Szabad Nógrád. 1953. március (9. évfolyam. 18-25. szám)

1953-03-28 / 25. szám

3 Javítsa meg munkáját a kányási DISZ-szervezet — A DISZ-brigád váljon a termelés rohamcsapatává — Az állattenyésztés hírei A ceredi Kelet Fénye termelocsoport saját erejéből 400 férő­helye? juhhodályt, 50 férőhelye« sertésfiaztatót épít Ezáltal ol­csón biztosítani tudják növekvő állatállományuk részére a szük­séges megfelelő férőhelyet. SZABAD nSgrKi» A jó ellenőrzés elősegíti a konferencia színvonalának emelését A kányási Béke-akna dolgozói március 20-ic egyetlen alkalom­mal sem érték el a napi 100 százalékos eredményt. Ez idő alatt esedékes havi tervüket mindössze 95 százalékra teljesí­tették. A gyengén termeié csoportok között található Sándor János ifi. sztahanovista vájár DISZ- brigádja is, amely ezelőtt min­dig az élvonalban küzdött. Ez a brigád februárban 114 százalé­kos átlagteljesítményt ért el. Márciusban azonban 85 száza­lékra csökkent az átlagos tér. melésük. Ez a visszaesés főkép annak tudható be, hogy a DISZ-titkár, Bódi Béla nem fordít kellő gondot a DISZ-tagok aktivizálására, nem mozgósítja harcra az ifjú­sági szervezet tagjait, nem jár elől jó példával. Ezelőtt Bódi Béla is tagja volt a DISZ-brigádnak, de ösz- szeférhetetienségénél fogva a brigádtagok kiközösítették ma­guk közül. A DISZ-titkár. mint brigádtag, visszariadt a nehézségektől de a szervezet vezetését sem tar­totta kézben. Felelősség terheli a járási DlSZ-bizottságot is, amely nem ad kellő segítséget a kánvási DlSZ-atapszervezetnek. Ennek a következménye, hogy a kányási vállalatnál az elmúlt két év alatt már öt alkalommal cseré, lödött a DISZ-titkár. A szerve­zeti élet azonban most sem ki­elégítő. Már egy fél év óta nem tartották meg a taggyűlést sem A kányási DISZ-brigád hosszú időn keresztül a nógrádi szénmedence leg­jobban termelő ifjúsági bri­gádja volt. Termelésük és lendületük azonban most alaposan visszaesett. A kányási DISZ-brigád regven példát a nagvbátonyi vállalat Kossuth-táró üzemében harcoló DISZ-brigádró!, amelyet Bakos János vezet. Ez a brigád A Zagyvái Szénbánya Válla­lat dolgozói becsülettel harcol­nak a felszabadulási hét sike­réért. A vállalat üzeme, a brigá­dok és munkacsapatok páros­versenyre hívták egymást és a harcos vetélkedés közben egy­re kiválóbb eredményeket érnek el a vállalt kötelezettségek tel­jesítése terén. E lendületes és lelkes versenyszellem tette lehe­tővé, hogy a Zagyva! Vállalat március 20-tól a felszabadulási hét eddigi időszakában mintegy 500 tonna szenet adott terven átlagosan 130—140 százalékra teljesíti napi tervét. A kányási vállalat dolgozói a sztálinvárosd felhíváshoz csat­lakozva fogadalmat tettek, hogv a felszabadulási héten behozzák az éveleji lemaradásukat és ter­ven felül még 200 tonna szenet adnak népgazdaságunknak. Mint megyénk többi bánya­üzemeiben, itt is 20-án megkez­dődött a felszabadulási hét, de vállalt kötelezettségüktől messze elmaradva 20-án mindössze 77.3 százalékot értek el, 21-én 106.5, a hét­fői napon pedig, 23-án, szé­gyenteljesen lemaradva, mindössze 45.4 százalékra teljesítették napi tervüket. A következő két napon ugvan tapasztalható a javulás, azonban ezeken a napokon sem érték el azt az eredményt, amit a fel- szabadulási hétre vállaltak. Az üzemnél vannak ugyan kiváló harcosok, mint Hollkó Gusztáv sztahano­vista vájár, aki csapatával eervütt átlagosan 191 százalékot ér el, vagv Bence József, aki munkatársaival együtt arra tö rekszik, hogy adott szavukat valóraváltsa és átlagosan 135 százalékra teljesíti tervét. Azon ban igen sok csapat, közte a DISZ-brigád is hátráltatja az üzem vállalásának teljesítését. A terv és a vállalt kötelezett­ségek teljesítése érdekében az üzemi DISZ-szervezet tagsága haladéktalanul üljön össze és taggyűlésen beszélje meg a hi­bák kijavításának módját. Ehhez adjon segítséget az üzemi párt- szervezet. Törekedjenek arra. hogy a nap minden órájában teljesítve Iegven a felszabadu­lási hétre tett ígéretük. Fegyel­mezett, lelkiismeretes munkával harcoljanak az első negyedévi terv teljesítéséért, hogy a máso­dik negyedévet adósság nélkül kezdhessék meg és a fel- szabadulás évfordulóját büsz­kén, emelt fővel ünnepelhes­sék. felül népgazdaságunknak. Róka András vájár csapatá­nak nevét ezelőtt kevesen ismer­ték a vállalatnál. Március 20. előtt még tartozása volt üzemé­vel szemben, de azóta behozta lemaradását, havi tervével már 104.5 százaléknál tart. Az élen­járók között van Varga András vájár sportbrigádia is, amely a felszabadulási héten ezidáig át­lagosan 145 százalékos teljesít­ményt ért el. A vállalat Margit- táró bányaüzemében teljesen megszűnt a 100 százalékon aluli termelés. A romhány világospusztai II. Rákóczi Ferenc tszcs időben megkezdte a szarvasmarhák er­dei legeltetését. Ezzel többezer Az érsekvadkerti Tartós Béke termelőszövetkezeti cjoport szarvasmarhagondozói, Ruzslik András és Kovács Károly 47 da­rab szarvasmarhát gondoztak. Lehóczky Lajos, a Szabad Nógrád pilinyi levelezője legutóbbi levelében arról számolt be szerkesztősé­günknek, hogy a pilinyi Dózsa termelőszövetkezet vezetősége megsértette a működési alapszabályokat. Szerkesztőségünk kivizsgálta a pilinyi termelőszövetkezet munkáját, melv szerint megálla­pítást nyert, hogv Ruzsinszki József csoportelnök nem harcol következetesen a működési alap­szabályzat betartásáért. A termelőszövetkezet alapsza­bályzata kimondja, hogy ,a ter­melőszövetkezet tagja jogosult — családtagjainak számához képest — fél, vagy háromnegyed kát. hold szántót, vagy megje­lelő nagyságú más művelési ághoz tartozó földet háztáji gazdálkodás céliára megtartani. Ebbe a területbe bele kell szá­mítani a ház körül tévő vetemé­nyes kertet, szőlőt és gyümöl­csöst, valamint a be nem épített házhelyet is. Ennek ellenére a csoportelnök hagyta, hogy Juhász István tag 1200 négyszögöl szőlőt, 1200 négyszögöl szántó területet tart­son meg magának, saját céljá­ra. Az elnök még súlyosabb hi­bát követett el akkor, amikor Juhász Istvánnak a már felso­rolt területen kívül még 800 négyszögöl földet juttatott újrai. Pl. Ruzsinszki Pálnak is hat hold földje van még kint egyéni művelésre. De sok olyan csoport­tag van még, akiknek két, vagy ennél több hold földiük van ház. táii gazdálkodásban. Boltok Sándornak is több állata van a háztáji gazdaságban a megen­gedettnél. Mindezek a súlyos mulasztá­sok odavezetnek, hogv a cso­foritrt értékű takarmányt takarí­tanak meg és biztosítani tudják az állatok mozgatását, termé­szetszerű tartását. • A téli átteleltetést sikeresen megoldották silótakarmánnyal és szalmapácolási eljárással. A szarvasmarhák kondíciója, gon- dozottsága kifogástalan. A fe- jési átlag 6.2 kg. porttagság többet foglalkozik háztáji gazdaságával, mint a közös munkával. Meglazult a munkafegyelem, s így nem is csoda, hogy a csoport még hozzá sem fogott a zabvetéshez. E súlyos hibának iegelsősor- ban a szövetkezeti tagság látja kárát! Szervezetlenül dolgoznak, szétforgácsolják erejüket, így nem is tudják szaksze­rűen megművelni földjeiket. Kevés lesz a termés. Kevés jut m tagoknak jövedelerttszét- osztáskor. Ahol megsértik az alapszabályzatot, ott nem szíve­sen alkalmazzák a íermésfokozó agrotechnikai módszereket sem. Idegenkednek a gépi munkától. Pl. az Istenbércen 15 holdnvi területen lehetett volna alkal. mazni a keresztsorú vetést, de az elnök és a brigádvezető visz- szautasitotta a iótanácsot. Hogy ezek a súlyos mu­lasztások megvannak, s akadá­lyozzák a pilinyi termelőszövet­kezet fejlődését, nem utolsósor­ban a járási pártbizottság fo­gyatékos munkájának köszön, hető, mely elmulasztotta az üze­mi pártszervezet megerősítését. Ugyancsak mulasztást követett el a járási tanács mezőgazda- sági osztálya is, amely nem harcolt elég keményen az alap­szabály megsértői ellen. A fennálló hibák kijavítása nem tűr további halasztást. Ugv a járási pártbizottság, mint a járási tanács mező,gazdasági osztálya adjon nagyobb segít­séget ahhoz, hogy a mulasztást felszámolva a pilinvi Dózsa szövetkezet minél előbb felzár­kózhasson megyénk élenjáró termelőszövetkezetei mögé. (Molnár Sándor) Mielőtt pártunk a területi DISZ-ben Sztálsn-kör vezetésé­vel bízott meg, Majoros elvtárs vezette a konferenciát. Ö a párthatározatot semmibe- véve, több esetben felkészü­letlenül ment a konferenciá­ra, s több helytelen nézet alakult ki. Az SZKP XIX. kongresszusa anyagiéinak tanulmányozásánál! a hallgatók a konferenciavezetővel együtt olyan álláspontra helyez­kedtek, hogy a kommunizmus nem valósítható meg egy or­szágiban addig, ameddig kapita­lista környezet van. Volt két hallgató, aki nem fogadta el ezt a meghatározást, s Szitáin elv- táts művéből idéztek is ezzel kapcsolatban, de a konferencia- vezető és a hallgatók többsége ennek dacára kitartott állás­pontja mellett. A konferencia színvonalát rontotta az is, hogy a beosztott hallgatókon kívül mindig többen vettek részt és azok így nem készültek fel a konferenciára, s ez zavarta a konferenciavezetőt. A városi párt- és DlSZ-bi. zottság észrevette ezeket a hi­bákat, s ma már a konferenciá­kon a hallgatók aktívak, s én is alaposan felkészülök a koníe­Pártunk Politikai Bizottságá­nak az 1952/53-as oktatási évre vonatkozó határozata meg­szabja, hogy sokkal nagyobb gondot kell fordítani a párttagság elméleti színvonalá­nak emelésére, a becsületes pár- tonkívüliek és az ifjúság politi­kai nevelésére. Ennek ellenére Máttasze’e községi pártszerve­zet, de maga a párttitkár na­gyon kevés gondot fordít erre. Az oktatás megindulásánál mint­egy 22—26 fő járt el rendszere­sen a politikai iskolára, de ami­kor a járási pártbizottság részé­ről megbízott instruktort más­hová osztották be és Mizserfá- ról kellett volna járni oda in­struktornak, elmaradt az ellen­őrzés. Az ellenőrzés hiánya követ­keztében nagy a lemorzsolódás, s maga a párttitkár elvtárs sem fordít nagy gondot az oktatásra, hivatkozva a nagy e’lfagfailjtsá- gára. A va’óság azonban az, hogy például amikor az 1919-es A Szabad Nógrád február tl-i száma Petre István ma- conkai VB-tttkár levelét kö­zölte. Petre István élesen bí­rálta Huszovszki Ferenc me­gyei szállítási előadó instruá- lási munkáját. A levél közlése nem jelenti azt, hogy a tanácsok most már ne hajtsák végre Huszov­szki Ferencnek a miniszterta­nácsi határozaton alapuló uta­sításait. Az utasításokat, a szállítási terveket törvényként renciára. Jól készültek fel külö­nösképpen Csíányi és Tone ser elvtár­saik, akik a legaktívabb hoz­zászólók. Vannak azonban ma «s hibák. Egyesek nem készítenek jegy­zetet, passzívak a konferencián, mint Szabó Éva és Béta Anna elvtársnők. Az utóbbi időben _ úgy a vá­rosi pártbizottság, mint a DISZ- bizottság rendszeresen ellenőriz­te a konferenciákat. Legutoljára Ledecziki elvtárs, a városi párt- bizottság titkára ellenőrizte, s a munkaértekezleten elmondotta az eredményeket, de pártszer ue« bírálta a vezetés terén mutatko­zó hibákat is, és egyben meg­mutatta azok kijavításánaik módját Helyes lenne, ha a jövőben is rendszeresen ellenőrizné­nek bennünket, mert ezzel elősegítik a konfe­rencia színvonalának emelését, pártunk Politikai Bizottságának oktatásra vonatkozó határozatá­nak jó végrehajtását, Desztics László konfenemciavezetö, Balassagyarmat* Tanácsiköztársaság dicsőséges napjait) tárgyalták, a szeminá­rium ugyan két helyen meg volt szervezve, de megfeledke­zett az ellenőrzésről és ő maga is nyugodtan odahaza aludt. Én az ellenőrzésem során be­széltem több elvtárssal, akik megjelentek a szemináriumon, de mivel előadó nem volt, ők is elmentek haza. Ugyanez a hely­zet az ifjúságnál is. Szeminárium helyett műkedvelő próbát tartottak. Maga a DISZ-titkár elvtárs, ha táncról van szó, kér segítséget a pártszervezettől, de ha az oktatásról, akkor nem. Az a javaslatom, hogy a párttit­kár többet foglalkozzon az okta­tással, az ifjúság nevelésével, a DISZ-titkár pedig ne várja min­dig azt, hogy a párttitkár men­jen utána, hanem kérje a rend­szeres segítséget munkájához hogy a feladatot Mátraszelén is becsülettel el tudják végezni. BALON JÓZSEF Mátranovák kell kezelnie minden község! tanácselnöknek, amelynek vég-* rehajtása törvényes köteles­ség. Huszovszki Ferenc megyei előadónak azonban változtat­ni kell eddigi instruálási mód­szerén, magatartásán. Na- gyobbfokú módszertani segít­ségadással kell elősegítenie a községi tanácsok tervteljesíté­séért folyó harcát. SZERKESZTŐSÉG A Zagyvái Vállalat dolgozói a felszabadulási hét eddigi időszakában már 500 tonna szenet termeltek terven felül A horpácsi Lenin termelőszövetkezeti csoport elvtársias segít­ség kép pen 5 mázsa árpát adott kölcsön a berkenyéi Petőfi ter- ms'.őcsoportnak. * A dejtári József Attila, s az Idák előírásszerinti használatát érsekvadkerti Dimitrov termelő- végrehajtják és éberen ügyelnek szövetkezeték a fertőtlenítő Iá-1 állatállományuk egészségére. * Molnár Barna, a ceredtótiújfalui Búzakalász termelőcsoport sertésgondozója a rábízott 50 diarab anyakocát egész télen át be­csülettel gondozta, állandóan makkoserdőn legeltette, a kondíció megtartását minden eszközzel elősegítette. Anyakocánként 6 da­rab átlagos malacfelnevelést ért el és bevezette a kétszeri fedez­tetést. A szövetkezeti alapszabályzat törvény még Pilinyben is A mátraszelei vezetőség törődjön többet a párt- és a DiSZ-oktatással EGY LEVÉL NYOMÁN... Tavaszi napsugárban fürdik a berkenye! határ. Egy-két hét, s az újjászülető természet minden gazdagságát, pompáját elénk tárja. A Petőfi termelőcsoport felkészülve várta a tavaszt s már befejezte a kalászosok vetését. Erről ta­núskodnak a szakszerűen megmunkált földtáb­lák. Távolabb az őszibűza zöldéi. A berkenyeiek nagy odaadással hallgatnak a párt és a kor­mány szavára, mert meggyőződtek róla, hogyha betartják a párt és a kormány határozatait, hasznos és eredményes munkát végeznek. Hisz ettől függ ezévi termésünk, országépitő dolgo­zóink kenyere, tápláléka. A völgykatlanban fekvő község utcáit ünnep­lőbe öltözött, derűs tekintetű emberek, fiatal le­gények, lányok lepik el. — Vasárnap van. Bel­lák párttitkár elvtárs a pártiroda ablakából szemléli a beszélgetőket. A fiatalok vidám tré­fáinak hallatára olykor-olykor széles mosolyra nyílik ajka. — örül, hogy ily jómódban, kultu­ráltan él a község népe. — Valamikor — szólt felém fordulva — nem volt ez így. Magamfajta parasztembereknek tengernyi gondjuk, bajuk volt. Másról sem be­széltek, csak a nyomorúságról. Most meg nézze csak — mutat az utcán beszélgetők felé — mi­lyen jókedvük van, milyen szép ruhákban jár­nak? ...- Igen, az ötéves terv jde is elhozta áldásait. Ezért érzi Berkenye dolgozó paraszt­sága, hogy feléjük irányul a párt, s Rákosi elv­társ meleg tekintete. S ez a tekintet már eddig is arra serkentette e szorgalmas falusi népet, hogy élenjárjanak a begyűjtésben, a termelő­szövetkezet fejlesztésében, a tavaszi szántás- vetési munkában. A MÚLTBAN EZERNYI GOND - MA VIDÁM BOLDOG ÉLET VAN BERKENYÉN — Ez így igaz, ahogy mondja — válaszolt vissza szavaimra. — Mi nem nézzük fejőstehén­nek az államot... A községben megváltozott az élet. Nincs olyan dolgozó, aki ne kapott volna már valamit a tervtől. Itt van az új kultúrház. 16.000 forintos költséggel épült. Van itt most a fiataloknak ping-pongasztal, sakk, röplabda, 202 kötetes könyvtár, sportpálya. Szórakozik, tanul a mi ifjúságunk — magvarázza Bellák elvtárs lelkesedve. — Ott van pl. ifjabb Genzel- mann Mihály, azelőtt sosem tudta, mi a sakk, mi a ping-pong, ma pedig élvezi e sport gyö- nyöreit. En elgondolkozva hallgatom e lelkes szava­kat. Ugyanakkor eszembe jut a fasiszta Tito Jugoszláviája. Ott kultúrház helyett börtönök ezreit építik. Ping-pong, sakk, röplabda helyett gyilkos fegyvereket gyártanak. A könyvet, békés népek meggyűlöltetésére, leigázására használ­ják. Milyen más a mi életünk... — Aztán meg kiskörzeti mozit is kapott köz­ségünk — mondja a párttitkár. — Nemcsak a fiatalok, hanem az idősebb dolgozók is szívesen nézik a filmet. Pl. Lónicz György már tűt van a 62. éven, de azelőtt sohasem látott mozit. Most meg minden előadásra eljár feleségével. De ilyen rendszeres mozilátogatóknak lehet ne­vezni Demján József 12, Pintér János 11, Trizna Sándor 12 holdas középparasztokat is. Igen, itt is kultúrforradalom Van. Ta­nulva szórakoznak a község fiataljai, öregebb- jei. Most pótolják be azt, amit hosszú időn ke­resztül nélkülöztek. Ezt talán misem bizonyítja jobban, mint a kultúrcsoport kiváló szereplése, amelyben résztvesznek az öregebb dolgozók is, mint pl. a 40 éves Pfaff József feleségével együtt. — Áfa már majdnem minden harmadik ház­ban rádió szól. A tszcs-tagok több mint 30 szá­zalékának van rádiója. Idős Rétházi József tszcs-fág már túl van a 60 éven, s niemrégibeh vett egy rádiót. A községben nem ritkaság a modern tűzhely sem ... Ezek a tények aztán maguk helyett beszélnek... — nyomta meg a szót a párttitkár. — Ne hagyjuk csak mi magukra a tényeket — válaszoltam neki. — A népnevelőknek beszélni kell mindezekről. — lő, jó, nem is tartjuk véka alatt — vág közbe nevetve — még a legkisebb eredményekről is beszélünk, mert az elmondottakon kívül van még bőven itt miről beszélni. Ott van pl. az óvoda, azelőtt a kutya sem törődött a paraszt- gyermek nevelésével, most meg államunk 64.000 forint évi ellátmányt biztosít részükre. Szinte öröm tölti meg az ember szívét, amikor Lónicz János egyénileg dolgozó paraszt két szép kis­lányát látom reggelenként egymást kézenfogva az óvodába sétálni. Aztán meg 5000 forintos beruházással kibővítettük az iskolát is. Telefont kapott a község. A lakosság egyharmada ipar­ban jár dolgozni. Jó pénzt keresnek. A fiatalok nagyobb része ipari tanuló, szakember lesz be­lőlük, mint German Mátyás egyénileg dolgozó fiatalból. Érdekes megemlíteni, hogy 1945 előtt az idősebb dolgozó parasztok, parasztasszonyok nem igen készíttettek műfogat. Ma már id. Löff- ner Ferencné tszcs-tag is műfoigat készíttet. A’ tanács csak az elmúlt hét folyamán 7 dolgozó parasztasszonynak adott lei utalványt babakelen­gyére. Bizony, Pető Endrénét, Hes-z Ferencnét, Lambek Mátyásnét nem segítette volna így Horthy kormánya. A. szövetkezetről nem fognak beszél­ni? — kérdem a párttitkárt. — Dehogyisnem. Arról beszélünk csak igazán. Hisz a község területének több minit 80 száza­léka szövetkezeti művelés alatt áll. Államunk segítsége nélkül bajosan lenne olyan szép ser­tés-, szarvasmarha-, juh- és lótenyészetünk, mint most van. Földjeinket a gépállomás trak­tora szántja. A kukoricakapálást is traktor végzi. 50 kh. búzavetést arató-kévekötő gép fogja learatni. Mindez felmérhetetlen segítség számunkra. Jól él a szövetkezeti parasztság. Ezévben csoportunk 149.000 forintos beruházás­sal 50 férőhelyes sertéshizlaldát, valamint mo­dern tehén- és lóistállót épít. A berkenyéi dolgozók tudják, hogy öt­éves tervünk megvalósításával korszerűvé fej­lesztjük iparunkat, felszámoljuk mezőgazdasá­gunk elmaradottságát, növeljük a dolgozók jó­létét, műveltségét. E kis község eredményei, az ötéves terv békealkotásai jogos büszkeséggel töltik el a berkenyéi dolgozókat. E célok szoro­sabb összefogásra lelkesítik a község dolgozóit, kormányunk, s Rákosi elvtárs köré. (Lantos László) I

Next

/
Thumbnails
Contents