Szabad Nógrád. 1953. április (9. évfolyam. 26-34. szám)
1953-04-04 / 27. szám
»98 JpriTfe I SZABADaSgrXr 3 Megyénk minden községében hajtsák végre a minisztertanács tavaszi mezőgazdasági munkákról szóló határozatát A minisztertanács határozat« kimondja: „Amint a talaj hőmérséklete elérte az 5—8 Cel- ziusz fokot, me» kell kezdeni és április 10-ig- be kell fejezni a tavasziárpa vetését. A jó meleg; idő azonban ezt a határidőt jóval lerövidítette. S ott, ahol a tanács és a pártszervezet jól dolgozik, már határidő előtt elvetették a tavasziárpát. Jó eredményeket értek el Karancskeszi, Szúpatak, Luciáivá, Litke, Berkenye, Szendehely, Bánk, Palotás, Iliny, Becske Vanyarc, Galgaguta község dolgozó par rasztja.i, de a ceredi Búzakalász tszcs és az eíest Haladás tszcs is elmondhatja már nyugodtan, hogy a tavasziárpa vetési tervünknek már eleget tettünk. Hiba volna azonban, ha a«t hinnénk, hogy minden községben vagy minden termelőszövetkezetünknél ilyen szépen megy a munka. Súlyos mulasztások mutatkoznak még egyes tanácsainknál, egyes termelőszövetkezeteinknél, pedig a minisztertanács határozata előírja, hogy a termelőszövetkezetek és az egyéni termelők saját maguk kötelesek / gondoskodni teljes tavasza vetőmagszükségletükről február 28-ig. Mégis, ha vizsgáljuk Bárnai, Cered, Nézsa, Varsány, Alsópetény, Karancs- ság, Drégely palánk, Magyar- nándor, Borsosberény, Buják, Ecseg, Pásztó községeket, megállapíthatjuk, hogy ezek a községek nem tették magukévá ai minisztertanács határozatát, megalkudtak az ellenséggel és ahelyett, hogy erélyes kézzel intézkedtek volna a tavasziárpa mielőbbi elvetéséről, elaludtak és a pártszervezet sem figyelmeztette a tanácsokat, hogy milyen súlyos kárt okoznak ezzel népgazdaságunknak. Pedig április 10-e rohamosan közeledik. Ha a tanács nem ébred föl idejében álmából, akkor kifutnák az időből és nem fogják tudni teljesíteni tervüket. De vizsgáljuk meg termelő- szövetkezeteinket is. Ott is -meglehet még találni ilyen lemaradást. A lemaradók közé tartozik a nagybárkányi Uj élet tszcs és a zabari Uj élet termeíőszö- vetkezeti csoport is. A megalkuvás helyett itt is sürgősen meg kell javítani a favasziárpa vetési munkát, mert csak így tudnak eredményesebb munkát elérni. Hiba volna azonban, ha csak az egyéni dolgozók és termelő- szövetkezetek munkáját értékelnénk. Nézzük meg, mit csinálnak népünk legdühödtebb ellenségei, a tkulákok. Patakon például Varga András 30 holdon felüli kulák állandóan sír, hogy nincs vetőmagja, mégis sörárpával tartotta hosszú hónapokon keresztül sertését, közben a vetéstervét elszabotálta. Vagy Nótics községben ahol a kulákok a tavasziárpa vetési tervüket mindössze 60— 70 százalékra teljesítették eddig. Nem' csoda, hiszen Szabóki Mihály és Davcsó Mihály kulákok árpából bort főznek és eldugták a vetőmagjukat. Közben a tanácsnál állandóan arról panaszkodtak, hogy nincs vetőmagjuk. Ez a két kulák úgy gondolkodott, mit nekem« tanács, hiszen úgy sem ellenőriz. Es amíg a tanács aludt, addig a kulák dolgozott, szabotálta a vetési tervet. Legsürgősebb feladat tehát, hogy a tanácselnökök, — ahol a tavasziápra-vetésben le vannak maradva, — vizsgálják meg a vetési tervet nem teljesítőket, hogy nem-e az ellenség uszályába kerültek és a legszigorúbban járjanak el azok ellen, akik a vetési tervet