Szabad Nógrád. 1953. április (9. évfolyam. 26-34. szám)

1953-04-15 / 30. szám

A nógrádi bányászok harcba indulnak a minisztertanács vándorzászlójá.iá elnyeréséért SZARAI» A'OGRTCi» A BÜROKRATÁKRÓL 1952 december 17-íöl 1953 február 17-ig a drégetypa- lánki tanácsnál dolgoztam, mint kisegítő adminisztrátor: 1952 december 31-ig megkaptam a fizetésemet rendesen. 1953 ja­nuár 1-től ledolgozott munkanapokat még a mai napig sem fizették ki. Háromszor voltam ez ügyben a balassagyarmati járási Tanács pénzügyi osztályán. Az első alkalommal azt a vá­laszt kaptam kérésemre, hogy egy két napon belül nostán megküldik a fizetésemet. A második és a harmadik alkalom­mal azt mondták, hogy „a pótkeret még nem érkezett meg a megyétől", s ha megérkezik, azonnal postázzák. Vájjon elhihetö-e ez az Ígéret akkor, amikor az első pótkeret meg­érkezésekor a fizetésemet nem is postázták. Vajion mikor ér­kezik meg az utolsó pótkeret, jut-e abból nekem? Úgy vélem, hogy erre a költségre a megyei tanács külön költségei enge­délyezett. de a megyei tanács pénzügyi osztályán do'gn-ö kartársaknak a fizetésem rendezése nem elsőrendű kérdés. Jó lenne megnézni ezeknek a kar társaknak az ■ íróasztalát, ■ hány ehhez hasonló akta hever elintézetlenül. Ezek a kartár­sak lábbal tiporják népi államunk alkotmányának azt a pont­ját, amely szerint mindenki számára biztosítva van a munká utáni fizetés. BÁLINT JÁNOS Drégelypalánk. Nézzük meg, kit terhel ezért a felelősség?! A helyi tanács nem bűnös, ott kifizetnék a munkadíiat. de nincs miből. Hát akkor a járási tanács pénzügyi osztálya ludas? Nem! A pénz­ügyi osztály idejében igényelt póíhitelt. Nézzük a megyei ta­nács pénzügyi osztályát. Simon osztályvezetőhelyettes tudo­mása szerint 70 dolgozónak a levele van birtokukban, akik­nek kérelme hasonló Bálint Jánoséhoz. A megyei tanács pénzügyi osztálya már az év elején kifizette volna a kisegítő adminisztrátorok munkadíját, de nem volt keret rá. 19.53 január 20-ig a megyei tanács pénzügyi osztálya közölte a pénzügyminisztérium helyi tanácsok osztályával a szükséges póthitel összegét. Akkor a pénzügyminisztériumban meg is ígérték, „egy-két héten beiül elintézést nyer az ügy'’. A me­gyei tanács pénzügyi osztálya azótá minden héten sürgeti az ügy elintézését. Sürgetéseikre mindig azt a választ kap­ták, hogy „az ügy intézés alatt áll*’. Április 6-án is azt Ígér­ték, hogy egy-két nap alatt megoldják a kérdést. Mondani sem kell, hogy a pénzügyminisztérium bürokratái azóta is a kérdés megoldásán rágódnak. Sok akadályt gördít utunkba a bürokrácia, az ügyes- bajos dolgaikat intéző dolgozóknak sok bosszúságot, feles­leges időfecsérlést, gyakran komoly kárt okoz. Ezek a büro­kraták szívtelen, lelketlen emberek, akik kárt. csatódást okoz­nak a bizalommal hozzájuk fordu'ó dőlgozótársa^knalí. Úgy kezelik Bálint János és 70 dolgozótársa jogos kérését, mint valami könyöradományt. Itt az ideje, hogy egyszer és min­denkorra eltávolítsák az államapparátus!*)! a fejlődést gátló begyepesedett agyú bürokratákat. Balogh János kányási bányász élete 1953 április n. A falusi dolgozók szpartakiádja A nógrádi szénmedence fő­mérnökei, mérnökei, váll aiatok és üzemek vezetői, pártbizott­ságok és alapszervezetek titká­rai, és az ÜB-e!nökök érte­kezletre jöttek össze április 9-én délután 4 órakor a salgótarjáni bányakaszinó helyiségében. Az értekezlet célja az volt, hogy megbeszéljék a>z első negyedév, a felszabadulási hét eredmé­nyeit, hiányosságait és ennek alapján a második negyedévi tervtel jesítésben előttük álló feladatok végrehajtását Első és legfontosabb feladat, ami a nógrádi bányászok előtt áll: aiz első negyedévről maradt adósságot törlesztve, a második negyedévi tervet túlteljesíteni. Az értekezletet Kürti Sándor elvtárs, a bányászszakszervezet területi bizottságánaík elnöke nyitotta meg. Utána Pintér László elvtárs, a megyei párt- bizottság ipari és közlekedési osztályvezetője tartotta meg a beszámolóját. Beszámolójában a többi között ezeket mon­dotta: Első negyedévi tervünk tel- tes;tésében felmerülő hiányos­ságokat, és az elért eredménye­ket Rákosi elvtárs december 16-i és Gerő elvtárs a Központi Ve­zetőségi ülésen mondott beszé­de alapján értékeljük. Rákosi és Gerő elvtársak fel­hívták figyelmünket az 1953 tervévre való zökkenőmentes át­menetre. A múlt év utolsó hó­napjában bányaüzemeink a minden áron való tervteljesítés miatt csak lassú ütemben végez­ték ai beruházási és feltárási munkáfatokiait. Ennek hatása érezhető volt január hónapban, mert tervünké’! csak 88.7 száza­lékra teljesítettük. Sok hiányos­ság akadályozta a törvény betar­tását, a terv teljesítését. A párt­ós szakszervezeti munka sem volt kielégítő ebben az időszak­ban, mert nem mozgósították a dolgozókat, elsősorban a párt­tagokat tervük maradéktalan teljesítésére, a példamutatásra. Szénbányászatunk tervteljesífé- sében jelentős változást hozott a bányásztanácskozási melynek határozatait minden bányásszal ismertettünk A nógrádi bányászok megér­tették, hogy mit vár tőlük a párt. a dolgozó nép. Bebizonyí­tották, hogy tervüket tudják teljesíteni, sőt túl is teljesítik, mint ahogy ezt a felszabadulási héten tették, csak biztosítsák ré­szükre a termeléshez szükséges előfeltételeket. Egyemberként csatlakozlak a sztáiinvárosi ver­senyfelhíváshoz. Megfogadták, hogy terven fejül 5623 tonna szenet termelnek. Vállalásukat teljesítették, sőt egyes vállala­tok túl is szárnyalták. Ehhez a versenyhez csatlakoztak a mű­szaki vezetők , is Elősegítenék, hogy az év eleji lemaradásból m'ntegv 18.556 tonna szene! termeltünk ki. Vállalataink közűi a zagyvái vállalat jár az é'en. melv tervét fi4.8 százalékra teFesiítette s terven felül 2588 tonnát termelt. Második a mátranováki válla- kwt. amdv tervét 112 százalékra tel jesítette és 4635 tonna szenet adott terven felül. Harmadik a mizsérfa; válla'at 110.7 száza­lékos terv telj es í'.éss« 1. Ez a vál­la'at több min* 6000 fonna sze­ret termelt terven felül. Ezenkí­vül jó eredményt ^rtek el a nagybátonyl, rónai és a kistere- nyei szénbányák is. Március hó­nap ban három vállalat nnm teljesítette a tervét. ezek az éve lej i lemaradásból sem törlesztettek ( egy tonnát sem. A Nógrádi Szénbányászait' Tröszt március hónapi tervét 106 százalékra teljesítette, de az év első két hónapjában adósa maradt népgazdaságunknak. így a második negyedévre 984 va­gon szén-dóssá got v’ttek át. A március hónapi fervteljesi- tés, a felszabadulási hét ered­ményei n‘án április hónapban a lemaradást bányászaink tör­leszteni tudlak, ha ugyan­olyan lelkesedéssel folytatják a harcot, mint a felszabadulási héten Ehhez szükséges, hogy a munkaszervezés és a vezetés színvonalát minden eddiginél magasabbra emeljük Eredményeink eléréséhez nvgv segítséget nyújtott, hogy a párt. a szakszervezet, a műszaki ve zetés munkája a legnagyobb összhangban volt. Egymást se­gítve végezték el azokat a fel­adatokat, amelyek a termelés zavartalan menetét biztosították. Párttitkáraink a dolgozók között tartózkodtak és igyekeztek olyan politikai hangulatot te­remteni, amely magával ragadta a párttagságot és a® üzem összes dolgozóit. Pártszervezeteink, pártcsoport­jaink jó munkálat igazolja a kommunisták példamutatása a terv és a vállalás teljesítésében. Az üzemekben lévő tömegszer­vezetek munkája: is. javult a felszabadulási héten. A szak- szervezet helyesen szervezte a versenyt El lehet mondani, hogy a verseny gazdáivá vál­tak. Ugyanígy a DlSZ-szerve- zetek is helyesen oldották meg a párttól kapott feladatokat. Az elért eredményeink mellett azonban még sok hiányosság akadályozza a többtermelésért folyó harcot. A szakszervezeti munka terén még van mit javí­tani. Sok h:ba van az igazolat­lan hiányzások fejszámolása te­rén is. Az ig?*zolatjian hiányzá­sok következtében az első negyedévben 3569 műszak esett ki a termelésből Ezenkívül a versenynvdvánosságot is tovább kelj javítani. A DlSZ-szerveze- 'ek is köveset fonlíiltafnaJí a fiatalolt n«velésével. Különösen a legénvszáll ásokon lévő fiatalokkal, melyek közül ai legtöbb az, ‘ igsizolaílan hiányzó. A feszabadulási héten elért eredmények után nagy vissza­esés mutatkozik üzemeinknél. Április 6-án tervünket csak 82 százalékra, a következő napon pedig 89 százalékban teljesítet­tük. Ez ai visszaesés azt tük­rözi, hogy megelégedetté vál­tunk. Feladata a párt-, szakszer­vezet és DlSZ-szervezeteknek. hogy* a terv teljesítésére moz­gósítsák a bányászokat, hogy a második negyedévi tervünket lúlteljesítve elnyerjük a minisz­tertanács vándorzásziaját. A beszámoló után a többter­me lésért harcoló bánvászok vezetői elmondották: úgy szer­vezik meg a termelést, hogy a minisztertanács vándorzászlajai az első félévi értékelés után a nógrádi bányászokhoz kerüljön. Ezzel kezdte felszólalását a Kisíerenyei Szénbányák igaz­gatója! is. „A kisíerenyei bányá­szok — mondotta Simon Ernő igazgató — felkészültek a mi­nisztertanács vándorzászlajának elnyeréséért folyó harchoz. Mű­szaki középkádereinkben is megvan az akarat és segítik bá­nyászainkat a cél elérése érde­kében...” Tóth Ernő elvtárs. a nagybátonyi pártbizottság titkára pedig azt mondotta: Mi. nagybátonyi dolgozók, úgy küz­dünk a terv teljesítéséért. a vállait kötelezettségek teljesí­téséért. hogy elsőként kerüljünk ki a többi vállalatok közül. Az értekezlet részvevői egy­mást szólították versenyre. Megyeházi Latos eivtárs, a Zagyvái Szénbányák vállalat igazgatója versenyre hívta: a salgótarjáni vállalat igazgató­ját. Ugyanígy a nagybátonyi és » kisterenyei vállalatok főmér­nökei is versenyre szólították egymást. Ez az értekezlet nagyban különbözött az eddigiektől. Most nem panaszkodtak és nem hivatkoztak az „objektív nehéz­ségekre” Nem igyekezték meg­magyarázni a terv fesz.ített- ségéf. Műszaki vezetetek be­látták, hogv a terv teljesíthető es elsőrendű kötelességük azt leljesíteni. Ehhez pedig elenged­hetetlenül szükséges, hogv az eddig szerzett tapasztalataikat, tudásukat bővítsék. E! kell sa­játít an'ok az élenjérn szovjet tudományt. Erre lelkes vállalkozók is akad­tak az értekezleten. Kuti Károiy, a nagybátonyi vállalhat igazga­tója, Demeter Ferenc, Fényes Gyula főmérnökök és még több bányamérnök bekapcsolódik a tanulásba. Elismerték. hogy szervezettebb termeléshez maga­sabb szaktudás kell és ők haj­landók tanulni, mert elő akar­ják segíteni a bányászok har­cát Részesei akarnak lenni a nrnisztprianáes vándorzászla­jáért folyó küzdelemnek. J^Jég egy évtized sem múlott el azóta, amikor a nóg­rádi bányászok élete tele volt szenvedéssel, megaláztatással, üldözéssel. Az úri világ fékte­len kizsákmányolóit, a osend- őrszuronyokat. az éhezést és nyomort nem lehet egykönnyen elfelejteni. Balogh János, a kányási bá­nyaüzem egyik dolgozója. így beszél a múltról: „Nem szíve­sen emlékezek vissza, mert a múlt nekem csak szenvedést, keserűséget adott. Amióta esze­met tudom, dolgoztam. Még hét éves sem vo'tam egészen, ami­kor már pásztornak mentem, mert apám, mint a Károlyi­uradalom cselédje, éjt nappallá téve dolgozott, még sem tudta eltartani családiát. Tízéves korom óta a summások keserű kenyerét ettem, 24 éves korom­ban azután a bányához kerül­tem. Naponta 12 órát dolgoztam 2 pengő 60 fiilér napidíjért." De ha megkérdeznénk Nőg- rád megye ezer és ezer bánvá- szát,_ne.m sok változással be szélne életéről. Balogh János bányász sorsa semm vel sem volt rosszabb a többi bányászo­kénál. A napi 12 órás munka után. ha a hóna® minden mun­kanapját ki tudta dolgozni, úgy 65 pengőre rúgott a havi kere­sete. Ez egész évre számítva 780 pengőt tesz ki. Ebbői az összegből 3—4—5 gyermekes családot kellett eltartani, ruház­ni. Érthető tehát, hogy Balogh János nem szívesen emlékezik vissza ezekre az időkre. A míg a nehéz, fizika' mun- kát végző bányamunkásul: egész évi keresete az 1000 pen­gőt sem érte el, addig Korompai Lajos bányaigazgató csak kará­csonyi segély címén 4400 pen­gőt vett fel. Molnár András és Moticska László bányaigazga- tók pedig 2550 pengőt kaptak, „jó munkájuk jutalmául” kará­csonyi segély címén. Balogh János így mondja to­vább: ,.Könnyen bántak akkor a munkás emberrel. Erőnket meg­feszítve dolgoztunk, de nekünk csak a maradék jutott Dolgoz­tam Saigon, Somsályban, Mát­ranovákon, messze a családi háztól.. Nem emberi szállásnak való volt az, ahol mi laktunk: még disznóólnak sem való. Alacsony. piszkos barakok. Földr ehint élt, pelyvává tiport szalma volt az ágyunk. Két évig laktam egy ilyen burákban, de ezidö alatt egi/etlen egyszer sem volt meszelve, takarítva. Megházasodtam. Egy koldus- tarisznyából kettőt csináltam. Nem volt nekünk bútorunk, csak egy cifra ládát hozott az asszony. Bútorra nem telt, örül­tünk. ha ehettünk. Magam sem tudom, hogy bírtam én ezt akkor. r J gv nézett ki abban az idő­ben a bánva szsors. Ko­rompai Lajos bánva'gúzsra tónak azonban több. mint tízszobás, emeletes épület állt rendelkezé­sére. Szobalány, ©zakáosné. fénvűzően berendezett bútor­zattal külön társaigró- és do- hányzószobák. Ugyan így élt Molnár András és Moricska Nándor bánva;gazgató :s. A be­csületes embereket csak hordá­nak tartották é> saját boldogu­lásukra eszközül használták fel. Az életet én csak 1945 óta számítom — mondja Balogh János bányász. — Ma már sa­ját házam van. 1948-ban építet­tem. Fiam a tanácsházán dol­gozik. Most adiam férjhez a lángomat. Teljes szoba- és kotiyh a berendezést vásároltam neki. Most 50 éves vagyok és csak azt sajnálom, harm fiatal­ságomat az akkori erőmet azoknak a bitangoknak * kellett eladnom. Mindazoknak, kik feleségemet utó'só útjára kísérték, ezúton mondok köszönetét. Kamarás Pál bányanyugbéres. SZABAD NOGRAD Az MDP Nóqrádmeqye» Párt­bizottságának lapja Felelős kiadó: Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salqótarián. Rákóczi u 92 Telefon: felelős szerkesztő 30 (pari, mezőgazda sági éc kultúrrovat 52, kiadóhwata! 436 Szikra Lapnyomda Budapest. József-kőrút 5 f. w,i Kulcsár Mihály Az OTSB másodízben írja ki a falusi sportolók szpártákiád- ját, alkalmat adva a falusi fia­talságnak arra, hogy minél na- qyobb számban kapcsolódjanak be a rendszeres testedzésbe és megmutassa azt a fejlődést, ame­lyet 1951 óta, az első szpártakiád után elért. A múltban a falusi sport csu­pán hangzatos szólamokban sze­repelt. A falusi dolgozók szé.es tömegei elölt csak a népi demo­krácia nyújtott lehetőséget a sportolásra. Ezeknek a lehetősé­geknek minél szervezettebb biz­tosítása a falu sportjának erő­teljes fejlesztése az egész test­nevelési és sportmozgalmunk nagyjelentőségű feladata. Spor­tunk tsak akkor lehet erős, ha nemcsak a városi, hanem a fa­lusi dolgozók széles tömegeire is t, Inaszkodik. A falusi fiatalság bekapcsolása a sportba új, ha­talmas és kiapadhatatlan erő­forrásokat újít meg tömegspor­tunk és minőségi sportunk szá­mára egyaránt. A felkészülés a szpártákiádra, a községi, Járási, megyei és az országos doniak a talusi dolgo­zok széles tömegeinek a figyel­mét irányítják ra a testnevelés­re és sportra. A falusi ifjak és leányok módot találnak arra, hogy a versenyre való felkészü­lés során megi.'fmrjék és meg­szeressék a sportolást, megsze­rezzék az MHK-jel vényt, ill-ewe az |MHK ismétlöpróba jelvényét és rendszeresen bekapcsolódja­nak a falusi sportkörök munká­jába. A rendszeres sportoló fa lusi tömegek segítségével to­vább szélesítjük a magyar sport egyre magasabbra emelkedő pi­ramisának alapját. Különösen fontos, hogy a tér melőszövetkezetek, az egyénileg dolgozó parasz ok, az állami gazdaságok, gépállomások dol­gozói minél nagyobb számban vegyenek részt a versenyeken, mert a rendszeres sportolás elő­segíti az egészség fejlesztését, a versenyeken való részvétel pe­dig ériékes erkölcsi tulajdonsá­gokat fejleszt ki. A szpártákiá- dok műsorán atlétika, torna, ke­A nagybátonyi csap.it az első félidőben szépen küzdött a jó­nevű ellenfele ellen, azon bún a második félidőben már el­készít', t az erejével. A miskolciak a ►násodik félidőben pofnpás Vasárnap délután Salgótarján ba látogatott él a. Budapesti Lo­komotív többszörös magyar baj­nok ökö’vívó csapata. Á cvsapai ban magyar bajnokok és válo­gatott tagok is szerepeltek. A mérkőzés iránt igen nagy volt az érdeklődés, de korántsem volt ez a várakozásnak megfelelő. Ennek' egyik oka az volt. hogy a mér­kőzést hirdető falragaszok' csak szombaton délután kerültek ki­ragasztásra. így azután a sport­raj on goknak csak egy része ve­hetett róla tudomást. A salgótar jani hirdetőválla’attól sokkal jobb munkát várunk el a jövő­ben. mert már nem egy esetben fordultak hozzánk a sportkörök, hogy hirdetéseiket csak a verse - senyék, vagy mérkőzések előtti nanokban ragasztja ki a hirdető- vállalat, mint ahogy ez most a Salgótarjáni Vasas—Budapesti Lo­komotív ■ ökö'vívóm érkezés fal­ragaszával történt. Pedig, mint ahogy Upuczi. elvtárs, a Vasas ökölvívószakosztályának vezetője mondta, {már pénteken leadták a hirdetővállalatnak a falraga­szokat. A famckqzésen Igen nagy harc volt az egyes találkozón. Igen Színvonalas mérkőzés volt a fiatal Tóth—Nagy találkozó, mely döntetlenül végződött. Szép mér­kőzést. vívott Kiss is, aki gyors támadásaival és biztos beütései­vel nagy tetsizést aratva nyerte meg a mérkőzést Aranyi ellen. Bacsa jól harcolt, de igen bátor­talanul kezdett és nemigen ment támadásba nagynevű- ellenfelével szemben, ígv pontozásos veresé­get szenvedett. Meli eh er esik— Gulyás-“mérkőzés hatalmas kiiz­I dehnet hozott. Bátor támadásai­val szépen szedegette a tarjáni rékpározás és röplabda szerepek Erre a négy fontos és értékes tulajdonságokat fej.eszLŐ sport­ágakra irányul tehát a szpártá- kiádok révén a falusi dolgozók érdeklődébe. A falusi sportköröd vezetőségei és a községi ren­dező bizottságok arra vegyenek irányt, hogy kössék össze az MHK-próbázásokkal. A szpártá- kiád tehát a falusi MHK-munkát nagyban elősegíti és lehetőséget nyújtanak a próbák és Ismétlő- próbák versenyszerű letételére. A sportkörök községi váiogaio versenyei március 29 és májws 31 között folynak le. Ezeket a leggondosabban kell előkészíteni, igazi tömegversenyekké kell tenni. A válogatóverseny sikere nem­csak a spor.kör, vagy a rende­zőbizottság, hanem az egész falu ügye. A községi tanács, a hely­beli DISZ bizottság is felelős si­keréért s jelentősen közre kell működni abban, hogy a válogató­verseny minél nagyobb tömeget jnozgasson meg, valóban a sport jó hírverése, a község ünnepi eseménye és a sport iránt ér­deklődő dolgozók naqy sereg­szemléje legyen. A két hónap elegendő lehetőséget nyújt arra, hogy a részvevőket rendszeres edzésekkel megfelelően felkészít­sék, de természetesen nem Je­lenti azt, hogy a versenyeket az utolsó napokra hagyják és siet­ve, kapkodva bonyolítsák le. A szpártákiád lehetőséget nyújt arra is, hogy azokon a helyeken, ahol még nem műkö­dik sportkör, meginduljon a rendszeres sportélet és mielőbb sor kerüljön a sportkör és a legfontosabb sportágakban a szakosztályok megalakítására. Ilyen nagy feladatot tölt be a most meginduló falus* szpár.á- kiád, amely az év első nagy tö- meqverseinye lesz mindazoknak, ajkik ennek a tömeg versenynek hírverésében, előkészítésében, szervezésébeh, lebonyolításában közreműködnek, lelkesítse és serkentse hí ég jobb munkára az a tudat, hogy a szpár iáki adok sikerével nagy lépéssel viszik előre testnevelési és spor-moj> qalmunk ügyét. 8/egedi Honvéd-Salgótarjáni Bányász 2:0 (1:0) A Salgótarjáni Bányász vasár­nap Szegeden játszott bajnoki mérkőzést a Szegedi Honvéd együttese ellen. Mintegy 8000 néző előtt a következő összeállí­tásban kezdte a játékot a tarjáni csapat: Oláh — Kiss. Hegyi. Gás­pár — Szojka, Dávid — Bablena, Csuberda, Opova, Lahos, Szabó. A mérkőzés elején a tarjániak veszélyeztetnek szép támadások­kal, de a csatárok bátortalanul lőtielk Ikapura. A 15. percben egy szegedi támadás közben O áh ki­fut a kapujából, a labda fölötte a felsőlécre pattan s a lepattanó labdát Szojka menti, de a játék­vezető gólt ítélt. A tarjáni játé­kosok sportszerűen nem tiltakoz­tak az ítélet ellen. Ezután is a tarjániak támadnak, de helyze­teiket nem tudják értékesíteni. A második félidőben a hazaiak széltől támogatva játszanak s némi fölényt harcolnak ki. De friég így is kiegyenlíthetne a tarjáni csapat, de a kínálkozz helyzeteket nem tudják értékesí­teni a tarjáni csatárok. Az 5. percben megint szerencsés gólt ér el a Honvéd. Kiss lábáról le­pattan a labda a közelben álló Rózsavölgyi elé. aki elfut ve'e és beadását Csáki a kifutó Oláh fe­lett a hálóba lövi. 2:0. A játék további részében .In­kább mezőnyjáték folyik, egyik csapat s.em tud tartósabb fö­lényt kiharcolni. így ez ered­mény már nem is változik. A két csapat találkozója csak az első félidőben hozott jó játé­kot. Ekkor még szépen látszott a faét csapat és Igen izgalmas volt a Inérközés. A második fél­időben már esett az irata s a tar­jáni csatárok nemigen tudták tartani a labdát, a szegediek pe­dig nem bírtak a jó tarjáni vé­dőiemmel. Jók voltak: Kiss, Szoj­ka, Dávid és Bablena. Sajószentpéteri Bányász-Salg. Vasas 2:0 (1:0) Sajőszentpéte«ren a Salgótarján- I Tóth. a Vasa-sok fiatal csatára egy ik igen jól játszottak, azonban I ti-est a kapu mellé rúgott, csatárok elhirtelenkedték a jó I Jók. voltak: Csincsik, Langár Myzeteket s az első félidőben 1 és Nagy. Miskolci lokomotív-Nagybátonyi Bányász 7:1 (2:0) ÖKÖLVÍVÁS Budapesti lokomotív-Fáig. Vasas 9:7 csatársoruk révén még líVén arányban is megérdemelték a győzelmet. Jók voltak a nagybátonyiak ré­széről Bernáth, Na^y é© Bogácsi. fiú a pontokat, sajnos azonban, bírói tévedés folytán Gulyás* let! a győztes. Szerintünk .döntetlen, eredmény lehetett volna a leg­rosszabb esetben. Az est legna gyobb mérkőzését Vajda, a ma­gyar válogatott tagja, többszörös magyar bajnok és a Vasas új «pártolója, Bognár Szilárd vívta. Hatalmas .küzdelem, kemény hor­gok és nagy harc volt mindhá­rom menetben. A fiatal Vasas-versenyző, nem ijedt meg nagynevű e leiufelétül és sokszor jnegsoroz/.a hátalmás üléseivel Vajdát. Vcgülis a ma- g\ar bajnok pontozással győzött.- Kitűnően harcolt Bognár s igen jő erőben van, sportszerűsége példás volt. A iMezei—Tordai mérkőzésen a tarjáni fiú jól harcolt, cl’enfele azonban sokat szabálytalanko­dott, így a játékvezető Tordait léléptette. • Buzik—Molnár-lalálko. zo a budapesti fiú gyöze'mével, végződött, mert Molnár az első menetben jól betalált ütésétől Buzik megroggyant s így tartóz­kodóan öklözött a két utolsó mer neíben. A Szálai—Princ-mérkőzés nem sokkal maradt el a Bognár- Vajda találkozótól. Szal.al szépért elíáncvolt Princ ütései elől s közben bevitte, ütéseit ellenfele testére. A második és harmadik jmenethen azután bátor fellépésé­vel és hatalmas ütéseivel nagy előnyt szerzett, egyszer Princre 8-ig számolt is a játékvezető. 8zalai nagyszerűen felkészült é.i újra a régi formájában harcolt ezen a találkozón. Szeretnénk még sokáig “’yen formában látni őt. Győzelme mindég dicséretei megérdemel. v

Next

/
Thumbnails
Contents