Szabad Nógrád. 1953. április (9. évfolyam. 26-34. szám)

1953-04-22 / 32. szám

4 Bábel József rónabányai bányász élete ^... Az agitációs munka során szerzett tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a dolgozók többsége világosan látja, milyen óriási a különbség múltbeli és mostani életük között. A népneveikkel való beszélgetés során elmondják, hogyan is éltek ők régen: Bábel József, rónabányai dolgozó elmondotta, hagy apja is bányász volt, akárcsak ö, öten voltak testvérek, de munkalehe­tőségük alig-alig volt. Csupa hányódásból állt az életük. Külö­nösen 1925-től, amikor a rónabányai üzemtől leszámolták, és ' csak hosisizas utánjárással 1926-ban sikerűit munkát kapni Iná- szón. Az inászói bányából Székvölgybe került, majd 1930-ban crman is leszanálták. Nagynehezen tudott munkát kapni ismét a kazári szénbányáknál, ahová Rónabányáról keleti járnia tizen­négy éven keresztül. Ez az út oda-vissza «api hat órát vett igénybej „12 gyermekem volt — meséli —, de három a rossz családi körülmé­nyek miatt meg­halt. Hiszen csak egyedül én tudtam dolgozni a gyere­kek, mikor felnőt­tek, nem kaptak munkát. En ma­gam is csak heti 2—3, havonta leg­feljebb 12—13 mű­szakot dolgozhat­tam. Ha egész hó­napban dolgoztam, 70—30 pengő volt a fizetésem, ebből 20—25 pengő levo­nás. Ilyen körülmé­nyek mellett, való­sággal nyomorog­tunk. Amikor előleget kértem Adorján igazgatótól, azt vá­laszolta: addig nyújtózkodjam, míg a takaróm ér. 1045 után, am i. kor a dicsőséges Szovjet Hadsereg felszabadította ha­zánkat, a Magyar Kommunista Párt vezetésével, Rákosi elv-társ személyes gondoskodásával, megváltozott a bá­nyászok helyzete, köztük az én éle" tem is. Azóta nin­csen munkanélküli­ség. Havonta ren­desen ledolgozha­tunk minden mű­szakot és a ha vi keresetem, mint bányafenntartónak 1200—1300 forint. Emellett 350 forint családi pótlékot is kapok. Két gyer­mekem dolgozik. A munkásember lá­nya a múltban leg­feljebb az urakhoz mehetett el cseléd­nek. Most az egyik lányom gépkezelő, a bányában és jól keres. Az egyik fiam alhadnagy. Ebből mindenki láthatja, milyen gyökeresen meg­változott az éle­tünk. De van még más is, ami ezt bi­zonyítja. Kormá­nyunk biztosítja a becsületes dolgo­zók számára a hű­ségjutalmai, az in­gyen ruhát, a ren­des fizetett szabad­ságot és az ország legszebb helyein, ott, ahol azelőtt az „urak pihentek", a nagy semmittevés után, mi, a dolgo­zók pihenhetjük ki fáradalmainkat a legszebb üdülők­ben." így beszélnek ma dolgozóink a megváltozott életükről és j^j annak, aki ezt el akarná venni tőlünk. Tóth József balassagyarmati városi tanácselnökhelyettes kártevő munkájáról „Az ötéves terv sikeres telje­sítéséhez dolgozó népünk jó munkáján kívül állami hatósá­gaink, helyi tanácsaink, jó mun­kája szükséges, — hangzik a népiront választási fe.hívása. — Vannak azonban hatóságaink, amelyek ridegen bánnak a nép­pel, bürokratikuson dolgoznak. Várinak hatósági személyek, akik visszaélnek a hatalommal, önkény es kednek, megsértik a törvényeket. Rajta leszünk, hogy a hibákat és hiányosságokat megszüntessük, a visszaélése­ket megtoroljuk!" Pártunk éberségének köszön­hető, hegy Balassagyarmaton lelepleződött az ellenség aljas és fondorlatos tevékenysége. Szinte hírhedt volt Balassa­gyarmaton Tóth József városi taifiácseinökhelyetlee tényke­dése, aki erőszakos módon pró­bálta érvényesíteni akaratát, nem törődve azzal, hogy ezzel megsérti pártunk politikáját — hiszen ez volt a célja — bel.e- tiporí az emberek jogaiba és békés családi életet tett tönkre. Az egész magatartása tükrözi a múlt rendszer rothadt társadal­mát. A Honhyrendszert szol­gáló MOVE fasiszta egyesület balassagyarmati szervezetének a vezetője volt a múltban. A felszabadulás után a kisgazda- párthoz csatlakozott, s megté­vesztve az itteni becsületes dol­gozókat, baloldalinak tüntette fel magát, de valójában maradt az, aki volt: minden tettével iSagv Ferencet, a nemzetköz- szélhámost, amerikaiak taip- jiyalóját támogatta. Ez az ember mételyezte évek óta Balassagyarmaton a városi tanács munkáját. Elnökndyet- te&i beosztását arra használta fel, hogy karriert biztosítson magának, s innen támadja sze­münk fényét, a pártot. Minden­áron akadályozta a városi ta­nácsnál, hogy az alapszervezet jó munkát tudjon végezni. Elő­ször nem biztosított az alap- szervezetnek helyiséget, írnod adott olyant, ahol a pártszerve­zet nem tudott megfelelő mun­kát végezni. Iparkodott a párt­munkásokat becsmérelni, lejá­ratni. Népünk nagy békemoz- galrnát azzal csúfolta meg. hogy tudatosan a város legcsúnyább utcájának adatta a Béke-utca Bevet Ha a dolgozók tiltakoztak hála agves intézkedései ellen, a váí'asz az volt, „mit akarnak tőlem, ez párthatározat". Ilyen aljas módon akarta beszenv- nyezni a párt tisztaságát Romboló munkájával mélyen ibelenvuit a tanács hatásköré­hez tartozó helyi-ipari vállala­tok szétbomiasz: ásába. Magy hangon hirdette, hogy m’nden kisiparos szakember tömörül­jön a helyiipari vállalatokba vagy a KTSZ-be. Amikor a do.- gozók tömörültek ezekbe a vál­lalatokba, akkor a város külön­böző pontjaira szétrakta őket, aminek következtében a szak­emberek megfelelő anyag és felszerelés hiány ában nem tud­tak eredményes munkát vé­gezni. Becsületes dolgozók tét­lenkedéssel nem tudtak meg­lenni ezért a fővárosban, s a megye különböző helyein he­lyezkedtek el. Így történt aztán az, hogy Balassagyarmat pél­dául villanyszerelő szakember nélkül van és apró, a háztartás­ban fontos javításokat nem tud­ják elvégeztetni. Tóth Józsefnek ez volt a cél­ja. Minden eszközzel zavart kel­teni. Mikor a városban ennek a dolgozók hangot adiak, azzal utasította el őket: „ne énrajiam kö- ete'.jenek, menjenek a párt­hoz. az akarta így”. A pártnál meg azt) mondta: „ilyen embe­rekkel. amilyenek a helyi ipar­nál, meg a KTSZ-eknél vannak, nem lehet dolgozni”. Akadá­lyozta a helyiipari vállalatok •kibontakozását azzal is, hogy törvényellenesen megtiltotta a vállalatoknál a normával való dolgozási. A balassagyarmati kommu­nisták hosszú időn kérész tü. nemi látták, hogy milyen kárt. okoz ez az ember a szocialista építésünkben. A vállalat ak­kori vezetői íróasztal mé lói próbálták irányítani a munkát, ahelyett, hogy szoros kapcsola­tot tartottak volna dolgozókkal. A becsületes dolgozók tudtak Tóth József bűnös cselekedetei­ről, de nem volt, aki meghall­gassa őket. Aki beszélni mert, engedték, hogy Tóth József egyszerűen befogja a száját. A balassagyarmati kommu­nisták de minden becsületes dolgozó — ebből az esetből sokat tanulhat. Sokat tanulhat* egész megyénk tanácsappará- tusa. Megtanulhatja, hogy az ellenség itt van még közöttünk, nyitott szemmel kell járnunk, éberen kell őrködni, különösen a tanácsokban dolgozó vezető funkcionáriusoknak, ahol még gyakran felüti fejét az áíom- szuszékoskodás. az elbizakodott­ság. Meg kell tanulni a vezető funkcionáriusoknak, hogy sem ni jelenség felett nem szabad ei- siklani. szemet hányni, ami sérti pártunk politikáját. Meg keli tanulni, hogy aki nem a népei szolgaijai, aki a feladatát nem megbiztatása szerint végzi, ha­nem elbámészkodik a hibák fe­lett, afölött a nép ítéletet mond.. • SZABAD \Of, HAD mm 1952 Mai \kl CÖZSZÜU5EGLETI ES I95t - <00% Ötéves tervünk áldása nyomán egyre jobban emelkedik me­gyénk dolgozóinak életszínvonala. Ezt tükrözi vissza a közszük­ségleti és háztartási cikkek forgalmának grafikonja, amely csak a textilnagykereskedehni vállalat által a megyében lebonyolított for­galmat illusztrálja. Ha az 1951. évi áruforgalmat 100 százaléknak vesszük, úgy 1952-ben a pamut áru 133, a selyem 'méteráru 162, lakásberendezés 131, rövidáru 121, a cipő vásár, ási forgalmunk 142 százalékra emelkedett az 1931. évi áruforgalommal szemben. „A második ötéves terűben végleg meg keli oldanunk közel­látásunk kérdéseit. Nagy Lépést kell tennünk előre a fogyasztási cikkek bősége felé. A dolgozók reálbérét legalább 50 százalékkal kell emelni. A dolgozók vásárlási erejének további nagyarányú növelése érdekében rá kell térnünk a fogyasztási és iparcikkek árleszállításának útjára" — mondja ai Népfront választási fel­hívása. „TÖVIS ÉS BOROSTYÁN" A „Tövis és borostyán” című angol Ilim főhőse Hamer Rad- sliaw, akit özvegy édesanyja ne­vel. Hajnaltól késő estig dolgo­zik, hogy íiát el tudja tartani. A fiú egy könyvüzletbe kerül. Itt ismerkedik meg Marx eszméi­vel. Hzete ceijaui tűzi ki; iCiViia- gosiiani az ejnbereKei, megsza- oaaitaiii okéi a nyomortól, meg­értetni velük, hogy a társada­lom berendezése oen minaeni meg kell változtatni. Megnyerő külseje, jó szónoki képessege. rövidesen kózkeaveitte teszi a tömegek eiótt. Bekerül a parlamentbe es elindul azon a dicstelen úton, amely a forra­dalmi szellemű fiúi, a munká­sok árulójává teszi. Szembekerül feleségével, a haladószeliemü harcos asszonnyal is. Pozícióját féltve, minden erővel vissza akarja tartani az asszonyt a tün­tetéseken való részvételtől, ime- lyek az ő •képviselői tekintélyét csorbítanák. A marxi eszméket mind el­felejtette már a munkásból lett képviselő. Minden nemeset kiöl be tőle a hatalomvágy. A köze­ledő háborút is saját céljaira használja léi. ^ruia*aa nem ma­rad jutalom nélkül, Kadshaw „uitílsege [minisztere * lesz. Bará­tai, a dolgozók, akik eleinte biz. tak benne, e .uagyj aiv. nz .egye­dül maradt eves feni meg ekkor is csaik a hatalomra, rangra áhitozix. Levélben kéri a miniszterelnököt, adományozza­nak neki r angot. Angliában bő­kezűek a munkások árulóival szemben. A király rangot és bir­tokot adományoz neki. Angliában sem a múltban, som a jelenben nem ismeretlenek a munkásáruló politikusok, akik saját érvényesülésükért eladják a dolgozókkal. — mint a film­ben, a valóságban is — hamar lelepleződnek. A „Tövis és borostyán” című film 23—29-ig kerül kimutatásra vSalgótarjánban. FELHÍVÁS Apyiiis 24-én délelőtt 10 órai kezdettel Salgótarjánban a me­gyei tanács székhazában tanács­ülés lesz. A megyei tanácsülés megtárgyalja a tavaszi mező­gazdasági munkákban eddig el­ért eredményeinké: és hiányos­ságainkat, meghatározza a ta­nácsülés ezen a téren ránkváró feladatokat. Tárgyalásra kerül még megyénk kulturális hely­zete és kulturális feladataink. A megyei tanácsülés nyilvános lesz. RÁDIÓ MŰSORÁBÓL Április 22., szerda. Kossutrt-rádio: 11.30’ Nikola bácsi titka. Elbeszélés. — 12.30.: A béketábor legyőzhetetlen. Hgl. — 14 35: Hangverseny az ifjúság­nak. — 16.20’ A Magyar Rádió ajándéknmsora. — 17.00; A (Ma­gyar Rádió diszpécserszolgálata. — 17.55: Magyar- dalok. — 20.00: Tíz perc külpolitika. Petöfi-rádió: 10.30: Óvodások műsora. — 15.00: A Magyar* Rá­dió kisegyüttese játszik. — 15,50: Huszka Jenő operett. jelből'.! ‘ 16.30: Sztálin elvtárs a békemoz­galomról. Előadás. 17.10; Mai költők versei. — 19.00: Híres dal- köitök dalai. — 19.20: Tanczene. — 19.45: Az Elbától a Csendes­óceánig. Április 23., csütörtök. Kossuth-rádió: .11.30: Vidám hangózerszólók. — 12.30: Dobozi népdalok. — 13.30: Magyar zene­szerzők tömegdalai. — 14.15; A »Rádió Gyermekujság műsora. — 15.30: Zenés irodalmi [műsor. — 16.30; Választás a Horthy-Ma­gyarországon 1939-ben. Előadás — 17.35: Jó munkáért szép mu- I zsikát. — 18.00; Néphadsereg Híradója. ] Petöfi-rádió: 10.10: Könnyű hangszerszólók. — 15.00: A Gyer­mekrádió műsora. — 15.20: Szív küldi. — 16.45: A háború gyuj- toga. ói. Könyvismertetés. — 17.3ü: A Magyar Rádió diszpécserszol­gálata. — 18.10: Az ötéves terv nyomában. — 18.45: Szovjet na­pok — szovjet emberek. — 19.30: Tánc-zene. Április 24., péntek. Kossuth-rádió: 11.30: Balett­zene. — 13.00: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. — 15.30: Román és szlovák népzene. — 16.10; Erő — egészség. — 17.10: Jó agitációs munkával a válasz­tás sikeréért. Előadás. — 18.15: Tanczene. — 20.00: Tíz perc kül­politika. — 20.10: Operahangver­seny. — 21.55; Tartuffe. Opera hárc >n felvonásban. i Petöfi-rádió: 10.50; Gyermek- rádió műsora. — 15.00: Operett- részletek. — 16.00: Népi demo­kratikus országok zenéje. — 16.10: Szív küldi. — 17.55: Béke- örségen. Kórusok. — 18.45: Tánc­zene. — t9.00: Az Újpesti Bőr­gyár énekkara énekel. — 19.15: Prökofjev művészete. Előadás. 1953 äprflis 5*. Jól szervezték meg a Salgótarjáni Acélárugyárban a sportlejlesztési tervet cs az l\1HK teljesítésének munkáját A Salgótarjáni Vasas sport­körben az 1953-as évi sport­munka megkezdésénél számoc- veteriek a feladatokkal, s első­sorban a súlyponti sportágakban fogtak hozzá a hiányosságok kiküszöböléséhez. Vertik elv^ars, az atlétikai szakosztály vezetője igen nagy munkát végzett, hogy a szakosztályt, mely az elmúlt esztendőben igen szépen szere­pelt és az év végére széjjel­szedték, újból megszervezze. Nagy lendülettel fogott neki a munkának az év elején, különö­sen az ifjúságiak terén volt sok tennivalója. Vertik elvtárs nem hátrált meg a problémák és a nehézségek előtt, hanem bátrán, kommunista módra végezne fel­adatát, amelynek eredménye nem sokáig váratott lm agára. A fog két hete meg rendezett me­zei versenyen már mintegy 70 salgótarjáni vasas-atlétát tudott indítani, majd április 4-én, a fel- szabadulási váltóban aztán a Salgótarján] Vasas volt az egye­düli sportkör, amely két női és két férficsapatot tudott verseny­re küldeni. A Vasas-fiatalok ki is teltek magukért, mert úgy a női atléták, mint a férfiak egy- tgy helyezést értek el. A férfi- csapat új útvonalcsúcsot ért el, amelynek révén vándorserleget és vándorzásziót kapott a két Vasas-csapat. Az MHK terén is Jó munkát végzett a sportkör, mert az 1953. évi próbázások beüíemeze- sét kidolgozták és elhatározták azt is, hogy a sportkör minden egyes szakosztálya egy-egy üzemrészt patronál, és segíteni fog ezeknek az MHK-próbák elő­készítésében és az üzemrészek dolgozóinak a próbázások lelte­iénél. Ezzel is közelebb hozza a vezei.őseg az aktív sportolok és a gyár dolgozóinak szoros kap­csolatát, hiszen az aktív sporto­lók népszerűsége igen naqy. A sportkör vezetősége az MHK térén legjobb lmunkát végző szakosztály részére versenyzasz* lót ajánlott .fel. így akarják el­érni a Salgótarjáni Vasas sport­körnél, hogy az év végére egyet­len sportolójuk se legyen, aki az MHK előkészítésében ne segí­tené az üzem dolgozóit. így akarják fokozni a gyár dolgozói«* nak bevonását az aktív sport«* lásba. Ez a megmozdulás igen helyes és követendő példa. Ha a Saígó* tarjám Vasasnál az elmúlt évek* ben így fogtak volna a fejlesz­tési terv és az MHK-munka meg­valósításához, akkor az előző évek elején nem lett volna olyan nagyfokú lemaradás és nem kel­lett volna nagy hajrát kivágni az év végére. Azonban fe| kell hív­nunk a Salqótarjáni Vasas veze­tőségének figyelmét arra, hogy a kötelező jelentéseket minden hó 3-ig küldje he a TSB-nek, mert ez előfeltétele a jó munkád nak. Örömmel közöljife, hogy a* acélgyárban az MHK-ra való je­lentkezések megindultak, 4 sportsza koszál y ok patron álása folytán. A szakosztályok a követ­kező üzemrészeket patronálják} a labdarúgó- és cé!lövöszakosz­tál y a gazdasági üzemeket, aa atlétikai szakosztály a főműhelyt^ a biHkózó- és sakkszakosztály 4 hideghengerműt, az ökölvívó* szakosztály az öntödét, a teke-* vívó-, az asztalitenisz- és a sá-< szakosztály a rúdvasüzemet, a kosárlabda- és súlyemelószak- osztály pedig a központosított irodákat patronálja. A Salgótarjáni Vasas sportkör jó példáját kövessék vafameny« nyi nagyüzemeink sportkörei, hogy az idén még jobb munkát végezzünk az MHK és a fejlesz)- tési terv vonalán, jmint az «t« múlt évben, hogy meg jobb he­lyezést érjen el Noqrád megy« sporfcvonalon országos viszony­latban, mint az eddiqi évók so­rán. LABDARÚGÁS Salqótarjáni Vasas—Gyöngyösi Építők 3:0 (0:0) A Salgótarjáni Bányász-pályán lejátszott MB 11. bajnoki mérkő­zés hazai győzelemmel végző­dött, pedig az első félidőben még nem úgy nézett ki, hogy ezt a ta­lálkozót a Vasasok nyerik meg. A tairjáni csapat igen gyengén és erőtlenül játszott, míg a gyön­gyösiek igen szép támadáséit tel­epítésével közelítették meg a vasasok kapuját, de a. kapu előtt elfogyott minden tudománya a vendégek csatárainak. A hely­zeteket nem tudlak góllá érté­kesíteni, sőt egy 11-est sem tud­tak belőni. , A második félidőben a vasas csatárok már meggyőzőbben ját­szottak és így egymásután ér­ték el góljaikat. Végeredmény­ben 3:0 aranyban nyertek meg a mérkőzést. aajílfe Jók voltak; Hegyi, Langár és helyenként Tóth. Budapesti Postás—St. Bányász 1:0 (0:0) Mintegy 5000 néző előtt szen­vedett vereséget a St. Bányász saját otthonában a lelkesebben játszó Bp. Postástól. A tarjáni csapat a következő összeállítás­ban játszott az első félidőben: Oláh — Kiss, Hegyi, Gáspár — Szojka, Dávid — Bablena, Csu- bor da, Opova, Lahos, Szabó. Az első félidőben igen sokat támadott a hazai csapat, de csa­tárai mintha elfelejiették volna, hogy gólok csak kapulövésbői lesznek. így igen keveset lőttek kapui a. A Postások lelkesen és keményen harcoltak. Szinte nem volt elveszett labda a számukra. A banyászvédelemnek is volt dolga bőven. Oláh sokszor a szerencsével határos módon vé­A salgótarjáni járás A csapatbajnokság célja nem valósult meg úgy, amint azt a verseng kiírása előírta. Már azért sem, mert egyes sportkörök csa­patai ne>m jelentek meg a sorsot lás átlal kitűzött időben, a mér­kőzésre. Ez a hanyagság, nem­törődömség jelei. A versenybíró­ság úgy határozott, hogy a le nem játszott mérkőzéseket a pontszámításnál törölni kell. A sakkcsapatok tagjainak szük­séges a verseny, és játéksza- bályikönyv tartalmának ismerte­tése. hogy így a jövőben, sokkal fegyelmezettebbek legyenek és Imérközés elmaradása ne fordul­hasson elő. Zagyvapálfalva mindkét sakk. dett. A csatárok nem tudták kt« használni a helyzeteiket, s nem tudták tartani a labdát. A második félidőben Csube.dp helyére a sérülésből felépült VI- lezsál állt be. A játék így sem ment jobban a tarjáni csatársor­nak. összehoztak ugyan jó né­hány helyzetet, de a csatáiols nem tuaták értékesíteni ezeket« A védelemre ebben a játékrész­ben is nagy munka hárult. . Da jól harcoltak a fiuk. A mérkőzés befejezése előtt mintegy 10 per c. cél egy gyors Pos .as-támadás után a vendégcsapat összekötője Hegyitől (kísérve a lö-osról akt- mozduló Ulah mellen elgurítja a labdát, amely már csak a háló­ban állt meg. 1:0. Ezután me­zőnyjátékkal telik el a hátra­lévő idő. A mérkőzésre az elbizakodott­ság nyomta rá bélyeget. Szinte mindenki biztosra verte a hazai gyözejmct, még a Bányász já­tékosai is. így nem harcoltak olyan erobedobással, mint ahogy, azt más mérkőzéseiken iáituk. Ezi különösen a csatárakra vo­natkozik. Ez az elbizakodottság megDosszultá magát, meri a Pos­tás igen jó játékkal és nagy­szerű küzdőszellemével meglep­te a tarjániakat, s így sikerült is a győzelmet kiharcolni Salgó­tarjánban. A mérkőzésen a csatárok ié- ldknélküli játéka volt szemoe- tűnő. Igen sokszor' olyan unot­tan Játszottak, mintha már 4, vagv 5 góllal vezettek voina. A. csere sem hozott megfelelő eredményt. Szerintünk Csuberda, mint irányító és több tapaszta­lattal bíró játékos, feltétlen több előnyére vált volna csa­pa ..inak, ha középcsatár helyén szerepelt volna a második fél­időben és a már hetek óta foe> |mán kívül játs-zó Opova maradt volna ki a csapatból. sakkcsapatbajnoksága csapata újból tanú jelét adta an- nak, hogy a jó munkáért, a pon­tos megjelenésért, a szocialista sport fejlesztéséért vívott har­cukban az eredmény nem ma­radhat el. Az olimpiai pontszámítás alap­ján a sakkcsapatbajnokság a következő eredménnyel végző­dött: 1. Zagyvapálfalva I. 55 pont 2. Zagyvapálfalva lí. 40.5 pont 3. H om cíkt erénye 34 pont 4. Nagybáionyi Bány. 14.5 pont 5. Karan csalja ti pót* 6. Somoskőújf. Lók. 9.5 pont 7. Rónabánya férfi 4.5 pont 8. Rónabánya női 1 pont 9. Kisterenyei Lók. 1 pom A vidéki népszórakoztató vállalat népi cirkusz április 25-től má­jus 19-ig megyénkben fog elő­adásokat tartani. Balassagyar­maton, Szécsényben, Zagy- vapáifalván, Kisterenyén, Nagy- bátonybam, Pászfón és Nagy­orosziban. Az idei cirkusztár­sulat olyan nívós előadással jön megyénkbe, amely a dol­gozóknak magas színvonalú szórakozást és munkájuk után felüdülést, pihenést nyújt. SZABAD NOGRAD Az MDP Noqrádmeqyei Pár*, bizottságának lapja Peleiős kiadó: Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salgótarján. Rákóczi.a. 92. Telefon: felelős szerkesztő 30 ipari, mezőgazdasági és kultúrrovat 52, kiadóhivatal 436 Seikra bapnyomda Budapest Jóeaaf-körOt S f. «.; Ruieaár Mihaáy

Next

/
Thumbnails
Contents