Szabad Nógrád. 1953. április (9. évfolyam. 26-34. szám)
1953-04-15 / 30. szám
A nógrádi bányászok harcba indulnak a minisztertanács vándorzászlójá.iá elnyeréséért SZARAI» A'OGRTCi» A BÜROKRATÁKRÓL 1952 december 17-íöl 1953 február 17-ig a drégetypa- lánki tanácsnál dolgoztam, mint kisegítő adminisztrátor: 1952 december 31-ig megkaptam a fizetésemet rendesen. 1953 január 1-től ledolgozott munkanapokat még a mai napig sem fizették ki. Háromszor voltam ez ügyben a balassagyarmati járási Tanács pénzügyi osztályán. Az első alkalommal azt a választ kaptam kérésemre, hogy egy két napon belül nostán megküldik a fizetésemet. A második és a harmadik alkalommal azt mondták, hogy „a pótkeret még nem érkezett meg a megyétől", s ha megérkezik, azonnal postázzák. Vájjon elhihetö-e ez az Ígéret akkor, amikor az első pótkeret megérkezésekor a fizetésemet nem is postázták. Vajion mikor érkezik meg az utolsó pótkeret, jut-e abból nekem? Úgy vélem, hogy erre a költségre a megyei tanács külön költségei engedélyezett. de a megyei tanács pénzügyi osztályán do'gn-ö kartársaknak a fizetésem rendezése nem elsőrendű kérdés. Jó lenne megnézni ezeknek a kar társaknak az ■ íróasztalát, ■ hány ehhez hasonló akta hever elintézetlenül. Ezek a kartársak lábbal tiporják népi államunk alkotmányának azt a pontját, amely szerint mindenki számára biztosítva van a munká utáni fizetés. BÁLINT JÁNOS Drégelypalánk. Nézzük meg, kit terhel ezért a felelősség?! A helyi tanács nem bűnös, ott kifizetnék a munkadíiat. de nincs miből. Hát akkor a járási tanács pénzügyi osztálya ludas? Nem! A pénzügyi osztály idejében igényelt póíhitelt. Nézzük a megyei tanács pénzügyi osztályát. Simon osztályvezetőhelyettes tudomása szerint 70 dolgozónak a levele van birtokukban, akiknek kérelme hasonló Bálint Jánoséhoz. A megyei tanács pénzügyi osztálya már az év elején kifizette volna a kisegítő adminisztrátorok munkadíját, de nem volt keret rá. 19.53 január 20-ig a megyei tanács pénzügyi osztálya közölte a pénzügyminisztérium helyi tanácsok osztályával a szükséges póthitel összegét. Akkor a pénzügyminisztériumban meg is ígérték, „egy-két héten beiül elintézést nyer az ügy'’. A megyei tanács pénzügyi osztálya azótá minden héten sürgeti az ügy elintézését. Sürgetéseikre mindig azt a választ kapták, hogy „az ügy intézés alatt áll*’. Április 6-án is azt Ígérték, hogy egy-két nap alatt megoldják a kérdést. Mondani sem kell, hogy a pénzügyminisztérium bürokratái azóta is a kérdés megoldásán rágódnak. Sok akadályt gördít utunkba a bürokrácia, az ügyes- bajos dolgaikat intéző dolgozóknak sok bosszúságot, felesleges időfecsérlést, gyakran komoly kárt okoz. Ezek a bürokraták szívtelen, lelketlen emberek, akik kárt. csatódást okoznak a bizalommal hozzájuk fordu'ó dőlgozótársa^knalí. Úgy kezelik Bálint János és 70 dolgozótársa jogos kérését, mint valami könyöradományt. Itt az ideje, hogy egyszer és mindenkorra eltávolítsák az államapparátus!*)! a fejlődést gátló begyepesedett agyú bürokratákat. Balogh János kányási bányász élete 1953 április n. A falusi dolgozók szpartakiádja A nógrádi szénmedence főmérnökei, mérnökei, váll aiatok és üzemek vezetői, pártbizottságok és alapszervezetek titkárai, és az ÜB-e!nökök értekezletre jöttek össze április 9-én délután 4 órakor a salgótarjáni bányakaszinó helyiségében. Az értekezlet célja az volt, hogy megbeszéljék a>z első negyedév, a felszabadulási hét eredményeit, hiányosságait és ennek alapján a második negyedévi tervtel jesítésben előttük álló feladatok végrehajtását Első és legfontosabb feladat, ami a nógrádi bányászok előtt áll: aiz első negyedévről maradt adósságot törlesztve, a második negyedévi tervet túlteljesíteni. Az értekezletet Kürti Sándor elvtárs, a bányászszakszervezet területi bizottságánaík elnöke nyitotta meg. Utána Pintér László elvtárs, a megyei párt- bizottság ipari és közlekedési osztályvezetője tartotta meg a beszámolóját. Beszámolójában a többi között ezeket mondotta: Első negyedévi tervünk tel- tes;tésében felmerülő hiányosságokat, és az elért eredményeket Rákosi elvtárs december 16-i és Gerő elvtárs a Központi Vezetőségi ülésen mondott beszéde alapján értékeljük. Rákosi és Gerő elvtársak felhívták figyelmünket az 1953 tervévre való zökkenőmentes átmenetre. A múlt év utolsó hónapjában bányaüzemeink a minden áron való tervteljesítés miatt csak lassú ütemben végezték ai beruházási és feltárási munkáfatokiait. Ennek hatása érezhető volt január hónapban, mert tervünké’! csak 88.7 százalékra teljesítettük. Sok hiányosság akadályozta a törvény betartását, a terv teljesítését. A pártós szakszervezeti munka sem volt kielégítő ebben az időszakban, mert nem mozgósították a dolgozókat, elsősorban a párttagokat tervük maradéktalan teljesítésére, a példamutatásra. Szénbányászatunk tervteljesífé- sében jelentős változást hozott a bányásztanácskozási melynek határozatait minden bányásszal ismertettünk A nógrádi bányászok megértették, hogy mit vár tőlük a párt. a dolgozó nép. Bebizonyították, hogy tervüket tudják teljesíteni, sőt túl is teljesítik, mint ahogy ezt a felszabadulási héten tették, csak biztosítsák részükre a termeléshez szükséges előfeltételeket. Egyemberként csatlakozlak a sztáiinvárosi versenyfelhíváshoz. Megfogadták, hogy terven fejül 5623 tonna szenet termelnek. Vállalásukat teljesítették, sőt egyes vállalatok túl is szárnyalták. Ehhez a versenyhez csatlakoztak a műszaki vezetők , is Elősegítenék, hogy az év eleji lemaradásból m'ntegv 18.556 tonna szene! termeltünk ki. Vállalataink közűi a zagyvái vállalat jár az é'en. melv tervét fi4.8 százalékra teFesiítette s terven felül 2588 tonnát termelt. Második a mátranováki válla- kwt. amdv tervét 112 százalékra tel jesítette és 4635 tonna szenet adott terven felül. Harmadik a mizsérfa; válla'at 110.7 százalékos terv telj es í'.éss« 1. Ez a válla'at több min* 6000 fonna szeret termelt terven felül. Ezenkívül jó eredményt ^rtek el a nagybátonyl, rónai és a kistere- nyei szénbányák is. Március hónap ban három vállalat nnm teljesítette a tervét. ezek az éve lej i lemaradásból sem törlesztettek ( egy tonnát sem. A Nógrádi Szénbányászait' Tröszt március hónapi tervét 106 százalékra teljesítette, de az év első két hónapjában adósa maradt népgazdaságunknak. így a második negyedévre 984 vagon szén-dóssá got v’ttek át. A március hónapi fervteljesi- tés, a felszabadulási hét eredményei n‘án április hónapban a lemaradást bányászaink törleszteni tudlak, ha ugyanolyan lelkesedéssel folytatják a harcot, mint a felszabadulási héten Ehhez szükséges, hogy a munkaszervezés és a vezetés színvonalát minden eddiginél magasabbra emeljük Eredményeink eléréséhez nvgv segítséget nyújtott, hogy a párt. a szakszervezet, a műszaki ve zetés munkája a legnagyobb összhangban volt. Egymást segítve végezték el azokat a feladatokat, amelyek a termelés zavartalan menetét biztosították. Párttitkáraink a dolgozók között tartózkodtak és igyekeztek olyan politikai hangulatot teremteni, amely magával ragadta a párttagságot és a® üzem összes dolgozóit. Pártszervezeteink, pártcsoportjaink jó munkálat igazolja a kommunisták példamutatása a terv és a vállalás teljesítésében. Az üzemekben lévő tömegszervezetek munkája: is. javult a felszabadulási héten. A szak- szervezet helyesen szervezte a versenyt El lehet mondani, hogy a verseny gazdáivá váltak. Ugyanígy a DlSZ-szerve- zetek is helyesen oldották meg a párttól kapott feladatokat. Az elért eredményeink mellett azonban még sok hiányosság akadályozza a többtermelésért folyó harcot. A szakszervezeti munka terén még van mit javítani. Sok h:ba van az igazolatlan hiányzások fejszámolása terén is. Az ig?*zolatjian hiányzások következtében az első negyedévben 3569 műszak esett ki a termelésből Ezenkívül a versenynvdvánosságot is tovább kelj javítani. A DlSZ-szerveze- 'ek is köveset fonlíiltafnaJí a fiatalolt n«velésével. Különösen a legénvszáll ásokon lévő fiatalokkal, melyek közül ai legtöbb az, ‘ igsizolaílan hiányzó. A feszabadulási héten elért eredmények után nagy visszaesés mutatkozik üzemeinknél. Április 6-án tervünket csak 82 százalékra, a következő napon pedig 89 százalékban teljesítettük. Ez ai visszaesés azt tükrözi, hogy megelégedetté váltunk. Feladata a párt-, szakszervezet és DlSZ-szervezeteknek. hogy* a terv teljesítésére mozgósítsák a bányászokat, hogy a második negyedévi tervünket lúlteljesítve elnyerjük a minisztertanács vándorzásziaját. A beszámoló után a többterme lésért harcoló bánvászok vezetői elmondották: úgy szervezik meg a termelést, hogy a minisztertanács vándorzászlajai az első félévi értékelés után a nógrádi bányászokhoz kerüljön. Ezzel kezdte felszólalását a Kisíerenyei Szénbányák igazgatója! is. „A kisíerenyei bányászok — mondotta Simon Ernő igazgató — felkészültek a minisztertanács vándorzászlajának elnyeréséért folyó harchoz. Műszaki középkádereinkben is megvan az akarat és segítik bányászainkat a cél elérése érdekében...” Tóth Ernő elvtárs. a nagybátonyi pártbizottság titkára pedig azt mondotta: Mi. nagybátonyi dolgozók, úgy küzdünk a terv teljesítéséért. a vállait kötelezettségek teljesítéséért. hogy elsőként kerüljünk ki a többi vállalatok közül. Az értekezlet részvevői egymást szólították versenyre. Megyeházi Latos eivtárs, a Zagyvái Szénbányák vállalat igazgatója versenyre hívta: a salgótarjáni vállalat igazgatóját. Ugyanígy a nagybátonyi és » kisterenyei vállalatok főmérnökei is versenyre szólították egymást. Ez az értekezlet nagyban különbözött az eddigiektől. Most nem panaszkodtak és nem hivatkoztak az „objektív nehézségekre” Nem igyekezték megmagyarázni a terv fesz.ített- ségéf. Műszaki vezetetek belátták, hogv a terv teljesíthető es elsőrendű kötelességük azt leljesíteni. Ehhez pedig elengedhetetlenül szükséges, hogv az eddig szerzett tapasztalataikat, tudásukat bővítsék. E! kell sajátít an'ok az élenjérn szovjet tudományt. Erre lelkes vállalkozók is akadtak az értekezleten. Kuti Károiy, a nagybátonyi vállalhat igazgatója, Demeter Ferenc, Fényes Gyula főmérnökök és még több bányamérnök bekapcsolódik a tanulásba. Elismerték. hogy szervezettebb termeléshez magasabb szaktudás kell és ők hajlandók tanulni, mert elő akarják segíteni a bányászok harcát Részesei akarnak lenni a nrnisztprianáes vándorzászlajáért folyó küzdelemnek. J^Jég egy évtized sem múlott el azóta, amikor a nógrádi bányászok élete tele volt szenvedéssel, megaláztatással, üldözéssel. Az úri világ féktelen kizsákmányolóit, a osend- őrszuronyokat. az éhezést és nyomort nem lehet egykönnyen elfelejteni. Balogh János, a kányási bányaüzem egyik dolgozója. így beszél a múltról: „Nem szívesen emlékezek vissza, mert a múlt nekem csak szenvedést, keserűséget adott. Amióta eszemet tudom, dolgoztam. Még hét éves sem vo'tam egészen, amikor már pásztornak mentem, mert apám, mint a Károlyiuradalom cselédje, éjt nappallá téve dolgozott, még sem tudta eltartani családiát. Tízéves korom óta a summások keserű kenyerét ettem, 24 éves koromban azután a bányához kerültem. Naponta 12 órát dolgoztam 2 pengő 60 fiilér napidíjért." De ha megkérdeznénk Nőg- rád megye ezer és ezer bánvá- szát,_ne.m sok változással be szélne életéről. Balogh János bányász sorsa semm vel sem volt rosszabb a többi bányászokénál. A napi 12 órás munka után. ha a hóna® minden munkanapját ki tudta dolgozni, úgy 65 pengőre rúgott a havi keresete. Ez egész évre számítva 780 pengőt tesz ki. Ebbői az összegből 3—4—5 gyermekes családot kellett eltartani, ruházni. Érthető tehát, hogy Balogh János nem szívesen emlékezik vissza ezekre az időkre. A míg a nehéz, fizika' mun- kát végző bányamunkásul: egész évi keresete az 1000 pengőt sem érte el, addig Korompai Lajos bányaigazgató csak karácsonyi segély címén 4400 pengőt vett fel. Molnár András és Moticska László bányaigazga- tók pedig 2550 pengőt kaptak, „jó munkájuk jutalmául” karácsonyi segély címén. Balogh János így mondja tovább: ,.Könnyen bántak akkor a munkás emberrel. Erőnket megfeszítve dolgoztunk, de nekünk csak a maradék jutott Dolgoztam Saigon, Somsályban, Mátranovákon, messze a családi háztól.. Nem emberi szállásnak való volt az, ahol mi laktunk: még disznóólnak sem való. Alacsony. piszkos barakok. Földr ehint élt, pelyvává tiport szalma volt az ágyunk. Két évig laktam egy ilyen burákban, de ezidö alatt egi/etlen egyszer sem volt meszelve, takarítva. Megházasodtam. Egy koldus- tarisznyából kettőt csináltam. Nem volt nekünk bútorunk, csak egy cifra ládát hozott az asszony. Bútorra nem telt, örültünk. ha ehettünk. Magam sem tudom, hogy bírtam én ezt akkor. r J gv nézett ki abban az időben a bánva szsors. Korompai Lajos bánva'gúzsra tónak azonban több. mint tízszobás, emeletes épület állt rendelkezésére. Szobalány, ©zakáosné. fénvűzően berendezett bútorzattal külön társaigró- és do- hányzószobák. Ugyan így élt Molnár András és Moricska Nándor bánva;gazgató :s. A becsületes embereket csak hordának tartották é> saját boldogulásukra eszközül használták fel. Az életet én csak 1945 óta számítom — mondja Balogh János bányász. — Ma már saját házam van. 1948-ban építettem. Fiam a tanácsházán dolgozik. Most adiam férjhez a lángomat. Teljes szoba- és kotiyh a berendezést vásároltam neki. Most 50 éves vagyok és csak azt sajnálom, harm fiatalságomat az akkori erőmet azoknak a bitangoknak * kellett eladnom. Mindazoknak, kik feleségemet utó'só útjára kísérték, ezúton mondok köszönetét. Kamarás Pál bányanyugbéres. SZABAD NOGRAD Az MDP Nóqrádmeqye» Pártbizottságának lapja Felelős kiadó: Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Salqótarián. Rákóczi u 92 Telefon: felelős szerkesztő 30 (pari, mezőgazda sági éc kultúrrovat 52, kiadóhwata! 436 Szikra Lapnyomda Budapest. József-kőrút 5 f. w,i Kulcsár Mihály Az OTSB másodízben írja ki a falusi sportolók szpártákiád- ját, alkalmat adva a falusi fiatalságnak arra, hogy minél na- qyobb számban kapcsolódjanak be a rendszeres testedzésbe és megmutassa azt a fejlődést, amelyet 1951 óta, az első szpártakiád után elért. A múltban a falusi sport csupán hangzatos szólamokban szerepelt. A falusi dolgozók szé.es tömegei elölt csak a népi demokrácia nyújtott lehetőséget a sportolásra. Ezeknek a lehetőségeknek minél szervezettebb biztosítása a falu sportjának erőteljes fejlesztése az egész testnevelési és sportmozgalmunk nagyjelentőségű feladata. Sportunk tsak akkor lehet erős, ha nemcsak a városi, hanem a falusi dolgozók széles tömegeire is t, Inaszkodik. A falusi fiatalság bekapcsolása a sportba új, hatalmas és kiapadhatatlan erőforrásokat újít meg tömegsportunk és minőségi sportunk számára egyaránt. A felkészülés a szpártákiádra, a községi, Járási, megyei és az országos doniak a talusi dolgozok széles tömegeinek a figyelmét irányítják ra a testnevelésre és sportra. A falusi ifjak és leányok módot találnak arra, hogy a versenyre való felkészülés során megi.'fmrjék és megszeressék a sportolást, megszerezzék az MHK-jel vényt, ill-ewe az |MHK ismétlöpróba jelvényét és rendszeresen bekapcsolódjanak a falusi sportkörök munkájába. A rendszeres sportoló fa lusi tömegek segítségével tovább szélesítjük a magyar sport egyre magasabbra emelkedő piramisának alapját. Különösen fontos, hogy a tér melőszövetkezetek, az egyénileg dolgozó parasz ok, az állami gazdaságok, gépállomások dolgozói minél nagyobb számban vegyenek részt a versenyeken, mert a rendszeres sportolás elősegíti az egészség fejlesztését, a versenyeken való részvétel pedig ériékes erkölcsi tulajdonságokat fejleszt ki. A szpártákiá- dok műsorán atlétika, torna, keA nagybátonyi csap.it az első félidőben szépen küzdött a jónevű ellenfele ellen, azon bún a második félidőben már elkészít', t az erejével. A miskolciak a ►násodik félidőben pofnpás Vasárnap délután Salgótarján ba látogatott él a. Budapesti Lokomotív többszörös magyar bajnok ökö’vívó csapata. Á cvsapai ban magyar bajnokok és válogatott tagok is szerepeltek. A mérkőzés iránt igen nagy volt az érdeklődés, de korántsem volt ez a várakozásnak megfelelő. Ennek' egyik oka az volt. hogy a mérkőzést hirdető falragaszok' csak szombaton délután kerültek kiragasztásra. így azután a sportraj on goknak csak egy része vehetett róla tudomást. A salgótar jani hirdetőválla’attól sokkal jobb munkát várunk el a jövőben. mert már nem egy esetben fordultak hozzánk a sportkörök, hogy hirdetéseiket csak a verse - senyék, vagy mérkőzések előtti nanokban ragasztja ki a hirdető- vállalat, mint ahogy ez most a Salgótarjáni Vasas—Budapesti Lokomotív ■ ökö'vívóm érkezés falragaszával történt. Pedig, mint ahogy Upuczi. elvtárs, a Vasas ökölvívószakosztályának vezetője mondta, {már pénteken leadták a hirdetővállalatnak a falragaszokat. A famckqzésen Igen nagy harc volt az egyes találkozón. Igen Színvonalas mérkőzés volt a fiatal Tóth—Nagy találkozó, mely döntetlenül végződött. Szép mérkőzést. vívott Kiss is, aki gyors támadásaival és biztos beütéseivel nagy tetsizést aratva nyerte meg a mérkőzést Aranyi ellen. Bacsa jól harcolt, de igen bátortalanul kezdett és nemigen ment támadásba nagynevű- ellenfelével szemben, ígv pontozásos vereséget szenvedett. Meli eh er esik— Gulyás-“mérkőzés hatalmas kiizI dehnet hozott. Bátor támadásaival szépen szedegette a tarjáni rékpározás és röplabda szerepek Erre a négy fontos és értékes tulajdonságokat fej.eszLŐ sportágakra irányul tehát a szpártá- kiádok révén a falusi dolgozók érdeklődébe. A falusi sportköröd vezetőségei és a községi rendező bizottságok arra vegyenek irányt, hogy kössék össze az MHK-próbázásokkal. A szpártá- kiád tehát a falusi MHK-munkát nagyban elősegíti és lehetőséget nyújtanak a próbák és Ismétlő- próbák versenyszerű letételére. A sportkörök községi váiogaio versenyei március 29 és májws 31 között folynak le. Ezeket a leggondosabban kell előkészíteni, igazi tömegversenyekké kell tenni. A válogatóverseny sikere nemcsak a spor.kör, vagy a rendezőbizottság, hanem az egész falu ügye. A községi tanács, a helybeli DISZ bizottság is felelős sikeréért s jelentősen közre kell működni abban, hogy a válogatóverseny minél nagyobb tömeget jnozgasson meg, valóban a sport jó hírverése, a község ünnepi eseménye és a sport iránt érdeklődő dolgozók naqy seregszemléje legyen. A két hónap elegendő lehetőséget nyújt arra, hogy a részvevőket rendszeres edzésekkel megfelelően felkészítsék, de természetesen nem Jelenti azt, hogy a versenyeket az utolsó napokra hagyják és sietve, kapkodva bonyolítsák le. A szpártákiád lehetőséget nyújt arra is, hogy azokon a helyeken, ahol még nem működik sportkör, meginduljon a rendszeres sportélet és mielőbb sor kerüljön a sportkör és a legfontosabb sportágakban a szakosztályok megalakítására. Ilyen nagy feladatot tölt be a most meginduló falus* szpár.á- kiád, amely az év első nagy tö- meqverseinye lesz mindazoknak, ajkik ennek a tömeg versenynek hírverésében, előkészítésében, szervezésébeh, lebonyolításában közreműködnek, lelkesítse és serkentse hí ég jobb munkára az a tudat, hogy a szpár iáki adok sikerével nagy lépéssel viszik előre testnevelési és spor-moj> qalmunk ügyét. 8/egedi Honvéd-Salgótarjáni Bányász 2:0 (1:0) A Salgótarjáni Bányász vasárnap Szegeden játszott bajnoki mérkőzést a Szegedi Honvéd együttese ellen. Mintegy 8000 néző előtt a következő összeállításban kezdte a játékot a tarjáni csapat: Oláh — Kiss. Hegyi. Gáspár — Szojka, Dávid — Bablena, Csuberda, Opova, Lahos, Szabó. A mérkőzés elején a tarjániak veszélyeztetnek szép támadásokkal, de a csatárok bátortalanul lőtielk Ikapura. A 15. percben egy szegedi támadás közben O áh kifut a kapujából, a labda fölötte a felsőlécre pattan s a lepattanó labdát Szojka menti, de a játékvezető gólt ítélt. A tarjáni játékosok sportszerűen nem tiltakoztak az ítélet ellen. Ezután is a tarjániak támadnak, de helyzeteiket nem tudják értékesíteni. A második félidőben a hazaiak széltől támogatva játszanak s némi fölényt harcolnak ki. De friég így is kiegyenlíthetne a tarjáni csapat, de a kínálkozz helyzeteket nem tudják értékesíteni a tarjáni csatárok. Az 5. percben megint szerencsés gólt ér el a Honvéd. Kiss lábáról lepattan a labda a közelben álló Rózsavölgyi elé. aki elfut ve'e és beadását Csáki a kifutó Oláh felett a hálóba lövi. 2:0. A játék további részében .Inkább mezőnyjáték folyik, egyik csapat s.em tud tartósabb fölényt kiharcolni. így ez eredmény már nem is változik. A két csapat találkozója csak az első félidőben hozott jó játékot. Ekkor még szépen látszott a faét csapat és Igen izgalmas volt a Inérközés. A második félidőben már esett az irata s a tarjáni csatárok nemigen tudták tartani a labdát, a szegediek pedig nem bírtak a jó tarjáni védőiemmel. Jók voltak: Kiss, Szojka, Dávid és Bablena. Sajószentpéteri Bányász-Salg. Vasas 2:0 (1:0) Sajőszentpéte«ren a Salgótarján- I Tóth. a Vasa-sok fiatal csatára egy ik igen jól játszottak, azonban I ti-est a kapu mellé rúgott, csatárok elhirtelenkedték a jó I Jók. voltak: Csincsik, Langár Myzeteket s az első félidőben 1 és Nagy. Miskolci lokomotív-Nagybátonyi Bányász 7:1 (2:0) ÖKÖLVÍVÁS Budapesti lokomotív-Fáig. Vasas 9:7 csatársoruk révén még líVén arányban is megérdemelték a győzelmet. Jók voltak a nagybátonyiak részéről Bernáth, Na^y é© Bogácsi. fiú a pontokat, sajnos azonban, bírói tévedés folytán Gulyás* let! a győztes. Szerintünk .döntetlen, eredmény lehetett volna a legrosszabb esetben. Az est legna gyobb mérkőzését Vajda, a magyar válogatott tagja, többszörös magyar bajnok és a Vasas új «pártolója, Bognár Szilárd vívta. Hatalmas .küzdelem, kemény horgok és nagy harc volt mindhárom menetben. A fiatal Vasas-versenyző, nem ijedt meg nagynevű e leiufelétül és sokszor jnegsoroz/.a hátalmás üléseivel Vajdát. Vcgülis a ma- g\ar bajnok pontozással győzött.- Kitűnően harcolt Bognár s igen jő erőben van, sportszerűsége példás volt. A iMezei—Tordai mérkőzésen a tarjáni fiú jól harcolt, cl’enfele azonban sokat szabálytalankodott, így a játékvezető Tordait léléptette. • Buzik—Molnár-lalálko. zo a budapesti fiú gyöze'mével, végződött, mert Molnár az első menetben jól betalált ütésétől Buzik megroggyant s így tartózkodóan öklözött a két utolsó mer neíben. A Szálai—Princ-mérkőzés nem sokkal maradt el a Bognár- Vajda találkozótól. Szal.al szépért elíáncvolt Princ ütései elől s közben bevitte, ütéseit ellenfele testére. A második és harmadik jmenethen azután bátor fellépésével és hatalmas ütéseivel nagy előnyt szerzett, egyszer Princre 8-ig számolt is a játékvezető. 8zalai nagyszerűen felkészült é.i újra a régi formájában harcolt ezen a találkozón. Szeretnénk még sokáig “’yen formában látni őt. Győzelme mindég dicséretei megérdemel. v
