Szabad Nógrád. 1953. május (9. évfolyam. 35-43. szám)

1953-05-27 / 42. szám

4 SZABAD NOGRID 1953 május 27. Haladó hagyományaink ápolása Romhányban II.. Rákóczi Ferenc szabadságharc ának 150 éves év­fordulójához érkeztünk. Május havában, az utol­só héten, szerte az országban megem.ékeznek a habsburgi önkényuralom ellen harcoló legen­dáshírű kuruchős, 11. Rákóczi Ferencről aki az ország leggazdagabb foura volt ugyan, de min­denét feláldozta a hazáért, népe függetlensé­géért. Nekünk, romhányi pedagógusoknak, dolgo­zóknak a Rákóczi-emlékek ápolása külön is kö­telességünk, annál is inkább, mert községünk­ben, Romhányban ért véget a kurucok hősi küz­delme, amit a múlt rendszer igyekezett elfeled­tetni. A Várheggyel szemben áll a csatatéren hősi halált halt svéd harcosok emlékének, Svéd­ország által emelt Rákóczi emlékmű, amit las­san lassan betakart a hálátlanság, a zsarnok­ság. Az eke, a kapa fel feldobja a kuruc harco­sok egy-egy rozsdamarta harci eszközét. Ezeket évtizedeken át ócskavasként dobták félre és senki sem gondolt arra, hogy az utókor szá­mára megmentse a szabadsághősök drága erek­lyéit. A múlt rendszer „urai”-nak ez fe.elt meg, hogy ne emlékezzen a nép azokra, akik hazánk szabadságáért harcoltak. A felszabadulásig• a községben egyetlen utca neve őrizte csupán a kurucok emlékét. Pártunk Központi Vezetősége oktató-nevelő munkánk döntő feladatává ifjúságunk politikai, erkölcsi nevelését állította. Az igaz hazafiságra, a helytállásra, a fegyelemre való nevelést. Ezek­nek a feladatoknak maradéktalan végrehajtását tűztem ki célul, amikor a tanév elején átvettem a romhányi általános iskola vezetését. Iskolánkban nem ápolták a haladó hagyomá­nyokat, adósak maradtak ezzel egész népünk­nek, Rákóczinak és a Romhány földjét vérük­kel bőségesen öntöző szabadsághős kurucok- nak. A hálátlan elődök mulasztásait pótoljuk ml most. amikor szocialista hazánk építőinek, szabadsá­gunk és békénk védelmezőinek megbecsülése és tisztelete mellett, Központi Vezetőségünk útmu­tatása nyomán, nem feledkezünk meg haladó hagyományaink ápolásáról sem. Beindítottam a kuruc-kor emlékeinek össze­gyűjtését és iskolai múzeumot létesítünk. Ennek a munkának eredményeként értékes muzeális anyagot mentettünk meg az ócskavasból: török­korú páncélsisak, buzogány•, pisztolyok, kardok, pallosok, alabárdok, tőrök. A balassagyar­mati múzeum igazgatója segítséget ad ahhoz, hogy szakemberek irányításával, társadalmi miunkával ásatásokat végezhessünk. A tanulók és a szülői munkaközösség lázasan kutatja ér­tékeinket, hogy azokkal majd a megyei múzeu­mot is feltölthessük. Egyik tantermünket II. Rákóczi Ferencről neveztük el. A szülői munka- közösség egy nagyméretű Mányoki reproduk­ciót ajándékozott a terem részére és ott a sza­badsághős arcképe a főfalat díszíti. Az egész termet kuruc kori képekkel dekoráljuk. Üttörö csapatunk 11. Rákóczi Ferenc nevét viseli, aki a haza ügyéért való harcos készség­ben, áldozatos hazaszeretetben példaképül áll tanulóifjúságunk előtt. A szülök iskolájának előadásain fejújítottuk a kuruckor hősi küzdelmeit, melyet az elnyomó, gyarmatosító Habsburg-önkényuralom ellen vív­tak, elmélyítettük az áldozatvállalás, a hősi helytállás, az ellenség engesztelheteten gyűlö­letének érzését a szülőkben és az ifjúságban. A 15C-éves évfordulón műsoros kullárestet ren­dezünk és az est bevételét a muzeális anyagok elhelyezéséhez szükséges üvegszekrények be­szerzésére fordítjuk. Iskolánk mindenkori VII. osztálya veszi kezébe a Rákóczi-emlékmű kör­nyékének ápolását, gondozását, önként vállalt társadalmi munkában. Amikor épülő, szépülő, szabad, független hazánk hőseinek, vezetőinek, a munka, a békeharc hőseinek az életét ismer­tetjük, vissza kell tekinteni a múltba, haladó hagyományainkra, melyek erőt adnak ahhoz, hogy a munkánk közben felmerült nehézségeket, akadályokat leküzdjük és gyorsabban haladhas­sunk a fejlődés útján. KOVASZNAI GYULA iskolaigazgató, Romhány ZOOTECHNIKAI TANÁCSADÓ Szarvasmarhák nyári, karámszerű farfása Hazánkban a szocializmus építése hatalmas fejlődést mu­tat. E hatalmas fejlődés egyre nagyobb követelményeket állít mezőgazdaságunk elé. Az élet­színvonal emelkedése a mező­gazdasági termeléstől egvre több terméket követel. Ma több húsra, tejre, vajra van szük­sége az országnak, mint egy évvel ezelőtt. A jövő célkitűzé­sei pedig még fokozottabb köve­telményeket írnaik elő, amelyet teljesíteni, sőt túlteljesíteni min­den becsületes dolgozó köteles­sége. A 2 éves állattenyésztés fej­lesztéséről szóló párt- és kor­mányhatározat e'őfrja a terme­lőszövetkezetek (csoportok) ten­nivalóit és feladatait az állat- tenyésztés fejlesztése vonalán. A terv túlteljesítése érdekében a többtermelésért folyó országos harc a mezőgazdaság, ezen be­lül pedig az állattenyésztés vo­nalán is kibontakozott már, sőt igen szép eredményeket ért el. Az á'latállomány szaporulatának felnevelése terén egyes kiváló áiiattenyésztök szép eredménye­ket értek el és érnek el ma is. Élenjáró állattenyésztőink a Szovjetunió kiváló eredménye­ket elért állattenyésztőinek mun­kamódszereit saját viszonyainkra alkalmazva bebizonyították az új győzelmét a régi felett. Az elavult régi módszerek helyébe újakat aikailmazimak és ezekkel a módszerekkel eddig soha nem látott eredményeket értek el. Ilyen termelés- és felnevelés­fokozó módszer a szarvasmar­hák (tehenek és növendékálla­tok) legelőn történő, karámszerű elhelyezésének és tartásának be­vezetése. A legeltetéssel a leg­olcsóbbá lehet tenni a kifejlő­dött állatok termelését (tejter­melés, hústermelés s b.) A nö­vendékállatok fejlődési erélye pedig a leggazdaságosabban fo­kozható, ha a napi legeltetés megkezdése előtt, illetve a le- ge'teiés befejezése után nem kell az állatokat kilométerekre hajtani a legelőig, illetve a,z is­tállóig, hanem a legelő közelé­ben egy erre alkalmas fás terü­leten, a karámszerű e'helvezés biztosítva van. A karám egyré- szét célszerű tetővel ellátni, hogy az állatok, különösen a nö­vendékek a nyári zivatarok, esők elől fedél alá tudjanak húzódni. A karámszerű elhelyezésnél a tehenek déli fejése is könnyen megoldható a legelőn. A nyári időszakban az állandó szabadban történő karámszerű tartással a fejőstehenek tejhoza­ma nagyban fokozható, a med­dőségi százalék a legkisebbre leszorítható, mert a tehenek fo- gamzóképessége a szabad le­vegő és napfény hatására foko­zódik. A növendékállatok a sza­badban való tartással gyorsab­ban fejlődnek, egészségesebb, edzettebb, a betegségekkel' szemben ellenál'óbb szerveze- tűekké válnak. Dicséretre mél­tóan oldotta meg a berceli Vö­rös Csillag az érsekvadkerti Di­mitrov. a szarvasmarhák állan­dó, a dejtári József Atilla, a