Szabad Nógrád. 1953. március (9. évfolyam. 18-25. szám)

1953-03-14 / 21. szám

2 SZABAD X OG It AD 1953 március 14. Amit a szerződésesen termeid dolgozóknak tudniok keli Olvasóértekezlet a salgótarjáni könyvesboltban 82 termelőcsoport és több mint 5000 egyénileg dolgozó kis- és középparaszt kötött az idei gaz­dasági évre a Mezőker Válla­lattal termelési szerződést gyü­mölcsre és zöldségfélékre. A termelési szerződés megkötése révén a Mezőker zavartalan és gondmentes termelő munkát biztosít számunkra. Idejekorán megkap­ták a termelők a gépszántási utalványokat, a vetőmagvak nagyrészét is szétosztották a szerződöttek között, a műtrá­gyák és növényvédőszerek szét­osztása is folyamatban van. Egyes termelők azonban még mindig nem akarják megérteni, hogv a szerződéses termelés cél­jára* igényelt termeltetési anya­gokat az igénylésnek megfele­lően át is keil venniők. Dolgozó népünk szervezett áruellátásá­nak érdeke viszont megköveteli, hogy minden egyes szerződött termelő idejekorán és teljes egé­szében átvegye a válalatok megbízottjaitól a termeléséhez szükséges anyagokat. Megyénk területén még ma is akadnak olyan termelők, akik csak felü­letesen, vagy egyáltalán nem ismerik a szerződéses termelést szabályozó 649—60/1952. számú kormányrendelet kötbérrendelke- zéseit. Miheztartás végett az alábbiakban közöljük azt, amit ezzel kapcsolatban minden szerződött termelőnek á saját jól felfogott érdekében ismerni kell. A szerződött terület megyei tervátlagtermése után számított pénzbeli érték 50 százalékát köteles a termelő megfizetni, ha a leszerződött terület bevetésé­hez szükséges vetőmagot a kü­lönleges szerződési feltételekben megjelölt határidőig az ugyan­ott meghatározott mennyiség­ben nem veszi át a vállalat meg­bízottjától. Amennyiben a vető­mag értéke féleségenként nem haladja meg az 50 forintot, a termelő azt az átvételkor köte­les készpénzben kifizetni. De ha a vetőmagvak értéke féleségen­ként meghaladja az 5ÖTforintot, úgy annak ellenértékét a válla­lat kamatmentesen hitelezi, a termelőnek. Ugyancsak a szerződött terü­let megyei tervátlagtermése után számított pénzbeli érték 50 százalékát köteles kötbér fejé­ben megfizetni a termelő a vál­lalatnak.- ha a leszerződött terü­letet nem veti be. A szerzíjdött terület egy részének bevetése esetén a kötbér összegét a be nem vetett terület arányában kell megfizetni. A termelő köt­bér fejében köteles megfizetni a műtrágya, növényvédőszer és egyéb termeltetési anyagok tel­jes értékét, ha a megyei tanács által kötelező használatra előírt és rendelkezésre bocsátott mű­trágyát, vagy a vállalat által síiikség szerint szállított növényvédőszert és egyéb ter­meltetési anyagot nem veszi át, vagv nem az előírásnak meg- fe’elően használja fel. A termés engedéívnélküli ki- szántása esetén a bűnvádi fele- lősségrevonáson kívül a terme­lőnek a szerződött terület me­gyei tervátlagtermésének teljes értékét is meg kell fizetni. A termelő kötbér fejében a termés teljes értékét köte’es megfizetni, ha a megyei tanács begyűjtési és mezőgazdasági osztályai által meghatározott időpontig a szerződési feltéte­lekben meghatározott mennyi­ségű és minőségű árut be nem adja a vállalatnak. Az átvételi árak mindenkor a termelési szerződésre megállapított hiva­talos ára. A szerződéses árat pedig csak a szerződésben meg­határozott beadandó mennyiség után fizeti a vállalat. Amennyi-' ben a termelő a szerződési kö­telezettségének csak részben tesz eleget, úgy a kötbért a ter­mésnek az át nem adott része után kel-! megfizetni. A vállalat a ki­adott összes természetbeni és készpénzhiteleket a termelőtől az áru átadási részarányában levonja. Érdeke tehát minden szerző­dött terme’őnek, hogy a fenti • kötbérrendelkezéseket ismerje, hogy terme’őmunkája és beszol­gáltatása során kellemetlensé­gek ne ér ek, ugyanakkor be­csülettel eleget tudjon tenni az állammal szemben vállalt köte­lezettségének. A magyar könyvterjesztés tör­ténetében szokatlannak és új­szerűnek tűnt ai salgótarjáni állami könyvesboltban megtar­tott olvasóértekezlet, amelyen különböző foglalkozású dolgo­zók vettek részt. Az értekezleten Salamon elv­társ, az állami könyvesbolt vezetője elmondotta, hogy ma. amikor a közvéleménykutatás fontos eszközévé vált tervszerű gazdálkodásunknak, gyakorlati példákból látjuk — figyelembe- véve at Szovjetunióban elért eredményeket és a jól bevált módszereket — hogy nem kö­zömbös az állami könyvkiadás­nak sem, hogy milyen könyvet ad a vevőközönség, a dolgozó milliók kezébe Éppen ezért vált időszerűvé, hogy időközönként megrendezzük vevőéríekezletein- ket és az olvasók bírálatait, kí­vánságait vagy javaslatait a magyar könyvteriesztés megjaví­tására hasznosíthassuk. Az emberiség egyik legdrá­gább k'ncse a könyv. Meg kell jegyezni azonban, hogy a múlt­ban ezek a drága kincsek csak a gazdag főúrik tulajdonába jutottak eh A könyvkiadás és könyvterjesztés üzleti tevékeny­ség volt. Az akkori könwek nem az emberiség felemelését, hanem éppen -az ellenkezőiét, a töme­gek elnyomását szolgálta. A ka­pitalista társadalom igyekezett tudatlanságban tartani a töme­geket, hogv ez-zel is megkönnyít­se a kizsákmányolást. Az olvasás ma már a dolgo­zók mi'lióinak éht szükségle tévé vált. A mai irodalom nem csu­pán szórakozást, hanem szellemi gazdagodást is nyújt a dolgo­zóknak Nem hazug álomvilágba ringatja az olvasót, hanem ép­pen a valóság, az igazi emberi élet megismerésének és meg­teremtésének az útját mutatja meg. Ezen az ankéten elmondották a dolgozók, miként hasznosíiot­Jelentkezés gyermek ápolónőképző iskolára Az egészségügyi minisztérium március hónapban Tatabányán ápolónőképző-iskolát indít. Az is­kola kétéves. Elvégzése után a növendékek oklevelet kapnak. Az első évben a növendékek élelme­zést. lakást, munkaruhát, tansze. reket és havi 116 forint ösztön, dijat kapnak. A második évben a kórházak gyermekosztályain nyernek beosztást és a részükre megállapított rendes havi fizetést kapják. Jelentkezési korhatár 18—30 évig. Előfeltétel; 8 általános isko­lai végzettség. A kérvényeket az egészségügyi minisztériumhoz kell címezni és a megyei kórház igazgatóságához kell benyújtani. Mellékelni kell: 1 tisztiorvosi bizonyítványt az egészségi állapotáról: 2. vagyoni bizonyítványt; 3. iskolai bizonyítványokat; 4. sajátkezű önéletrajzot. Megyei kórház igazgatósága. ták az elolvasott könyvet, gya­rapították politikai és technikai tudásukat, milyen mértékben se­gítette munkájukat, a termelést, a munkafegyelem megszilárdítá­sát. Szeles Sándor elvtárs, a finommechanika; üzem dolgo­zója elmondottá, hogy « rád'ós könyvek olvasása következtében lett rádiószerelő és hogy az új rádióskönyvek milyen segítséget nyújtanak a hibák kijavításához. Nagyon fontosnak tartja, hogy olyan szakkönyvek jelenjenek meg, amelyek foglalkoznak az országos mentőszolgálatnál al­kalmazott műszerek, gépek is­mertetésével és azoknál előfor­duló műszaki hibák kiküszöbölé­sével Elischer Edit óvónő arról be­szélt. hogy állandó kapcsolata van a könyvesbolttal, sőt már a kis óvodások is tud!ák, honnan kapják a könyvet. Hiba azon­ban, hogy kevés példányszám­ban jelennek meg a mesésköny- vek. H ba még az is. hogy van­nak olyan képeskönyvek is. amelyek teljesen szöveg nélkül jelennek meg. Ez hiba, mert ma már a legifjabbak is szeretik a szép és tamilsáitzos meséket, ver­seket. Igv például az Hiúsági Könyvkiadó most kiadott egy kéDeskönwet, „Mit látsz a kénen" címmel teljesen szöveg nélkül. Ez a könvv nem köti le a kicsinyek figyelmét, a gyerme­kek nem szeretnek ilyen köny­vet. Stadler Géza acélgyári sztai- hanovsta elmondotta, hogy mi­lyen nagy szolgálatot tett szá­mára a jó vas- és fémipari szakkönyv és az abban bemuta­tott különböző munkafogások. Ajánlja dolgozó társainak, hogy ők is használják fel a szakirodalmat, mert a jó szak- könyvekből sokat tanu'hatnak és nagy segítséget kapnak mun­kájukhoz Meg kell jegyeznünk, hogy azok, akik nem tudtak meg­jelenni az értekezleten, levélben írták meg véleményüket, javas­latukat, mint Szabó István acél­gyár.; főkönyvtáros, Hajcis Gyula általános iskolai tanító Etesről stb. Ebből is látszik, hogy a dolgozók szeretik és nagy az érdeklődésük a könyvek iránt. Ezt b’zonyítja az is, hogy az értekezlet befejeztével több mint egy órán át együtt maradtak a dolgozók, hogv egyes problémák­ról. könyvekről beszélgessenek. A nép államában közös tulaj­don lett a kultúra minden vív­mánya. Katonai támaszpontok a fasiszta Jugoszláviában A belgrádi fasiszta provoká­torok klikkje minden erőfeszí­tését arra összpontosítja, hogv teljesítse imperialista ke­nyéradóinak követeléseit és há­borús helyzetet idézzenek elő Európa délkeleti részeiben. Az áruló Tito már 1948-ban korlátlan repülési szabadságot biztosított az amerikai repülőgé­peknek Jugoszlávia területe fö­lött. Az amerikaiak rendelkezé­sére bocsátottak több repülő­teret Belgrad, Zágráb és más jugoszláv városok környékén. Az amerikai tisztek felügyeleté­vel megkezdődtek a katonai re­pülőterek, a hadászati gépkocsi- mííút és más katonai építkezé­sek. 1950 végén az Egyesült Ál. lamok 38 millió dolláros „se­gélyben" részesítette Titokormá­nyát. 1951 ncverr.ber 14-én a Tito-klikk katonai egyezményt kötött az Egvesüit Államok kor­mányával. Ez az egyezmény úiabb lépés volt azon az úton hogy Jugoszlávia az amerikai agresszorok katonai felvonulási területévé váljék. Az Avanti cí­mű római lap belgrádi keltezé­sű hírében rámutatott arra, hogv 1952 októberében titkos egyezmény jött létre Tito és az Egyesült Államok kormánya közölt. Az egyezmény megköté­sét Nash, Edelman és Olmstead amerikai tábornokok az 1952 júniusi belgrádi tárgyaláson készítették elő. A három tábor­nok nyíltan kijelentette, hogy’ Tito Jugoszláviájának „támadó háború’* a feladata. Az új megegyezés értelmében Jugoszláviát nyíltan megszállják az amerikai csapatok, a belgrá­di vezetők ugyanakkor feljogosí­tották az amerikaiakat arra. hogy bármelyik pillanatban partra szánjanak jugoszláviai katonai támaszpontokon, ha a Pentagon „fenyegetőnek” minő­síti az adriai tengeri helyzetet Ez azt jelenti, hogv az ameri­kai agresszorck saját belátásuk szerint, intervenciós csapatokait rakhatnak partra, hogy ai jugo­szláv nén felszabadító harcát el­fojtsák, vagy azért, hogy innen kiindulva, hajtsanak végre agresszív lépéseket. A Tito-klikk a háborús elő­készületekhez szükséges össze­get az amúgy is nyomorgó ju­goszláv dolgozók kirablásából teremti elő. A titóisták beisme­rése szerint idén a költségvetés 75 százalékát katonai célokra fordítják. A fasiszta Jugoszlá via hadügyminisztere közölte, hogv Tito-kormánva 200 miliiáid dinárt költ közvetlen katonai cé­lokra. ha ped'g figyelembe vesszük a költségvetésben a leg­főbb katonai építkezésekre szánt különleges alapot, kiderül, hegy az összes katonai kiadások ösz- szege meghaladja a 460 milliárd dinárt, az ország nemzeti jöve­delmének a felét. Tito egyik be. szélgetése folyamán kijelentette, ..azelőtt is többet fordítottunk és ma Ls többet fordítunk fegyver. kezésre, mint Európa bármely állama", A katonai támaszpontok léte­sítése és a milliós titóista had­sereg fegyverben tartása köz.- vétlenül veszélyezteti a Balkán békéiét. Az is a békét fenyegető veszélyt bizonyítja, hogy a bel­grádi banda lázas igyekezettel fáradozik a titóista Jugoszlávia, a monarchóíasiszta Görögország és a reakciós Törökország kö­zötti katonai szövetség megváló, sírásán. A fasiszta Tito-banda a* amerikai agresszorok utasítását követve, fokozza a provokáció­kat a szomszédos népi demo­kratikus országok lwiárith. ké­meket és gyilkosokat dobál ezekbe az országokba, akadá* dályozza a dunai hajózást, gya­lázatos rágalomhadjáratot íolv. tat a békeszerető emberek el­len. Az amerikai háborús gyújto­gatok és jugoszláviai csatló­saik agrsiszív mesterkedései ve! azonban szemben áll a szocia­lizmust építő népek ébersége és kitartása, a Szovjetunió vezette béketábor törhetelen ereje. ÖNKÉNTES ÁPOLÓNŐKÉPZŐ ESTI TANFOLYAM SALGÓTARJÁNBAN A Magyar Vöröskereszt lá­nyok és asszonyok részére Sal­gótarjánban hathónapos esti ön­kéntes ápolónői tanfolyamot in­dít, hetenjcént háromszori foglal­kozással. Jelentkezni lehet már­cius hó 20-ig ai vöröskereszt salgótarjáni szervezeténél: Sal­gótarján, Rákóczi-út 75. 6Z. Se'meci Gézáné városi vöröskeresztes titkár. Két világ: két életforma MALENKOV ELVTARS a Szovjetunió Kom­munista Pártja XIX. kongresszusán ai követke­zőket mondotta: „Politikai téren a háború utáni időszakot két tábor hialaku'ása jellemzi. A? egyik: az agresszív antidemokratikus tábor, a ve­zetője az Egyesült Államok, a másik: a béke­szerető \lemokratikus tábor." Az amerikai impe­rialisták többi csatlósállamaikkal együtt arra törekednek, hogy kirobbantsák az új világhábo­rút. A kapitalista államok költségvetésében sza­kadatlanul növekszik a fegyverkezési hajszát szolgáló közvetlen és közvetett kiadások aránya. Az Amerikai Egyesült Államok katonai kiadá­sai az 1937—38-as költségvetési év egy milliárd dollárjáról az 1952—53-as kőliségvetési évben 58.2 milliárd dollárra ugrott fel. Tehát az egész költségvetés 74 százalékát felemésztik a katonai kiadások. A fegyverkezési hajsza következtében ai monopoltökések mesébe illő profitot zsebeinek be, ez a példátlan meggazdagodásnak forrása. Az Amerikai Egyesült Államok profitja 1938-tól 1951- ig a kisebbített hivatalos adatok szerint is 3.3 milliárd dollárról 42.9 miliiárd dollárra, vagyis 43-szorosára emelkedett. Jellemző a mo­nopóliumok nyereségére az „Anaconda” réz- monopólium, amely birtokában tartja az Ame­rikai Egyesült Államok egész réztermelését, hogy 1952- ben hat hónap alatt 25 milliárd tiszta nye­reséget vágott zsebre. A feneketlen zsebű an­gol, francia, olasz, japán és más országok mo- nopcltökései tekintélyes haszonra' tettek szert, noha országuk gazdasága a hosszas pangás ál­lapotában van. ILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT egyre csökken a munkások reálbére és fokozódik a drá­gaság. Francia és olasz munkások reálbére 1952-ben alig fele a háború előttinek. Ameriká­ban a létfenntartási költségek 1939-hez viszo­nyítva majdnem háromszorosára emelkedett. Je­lenleg több mint 3 millió teljes munkanélküli és 10 millió, részleges munkanélküli található Ame­rikában. Az óriási hasznot bezsebelő monopol­tőkések egyre fokozzák a munkások kizsákmá­nyolását. Minden életkedvet kisajtoló munka- módszer még jobban fokozódik. Az amerikai munkások állatias kizsákmányolásának évenkinti eredménye; legkevesebb 20 ezer ember elpusztul, a munka rokkantjainak hadserege 100.000 fővel növekszik, több mint 2 millió ember helyrehoz­hatatlan sérüléseket szenved. A többi tőkés or- wágokban a haditermelés növekedése ellenére i* növekszik a munkanélküliek száma. Olaszország­ban, Nvugat-Németországban a legsúlyosabb vi­lággazdasági válság (1929—33. évek) fölé emel­kedett. Nyugat-Németországbam majdnem 3 mil­lió, Japánban mintegy 10 millió, a kis Belgium­ban is több mint 300.000 munkanélküli van, Az Amerikai Egyesüit Államokban „...üldözik, ahol csak mód van rá, a béke, a demokrácia, a népszabadság erőit. így az Amerikai Egyesült Államok fokozatosan a világ zsandárává vált” — mondott® Rákosi elvtárs az országgyűlésen mondott beszédében. A LAKOSSÁG SZÉLES RÉTEGEINEK a fegyverkezési hajsza miatt még nagyobb mérték­ben romló anyagi helyzete napról napra növeli a néptömegek elégedetlenségét, fokozza harcu­kat az életszínvonal csökkentése és az új háború előkészítésének egész politikája ellen. A fegy­verkezési hajsza politikája és a gazdaság mili- tarizálása, a munkásszervezetek ellen irányuló terrorra és megtorlásokra a tőkés országok dol­gozói a sztrájk harc fokozásával válaszolnak. A sztrájkmozgalom hulláma mindinkább elönti az egész kapitalista világot. Az Amerikai Egyesült Államokban 1952 első félévében 3150, míg Ang­liában a Labour párt sajtószolgálata jeleniése alapján is az 1952. év első 8 hónapjában 1255 sztrájk volt, ami a háború előtti sztrájkok átla­gának több mint kétszerese. A francia munkás- osztály is visszaveri a reakció támadását. Míg 1935-ben 376 sztrájk volt, 1950-ben 2586-ra emelkedett, ami 1951—52-ben tovább nőtt. A francia dolgozók gazdasági harca politikai harccá nőtt. Egyre hatalmasabb erővel száll­nak síkra a reakció, a fasizmus tobzódása el­len, országuknak az amerikai imperialisták ál­tal történt megszállása ellett, a béke és a nem­zeti függetlenség kormányának megteremtéséért A tőkés országokban folyó sztrájkharc fokozó­dása arról tanúskodik, hogy a munkásosztály, a dolgozók legszélesebb tömegei nem nyugodnak bele az elnyomásba, hanem egyre szélesebb néptömegek indultok harcba a békéért, a jobb életért, a szabadságért s nemzeti függetlensé­gért — mind szélesebb tömegek követik élcsa­pataikat, a kommunista és munkáspártokat A KAPITALSTA VILÁGRENDSZER helyze­tét még az teszi bonyolultabbá, hogy a máso­dik világháború következtében * a nemzeti fe'­szabadító harc újabb fellendülése nyomán a gyarmati és függőországokban valóban megin­dult az imperializmus gyarmati rendszerének összeomlása. Létrejött a kínai, koreai, vietnami népköztá&raaság. Különöskéjppen a kiírtai nép győzelme forradalmasította Keletet s elősegí­tette az imperializmus által elnyomott népek sz a ba ds ágha reá n ak fe Men dülését. Az új háború gyujtogatóinak fondorlataira adott válasz: a gyors ütemben egyre szélesedő, mindent átfogó békemozgalom azt bizonyítja, hogy leküzdhetetlen az egyszerű embereknek az a törekvése, hogy megvédje a békés építő mun­kára, az életre, az emberi boldogságra való jo­gát. Az egyszerű emberekhez intézett sztálini felhívás, hogy — vegyék kezükbe at béke meg­őrzésének ügyét — nagy visszhangra talált. A SZOVJETUNIÓ VEZETTE BÉKETABOR békés építőmunkájában kifejeződik az a tudat, hogy kész a béke megvédésért harcolni, hogy a béke legyőzi a háborút. Ha összehasonlítjuk a Szovjetunió és az Amerikai Egyesüit Államok költségvetését, akkor világos képet kapunk er­ről. A Szovjetunió költségvetésének 76.1 száza­lékát békés építő-munkára fordítja és a 23.9 szá­zalék a fegyveres védelem erősítésére szolgál. A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1940—51-ig- 83 százalékkal emelkedett, amely egészében a dol­gozók közkincse — ellentétben a kapitalista or­szágokkal. ahol a nemzeti jövedelem legnagyobb részét a kizsákmányolok sajátítják el. 1947-töl 1952-ig történt ötszöri árleszállítás eredménye­ként az élelmiszerek és iparcikkek ára 1952-b-en 50 százalékkal alacsonyabb volt mint 1947-ben. Az ötödik ötéves terv idején a nemzeti jövedelem 60 százalékkal, a munkások és alkalmazottak reálbére 35 százalékkal, a kolhozparasztok pénz­beli és pénzben kifizetett természetbeni .jöve­delme legalább 40 százalékkal emelkedik. A A kultúra és az oktatás területén óriásiak az eredmények. Csupán a háború utáni években 23.000 iskola épült és a Szovjetunióban jelenleg 57 millió diák tanul. A SZOVJET DOLGOZOK EGÉSZSÉGÉRŐL, boldog életéről tanúskodnak a sztálini ötéves tervek nagyszerű teljesítményei. Modern üze­mekben, világos helyiségekben dolgoznak a szovjet munkások. De a munka mellett b:zfosí;- ják a pihenésre, tanulásra szükséges időt és eszközöket i*. A szovjet nép anyagi jóiéi ás ek növelésében és kultúrájának fejlesztésében már eddig is nagy sikereket arattak. De az ötödik ötéves terv még nagyobb távlatokat nyit a kom­munizmus felé vezető úton a további fejlődés, a boldogabb élet felé. A MI ORSZÁGUNK KÖLTSÉGVETÉSE is visszatükrözi azokat az eredményeket, melyeket dolgozó népünk, pártunk Rákosi eivtárs vezeté­sével ai szocializmus építésében elért. Az ipar és mezőgazdaság nagyarányú fejlődése mellett emelkedett népünk kulturális és szociális szín­vonala is. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy 10.000 lakosra több kórházi ágy jut nálunk, mint Franciaországban. A halálozási arányszám kisebb, mint Angliában, az 1000 főre jutó ter­mészetes szaporodás 1952-ben 47 százalékkal volt több mint 1938-ban. Főiskolai hallgatók arányszáma 10.000 lakos után 1952-ben 51-re emelkedett és e tekintetben messzi utánunk kul­lognak olyan hajdani vezető országok, mint Anglia, Franciaország, vagy Ausztria. A közok­tatás erőteljes fejlődését mutatja az is. hogy megyénkben ezévben mintegy háromszorosára emelkedett a beruházási összeg a multévihez viszonyítva. Megyénkben 1953-ban 1,699.000 fo­rintot ruházunk be a mezőgazdaság gépesítésére, amelyből 8 darab kombájnt, 5 darab előbántós ekét és más egyéb gépeket fogunk beszerezni. A két világgazdaság ku'íuráiis és politikai életének adatai élesen aláhúzzák azt a különb­séget, amely megnyilvánul az imperialista há­borús gyujtogatók politikája- és a békeszerető emberek politikája között. Eredményeinket el­érhetjük, mert a Szovjetunió állandóin segített és segít a jövőben is bennünket, amely félémé,- kedésünk legfőbb biztosítéka. Az, hogy Sztálin elvtárs a magyar népi demokráciát is a roham­brigádok között említette meg. mé? fokozottabb kötelezettséget, felelősségérzetet kell hogy jelent­sen. Kötelezettséget arra, hogy áldozatos mun­kával hozzuk be a széntermelésben mutatkozó lemaradást, időben, a fejlett agrotechnikai mód­szerek alkalmazásával végezzük el a szántás- vetési munkáltaitokat, hogy még eigységesebben álljunk _a_békéért folyó harcban, erősítsük dol­gozó népünkben a proletár nemzetköziség szel­lemét. A SZOVJETUNIÓ. A NÉPI DEMOKRA­TIKUS ORSZÁGOK eredményei, a sztálini út­mutatás biztos tudatta! tölti el az embermitlió- -kat és további sikereket érünk el az emberiség haladásáért, a demokráciáért, a szocializmusért, * b&fee megszilárdításáért folyó harcban.

Next

/
Thumbnails
Contents