Szabad Nógrád. 1953. május (9. évfolyam. 35-43. szám)

1953-05-13 / 38. szám

6 SZABAD NOGBAD 1953 május 13. Minden kijavított cséplő- vagy erőgép egy egy szavazócédula a népfrontra, de ugyanannyi ökölcsapás a háborús úszítokra Megyénk gép állomásinak dol­gozói komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy a választás napjá­ra tett versenyváüaiásaikat tel­jesítsék. Nem kevesebbről van i'tt szó, mint az erő- és cséplő­gépek hartájidö előtti minőségi ki javításáról, mily az ' aratás cséplési munkák időbeni végre­hajtásának alapját képezik, AZ adott SZÓ teljesítésétől függ az. hogyan tudunk hozzájárulni termelőszövetkezeteink további megszilárdításához, hisz a jói megjavított gépekkel végzett munka hirdetője szocialista me­zőgazdaságunk fölényének, ele­ven tényekkel, folytatott agitáció a te. melöszöVetkezeti mozgalom érdekében. Számos gépállomásunk, mint a bércéi i, karancskeszii és a mo­hóra: már fényes tettekkel bizo­nyították be, hogy náluk a szó és a t^tt egyet jelent. Például a Karancskeszi gépállomás dolgo­zói minden percet kihasználnak a vállalás teljesítéséért. A csép- iőgépjavító-brigád már 22 csép­lő javítását befejezte. Most két darab Bredjuk-móászerű gép javításán dolgoznak. Az erőgépek nagyobbrészét kijaví­tották. A gépállomás igazgató­ja, műszaki vezetője minden szakmai segítséget megadnak a dolgozók válaílásainaik telje­sítéséhez. Rákosi elvtárs vasár­napi beszéde után új munkaerő­átcsoportosítást végeztek (szak- csoportosítást hajtottak végre), amely biztosítja a munkák be­fejezését, május 16-ra. A politi­kai helyettes sem tétlenkedik. A dolgozók nagyszerű eredjményeit műszak közben ismerteti a mű­helyekbe szerelt hangoshíradón keresztül. Nótákkal jutalmazzák a jólteljesítő dolgozókat. Az eredmények ellenére azon­ban több gépállomás, mint a •kisterenyei, érsekvadkerti és a 6zécsényi, súlyosan lemaradtak a cséplő- és erőgépek javításában. Ezeken a gépállomásokon lany­hult a politikai nevelőmunka, a vezetok s a dolgozók egyrésze sem harcol következetesen az adott szó teljesítéséért. Elhanya­golják a versenymozgaímat. nem karolják fel a jólteljesítő- ket, elmulasztják az elvtársi se­gítségadást a munkában lema- .adók részére. Nem, utolsó sor­ban ezeken a gépállomásokon, — mivel hiányzik a forradalmi éberség —, az ellenség is foly­tatja kártevő munkáját. Az érsekvadkerti gépállomá­son az igazgató azt sem ’udja megmondani, kik az élenjáró dolgozók, milyen teljesítéseket érnek el naponíau Tehát így azt sem tudjam ki teljesíti, ki nem vállalását. De ugyanígy van ez­zel a tolmács! gépállomás igaz gatója is. Ezek az igazgatók, mintha csak azt tartanák, fő az, hogy vállalást tettünk, annak teljesítése már másodrendű „kérdés”. Így aztán ezeken a gépállomásokon, ha valamely dolgozó nem teljesíti vállalását, az sem különösebb hiba. A szé- osényi gépállomáson, mivel ai javítási terv nerrn volt fel­bontva dolgozókra így azok nem tudták, milyen munkát mi­korra kell befejezniök. Itt sem tö­rődnek a vállalás teljesítésével. Szeles István politikai helyettes mindig csak az' hajtogatja, hogy gyenge volt az igazgató, gyenge a főgépészhelyettes, de ugyan­akkor ő maga sem végezte lel­kiismeretesen munkáját. Elha­nyagolták a .traktoristák között folytatott politikai munkát, így nem is csoda, ha Herczeg Jó­zsef, volt csépiőgéptulajdonos nyersdeszkából javította ki_ a cséplőgépet, annak ellenére, hogy a gépállomáson több, mint másfélköbméter száraz deszka állt a gépállomás rendelkezésé­it. fgy dolgozott a osztályeilen- ség szemük láttára. A lemaradás gyökere vezetők feie­lö’len. lélektelen mun bálában keresendő. Ezért helyes lenne, ha a gépállomás! vezetők mig- vHatnák maguk között eddigi munkájukat, felderítenék Irháju­kat és irányt vennének köteles­ségük teljesítésére. Alig egy pár nap választ el bennünket a választás napiáiói, amikor a párt, Rákosi eiv'árs számonkéri a nógrádmegyei gépállomások dolgozóitól is, mi­ként tettek eleget az adót sza­vuknak. Épp ezért a még hátra­lévő pár nap alatt fokozni kell a munka ütemét. Minden perce-, minden órát, minden napot ki kell hasznámi a feladat végre­hajtására. Legelsősorban a gépállomási dolgozók között fokozni kell a tömegpólitikaii felvilágosító munkát. A pofi’lkai helyettesek ott legyenek a javítócsoportok között, beszélgessenek el a dol­gozókkal, ne menjenek el szó nélkül a legkisebbnek látszó hiba ■mel'ett sem. Mozgósítani kell a szákszervezet aktíváit és a kom­munistákkal együtt harcoljanak közös erővel a hanyagok ellen. Magyarázzák meg a dolgozók­nak, hogy a vállalás: a dolgozó népnek adott becsületszó amelyet minden körülmények között teljesíteni keli. Tűzzenek ki jutalmakat az élenjáróknak, segítsék, serkentsék az elmart dókat. Ha valamely dolgozó sa­ját hibájából nem teljesíti vál­lalását, mondják meg neki nyíl­tan, hogy megszegte a népnek adott szavát, hogy nem veszi ko­molyan saját munkáját, nem méri fel annak a súlyát, hogy minden dolgozónak szilárdan őrt kell állni a békefront rábí­zott szakaszán. Biztosítani keil a versenynyil­vánosságot, a szívvel leiekkel versenyző dolgozó szereti látni saját eredményeit, így tudja fel­mérni erejét. Ha látja, hogy élenjár, de már többen is sarká­ban vannak még jobban igyek­szik, hogy utol ne érjék. Ha nem tudott még az élre törni, akkor ez az igyekezete, ha pedig lemaradt, akkor a nyilvánosság készteti air,a. hogy jobb munkával mossa le magáról a szégyent. A gép­állomások népnevelői segítsék a versenymozgalom kibontakozá­sát, mondják el minden trakto- risíának. hogy minden minősé­gileg. időben kijavított cséplő-, vagy erőgép egy, egy szavazó­cédula a Magyar Függetlenségi Népfrontra, de ugyanannyi ököl­csapás is a háborús uszítókrai AGROTECHNIKAI TANÁCSADÓ A pótbeporzás alkalmazásával a nagyobb rozstermésért A rozstermés hozamát nagy­mértékben fokozhatjuk, ha al­kalmazzuk a Szovjetunióban, de már hazánkban is jól bevált pótbeporzásos módszert. A rozs ugyanúgy, mint a kukorica, idegen beporzású növény, az egyes virágok megtermékenyíté­séhez egy másik virág pora szükséges. Ha a megíermékenyülés fo­lyamatát, illetve a virágpor át- jutásának módját egyik növény­ről a másikra puszta termesz­tési tényezőkre bízzuk, igen gyakori a hiányos szemképzö- dés, mint amit a rozskalász ab- lakosságának nevezünk. Az ab- lakcsság mértéke a termékenyí­tésre kedvezőtlen idő esetén a 20—30 százalékot is elérheti. Az ablakosság okai lehetnek, ha virágzás és beporzás idején szélcsendes az idő. a virágpor nem szóródik széjjel, hanem portokostól a földre hu!’