tehenek, a palotási Május 1 tsz pedig a növendék szarvasmar­ha állomány legelőn történő nyári karámszerű elhelyezését. A dejtári József Atilla tsz te- héngondozói a tehenek déli feje­sét is a legelőn épített karám­ban végzik el. Termelőszövetkezetek (cso­portok) vezetőinek és állatte­nyésztési dolgozóinak elsőrendű és súlyponti feladata kell hogy legyen a bércéi iek, érsekvad- kertiek, dejláriak, palotásiak példájának követése még a ba­lassagyarmati Előre tezos-né! is, ahol eddig még a növendék­marhákat a legelőre sem enged­ték ki és karámról sem gondos­kodtak. A karámszerű tartás biztosításával egészségesebb, ed­zettebb szervezetű, jó növendék- állatok nevelhetők, amelyek nem kapják meg olyan könnven a betegséget minit az állandóan is- láHózott szarvasmarhák Szlatincsán Gyula állattenyésztési agronómus. A termelési értekezletek tapasztalatai A termelési értekezletek he­lyes megszervezése, s előkészí­tése egyik legfontosabb felada­ta az üzem, párt- és szakszer­vezeteinknek. Már az értekezle­tek előtt ismertetni kell a dol­gozókkal az értekezletnek a cél­ját, a műszaki vezetőknek pe­dig feladatuk, hogy beszámolói­kat az értekezletre lelkiismere­tesen elkészítsék. A jó előkészí­tés és helyes szervezés színvo­nalasabbá, értékessé, élénkké te. szí a termelési értekezleteket. Ezen a téren a nógrádi szénme­dencében fejlődés tapasztalható. A májusi értekezleten dolgo­zóinknak mintegy 90 százaléka vett részt, üzemvezetőinknek pe­dig nagy többsége jól készült fel. Beszámolóikban foglal­koztak az elmúlt hónap eredmé­nyeivel, hiányosságaival, meg­dicsérték a jó eredményt elérő dolgozókat, bírálták a fegyel­mezetleneket, a lógósokat, akik igazolatlan távolmaradásukkal gátolták az üzem térvteljesifo­sét. Felhívták figyelmüket a bá­nyászoknak: a minisztertanács vándorzászlaijának az elnyerése megköveteli, hogy a választási békeverseny lendületével küzdje­nek a-z újabb győzelmek eléré­séért. Meghatározták az üze­mek és munkahelyek feladatait, de értékelték a múlt hónap ter­melési értekezleten tett javasla­tok megvalósítását. Az értekez­leten megjutalmazták a termelés legjobb harcosait. A nagybátonyi vállalatnál is jól előkészítették a termelési ér­tekezletet. A vállalat kultúrbri- gádja csasztuskáikkal emelték az értekezlet színvonalát. A tröszt összes bányaüzeménél több, mint 400 dolgozó tett ja­vaslatot a termelés növelése ér­dekében, bátran, határozottan és jogosan bírálták az üzemveze­tők munkáját. Nem volt elég eredményes azonban a mizserfai vállalat Pálhegy üzemének a délutáni harmadnak megtartott termelési értekezlete. Bár az üzemvezető­ség és az üzemi bizottság az. információt már előre megkap­ták az értekezlet előkészítésére, azonban az üzemvezető főak­nász a termelési értekezlet előtt leszállt a bányába, a beszéd- vázlatot pedig bezárta a fiók­jába. így a bányászok egy órán keresztül hiába várták az érte­kezlet megkezdését és úgy érez. ték, a főaknász becsapta őket. Lelkiismeretlenül készítette el a beszámolóját a kisterenyei vállalat csigakúti üzeménél Ju­hász Nováki Pál főaknász, aki elegendőnek tartotta egy pár számadat felsorolását. A pócs- házi üzem műszaki dolgozói pedig meg sem várták a terme­lési értekezletet, arra hivatkoz­tak, hogy. nekik fontosabb dol­guk van annál. így zárkóznak el a pócsházi üzem aknászai és lőmesterei, a dolgozók javaslatai és bírálatai elől. Elfeledték, hogy ők a közvetlen irányítói a termelésnek és nekik kell segít­séget nyujtaniok ai többterme­lésért harcoló bányászoknak. Természetesen ez így lehetetlen, mert a termelési értekezleten való elmaradás a tömegektől való elszakadást jelenti. Nem követik az élenjáró üzemek mű­szaki vezetőinek példáit. S&PéQ'rítiT GYENGÉN FOLYIK AZ MHK-MUNKA A SALGÓTARJÁNI JÁRÁSBAN A salgótarjáni járásban, álta­lában a sportkörökben, nem kielégítő MHK-munka folyik, mely megmutatkozik a jelentke­zéseknél is. A sportkörök a jelentkezésekre való szervezést elhanyagolták s Így a legtöbb sportkörben az előirányzatnak b-i—60 százaléka jelentkezett. Különösen nagy lemaradás van az ismétlő próbákra való jelent­kezésnél. A somoskőújfalusi Lokomotív sportkörben semmi MHK-munka nem folyik. Gergely János, a sportkör elnöke. a kiküldött MHK ellenőrző bizottsági tagot, aki segítséget akart nyújtani a sportkör MHK-munkáJában. egy­szerűen elutasította azzal, hogy neki már elege van az MHK-val. hagyjanak neki békét. De ha- sonló hiányossáq van a Somos­kőújfalusi Építők sportkörében is, ahol nem az MHK képezi a sportkör munkájának alapját. A Nagybátonyi Bányász sportkörben sem lobb a helyzet, pedig az új vezetőség ígéretet tett, hogy az 1953. évi MHK előirányzatot túl fogják teljesíteni. Hoqyan akar­ják túlteljesíteni, mikor még a jelentkezést sem kezdték meg. Hibás ebben a munkában Radios edző is, aki az edzési tervét az MHK.ra építette fel. azonban ez a terv cak papíron van meg. mert a gyakorlatban nem valósítja meg. Sőt a Nagybátonyi Bánvász aktív labdarúgói méq az MHK szabadavakorlatait sem ismerik. Az MHK-bizottságuk egyáltalán nem működik, így nem is mehet a sportkörben az MHK-munka. Hasonló a helvzet a Vizslási Bányásznál, ahol a sportkör elnö­ke nem tudja, hogy mi a teendője az MHK-val kapcsolatban. Az egész járás MHK munkájára rá­nyomja a bélyegét az hogy a sportkörök negyedrangú kérdés­ként kezelik az MHKmunkát es még mindig patópátoskodnak, nem tervszerűen végzik a mun­kát. Vegyenek példát a Kistereivel Bánvász snortkörtől. ahol minta­szerű MHK-munka folyik és Ta­nyai Kálmán sportköri elnök a sportkör munkáját az MHK-ra építi fel. De hasonló Jó munka folyik a Kisterenyei Lokomotív sportkörben, ahol minden lehető­A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL ÁLLANDÓ MŰSORSZAMOK Kossuth-rádJó: 5.00—6.30-ig: eggeli zene. — 5.30; Hírek. Lap- zemle. — 6.45: A Szabad Nép iái vezércikke. — 7.40: Naptár.- 7.45: Külföldi lapszemle. — .55: Műsorismertetés. — 8.30: [űsorzárás — 12.00: Hírek.- 14.00: időjárás- és vízállás- ílentés. — 15.15: Hírek szerbül.- 18.40: Hírek németül. — 19.00: [angos Újság. — 19.30: Hírek zerbiil — 22.00: Hírek Sport. Petőfi-rádió: 6.00: Hangleme­zek. — 6.45: Jó reggelt gyerekek! — 7.15: Hírek szlovénül. — 10.00: Hírek. — 11.30; Műsorzárás. — 17.30: Hírek. — 18.25: Hírek szlovénül. — 19.45: Sportnegyed­óra. — 20.00: Műsorzárás. Május 27, szerda. Kossuth-rádió: 11.30: Az írott szó erejével . . . Irodalmi műsor. — 13.0Ó: Nyújtsd a kezed, elv­társ! — 13.30: Magyar Imre és zenekara játszik. — 14.50: Szív küldi szívnek szívesen — 15.30: Dalok a tavaszról. — 17.10: Könnyű zene. — 17.40: A béke­tábor országában. Előadás. — 18.10: Építjük a nép országát. Építőipari félóra. — 20.10: Egy falu — egy nóta. Petőfi-rádió: 11.00: Az Uráli és Voronyezsi Népi Együttes mű­sorából. Hgl. — 15.50: Részletek Erkel Dózsa György c. operájá­ból. — 17.40: Könnyű zene — 19.00: Híres költők dalai. — 19 20: Tánczene. Hgl. 19.45: Szovjet na­pok — szovjet emberek. Képek a szovjet életből. Május 28, csütörtök. Kossuth-rádió: Igor Ojsztrah hegedíil, Szerebrjakov zongorá­zik. 12.10: Könnyű muzsika. — 14.Í5: A Rádió Gyermekujság műsora. — 15.30: ötször négy évszakon át. — 16.00; Vidám ze­ne. Hgl. — 17.15: Az ifjúság hangja. — 17.35: Jó munkáért szép muzsikát. — 18.00: A Nép­hadsereg Híradója. — 20.10: Ma­gyar dalok, csárdások. — 20.30: Szigeti veszedelem. Hőskölte- mény. Petőfi-rádió; 7.00: Csárdások. — 9.20: Ferkó és a katonák. A Gyermekrádló műsora. — 15.20: Szív küldi szívnek szívesen. — 16.00: A Magyar Rádió kisegyüt­tese .játszik. — 16.45: Ének a békéről. — 17.40: A falurádió elő­adása. — 18.40: Az Elbától a Csendes-óceánig. — 19.30: Tánc­zene. Május 29 péntek. Kossuth-rádió: 13.00: A Ma­gyar Rádió Népi zenekara játszik. — 13.30: Népszerű filmek zenéjé­ből. — 17.00: Üzemek közötti együttműködés — sikeres terv­teljesítés. — 17.25: A néphadse­reg együttesének műsorából. — 18.00; Nemzetközi kérdések. Elő­adás. — 18.15: Tánczene. — 20.10: Jó munkáért szép muzsikát. Petőfi-rádió: 10.50: Az Okos Mackó. A Gyermekrádió műsora. — 15.00: Operettzene. — 15.30: Mama. Kucerová Tronjanová el­beszélése. — 16.10; Szív küldi szívnek szívesen. — 17.40: Ter­melési híradó. — 17.55: A Ma­gyar Rádió Népi Zenekara ját­szik. — 18.40: Tánczene. — 19.00: Üzemi kórusok. — 19.10: Egy párizsi munkáskórus. Előadás. séget elkövetnek, hogy a sport­kör MHK-előirányzatát túltelje­sítsék. A május 17-i választások tiszteletére kiírt választási béke MHK postaversenyt a legtöbb sportkörben elhanyagolták. En­nek okát keresve meg kell álla­pítani, hogy a sportkörökben csak a labdarúgással törődnek a sportköri elnökség tagjai s az edzők nem érzik át megfelelően, milyen súlyos mulasztást követ­nek el akkor, amikor az MHK tes nevelési rendszert így el­hanyagolják és nem építik be az edzéstervükbe a felkészítést és a próbáztatást. Habár legtöbb edző edzéstervében szerepel az MHK- ra való felkészítés. azonban a KI A FE Palotáson atlétikai bemutató­ra készültek egyik május elejei vasárnap. Az egész község láz­ban volt, hiszen ez érthető is, mert a múltban városi sportkör sohasem látogatott Palotásra. Már a korareggeli órákban a község fiataljai csoportokba gyűl­ve beszélgettek a nagy esemény­ről. A sportpályájukat szépen fel­díszítették. A salgótarjáni Dózsa atlétáinak kellett volna Palotáson bemutatót tartani a megyei test­nevelési sportbizottság határo­zata szerint. Ez annyira lázba hozta a palotásiakat. hogy még a labdarúgócsapat sem utazott el a bajnoki mérkőzésére, inkább lemondott a két pontról, csak­hogy láthassa a nagy bemutatót. De mi történt? Hiába várták izgatottan kora reggeltől a késő délutánig, nem érkeztek meg a Dózsa atlétái. Ez azután kissé lehangolta a sport- szerető palotásiakat, hiszen na­gyon várták ezt a sporteseményt. Azonban mégsem estek kétség­be. hiszen Palotáson is vannak kitűnő sportolók és jól dolgozó sportkör, melynek tagjai torna- bemutatót rendeztek igen nagv sikerrel. Ezután pedig házi MHK versenyt rendeztek, mely­nek szintén igen nagy volt a si­kere. Ez érthető is. hiszen a köz­ség sportrajongói valamennyien résztvettek ezen. Még a 40—45 éves dolgozók is. akik egymás­sal versenyre kelve ugrottak tá­volba és nagy harcot vívtak az elsőségért súlylökésben. Ezen a versenyen igen jó for­gyakorlatban azt nem valósítják meg. A lemaradás az ismétlő pró­bákra való jelentkezésnél igen szembetűnő. Ez annál is inkább érthetetlen, mivel a sportolók­nak erre igen nagy szükségük van a sokoldalú felkészüléshez A salgótarjáni járás sportkö­reiben sürgősen fel kell számolni a hiányosságokat és komolyan hozzá kell fogni az MHK-munka megjavításához, hogy a sport­körök a fejlesztési tervüket 100 százalékig teljesíthessék idő előtt s így felzárkózzanak a jó! dol­gozó sportkörökhöz. hogy me­gyénk országos viszonylatban ne a 13-ik helyen álljon, hanem az élenjárók között. LELŐS? mát mutattak a sportkör taglal közül Szűcs Marika, Illés Mária. Kaizinger Zsuzsanna, Kiss József, Varga Ferenc és Pálinkás László, akik a legfiatalabb korúakhoz tartoznak. Igen felemelő látvány volt, amikor a 42 éves Vida Ferenc termelőszövetkezeti tag fiával és leányával versenyezve ugrott távolba és kora ellenére is 420 cm-t ért el. A verseny végén jókedvűen, de azért sokat emlegetve a sal­gótarjániak sportszerűtlen meg nem jelenését, indultak haza Palotás nagyszámú sportrajongói és dolgozói, akik követelik ennek a súlyos mulasztásnak kivizsgá­lását és a hiba elkövetőinek pél­dás megbüntetését, ★ Ebben az ügyben eljártunk a Nógrádmegyei TSB-nél, ahol ér­deklődtünk az elmaradt atlétikai bemutató Iránt. Gál elvtárs, a TSB elnökhelyetese így nyilatkozott: — Tudomásunkra jutott, hogy a Salgótarjáni Dózsa atlétái nem jelentek meg a Palotáson meg­hirdetett bemutatón, pedig mi idejében kiértesítettük a Dózsa sportkört a bemutató idejéről, és helyéről, sőt ők meg is ígér­ték, hogy elutaznak Palotásra, éppen ezért érthetetlen előttünk, hogy mégsem utazott el a Dózsa Palotásra. Mi megindítottuk a kivizsgálást, és méltó büntetést szabunk ki a hiba elkövetőire. Ezt egyébként a sajtóban kö­zölni fogjuk. At leli kai verseny A salgótarjáni Vasas atlétikai szakosztálya a választások tisz­teletére rendezett versenyt ügyességi számokkal. Ezen a versenyen nsjgy számban vettek részt a Salgótarjáni Vasas és a Salgótarjáni Üveggyár atlétái, akik ezzel is bebizonyították a népfronthoz, a béketáborhoz vsíió hűségüket és ragaszkodásu­kat. Az eredmények, tekintve, hogy legnagyobbrész serdülő verseny­zők és ifjúságiak voltak, igen jó­nak mondhatók. Az üveggyári Boros, a Vasas tagiai közül Bo­tár. Szőllős, Papenitz és Már­tinké igen jó formát árultak el. Szőrösből igen jó stilyilökő lehet. A feLnőtt ka’apácsvetésben a me­zőny a gyenge dobókörből is jó eredményeket ért el. Simonyinak ez évben el kell érnie az I. osz­tású szintet. Eredmények kalapácsvetésben: p 7 ötÖQ cs^paiver^e^vhen: S. Vasa«* 30.42 m. Egyénileg* Simo. nvi 41 27 m. az üveggyári Ka­csok 32.34 et dobott. Magasugrás férfi ötö* csapat­versenyben* S. Vasa® 1.55 cm ét. l,picTfTí']. Moizeq óq Panantt'T 1 60 cm-t ugrottak. Kár, hogy Kapos­vári sérült volt és nem indulha­tott. Távoluqrásban férfi ötös csa­patversenyben: S. Vasas 552 cm átüag. Egyénileg: Martinkó 578, Mojzes 557 cm. Súlylökés női ötös csapatver­senyben: Vasas 7.85, üveggyár 6.46 m. Egyénileg: Szőllős Vasas 8.73. Simák Üveggyár 8.68, Hanf fi II Vasas 8.23 m. Távol ugrás női ötös csapatver­senyben: S. Vasas A 405 cm. 2. S. Vasas B 37Ó cm, 3. S. Üveg­gyár 355 cm. Egyénileg: Botár S. Vasas 4.35 m. Fridrich S. Vasas 418 cm-t ugrott. Igen helyes a salgótarjáni Vasas atlétikai szakosztályának az álláspontja, hogv ezekután minden hét végén rendeznek at­létikai minősítő és MHK-verse- nveket, mert ezzel nagyobb se­gítséget és lendületet adnak az üzem dolgozóinak ez MHK-pró- bázásokná! és az edzéseknél. Ezt a jó példát városunk és medvénk minden sportkörének atlétaszak- osztá’vai? megszf vehetnék és követhetnék. Ezáltal még naervobb seorftcóovxt tudnájvek rd.nf rn'vzvénk MHK-tervének tel­jesítéséhez. ll-est kihagytak és 3:1-ről egyenlítettek a miskolciak Salgótarjáni Vasas-Miskolci Építők 3:3 (3:1) Vasárnap a salgótarjáni Bányász pályán játszották le ezt az NB II-es bajnoki mérkőzést, melyben a Salgótarjáni Vasast majdnem meglepetés érte. Az első félidőben igen szépen és len­dületesen játszott a Vasas. Ebben az időszakban Rigó 2 és Tóth 1 góljával volt eredményes a hazai csatársor, azonban Hegyi egyik hazaadásánál Csala kijött a ka­pujából és így akadálytalanul hullt a labda a saját kapuba. így 3:1-es állással fordult a két csa­pat. Bőven volt még helyzete a Vasas-csatároknak, de Cladni és Nagy a legjobb helyzeteket is ei- hirteJienkedték, pedig nem volt erre semmi okuk. A második félidőben megfor­dult a játék képe. A vendégek támadásai sokkal lendületeseb­bek voltak és csatársoruk min­den labdán rajta volt. Az ered­mény is így alakult ki. A hazai csatársor nem tudta tartani a labdát és így nagy munka hárult a hazai védelemre. Két ízben vol­tak eredményesek a miskolci csatárok, sőt még 11 eshez is ju­tottak Hegyi kezezése miatt, de a büntetőt Csala kivédte. Az utolsó percekben Nagynak volt egy meccsdöntő helyzete, de az ötös­ről az üres kapu fölé emelte a labdát. A mérkőzés úgy indult, hogy a Vasas legalább négy öt góllal nyeri ezt a találkozót, azonban a hazai csatárok nem tudták ki­használni a helyzeteiket. Az elért 3 gó'on kívül még legalább három-négv n?gy helvzet maradt kihasználatlanul. Ezzel szemben a miskolciak nem adták fel a küz­delmet még 3:1 után sem. Szív­vel-léűekke! harcoltak s a lelkes játékuk meg is hozta az ered­ményt, mert el tudták vinni az egyik pontot Salgótarjánból. Igen helytelen volt. hogy a tar- iániak edzője a második félidő­ben lecserélte a csatársor leg­jobb tagját, a fiatal Tóthot, aki igen jól játszott. Klajb^n rom volt olyan lendületes és nem tudott annyit segíteni a társai­nak, mint Tóth tette volna. Ha már mindenáron cserélni akart az edző. helyesebben tette vn1«^ ha az igen gyengén játszó Han- döt cserélte volna le, aki nem ’gen tail ált a a helyét ezen a mér­kőzésen. A Salgótarjáni Vasas csatárai­nak igen sokat kell gyakorolni a kaouralövéseket minden hely­zetből, hogy a kínálkozó helyze­teket jobban ki tudják használni, mert csak így tudnak maid jobb eredményeket, eléírni és több megnyert mérkőzéssel kedves­kedni a csapat szurkolóinak. SZABAD NQGRAD Az MDP Nógrádmegyei Párt- bizottságának lapja Felelős kiadó: Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal« Salgótarlán. Rákóczi-u 92 Telefon: felelős szerkesztő 30 Ipari, mezőgazdasági és kultúrrovat 52, ki adóív vatal 436 Szikra lapnyomda Budapest .fóz®óf-kőrút 8 f. v.: Kulcsár Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents