Szabad Nógrád. 1953. április (9. évfolyam. 26-34. szám)

1953-04-25 / 33. szám

2 SZABAD IVO »BAD 1953 április 25. PART ES PARTEPITES AZ AGITÁCIÓS MUNKA IRÁNYÍTÁSA NAGYOROSZI KÖZSÉGBEN Az országgyűlési választások jó előkészítése napv feladatot je­lent a népnevelők számára. A népnevelőmunka jelentőségéi megértette Nagyoroszi község pártszervezetének vezetősége. Micsik Imre párttitkár elvtárs az agitációs tanfolyam megindu­lása előtt gondosan válogatta ki azokat a jó! dolgozó, becsületes tömegszervezeti aktívákat, akik­kel kiegészítették a népnevelő­csoportot. A községben addig mintegy 32 népnevelő végzett felvilágosító munkát. Ez a szám azonban kevésnek bizonyult. Egy-egy népnevelőhöz nagy' te­rület tartozott ahhoz, hogy kel­lően tudjon foglalkozni minden családdal. A választási agitáció megindulása előtt a pártszerve­zet elkészítette a . népnevelők állandó beosztását, mindössze 8—10 család iaitozik azóta egy- egy népnevelő párhoz. A pártszervezet a tömegszer- Ve/eíektől kért aktívákkal 61-re növelte a népnevelők számát. A legtöbb aktívát az MNDSZ biz­tosította. Jelenleg 25 MNDSZ- tag vesz részt a népnevelőmun­kában. A tömegszervezeíi veze­tők javaslatát megbeszélte a pártvezetőség, majd egyenként beszélgettek azokkal a dolgo­zókkal, akiket javasoltak, végül közös megbeszélésre hívták ösz- 6ze őket. Ennek ellenére sem sikerült úgy az agitációs tan­folyam első anyagának megtár- feyalása, mint ahogy a pártszer­vezet azt várta. Mindössze 25-en jelentek meg az első al­kalommal és ezek között több volt az új népnevelő, mint a Ifégi. MiCSik elvtárs, eddig munkája 'során mind gyakrabban tapasz­talta, hogy nagyon jó fegyver a bátor, kommunista bírálat. Ed­dig még mindig segített a hibák kijavításánál. Ahogy számba- vette, hogy kik maradtak távol az agitációs éanfolyamró! rájött, hooy bizony azok között elég sok párttag van. Ezek pedig más elbírálás alá esnek, mint a pártonkívüli népnevelők. Régi párttagok mind és elég régen végeznek népnevelőmunkát. Azon a héten párttaggyíílésen személyszeriní kemény, de elv- társias bírálat során magyarázta meg a titkár elvtárs ezeknek a párttagoknak, hogy mi a köte­lességük, mit jelent a kommu­nista helytállás. így bírálta meg többek között Záhorszki István­ná népnevelőt. Záhorszki elv- lársnő- jó tszcs-tag, de a társa­dalmi munkában bizony elma­radt. Nem vett részt rendszere­sen az oktatáson, népnevelőérte­kezleteken. Micsik elvtárs el­mondta neki, hogy a választás nagy' csatáját csak úgv tudjuk megnyerni, ha a népnevelők minden egyes dolgozóhoz eljut­tatják a párt szavát, a népfront felhívását, beszélgetnek velük a múltról, a jelenről és megmutat­ják nekik gyönyörű jövőjüket. De erre csak az a népnevelő képes, aki rendszeresen képezi magát, meghallgatva a többi népnevelők tapasztalatait, azt hasznosítja a munkájában. Két­szeresen kötelessége ez a párt­tagoknak. Kiről vegyenek példát a pártonkívüliek, ha maguk a párttagok felületesen végzik dol­gozótársaik felvilágosítását. Ugyanígy' mondott bírálatot a párttitkár elvtárs Kubni Viktor- né felé is. És hogv használt a bírálat, azt bizonyítja az azóta eltelt idő. ök is és a többié!«, akiket személy szerint érintett a bírálat, Gaál János, Garami György és még többen mások azóta a leglelkesebb népnevelők közé tartoznak. Rendszeresen resztvettek az agitációs tanfo­lyamon, ahol mindig beszámol­tak a népnevelőmunka során szerzett tapasztalataikról és arról, hogv milyen érövekkel si­került meggyőzniük valamelyik dolgozótársukat, ha vitára került sor. A tömegszervezetek pártonkívüli aktíváival a tömegszervezetek vezetői és a párttitkár elvtárs ismét • személyesen beszélgettek. Megmagyarázták, hogv nem elég őrömmel elvállalni a nép­nevelőmunkát, áttol még nem lesz jó népnevelő senki. Tanul- niok kell, mert különben nen állják meg helyüket. A népnevelőkkel való gondos foglalkozás nem is maradt ered­mény nélkül. Nagyoroszi köz­ségben egyre nagyobb megbe­csülésnek örvendenek a népneve­lők. A rendszeres beosztással elérték, hogy a népnevelők leg­többjét már várják egy-egy kis beszélgetésre azoknál a csalá­doknál, ahová menni szoktak. Az agitációs tanfolyam második előadásán már a 61 népnevelő közül 38 vett részt, a követke­zőn pedig 51, az utolsón 55, mindössze kelten maradtak tá­vol igazolatlanul. De nemcsak a számszerűség javult. A tanfo­lyam színvonala azt mutatta, hogy a népnevelők megértették a felvilágosító munka lényegét, tudnak miről beszélgetni a dol­gozókkal, anélkül, hogy frázi­sokkal vagy egy csomó adattal halmoznák el őket. Jót használ­ják fel az országos érveiket, a népfront választási felhívását, következő ötéves tervünk célki­tűzéseit, de ezzel nem elégednek meg. Még azzal sem, hogv a község eddigi eredményeit, jövő terveit és beruházási adatait ismertetik. A beszélgetés a leg­több esetben a meglátogatott dolgozó és népnevelő életének egy-egy érdekesebb múltbeli és jelenlegi részletét is feleleve­níti. Soha nem feledkeznek meg arról sem, hogy a mi jó mun­kánk, a választás sikere és a békeharc győzelme közti össze­függésről beszéljenek a dolgo­zóknak. Gyakran kerül szó a múlt nyomorúságáról is. Külö­nösen akkor beszélnek erről a népnevelők, ha egyik dolgozó­társuk — akinek az életét isme­rik, tudják, hogy sokkal jobban él ma, mint a múltban — elé­gedetlenkedik. „Bobál Istuánékat látogattam meg egyik nap — mondja Aia- gyar Sándor népnevelő — és bizony kénytelen voltam emlé­keztetni őket a múltbeli életükre, mert mindennel elégedetlenked­tek. Hát arra emlékszel-e, mon­dom neki, hogy milyen nagyon odavoliál a házért a múltban, mégsem sikerült felépíteni. 10 évig spóroltál, a szádtól vontad el a falatot, mégis csak 10 ge- rendáravalót sikerült összespó­rolni, 44-ben pedig az is el­úszott. Most meg örül az ember lelke, ha rátok néz, hiszen olyan házat építettél fel 1952-re, hogy ez már inkább villa, mint ház és a szép berendezés, amit azóta vettetek. A beszélgetés végén láttam, hogy egy kicsit szégyen- leitéh is, hogy mindig olyanok, mintha sötét szemüveg lenne a szemük előtt", A népnevelő az mindig és mindenütt népnevelő. Legelsősorban az le­gyen otthon. Én már a fele­ségemről csak igazán tudom, hogy mennyire szereti ezt a mostani életünket, a pártot, a népi demokráciát, mégis mind­untalan elő keli hogy vegyem a népnevelői tudományomat, mert elkeseredik minden kis nehézség láttán. Éppen a napokban em­lékeztettem őt arra, hogy 1930- ban’a; szilvafáról kellett levág­nom őt, mert úgy' elkeseredett azon, hogy a három gyereknek nemcsak'ruhát, cipőt nem tud­tunk venni, de legtöbbször a be­tevő falat sem volt meg. Két­ségbeesésében föl akaszotta ma­gát. Ha erre a mi „gyönyörű­séges” életünkre emlékeztetem, mindig belátja, hogy most nin­csen keseregni valója. A népnevelők, ha egv család­nak csak egyetlen tagja nincs otthon, később vagy a következő napon újra elmennek. Szeretik a népnevelőmunkát, mert a dol­gozók is szeretik őket Szíves szóval várják és nehezen bo­csátják el. Nagyrészük van a népnevelőknek abban, hogy Nagyoroszi község szocialista község lett. De abban is, hogy az címűit szombaton 10 ház lett a községben békeház. Olyan dolgozók nyerték el ezt a meg­tiszteltetést, akik a termelőmun­kában, a társadalmi munkában a legelsők. Akik tehát a leg többet tették a békéért. Olyanok, mint Korbei y József né, akinek ez mostanában a maisodik nagy' öröme, ugyanis április 4-én lett a fia főhadnagy. Ö, a község egyik legfáradhatatlanabb, leg­jobb népnevelője, aki a tszcs- ben végzett jó munkájával ad súlyt a szavainak. Csáki János 75 éves, de a felszabadulás óta még mindig a legelsők között volt, úgv a mezőgazdasági mun­kában, mint a beadási kötele­zettség teljesítése terén. De mind a 10 kitüntetett dolgozó­ról hasonlókat mondhatnánk el. A népnevelők lelkesedését, a népnevelőmunka megbecsülését mutatja az is, hogv több népne­velő — köztük Varga Jánosáé MNDSZ-tag — az agitációs tanfolyam befejeztével aziránt érdeklődött, hogy ezután is meg­tartják-e rendszeresen minden héten a megbeszélést, mert ő nagyon szeretné, nagyon sokat segít ez a tapasztalatcsere a néonevelőmunka során. Sarkadi Erzsit valamikép kifelejtették a népnevelők sorából, ö önként csatlakozott harmadiknak egv népnevelő-párhoz, majd kérte a párttitkár eiviársat, hogv őt is osszák be népnevelőmunkára. A népneveiőgárda gondos megszervezése, a népnevelőkkel való állandó, rendszeres foglal­kozás. személyes beszélgetés, az agitációs tanfolyam gondos elő­készítése mindig meghozza a kívánt eredményt. Ezt bizonyít­ja a nagyoroszi példa is. Micsik Imre elvtáns. Nagyoroszi község párttitkára nem íróasztal mellől irányítja a pártmunkát, hanem 5 maga is személyesen foglalko­zik az emberekkel, ezer; tudja mindig helyesen megítélni mi a tennivalója és ezért érdemelte meg népköztársaságunktól azt a kitüntetést, amely őt április 4-én, hazánk felszabadulásának nyolcadik évfordulóján érte, amikor kiváló pártmunkájáért megkapta a Munka Érdem­érmet. Hogyan készül fel a választási munkára a Salgótarjáni Üveggyár kultúrnevelési bizottsága T ] zemünk dolgozói nagy- ^ szerű lendülettel 102.8 százalékra teljesítették az 1953. év első negyedévének tervfel­adatait. Ez az eredmény dol­gozóink szereidét és bizalmát tükrözi pártunk iránt, annak el­ismerését, hogy legkeményebb munkával harcolunk a békéért Első negyedéves tervünk ered­ményét és tapasztalatai után legfőbb feladatunk, hogy a má­sodik negyedéves tervünk tel­jesítése érdekében a kultűragi- táció minden eszközével elő­segítsük az új győzelmek szü­letését. Tovább kell szélesíteni a szocialista munkaversenyt, még jobban meg kell szilárdí­tani a munkajegyeimet. Erinek a szolgálatába kell állítani a népfront választási harcának tiszteletére beinduló választási munkaverseny gátszakitó erejét. Ebben a munkában a kultúrne­velési bizottság legfőbb köteles­sége az, hogy a maga eszközei­vel minél nagyobb segítséget nyújtson üzemünk dolgozóinak a tervfeladatok megoldásához. JVI ézzük meg üzemünk vi- 1 ’ szonylaiában, hogy me­lyek azok a tehetőségek, ame­lyekben a kultúrnevelőmunka előreláthatóan, hasznos segít­séget tud nyújtani. A ránk váró kultúrnevelési feladatok, megol­dása érdekében, megerősítettük a kultúra-aktívahálózatot, oly­képpen, hogy a bizalmicsoporto. kon belül, kultárfelelősüket ál­lítottunk be és így lehetővé tet­tük a dolgozókkal való szoro­sabb kapcsolatot. A kultúrneve­lési bizottság havonta rendsze­resen megtartja kultúrnevelési értekezletét. Külön ütemtervei dolgozott ki május 1-re és ezen keresztül zökkenőmentesen biz­tosítja d kampányszerűség ki­zárásával az átmenetet a vá­lasztási kultúrogiiációs mun­kára. Ebben a munkában fő feladatunk a kéthetenként meg­tartandó ismeretterjesztő elő­adás, ezen bélül szakmai elő-, adás, valamint havonként egy­szer megtartandó zártkörű tö­megoktatás megszervezése. A művészeti munka feladóin­ké nt jelöltük május 1-re virradó éjjel sztahanovistáinknak zenés ébresztővel való üdvözlését, valamint azoknak a dolgo­zóknak, akik a választási ver. senyben kimagasló eredménye­ket értek el. Május 1-én a fel­vonulás élén népi tánccsopor­tunk menettánccal fogia szeb- bé tenni dolgozóink felvonulá­sát, délután pedig a kultúroit- honban, kultúrműsorral és sport­műsorral szórakoztatjuk dolgo­zóinkat. A választási verseny tartó- ma alatt üzemi kultúr- brigádjaink, valamint rigmus­brigádunk állandó műsort ad­nak a beütemezés szerint. A rigm.usszerkesztő-brigád fel­adata a napi termelési ered­mények feldolgozása. Minden héten rendszeresen, kollektív sajtóolvasást tartunk üzemrészenként, az ütemezés szerint. Az üzemi könyvtár- ládák számát 4-ről 6-ra emel­jük, hogy lehetővé tegyük, üze­münk dolgozói számára * könyvolvasást. A kultúrotthon programmja hasonlóan a kultúrnevelési bi­zottság ütemtervével fő feladat­ként a kultúrmunka kampány- szerűségének felszámoláséit,, va­lamint a folyamatos állandósí­tott kultúragitációs munka meg­valósítását tűzte ki célul. Fenti feladatunk megoldása, mi ránk, kullúraktívákra hárul. Mindezeket a nagy célkitűzése­ket, csak pártszervezeii és po­litikai munkánk fetlendüéséveL minden dolgozó aktivizálásával, az ellenség elleni kemény harc­cal tudjuk csak elérni. Meg nem hátráld, harcos és szívós tömegmunkára van szükség, melyben megtalálja a napi har­ci feladatát minden egyes párt­tag és tagjelölt, sőt a pártunk mögé sorakozó rokonszenvezők óriási tömege is. A kultúrmunka megvalósitá- savai győzelemre visszük a választások ügyét, hogy ki­érdemelhessük népünk bölcs ta­nítójának, Rákosi elvtársnak el­ismerését a dolgozó magyar nép javára végzett jó munkáért. Oó Lajos, üzemi kultúrnevelési felelős A megyei könyvtár is készöl a választásokra Valamkor a könyv a lknvált- ságasaké volt. A dolgozók nem jutottak hozzá. Ha könyv a ke­zükbe jutott, az filléres ponyva­irodalom volt, ami azt a célt szolgálta, hogy gondolatmene­tüket elterelje a való, reális életről (amely munkanélkülisé­get, éhséget, nyomort jelentett számukra) és egy nem létező világba igyekeztek őket a köny­vön keresztül elvezetni. ÖTÉVES TEBVIAK ÍV AGY ALKOTÁSA: A DIÓSGYŐRI REKOASTIIEKEIÓ \l utóbbi időben sokat hallót tunk mar a diósgyőri rekonstruk­cióról, ötéves tervünk egyik legnagyobb alkotásáról. Békekohó — így nevezik az ország egyik leghatalmasabb kohóját, amely jel­képe annak, hogy a mi szabad népünk olyan alkotásokkal büsz­kélkedhet, amelyhez fogható sohasem született a tőkések Magyar- országán. Vessünk egy rövid pillantást Diósgyőr múltjára és néz­zük meg a mai Diósgyőrt. A múlt század 60-as éveinek végén egv hazai vasgyár fel­építését határozta el a magyar kormány. 1870-ben egy nagy asz- íalosmühely helyére felépült az első diósgyőri nagyolvasztó. A Vasúti hálózat kiépítése, a közlekedés korszerűsítése tette szüksé­gessé, hogy az első magyar állami vasgyár elsősorban acélsíneket és sínpálya-alkatrészeket szállítson a vasúttársaságoknak. A tőké­sek érdekei így kívánták. 1879-ben, amikor az üzem területén fel­épült ai Siemens-rendszerű gázfűtésre berendezett két martin és egv előmelegítő martinkemence, Diósgyőr 700 munkástf foglalkoz­tatott, amely az akkori viszonyokhoz képest már nagyüzemi lét­számot jelentett. A fejlődés során bevezették folyt-acél előállítá­sára a Beszmer-eljárást, a nyersvas másodolvasztására pedig regeneratív iángtestek készültek. Egy üzem életét nem évszámokkal kell mérni, hanem növeke­déseinek arányában. Oldalakon keresztül sorolhatnánk a kohómű technikai tökéletesítésének, bővítésének adatait egészen 1944 szep­óriáskohó technikai berendezése a legkorszerűbb és példaképül a Szovjetunió kohói szolgálnak, ezek felszerelésénél, megszerkesz­tésénél. Gépek, műszerek végzik el a nehéz emberi miinkát, gépe­sítették a legtöbb fizikai erőt igénylő munkafolyamatokat, például a kohó rakodását. Egy régi kis űrtartalma kohó vasérccel, koksz- szál és mésszel való megrakása sokkal több időbe kerül, mint ugyanennek a műveletnek az elvégzése az óriáskchónál, amelynek megtöltése mindössze 7 percig tart. Szíábn elvtárs 73. születésnapján kezdte meg működését az ötéves terv újabb óriásszüíötte, a 180 tonnás buktató martin- kemence. Az építkezés során 16.000 köbméter földet kellett meg­mozgatni, 3—4 ezer tonna betont, csaknem 3 ezer tonna vasszer­kezetet és 3 ezer tonna tűzálló téglát építettek be az ország leg­nagyobb maítinkemencéjébe. Nagy teherbírású 70 tonnás daruval öntik a kemencébe az óriáskohóban termelt nyersvasat. Ma a könyv mindennapi éle­tünk egy>k segítőtársa, útmuta­tója, nevelője. A könyv ma már a dolgozóké! Kormányunk gon­doskodik arról, hogy minden egyes dolgozó hozzájusson a könyvhöz, éppen ezért a könyv ma már megtalálható üzemek­ben, városon, falun és általá­ban mindenütt, aiwl dolgozók élnek. Dolgozóink kormányunknak ■{ ezt az ajándékát úgy hálálják i meg, hogy tömegesen lépnek nap J mint nap az olvasók táborába. I Most,, amikor újabb győzelem I előtt állunk, amikor szavaza- ♦ iáinkkal fejezzük tó nagy sze- retetünket pártunk, kormányunk és a Szovjetunió iránt, amikor munikaversenyekkel, munka- vállalásokkal készülünk erre a győzelemre, készül a megyei könyvtár is. Ha valaki a megyei könyv tárba belép, könyveikben, szem léltető röplapokban láthatja azt a nagy különbséget, melyet Diósgyőrre, régi fegyenc-telephez hasonló, gyár­kolosszus helyén üzemóriások keletkeztek a Szovjetunió állandó és közvetlen segítségével, pártunk vezetésével. Szovjet tervezők segítettek ebben a hatalmas munkában. „A kohó tüdeje” — igen találó kifejezés az új Lenin-turbóiűróra, — amelyet Leningrádból kapott Diósgyőr. Ez biztosítja a nagyolvasztó, levegőellátását. Ezt a turbótúrót szovjet technikusok segítettek felszerelni a Láng gép­gyár dolgozóinak. Az 1953-as évi munkálatok pontosan megmutatják *' nagy {ember 13-ig, amikor 720 bomba terített bombaszőnyeget a nagy békemű hatalmas méreteit. A diósgyőri vaskohó termelése az épít­vasgyárra. Elpusztult a gyár javarésze, K a Szovjet Hadseregtől felszabadított új, szabad hazában szinte vadonatúj gyárat kellett femelni azon a szinte végtelennek tetsző vastelepen, amely a gé- jrekből, épületekből megmaradt. A szovjet hadsereg közvetlen segítsége, a szovjet tudomány fej­lettsége és felhasználása és a diósgyőri munkások határtalan lel­kesedése tette lehetővé, hogy ismét munkába kezdett Diósgyőr. Az elmúlt év májusában avatták fel hazánk büszkeségét, a 700 köbméter