Szabad Nógrád. 1953. május (9. évfolyam. 35-43. szám)

1953-05-09 / 37. szám

f953 május 9. szabad nSgrXh 3 Két népnevelő a választási harcban A választások előtti politikai nevelő munka legfontosabb for­mája az egyéni agitáció, a nép­nevelők közvetlen, egyszerű- hangú beszélgetése dolgozó tár­saikkal. A választási agitáció meg­indulásakor .azokban a közsé­gekben is megkapták a nép­nevelők a rendszeres beosztást, ahol az eddig nem volt meg. Ekkor kapta meg állandó beosz­tását Jobbágyiban Danik Pál és Lángi János népnevelőpár is. Ezek az elvtársak komolyain' ve­szik népnevelői megbízatásukat. Már többször meglátogatták a hozzájuk beosztott családokat. Ezekre a látogatásokra mindig gondosan felkészülnek. Első és legfontosabb felada­tuknak tekmtik a rendszeres ta­nulást, ezért még egyszer sem hiányoztak a népnevelőértekez­letről. Ezenkívül Danik elvtárs az elsőéves. Lángi elvtárs a má­sodéves politikai iskola szorgal­mas és mindig jól felkészült hallgatója. A kiadott központi brosúrákat — nem azért veszik, hogy a fiókba zárják. „Nem igaz az, hogy nincs idő az olvasásra — mondja Dani eivtárs —, ezt csak azok mondják, akik nem veszik komolyan a népnevelő- mun-kát. Tanulás nélkül, olvasás nélkül nem is mernék arra vál­lalkozni, hogy mint népnevelő keressem fel a dolgozókat. Még megesne, hogy a fölkeresett dol­gozó sokkal jobban tájékozott mint mi. Aki tényleg akar ta­nulni, olvasni, az talál is rá időt. Különösen ezeket a kis bro­súrákat, mindig van egy a zse­bemben és ha van egy kis időm, Olvasgatom." „Mindig olvassuk a Szabad Népet is, hogy mindenről tájé­kozottak legyünk, mert csak így tudunk minden kérdésre helyes választ adni.“ Lángi elvtárs mielőtt fel­keresne valakit, megérdeklődi a tanácsnál, hogyan teljesítette az a dolgozó az állam iránti köte­lezettségét: a mezőgazdasági munkában aiz elsők, vagy az utolsók között van-e, biztatni kell-e jobb munkára, vagy di­csérni szorgalmáért. Nem es­tek abba a hibába, hogy csak azt a dolgozó parasztot keresik fel, aki el van m-aradvai. Ahhoz is elmennek, aki példamutató megdicsérik jó munkájáért, el­beszélgetnek vele mindenről, ami érdekli. Danik eivtárs, mi­előtt felkeresi a dolgozót, af-fe- lől is tájékozódik, hogy van-e rádiójuk, olvasnak-e újságot, részt szokott-e venni gyűlése­ken. „Mert egészen máskép kell beszélgetni az olyan dolgozó­val, aki maga is tájékozott, ér­deklik s kül- és belpolitikai ese­mények, olvasta a népfront fel­hívást — mondja —, mint az olyannal, aki mindezt nem teszi. Megint máskép kell beszélgetni egy sokgyermekes családapá­val, mint egy gyermektelen fia­tal házaspárral, vagy egy ma­gányos özvegy-asszonnyal.” — Nemrégiben Kollár Péte­reknél jártunk és ott legnagyobb örömünkre úgy alakult a beszélgetés, hogy nem nekünk kellett megmagyarázni, meny­nyive,] szebb most az élet, mint a multiban, hanem ő mutatta ezt meg a saját életükön keresz­tül. — „Ti még fiatalok vagytok — mondta nekünk —, nem dol­goztatok még akkor, amikor ne­künk egy héten csak háromnapi munkánk volt a kőbányában, a fizetés meg olyan kevés volt, hogy még ha mind a hat napot is kidolgoztuk volna, se lett volna elé? a családnak. Hej. de keservesen is éltünk, csak a rajtunk való ruha volt, a lakás­ban pedig csak a legszüksége­sebb, hogy ne a földön háljunk, meg együnk. A felszabadulás óta vettünk bútort is. Azelőtt még mi, férfiak sem dolgozhat­tunk, most meg az asszonyok sorra mennek az üzemekhez. De tehetik. Az én menyem üzemben dolgozik és most kisbabája lett. Már előtte hat hétig nem dol­gozott, meg utána is hat hétig és az egész három hónapot fi­zették. Most meg beadja a gyermeket a bölcsödébe és nyu­godtan dolgozhat. Azt az időt, amíg szoptat is fizetik. Ezeket mind mondjátok el olyannak, aki nem látja, hogy mire költi államunk azt a pénzt, ami az adóból, a begyűjtésből befolyik az államnak.” — En meg a múltkor egy öreg bácsival a választásról be­szélgettem — vág a szavába Lángi eivtárs. — Menus bácsi­nak hívják, ő mesélt nekem a régi választásokról. — Kész cirkusz volt az fiam — mondta nekem. — Annyi hasznunk volt csak belőle, hogy mi dolgozók, akik az előző képviselőválasz­tás óta folyton éheztünk, aznap mindig jóllaktunk. Kohut meg Cseresznyés volt akkor a képviselőjelölt. Mind a kettő nagy kutya volt, de csak akkor az egyszer láttuk őket, a kor­tesei pedig csalogatták a népet a kocsmába. De nagy öröm is az, hogy most már nem így van. A dolgozókkal való beszél­getésre ők mindig találnak al­kalmat.. Nem úgy tekintik a népneveiőmunkát, hogy ők csak akkor népnevelők, amikor egy este egyenesen ezzel a céllal fölkeresnek egv dolgozót. Nem­csak úgy tartanak kisgyűlése- ket. hogy összehívnak egy pár dolgozót, hanem felkeresnek beszélgető csoportokat mindenütt magyaráznak, érvel­nek és nevelnek, ahol erre al­kalom kínálkozik és ezt olyan egyszerűen és közvetlen han­gon végzik, hogy minden dol­gozó _ szívesen beszélget velük és bátran fordul hozzájuk kér­désekkel. Az ő példájuk ser­kentse a megye minden nép­nevelőjét hasonló jó munkára! Gépnevei« értekezlet helyi érvek nélkül A választási harc győzelemrevitele hatalmas feladatok elvég­zését követeli a párt első vonalában harcoló katonáitól, — nép­nevelőinktől. Nevein-iők és mozgósít-an-iok -kell a tömegeket a függetlenségi népfront felhívásának ismertetésével. A felhívást azonban -nem elég egyszer elolvasni, hanem gon­dosan kell tanulmányozni és állandóan bővíteni azokat az isme­reteket, amelyek elősegítik a felhívásban foglaltak minél jobb, minél alaposabb megmagyarázását. Ehhez kell segítséget nyúj­tani az alapszervezetek titkárainak a népneveiőértekeizlefeken. Értékeld kel] az elmúlt héten végzett népneveiőmunkát, ele­mezni és ismertetni a legjobb módszereket, tapasztalatokat, poli­tikai tájékoztatást adni, hogy ezzel is elősegítsék a felvilágosító munka politikai színvonalának emelését. A Kisterenyei Szénbányák Fővölgy üzemi népnevelői is vár­fák ezt a segítségadást a május 5-i értekezelettől. Érezték a nép­nevelők, hogy munkájuk eredményét még fokozni keli. Üzemük­ben' még sok drága perc esik ki a termelésből. A műszaki elő­feltételek is hiányoznak, amint ezt Kojnok Imre népnevelő is el­mondotta az értekezleten. Súlyos hibát követett el azonban Bencsik Gvula, a fővölgyi üzem alapszervezetének titkára, aki az értekezletre lelkiismeret­iemül készült fel. Megelégedett azzal, hogy a függetlenségi nép­front ^választási felhívását lemásoltaíta, Nem értékelte a nép­nevelők munkáját és ez éreztette a hatását A kisterenyei üzem pártbizottsága is keveset foglalkozott a népneveiőérfekezlet színvonalának a megjavításával. Nem el­lenőrizték. hogy az alapszervezeti titkárok hogyan készültek fel az értekezleteikre. Pedig tudmiok kel], hogy az értekezletek sikere » beszámolótól függ. A kisterenyei pártbizottság s az alapszervezet titkárai tekint­sék legfontosabb feladatuknak a népnevelő munka színvonalá­nak megjavítását. Irányítsák a népnevelőket, hogy minden tőlük telhetőt megtehessenek a választási békeverseny győzelemrevitele érdekében. Néma mesterek a lezárt szekrényben Magyar Függetlenségi Népfront választási győzel­méért folyó agitáció harci feladat. E kemény, szívós harcot segítik elő a központi pro­paganda kiadványok, ame­lyek hatalmas erőt adnak a népnevelők ezreinek munká­juk sikeres végzéséhez. Nincs messze már a válasz­tás ünnepnapja, s még van a megyében brosúra éppen elég, amely a hanyagok, vagy a kiadványok lebecsü­lő! miatt nem került el a nép­nevelőkhöz. így van ez a Szé­chényi állami gazdaságban is. ahol a terjesztéssel meg­bízott elvtársak eltűrik, hogy a kiadványok hónapokon ke­resztül a vaspánttal és la­kattal lezárt szekrényben felhaszná-'atlanul heverjenek. A választási harcnak e döntő szakaszában a mu­lasztók, a hanyagok, a po­litikai munkát lebecsülök nyissák ki a szekrényeket és adják oda a dolgozóknak azokat a propaganda kiad­ványokat, amelyeket számuk­ra írtak, Bence Ferenc Nálunk a szó és a tett egyet jelent AOmilliórdot fektettünk népgazdaságunkba 5 A népfront választási felhívása sokoldalúan bebizonyítja, hogy nálunk a sző és a tett egyet Jelent, Az eredetileg öt évre előirány­zott 35 milliárd forint helyett három év alatt 40 milliárdot fektet­tünk be népgazdaságunkba. 40 milliárd forintból, ha csak arra for­dítanánk: 10 Sztállnvárost és Sztálin Vasművet, vagy 5 millió mo­torkerékpárt gyárthatnánk. Amíg 1935-ben csak 410 mozi volt az országban, megyénkben 1944-ben mindössze 9, addig az ötéves terv első három évében hazánkban 1600 új mozit léte­sítettünk, s ez évben megyénk­ben a mozik száma meghaladja a százat Megyénk dolgozóinak jelöltjei „Á dolgozó nép hatalmának legfőbb képvise­lője: az országgyűlés. Ezért kell az országgyű­lést egész népünknek választani. Olyan képvi­selőket kell küldeni az országgyűlésbe — hang­zik a népfront választási felhívása, — akik ké­szek önzetlenül szolgálni a nép ügyét.” Megyénk dolgozói nagy lelkesedéssel, tetszés­sel fogadták a választási bizottság közlését, a Magyar Függetlenségi Népfront jelöltjeit. Dol­gozó népünk a képviselő-jelölőgyüléseken való­ban olyanokat jelölt, akik a szocialista építő munkában kitűntek, a haza felvirágoztatásáért végzett munkájukkal érdemeket szereztek. Kristóf István elvtárs megyénk listavezetője, aki az MDP Központi Vezetőség titkárságának tagja, a SZOT elnöke. Kristóf István elvtárs szegény munkásszülők gyerme­ke. Apjai, aki igen sokszor volt munkanélkül, nehezen tudta előteremteni még a mindennapi kenyeret is család­jának. Ilyen- neihéz körülmények között nevelkedett fel Kristóf István elvtárs. A nehézségek, a nélkülözések és szenvedések azonban nem törték meg — ellenkezőleg: megacélozták, öntudatra ébresztették. 22 éves korában már a munkásmozgalom tevékeny, áldozatkész harcosa. A rabló, nád Németországhoz csatlakozó Horthy-fas-izmu-s háborújának idején bátran vezeti a magyar bőripari munkások harcait, egyik irányítója annak a küzdelemnek, amelyet a magyar dolgozók indítottak ai rablóháború, a féktelen kizsákmányolás ellen. A felszabadulás után Kristóf István elvtársat meg­választják a Bőripari Dolgozók Szakszervezete főtitkárá­nak, — később pedig az MDP Központi Vezetőségében dolgozik, mint a párt és a tömegszervezeteik osztályának vezetője. Kristóf István elvt'ársat 1952-ben ismét a szakszer­vezeti munkában találjuk: megválasztották a SZOT főtit­kárának. Ezt a munkáját látja el egészen a magyar szak- szervezetek nagy seregszemléjéig, a szakszervezete« 1953-fean megrendezett XVIII. kongresszusáig. A dolgo­zók bizalmából a magyar -szakszervezeti kongresszus kül­döttei megválasztják ai SZOT elnökének. Azóta e fontos beosztásban dolgozik. Kimagasló érdemeiért többízben részesült magas kitüntetésben. 1 Róka Mihály eivtárs munkáscsalád gyermeke. A Horthy-fasizmus idején a munkások százezrei voltak -munkanélkül és így Róka elvtárs édesapja sem dolgoz­hatott egy évben 5—6 hónapnál többet. A család meg­élhetése egyre nehezebbé vált. Ezen a nehéz helyzeten akart segíteni Róka elvtárs és egész fiatalon dolgozni kezdett. Mint gyárimunkás, szinte éhbérért dolgozott. Ami­kor több munkatársával együtt- a bér felemeléséért sztrájkba lépett, a gyár igazgatója válaszul csökkentette az egyébként is elenyészően kevés fizetést. Fiatalon kapcsolatba került a munkásmozgalommal, munkatársaival nem adták fel a harcot, hanem a párt irányításával tovább -küzdöttek. A párt vezetésével foly­tatott harcokban edződött és erősödött Róka elvtárs és munkatársai öntudata. Róka- elvtárs -felismerte, hogy a munkások és dolgo­zók ügyének egyedüli következetes harcosa a Kommunista Párt. Éppen ezért a párt célkitűzéseinek a megvalósítá­sára fordította minden erejét és tudását. Bárhová állította a párt, mindenütt legjobb tudása szerint végezte feladatát. A pártnak köszönheti, hogy egyszerű munkáscsalád gyermekéből néphadseregünk ezredesévé lett. A párt taní­totta, nevelte a néphadseregünk egyik vezető parancsno­kává. Erről sohasem feledkezik meg Róka elvtárs. Nap- ról-napra odaadó, szívós munkával járni hozzá néphad- '* seregünk erődítéséhez,' harckészültségének fokozásához. Érdemei elismeréseképpen- több, magasabb kitüntetésben részesült. Róka Mihály elvtárs Jó növényápolással a bő termésért Megyénk falvaiban, ter­melőszövetkezeteinkben, állami gazdaságainkban, a gépállomá­sokon száz- és száz népnevelő lelkesítő munkája tolmácsolja a párt szavát: „Úgy készülsz igaz hazafiakhoz méltóan a válasz­tásokra, ha az aszály és a fagy­kár okozt-a nehézségeket nem so- pánkodással, vagy sóhajtozás- sal, hanem egy gazdag termés elérésével küzdőd le!" E szavak eredményei a választási béke- verseny-válla-lásokban jutottak gyakorlati kifejezésre, amelyek fényesen igazolják mezőgazda- sági dolgozóink öntudatának növekedését. Az ígéretet sok helyen már a tett követte. A honti Győzelem termelőszövetkezetben elvégez­ték a cukorrépa sarabolását, s már az egye-lési -munkák befeje­zéséhez közelednek. A palotási Május 1. termelőszövetkezetben a kukorica első kapálásának be­fejezése előtt állnak. Varga Ist­ván pogonyi dolgozó paraszt időre befejezte a kukorica, bur­gonya vetését, el is végezte azo­kon a növényápolási munkát. De így lehetne felsorolni tovább a mezőgazdasági dolgozók vál­lalásának teljesítését, akik már megértették, hogy a növényápo­lási munkák időbeni jó elvég­zése egyik fontos előfeltétele a- bő termésnek. A korai vetés term ésfokozó hatását csak álékor biztosíthat­juk, ha gondoskodunk tavaszi növényeink megfelelő ápolásá­ról. A népnevelők mondják el minden mezőgazdasági dolgo­zónak, hogy a növényápolási munkáknál minden napi késede­lem komoly károkat okozhat nemcsak maguknak a dolgozók­nak, hanem népgazdaságunk­nak is. Minden dolgozó paraszt­nak, minden szövetkezeti tag­nak tudnia kell, hogy akkor lesz nagy jövedelme, ha nem késle­kedik a növényápolással, s nem gaz, hanem kukorica terem a földjén. Most különösen meg kell gyorsítanunk a növényápolási munkákat. A párnapos esőzés nemcsak a kultúr, hanem a gyomnövények fejlődését is elő­segítette. A helyes növényápo­lással biztosítjuk növényeink fejlődéséhez szükséges nedves­séget, meleget és levegőt és ez­zel egyúttal irtsuk minden le­hető eszközzel kultúrnövényeink legnagyobb ellenségét: a gyo­mod Az őszi és tavaszi gabo­nák ápolásánál még szárbaindu- 1 ás előtt el kell végezni a gyom­irtást. Köztudomású, hogy a -ka­lászosok veszedelmes -gyomnövé­nye az acat. De igensok más gyomnövény is fenyegeti növé­nyeinket, különösen a salgótar­jáni és a pásztói járásokban, ahol a tavaszi vetésben a- gyom­növényzet igen elhatalmasodott. Népnevelőink mozgósítsák lelke­sítő szavakkal a dolgozó parasz­tokat -a gabona-félék gyomtalaní­tására. A gépállomások a nö­vényápológépek teljes kapacitá­sának kihasználásával segítsék a termelőszövetkezetek növény- ápoló munkáit. Úgy dolgozza- nak, hogy a gabonafélék acatq- lását a szárbaindulás előtt, de legkésőbb május 15-i-g, a cukor­répát sorolás utá-n azonnal, seké­lyen sarabolni kell, az egyelést pedig 3—4 leveles fejlettség­ben, de legkésőbb május 15-ig végezzék ej. A napraforgó sara­bolását a vetés sorolása után, de legkésőbb május 15-ig, a burgonya első sara-boló kapálá­sát, vagy az azt helyettesítő, feltétlenül könnyű fogassal vég­zett, fogaso-lást a kikelés után azonnal, de legkésőbb május 15-ig be kell fejezni. Ez most a legfontosabb feladat a mező- gazdaságban. E feladatok vég­rehajtásával tudja bebizonyí­tani minden mezőgazdasági dolgozó, hogyan harcol a- bé­kéért, aiz ötéves terv végrehajtá­séért, hogyon szereti pártunkat, Rákos-i elvtársat, hogyan harcol a még boldogabb holnapért. A növényápo-lási munkák idő­beni végrehajtása tettekkej való szavazást jelent a Magyar Füg­getlenségi Népfront mellett. Ezért a falusi pártszervezetek­nek harcba kell szólítani min­den kommunistát és pártonkí- vülit. Az elkövetkezendő napok­ban magasra kell szítaniok a vá­lasztási békeverseny tüzét, még lelkesebb, áldozatkészebb mun­kára kell serkenteni a párttagok és pártonkívüii dolgozók ezreit- Lázas munkájuk közben ne fe­ledkezzenek meg egy pillanatra sem arról, hogy a kulák, a kle­rikális reakció népünk minden rendű és rangú ellensége halá­losan gyűlöli a versenyt, a fel­szabadult dolgozók munkalelke­sedését. Tudja, hogy a jó] és időre végrehajtott növényápo­lási munka, a magasabb ter­més előkészítése hazánkat erő­síti, népünk életszínvonalának emelkedését, a dolgozók jöve­delmének, -keresetének növeke­dését jelenti, ezért acsarkodsk ellene. Éppen ezért a népneve­lőknek — legyen az párttag vagy pártonkívüii —, úgy ke]! dolgozniok, hogy ne legyen a községekben olya-n- dolgozó, aki ne teljesítené vállalását, ne vé­gezné el gyors-an, határidőre, minőségben a növényápolási munkát. Úgy végezzék az agi- tációs munkát, hogy a munka lendülete, a lelkes hangulat semmisítse meg az osztályelien- ság törekvését. A növény ápolási munkában járjanak élen a falu­si kommunisták. Példamutatá­suk legyen hajtómotorja a munka végrehajtásának. Falusi pártszervezeteink segítsék elő, hogy a felszabadult falu népe ai magas termés meg­alapozásával újabb munikahős- tettekkel ünnepelje a választá­sokat, tettekkel is szavazzanak a népfrontra. Hollóst József főagronóm-us

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents