. Súlyos bűn lenne az, ha e ha­nyagság miatt 4—5 vagonos terméskiesés következne be. E napokban minden pártszervezetnek, minden kommu­nistának és tanácstagnak harco’nia kell a növényápolást akadályozó bürokratizmus, tunyaság, maradiság eben. Most minden erőt a növényápolásra kell mozgósítani! A munka sürget. Áldozatkészségre, harci kedvre, gyors munkára van szükség. E munka élére a kommunisták álljanak. Példa­mutatásukkal serkentsék a falu dolgozóit a növényápolási munka mielőbbi elvégzésére. A pártfunkcionáriusok, a já­rási mezőgazdasági osztályok szakemberei ott segítsenek, ahol a legszükségesebb. Ne menjenek el szótlanul a leg­kisebbnek látszó mulasztások mellett sem. A fa'usi pártbizottságoknak nagy gondot kell fordíta- niok a termelőszövetkezetek növényápolási munkájára. Itt az a legfőbb teendő, hogy minden csoporttag, aki csak a kapát bírja, munkába á'Ijon. Helyesen teszik ezt a karancs- sági termelőcsoportban, ahol az összes tagságot, s azok családtagjait a növény ápolási munkák végrehajtására moz­gósították. De ezt kell most tenni! Ha nem kapálunk, meg­rövidül az ország kenyere. A párt népnevelőinek feladata, hogy megmagyarázzák a még kényelmeskedőknek; a nö- vényápo'ási munka jó, vagy rossz végrehajtásától függ, mennyi termést osztanak a zárszámadáskor, hogyan bol­dogulnak a szövetkezet tagjai. Tehát bátran, s felvilágo­sító szóval kell a lányokat, asszonyokat a növényápolás nagy csatájába beszervezni. A pártszervezeteknek; a kom­munistáknak harcolníok kell a termelőszövetkezetekben a kapásnövények területének egyénekre való felosztásáért. A hanyagokkal, a lustákkal szemben bátran a'kalmazzák a munkaegységievonást büntetésül. Ne történjen az meg, mint a nagykereszlúri termelőcsoportban, ahol Kiss István- né, csoporttag elsőbbnek tartja a háztáji fö'd megművelé­sét, mint a közösét. Meg kell magyarázni, hogy elsőbb a közös föld megművelése, mint a háztáji gazdaságé. A termelőszövetkezetek növényápolási munkája nagy­részt attól is függ, hogy milyen segítséget adnak nekik a gépá'lomások. Például Rados Ferenc, Fábián József érsek­vadkerti traktoristák 60 katasztrális holdon végezték el a gépi növényápolást. Ezáltal 176 ember munkáját végezték el. Nem mondható ez el a pásztói gépállomásról, amelynek legkevesebb 200 katasztrá'is holdon kellene evégezni a gépi növényápolást, s ezidáig semmit sem tettek e terv megvalósítása érdekében. Most az a legsürgetőbb feladat, hogy minden pártszervezet, minden kommun'sta küzdjön azért, hogy ne álljon egyetlen traktor, egyetlen kultivátor sem. Megyénk hírnevén esett csorba csak azzal köszörülhető ki, ha a mezőgazdaság minden dolgozóját a növényápolási munkák végrehajtására mozgósítjuk. Községi tanácsaink adjanak nagyobb segítséget az ipari, bányai és tíízifaszállítási tervek teljesítéséhez Augusztus 31-ig a III. ne­gyedévben értékesítendő ipari bányai és tüzifaanyagokat az Erdőgazdaságoknak az őszi . s- úti csúcsforgalom tehermente­sítése érdekében le keli szállí­tani, mely munkálatokhoz a fo­gatokat kirendelés útján, a minisztertanács rendelete alap­ján a községi tanácsoknak kell biztosítani. A tanácsok a szükséges ter­veket megkapták. Azonban az eddigi eredményekíklel nem elégedhetünk meg, mert a szál­lítási tervek teljesítésénél laza­Ezért is támadják a kulákok, a spekulánsok begyűjtési rendsze­rünket. uszítanak ellene, minden eszközzel akadályozn' igyeksze­nek a begyűjtési tervek teljesíté­sét. Ök azt az időt kívánlak visz- sza. amikor uzsorával, spekulá­cióval akadálytalanul kiforgat­hatták a dolgozó parasztokat mindenükből. Államunknak ép­pen úgy érdeke, hogv ne tériünk rá erre az útra. mint minden egyes dolgozó parasztnak. Begyűjtési rendszerünk bizto­sítja népünk ellátásának, ipa­runk szükségleteinek az állami készleteket, s ezzel elüti a kulá- kokat, spekulánsokat a hará- csolás lehetőségétől. A begyűj­tés része ötéves tervünknek, a nagyobb lóiét, boldogabb élet megteremtésének. Ezért a be­gyűjtés teljesítése országos ügv: egyaránt érdeke államunknak é? minden dolgozó parasztnak. ságok, lemaradások mutatkoz­nak. Ez vonatkozik az Útfenn­tartó Vállalat részére elrendelt kőszállításoknál, épületanyagok és egyéb közérdekű tervek tel­jesítésénél. Súlyos mulasztást követtek el a mohorai, borosberényi, he- rencsényi, nagyoroszi, cserhát- surányi, somoskői, somoskő- újfalusi. vizslási, nemti s ma- conkaii tanácsszervek, mert nem követnek el mindent annak érde­kében, hogy a szállítási terve­ket maradék nélkül teljesíthes­sék. Nem követik az olyan köz­ségek tanácsait, mint Máira- novák, Nádújfalu, Szuha, Etes, Romhány Diósjenő, Nógrád és Bencurfalva, ahol a kőszállítás terén már eddig is kiváló ered­ményt értek el. A községi tanács vezeiu. vegyék figyelembe, hogy az igák igénybevétele a mező­gazdasági munkák által korlá­tozott. és mindössze egy hónap áll rendelkezésükre, hogy az igaerőt a szállításoknál foglal­koztatjuk Ezért is szükséges, hogy a községi tanács elnöke, de nem utolsósorban a járási tanácsok elnökei is szüntessék meg a szállítási tervek teljesí­tését akadályozó hibákat és ez igaerő igazságos elosztása a közszállításoknál, a há’ralévü egy hónap alatt teljes létszám' ma! foglalkoztassák. JJuszovszki Ferenc megyei tanács közlekedési osztály szállítási előadója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents