Szabad Nógrád. 1953. május (9. évfolyam. 35-43. szám)

1953-05-16 / 39. szám

4 SZARAI» WOGRÜD 1953 mfá j us M. r FIATALOK A VÁLASZTÁS ELŐTT A mai ifjúságunk sokkal másabb, mint a régi. Akkor a fiatalok, ha elvégezték az etem! iskola 3—4 osztályát, — sok még ennyit sem — mindjárt munka után nézteK. Dolgozni szerettek volna, mert az éhség hajtotta őket. Ta­nulásra még csak nem is gondoltak. Legfeljebb arra, hogy jó lenne inasnak menni, szakmát ta­nulni. De ez sem volt könnyű. Nem kellettek, még ha fizettek volna is. Kénytelenen voltak ku- lákokhoz menni cselédnek, vagy ahol üzem volt: oda bérmunkásnak, vagy más nehéz, piszkos munkára. Ma az ifjúság vidám, lelkes, jókedvű. Ért­hető is. Ma nincs elhelyezkedési gondja. Bánya, gyár, állami gazdaság, gépállomás várja a fiata­lokat Nyitva állnak előttük az iskolák, egyete­mek kapui. Művelt emberek, öntudatos dolgozói lesznek a hazának. Ilyen vidám, lelkes, jókedvű ifjúiig van Nagybátonyban is. Összetételben a legváltozato­sabb. A legtöbbjük bányász, de igen sok iparos, ipari tanuló. Ezek között is van,-bányaipari, vas­ipari, építőipari tanuló. A fiatal lényoK legtöbbje gépíró, vagy irodai alkalmazott a bányánál, az építészetnél, a tanácsnál. Mind a felszabadulás után tanulta meg a gépírást, könyvelést, é's a bérelszámolást. Munka után legtöbbjük az ötéves tervben épült gyönyörű kultúrházban van, amit talán legjobb lenne ifjúság házának nevezni, mert esténként úgy ellepik a fiatalok, mintha csak nek-ik építették volna. M ost, a választások előtt, még mozgalma­sabb az élet a kultúrházban is. Szinte látni, hogy a fiatalokat ugyanaz ai lendület hatja át, mint az üzemben. Minden csoport, amely most itt van, mind a választásokra készül. Az egyiK szépen feldíszí­tett szobában vagy 30 fiatal ül körben. Középen Molnár László, a DISZ kultúrfelelőse olvas. Idő­szerű témát választottak. ,,Választások a Szov­jetunióban és nálunk” — ez a címe az egyik fe­jezetnek. A másiké: „Választások a tőKés orszá­gokban”. Nagy érdeklődéssel hallgatják az olva­sót, némelyek jegyeznek is. Erre szükség van, mert az olvasás után hozzászólások követKez- nek. A hallgatók beszélnek az őket ért megtisz- telésről, amely kitüntetés számba megy: 18 évtől feljebb mindenki szavazhat. De, amikor er­ről beszélnek, lélekben még a francia, olasz, tu­niszi és a többi országokban élő fiatalokkal van­nak, akik harcolnak a békéért, az ifjúság jo­gaiért. A szoba másik sarkában főleg lányok van­nak. Mindegyik előtt van valami: festék, papír, zacsKÓ, ahogyan ők mondják. Erre rajzolgatnak szép mintából keretet és ebbe írják pártunk jel­szavait. Többek közt: „Magyar fiatalok! üj választópolgárok! Élje­tek szavazati jogotokkal! Ötéves tervünkért, nagy békealkotásainkért, az ifjúság szocialista jövőjéért — szavazzatok a népfrontra!" Igen ha­ladós és szép a munkájuk, mert mindnyájan lel­kesedésből, örömmel csinálják. Itt van Bazsó Margit is, aki most szavaz először, örömét, bol­dogságát