. Ha a virágzás és a beporzás idején szikkasztó szél fűt és nagy a meleg, akkor jelentősen csök­ken a virágpor életképessége. Ha a virágzás ideién esős az időjárás, akkor sok virágpor le­mosódik. A termést csökkentő tényezők hatásának kiküszöbölésére tehát a jobb megtermékenyül és elő­segítése céljából bőségesen at- ka'mazzuk a mesterséges pót­beporzást. Ennek segítségéve! bőségesen juttathatunk virág­port a megtermékenyü’.ésre. A mesterséges pótbeporzással a bibe tetszés szerint választja ki a neki legjobban megfelelő virágport. ígv a megterméke- nyülés tökéletesebb lesz. A mes­terséges pótbeporzással a meg- termékenyülés gyors lefolyását biztosíthatjuk, aminek következ­tében a szemképződés teljes és egyenletes lesz. A pótbeporzás terméstfokozó hatása még a kö­vetkező évben is megnyilvánul, mert az így termelt vetőmag nagyobb biológiai értékű, te­hát nagyobb termésre képes. A pótbeporzást éppen ezért elsősorban a vetőmagnak szánt táblákon végezzük el. A szovjet tapasztalatok azt bizonyítják, ahol a rozs mesterséges pótbe­porzását alkalmazták, hektáron­ként 1.5—5 mázsás terméstöbb­letet értek el és az abiakosságoi 26.6 százalékról 6.6 százalékra csökkentették. A rozs pótbeporzását a fő­virágzás idején végezzük. Amíg a középső kalászrészek virágza­nak, addig a pótbeporzásnak jelentősége kisebb, mert ebben az időszakban a virágok meg­termékenyítésére elegendő vi­rágpor képződik. Annál fonto­sabb azonban a középső kalász­részek elvirágzása után. amikor a kalász alsó és felső része vi­rágzik. Ekkor érkezik e! a leg­főbb ideie a mesterséges pótbe porzásnak. A rozs pótbeporzásának elvég­zésénél nagy feladatok hárul­nak a falusi és a termelőcsopor­tok DISZ-szervezeteire. Szer­vezzenek brigádokat, akik el­végzik a pótbeporzás techniká­ját. Nagy feladat hárul a járási tanácsok, valamint a gépállo­mások agronómusaira is. akik­nek köte'ességük, hogv a meg­alakított brigádoknak, de egész dolgozó parasztságunknak gya­korlati bemutatót tartsanak a rozs pótbeporzásrói s annak jelentőségéről. A pótbeporzást lehetőleg szél­mentes időben, a reggeli órák­ban (7-től 10 óráig) a harmat felszáradása után végezzük Esős időjárás esetén a pótbepor- zásra az eső közötti időszakot kel! felhasználni. Amennyiben 10 óra után túlságosan nagyon sok a felmelegedés, a munkát ne folytassuk tovább, mert a magas hőmérséklet egyfelől csökkenti a virágpor életképes­ségét, másfelől a bibék fogé­konyságát. tehát ilyenkor a meg- termékenyülés, nem tökéletes. A pótbeporzást á virágzás idején 3—4 napon át a teljes elvirág­zásig meg kell ismételni. A pótbeporzás gyakorlati ke­resztülvitele a következőképpen történik: A kijelölt rozstábláin két dolgozó feláll egymástól 8—10 méter távolságra és a sorok irányában haladva, kife- szíteít kötelet húznak magukkal a virágzásban lévő rozstáb'án a kalászok magasságában. A kifeszített kötél a rozskailászo- kat méghaiHtja. megrázza úgy, hogv a kalászok egymáshoz ütődnek Fennek következtében a virágpor egyenletesen szétszóró­dik. bőségesen jut a bibére, te­hát a megtermékenvlüés töké­letes lesz. Cé’szerű a 10 méter hosszúságú kötélre könnyebb zsákokat vagv vászondarabokai erősíteni úgv, hogy ez a kötél­ről kb 40—50 centiméterre le­lógjon. Ebben az esetben a kö­télre erősített vászondarab ha­ladjon a kalászok magasságá­ban és ez hozza hullámzásba a béporzandó rozsszaka-sz kalá­szait. A kötélre erősített vá­szon szinte úszik a kalászok fe­lett, könnyebb a kötél húzása, másfelől pedig a vászonra ta­padt virágporkeveréket folyton elvisszük a másik kalászra. Minél nagyobb területen al­kalmazzuk a pótbeporzásnak fejlett módszerét, mert egészen csekély munkával átlag 10—15 százalékkal növeljük rozster­mésátlagunkat. Hollósi József főagronómus Mit kell tudni di őszi takarmánykeverékek kaszálásáról A kiadós tavaszi esők után a legelők füve bőven ad zöldíakar- mányt az állatállománynak, így az őszi takarmánykeverékek (bú­za.bükköny. rozsosborsó stb.) jelentős részét megyhagyhatjuk magtermelésre. A minisztertanács rendeletet adott ki, s eszerint az őszi takar­mánykeverékeket csak előzetes engedély alapján lehet zölden lekaszálni, fgy az őszi takar­mánykeverékek egyrésze gyara­pítja majd a takarmánykeverék vetőmagot és pótolja a még hiányzó - kenyérgaboriavetéseket. két. Az engedélyt a termelőszövet­kezeteknek és egyénileg gazdál­kodó paarsztoknak a helyi is­n't s végrehaijtóbizottsága állít­ja ki. A minisztertanács rende­leté alapján felelősségre vonják azokat a termelőket, akik enge­dély nélkül, vagy az engedélye­zettől nagyobb mennyiségben használnak fel takarmánykeve­réket. Bírósági ítélet A balassagyarmati megyei bí­róság ítéletet hozott Lén árt Je­nő és társai e'len indított bűn­ügyben. Lémárt Jenőt, a 63/3. Építő­ipari Vállalat anyag-kezelőjét 4 évi és 6 hónapi börtönre. Hor­váth István tervfelbontót 4 évi börtönre, Donkó László norma- el&zámolót 2 évi és 6 hónapi börtönbüntetésre, Szabó Béla művezetőt 1 évi és 6 hónapi bör­tönbüntetésre, Sándor Ferenc fu­varost 3 évi és 6 hónapi börtön- büntetésre ítélte. A vádlottak valamennyien a 63/3. Építőipari Vállalat tárj épít­kezésénél dolgoztak. Bűnszövet­kezetet alkottak és sorozatosan hamisították a íuvarigazoló-'apo- kat. A hamis fuvarigazoíási la­pokat a vállalat bérelszámolási osztályára benyújtották elszá­molás végett és két hónap alatt folyamatosan 14.937 forintot vet­tek fel jogtalanul. A pénzt ma­guk között szétosztották és el- i'tták. Megkíséreltek még ugyan­ilyen módon 18.000 forintot fel­venni. A hamisított fuvarigazoló­lapokat már beterjesztették kifi­zetés végeit, de eközben a bűn- cselekményüket felfedezték és az újabb 18.000 forint kifizetésé­re már nem került sor. Az ál’amügyészség valameny- nyi vádlott terhére súlyosbítá­sért fellebbezést terjesztett fel. | Felvesz betonozási és száll!- f J tási munkára férfi seqédmun- í $ kasokat Épületelemgyár. Je- $ J lentkezés; Épületélemgyár f i munkaierőgazdálkodásán, Bu. t i dapest, Budafoki-út 78. Napi Z * íáromszori étkezés 7.40-ért, | I vidékieknek szállást havi 10.— ♦ • forintért biztosítunk. | lim lém* , többet kap vissza MINT AMENNYIT BEFIZETE MERT A TAKARÉKBETÉT kamatozik I SZABAD NOGRAD Az MDP Nóqrádmeqyei Párt- bizottságának lapja Felelős kiadó: Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salqótarján, Rákóczi u. 92. Telefon: felelős szerkesztő 30 Ipari, mezőgazdaság! és kultúrrovat 52, kiadók*vatal 43ö Szikra Lapnyomda Budapest. József-körút 5 F. v.: Kulcsár Mihály Sportunk „Százezreket vontunk be a testedzés tömegmozgalmába. a magyar sportolók dicsőséget ’sze­rezlek az olimpián a magyar névnek. Magyarország az ifjú­ság, a nők, minden dolgozó em­ber szamára a korlátlan lehető­ségek országa lett“ ■— olvashat­juk a Magyar Függetlenségi Nép­front választási felhívásában. Ezek a szavak egyszerű szá­mokban testesülnek meg. 1939- ben pl. az ország lakosságának nem egészen 0.5 százaléka spor­tolt. 1952-ben a rendszeresen sportolók száma elérte az 522 ezret ami azt jelenti, hogy or­szágunkban a lakosság 5.5 szá­zaléka élvezi a sport örömeit. Országunk a korlátlan lehető­ségek hazája lett az élet min­den területén. így a sport te­rén is. Népi demokratikus álla­munk törődik azzal, hogy a dolgozók minél nagyobb szám­ban ismerjék fel és használják is fel a sportolási lehetőségeket Városiak, falusiak, férfiak és nők. fizikai dolgozók és értelmi ségi’ek előtt egyaránt nyitva áll­nak a sportpályák kapui. íme néhány adat a sport fejlődéséről: 1939-ben a falvakban mindösz- sze 8000 fiatal sportolt. 1952-ben a falusi sportkörökben a nyil­vántartott sportolók száma elér­te a 8Ö.000-et. de ennél lénye­gesen többen sportolnak a fal­vakban: az MHK testnevelési rendszer és a falusi szpártákiá- dok keretében. Megyénkben is a sport nagyarányú fejlődése tapasztalható. A felszabadulás előtt alig volt falusi sportkör me­gyénkben, s ez a néhány is a falu papja, kocsmárosa vagy ku- lákja kezében volt, akik üzleti célokra használták fe| a spor­tot jMa már megyénk minden falujában van sportkör, ahol a szocialista sport minden ágában képezhetik magukat megyénk falusi dolgozói. Ncgrád megyében 132 röp­labdapálya, 108 labdarúgópálya, Salgótarjáni Bányász Hűvös, szeles időben került sor erre a találkozóra Salgótar­jánban, a Bányász sporttelepén. A hazai csapat összeállítása a következő volt Oláh — Kiss, Hegyi, Gáspár — Szojka. Dávid — Bablena, Lahos, Csuberda, Vilezsál, Szabó. Az első félidő nagy küzdelmet hozott, A tarjám csatársor már sokkal jobban játszott, mint az elmúlt heteikben. Szép támadáso kát vezettek a soroksári kapu el­len, A kemény vendég-védelem mindent megtett, hogy ezek a tá­madások ne hozzanak ered­ményt. A 10. percben Bablena lefu­tása után kavarodás támadt a vendégek kapujánál. Bablena a balszélső helyére sodródott, s a hozzá került labdát innen rúgja a hálóba. 1:0. A vendégek is vezetnek táma­dásokat. dó Kiss, Hegyi, Dávid és a többi védők mindig jókor men­tenek. Nagy küzdelem alakul ki a félidőig, de az eredményen már egyik csapat sem tudott vál­toztatni. A második félidőben folytatódik a küzdelem. A tarjám csapat a győzelem bebiztosításáért a ven­dégek pedig a kiegyenlítésért harcoltak. Szabó hatalmas kapufát lő. i'rfpűr fejlődése 104 MHK-akadáiypálya épült. A régi sporttelepek újjáépítésére áll jnunk a Salgótarjáni Vasas­nak 250 ezer, a Salgótarjáni Bá­nyásznak 80 ezer, a Salgótarjáni Üveggyárnak tízezer, a Balassa­gyarmati Lokomotívnak ötezer, a Palotási Palóc SK-nak tízezer forintot juttatott. Megyénknek nincsen olyan sportköre, amely ne kapott volna és ne kapna tá­mogatást a nép államától Egy­másután kerülnek felszínre a jó sportolók. Gondoskodik arról, hogy oktatók, edzők álljanak a sportolók rendelkezésére. A Ncg- rádmeqyei TSB edzőképző tan­folyamán 134 edzőt, a játékve­zető és versenybíró tanfolyamo­kon pedig 274 játékvezetőt képez­tek ki. A felszabadulás előtt megyénk iskoláiban sem lehetett beszélni testnevelésről, középiskoláinkban is csak megtűrt tantárgy volt a torna. Ma már népi demokrá­ciánk. az óvodától az egyete­mig, minden iskolatípus tanulói részére biztosítja a rendszeres testnevelés lehetőségét Sportunk fejlesztése szerves része kultúrforradalmunknak. Fejlődése megmutatja életszín­vonalunk emelkedését, népünk egészségvédelmének fejlődését, biztosítja a sport révén is olyan embertípus kialakulását, amely kész a szocializmus építésére, a béke megvédésére. Sportolóink, sportvezetőink gondoljanak arra, ^j■nit a Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívása mond:' ,,Kis nép vagyunk. de nagy tettekkel tudunk hozzájá­rulni és járulunk is hozzá sa­ját hazánk hűséges szolgálata révén az emberi haladás ügyé­hez. Legyünk méltóak ahhoz a nagy hírnévhez, amelyet haladó múltúnk nagy cselekedeteivel, nyolcesztendős harcainkkal és munkánkkal a nagy világban ki­vívtunk magunknak s amelyet sportolóink az olimpián kivívtak a magyar sportnak.“ Gregor János-Soroksár 2:0 (1:0) majd Bablena lő mellé. A tarjáni kapunál övári hagy ki nagy hely. zetet. A küzdelemben egyre ke­ményebb játék alakul ki. Vilezsál lemegy a pályáról, Opova jön be helyette. A tarjáni csatársor most már igy alakul: Bablena, Csuber­da, Opova, Lahos, Szabó. Az iram fokozódik, s a tarjániak fölénye gólt eredményez. A 30. percben Csuberda, a soroksári kaputól mintegy 20 m-re, szépen ugratja ki a kitűnően játszó Lahost, aki váratlan lövéssel bebiztosítja a Bányász győzelmét. 2:0. Most már a játék kiegyenlített lesz, mindkét kapu előtt adódik gólhelyzet, de ezeket a csatárok nem tudják már értékesíteni. így nagy küzdelem után a tarjáni csapat megérdemelten, 2:0-ra nyerte meg a mérkőzést. A csapat javuló formát muta­tott ezen a mérkőzésen. Jó volt a védelem, Hegyivel az élen. A csatársor is sokat javult. Bablena, Lahos, Csuberda, Vilezsál, Szabó és Opova sokkal jobban játszot­tak, mint az utóbbi hetekben, Kü­lönösen kitűnt Lahos jó formája. Ki'émer játékvezető sok téves íté­letével sújtotta a hazai csapatot Ebben azonban hibásak a gyen­gén működő partjelzők is. Salgótarjáni Vasas—Nagybátonyi Bányász 5:2 (2:1) Ez a mérkőzés is a Salgótar­jáni Bányász-pályán került leját­szásra. A nagybátonyiak lendüle­tesebben játszanak, s ennek ered. menye, hogy meg is szerzik Por- zsik révén a vezetést, 1:0. Szebb összjátékkal közelítik meg a Bá­nyászok! a Vasas kapuját. Külö­nösen Porzsik, Rigó és Zsíros len­dületes játéka tűnik ki a vendég csapatban, de kitűnő a kapuvédő. jük is. A védelem pedig kemé­nyen veri vissza a Vasas támadá­sokat. A félidő közepén Nagy fe­jes góllal egyenlít, majd megszer­zi a vezetést is. A második félidő elején azon­ban kiegyenlít a Bányász. Sokáig kétségessé válik a mérkőzés ki­menetele, de a 30. percben Ru- dinszki megszerzi a vezetést, majd pár perc múlva megszerzi a Tarjáni Vasas a 4. gólt Is. A mérkőzés utolsó perceiben 11-es. hez jut a Vasas s ezt Langár ér­tékesíti s így végeredményben 5:2 arányban nyerte meg a Tar­jáni Vasas ezt a találkozót. Rádió műsorából Állandó műsorszámok: Kossuth-rádió: 5.00: 8.30: Reggeli zenés műsor, vezércikkének ismertetése, álláslelentés 17.00; Hírek Petöfi-rádió; 6.00 Falurádió. 5.30: Lapszemle. 5.49- közben 6.45—7.00; A Szabad Néc 7.40; Naptár. 14.00: időjárás és víz 20.00; Hangos újság. Hanglemezek. 6.35; 6.45: Jóreggelt gyerekek 7.35: Hanglemezek. 17.30: Hírek. 19.15: Sportnegyedóra. Termelési 10.00; hírek Hírek Május 13, szerda Kossuth-rádió: 11.30: Életünk­ről. — 11.40: Keringők. Hgl. — 13.30: A pécsi népi zenekar ját­szik, Horváth Géza vezetésével. — 14.50; Szív küldi szivnek, szí­vesen. — 15.50: A nyár küszö­bén. — 17.00: Üzemek közötti együttműködés. — 17.10; Kerin­gők, polkák. — 18.10: Építjük a nép országát. — 20. B: Jó mun­káért szép muzsikát. Petőfi.rádió: 9.20: Hegyen-völ- gyön, szép hazánkban. — 10.30: Kis kertet kerítek. — 11.00: Pjat- nyickij-együttes műsorából. — 15.30: Szolnok megyében. — 16.15: A dolgozó nép választási számvetése. — 17.40: Könnyű ze­ne. — 18.40: Tamássy; Részletek egy úttörő-film zenéjéből. — 19.20: Tánczene. Május 14, csütörtök, Kossuth-rádió; 12.30: A fővá­rosi népi zenekar játszik. — 13.30: Együtt menetelünkl — 15.30: 1945-ben született. — 16.30: Amióta szabadon választhatunk. 17.15: Az Ifjúság Hangja.. — 17.35: Jó munkáért szép muzsi­kát. — 18.00: Néphadsereg hír­adója. — 20.10: Vasból való vár. Petöfi-rádió: 7.35: Rajta, fel ifjúság. — 8.50; Dalok, hangi. — 15.00: Uttörőmikrofonnal az or­szágban. — 15.20: Szív küldi . . . — 16.40: A tizedes. — 17.00: Fia­talok zenei újsága. — 17.40: Fa­lurádió. — 18.10; Az ötéves terv nyomában. — 18.40: Szovjet na­pok, szovjet emberek. — 19.30: Tánczene. — 19.45; Sportnegyed­óra. Május 15, péntek. Kossuth-rádió: 12.30: Elnyo­mott népek dalai. — 13.00: A Ma­gyar Rádió- népi zenekara ját­szik. — 14.35: A Magyar Rádió kisegyüttese játszik. — 16.10: Erő, egészség. — 16.20; A gulyás­gyerek. —- 18.00: Nemzetközi kérdések. — 18.15: Tánczene. — 20.10: Egy falu — egy nóta. — 20.40: Mindig megtartotta sza­vát. — 21.00: Választ az ország. — 21.10; Tánczene. Petöfi-rádió; 9.40: „Boldog jö­vőt választunk”. — 10.30; A mi óvodánk, óvodások műsora, — 10.50: Az Okos Mackó. — Í5.50: Népdalkantáták. — 16.10; Szív küldi szívnek... — 16.50:’ Ka­zincbarcikától a Békevárosig — 17.55: Nagy együttesek hangver­senye. — 18.40; Tánczene. — 19.00: Úttörő-dalok. — 19.10: Pél­daképünk a szovjet zene.

Next

/
Thumbnails
Contents