Szabad Nógrád. 1953. június (9. évfolyam. 44-51. szám)
1953-06-10 / 46. szám
1953 június 10. SZABAD Xfii,HÍD 3 \ Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói és műszaki vezetői fokozzák tovább a forgóeszközök csökkentése terén elért 1 ' Sok helyen a vezetők szakmai járatlansága, a tervszerűtlcnség, a tehetetlenség akadályozza „• • . Tehát teljesen reális feladatként lehet és kell magunk elé tűznünk: az iparban a forgóeszközök forgási sebességének a megnövelését és ezzel 1953-ban mintegy 1 milliárdnyi forint felszabadítását anyagban, félkészáruban, kész termékben. S azt hiszem, nem tévedek. ha azt mondom, hogy mindezekkel az eszközökkel egész népgazdaságunkban kb. két és félmilliárd forint értékű anyagot, félkész- és készáruterméket tudunk a népgazdaság számára felszabadítani". _ így határozta meg feladatainkat Gerő e'.vtárs, a múlt év novemberében. Azóta a forgóeszközcsökkentés országos mozgalommá fejlődött és népgazdaságunk részére hatalmas erőforrásokat tár fel, döntő segítséget nyújt ötéves tervünk teljesítéséhez. Ezt a mozgalmat hathatósan támogatni és elősegíteni minden dolgozónak kötelessége; de különös harcot kell vívni minden Vezető gazdasági kádernek. A Salgótarjáni Acélárugyár műszaki vezetői, és fizikai dolgozói már jelentős eredményt értek el. Az első negyedévi záróadatokhoz viszonyítva kétmillióhatszázezer forint értékű anyag felszabadítását jelentették be A vállalás teljesítése érdekében a gyár anyaggazdálkodási szervei brigádokat alakítottak, melyek naponként felülvizsgálják az egyes anyagok készleteit, s a felesleges anyagokról hetenként többször részletes felajánlási jegyzékekben értesítik felettes szerveiket, hogy népgazdaságunk más szükséges területeire lehessen irányítani. A brigádok lelkiismeretes munkájukkal május 30-ig közel 700-ezer forint elfekvő anyagot értékesítettek. Köztük 5 vagon T—5-ös acélhuzalt 200 ezer forint értékben a miskolci kötélgyárnak szállították. A brigád a Béke-Világtanács budapesti ülésének tiszteletére az anyagbeszerzési osztállyal együtt vállalta, hogy június 15-ig 102 tonna elfekvő anyagot, 200 ezer forint értékben más vállalatokhoz elszállít. Június 6-ig már közel 100 ezer forint értékű anyagot bocsátottak népgazdaságunk rendelkezésére. A forgóeszköz csökkentési mozgalom terén elért eredményeket azonban még fokozni tudnák a Salgótarjáni Acélárugyárban te, ha az üzemek műszaki vezetői nagyobb támogatást nyújtanának az anyagbeszerzési osztály és az anyag- gazdálkodás szerveiből alakított brigádoknak. Több üzem műszaki vezetői túl biztonságosan tárolják az anyagokat, különösen az importárukat, mint a húzókőmag, hideghengerek, kör- olló-kések és túlhevítőcsövek. A szükségesnél sokkal többet tartanak a raktáron. Ilyen hibát követnek el a gazdasági szerszámüzem műszaki vezetői, s legelsősorban Oravec László üzemvezetőhelyettes. A többszöri felszólítás ellenére sem hajlandók 70 tonna alapanyag A—60-as, 80x80-as cseh-bugát a többi üzemek, vállalatok rendelkezésére bocsátani. Halaszthatatlanul fel kell számolni a hiányosságokat és a mozgalom ki- szélesítése érdekében minden üzemnél be kell vonni a forgóeszközök csökkentése érdekében a dolgozók széles tömegeit. A termelési értekezleteken, röpgyű- léseken, biztosítani kell e nagyszerű mozgalom népszerűsítését, s az elért eredményeket rendszeresen értékelve fokozni kell az elfekvő anyagok értékesítését. Szervezettebbé kell tenni, a mozgalomhoz való csatlakozás alkalmával kidolgozott operatív munkaterv végrehajtásának az ellenőrzését. Vertik József pénzügyi osztály vezetője A növényápolási munka üteme még mindig nem kielégítő, s hogy ez így van az legelsősorban a járási, helyi tanácsok, valamint a gépállomások tervszerűtlen, laza ellenőrzési munkájának tudható be. Például a pásztói járási tanács a lemaradást azzal akarja el palástolni, hogy ..rossz a jelent őszol gálát”. Persze hiányos a jelentő szolgálat, de még hiányosabb a növény- ápolási munka. Pász'.