nem tudja visszatartani és ezeket mondja: „Végtelenül bádog vagyon, hogy a sza­vazásomon keresztül beleszólhatok az ország vezetésébe. Ezt a bizalmat, amit mi kaptunk, a jó munkává’ hálálom meg.” A kultúrház nagytermében a kuítúrcsoport próbál. „A jelölt" című egyíelvonásost, csasztuskákai', szavalatokat tanulnak a válasz­tásokra. A csoport leg'elkesebb tagja Kakuk Ju­lianna — első szavazó. Ha kell, az előadás szö­vegét gépeli, de legtöbbször szerepel. Kedvvel csinálja és ezt életével magyarázza. „A múltban ilyenfajta lány csak napszámba járhatott. Tavaly elvégeztem az irodakezelői szakiskolát és most a tirübesi szénbányáknál dolgozom. Azon va­gyok, hogy növeljem szaktudásomat és minél jobb munkát végezzek.” Még jóformán be sem fejezi, már szalad is, mert a színpadra kell mennie. A fúvószenenar szorgalmasan próbálja a pat­togós indulókat, a lágy keringőket. Május 17-re. a szavazás napjára készülnek, mert ők adnak vasárnap reggel zenés ébresztőt, délelőtt tér­zenét. Egy másik teremben tánczenekar próbál. Ök majd a győzelmes vá'asztások után „dolgoz- naK”, amikor a többi fiatal vidáman szórakozik, táncol. Lelkes,' szorgalmas ifjúság a mi ifjúságunk. A párt neveli őket. Rákosi elvtársat szeretik és követik őt. Erről szó! az új választók levele is, amit Rákosi 'elvtársnak írtak: „Május 17-én, vá­laszolunk Eisenhowernek és háborús híveinek, hogy mi, fiatalok, nem akarunk egy új világ­háború ágyútöltelékei lenni, hanem a békés épí­tés mellett vagyunk, ezért szavazunk Rákosi elvtársra és a nép képviselőjelöltjeire.” A választás után még nagyobb ütemmel fo­gunk dolgozni, hogy mielőbb megvalósítsuk az ötéves tervet, megvédjük a békét, felépítsük a szocializmust. P árthűséget, jó munkát ígérnek a fiata­lok, s Rákosi elvtárs május 10-i beszé­dében válaszolt: „Üdvözö'jük az ifjú szavazókat és sok sikert kívánunk nemzetépítő munkájuk­hoz.” Jakab Sándor AHOGY AKKOR VÁLASZTOTTAK \ Megyei Testnevelési Sportbizottság felhívása Nógrád megye valamennyi sportköréhez Interjú a — Mondja, Mátyás bácsi, szavazott valaha képviselőre? — Igenis, kérem alássan, mi­kor még adót fizettem. De, hogy a szőlő kipusztult, most már nem fizetek adót. hát nem sza­vazok. Nem csak én vagyok így, sokam. — Hát mondja, azért, kogy a maga szőlője kipusztult, maga nem tudna éppen úgy szavazni, mint azelőtt? — Hogyne tudnék, kérem alássan, írni, olvasni tudok, ah­hoz mi kell más? — Hát aztán, ha maga írni, olvasni nem tudna, akkor nem tudna szavazni? — Akkor is tudnék, akkor is meg tudnám mondani, hogy kit akarok képviselőnek. — Osztán kit akarna? — Hát azt most nem tud­nám hamarosan megmondani... — Kire szavazott maga leg­először? — Legelőször is Ats Károlyra szavaztam. Úgy hiszem 65-ben, vagy 66-ban vöt. — Milyen párti volt az? Deák-párti? — Azt már nem tudom, — Hát miért szavazott árrá? — Hogy jót akar nekünk. — Hogy akar jót? Milyen jót akar? — Hogy 5 lesz a megváltónk, például az országnak. — Aztán megváltotta az or­szágot — mondja? — A Jézus tudja, mit csinál­tak ők, milyen jóért harcoltak: azóta sem láttam, se nem hal­lottam hírét — De nézze csak, vett akkor más jelölt is? — Vöt: Kállay. — Hát az nem akart olyan jót? — A megint máskép beszélt, megint máskép olvasta az S elveit. — Es az nem tetszett magá­nak? —• Nekem tetszhetett, mikor én nem értettem abban az idő­ben — No, de szavazott, hogy melyik tetszik! — Na igen, ahová a többiek de hogy miért, minek, arról fém voltam felvilágosítva. S az öregecske fölpittyeszti Iogatlan száját, „nem volt jel­MÓRICZ ZSIGMOND: favágóval világosítva’’, mintha sóvárgás tenne ebben a tudás után. — Hallott már maga arról valamit, hogy most olyan szar vazást akarnak, hogy mindenki­nek lehessen szavazni, titko­san: akár szegény, akár gazdag? jó lesz az? — Nem aóna rossz. A’ nem ’róna rossz. — Miért nem vőna rossz? — Nem vóna rossz — mond ja óvatosan az öreg. — Szegény, gazdag egy for­mán szólhat bele az ország dolgába — segítettem neki, — Ha ériének! — emeli je. idomjicamos ujját az öreg. Az tán csak annyit mond: Nem vena rossz, bíza. — Mégpedig titkosan: tudja? — Tudom... A nem vóna rossz! Mert kérem alássan, én anrtfit izétek, ha úgy vóna, mint az egyesület, hogy egy aka­raton vannak, mert addig az­előtt, ha rác vöt, máskép ér tette, ha német vöt, máskép ér­tette, ha magyar vót, máskép értette, mért ne szavazzunk, ha ez többet fizet. Az ördög el­viszi: mink meg itt mara­dunk ... — Magának mit fizettek, mi­kor szavazott. Kapott pénzt? — En nem, soha egy kraj­cárt sem. En nem! — Miért nem? Maga miért nem vette el, ha fizettek? — De bele is buktak, aki el­vette, mert fölvették a pénzt, aztán megint dupla adót kellett fizetni. Érteni kell ahhoz ké­rem alássan. En nem értek a szőlőműveléshez, meg a mezei munkához, eccóval: de arról nem vagyok jelvilágosítva, hogy az urak mit akarnak egymás­sal. Itt a szegény ember filozófiá­ja a politika felől. — Mondja csak, ki maguk­nál a polgármester? — Hogyis híjják... azt most hamarosan nem tudnám meg­mondani. — Hát a rendőrkapitány? — Asse Újak ezek. nem tu­dom én ükét. minden hivatal­ba csupa új nép van benne. Nem vagyok kiváncsi táruk. — Hiszen maguk választják őket! A nép választja? Nem? — Nem. ök választják egy­mást Szavazás félpár cipőért Igen, a Horthy-Maigyarorszá- gon a képviselők egymást vá­lasztották meg. Kiknek volt sza­vazati joguk? Ügyvédek, nagy- kereskedők, a népmyúzók hű kiszolgálói, az árulók, spiclik, csendőrök, rendőrök és ezek hozzátartozóinak. A választásra jogosultak száma Magyaror­szág összlakosságának 30 szá­zalékát tették ki. A salgótarjáni járásban például mindössze 3000 embernek volt szavazati joga. A Hortby-Magyarország hű emberei választották meg Sztranyavszki Sándor 1200 hol­das földbirtokost képviselőnek. Veres Zoltán, mint főszolga­bíró szintén olvan, mint a töb­bi képviselő. Gyakran kiállt a salgótarjáni vadaskerti kastély erkélyére és onnan figyelte a cselédek munkáját