szabotálni próbálják. A tanácsnak és a pártvezetőknek arra- kell gondolni, hogy nem érdemli meg a bizalmat az a vezető, aki nem harcol a minisztertanács határozatának sikeres végrehajtásáért u Versenyben a begyűjti Nógrád megye országos viszonylatban negyedik helyezést ért e! az első negyedévi begyűjtési terv teljesítéséért folyó versenyben. Az eredmény ellenére március 31-ig megyénk nem teljesítette negyedévi begyűjtési tervét minden részletében. Tehát adósa maradt államunknak. Az állammal szembeni adósság mielőbbi törlesztése, a második negyedévi begyűjtési tervteljesítés tervszerűbb és fokozottabb beindítása csak akkor válik lehetővé, ha tanácsaink tovább fokozzák a felszabadulási héten megnyilvánuló versenylendületet, s keményebb harcot folytatnak az osztályellenség ellen. A járások között folyó begyűjtési versenyben továbbra is a pásztói járás vezet 1403 pontaránnyal. Így továbbra is tulajdonosa a megyei pártbizottság, valamint a megyei tanács vánsi terv teljesítéséért dorzászlatjánafc. A járásnak nagy adóssága maradt még tojásból, mive! első negyedéves tervét csak 52 százalékra teljesítette. A versenyben második helyezést ért el a balassagyarmati járás, amely után a salgótarjáni, rétsági és a szécsényi járások következnek. A községek párosvensenyei szép eredményt hoztak. A versenyben első Pásztó, második Legend, harmadik Szécsényfel- falu. Utánuk következnek még Kisbáigyon, Bencuríalva, Dorog- háza községek. Termelőszövetkezeteink sem maradtak le a tervteljesítésben. A versenyben első lett a balassagyarmati Előre, mely tejből 100, tojásból 200 százalékra teljesítette tervét. Második helyezést a pásztói Szabadság termelőcsoport érte el, mely tejből 371, tojásból 97 százalékra teljesítette tervét. Késziiljünk elő beadási kötelezettségünk teljesítésére Minden községben megkezdték a községi tanácsok az egyéni beadási kötelezettségi terv felbontását. A felbontás eredményét az egyes termelők nyilvántartási lapjára és beadási könyvébe be kell vezetni. A felbontást a vetésterületek alapján végzik. A beadási kötelezettséget a termelők beadási könyvecskéjébe bejegyzik és a beadási könyvben szereplő beadási kötelezettséget mindenkinek minden körülmények között teljesíteni kell. Alihoz, hogy a termelők beadási kötelezettségüket könnyen teljesíthessék, szükséges, hogy tavaszi vetéstervüket maradéktalanul teljesítsék, a továbbiakban pedig szükséges, hogy a tavaszi növényápolási munkálatokat kellő időben és a legnagyobb gondossággal végezzék el, mert ez az előfeltétele annak, hogy jó termést takarítsanak be. Miért maradt le a pásztói gépállomás tavaszi terve teljesítésével ? A pásztói gépállomás szégyenteljesen lemaradt a tavaszi munkával. Az előírt 2020 normálhold tervfeiadatbói március 29-ig bezárólag mindössze 1637 normál holdat végeztünk el. Ezen belül 1231 kh szántást, 59 kh vetést, 610 kh tárcsázást és 815 kh fogasolást végeztünk. Ezek a számok még messze vannak tervünk teljesítésétől. Ha vizsgáljuk a lemaradás okát, megállapíthatjuk azt, hogy a gépállomás vezetó'sége keveset törődik azzal, hogy szervezetté tegye a munkát. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy képtelen a vezetőség egy negyedik brigádvezetőt beállítani, pedig minden lehetőségük megvan rá. De a tehetetlenséget még jobban bizonyítja az, hogy nem szervezik meg az éjjeli műszakot. Van ugyan egy-két gép, ahol az éjjeli műszak meg van szervezve, de akik éjjelre ki vannak rendelve műszakra, hol dolgoznak, hol nem. Ezért van aztán ez a nagy lemaradás a pásztói * gép-1 állomáson. De nemcsak a vezetőségben, hanem a gépállomás minden dolgozójában is hiba van. Érezni kellene a dolgozóknak is azt a felelősséget, ami rájuk hárul. Vájjon nem olyan felelősek-e Pisák, vagy Jambrik traktoristák a terv teljesítéséért, mint a gépállomás vezetősége, vagy Bojtos trakto- rista, aki műszaknormáját mindössze 40—50 százalékban teljesíti? Vagy talán ezek az elvtársak nem érzik azt, hogy ezzel a hanyag munkájukkal milyen kárt okoznak népgazdaságunknak? De érzik, hiszen a pásztói traktoristák szép felajánlásokat tettek a felszabadulási hétre. Itt van például Álló György, aki vállalta, hogy 3.6 normáiholdró! műszaknormáját 5 normálhoWra teljesíti. Mindez szép felajánlás. De a felajánlás csak akkor válik tetté, ha adott szavukat a traktoristák teljesí' tik. Csépány István pásztói gépállomás. Megyénk dolgozói méltóan felkészültek a felszabadulás évfordulójára Nógrád megye ipari ég mező- gazdasági dolgozói termelésük fokozásával, a felszabadulási hét nacrvszerű győzelmeivel készültek felszabadulásunk nyolcadik évfordulójának méltó megünneplésére. A Nógrádi Szénbányászati Tröszt va.laáaíai közül elsőnek a mátranovákiak jelentették negyedévi tervük teljesítését. A felszabadulási héten elért sikerek után a zagyva! vállalat dolgozói is büszkén jelentették, hogy eleget tettek a reájuk háruló’feladatoknak. A Salgótarjáni Üveggyár dolgozói március 3C-án teljesítették Rákosi elv- társnak tett fogadalmukat és megfogadták, hogy a hátralévő egy napon még 250 ezer forint értékű készüvegárut adnak népgazdaságunknak. Rákosi elvtársnak küldött táviratukat így fejezik be: „ígérjük, hogy munkánk további fokozásával harcolni fogunk a második negyedévi terv tűLeljesítéséért hogy méltóan kiérdemeljük a feledhetetlen nagy Sztálin elvtárstól kapott „rohambrigád” megtisztelő címet* A Salgó'arjáni Acélárugyárban a rúdvasüzem után az öntödék, majd a többi üzemek is beváltották adott szavukat, s március 31-én délben az Acélárugyárból is. elindult a győzelmi jelentés: Az éveleji lemaradásunk ellenére, maradéktalanul eleget tettünk az első negyedévben reánkháruló feladatoknak. Az ipari dolgozók példája nyomán a mezőgazdasági dolgozók is kapcsolódtak a fel- szabadulási hét mozgalmába, s nemcsak a vállalt tavaszi munkákat végezték el határidő előtt, hanem jelentős lépéseket tettek a beadási terv teljesítése terén is. Megyénk dolgozó népe, a kimagasló termelési eredmények mellett külsőségekben is felkészült április 4 méltó megünneplésére. Az üzemekben és gyárakban már napokkal előbb készültek a 6zebbnél-szebb dekorációk és április 3-án a gyárak kapui, Salgótarján város főtere, az utcák, hivatalok és középületek ünnepi díszbe öltözve készen álltak felszabadulásunk nyolcadik évfordulójának méltó megünneplésére. A bányák, gyárak és hivatalok legjobb dolgozói április 3-án este ünnepi díszgyűlésre jöttek össze a salgótarjáni pártoktatás házában, aho! Nagy Kálmán elvtárs, a megvei pártbizottság titkára tartott beszédet. Április 4-én reggel 6 órakor zenés ébresztőt rendeznek a város utcáin. Délelőtt 10 órakor az üzemek, bányák és hivatalok dolgozói felvonulnak a szovjet hősök emlékművéhez, ahol hálájuk jeléül elhelyezik koszorúikat. A koszorúzási ünnepségen Kudela József, a városj pártbizottság titkára mond ünnepi beszédet. Ezután a város főterén és az acélárugyári iskolában nagyszabású sportműsorra kerül sor. A sportműsor keretében bemutatót tart a „felszabadulási kupa” nyolc legjobb röplabdacsapata. Felszabadulási váltó- futást rendeznek, női és férfi csapatok részvételével. Este 19 órától az üzemek és intézmények kultúrtermeiben táncos, műsoros ünnepi estet tartanak, ahol kiosztják a termelésben élenjáró dolgozók jutalmát. A kányási vállalat a második negyedév első napján mindössze 71.6 százalékot ért el A kányási vállalat dolgozói a fe szabauuiási hét első napjaiban alaposan visszaestek a termelés terén. En-.k egyik oka, hogy a műszaki előkészületek hiányossága folytán termelési zavarok állottak elő. A gépek megelőző karbantartását is felületesen végezték, melynek következtében a légkompresszor megbénult. A gyenge teljesítmények láttán a pártszervezet népnevelői és a szakszervezet aktíviái megszervezték a csapatok párosversenyét, s az időközben helyrehozott légkompresszor termelésbe va'ó állítása után igen szép javulás állott be az üzem termelésében. A nagyszerű küzdésemben példamutatóan harcoltak a fejtési csapatok. Különösen Holkó Gusztáv csapata ért el kimagasló eredményeket. Ennek a csapatnak a felszabadulási hét első ö‘ napjában 220 százalékra emelkedett a termelése. A Hol- kó-csapat tagjai nagyszerű eredményüket a 480 perc teljes kihasználásával! tudták elérni. A csapat tagjai már műszakkez- dés előtt megkapták az egész napi feladatukat, a szükséges faanyagot is elére biztosították. Nagy gondot fordítanak a szovjet fejtőkalapácsok kihasználására. A fejtésnél figyelembe veszik a szén vá laposodá6át, azt először nyitásra bontják, és a fejtést a könnyebb oldalról kezdik meg. Ezzel a módszerrel a szén könnyebben jőveszthető és elérték, hogy a felszabadulási héten április 1-ig már 352 csille szenet termeltek előirányzaton felül. Jó eredményt ért el a Holkó-csapat versenytársa, Zsi- dai kis István vájár fejtési csapata is* amely a felszabadulási héten átlagosan 127 százalékot ért el. Ezenkívül Bece József vájár csapata is az élenjárók közé került. A kányási vállalat harcos dolgozói március 30-án már 100 százalék fölé emelték havi terv- teljesítésüket 31-én azonban ismét súlyosan visszaestek. Mindössze 79.7 százalékra teljesítették napi tervüket, s ezzel egyi- időben jelentős adóssággal — több mint 400 tonna — zárták az első negyedévet. A második negyedév előkészítése sem volt kielégítő. A szervezetlenség a második negyedév első napján súlyos nyomot hagyott maga után. Ez alkalommal mindössze 71.6 százalékot értek el. A kányási vállalat dolgozóinak és műszaki vezetőinek naNógrádmegyei tanács IV. ipari osztálya jelenti: Helyi mari vállalataink jól fejlődtek a negyedév alatt. Fokozódott a versenymozgalom, mely különösen a felszabadulási héten fejlődött nagyot. A vállalatok közül élenjár a Nógrád- megyei Nyomdaipari Vállalat, a Balassagyarmati Vegyesipari Javító Vállalat, a Salgótarjáni Finommechanikai Vállalat. A Nógrádi Nyomdaipari Vállalatnál Molnár Ferenc gépmester jár az élen, akinek utolsó négyhavi teljesítménye 187 százalék. Utána Iványi László és Fonfá- nyi János szedők következnek 140 százalékos átlagos teljesítményükkel. A balassagyarmati gyobb lelkiismeretességgel, — ugyanúgy, mint ezt a Holkó- vagy a Zsidai-csapatok teszik — kell harcolniok a terv maradéktalan teljesítéséért. A termelés hullámzása és a második negyedév kezdeti lemaradása súlyos veszélyt rejteget magában és rossz kihatással van az egész második negyedévi terv sikerére. A gépek gondosabb megelőző karbantartása, a faanyag és ürescsilleellátás jobb megszervezése, a tartalékmunkahelyek biztosítása szükséges ahhoz, hogy termelésünk egyenletessé váljon és napról napra, óráról órára teljesíteni tudják a több szén kitermelése terén reájuk háruló feladatokat. betonárut gyártó üzemnél pedig Godó Sándor betoncsőkészítő érte el a legjobb eredményt, akinek hathavi átlaga 150 százalék. Az ipari osztály ezeket a dolgozókat sztahanovista oklevélre való kitüntetésre terjesztette elő. Vállalataink között azonban van olyan, mint a Balassagyarmati Fatömegcikk Ipari V., amely a tervét sem teljesíti annak ellenére, hogy a termeléshez szükséges anyagok és szakmunkások a rendelkezésükre állnak. A vállalat szakszervezete elhanyagolta a munikaversenyf. Hiányos a műszaki vezetés, a munkaszervezés kapkodó és szervezetlen. A dolgozók kezdeményezéseit pedig nem veszik figyelembe. A balassagyarmati fatömegcikk ipari vállalat az utolsó a versenyben-ti ■* Útijegyzet A tiszalöki vízierőmű a Nógrádiaké is Felsö-Tisza vidékén járunk. A nógrádme- gyei paraszlhüldöltséget szállító autóbusz sebesen robog Tiszadob felé. Egymás után hagyjuk magunk mögött a pirostetős falvakat, a Tiszán úszó kompot, a nagy földtáblákon dolgozó szövetkezeti parasztokat, a zöldelö akáclige- leket, a gémeskút mellett delelő tehéncsordákat. A magyar romantika csodálatos fejezetei vonulnak el szemünk előtt. Küldöttségünk tagjai gyönyörködnek a nyírségi rónaságban. Számukra itt minden új,' hisz közülük többen még sosem jártak ezen a vidéken. — Nagyon szép ez a táj, s ez mind a miénk, örülök, hogy öregségemre megláthattam — szól társához az egyik parasztküldöti, miközben le sem veszi tekintetét a tájról. — Persze, hogy a miénk, csak a múltban nem volt rá módunk meglátni — válaszolja rá amaz. A küldöttek rövid szóváltása a két társadalom közti különbségről tanúskodik. Horthy nem adta meg a nógrádi parasztoknak a legkisebb lehetőséget sem arra, hogy megismerjék hazánk szépségeit, hogy gyönyörködjenek abban. Ma a dolgozók állama ezernyi módot nyújt erre... Egyre közeledünk Tiszalökhöz. A küldöttek még mindig szótlanul tanulmányozzák e vidék szépségeit. — Elvtársak! — szólalt meg a küldöttség vezetője. — Mi most történelmi nevezetességű tár jón járunk. Ott a folyómenti nádasokban — mutat a Tisza felé — gyülekeztek 250 évvel ezelőtt a tiszai falvak jobbágyai Rákóczi Ferenc lobogója alá, hogy harcrakeljenek a népünket, nemzeti függetlenségünket sárbaüpró Habsburgelnyomás ellen. Minden rög ezen a tájon hősi küzdelmek, feledhetetlen emlékét őrzi. A küldöttség tagjai figyelmesen hallgatják e történelmi epizódot. Képzeletükben maguk előtt látják a súlyos csatákat, melyet népünk legjobbjai vívtak a független magyar hazáért. E gondolatokból közös cél, elhatározás kovácsolódik ki, ez tükröződik kemény arcvonásaikból: meg- védjük szépülő hazánkat az új, imperialista mezbe öltözött Habsburgoktól! A tiszalöki járás dolgozó parasztjai már példát mutattak ezen a téren. Pártunk zászlaja alá tömörülve a szövetkezeti gazdálkodás útjára léptek. — Nézzék csak elvtársak, már ide látszik az épülő Tiszalöki Vízierőmű — kiáltotta a küldöttség vezetője. küldöttek felugrálnak helyeikről, s örömujjongás közepette szegezték tekintetüket a mindjobban kibontakozó hatalmas építkezésre. Az újságból már ismerték az épülő erőművet és most íme meglátták valóságban is. A küldöttek szeméből az öröm sugárzik. Érzik, hogy a Tiszalöki Vízierőmű az övék is. — Megfékezzük a szeszélyes Tiszát — mondja ujjongva a küldöttség vezetője. — Hosszú története van e vizduzzasz’ónak. A folyó megzabo- lázásához Széchenyi kezdett hozzá legelőször. Munkáját nem sok siker koronázta, men a Hortobágyon továbbra Is szik virágzott a repedezett földön, s a forró napsütésben megperzselödött még a fű is. Az Alföld nagy rónáin akadálytalanul pusztított az aszály. A nép hóhéra, Horthy is megígérte a Tiszalöki vizduzzasztó megépítését, de az csak Ígéret maradt... — De mi megvalósítjuk — szólt fellelkesülve Lánszki Pálné felsőpetényi küldött. mi azt illeti, a magyarországi kapitalisták 45 esztendő alatt nem fordítottak olyan összeget vízműépítésre, mint amennyit ötéves tervünk előirányoz a Tiszalöki duzzasztóra. A szovjet tapasztalatok segítségével felépülő alkotás hármas célt fog szolgálni: öntözést, hajózható víziutal és vlilanyenergiát ad. — A mi szépülő országunkat erősíti ez is — szól közbe Tóth István küldött. A küldöttség több ‘ mint 40 tagja helyeslőén bólogatott Tóth István szavára. — A Tiszalöki duzzasztótól kiinduló csatornahálózat mintegy 500 ezer katasztrális holdon teszi lehetővé az öntözéses gazdálkodást. Az eddig kas ználhal allem szikes talajokon többezer mázsa számra fogjuk termelni a rizst. Innen fogjuk majd ellátni a nógrádmegyei dolgozó parasztokat is rizzsel. — Az nagyon jó lesz — mondja Juhász József szécsényi küldött. — Most már csak az a fontos, hogy minél előbb felépüljön az erőmű — teszi hozzá nevetve. — Közel 100 kilométer hosszú főcsatornát építünk, amely behálózza a Tiszántúlt. A csatorna lehetővé teszi a kukorica, lucerna és a többi takarmánynövény, valamint zöldségfélék öntözéses termesztését. Valóságos kincsesbányája lesz ez országunknak. Az erőmű villanyárammal látja el a nyírségi falvakat. Kultúrát visz minden dolgozó paraszt házába. A küldöttek nagy érdeklődéssel hallgatták e szavakat, s most látják, hogy a természettől nem várhatnak könyöradomáayokat, hanem azt el kell venni tőle erőszakkal. A felszabadult ember alkotó ereje hatalmas erő... — No ugye, hogy átalakítjuk a természetet? — szól Bernáth elvtárs az épülő duzzasztógátat erősen figyelő Lőrinc Jánoshoz. — Át bizony — mondja jogos büszkeséggel — méghozzá a mi javunkra! néhány percig tartó beszélgetés a küldöttek határtalan lelkesedése új alkotásaink iránt azt igazolja, hogy a nógrádmegyeiek is magukénak vallják az épülő Tiszalöki Vízierőmüvet, mely szebbé, erősebbé teszi szocializmust építő hazánkat, az eddiginél gazdagabb, kulturáltabb életmódhoz juttatja az ország dolgozóit — köztük a nógrádmegyei dolgozó paraszto‘ kát is. Ami a múltban csak ígéret volt, az ma pár• tank és államunk vezetésével megvalósuló bob dog valóság! LANTOS LÁSZLÓ
