Szabad Nógrád. 1953. május (9. évfolyam. 35-43. szám)
1953-05-30 / 43. szám
2 SZABAD ISOf.fS'ÍD 1953 május 30. A BÉKE KIVÁLÓ HARCOSAI Mark Twaint gyanúba fogták KUO MO-ZSO Kuo Mo-zso a kínai nép dicső fia. az új Kína egyik 1 legnagyobb írójai, tudósa, társadalmi munkás és államférfi.1 Kuo Mo-zso neve elválaszthatatlan attól a harctól, amelyet a kínai nép szabadságharcáért és függetlenségéért vívott és a béke ügyének győzelméért vív. Kuo Mo-zso a mai kínai irodalom egyik legkiválóbb 1 egyénisége. 1916-ban kezdett el írni barátjával!, Csen Fan U- 1 vaj még 1922-ben megalapította az „Alkotás” nevű irodalmi társulatot. Már első műveivel megszerezte az olvasók, kü-, lönösen az ifjúság elismerését. Kuo Mo-zso elbeszéléseket, színdarabokat, verseket, regényt és publicisztikai cikkeket írt. Számos orosz és nyugateurópai író művét fordította kínai nyelvre. Több munkájában Kína ókori történetével és filozófiájával foglalkozik. Kuo Mo-zso mindig együtt haladt a néppel. Résztvett az 1925—1927-es kínai forradalomban. Amikor a kínai nép szem-1 beszállt a japán bitorlókkal, Kuo Mo-zso arra buzdította a kínai hazafiakat, hogy számoljanak le az ellenséggel, harcol- ‘ janak, hogy a haza megszabaduljon a bitorlóktól. Mélységesen megértette Kína nemzeti kultúrájának sajátosságait, ugyanakkor azonban fiatalos tudássizomjjal és fáradhatatlan munkakészseggel tanulmányozta más országok nemzeti kultúrájának fejlődését is. A két nagy nép — a kínai és a szovjet nép — hagyományos barátságának szellemében lelkesen és szeretettel fordult a szovjet nép története és hatalmas forradalmi tapasztalatai feié. Előfordulhatott volnai, hogy a fáradhatatlanul végzett tudományos munka rányomja bélyegét a tudós természetére és elvonja őt korunk lüktető életének kérdéseitől, s tevékenységét a szűkén vett tudományos feladatok megoldására koriá- 1 tozza. A haladó forradalmi tudomány ereje azonban éppen abban rejlik, hogy nem szűkíti le az ember szellemi munkáját hanem ellenkezőleg, az élet kiapadhatatlan forrásaiból táplálja a szellemiséget, s ez a forrás a nép mélyéből fakad, amelyet a tudomány híven szolgál. Máskép nem is lehetne magyarázatot találni a 60 éves Kuo Mo-zso-ból áradó lüktető energiára, a szinte örökké fiatalos erőre, amely ej tölti és amely mindenkit bámulatba ejt, aki megismerkedik ezzel a nagyszerű emberrel. A népi forradalom győzelmével különösen kivirágzott Kuo Mo-zso tehetsége. Hatalmas társadalmi és politikai munkát végez. Ö az elnöke a Kínai Népi Békevédelmi és aiz Amerikai Agresszió Elleni Harc Bizottságának. Egész tevékenysége ékes bizonyítéka annak, hogy ez ai kiváló ember ilyen hatalmas odaadással szolgálja népét, a béke és a haladás ügyét. Nem véletlen, hogy' Kuo .Mo-zso szereti az életet, szereti . az embereket. Őszinte lelkesedéssel harcol az emberek boldogságáért — tehát szenvedélyes békeharcos is. így ismerik i őt a dolgozó emberek százmilliói. Kuo Mo-zso minden erejével, tehetségével szolgálja hazáját. 1949-ben a Kultúra, Irodalom és Művészet Dolgozói- \ nak Országos Társasága elnökévé választja őt 1949 októberében pedig, amikor megalakul Kína népi kormánya, a Központi Népi Kormány tagjának is megválasztják. Kuo Mo-zso i miniszterelnökhelyettes a Kuíltúr- és Művelődésügyi Bizottság és a Kínai Tudományegyetem elnöke. Kuo Mo-zso régi barátja a szovjet népnek. 1945-ben látogatást tett a Szovjetunióiban, majt megírta „Öíven nap a Szovjetunióban” című könyvét. Ahol csak teheti, síkraszáll a Szovjetunió és a Kina közötti barátság és testvéri együttműködés elmélyítéséért. „Büszkék vagyunk arra, hogy a Szovjetunió — a világ i legbékeszeretőbb államának — barátai lehetünk — mondta a nagy kínai hazafi. — Boldogok vagyunk, hogy a Szovjetunió népeiben őszinte barátokra találtunk, akik segítenek nekünk felépíteni az új Kínát.” Kuo Mo-zso 1951-ben megkapta a legnagyobb kitüntetést. a Nemzetközi Sztáün-Békedíjat. Ez a kitüntetés szoros kapcsolatot teremt Kuo Mo-zso neve és korunk nagy mozgat- it ma, a békemozgalom között. „Szólásszabadsága csak a halottaknak van. Csak a hatottaknak engedik meg, hogy kimondják az igazságot. Amerikában. a szólásszabadság a halottaké” Ezek a szavak Mark Twain- től származnak. A híres amerikai iró nem gondolta volna, hogy fél évszázaddal azután, hogy elhangzottak. McCarthy szenátor lényeges változást eszközöl a szomorú aforizmán és a h: 'ott Mark Twaintől is megvonja a szólásszabadságot... Az Egyesült Államokban a „veszélyes gondolatok” elleni hadakozás eredményeképpen Mark Twain több művét k'von- ták aiz iskolai könyvtárakból, köztük a ..Jenkik Arthur király udvarában” című híres regényét is. Most újabb probléma merült fel: megtarthatják-e Twain könyveit az amerikai kül- kénviselet könyvtáraiban. McCarthy, a szenátus állandó nyomozó albizottságának feje, nemrégiben két revizort küldött a bonni és bécsi amerikai külképviselet könyvtárának felülvizsgálatára. Hogy ezek a szigorú ellenőrök mit fedeztek fel. azt nem tudiuk pontosan. A hivatal félt attól, hogy haladó- és kommunista szerzőktől származó művek terjesztésének gyanújába kerül és ezért Mac Leod-hoz, a külügyminiszter helyetteséhez fordult annak a kérdésnek tisztázására, hogy „vörös” volt-e Mark Twain? Mac Leód megtagadta a választ erre a bonyolult kérdésre. Ha a Nemzetközi Tájékoztatási Hivatal „harcol a kommunizmus ellen, akkor fel kell ismernie!, hogy ki kommunista szerző és ki nem” — mondotta Mark Twainre vonatkozó kérdés mindezideig tisztázatlan maradt... Kár, hogy ez a zűrzavar okozója nem mondhat maga véleményt erről az egész történetről. Az angol békekongresszus Manchesterben május 17-én tartották meg az egynapos Angliai Országos Békekongresszust. Az Angol Békebizottság kezdeményezésére összhívott kongresszus az angol nép országos szószéke volt. Míg a megelőző évi angol békekonferenciákon 500—600 küldött gyűlt össze, a szélesebb alapokon összehívott békekongresszus munkájában több, m'nt 1000 küldött vett részt. A kongresszus munkájában tevékenyen résztvett D. N. Pritt, a neves angol haladó jogász, Bernal kiváló angol tudós, Gordon Shaffer haladó újságíró, „A népek közötti barátság megszilárdításáért" Nemzetközi Sztálin-díjjal' kitüntetett Mon'ca Felton és mások A kongresszuson a főbeszámolót D. N. Pritt tartotta. Kijelentette, hogv Angliában egyre terjed a. békemozgalom, egyre hangosabban követelik, hoov a nagyhatalmak nézeteltéréseit tárgyalások útján rendezzék. D. N. Pritt amellett foglalt állást, hogv az angol kormány haladék, falanu! javasoljon tárgyalásokat a nagyhatalmakkal. A vitában felszólaló összes szónokok egyhangúlag kifejezték a tartós békére irányuló törekvésüket. követelték, hogy haladéktalanul kössenek békét Koreában, szüntessék he a háborút Vietnamban és Malájföldön, vessenek véget a „hidegháborúnak”. A kongresszus deklarációt fo gadoót el, amely az összes angolokat, politikai és vallási mAggvőződésüktől függetlenül, arra hivla fel, hagy ..ki'artóan törekedjenek a koreai háború haladéktalan beszüntetésére és béketárgyalások lefolytatására, harcoljanak e célért minden lehetséges eszközzel a szakszervezetekben és szövetkezeti szer vezetékben, a politikai pártokban, egyházakban, üzemekben, intézményekben, bányákban, városokban és falvakban, hogy a kormány és minden vezető ember megtudja, hogy ez a nép akarata és hogy a békéért véghezvitt minden őszinte cselekedetük a nép támogatásával találkozik". Levelek a Béke-Világtanács tagjaihoz Megyénk dolgozói eddig :s sokféle módon adták tanúje.lét békeakaratuknak. Dolgozó parasztságunk a földeiken végzett jó munkájával, az állam- ináníi kötelezettségek túlteljesítésével, ipari dolgozóink szintén ai tervek maradéktalan teljesítésével, nagyon sokan pedig annak tű!teljesítésével. A békekisgyülések százain ezer és ezer dolgozó tesz felajánlást, mondja el, hogvan veszi ki részét a békeharcból. A békeb'zottságok tagjai sok- ezer békevédelmi szerződést kötöttek a dolgozókkal. Május 17-e, az országgyűlési választások nap'a is népünk harcos kiállása volt .a béke ügye mellett. Most a Beke-VM ágfan ács budapesti ütésére készül népünk. A béketarisznyákban elküldött sokezer levélben írják meg a dolgozók, hogyan éltek ai múltban, milyen az életük ma, mi készteti őket arra, hogy erejük és tudásuk legjavát adják szocialista hazánk fölépítésére és drága hazánk megvédésére. Nagy, nagy szeretet árad ezekbő! a levelekből ai világ legjobb béke- harcosai felé. Király Éva Mátranovákról .írja Paul Robesonnak: „Nagyon boldog vagyok, hogy szabad hazánkban üdvözölhetem. Biztosan tudom, hogy örömmel ián hozzánk meggyőződni arról, hogy az ellenünk hirdetett propaganda mennyire hazug, hogy a sokat hirdetett Ahogyan a salgótarjáni földművesszövetkezet ügyvezetője viszonyiik a minisztertanács határozatához „Ritka vetésnek vékony az aratása" — tartja a közmondás. Persze a salgótarjáni földműves- szövetkezetek nem is arathatnak vastagon, amikor a tartalék- területekbe vetett gabonavetéseket nem gyom'a.l an ttot ták. A gaz veri fel a bűzaültetvényeket. A nagyfokú gondatlanság következtében Boglyas-Kővár körüli búzatáblákban tömegével virágzik a p pacs. szarkaláb, a vadrepce Megtalálható még ott a kalászosok veszedelmes gyomnövénye, az acat is. Mindez Kakuk ügyvezetőt hidegen hagyjam Azt tartja, „nem érek rá ilyesmivel fog'atkozni". Egyszóval: közömbösséget tanúsít az ország kenyere iránt. Ez nem jelent mást. m'nt a minisztertanács határozatának a semmibevevését. E sú'yos Lmaradást sürgősen be kell hozni, mert a korai vetés terméstfekozó hatását csak akkor biztosítjuk ha mielőbb gondoskodunk tavaszi búzavetéseink megfelelő ápolásáról. Meg kell komoly károkat okozhat népgazdaságunknak. E munka végrehajtásához kérje tömeigtszer- vezetek segítségéi. Tudatosítsák azt is, hogy egy ho'd búzavetés gyomtalanításáért 50 forintot fizet a földmüvesszövetkezet. A minisztertanács kötelezi a íöl'dművesszöveíkezefekeí arra is, hogy az aratási és csép.ési munkaeröszükségteíüket, június 10-ig biztosítsák. A határozat végrehajtásáig már nincs sok idő, de Kakuk ügyvezető még semmit sem tett e határozat végrehajtása érdekében. Vájjon kivej akarja learattatni a 98 kh búzavetést? Kakuk ügyvezető nem 6okat törődik ezzel, azt gondolja, „majd lesz valahogy." Helyes lenne, hai a városi tanács elnöke alkalmazná a minisztertanács határozatának azon kitételét, amely kimondja: „a késlekedőkét, elmaradókat figye'meziessék kötelességük teljesítésére és vonják felelősségre azokat, akik a munkákat szúnértenie Kakuk ügyvezetőnek is, I dékosan, vagy gondatlanságból hogy a m'ndennapi késedelem > elmulasszák." vasfüggönyt az imperialisták húzták, hogy elzár:dk az amerikai dolgozók elő' a szabad és boldog népeket.” özvegy Zámbó Sándorné Etes községből többek között ezeket írja: „En már 71 éves vagyok, munkámmal már nem sokat tehetek a béke érdekében. De családom minden tagját úgy nevelem, hogy azok a béke ügyét szolgálják. Mindannyian ipari munkások, van közöttük élmunkás, sztahano novista, a munkaversenyben mindig az élen járnak. Azt akarom, hogy gyermekeim, 14 unokám és öt dédunokám békében építhessék a szocializmust. Énért szavaztam május 17-én egész családommal, tizenötöd magammal a függetlenségi népfrontra.” Sok levelet írnak iskolásaink is. Szegner László, a balassagyarmati Rákóczi-úti iskola raj'tanács elnöke. Fa- gyejev elvtársiak írt, mert nagyon nagy hatással volt rá az Ifjú Gárda. „Ennek a könyvnek nyomán megtanuljuk még jobban szeretni hazánkat — írja. — Az Ifjú Gárda hőseinek példáját követjük. Elküldöm a magam és tanutótársaim köszönetét és háláját azért a munkáért, amelyet Fagyéiev elvtárs a világbéke megóvásának érdekében végez." Szabó Gyöngyi úttörő a Béke-Világtanács másik tagjának Edit Horváth Menge nyugat- németországi tanítónőnek ír. Olyan szeretetteljes hangon, ahogyan csak szabad hazában élő boldog, békét akaró fiatalok írhatnak olyan embernek, aki sokat tesz ennek a békének ai megvédéséért. Levelében megismerteti öt az osztály életével, hogy jó tanulással, a fegyelem megjavításává1! készülnek munkáséletükre. Végül saját magáról is ír, egyszerűen, kedvesen: „Engem Szabó Gyöngyinek hívnak. Jeles tanuló vagyok. Édesapám tanító, akárcsak Ön. Még ez is közelebb hozza hozzánk, ön esy elnyomott ország gyermekeit neveli, mennyivel könnyebb és jobb az én édesapámnak. Szív. bői kívánjuk, hogy minél előbb teljesedjék a német nép vágya és Kelet-N émetországgal való egyesüléssel legyen a német gyermekek élete is olyan boldog, gondtalan az új egységes Néme országban, mint a miénk.” így írnak fiatalok és idősebbek, nők és férfiak, ipari munkások és dolgozó parasztok, minden levélből a béke győzelmébe vetett hit árad. FRÉDÉRIC JOLIOT-CURIE Frédéric Joliol-Curie 1900 márc!us 19-én szülé éit Párizsban. A XX. század csak három .hónappal előzte meg viliágra jöttét. Apja Henri Joliot hősiesen harcolt a Versailles! ellen- forradalmárod ellen. Szülei már egészen kicsi korában beleplántálták Frédéricbe, hogy „az életben a legfontosabb dolog harcolni az igazságtalanság ellen”. Ezt Frédéric Joliot-Curie sohasem felejtette el. Frédérioet beíratták a lakanali líceumba. Szorgalmasain tanult és 6okat foglalkozott a kémiával. A lakás kis fürdőszobáját valóságos ..laboratóriummá” alakította át, ahol merész kísérleteket végzett. „Feltétlenül vegyészmérnök leszek” — jelentette ki az ifjú „kémikus”, aki akkor még alig volt 15 éves, akárcsak a XX. század. 1914-ben kitört az első világháború. Frédéris egyik bátyjai már az első napokban e esett a fronton. 1918-ban Frédéricet is behívták, de a fegyverszünet megkötésekor, tanulmányainak befejezéséig, halasztást kapott. Ezuián beiratkozott a Lavoisier intézetbe, ahol sikeresen letette a felvételi vizsgát és így bejutó t a párizsi Fizikai és Kémim Iméze-be. Ott olyan emberekkel találkozott, akik nagy hatással voltak további életüljára. Paul Langevin, aki a fizikát ad a elő, szenvedélyesen harcolt aiz imperialista háborúk ellen. Tanulmányainak beíejezése uí^n n<i. hány hónapig mint gyakorló vegyészmérnök a luxemburgi Arbod-gyárban dolgozott. Frédéric- nek itt közvetlenül alkalma nyílt megismerkedni a munkásokkal, életükkel é® problémáikkal. A fiatal vegyészmérnök az elvont elméi erek területéről ai mindennapi gyakorlat területére lépett. Világosan látta a kapitalista társadalom ellentmondásait és hazugságait. Sokat foglalkozott például a javak elosztásának kérdésével. Frédéric Joisot huszonótéves korában kérikt Marie Curie laboratóriumába. Értékes segítő- L..-sa lett a zseniális asszonynak, aki felfedezte a rádiumot. Az 1925. év döntő volt Joliot életében. Megtalálta aiz utat, amelyet már régen keresett. Elhatározta. tudományos kutatásokat fog végezni. Ebben az évben találkozott Iréné Curie- vel. Iréné görög hév — magyarul! „békét” jelent. A fiatal lány szintén tudományos kukásokkal foglalkozott. 1926 októberében Frédéric Joliot és Iréné Curie házasságot kötöttek. Iréné a munkában is igazi élettársa leit a nagy tudósnak. Együtt folytatták a kutatásokat, együtt dolgozták ki az új tudományos felfedezéseket, amelyek az emberi értelem győzelmét hirdették a természet bonyolult rejtélyei felett. A fiatal pár Vövidesen elhatározta, hogy összekapcsolja családi nevét. Életük boldog és harmonikus. Két gyermekük született, Helen és Pierre. Joliot-Curie nem olyan típusú tudós. akire ai háta mögött azt mondják, hogy könyvmoly. Tudományos munkája mellett sokat vadászott, teniszezett és kora iijúságátój kezdve elsőrangú labdarúgó volt. Egy alkalommal! a válogatott csapatban is játszott az angolok ellen. Joiiot-Curie 1930-ban dolgozta ki doktori disszertációját, amelyben a rádióaktív elemek elektrokémiájának kérdésével foglalkozott. Azután egész sor értékes felfedezést tett és T934- bem óriási tudományos győzelmet aratott: a feleségével együtt végzett kísérleteik alapján bebizonyítottál a mesterséges rádióaktivitás lehetőségét. A felfedezés révén világhírnévre tett szert. Joiiot-Curie 1935-ben megkapta a Becsület- rend Keresztjét és * Sorbonne-egyelemen tanszéket bíztak rá. Ekkor már aktív tagja volt az antifasiszta mozgatómnak. A második világháború előestéjén Joliot- Curie közei volt az egyik iegíonifosabb tudományos felfedezéshez, amelyet valaha is elért az emberi elme. Szédítő távlatok tárultak fel előtte: megkezdődött az atomenergia meghódítása ... És megtörtént a zseniális felfedezés, amely az atomkorszak kezdetét jelentette. Joliot-Curie bebizonyította, hogy a szétrobbantott urámatom részecskéi radioaktívvá teszik a könnyebb anyagok atom'ait. Az atomrombo- Iásnál energia szabadul fel. Mindezideig azonban az az energ'amennyiség, amelyet a fizikusok az atomromboiáshoz alkalmaztak, jelentősen felülmúlta azt az energiamennyiséget, amely az atomrombáláékor, felszabadult. Ezért azoknak a kísérleteknek, amelyeket a tudósok a laboratóriumokban végeztek, csupán elméi el i jelentőségük volt. A tudomány rendeltetéséi n<*m aW>an látta, hogv romboljon, hanem éppen ellenkezőleg abban, hogy é'eíet adjon. Az volt a célja, hogy az atomenergiát az ember szolgálatába állítsa. Nagyjelentőségű munkáját hirtelen félbeszakította a második világháború kitörése. 1941-ben-Joliot-Curie, Pierre Vilonnail együtt, megalakította Franciaország feszabadításának Nemzeti Frontját. Nem sokkal ezután belépett a Francia Kommunistái Pártba és aktívan résztvett az ellenáll!ási mozgalomban. 1944 áprilisában sikerült kiszabadítani a németek kezéből öreg tanítóját, Langevint. Franciaország felszabadításai után JoiiotCu- riet hazafias tevékenységéért a Becsületrend Katona; Tiszti Keresztjével és a Hadikereszttel tűntették ki. Joliot-Curie a háború után folytatta tudományos munkáját. 1946-ban az atomenergia bizottság főbiztosává nevezték ki. Ezt a bizottságot Joliot-Curie sürgetésére szervezték. ...1948 december 16-án a „New York Herald Tribüne” című újság ezt írta: „Tegnap 12 óra 12 perckor megszűnt az atomenergia angol-amerikai monopóliuma...” A nagyszerű és fáradhatatlan munkai eredményeként a fenti újság által jelzett időpontban Joiiot-Curie atomtelepe megkezdte működését. A párizsi városi tanács valamennyi francia állampolgár véleményét fejezte ki, amikor azt írta1 Joliot-Curienek, hogy „ezt a szörnyű erőt az emberiség és a béke szolgálatába állította.’1 Frédéric Joliot-Curiet 1949-ben a béke hívei világkongresszusát e’őkészítő bizottság elnökévé, majd pedig a kongresszus állandó bizottságának elnökévé választották. A bizottság római ülésén felejthetetlen1 beszédet tartóit, amelyben a többi között ezt mondotta: „Szilárdan elhatároztuk, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy gyermekeinknek ne kelljen elszenvedniük az új háború szörnyűségeit annak érdekében, hogy a tudomány vívmányait ne használják fel bűnös célokra ...” A francia kormány persze neiT1 nézte jó szemmel a nagy békeharcos tevékenységét. És az Egyesült Államok uralkodó körei parancsának engedelmeskedve, szégyenletes cselekedett vitt véghez, amikor Frédéric Joliot-Curiet elmozdította az atomenergiai bizottság főbiztosának tisztéből. ^Joliot-Curie azonban azok közé az emberek közé tartozik, akik sohasem térnek le az általuk választott útról. „Az é'etben a legfontosabb dolog harcolni at igazságtalanság ellen” — szüleinek ezt a tani- tását a nagy tudós sohasem téveszti szem elöl.