Az egyik cselédje négymapi eltávozást ka­pott a birtokról, de csak az ötö­diken tudott visszatérni, s Ve­res Zoltán a kastély udva­rán. kezében mogyoróvesszőt szorongatva, várta a cselédet. Amikor a cseléd eléje ért, a vesszővel verte meg és azonnali hatállyal elbocsátotta a tanyá­ról. A választások idején a kép­viselőjelöltek, s azok kortesei fűt-fát Ígértek a választóknak. Ezt csinálta báró Orosdiné, a szécsényi járás képviselőjelöltje is. Orosdiné egy kocsin cipőt hordozott szét a környező fal­vakban. ö és kortesei a szava­zás előtt a szavazóknak egy-egy félpár cipőt osztogattak, s azt hirdették, hogy a másikat is megkapják, ha Orosdinéra sza­vaznak. A varsányi és rimóciak ebben az időben úgy beszéltek, hogv szavazatukat a másik íél- pár cipőre adták, Orosdinét, amikor megválasztották képvi­selőnek, kezdték követelni a másik télpár cipőt, de a csend­őrök szétzavárták a félpár cipőt követelő tömeget. Ahogyan a favágó nem fátta a választás után Ats Károlyt, ugyanúgy nem látták a szé- csénvi járás dolgozói sem báró Orosdi Füiöpnét. RÁDIÓMŰSOR Állandó raüsorszámok: Kossuth rádió: 5.CO: Falurádió. — 5.30:' Hírek. Lapszemle. 6.45: A Szabad Nép mai vezércikke. — 7.40: Naptár. — 7.45: Kül­földi lapszemle. — 7.55: Műsor­ismertetés. — 8.30:' Műsorzárás. — 12.00: Hírek. - 14.00: Időjá­rás és vízállásjelentés. — 15.15: Hírek szerbül. — 18.40: Hírek né­metül. — 19.00: Hangos Ujsáq. — 19.30: Hírek szerbül. — 22.00: Hírek. Sport. — 24.00: Hírek. Petőfi rádió: 6.00:' Hangleme­zek. — 6.45: Jó reggelt, gyerekek! — 7.15: Hírek szlovénül. — 10.00:' Hírek — 11.30: Műsorzárás. — 17 30: Hírek. — 18.25:' Hírek szlo­vénül. — 19.45: Sportnegyedóra. — 20 00: Műsorzárás. Kossuth-rádió: 5.00—8.30-ig: Reggeli zene. - 5.30: Hírek. Lapszemle. — 6.45: A Szabad Nép mai vezércikke. — 7.40: Naptár. — 7.45: (hétfő kivételével): Levelezőink jelentik. — 7.55: Műsorismertetés. — 8.30: Műsorzárás. — 12.00: Hí­rek. — 14.00: Időjárás- és víz­állásjelentés. — 15.15: Hírek szerbül. — 17.00: Hírek. — 18 40: Hírek németül. — 19.00: Hírek szerbül. — 20.00: Tíz perc kül­politika. — 22.00: Hírek. Sport — 24,00; Hírek. Petőfi-rádio: 6.00: Hanglemezek. — 6.45: Jő reggelt, gyerekek! — 7.15: Hí­rek szlovénül. — 10.00: Hírek.-- 11.30: Műsorzárás. — 18.25: Hí. rek szlovénül. — 19.45: Sportne­gyedóra. — 20.00: Műsorzárás. Május 16, szombat. Kossuth-rádió: 12.10: Kerin­gek, polkák, hgl. — 13.00; Fé­nyes: Poljuska-fantázia. — 14.45: Régen és most. .. Két elbeszé­lés. — 16.15: Varga Julcsátmost kérik. — 17.10: Könyv, muzsika, színház. — 18.00; Falurádió. — 18.30: Szív (küldi ... — 2-0.10: Győzelmes szép május. — 22.25: Tánc éjfélig. Petőfi-rádió 10.50: Meseope. rákböl. — 15.45: Dalolva szép az élet. Vidám népdalok. — 16.35: Közgazdasági negyedóra. — 17.10: Szív küldi szívnek, szívesen. — 17.40: Tánczene. — 18.40: Tré­fás dalok. — 19.00: Mindenki operája. Május 17, vasárnap. Kossuth-rádió: 6.00—14.00: Bé­ke, munka, jólét, felemelkedés. Zenés