ó határában még igen sok gyomos föld található. Ez a hangulat uralkodik a szié- csényi és a salgótarjáni járási tanácsoknál is, ahelyett, hogy operatív intézkedésekkel segítenének a növényápolást gátló hibák fölszámolásában. Most harcosabb ellenőrző munkára van szükség, segítséget kell adni a tanácsoknak a szervezés, az irányítás terén. Hogy ez mennyire szükséges most, azt bizonyítják a kistere- nyel. nagybátonyi, karancskeszi, nagylóci határok, ahol a gyom már annyira elnyomta a kultúrnövényeket, azt sem lehet megismerni, milyen növényt vetettek a földbe. A járási mezőgazdasági osztályok munkája még mindig hiányos. Nem adnak komoly segítséget, útmutatást a termelőcsoportok munkaerőprobiémáinaik megoldásához. így aztán nem is lehet csodálkozni azon. hogy a sámsonházai Alkotmány, a harkányi Új Élet és a pili- nyi Dózsa termelőcsoportoknál súlyosan lemaradtak a cukorrépa egyelésével, a kukorica, burgonya kapálásával. Hogy ai járási mezőgazdasági osztályok instruktorai milyen felületesem végzik munkájukat, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a termelőszövetkezetek a rendelkezésükre átló lókapákikal nem végeznek növény ápolási 1 munkát, habár ezzel 70 százalékos munkaerőt takarítanának meg. így néz ki a ceredí Kelet Fénye, a ludányhalászi Alkotmány, a nagyoroszi Úttörő termelőszövetkezeteknél. Különösen súlyos a lemaradás a ludányhalászi Alkotmány termelőszövetkezetnél. ahol a vezetők maradj gondolkodása folytán nem alkalmazták a lókapák használatát annak ellenére, hogy ezt a tagság már többször kérte. A gépállomások még igen kevés segítséget adtak a növényápolási munkához. Sok helyen a vezetők szakmai járatlansága, a terv- szerűilenség, a tehetetlenség akadályozza a növényápoló gépek alkalmazását. A pásztói gépállomás még nem végzett növényápolási munkát. A bokori Úttörő íszcs-hez kivitette ugyan a kultivátort a kukorica kapálásához, de mivel ©szerintük „a kukorica még nem volt elég fejlett”, a kapálást nem végezték el. Tény az, hogy a kukorica lassan elhagyja a 20 centiméter magasságot. Azt mér tudnia kellene a gépé Horn ás aigronómusának is. hogy a kukoricát 6—7 centiméteres nagyságban meg lehet és meg is kell kapálni. A másik súlyos hiba az, hogy a pásztói és a karancskeszi gépállomások a körzetükhöz tartozó lermelőcsoportok ré- része nem adták ki a náluk léivő kapákat, pedig igen nagy szükség lenne rá. még a sóshartyáni Virágzó Elet tszcs-nél is. Nem engedhető meg, hogy e súlyos mulasztások miatt gaz teremjen íermelőcsoporitjaiok földjein.. A járási pártbizottságok s a falusi pártszervezetek, de a gépállomások pártszervezetei is úgy végezzék ellenőrző munkájukat, hogy ezek a hibák mielőbb kijavításra kerül ienek. Csak így lesz biztosítva a nagyobb termés, az aratás, behor- dás, cséplésre való aktív felkészülés. A MINISZTERTANÁCS HATÁROZATA AZ 1953-54. ÉVI TERMÉNY BEGYŰJTÉSRŐL A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, határozatot hozott az 1953/54. évi termény- begyűjtésről. A határozat bevezetőjében megállapítja, hogy a d<*gozó népünk ebben az esztendőben gazdag termést takarít be. A dolgozó parasztság, a termelőszövetkezetek és tagjaik, valamint az állami gazdaságok közvetlenül a cséplőgéptől történő gabonabeadással teljesítik állampolgári kötelezettségüket. Ezzel biztosítják maguk számára a szabadpiaci értékesítés előnyét, erősítik a munkás-paraszt szövetséget és előreviszik ötéves népgazdasági tervünk sikerét. Az áltamí begyűjtő szervek, a begyűjtő vállalatok és földmüvesszövetkezetek, munkájuk kifogástalan és pontos ellátásával segítik eiő a begyűjtési tervek teljesítését. A határozat ezután a ter- fnénybegyüjtés sikerének biztosítása érdekében meghatározza az állami terménybegyüjtés előkészítését és megszervezését. A határozat felhívja a dolgozó parasztságot, termelőszövetkezeteket és állami gazdaságokat, valamint a föl dművesszövetkezete- ket arra, hogy a betakarítást a legmegfelelőbb időben, gyorsan és a legkisebb szemveszteséggel végezzék el. A begyűjtési rendelet alapján minden beadásra kötelezett közvetlenül a cséplőgéptől köteles eleget tenni az állam iránti kötelezettségének. A cséplőgéptől való azonnali beadással ai község a cséplés befejezésével egyidejűleg megszerzi a szabadpiaci értékesítés jogát. A határozat felhívja az érdekelteket arra, hogy fokozott éberséggel gátolják és leplezzék le a feketecsépléseket és egyéb szabálytalanságokat, valamint a terménybeadás ellen irányuló ellenséges aknamunkát. Felhívja a határozat a figyelmet arra, hegy az államnak jóminőségű, gondosan tisztított, száraz gabonát . adjanak be, gondoskodjanak a csépléshez szükséges zsákokról és igaerejükkel idejében készüljenek fel a cséplőgéptől történő közvetlen beszállításra. A határozat a továbbiakban intézkedik a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, földmüvesszövetkezetek feladatairól. Megszabja a határozat a begyűjtési miniszter és a belügyminiszter, továbbá a begyűjtési miniszter megyei és járási meghatalmazottjainak a feladatait, A begyűjtési tervek teljesítéséért területükön a tanácsok VB-elnökei felelősek. Begyűjtési munkájukban mindenkor biztosítani kötelesek a törvényesség maradéktalan érvényesítését meg kell követelniök a törvények és rendeletek betartását és fel kell lépniök a cséplési visszaélésekkel, valamint a beadást nem teljesítőkkel szemben. A határozat a továbbiakban részletezi a megyei és járási végrehajtó bizottságoknak a feladatait a begyűjtésben dolgozók felkészülésére vonatkozólag, majd leszögezi, hogy a terménybegyüj- tő vállalatok, valamint az állami és földművesszövetkezeti begyüjtőtelepek működési területükön felelősek a rájuk vonatkozó kormányhatározatok végrehajtásáért. A Magyar Népiköztársaság Minisztertanácsa felkéri a MEDOSZ-t, a DISZ-t és az MNDSZ-t, hogy tekintsék az elkövetkezendő hónapokban a ter- ménybegyüjtés előmozdítását, sikerének biztosítását központi feladatuknak. Tudatosítsák, hogy a< nép állama iránti beadási kötelezettség teljesítése minden termelőre egyaránt kötelező. A falusi tömegszervezetek — a MEDOSZ tagjai, a DISZ fiataljai, az MNDSZ-asszonyai, a földmüvesszövetkezetek tagjaj a begyűjtés sikere érdekében fejtsenek ki széleskörű felvilágosító munkát. A helyi tanácsok, az állandó bizottságok, valamint a tömegszervezetek tagjai személyes példamutatással járjanak élen a terménybeadás teljesítésében. A határozat következő fejezete a begyűjtési tervek megállapításáról szói. A miniszter- tanács a határozattal egyidejűleg megállapította a megyéknek a termény-, állat begyűjtésére, továbbá az állati termékek begyűjtésére vonatkozó tervét. A megállapított tervek terménynél az 1953/54. gazdasági évre, vágósertésnél és vágómarhánál az 1953. évi második félévre, míg tejnél, tojásnál és baromfinál az 1953. évre szólnak. A begyűjtési tervek minden megyére kötelező érvényűek és csak a minisztertanács határozatával módosíthatók. Az élőállat- és állati termékek beadási kötelezettségét 1954. évi január 1-től, a terménybeadási kötelezettséget 1954 július 1-től kezdődő hatállyal, több évre szóló érvényű, egyszerű és a termei ők számárai áttekinthető rendszerben kell megállapítani. Az új begyűjtési rendszer kidolgozása a begyűjtési miniszter feladata. A határozat ezután intézkedik a termények átvételéről, tárolásáról, kezeléséről és szállításáról, majd a terménybegyüjtési versenyről szól. A minisztertanács felkéri a tömegszervezeteket és felhívja a megyei, járási és községi tanácsokat, valamint a begyűjtő szerveket, nyújtsanak messzemenő támogatást a dolgozó parasztság, a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok, a földmüvesszövetkezetek, a községek, a járások és megyék versenyének előmozdításához és kiszélesítéséhez, a gabona. betakarításának, cséplésé- nek és begyűjtésének gyors végrehajtása érdekében. A terménybegyüjtési verseny a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának vándorzásziajáért folyik és két szakaszra oszlik: az első, alkotmányunk ünnepén, augusztus 20-án, a második, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján, november 7-én zárul. A jutalmazás alapja az első szakaszban a búza, rozs, árpa, zab és szálastakarmány, a másodikban a kukorica, a napraforgómag, a burgonya és a. szálastakarmány tervének teljesítése, illetve túlteljesítése. A határozat megállapítja ai gyorsbegyüjtési jutalmakat. Az 1953 július 5-ig „A”, „B”, „C” vételi jegyre beadori gabona után a megállapított árakon felül métermázsánként 5 forint, a. július 5 és 15 között beadott gabona után métermázsánként 3 forint gyorsbeadási jutalmat kell kifizetni. A jutalom az állami gazdaságokat, termelőszövetkezeteket, egyéni gazdaságokat és földiművesszövetkezeteket egyaránt megilleti. Ä határozat befejező része a szabadpiaci értékesítést szabályozza. A forgalmi korlátozások gabonafélékre július 1-én átmenetileg újból életbelépnek. A korlátozások a megye, a járás, a község vagy város területén, illetve a termelőszövetkezetekre vonatkozóan akkor szűnnek meg ismét, ha a megye, a járás, valamint a község, Illetve a termelőszövetkezet gabonabegyüj- tési tervét teljesíti. A miniszter- tanács felkéri a MEDOSZ-t, a DISZ-t, és a. SZÖVOSZ-t, hogy falusi szervezeteik útján a dolgozó parasztság között széles körben tudatosítsák a forgalmi korlátok alkalmazásának és megszüntetésének szabályait. Hívják fel a dolgozó parasztság figyelmét: minden dolgozó paraszt anyagilag érdekelt abban, hogy ő maga — de egyben a község minden egyes termelője is — minél előbb teljesítse gabonabeadási kötelezettségét. A begyűjtési miniszter a belügyminiszterrel közösen köteles gondoskodni arról, hogy a községi tanácsok mindazok számára, akik terménybeadási kötelezettségüknek eleget tettek, biztosítsák a szabadpiaci értékesítés jogát. A minisztertanács felhívja a begyűjtésben részvevő állami és vállalati szervek, földművesszövetkezetek és társadalmi szervek dolgozóit, hogy jó munkájukkal, feladataik pontos teljesítésével, a begyűjtés nagy népgazdasági jelentőségének széleskörű tudatosításával biztosítsák a határozatban foglaltak végrehajtását. Ugyanakkor a dolgozó parasztság és a termelőszövetkezetek — annak tudatában, hogy a beadási kötelezettség teljesítése növeli népünk jólétét, elősegíti békénk védelmét, szocializmust ép'tő ötéves tervünk végrehajtását — kötelezettségüknek közvetlenül a cséplőgéptől való teljesítésével biztosítsák a begyűjtés teljes sikerét. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozatát Rákosi Mátyás elvtárs, a minisztertanács elnöke írta alá, A pataki tanács bürokrata munkájáról S zámos helyi tanácsunknál a legáltalánosabb vélemény az, amely szerint a bürokratizmus alatt az aktázást, iktatást, pecsételést, és az ügykezelés egyéb formaságait értik. Ezek ellen harcolnak a leggyakrabban. Persze a bürokratizmus sok tünete nyilvánul meg az elavult ügykezelési módszerekben is, de távolról sem az a lényeg. Nem egyszer fordul elő, hogy heves buzgalommal mellőznek helyes módszereket, sőt kötelező törvényes rendelkezéseket is abban a hiszemben, hogy a bürokratizmust ; kiküszöbölik, hogy az osztályellenségre mérnek súlyos csa- : pást. A nagy igyekezetben észre sem veszik, hogy — átesve a ló másik oldalára — éppen a bürokratizmus melegágyát készítik elő, éppen az osztályellenség részére ad- :: nak támadó területet. Ez történt a pataki tanácson is, ahol a munkamódszerekben az élettől való elszakadásban lehet megtalálni a bürokratizmust. A tanács bürokratái Molnár László VB-titkár, Erdős Ignác tanácselnök, Kovács Anna nyilvántartó. Az irodai : utasítások csodatévő erejében bizakodva kívánják helyettesíteni a tömegek körében végzett politikai, felvilágosító :: munkát. Készítenek ők feljegyzéseket, szép dobolási sző- :: vegeket, a begyűjtésről, a növényápolásról, meg aztán a vetésterv teljesítéséről is. Ezzel meg is nyugodtak, mint akik jól végezték dolgukat. Az osztályellenség kihasználva a tanács szájtátiságát, önelégültségét, nem teljesi- :: tették a vetéstervet. Mák László kulák egy szem napraforgót sem vetett. Barta Kálmán, Busái Imre, Kovács Jö- :: zsef kulák ok csak szegélyvetést végeztek a napraforgónál. Bánta is ezt a tanács, gondolta „lesz, ahogy lesz'“. Még :: csak nem is gondoltak arra, hogy a kulákot kötelezzék a vetésterv teljesítésére. Még csak nem is próbálták meg- jj védelmezni a kormány határozatát. így aztán igen súlyos :: hibák adódtak, a begyűjtési tervfelbontás terén. Busái Mi- hály kuliknak 3—4 holdnyi árpát kellett volna vetnie. Nem vetett, csak 800 négyszögöl tavasziárpát. Erre a tanács :: majdnem 50 mázsa beadást vetett ki rá. Vagy nézzünk : egy másik példát. Busái Mihály kuliknak 3 kh. és 600 : négyszögöl szénatermő területe van. A tanács erre nem ütemezett be beszolgáltatást. Ez aranyit jelent, hogy a :: kulák nyugodtan elfeketézhetné szénatermésének nagyobb részét. Tehát a tanács életteret engedett a kuláknak, leg- ;• főbb osztályellenségünknek. A pataki tanács kuíákvédő politikája megmutatkozik ® tojás-; baromfi-, tej-, sertésbe gyűjtésben is. A kulákok : tojásból 6, baromfiból 14 százalékra teljesítették féléves :: begyűjtési tervüket. A községben 17 kulák van, s ezek közül csak egy teljesítette féléves tervét. Molnár tanács- titkár arra hivatkozik, hogy „nincs nekik miből teljesíteni I a beadást". Ez hazugság! Busái Andrásnak van lova, teI heine, üszője, sertése párosával. Mégis a tavalyi hátraI léka 427 kg sertés, 57 kg zsír. 62 darab tojás. Özv. KoI vács Ferencné kuláknak van állatállománya, s mégis 712 | kg hízottsertéssel, 50 kg zsírral, 129 kg tojással, 39 kg : { baromfival van tavalyi hátralékban. 1953 féléves ter- | vét még a mai napig sem teljesítette. Ezek a tények nem ♦ a legjobb véleményt mondják a tanács munkájáról, s ♦ mindezért a súlyos fogyatékosságokért Erdős Ignác taI nácselnök, Molnár László VB-titkár, Kovács Anna nyíl- :: | vántartó a felelősek. A község becsületes dolgozó parasztjai érzik, hogy a i ! tanács elszakadt tőlük, hogy bürokratikusán, opportunista I módra dolgoznak a tanács vezetői. A tanácson bőven jut :: I idő udvarlásra, rádiózásra, csak a dolgozók felvilágosító♦ sára nem. Irodai „molyokká" váltak a vezetők, akik a ;; | napfénytől elkábulnak. ♦ Milyen okok szülhették e bürokratizmust? Elsősorban £ a párt Irányvonalának, a legfőbb állami célkitűzéseknek I nem ismerése, nem értése, a munka rossz megszervezése, : | a tervszerűtlenség, a kapkodás, a felületesség, a szakismeI rét hiánya; a határozatok nem ismerése. S hogy ez mind I megtalálható a pataki tanácson, s hogy ilyen súlyos hibák : | láthatnak napvilágot, nem utolsó sorban a járási tanács :: • begyűjtési és mezőgazdasági osztálya tervszerűtlen mun- j j kájának tudható be. A két osztály instruktorai úgyszóli vén csak „látogatóba” mentek a pataki tanácsra; meg- :: I kérdezték, „hogy megy a munka". S ezzel meg is elé♦ gedtek, ezzel befejezték az ellenőrzést. A járási tanács kötelessége, hogy a begyűjtési terv- | felbontásnál elkövetett, „baklövést'’ sürgősen kijavítsa, s a ♦ mulasztást elkövetők felé komoly felelősségre vonást esz- :: J közöljön. Lgy dolgozzanak, hogy a pataki tanács létreI hozza a falu dolgozó népével való szoros kapcsolatot. ♦ Munkájukban legyen iránymutató Lenin elvtárs tanítása: ! „ bürokratizmus elleni harcot végig harcolni a teljes gyöI zelemig csak akkor lehet, ha majd az egész lakosság részt | vesz a közigazgatásban." Ennek a feladatnak megvalósi- :: ♦ tása a legfontosabb most Patak községben is! ! (lantos) I Szebenszki iVSiháiy vanyarci dolgozó paraszt se késlekedjen a kukorica kapálással Vanyarc községben a növényápolási munkában Dupó János 12 k. holdas dolgozó paraszt jár az élen. A cukorrépát, burgonyát, napraforgót, kukoricát már megkapálía. A munkában nem maradt mögötte Táborszki Sámuel 18 k. holdas dolgozó paraszt sem, mert ő is befejezte a növényápolási munkát. Példát vehetne ezen élenjáró dolgozóktól Szebenszki Mihály 6 k. holdas dolgozó paraszt is, aki az egy hold kukorica kapálásához még hozzá sem fogott. Újvári János diósjenői tanácstag példát mutat a növényápolásban tósjenő község dolgozó parasztsága ezideig már 316 kh. kukoricát, 63 hold napraforgót, 15 kh. cukorrépát kétszer megkapáltak. 111 kh. burgonyán pedig már a töltögetést végzik. E munkában élenjár Újvári János nyolcholdas dolgozó paraszt, tanácstag, aki a burgonyáját már megtöltögette, kukorica- és cukorrépa-kapálását pedig befejezte. Újvári elvtárs példáját követhetné Bögér Gábor 12 holdas dolgozó paraszt is, aki a növényápolásban súlyosan le van maradva, ezideig mindössze 30 százalékban végezte el a ikapálást és a töltögetést. Ugyancsak nagy lemaradás van Berki Gergely négyholdas dolgozó parasztnál is, aki 1200 négyszögöl földet egyáltalán nem is művelt meg. A növény- ápolási munkát pedig csak 80 százalékban végezte el. A tanács ezeket a lemaradó dolgozókat sürgősen figyelmeztesse a növényápolás fontosságára. A pártszervezet pedig mozgósítsa a népnevelőket a növényápolás sikere érdekében. Fel kell világosítani a lemaradó dolgozókat, hogy minél többször kapálnak, annál nagyobb lesz a termés. 00588162