befogadóképességű óriáskohót, amely teljesítőképes­ségét, méreteit tekintve az ország első nagyolvasztója. A régi 26 — 27 méter magas nagyolvasztók mellett úgy magasodik ki a 62 méteres kohó, mint óriás a törpék «közül. A nyersvasüstök egy­kezés folyamán sem állt meg, hanem terv szerint állandóan emel­kedett. Döntő jelentőségű az úi koksztároló felépítése. Eddig a kohókoksz szállítása kézierővel történt, a tárolóhelyiség felépítése után a vasúti kocsikból vagonbuktató segítségével kerül a koksz a tárolóhelyekre, ahonnan szállítószalagok viszik közvetlenül a kohóba. Uj hengerművet is építenek a középső építkezésen, amely nagvobb lesz, print a Lőrinci Hengermű — már meg is kezdődött, a blokksor építkezésére pedig a középsor befejezése után kerül sor. ííiősgyürrri ntjjöll fejlődik Miskolc is. Lakóinak száma 1940-hez képest megkétszereződött. A város minden pontja épül, lakóházak, kollégiumok a Selyemréten, hatalmas úi lakóegységek a Sztálin­szerre 50 tonna vasanyagot szállítanak innen a martin felé. Az úton, felépül Diósgyőrött az új, korszerű tanulóváros; felszabadulásunk életünkbe há» zott. Láthatjuk azt a fejlődési, melyet felszabadulásunktól nap* ja inkig a három- és ötéves ieU ven keresztül megtettünk, de láthatjuk azt is, hogy hogyan szépül városunk a jövőiben és hogy emelkedik napról napra dolgozóink kulturális és élet- színvonala. A 'könyvtár de!gu zói azzal igyekeznek a béke­tábor iránti hűségüket kifej jezui, hogy május 17-én olyan könyveket igyekeznek a dolgo­zókhoz eljuttatni, melyből megismerjük az elmúlt társa dalimat és annak rothadó éle­tét és mesterkedéseit. (Mikszáth Kálmán: Két választás Ma­gyarországon.) Népnevelő-értekezleteket tar­tanak, ahol a népnevelőket saj­tón és fcönwön keresztül igye­keznek segíteni munkájuk ered­ményes elvégzésében. Meg­fogadják, hogy szavazatukat egyemberként adják le a nép­frontra. Harcoljunk a táppénscsalók ellen Pártunk és kormányunk hatá­rozatokkal biztosítja a dolgo­zók jobb egészségvédelmét A dolgozók között azonban akadnak olyanok is, akik visz- szylnek dolgozó népünk bizal­mával. Betegségük ideje alatt az orvos utasításait figyelmen kívül hagyva, odahaza dolgoz­nak. Tudatosan károsítják meg az egész népgazdaságot és von­jál« ki magukat a termelő mun­kából. Míg a becsületes dolgozók május 1-re és 17-re a műAaki vezetőkkel együtt lelkesen ké­szülnek, addig az olyan lógó- sok, mint Simon József szoros­pataki dolgozó, Ruzsinszld László, a fővölgyi üzem dol­gozója az ásási munkálatokat végzik, Kaszás gergi Ferenc, a Idsterenyei osztályozó dolgozó­ja pedig a mezőn szánt. Táppénzcsalást követett el Károlyi Gáborné Is, betegségé­nek ideje alatt a kantinba járt mulatni, ugyanígy Dénes Já­nos, aki beteget jelentett, köz­ben trágyahordással foglalko­zott. Ezen kívül Szűke Ferenc mátraszelei lakos, Kiss simort János ceredi, Petró János sós* hártyán! és Dénes Ferenc, a kisterenyei szénbányák dolgo* zója, akik a betegség leple alatt maradtak távol munkahelyükről, de pihenés helyett odahaza dol­goztak, mint táppénzes betegek. Az üzemi bizottságokon belül működő társadalombiztosítási ta­nácsoknak a legnagyobb szigo­rúsággal kell eljárni az ilyert lógósokkal szemben. Ismertess sék a becsületes dolgozókkal az ilyen lógósok kárttevő cseleke-- deteit és ne engedjék, hogy minden dolgozót megkárosítva) a betegség leple alatt végezzél a .táppénzcsalást. SÁNDOR JANOS, B ányá sz-szakszervezet TB-felelőse

Next

/
Thumbnails
Contents