irodalmi műsor. — 15 30: Boldog új élet. Hgl. — 19.05: Ba­ráti rádiók tánczenéje. — 20.40: Magyar művészek ünnepi hang­versenye. — 22.40: Hírek, sport, és Totó-hírek — 23.00: A Magyar Rádió tánczenekara és népi ze­nekara játszik. Petőfi-rádió; 8.00—14 óráig: Azonos a Kossuth-rádió műsorá­val. — 15.00: Kérdezz — felelek. — 16.00: A rádió gyermekszín­házának műsora. — 17.15: Épül a kommunizmus — épül a szo­cializmus. — 18.00: Uj magyar filmek zenéjéből. —■ 18.40: Az Alekszandrov-együttes müsorá­! bői. — 19.00: Magyar művészek hangversenye Építkezések, figyelem! Nagyobb tételekben kapható 92x25x21 mé­retű födém-béléstest a Miskolci Cementáruipari Vállalatnál. Mis­kolc, József Attila-u. 23—25. szám alatt. A pásztói Mezőgazdasági Ktsz. vezetősége felhívja az összes tszcs-k, állami gazdaságok, erdő- gazdaságok, építőipari vállala­tok, Belsped és egyéb vállalatok valamint az egyénileg dol­gozó parasztok figyelmét, hogy kész kocsikerekek és egyéb ko­csialkatrészek bevasalva és be­vallatlanul. valamint új, kész ko­csik. kis- és nagyteherbírásúak, elsőrendű kivitelben, nagy vá­lasztékban kaphatók Ktsz.ünknél. Kérjük, hogy rendeléseikkel Ktsz ünket mielőbb keressék fel. Kombináltszekrény 4596 Ft-tól Kétszemélyes epedás rekamier 3281 Ft-tól nagy választékban kapható a Bútorértékesítő Vállalat, Salgótarján, Rákóczi-út 53. boltjában. Főkönyvelőt azonnali belépésre keres a Mozíüzem Vállalat Salgó­tarján, Rákóczi-üt 38. Felvesz betonozási és szállí­tási munkára férfi segédmun­kásokat Épületelemgyár. Je­lentkezés: Épületelemgyár munkaerőgazdálkodásán, Bu­dapest, Budafoki-űt 78. Napi háromszori étkezés 7.40-ért, vidékieknek szállást havi 10.— forintért biztosítunk. VASS GYÖRGY ecsegi lakos, hogy a táppénzjogosultságához való táppénzt megszerezze, vala­mint, hogy magasabb juttatásban részesüljön, a munkáltatói iga­zolványnak a vállalat által kitöl­tött rovatait meghamisította. A hamisítást az SZTK nógrádme- gyei alközponja még a táppénz- folyósítás előtt észrevette, s a bí­róságon feljelentette. A pásztói járásbíróság Vass Györgyöt köz­okirathamisítás, és társadalmi tu­lajdon ellen elkövetett csalás bűntettének kísérletében bűnös­nek mondta ki és 6 hónapi bör­tönre ítélte. Vass György az ítéle­tet megfellebbezte, s a megyei bíróság 10 hónapra emelte fel büntetését. SZABAD NOGRAD A* MDP Nógrádmegyej Párt- bizottságának lapja Felelős kiadó: Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal; SalgótarFán. Rákóczi u. 92 Telefon: felelős szerkesztő 30 Ipari, mezőgazdasági és kultúrrovat 52, kiadóhivatal 430 Szikra Lapnyomda Budapest. József-körút 5 1» Kulcsár Mi hál* Felszabadulásunk dicső napja óta hatalmas utat tett meg a magyar sport. Ha visszagondo­lunk elpusztult, kirabolt sportte­lepeinkre, versenyzőink megrit­kult soraira, s a szomorú, gyen­ge eredményekre, amikor spor­tunk nagynehezen igyekezett talpraállni, a meglett út még na­gyobbnak, még dicsőségesebbnek tűnik fel. Romok veitek körül bennünket 8 esztendővel ezelőtt de ott volt kezünkben a legna­gyobb kincs: a szabadság. A jnagyar dolgozó nép élt a szabadságával. A megadott lehe­tőségeket kihasználva egyre job ban és jobban fejlesztette tudá­sát, eredményeit, s mindinkább kidomborodott a békéért vívott harcban kifejtett munkássága. A felszabadulás után soha nem lá­tott tömegek kapcsolódtak be testnevelési és sportmozgalmunk­ba. Az 1949-ben beindított Mun­kára Harcra Kész-mozgalom meg­adta a lehetőséget jninden dolgo­zónak, hogy rendszeresen készül­jön fel a jelvényszerző verse­nyekre. Az edzéseken megerő­södtek, gyorsaságot ügyességet, állóképességet sajátítottak el. És így munkájukat is könnyebben jobban végezték. 1950-ben 320 ezren, 1952-ben 484 ezren sze­reztek MHK-jelvényt. Az MHK próbázások során sok olyan te­hetség tűnt fel, akik azóta nagy versenyeken vesznek részt. A magyar sport még nagyobb lendülettel fejlődött 1951 óta, amikor felállíiofccák az Országos Testnevelési és Sportbizottságot, s ezzel párhuzamosan a megyei járási és városi TSB-ket. A sport államügy lett. A Szovjetunió ta­pasztalatai nyomán átszervezett magyar sport rohamos léptekkel közeledett azokhoz a világraszó­ló eredményekhez, ífnelyeket mindannyian ismerünk. A felsza­badulás előtti 45 ezer sportoló helyét ma 1 millió sportoló fog­lalja el, amelynek több mint a fele sportol rendszeresen. (522.000) Minőségi sportunk fej­lettségére az 1952. év tette fel a babért. A helsinki olimpián 69 nemzet közül 16 bajnokságot, 10 második, 16 harfnadi' és 21 egyéb helyezést értünk el. Ezen­kívül számos nagyszerű győzel­met arattak a magyar sportolók. Az 1952. év sporteredményei aranybetűkkel vannak beírva a magyar sport történelmébe. Népi demokráciánk fejlett sportkultú­Akik figyelemmel kísérik a fia­tal NB II-es Nagybátonyi Bányász labdarúgóinak szereplését, nem sok jó következtetést vonhatnak le az eddigi eredményeikből a jö­vőre vonatkozóan. Egyöntetűen azt állapíthatják meg, hogy a Nagybátonyi Bányász számára elkerülhetetlen a kiesés. A Nagybátonyi Bányász eddigi lejátszott 9 mérkőzéséből Mind­össze 1 pontot tudott szerezni, s fordulóról fordulóra sereghaj­tója az NB II. Keleti csoportjá­nak. Mi, a Nagybátonyi Bányász szurkolói megdöbbenéssel szem­léljük az eseményeket amelyek mérkőzésről mérkőzésre sorozatos vereséggel végződnek a nagybátonyi csapat számára. Jogosan bánt bennünket a kiesés gondolata, mert hiszen Nagybátony fejlődő országunk egyik bányászvárosa. Feltétlenül szükséges, hogy a sport is lé­pést tartson a fejlődéssel, hogy olyan labdarúgócsapata le­gyen az új bányavárosnak, amely mindenkor megállja helyét az NB II-ben is. Nézzük csak meg a Nagybáto­nyi Bányász gyenge szerep'ősé­nek okait. Kétségtelenül súlyos hiba az hogy a mai napig komo­lyabb erősítés nélkül küzd a baj­nokságban a nagybátonyi csapat. Nem gondoskodtak a tayaszi szezon előtt egy-két jó erősítés­ről, akiknek szereplésével minden bizonnyal jobb eredményeket ér­ne el labdarúgócsapatunk. Sokan az erősítés kérdésénél megáll­nak, bírálatot mondanak: nincs erősítés, a csapat kiesik. Vélemé­nyünk szerint neim lehet az erő­sítés hiányával takarózni. Van­nak súlyosabb hibák is, melyeket elsősorban a szakosztályon belül kell keresni. A Jabdarúgócsapat most lénye­prében csaknem azzal a 11-gyei küzd, almely megnyerte a baj­nokságot és kiharcolta az NB II- be jutást. Ennek a csapatnak a fő erénye az egység volt, de nemkevés'bbé a lelkesedés, a küzdeniakarás, a kollektív csa­patszellem. Ha ma megnézzük a csapat­munkát akkor láthatjuk, hogy az erények helyett életrekeltek a hibák: pályán kívüli A játékosok zöme sportszerűtlen életet él, szabad idejük legnagyobb részét ivássai töltik el. Ennek természe­tesen a sportpályán is megvan a káros hatása — erőtlenül rúg­ják a labdát. Gyakori a pályán, a mérkőzéseken, az egymással való veszekedés, holott a sportolók­nak egymást kellene segíteniök, biztatni a mérkőzések alatt. így azonban a gorombáskodással egymás kedvét veszik el s a hibázó játékos még inkább ide­ges lesz. így még több hibát vét. De vesztett a csapat a küzdőké- pességébő! is. Nem tudják, hop-y a győzelemért 90 percen át kell ráját nemcsak megismerték, d# az egész világon elismerik és megbecsülik. Újabb jelentős állomáshoz ér­kezünk az elkövetkező napokban. A Magyar Függetlenségi Nép­front választási felhívása minden sportolóban tántoríthatatlan hű­séget váltott Hi a Szovjetunió és népi demokráciánk iránt. Sporto­lóink egységesen állnak pártunk mögött és adják le szavazatukat a IMagyar Függetlenségi Nép­frontra. Nem kétséges, hogy ami­kor népünk a népfront képvise­lőjelöltjeire szavaz — a magyar sport újabb diadalaira, új sport­telepekre, virágzó sportéletünk­re és az 1956-os olimpiai győzel­mekre is szavaz. Ezt biztosítja a Magyar Dolgozók Pártja veze.ésé­vel a népfrontba tömörült min­den haladó erő. Ehhez a munká­hoz, felemelkedésünk békénk és boldog életünk biztosításához minden magyar sportember, dol­gozó azzal adja jóváhagyását, ha a népfrontra szavaz. A magyar sportolók hatalmas tábora — élsportoló és sokszáz­ezer üzemi és falusi sportoló — egy emberként sorakozik fel pár­tunk, kormányunk a népfront jmögé. Sportolóink jól tudják, hogy csak békében építhetjük, fejleszthetjük tovább testnevelési sportmozgalmunkat. Termelési, tanulmányi és sporteredményeik fokozásával harcolnak a békéért. A magyar sport megbecsülését és elismerését jelentette, hogy az Országos Békeianács tagjává vá­lasztották Keleti Ágnest, Puskás Ferencet és Csermák József olim­piai bajnokot is. Nógrádmegyei sportolók! Le­gyetek hűek pártunk és szere­tett vezérünk, Rákosi Mátyás elv­társhoz! Fejezzétek ki hűségete­ket a szavazás napján úgy, hogy együttesen elsőként zászlókkal vonultok a szavazókörzetekhez és adjátok le szavazatotokat a nép­frontra. Díszítsétek fel a pályákat és ünnepélyesen rendezzétek a sporteseményeket ezen a napon. Sorakozzunk a Magyar Függet­lenségi Népfront zászlaja alá! Kövessük egyemberként a Ma­gyar Dolgozók Pártját, népünk bölcs vezérét, Rákosi Mátyás elv­társat! Szavazzunk egyemberként a Magyar Függetlenségi Népfront jelöltjeire! NÓGRÁDMEGYEI TESTNEVELÉSI ÉS SPORTBIZOTTSÁG ELNÖKg küzdeni. Hiszen ezt tapasztalhat­tuk a Perecestől elszenvedett l:0-ás vereségnél, a Gyöngyös­től elszenvedett 2:l>es vereség­nél és a most lejátszott Salg. Va­sas elleni mérkőzésen is. Hiszen itt sokáig 2:2-re állt a mérkőzés, és az utolsó 15 percben még há­rom gólt kaptunk. Talán azt gon­dolták ezen a mérkőzésen a játé­kosok hogy kzzdelefcn nélkül is marad a döntetlen eredmény. {Minden játékosnak, minden ere­jét, minden tudását latba kell vetni a mérkőzés 90. percéig, hogy ne kelljen «szégyenkeznünk azért, hogy az ország 64 NB II-es csapatai közül már csak a Nagy­bátonyi Bányász áll győzelem nélkül a tabella végén. A játéko­sok példát vehetnek a minden mérkőzésen kitűnően lelkesen játszó Farkas Elemértől, aki ko­rát meghazudtolva, minden mér­kőzésen a csapata lep-jobbja. A jó csapatszellem mellett ter­mészetesen tudásra, jó labdake­zelésre, lövőkészségre és erőre van szükség. A csapat tanítására hívatott Rad'ics Gyula edző aránylag jól látja el feladatát hi­szen azi ő 'keze alatt került fel a csapat az NB II-be. Munkájába azonban hiba is csúszik, amit a szurkoló észrevesz. Egy példa: nem volt helyes a vasárnapi mérkőzés játékoscseréje. Hiszen .jól harcolt Zsíros, de a helyére beállított Horváth rosszabbul ját­szott. Vagy a sportkör elnökének feltétlen szükséges játszania? ügy hisszük, hogy nem! Vagyis más­kor jobban fontolják meg a cserét. Az edző sporttórs és a vezetőség figyelmébe ajánjuk hogy foglal­kozzanak fokozottabban sokat és jól a nagybátonyi labdarúgókkal. Ne hanyagolják el az MHK-t és a politikai nevelést , sem! Az előbbi jó erőhöz, gyakorlati tudáshoz, az utóbbi pedig nífn utolsósorban a jó kollektív szellemhez vá­zét Ha nem is áll rendelkezésre új játélkos, igyekezzenek a meglévő­ket megfelelően átnevelnl. Tanít­sák sokat a játékosokat a játé­kosok pedig törekedjenek is- meretekre, gazdag tapasztalatok­ra szerttenni. A közönség felé is kell néhány sízót mondani. Ne elégedjenek meg a nézők azzal, hogy megné­zik a mérkőzéseket, hallgatva, vagy rosszabb esetben a hibázó játékosokat szidalmazva hanejn 90 percen keresztül, különösen, ha gyengébben megy a csapat­nak, lelkes hajrával biztassák a csapatot győzelemre. ügy gondoljuk, hogy amit szurkoló szemmel láttunk és amit itt elmondottunk, abból van bőven mit leszűrni. Ha a játéko­sok szeretik és megbecsülik egy­mást. a vezetőség tárgyilagos jó munkát végez, ha a labdarúgó- csapat, a \ ezetőség szoros egy* seggé válik a tömegekkel, a né­zőközönséggel, akkor teljesülhet mindannyiunk vágya: elkerüljük a kiesést, méghozzá űj játékosok nélkül 1st Sulyok Sándor Miért szerepel rosszul a Nagybátonyi Bányász labdarúgócsapata

Next

/
Thumbnails
Contents