Szabad Nógrád. 1953. április (9. évfolyam. 26-34. szám)
1953-04-15 / 30. szám
2 SZ ABAD JSÓ i. R^B t953 IprtÜs ti A Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívása KIM IR SZÉN ELVTÁRS 41 ÉVES (Folytatás az első oldairöl) egyezés alapjan kell végrehajtani. A beszol- gáltatási rendszert egyszerűsíteni keli, a kivetéseket több évre kell megállapítani, hogy a dolgozó parasztság biztonságosan gazdálkodhasson, pontosan és jó előre ismerje kötelezettségeit, feleslegeit akadály nélkül értékesíthesse a szabadpiacon, fokozottan hasznát lássa termelése emelésének. A tavalyi aszály nehézségeket okozott köz- ellátásunkban, dolgozóink árszínvonalának szakadatlan emelkedését átmenetileg lassította. De megvan minden feltétel ahhoz, hogy úrrá legyünk az átmeneti nehézségeken, biztosítsuk népünk életszínvonalának további jelentős emelkedését. Az ötéves terv sikeres teljesítéséhez dolgozóink jó munkáján kívül állami hatóságaink, helyi tanácsaink Jó munkája szükséges. Vannak azonban hatóságaink, amelyek ridegen bánnak a néppel, bürokratikusán dolgoznak. Vannak hatósági személyek, akik visszaélnek a hatalommal, önkényeskednek, megsértik a törvényeket. Rajta leszünk, hogy a hibákat és hiányosságokat megszüntessük, * visszaéléseket megtoroljuk!, A szocialista építés ellenségeit szolgálja az, aki éket ver a nép állama és a dolgozók közé. A népi demokrácia törvényei egyformán Kötelezők a hatósági személyekre és az egyszerű állampolgárokra! A törvényesség megszilárdítása fontos államérdek. Államunk, kormányzatunk szigorúan és Keményen lépett fel és fog ezután is fellépni népünk ellenségeivel, építömun- kánk kártevőivel, a haza függetlenségére és ■ zabadságára törő idegen imperialisták ügynökeivel szemben, de a megbékélés és a megbocsátás szellemében jár eh és fog eljárni mindazokkal szemben, akikben — függetlenül múltbeli tévelygéseiktől és hibáiktól — őszinte hajlandóság van beleilleszkedni népünk hagy épiiőmunkájába. HONFITÁRSAK! Az új‘Országgyűlés feladata lesz a magyar népgazdaság 1955—59, második ötéves tervének törvénybeiktaiása, A második ötéves tervvel fel akarjuk építeni hazánkban a szocialista társadalmat. A második ötéves tervben el kell érnünk, hogy acéltermelésünk évenként mintegy 4.5—4 millió tonnára, széntermelésünk mini- sgy 40—50 millió' tonnára, • villamosenergia- termelésű.-ik mintegy tO—12 milliárd kilowattórára, kenyérgabonatermelésünk mint- egy 35—40 millió métermázsára emelkedjék. Folytatnunk kell a Budapesti Földalatti Vasút építését, meg kell építenünk a nagy Dunai Vízierőművet. Az öntözött mezőgazdasági területet 650— 700.000 kaiasztrális holdra kell felemelni. Nagy lépésekkel kell előbbre vinnünk a nehéz munkafolyamatok gépesítését, esősorban az építőiparban, a bányászatban, a mezőgazdaságban. Fel. kell tárnunk hazánk érceit, féméit, a fold mélyében rejlő nyersanyagait és ásványi kincseit. Miskolcot, Debrecent, Gyűrt korszerű, szocialista nagyvárosokká kell újjáalakítanunk. Tatabányát. Várpalotát, Veszprémet, Szolnokot, Úzdot és más ipari településeket, korszerű, egészséges, szép kul űrközpontokká fejlesztjük. A második ötéves tervidőszak alatt mintegy 250.000 lakást fogunk építeni. A második ötéves tervben végleg meg kell oldanunk közellátásunk kérdéseit. Nagy lépést kell tennünk előre a fogyasztási cikkek bősége felé. A dolgozók reálbérét legalább 50 százalékkal kell emelni. A dolgozók vásárlóerejének további nagyarányú növelése érdekében rá kell térnünk a fegyasztási és ipari cikkek árleszállításának útjára. A rádió nagyarányú fejlesztése mellett megvalósítjuk országunkban a televíziót. Népünk műveltségének további eme'ésére el keli éf-nünk, hogy a tanulóifjúság a falun legalább az ál.alános iskola nyolc osztáluát, a városokban, az ipari központokban legalább a középiskolát kötelezően elvégezze. A második ötéves tervben messze magunk mögött kell hagynunk, nemcsak a fejlődés irama, hanem a fejenkénti fogyasztás szempontjából is, a fejlett tőkés országok egész sorát: Magyarországot a jómód, a virágzó kultúra földjévé kell tennünk! Aki helyesli a második ötéves terv nagyszerű távlatait, a Magyar függetlenségi Népfront jelöltjeire szavaz! MAGYAR DOLGOZOK! Nagy építőmunkánk zavarta'an folytatásához békére van szükségünk. A Magyar Népköztársaság, úgy mint eddig. azután is szilárdan folytatja béke politikáját. Békét akarunk, mert tudjuk, hogy a háború nyomort és könnyeket, vészt és romlást jelent. Nálunk nincsenek hadiipari monopóliumok, amelyek megszedik magukat emberek millióinak pusztulásán. Nálunk törvény tiltja és bünteti, a háborús uszítást. M. nem félünk attól, hogy a nemzetközi feszültség enyhülése a profitok csökkenéséhez, gazdasági válsághoz veéet. De tudjuk, hogv a világban vannak reakciós erők, imperialista hatalmak, amelyek félnek a békétől, háborút akarnak. Déli határainkon a jugoszláv kormány provokációt provokációra halmoz, szítja az ellentéteket, támadó államszövetséget szervez ellenünk. Ezért kell a béke védelmében ébernek és erősnek lennünk! A béke védelmében erőt merítünk a Szovjetunió vezette nagy béketábor szilárd egységéből. A népi demokratikus Magyarország megingathatatlanul szolidáris a hatalmas Szovjetunióval, a nagy Kínai Népköztársasággal, valamennyi népi demokratikus országgal, a szabadságáért küzdő koreai, vietnami' néppel, a békeszerető emberek millióival szerte a világon. A Magyar Népköztársaság barátsága és szövetsége a Szovjetunióval, s a népi demokratikus országokkal, úgy mint eddig, ezután is hazánk békéjének legbiztosabb zálega. A béke védelmében építünk saját erőnkre is. Hála országunk növekvő gazdasági erejének, hála népünk hazaszeretetének, van már erős néphadseregünk, amely éberen őrzi Magyarország területének sérthetetlenségét. Gondoskodni fogunk róla, hogy néphadseregünk, amely vér a magyar nép véréből, hús a húsából, felszerelésben, tudásban tovább erősödjék. A Magyar Népköztársaság békében akar élni, kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat akar fenntartani nemcsak a baráti és szövetséges országokkal, hanem minden országgal. Nem avatkozunk más államok belügyeibe. de megköveteljük, hogy a mi belügyeinkbe se avatkozzék senki. A Magyar Népköztársaság, nak ma egyetlen állammal sincsenek olyan elintézetlen, vitás kérdései, atnenjek bárkivel ellenséges viszonyt indokolnának. A Magyar Népköztársaság őszintén és fenntartás nélkül Készt kíván venni a népek nemzetközi együttműködésében. Ezért ragaszkodik a békeszerződésben foglalt jogos igényének teljesítéséhez: az Egyesült Nemzetek Szervezetébe való felvételéhez! HONFITÁRSAK! ELV TÁRSAK! A Magyar Függetlenségi Népfront pro grammja: béke, munka, jólét, feiemelkedés! ■ Kis nép vagyunk, de nagy tettekkel tudunk hozzájárulni és járulunk is hozzá, saját hazánk hűséges szolgálata révén, az emberi haladás ügyéhez. Legyünk méltpk ahhoz' a hírnévhez, melyet ha’adó múltúnk nagy cselekedeteivel, nyolcesztendős harcainkkal és munkánkkal, gazdasági és kulturális teljesítményeinkkel a- nagyvilágban kivívtunk magunknak. Sorakozzunk egy emberként a Magyar Függetlenségi Népfront zászlaja alá! Kövessük egyemberkéni a Magyar Dolgozók Pártját, népünk bölcs vezérét, Rákosi Mátyást! Szavazzunk egyemberkéni a Magyar Függetlenségi Népfront jelöltjeireI Budapest, 1953 április 10. A MAGYAR FÜGGETLENSÉGI NÉPFRONT ORSZÁGOS TANÁCSA koreai nép április 15-én ünnepli vezérének Kim Ír Szén elvtársnak 41 születésnapját. Kim ír Seen 1912 április 15-én, az északkoreai Man- gendáj faluban született. Apja Kim flen Dik szegényparaszt a japán megszállás után a hősi szabadságharcosok sorába lépett és 1926-ban, 36 éves korában halt meg. A japán börtönökbe ■ elszenvedett kínzások és a bujdosás megpróbál’tatásai vitték a sírba. Kim ír Szén hétéves volt, amikor egész Korea egu emberként szállt harcba a japán megszállók ellen. A girini középiskolában tanult és már 14 éves korában, a tanuló ifjúság forradalmi mozgalmának élére állt. Társait az illegális kommunista ifjúsági szervezet köré tömörítetté. A koreai nép ellenségei rövidesen letartóztatták és börtönbe vetették. Néhány évvet kiszabadulása után 1931-ben belépett a kommunista pár ba Ugyanebben az évben szeptember 18-án, a japán imperialisták megszállták. Mandzsúriát. Kim lr Szén koreai partizán osztaga, mely 1931-ben alakult meg Mandzsúriában, egyrészt megalapozta a koreai nép szervezett ellenállását, másrészt pedig úi szakaszt nyitott q nemzeti felszabadító mozgalom történetében. Az aktív fegyveres harc időszaka következet:. !m Ír Szén partizán ősz taga szüntelenül gyarapodott, s rövidesen a legerősebb pwtizánegység lelt, 1931— 1936 között még a japán hivatalos adatok szerint is közel 24 ezer fegyveres összecsapás zajlott le a japán megszállók és a partizánok között. 1935-ben Mandzsúriában megalakult a Koreai Függetlenségi Szövetség, amely 10 pontból álló politikai programmjával meghatározta, a koreai nép harci feladattad. Ezzel egy időben megkezdődött az Észak- és Dél-Mandzsuriában harcoló partizán alakulatok egyesülése. Megszületett Korea egységes forradalmi néphadserege, amely Kim ír Szénnél az élén a szabadságért és függetlenségért harcoló koreai nép fő- erejévé vált 1941 június 12-én a hitlerista Németország hitszegö módon hátbatámadta a Szovjetun ót. Kim ír Szén felhívta a koreai nép^t, hogy még energikusaikban harcoljon a japán megszállók ellen. 1945. május 9-én a győzd* mes Szovjet Hadsereg feltétel- nélküli fegyverletételre kény szeritette d fasiszta Németországot, augusztus 9-én pedig szövetségest kötelességét teljesíive megindította a hadműveleteket az imperialista japán ellen es csakhamar azt is fe'titelnéíküli jégyverlezételre kényszerítette. A koreai nép a félévszáza- dós japán elnyomás után visszanyerte szabadságát. A koreai nép leírhatatlan lelkesedéssel üdvözölte a bátor és hű fiát, aki másfél evtizeden át dicsőségesen helytállt a japán rabtartók elleni hősies harcban. Az ország népe, nemzetj hősét Kim ír Szent választotta vezetőjévé. 1946-ban Eszak-Korea ideiglenes népi bizottsága elnökévé választották még. 1948 augusztus 25-én megtartott általános választások eredményeként kikiáltották a népköztársaságot, a koreai nép megválasztotta központi kormányát, amelynek elnöke Kim .ír Szén lett. Kim Ír Szén elvtárs a koreai munkapárt vezetője és a kor. mány feje, ma is győzelmes harcra vezeti békeszerető, de ugyánakkor kemény harcokban is helytálló hős népét. CSEHSZLOVÁK — MAGYAR BARÁTSÁG A MAGYAR ÉS CSEH- I SZLOVÁK dolgozó nép április 16-án ünnepli a népi demokratikus Magyarország és a népi demokratikus Csehsz'avá- kia között megkötött barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezmény a’.aírásá. nak 4. évfordulóját. Ez a szerződés kifejezője a régi köteléknek. amelv Magyarország és Csehszlovákia népeit egybekötötte a szabadságért vívott küzdelmeikben. Kifejezője az új útnak, amelyre a hitlerista fasizmusnak a Szovjet Hadsereg által történt szétzúzása után mindkét ország lépett; fontos határköve a két ország közötti kapcsolatok fejlődésének. A harci barátság kapcsolata, amelv a magyar és csehszlovák népet egybeköti, már régen a múl than kovácsolódott. A szegény magyar földművesek a 15. században aktív segítséget nyújtottak a husz’ta harcosoknak az úri önkény e’’en vívott hősi küzdelmükben. A 16. században a magvar és szlovák parasztok kölcsönös szolidaritásának számos példáját találjuk meg a felkelések idejében. 1514-ben a szlovák parasztok széleskörű gyűjtésekkel nyújtottak segítséget a magyar népi felkelőknek. A nemzeti megújhodás korában Magyarország és Csehszlovákia nemzetei között a nemzeti szabadságért vívott küzdelmekben mélyültek ki a kapcsolatok. A demokratikus mozgalom legkiválóbb képviselői az 1848. évi forradalmi küzdelmek során mindkét országban törekedtek szoros együttműködés 'megteremtésére. A MUNKÁSMOZGALMIAK ** e két ország dolgozói között a baráti kapcsolatok kifejlődésének újabb szakaszát vezeték be. 1907-ben a szlovák és magyar munkások Budapesten közös sztrájkot rendeztek a választójogért vívott küzdelem során. A magyar és csehszlovák munkásosztály szolidaritása harci értelemben jutott kifejezésre a Magvar Tanácsköztársaság hősi küzdelmének idején. A csehszlovák burzsoí .ia, amely beavatkozást szervezett a magvar proletárköztársaság eüen, a csehszlovák munkásság határozott, ellenállásába ütközött és a szlovák munkásosztály a magyar forradalom közvetlen hatása alatt Precsovban kikiáltotta saját tanácsköztársasagát. Ä fasiszta terror idejében í csehszlovák dolgozók mély együttérzéssel kísérték fgvelemmel a magvar munkásosztály nehéz harcát a Horthv-uralom elí.n és a Rákosi-per után hatalmas mozgalmat indítottak Rákosi elvtárs kiszabadítása érdekében. E harcias testvériség k'alakí- tásával egyidőben, amely a két népet egybekapcsolta, mindkét ország reakciós nacionalista burzsoáziája arra törekedett, hogy Magyarország és CsehszIo: vák'la nemzetei között ellenségeskedést váltson ki. Magyarországnak és Csehszlovákiának •& dicső Szovjet Hadsereg által történt felszabadítása a nemzeti szocialista megszállás alól. teremtette meg annak előfeltételeit, hogy » dolgozó nép kölcsönös barátságának • hagyományai a jelenben sz'il'rd szövetséggé kovácsolód- janak a boldog szocialista jövőért vívott küzdelemben. A burzsoázia azonban ebben az időszakban sem hagyta abba kísérleteit, hogy szembeállítsa Magyarország és Csehszlovákia népeit és minden lehető módon hátráltassa a testvéri kapcsolatok megszilárdulását. A NÉP GYŐZELME és a népi demokrácia megszilárdulása mindkét országban megh'usí'.ották a reakció bűnös terveit és megteremtették a tartós bizalom kialakulásának előfeltételeit, amelynek eredményeképpen csehszíovák-mtagvar barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződést 1949 április 16-árt aláírták. A szerződés aláírásától a ké; ország közötti baráti kapcsolatok szakadatlanul fejlődnek. Ezek a kapcsolatok az egyenjogúság, a bizalom, s a legnagvobb kölcsönös jólét elvén épülnek A béketáborhoz való közös tartozás és a népek ezzel kapcsolatos közös érdeke képezi, forrását a magyar és csehszlovák külpolitika összhangjának. A két ország közötti kapcsolatokban jelentős szerepet játszik a gazdasági és külkereskedelmi együttműködés. A szocializmus építésével kapcsolatos nagv feladatok megoldásához szükséges kölcsönös segílség, valamin* a széleskörű áruforgalom lehetővé tették a nép jólétének további emelkedését A MAGYARORSZÁG ÉS CSEHSZLOVÁKIA közötti barátság és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírásának 4. évfordulóját mindkét ország dolgozó népe további építő sikerekkel ünnepli. A dolgozók mindkét országban tudatában vannak, hogy az egyik ország népének sikerei a másik ország 1 népednek sikereit is jelentik a szocializmusért, a békéért vívott közös és- győztes harcban. A képen: Szavazás után a Moszkva-területi Kafinyln-kerütet pervomajszki 18. sz. szavazókörzetében. (Fo4ó G. LipszkerovJ Választás a Szovjetunióban - választás Olaszországban A Szovjetunió államhatalmi szel felnek megválasztása során- fényesen napvilágra kerül a szoviet társadalmi rendszer valódi demokratizmusa. Ezek tényleg szabad, demokratikus választások. A szovjet választási rendszer nemcsak, hirdeti, hanem ténylegesen biztosítja is az általános, egyenlő és kötetlen választójog, a titkos szavazás érvényesítését. A szovjet választási törvényt első betűjétől az utolsóig a választókról való gondoskodás és törekvés hatja át: A Szovjetunió népeinek ünnepnapot jelentenek a választások. A választások alkalmával a szovjet emberek egyem- berként tömörülnek a Szovjetunió Kommunista Pártja, s a szeretett kormány mögé. Olaszországban De Gasperi klerikális kormányzata arra készül, hogy meghamisítsa 0 közelgő választásokon a nép akaratát. A De Gasperi-féle „választási törvény" szerint a kormányra leadott szavazat majdnem a kétszeresét fogja érni, mint a haladó pártokra leadott szavazat. De Gasperi ezúttal törvényesítette a csalást. A csalástól azonban már a múlt választás alkalmával sem riadt vissza. A fővárosba — Rómába hozatott apácákat, papokat és törvénytelen úton szavazati jogot adott nekik, hogy így biztosítsa „győzelmét", A képen 1952 május 25 én, a választások napján,, apácák lepték . el Rómát í
