Szabad Nógrád. 1953. április (9. évfolyam. 26-34. szám)
1953-04-29 / 34. szám
1053 április 29. SZABAD IVÓDRA» 3 A békére, a népfrontra szavazunk ' Gyönyörű napsütéses időben, már a kora reggeli órákban Kisterenye község népe élénken sürög-forog. A főutcát és a járdákat takarítják. A zászióerdő az egész községnek ünnepi színt ad. Választói nagygyűlésre készül Kisterenye és környéke. Már a délelőtti órákban a zenekarok indwtóilál, felvonuló bányászok, dolgozó parasztok, értelmiségiek és úttörők dalaitól hangos a község. Itt vannak már a környék dolgozói is, akik eljöttek, hogy meghallgassák Kristóf elvtárs beszédét. A környék dolgozói hosszú tömött sorokban vonulnak a Népkert felé, ahol gyönyörűen feldíszített emelvényen Lenin, Sztálin, Rákosi elvtársak képei láthatók. A Népkert zászlódíszben van, s itt is, ott is egy egy félmondatot lehet olvasni. A környék dolgozói nem jöttek üres kézzel. Virágot, ajándékokat hoztak, hogy ezzel is kifejezzék szeretetüket és bizalmukat Kristóf: István elvtárs, képviselőjelöltjük iránt. A választási békeverseny eredményeit hirdető táblák, s az emberek forró lelkesedése beszél itt orról a Kristóf elvtárs beszéde harcról, amelyet Kisterenye és környéke vív a választások sikeréért. Tizenegy óra, a Népkertben zárt rendbe, körülbelül 7—8 ezer ember várja, hogy megkezdődjön a választási nagygyűlés. A néma csendben felhangzik a Himnusz, utána egy szavalat következik, amit nagy tetszéssel és hosszantartó tapssal fogadnak a gyűlés résztvevői. A szavalat elhangzása után a kisterenyei bányász dolgozók mátranováki, nagybátonyi, Zagyvapáifalvai Üveggyár, Zagyvapáifalvai Bányagépgyár, Kisterenye dolgozó asszonyai, a kazári asszonyok, a maconkai, vizslásl és ’ a dorogházi MNDSZ átadja ajándékát Kristóf elvtársnak. A maconkai asszonyok ajándékán, egy házilag készített díszpárnán a következő felszá olvasható: Macanka dolgozó népe a békére szavaz.“ Az ajándék átadása után Hajdú József, a nőgrádmegyei pártbizottság másodtitkára nyitja meg a választói nagygyűlést, majd Kristóf István elvtársnak, Nógrád megye képviselőjelöltjének, a Magyar Dolgozók Pártja politikai bizottsága tagjának, a SZOT elnökének adja át a szót Kristóf etvtárs bevezetőjében üdvözli Kisterenye és környéke bányászait, dolgozó parasztjait, asszonyait és fiataljait. Beszédében többek között a következőket mondotta: Az a megtiszteltetés ért, hogy a függetlenségi népfront jelöltjeként szólhatok, Nógrád megye dicső forradalmi hagyományokban gazdag munkásaihoz. Mai is. mint 1949-ben a magyar nép felemelkedését biztosító programme! tárjuk a választópolgárok elé, hogy szavazatukkal tetteikkel állást foglaljanak * nép egységes akarata mellett, ötéves tervünk megvalósítása mellett A mi szavaink megfelelnek tetteinknek — mondotta — A mi választásainkon a felszabadult büszke, öntudatos nép nyilatkoztatja ki szabadon véleményét a haza és az egész nép boldogulását eldöntő nagy kérdésekben. Megmondja kiben bízik, kire ruházza érdekeinek képviseletét. A választási harc nálunk nem egymással vetélkedő pártok licitálása, s egymás kölcsönös rágalmazása, a közvélemény félrevezetése, — mint a tőkés országokban —, hanem megfontolt vita, egyenes véleménynyilvánítás arról, amit a vezetők eddig tettek és arról is, amit tenni szándékoznak. Négy év tett el a legutóbbi Választások óta. Ez alatt a négy év alatt a magyar nép a felemelkedés ragyogó útját iárta meg. Milliók és milliók tanulhatták meg a végrehajtott tettekből, a megvalósult ígéretekből, hogy. a párt szavárai. a kommunisták szavára építem lehet, mint a kősziklára. A népfront szava', az egész dolgozó nép szava, hiszen ha nézzük Sztá'.invárost, vagy a földalatti gyorsvasút építkezését, akkor büszkén elmondhatjuk, hogy a. hárommillió koldus országából gazdag ország lett. De vizsgáljuk meg Nógrád megye fejlődését. Megállapíthatjuk, hogy a Salgótarjáni Acélárugyár az^ ötéves terv két évében 27 millió, a Salgótarjáni Tűzhelygyár 10 millió forintos beruházást _ kapott. Nógrád megye bányászai saját tapasztalatukból győződhettek meg arról, hogy ez az ország, a vas, az acél, a gépek országává vált. De nem feledkezünk' meg mezőgazdasági, nagyüzemi gazdálkodásunkról és gépállomásainkról sem. így a kisterenye! gépállomás is 160.000 forintos beruházást fog kapni, de kapnak kombájnt, aratógépet iß, amivel nagyban hozzájárulhatnak dolgozó parasztságunk minél nagyobb jólétéhez. De vannak eredményeink más vonalon is. pl Dejtár, Csecse telefont kapott. Salgótarjánban, Nagy- bátonyban. Romhányban pedig óvodát létesítettünk. Nagyorosziban 150 ezer forintos beruházással új iskola fog nyílni. A nőgrádmegyei bányászok pedig még ebben az évben 49 millió forintos beruházást kapnak. De sorra kibővítik, korszerűsítik az üzemeket is. 1954 végére Nógrád megyében sem lesz olyan község, ahol ne égne a villany — folytatta a beszédét Kristóf elvtárs. — A hős nógrádi bányászok bebizonyították most is, hogy ők hű harcosai a pártnak, mert az elsőnegyedéves lemaradásukat április 26-án, délelőtt 9 órára behozták. Amit négy év alatt teremtettünk — folytatta beszédét Kristóf elvtárs —, azt az egyszerű magyar dolgozó emberek millióinak szorgalmas munkája révén értük el. Nagyszerű magyar munkásosztályunk átérezve az ország vezető osztályára háruló felelősséget — a nehézségeket legyűrve, hősi tetteket hajtott végre a szocialista munkaversenyben. A választási békeverseny újabb hazafias tetteket, kiemelkedő eredményeket vált ki egész munkásosztályunkból, dolgozó népünkből, mert a választásokon tettekkel is szavazni akar dolgozó népünk, a népfront programmjai mellett. Kristóf elvtárs befejezésül felhívta a nagygyűlés részvevőit: erősítsék szeretett hazánkat, a szocializmus és a béke országát, virágozta«-' sák fel iparát, mezőgazdaságát. A hosszantartó taps után Deák István, a tiribesi bányaüzem kétszeres sztahanovista vájára, a nógrádi bányászok képviselőjelöltje is felszólalt. Beszéit az életéről, majd befejezésül ígéretet tett arra. hogy ezekután még jobban dolgozik, hogy ezzel is meghálálja dolgozó társainak azt, hogy őt képviselőnek jelölték. Deák István beszéde után Hajdú elvtárs zárta be a nagygyűlést, majd az indulók pattogó ütemeire, a dolgozók zárt sorokban, hangos nótaszóval, Rákosi elvtársat és a Magyar Dolgozók Pártját éltetve elvonultak az emelvény előtt. A kulák igazi arca A munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó paraszt»- ság' szoros egységbe tömörülve nap tniijt nap ragyogó eredményekkel segíti előre a szocialista haza építését, hitet téve ezzel a választási győzelem mellett. Minél nagyobbak ezek az eredmények, minél egységesebben harcolunk a közös célért, annál kisebb területre szorítjuk vissza legfőbb os ztály ellenségünk a kulák gazdasági és politikai hatalmát. A kulákból mindez fog- csiikorgatást, dühöt, ellenállást vált ki. A kulákok egyre-másra szervezik a társadalmi vagyon rongálását, kihasználva az egyes vezetők szájtátiságát, politikai vakságát, beférkőznek a gépállomásokra és belülről próbálják bomlasztani azt. E támadás éle legtöbbször termelőszövetkezeteink felbom- lasztására irányul. Ez történt az érsek vadkerti gépállomáson is, ahol Schröck János kulák, a körzeti agronó- mus köntösébe bújva akadályozta a gépállomás és az ahhoz tartozó termelőszövetkezetek zavartalan termelését. Például a romhányi Uj É let termelőszövetkezetnél négy szekér bíborheremagot 1952 kora ősz óta 1953 februárjában gépeltetett el. így megkárosította a szövetkezet tagjait. Nem biztosította a a munkaterületeket az erőgépek részére. így, két traktoros brigád, mely az ő ellenőrzése alá tartozott csak 60 százalékig tudta teljesíteni tavaszi tervét. Megvalósíthatatlan utasításokkal üldözte a női traktorlstáka-t, s tette lehetetlenné azok munkáját. Kézzel lábbal akadályozta az új termelést módszerek gyakorlati alkalmazását a terme’.őcsopor- tokban, mint például az érsek- vadkerti Dimitrov term elő szövetkezetben is. Aljas gaztetteikből látható, hogy a kulik gyűlöli a mi békés építő munkánkat, háborúra spekulál, a háborútól reméli, hogy visszaszerezheti régi befolyását, hata'mát a dolgozó parasztság felett. Ez volt a célja Schrök János kuliknak is aki a múltban malom, cséplőgép és daráló tulajdonos volt. Új bölcsőde Salgótarjánban Április 20-án ünnepélyes keretek között nyitotta meg az 580.000 Ft költséggel felépített új, 35 férőhelyes bölcsödét Béres Julianna, a salgótarjáni városi tanács elnökhelyettese. A bölcsőde és egyben napköziotthon egyike ck ország legkorszerűbb napköziothonának, melyben külön van a csecsemő- osztály, najd a tipegők szobája és végül a nagyobbak helyisége. A bölcsőde területi, de inkább a Salgótarjáni Üveggyár és a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár dolgozó asszonyainak könnyíti meg a termelésben végzett munkájukat. Ez az új napköziotthon is ékes bizonyítéka pártunk és kormányunk szerető gondoskodásának az anyák és a csecsemők iránt. A bölcsőde vezetője: Márton Rozália, aki eddigi munkájával bebizonyította, hogy méltó dolgozó népűnk bizalmára és egy újabb generáció nevelésére és gondozására. Alig két nap telt el a bölcsőde megnyitása óta, s a bölcsödé udvara, vidáman játszadozó kicsinyektől hangos, ami azt bizonyítja, hogy a dolgozó anyák bizalommal és lelkesedéssel viszik gyermeküket a napköziotthonba, mert tudják, hogy kormányunk ez által munkájukat könnyítette meg, ott tisztaságban és gondos kezekben tudják gyermeküket. Tszcs-ink, dolgozó paraszt jóink harcban a választási liékeversenyvállalás teljesítéséért Megyénkben egyre több azok- nak a községeknek a száma, amelyek becsülettel teljesítették már a választási békeverseny' során tett felajánlásaikat. Legutóbb Gsagárd, Kétbo- dany, Mátramindszent és Te- :reske község dolgozó parasztjai jelentették, hogy a községük határában már minden talpalatnyi földet megműveltek. A palotást Május 1 termelőszövetkezet 10 nap alatt teljesítette verseny- vállalását. Befejezték a cukorrépa vetés sarabo] ását és egye- lését. Megkapáiták a burgonya és napraforgóvetésüket. Kipa- lántálták a korai káposztát és befejezték a kukoricavetést is. A dejtári József Attila termelő- szövetkezet asszonyai és lányai is lelkesen harcoltak, s komoly részük van abban, hogy szövetkezetük határidő előtt teljesítette vállalását. Pé'dát mutatott a szövetkezet abban is, hogy vető- gumóval segítette Hont és Kemence község termeiőcsoportjait, hogy azok is határidőre elvethessék a burgonyát. Ilyen nagyszerű munkát végeztek a pásztói Szabadság, a nagyoroszi Úttörő, a diósjenői Tolbuchin. a sóshartyáni Virágzó Etet, a nagykeresztúri Petőfi, a ceredi Búzakalász .termelőszövetkezetek, mélyek vállalásaikat a vállalt határidő előtt négy -nappal teljesítették. Ugyancsak nr'nden talpalatnyi főid megművelésével készül Pagony község dolgozó parasztsága is a választásra. Nincs a községben egyetlen talpalatnyi terület sem, amelyen ne végezték volna ej az időszerű mezőgazdasági munkáikat. Kitűntek jó munkájukkal Fülöp Vilmos fehér, Kaijsza Vilmos. Varga István. Varga János. Fülöp Joachim dolgozó parasztok, akik * tavaszi -kapás vetésterveiket határidő előtt 8 nappal befejezték. Azonban még mindig vannak oly-am- községek, ahol nem kielégítően harcolnak a vállalás teljesítéséért. I yenek pl. Bocsár- lapujtő, Mátraverebély, ahol a tavaszi vetéseket (kukorica, napraforgó, burgonya) alig 25—30 százalékra teljesítették. Kara-ncs- berénv községben a burgonyának a'.:g több mint felét ültették csak el. Lassan halad a napraforgó és -a kukoricái vetése is. A községi tanácsban azonban olyan nyugalom hoir.ol, mintha semmi közük sem lenne a burgonya, a napraforgó és a kukorica vetésterveinek teljesítéséhez* „A mi talajviszonyaink és időjárási viszonyaink mellett még nem le-h-et befejezni a vetést” — mondják. — A község élenjáró dolgozó parasztiaknak Fodor János Pál-na-k, I’odor Balázsinak és a többieknek » példája azonban mást bizonyít. Ötk már befejezték a vetést. A községi tanácsnak az élenjárókhoz és nem’ az elmaradókhoz kell igazítani a „véleményét". Gépállomásaink larlsák be a javítási ütemtervet Megyénk valamennyi gépállomása lelkesen csatlakozott a karancskeszi gépállomás választási békeverseny felhívásához. A karancskeszi gépállomás vezetői, dolgozói szívós harcot folytatnak a vállalás mielőbbi teljesítéséért. Ügy a Békebrigád, mint a D!SZ-brigád már 2—2 erőgépet javított ki. A Vörös Csillag:brigád a vállalt 5 darab erőgépből már 3 gépet javíiott ki. A cséplőgép javító-brigád már a 21-ik cséplőgép üzembehelyezésén dolgozik. A többi gépállomáson, habár egyre nagyobb lendületet ölt fi versenyszellem, elmaradtak a vállalások teljesítésével. Ennek legfőbb oka, hogy a gépállomás vezetői kevésbbé harcoltak következetesen az ütemterv betartásáért. Ennek következtében kapkodás jellemzi munkájukat. Például a kisterenyei gépállomás 14, a tolmácsi 11, az erdőkürti 5 gép kijavításával van lemaradva. A vezetőknek okulniok kell az elkövetett hibákból. Következetes harcot kell folytatni az ütemterv pontos betartásáért. Erre keli hogy mozgósítsák minden erejüket, figyelmüket. Ügy dolgozzanak, hogy a cséplőgépjavítás a vállalt határidő előtt fejeződjék be, hogy necsak a szavazó cédulákkal, hanem a nyári munkák, az aratás, cséplés alapos előkészítésévei tegyenek hitet a Magyar Függetlenségi Népfront mellett. Drága kincsünk a gyermek Népköztársaságunk az anyák és gyermekek védelmének törvényes biztosításával a jóléti és egészségügyi intézmények fejlesztésével és különböző 6Z0 ciális juttatásokkal mozdítja elő a családi élet megerősödését, az anya- és gyermekvédelem színvonalának emelését. Dolgozó népünk életszínvonalának emelkedésével a házasságkötések és születések arányszáma is jelentősen nőtt és nő, és lényegesen meghaladja a háború előtti színvonalat. A csecsemő halandóság aránya pedig a háború előttinek mint egy fivére csökkent. Népi demokráciánk eddig elért hatalmas eredményeit mutatja szemléltető képekben a Salgótarjánban rendezendő kiállítás „Drága kincsünk a gyermek" című kiállítás is. A kiállítás látogatói alkotmányunk idevonatkozó rendeletéit szemléltető képeken keresztül láthatják megvalósulni. Az ország tíz- és tízezer gyermekének, jövendőnk építőinek boldog napsugaras életét mutatja be a kiállítás. A kiállítás ünnepélyes megnyitása április 30-án lesz, a pécsköutcai MTH tanulóotthonban. a megyei tanács népművelési osztályának rendezéséiben^ a Több, mint 32.000-cn kaptak kiváló munkájukért, a közérdek szolgálatáért állami kitüntetést (A magyar Függetlenségi Népfront választási felhívásából.) A munka és dolgozó népünk megbecsülését fejezik ki azok a magass kormány kitüntetések, amelyekben megyénk több harcos dolgozója részesült a legutóbbi népfront választás óla. Szabad hazánkban a munka becsület és dicsőség dolgává vált. Megyénk• dolgozói a bányákban, gyárakban, munkapadok mellett, is a dogozók egészségvédelme terén nyújtott kiváló munkájukért ma büszkén hordják mellükön népi kormányunk nagy elismeréséi kifejező magas kitüntetéseket. KAZAR FERENC, az Acélárugyár hideghengermű üzemének munkaérdemrend aranyfokozatával kitüntetett sztahanovista hengerésze, a gyorshengerlés bevezetése terén végzett kiváló munkát. A fel- szabadulási héten állandóan 160 százalék fölött termel. HEGYI KALMAN, a Zagyvái Szénbányák főmérnöke, a munkaérdemérem tulajdonosa. Műszaki irányítása alatt álló vállalat rendszeresen teljesíti tervét. A választási békeversenyben mint megyénk legjobb bányavállalata 113.3 százalékon álL MARTON ANDRAS a Zagyvapáifslvi Bányagépgyár munkaérdeméremmel kitüntetett lakatos csoportvezetője észszerű munkával többnapos előnnyel építette a bányáik aknatornyait. Jelenleg mint műveze'ő harcol a választási békeverseny győzelméért. Dr. SZÁLKÁI GÉZA orvos, a munkaérdemrend arany- fokozatának tulajdonosa, aki a dolgozók egészségvédelme terén végzett kiváló munkái. Lelkiismeretes munkája tette érdemessé a magas kormánykitüntetésre. Jelenleg szaktudása további emelésén fáradozik. KRUSPAN EDE, a Salgótarjáni Üveggyár „Szocialista Munkáért” érdeméremmel kitüntetett kétszeres sztahanovista ballonfúvója. Hat hónapon keresztül 183 százalékos átlagot ért el. Jelenleg, Galyatetőn üdül. POZSONYI ISTVÁN, a Zagyvapálfalvi Bányagépgyár munkaérdeméremmel kitüntetett marósa. Egyszerre 4 gépen dolgozik. Termelése rendszeresen meghaladja a 169 százalékot. Ezenkívül a hozzábeosztott női átképzősöket is lelkiismeretesen neveli.
