Szabad Nógrád. 1953. március (9. évfolyam. 18-25. szám)

1953-03-18 / 22. szám

4 SrABAO BfOCRSlI 1953 március 18. \ Szabad Mdgrád bírálata után Szügy községben meggyorsult a begyűjtési tervteljesítés Ezév január 3-án megyei -versenyt 'kezdeményeztünk az első negyedévi begyűjtési terv teljesítése érdekében. Felhívá­sunkat közölte a Szabad Nóg- rád, s így a megye dolgozó pa:- rasztjai tudomást szereztek .versenyünkről. A megyei tanács begyűjtési Osztálya február 10-én értékelte versenyeredményünket, amely súlyos lemaradásra derített fényt, különösen a íojásbegyüj- tés terén. Ezt a kritikát is. tol­mácsolta a Szabad Nógrád nemcsak felénk, hanem a me­gye valamennyi községe felé. A lapban megjelent bírálatot igazságosnak találtuk, így a községi tanács a begyűjtési ál­landó bizottság a helyi párt­szervezettel együtt elhatározta, hogy sürgősen kijavítja a mu­lasztást A bírálat után rend­szeresen látogattuk a hátra­lékban lévő dolgozó paraszto­kat és népnevelő munkával igyekeztük őket meggyőzni az adott szó teljesítésének jelentő­ségéről. A munkában nagy se­gítséget nyújtott az MNDSZ is. Egyhónapos munkánk eredmé­nye a terv teljesítésénél már komoly javulást mutatott. Vágómarhából 145, sertésből 128, tejből 80, baromfiiból 139, tojásból 42 százalékos a t-erv- teijesítésünik. Mi, Szügy község dolgozó parasztjai vállalásunk­nak eleget fogunk tenni. Kagyerják János Krizsanik Pál p árttitkár. VB-elnök. Petői János begyűjt, áll. biz. elnöke. AGROTECHNIKAI TANÁCSADÓ KORAI VETÉSSEL .4 NAGY TERMÉSÉRT! Az üjmajori Kísérleti Gazda­ság folyó hó 10-én befejezte a tavasziárpa, zab és zabosbük­köny, kifejtőborsó, fűmaig és mák vetését. A vetési munkák határ­időn belüli elvégzését az ösz- szes tényezők együttes érvénye­sítése tette lehetővé. Ezek a té­nyezők a következők: Szakvezetés meggyőződése a Jíorai vetés fontosságáról. A gaz­daságon belüli munkaverseny ál­landó ébrentartása. A munka he­lyes megszervezése. E feltételeket mindenütt együttesen kell alkalmazni, mai­gában alkalmazva egyik sem ve­zethet eredményre. A miniszter- tanács határozata, megszabja, hogy az egyes növények vető­magjait mikorrai kell elvetni. Ezek a határidők az egyes nö­vényfajtáknál a talajhőmérséklet és egvéb feltételek figyelem- bevételével lettek megállapítva. A határidők minden-körülmények között betarthatók még akkor is, ha az idei évhez hasonlóan éj­jeli fagyok jelentkeznek. A leg­több tavasz eleje ilyen szokott lenni. A szakmai meggyőződés elen­gedhetetlen kelléke a jó és ko­rai vetésnek. Csak akinek meg­győződésévé vált, hogy a kora­tavaszi vetés bővebb termést biztosít és ennek úgy gyakorlati, mint pedig elméleti indokait is­meri, tudja áthatni az az igye­kezet, hogy a legelső tavaszi na­pokat felhasználva hozzáfogjon a tavaszi vetésék megkezdésé­hez, illetve az első tavaszi mun­kához, ai simítózáshoz. Az idei tavaszi időjárás is sür­geti a vetést. A tavaszindulás aránylag száraz. A szél hatására a már elsimitózott talaj is szá­rad és különösen akkor, ha azt vetés előtt többször, is meg­bolygatjuk. Minden egyes tár­csázás, vagy boronálás a talaj felső részét szárítja. így elő­fordulhat, hogy a vetést előké­szítő munkák során a talaj leg­felső része kiszárad és az 1—3 centiméter mélységben vetendő aprómagvak már száraz részbe kerülnek, kikelésük bizonytalan és egyenlőtlen. Korán keil vetnünk azért is, mert a korai vetés a növényzet részére hosszabb vegetációs idő­szakot biztosít. A korán elvetett növény korábban kezdi az életét és korábban jut el fejlődésének ahhoz a szakaszához, amikor a szárazság iránt érzékeny. Korai vetés esetén fejlődésének ez a szakasza az esetleg bekövetkező aszályos időszak elé esik és így nem érzi úgy meg a szárazsá­got, mint a későbben vetett. A korábban földbe tett vetőmag feltétlenül nyirkos, nedves ta­lajba kerül és a kikelés egyen­letessége biztosítva van. Mun­kaszervezés tekintetében pedig, fia korábban fogunk hozzá "a vetéshez, nem minden vetés esik egybe, hanem minden növényt a neki megfelelő időben tudunk el­veink Ki kell hangsúlyozni a vetési munkák minőségét. A mennyi­ségnek semmi esetre sem szabad a minőség rovására menni. A jó vetőágyat megfelelő talajelőké- Tzítéasel érjük el. Hogy milyen (lőmunkát kell adni, az mindig a Szántás minőségétől függ. Fölös­legesen ne bolygassuk vetés előtt k talajt. Ugyanis a simítás utá­t i minden művelet (tárcsázás, oronálás) szárítja a feltalajt és iontja, pontja a szerkezetet. Azt mindig <bz adottságok mondják meg, hogy milyen élőmunkákat kell adni. Jó vetőágyat biztosí­tani anélkül, hogy sokat boly­gatnánk a talajt; ez a helyes elő­készítés feladata. A gyors és minőségben való munkák végzésének másik felté­tele, hogy a lendület és igyeke­zet ne csak a: szakvezetőkben le­gyen meg, hanem hassa át a gazdaság minden dolgozóját. A vetési munkáknál teljes mérték­ben érvényesülnie kell a ver- senylendületnek, a dolgozók kez­deményezésének és tömegmozdu- lásának. Ennek útja a politikai és szakmai oktatás. A kísérleti gazdaságban télen a dolgozók részére szaktanfolyamot tartot­tunk. Itt a terméseredmény ki­alakításának, mint egyik igen fontos feltételét tárgyaltuk meg a jó talaje'őkészítést, a nedves­ség megőrzésének fontosságát és a korai vetést. A dolgozók megértették ennek jelentőségét és ez mutatkozott az eredmé­nyekben is. A munkaszervezés és á ren­delkezésre álló eszközöknek tö­kéletes kihasználása a harmadik feltétele a sikeres mennyiségi és minőségi munkának. A mező- gazdasági munkagépeket'" az jellemzi, hogy azokra az évnek rövid szakaszában van szük­ség. De akkor kötelező a teljes kihasználás. A munkák megkez­dése úgy az erő-, mint pedig a munkagépeknek tökéletesen rendben kell lenni, hogy üzem közben lehetőleg ne álljon elő zavar. A teljesítőképesség, a ka­pacitás legteljesebb kihasználá­sára kell törekedni. Gépeknél váltott, vagy nyújtott műszak, fogak® munkáknál ugyancsak váltott fogatokat keli beállítani, azon munkagépeknél, melyekből aránylag kevesebb van. Minden egyéb munkát lehetőleg a vetési munkák előtt elvégeztük, vagy a vetés utánra hagytuk. Ez továb­bi lehetőségeket biztosít a tarta­lékok kihasználásának. Gazda­ságunkban a fenti elveket érvé­nyesítettük. Ez eredményezte, hogy ma már csak a cukorrépa és a talaj magasabb hőmérsék­letét igénylő növények vetése van hátra. A vetési munkák fentiekben vázolt tempója mellett nem hagytuk figyelmen kívül az őszi­búzák tavaszi növényápolási munkálatait sem. Megfigyelé­sünk szerint az idei évben a szo­kottnál nagyobbmérvű a«? őszi- búzák felfagyása. A felfagyás komoly kárt tud tenni azáltal, hogy nappali felmelegedés és az éjszakai fagy miatt a talaj felső része hullámzó mozgást végez, minek következtében a búzái gyö­kérzete elszakad és a búzanö­vény kidől. Ennek megakadályo­zására, illetve a felszakadt bú- zanövény talajba történő vissza- nyomására a henger alkalmas szerszám, melynek használatát az idén nem 6zabad elmulaszta­ni. legalább is a mi vidékünkön nem. Amint a felfagyás jelei mutatkoznak és a talajra rá le­hetett menni, az összes búzave­tésünket meghengereztük. A vetések tavaszi pétisózása behatósabb, ha az adagolandó mennyiséget nem egyszerre a borona előtt, hanem két részlet­ben adjuk. Az első részletét kora tavasszal. Ennek az ideje is itt van, melyet a hengerézóssel kap­csolatban el is végeztünk. Ács Antal Üjmajori Kísérleti Gazdaság. A begyűjtési versenyzők A. megyei tanács begyűjtési osztálya értékelte az első ne­gyedévi begyűjtési terviéi je-, sítést. A sertésibegyüjtési tervteljesí1 tésben első lett a salgótarjáni járás 81.6 százalékos tervtel­jesítéssel. Második a balassa­gyarmati, harmadik a rétsági, negyedik a pásztói, míg ötödik a szécsényi járás 60.4 százalé­kos tervteijesitessel. Vágőmarhabegyüjtési tervtel­jesítésben á balassagyarmati járás vezet 225 százalékos tervteljesítéssel. Utána követ­keznek a salgótarjáni, pásztói, szécsényi és rétsági járások.. A baromfibegyüjtési verseny­ben a rétsági járás vezet, eredménye 90.4 százalék. Utána következnek a pásztói, salgó­tarjáni, balassagyarmati és a szécsényi járások. A tojás begyűjtési versenyben még mindig a pásztói járás vezet 18.4 százalékos eredmény­nyel. Utána következnek a sal­gótarjáni, balassagyarmati, rét­sági és, szécsényi járások. A tejbegyüjtési, versenyben a pásztói ' járás . Halad az élen. Tervteljesítése 82 százalék.- Utána következnek a balassa­gyarmati, salgótarjáni, rétsági és. szécsényi járások. A szécsé- nyi járás tervteljesítése 70-6 százalék. Az értékelés alapján a sal­gótarjáni járás nyerte el .a me­gyei pártbizottság, valamint a megyei tanács legjobb járásá­nak adott versenyzászlaiját. A községek versenyében Dorog- háza ért el'el legszebb ered­ményt. Vágómarhából 127, hí­zottsertésből 201, baromfiból 203, tojásból 91.6, tejből 82 szá­zalékos a tervteljesítése. Do- rogháza község így elnyerte a megyei pártbizottság, valamint a megyei tanács legjobb köz­ségnek adott versenyzászlaját. \ motorai gépállomás kommunistáinak példamutatása .4 mohorai gépál­lomás kommunistái kemény harcot foly­tatnak a tavaszi terv teljesítéséért. Már­cius 1-től 10-ig a dekádtervét számos kommunista, DISZ- tag és pártonkívüli példásan túlteljesí­tette. így Juhász Jó­zsef kommunista nép­nevelő dekádtervét 152 százalékra telje­sítette. 10 nap 'alatt 738 forintot keresett; amelyből prémium 214 forint volt. Ugyancsak ilyen szép eredményt ért'el Du­dás Pál, a pártveze­tőség elnöke is. A kommunisták példamutatását köve­tik a DISZ-traktorís- iák is. Majoros 'An­tal és Rados András is 128 százalékra tel­jesítették dekádíervu- ikét. Felelősségreyonás A minisztertanácsi határozat előírja: „a tavaszi mezőgazda- sági munkák végrehajtását gyors és megbízható jelenté­sekkel és helyszíni vizsgálatok­kal kell ellenőrizni és a köte­lezettségeiket nem teljesítőket, vagy kötelezettségeiket mulasz­tókat felelősségre kell vonni", E határozatnak a szellemé­ben járt él a megyei tanács akikor, amitor a bácsikéi, heren- csényi, honfi, keszegi, bániki, tereskei tanácselnököt 200— 200 forint pénzbüntetéssel súj­totta a hamis vetésjelentése­kért, valamint a határidőre,való jelentések be nem tartása miatt. Változások az olvasók kívánságára a Szabad Nép és a Tartós békéért, népi demokráciáért! c. lapok terjesztésében A pártsajtó hazánk szocia­lista építésének aktív részese, nélkülözhetetlen segítője nem­csak a tájékoztatás, hanem a nevelés és a munka megjaví­tásának is fontos eszköze. A dolgozók szeretik pártunk lapját, útmutatásait megvaló­sítják munkájukban. Ennek egyik jele az, hogy a párt­sajtó olyan példányszámot ért el, melyet eddig Magyarorszá­gon a sajtóterjesztés soha nem ismert. A „Szabad Nép”, pártunk központi lapja, a magyar dol­gozók millióinak mindennapi kenyerévé vált. Cikkei nyomán a munkások, dolgozó parasz­tok, értelmiségiek ilkaimizzák az élenjáró módszereket, kap­csolódnak a szocialista mun­kaversenyhez. Bírálata nyo­mán javítanak a munkán, ki­küszöbölik a hiányosságokat, minden sorában pártunk sza­va, iránymutatása jut el az olvasóhoz. Fontos, hogy a lap a dolgozókhoz zavartalanul, pontosan érkezzen. A „Szabad Nép” üzemi utaiványos előfizetési rend­szere e tekintetben számos nehézséget okozott. Az utal­vány elvesztéséből, helytelen kezeléséből sok bosszúság szár­mazott, kétszeres gond volt az előfizetés díj kiegyenlítése. Most ez április 1-től kezdő­dően megszűnik. Az eddigi utaiványos előfizetők a laká­sukban jelentkező kézbesítés­nél rendezik az előfizetési dí­jat. A „Tartós békéért, népi de­mokráciáért!” a kommunista- és munkáspártok tájékoztató irodájának hetilapja fontos szerepet tölt be a pártmunká­sok, párt- és gazdasági funk­cionáriusok, propagandisták, káderképző tanfolyamok rész­vevői, elméleti színvonalának emelése és a nemzetközi hely­zetről való tájékoztatása szem­pontjából. Az üzemi előfizetők számára megnehezítette tanul­mányozását, hogy számos esetben szombaton a késői órákban érkezett a lap. Az előfizetők csak hétfőn kapták kézhez, pedig vasárnap, a munkaszüneti napokon nyílt lehetőség olvasására. Ezért a Tartós békéért üzemi előfizetése április 1-től kezdődően megszűnik, vala­mennyi eddigi üzemi előfize­tőnek a posta vasárnap reggel a Szabad Néppel együtt laká­sára kézbesíti a lapot. A ház­hoz kézbesített Tartós békéért előfizetési egységára havi 2 forint. Ezek az intézkedések a dol­gozók kívánságára a pártsajtó terjesztésének továbbfejlesz­tése érdekében történtek. Az üzemek sajtófelelősei, a posta dolgozói lelkes munkával kezdték meg az intézkedés végrehajtását. Számos helyen azt is megbeszélik a dolgo­zókkal, hogyan tudják a Sza­bad Nép és a tartós békében megjelent cikket még inkább hasznosítani mindennapi mun­kájukban. Élelmiszerhalmozó leleplezése Ecsegen Pon-grácz Györgyné ecsegi la­kos, kétlaki dolgozó neje 1953 február 9-én sorba járta Pásztó község boltjait és 14 kg ke­nyeret vásárolt össze. Amikor az illetékes szervek utánanéz- : tek, megállapították, hogy fej­adagja egész évre biztosítva volt. Házkutatás alkalmával kamrájában 202 kg kenyérlisz­tet, 120 kg gyúrólisztet, 160 kg búzát, 40 kg rozsot találtak. Ezzel azonban ő nem elégedett meg, hanem a kenyér mellé sok esetben még lisztet is vá­sárolt, és . ő volt mindig az, aki legjobban hangoskodott, követelődzött. A pásztói járás-, bíróság áruhalmozásért felelős­ségre vonta és egyévi és hat­hónapi börtönbüntetésre Ítélte, így sújt le minden áruhalmo- .zóra, népünk ellenségére az igazságszolgáltatás. ES ALTÓ SAXOFON ELADÓ. Cím: Lipták István Bocsánapüjtő. SZABAD NöGRAD Az MDP Nógrádmeqyei Párt- bizottságának lapja Felelős kiadó; Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal; Salqótartán, Rákóezl-u. 92. Telefon: felelős szerkesztő 30 ipari, mezőgazdasági éa kultur rovat 52. kiadóhivatal 436 Szikra lapnyomda Budapest. József-körűt 5 F. v.; Kulcsár Mihály Á SALGÓTARJÁNI 1953 március 21-én délután 5 órakor nyilvános tanácsülést tart a pártoktatás házában. A tanácsülés megtárgyalja az 1953. évi tervfeladatokat, me­lyet Galajda János, a végre­hajtó bizottság elnöke ismer­tet. Az 1953. évi tervfeladatok irányt mutatnak a helyiipari vállalatok feladataihoz, s meg­határozzák a mezőgazdaság­ban, az állattenyésztéssel, va­lamint a begyűjtéssel kapcso­VÁROSI TANÁCS latos úgy az államapparátus, mint dolgozó parasztjaink előtt álló feladatokat. Tekintettel a tanácsülés nagy jelentőségére. fontosságára, kéri a végrehajtó bizottság a város lakosságát, hogy minél többen vegyenek részt a ta­nácsülésen, javaslataikkal se­gítsék elő a végrehajtó b’zott- ság, valamint ezzel mindany- nyiunknak a szocialista építő munkánkat. Márciusi feladatok az MHK-ban Az 1953. évi MHK-tervteljesL tésének előkészítései már az év elején tervszerűbbek s alaposab­bak voltak mint az elmúlt esz­tendőben. Január hónapban az MHK Ellenőrző Bizottságok elnö kei háromnapos bentlakásos tan­folyamon veitek részt, amelyen megkapták az elvégzendő fel­adataikat. úgy a megyei, mint a járások EB-elnökei a tanfolyamon sok szempontot kaptak az el­végzendő munkájukkal kapcso­latban. Kivételt képez a rétsági, a salgótarjáni és a szécsényi járás EB-elnökei, akik ismeretlen okok miatt nem jelentek meg a tan­folyamon. Általában az MHK-val kap­csolatos nyomtatványokat a sportkörök megkapták és a sportkörökön belül megkezdődött a felvilágosító és szervező mun­ka a jelentkezésekre. Azonban a »jelentkezéseknél az utóbbi időben hanyatlás állott be, ez különösen azokban a sportkörökben mutat­kozik meg, ahol nern történt meg a vezetőségválasztás. Mi a sportkörök feladata már­cius hónapban? Először is az MHK-bizottságokat kell átszer­vezni és megerősíteni, haladékta­lanul meg kell indítani a jelent­kezéseiket. Erre igen sok eszközt lehet felhasználni: egyéni felvilá­gosítás, faliújság, hangszóró; stb. A felvilágosító munkába be kell vonni az edzőket, aktív sportoló­kat és az MHK.bizottság vala­mennyi tagját, valamint a társa­dalmi aktívák minél szélesebb körét. A sportkörök úgy szervezzék meg a munkát, hogy a jelentke­zők lehetőleg a jelentkezés után kapcsolódjanak be az edzésekbe, valamint a próbák teljesítésébe, de a felkészülés ideje alatt hall­gassák a két kötelező elmé­leti előadást. A március hónap legfontosabb feladatai közé tarto­zik a mezei futóversenyek le­bonyolítása. Különös gondot kell fordítani arra, hogy a jelentkezők alaposan készüljenek fel a mezei futóversenyre, mert ezt a számot felkészülés nélkül nem lehet végrehajtani. Már az év elején találkozunk az egyik régi hiányossággal, a sportkörök MHK-jelentésének pontatlan beküldésével. így pél­dául nem küldte meg határidőre a jelentését a Nagybátonyi Bá­nyász, Karancsaljai Bányász, Ka- zári Bányász, Kisterenyei Loko­motiv Zagyvapálfalvi Bányász, Somoskői Lokomotiv, Somoskői Építők, Salgótarjáni Petőfi, Salgói Bányász, de különösen kirívó a Salgótarjáni Építők esete. Egy- egy labdarúgó játékos átminősí­tésénél a Megyei TSB-t a vállalat ÜB-elnökétől kezdve az edzőig sokszor 6—7-en felkeresik, hogy a Megyei TSB szabálytalanul jár, jón el eqy-egy átminősítés. terén. Azonban arról megfeledkeznek, hogy a magyar sport az MHK. testnevelési rendszerre épül fel, s hogy ezt a feladatot megoldjuk és egy egy sportkör munkájáról tiszta képet tudjunk kapni, jelen­téseket kell beküldeni minden hó 7-iq. 1953-ban az MHK-versenyeket legalább eqy héttel előbb be kell jelenteni az illetékes TSB-nek, hogy a TSB időben ki tudja kül­deni az ellenőrző bizottsági tago. kát. Igen helyes, ha a sportkörök párosverseny keretében rendezik meo a mezei versenyeket. Ez biz. tos'tja azt, hogy jobbak lesznek az eredmények és megkönnyítik az ellenőrzés munkáját. Ezeknek a feladatoknak az elvégzésében nagy feladat hárul az MHK-bi- zottságokra. Csak ügy tudnak jő Inunkat végezni, ha megyénk valamennyi sportkörében maga a spor tkör vezetősége is konkrét segítséget nyújt ebben a mun. kában. Salgótarjáni Bányász Vasárnap került sor az 1953. évi labdarúgóbajnokság első for. dulójára, melynek során a St. Bányász—Győri Vasas-mérkőzést játszották le Salgótarjánban. A szép, tavaszias időben, mintegy 4000 néző volt kíváncsi erre a találkozóra. Szigeti sípje­lére a St. Bányász a következő összeállításban kezdte a játékot: Oláh — Kiss. Hegyi. Gáspár — Szolyka, Dávid — Bablena, Csu. berda, Opova, Lahos, Szabó (Csépe). Tarjáni támadásokkal indul a játék, de a kemény győri véde­lemmel . szemben tehetetlen az igán puhán játszó hazai csatár­sor. Még így is van jó helyzete Szabónak és Opovának, A másik oldalon Dombos fut el Gáspár mellett. Egyízben Oláh csak ne­hezen öklöz bele a szélső lövé­sébe, mely az üresen álló He­gedűs elé esik. de a ,ió helyzet­ben lévő győri fiú elcsúszik, s így oda a jó helyzet. A második félidőben még na­gyobb a Bányász-fölény, de. nem lőnek a tarjáni csatárok. A jó helyzeteket mind túll-combinál- iák. A 25 percben . Szabó helyett Csépe állt be. s egy jó lefutása után a kapufán csattant a labda. Pár perc múlva Csuberda lövése csattan a kapufán, s a , vissza­pattanó labdát Lahos rúgia ka­pura, de a tömörülő győri vé­dők lábáról jön vissza. Nagy '«■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■«■a — Győri Vasas 0:0 helyzet volt. Ezután már hiába támad a hazai- együttes, nem tudnak eredményt elérni. A mérkőzés folyamán Oláh igen kevés labdát kapott, de így is láthattuk, hogy jó formában van. Kiss volt a legjobb a véde­lemben. Hegyi megfelelt. Gáspár az első félidőben gyengén kez­dett. de majd fokozatosan felja­vult. Szojka és Dávid sokat dol­gozott. nem rajtuk múlt, hogy nem tudták megnyerni a mérkő­zést. Bablena volt a legmozgé­konyabb csatár, de messze van még formájától. Csuberda nem a szokott jó játékot nyújtotta, s nagyon lassú volt, sok hiba csú­szott a labdaosztogatásaiban s kapura alig-aüg lőtt. Opova volt a csatársor leggyengébb tagja, bágyadtan.- erőtlenül játszott Nagy hibája, hogy ‘áz ellenfél tizenhatosa táján kapott labdák­kal nem tört kapura, hanem leg­több esetben hátrafelé adta a labdát n nála rosszabb helyzet­ben lévő társainak. Erről feltét­len le kell szoknia. Lahos gyen­gén játszott, különösen az első félidőben . . . Lassú volt. Szabó a játék elején jól kezdett, majd visszaesett. Csépe lendületet vitt a csatársorba. Még szorgalma­sabb. még fokozottabb edzések, re van szüksége a csapatnak, hogy jobb és eredményesebb játékkai tudja megörvendeztetni nagyszámú szurkolótáborát a Salgótarjáni Bányász. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL Állandó műsorszámok: Kossuth-rádió; 5.00; Falurádió, 5.30: Lapszemle. 5.4S-— 8.30: Reggeli zenés műsor. közben 6.45—7.00: A Szabad Nép vezércikkének ismertetése. 7.40; Naptár. 14.00: Időjárás és víz­állásjelentés. 17.00; Híreit. 20.00; Hangos újság. Petőfi-rádió; 6.00: Hanglemezek. 6.35: Termelési híreit. 6.45; Jóreggelt gyerekek. 7.35: Hanglemezek. 10.00; Hirek. 17.30; Hirek. 19.15: Sportnegyedóra. MÁRCIUS 18, SZERDA Kossuth rádió: 11.30; Az első út. Elbeszélés. — 13.00: Szóra­koztató magyar muzsika. —15.00: Kelen Pál zongorázik. — 16.20: A magyar rádió ajándékmüsora. — 17.00: A magyar rádió disz­pécserszolgálata. — 18.10: Építő­ipari félóra. — 20.10; Egy falu — egy nóta. — 21.00: Szovjet ze­nekari hangverseny. Petőfi-rádió: 10.10: Keringek, polkák. — 15.30: Fehér Klára iro­dalmi riportja. — 17.15: Az Elbá­tól a Csendes-óceánig. — 18.00: Könnyű zene. — 18.45; Bolgár népi muzsika. — 19.00: A ma­gyar rádió szimfonikus zenekará­nak és énekkarának műsora. — 19.20: Magyar muzsika. MÁRCIUS 19, CSÜTÖRTÖK Kossuth-rádió: 12.10: Miljutyin operettjeiből. — 13.00: Szórakoz­tató román és lengyel muzsika. — 15.00: Sándor Judit szovjet dalokat énekel. — 16.30; A szov. jet tudomány a békét szolgálja. — 17.00: Külpolitikai kérdésekre válaszolunk. — 17.35: Jó munká­ért — szép muzsikát. — 20.10: A ..Sellő” c. opera közvetítése. Petőfi-rádió: 8.30: Szovjet na­pok — szovjet emberek. — 10.50: ífj. Kovács Imre és zenekara ját­szik. — 16.40; Épül a kohó. iro­dalmi riport. — 17.40: Falurádió. — 18.10: Az ötéves terv nyomá­ban. — 19.00: Magyar zeneszer­zők új kórusmüvei. — 19.30." Szórakoztató muzsika. MÁRCIUS 20. PÉNTEK Kossuth-rádió: 13.30: Strauss- keringök. — 16.20; Ifjúmunkás­mozgalmunk történetéből. — 17.00; A rádió diszpécserszolgá­lata. — 18.10: Kossuth Lajos Sze­geden. Regényrészlet. — 20.00" Tíz perc külpolitika. — 20.10: Jó munkáért szép muzsikát. — 21.30: Makarov: A hős folyó. 15.00: A magyar rádió i zenekara játszik. — 17.30: szélő atlasz. — 18.00: Egy fa' egy nóta. — 18.45: Dénes 1 gordonkázik. zongorán k Kosa György. _ 19.00; Kenu Tavaszi ének. Hgl.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents