Szabad Nógrád. 1953. február (9. évfolyam. 10-17. szám)

1953-02-07 / 11. szám

4 S2EÄBAB NOG BAD 1933 február 7. VetomageSökeszítés a tavaszi munkák elsőrendű feladata Ä nagy termés egyik titka a megfelelő fajtaértékű vetőmag, melyet nemesítő állomásaink és állami gazdaságaink jó munkája nyomán államunk ma már igen nagy mennyiségben juttat ter­melőszövetkezeteink, dolgozó pa­rasztságunk rendelkezésére. Ál­lamunk gondoskodása az idén is, megteremti a jó termés elő­feltételeit szervezett csereakció útján a nemesített kiválóértékű vetőmag juttatásával. Á vetőmag megválasztásánál ügyeljünk arra, hogy az faj és fajtiszta legyen, ne tartalmaz­zon például a búza, árpamagot is. A vetőmag minden egyes da­rabja azonos legyen a kiválasz­tott fajtával. A vetőmag előké­szítésének munkái közül legfon­tosabb az idegen kuitúr- és gyommagvaktól való megtisztí­tás. A kikelt gyomok hasznos növényeink élősködői, elveszik kultúrnövényeink elől a tápanya­got, a nedvességet, a napfényt .és sok esetben teljesen elnyom­ják, megölik azokat. De a gépi- munka felhasználását is erősen nehezíti, ezáltal költségessé te­szi a növényápolás munkáit is, hosszadalmasabbá nyújtja. „Mindezeken kívül rontja a ter- piéa értékét, minőségét és meny- iiyiségét. . Tehát ezek a gyakorlatban ta­pasztalt tények is mutatják a vetőmagtisztítás jelentőségét, ívagyon fontos a vetés kiegyen­lítettsége szempontjából az ide­gen anyagok eltávolítása is. Például a por, föld, polyva fö­löslegesen szaporítja a szüksé­ges vetőmagmennyiséget, zavar­ja a vetőgép üzembiztos munká­ját. Nagy jelentősége van a vetőmag csávázásinak is. Egyes kultúrnövényeink vetőmagjai kü­lönböző kártékony gombaspórák­kal fertőződnek, amelyeknek megölésére a vetőmageiőkészí- tésnél ügyelni kell. mert ezek egyrésze együtt fejlődik a nö­vénnyel : és abba súlyos kárt okoz. Legveszélyesebbek és leg­gyakoribbak a különböző üszők- fajok, a repülő porüszők, a fe- dettüszök, amely a búzát, árpát, zabot egyformán fertőzheti. A gabona kártevői ellen ma már teljes sikerrel tudunk vé­dekezni. Az árpa és a zab rend­kívül érzékeny a rézgálicra és amellett az árpa fedettüszög és a zab porüszög ellen a rézgálic nem is nyújt kellő védelmet. Ezért a higanyos nedves csává­zószer a Higosan használata a legeredményesebb, amely min­den foldművesszövetkezetnél be­szerezhető. Az előírásszerű óva­tossági rendszabályok betartása mellett, a csomagokon közölt használati utasítás alapján min­den termelő könnyűszerrel elvé­gezheti vetőmagja biztos védel­mét nyújtó csávázását. Rövidesen megkezdődik a nagy tavaszi munka, a bő ter­més eléréséért, amelynek elő­készületei már folynak a falun a termelőszövetkezetekben és gépállomásokon. Nagyon fontos feladat az, hogy mindenütt elő­készítsék a vetőmagot, ahol pe­dig hiány van, ott idejében be­szerezzék. A tavaszi vetőmagról minden dolgozó parasztnak, minden termelőszövetkezetnek már jó előre és saját erejéből kell gondoskodni. Ezekért a fon­tos előkészületekért is közvetle­nül a tanácsok a felelősek. Simon Sándor megyei agronomus Salgótarján természeti kincsei A tudományos kutatás ered­ményeinek a gyakorlati életben való alkalmazása hatal­mas segítségeit jelent a szocia­lizmus építése ©arán. Azelőtt az emberiség csodákban és íeigen- dáikban kereste örömét. Most pe­dig a dialektikus gondolkozás, a tudományos kutatások tárnáik |0f az emberiség számára sóik „csodát”. Az emberi ész befór- kőzik a természeti törvények tit­kaiba, megfejti őket, azután arra kényszeríti, hogy az ember szol­gálatába álljanak. Itt Salgótarján földjében pon­tosan olyan anyagok vannak, amelyek segítségével nemcsak be lehet bizonyítani, hogy a ter­mészet szótfogad az emberi észnek, de ezeknek az anyagok­nak mély’ebh megismerésével tu­lajdonságaikat hasznossá lehet tenni Ez az anyag a szén mel­letti kőzet, a pala. Múlt év végén a baglyasaljai szénbányászati laboratórium ajánlatot kapott az újságpapír és más nyomtatott papír színte- lenítési folyamatának tanulmá­nyozására, azzal a céllal, hogy a papíron előidézze a nyomda- festék eltűnését. Mostanáig im­portálni,, kellett.olyan anyagokat, amelyekkel ezt a műveletet vég­rehajtották. Mi, amikor a kísérleteket meg­indítottuk. Lenin elvtárs szavai­ra gondoltunk, aki azt mondta, hogy elvont igazság nincs, az igazság mindig konkrét Már ed­dig is folytak kísérletek a hidro- szilikátszerü paláinkkal, egyes folyamatok már nem ismeretle­nek a tudomány előtt, és most ismét itt az izgalmas pillanat, amikor az ember azt parancsol­ja a természetnek: segíts! És a természet, szótfoead. A nyomta­tott papír megfelelően tésztasze- rű masszává kidolgozva és a salgótarjáni palákkal bizonyos folyamatokon keresztül engedve a nyomdafesték elvesztette a szí­nét, és a szürkeszínű masszából betűmentes fehérmassza tett. A z eljárásnak a tudományos , ” megfejtése elég egyszerű: A kémia segítségével meg tehet állapítani, hogy víz jelenléte esetén milyen a reakciók lánco­lata a hidroszilikátszerű palák­ban, milyen erők lépnek fel e folyamatnál. A dialektikus, tu­dományos fejtegetés alapján fel lehet tételezni, hogy a nyomda­festék sem marad közömbös e reakció között, amelyet a ké­mikusok úgy neveznek, hogy ka­tioncsere. A tudományos követ­keztetés helyesnek bizonyult. A nyomdafesték tényleg résztvett a reakciókban, mint gyengébb szerves vegyidet meg volt tá­madva és szétbomlott. Magyar- ország pedig meggazdagodott a •vorndafesték eltűnését előidéző olcsó és bőven található hazai anyaggal, egy olyan olcsó eljá­rással, melyben az egész műve­let hidegen folyik, és nem kell hozzá más, mint salgótarjáni palakeverék. Salgótarján termé­szeti kincsei pedig ismét gazda­gították tudományunkat. Az az ország, ahol megbecsülik a tu­dományos kutató rriünka ered­ményeit és gyorsan megvalósít­ják gyakorlati alkalmazásukat, ott az importszükséglet egyre csökken és a gazdasági függet­lenség, nőttön nő. Magyarország földje gazdag természeti kin­csekben és nem messze az az idő, amikor nem lesz szüksége semmiféle importra. Salgótarján nem is olyan kis szerepet tud játszani ebben: montmorillonit- szerű palái sok iparban hasz­nálható. Egészen az olajderítő­ipartól a kozmetikai, sőt gyógy­szer-iparig, mint olyan anyag, amely kolloidális (kocsonya- szerű) állapotban magába zárja a baktériumok millióit és így pusztítja őket. Pl. gyomorban, vagy a belek belső felületén lé­vő heveny betegségeknél. Ezek nemcsak puszta szavak. “ Egyes próbák itt a bag- lyasalja:; laboratóriumban azt mutatják, hogy vannak új felhasználási területeik, ame­lyeken majd újra meg fog­nak jelenni a mii paláink. Nagy öröm dolgozni a laborató­rium csendjében és látni, hogy halad előre az emberiség ahhoz a társadalmi rendszerhez, amely­ben minden ember boldogan él, az emberi ész által megvál­toztatott, az ember szolgálatába állított virágzó földön. Mint ahogy Gorkij mondta: Eljön az idő, amikor az ember jogosan mondhatja: A földet én alkot­tam eszemmel és kezeimmel. Csecsujeva Alexandra kutató vegyész HA TAKARÉKBA TETTE VOLNA PÉNZÉT,MOST NEM KELLENE KEKS- CjELNH Kimagasló filmalkotások megyénkben a szovjet film ünnepe alatt A szovjet film ünnepének be­mutatói mindig nagy eseményt jelentenek hazánkban. Hót hgten keresztül a jobbnál jobb művek egész sora, az élenjáró szovjet filmhét legkiválóbb alkotásai ke­rülnek a közönség elé. Ebben az évben már hatodszor kerül megrendezésre a szovjet film ünnepe a felszabadulás óta. Hat új szovjet játékfilm, két, már ré­gebben nagysikert aratott film szinkronváltozata, rövid játék­filmek, kisfilmek és rajzfilmek kerülnek ezalatt az idő alatt be­mutatásra. A szovjet film ünnepének legikimagasióbb alkotása a Feledhetetlen 1919" című magyarul! beszélő színes történelmű film. A film a világ­szerte nagy sikert aratott szín­darabnak, Vismyevszki Sziálin- díjas író „Feledhetetlen 1919” című színdarabjának filmváltoza­ta. Csiaxrrell, a film rende­zője felhasználva a film kor­látlan lehetőségeit, bemutat­ja a történielímii események hátterét, az ellenséges ké­mek mesterkedéseitől Churchill, Llovd George, Willson amerikai elnök szerepéig. Színes képek sora vetíti elénk, hogyan semmi­síti meg Sztálin elvtárs vezeté­sével a pétervári munkásosztály és a balti-flotta, a szovjet ha­talomra törő ellenforradalmár kémek és fehérterroristák ter­veit. Ez a hatalmas filmalkotás az 1952-es Kjaílovy-vary-i hetedik nemzetközi filmfesztivál nagy­díj át, nyerte el. A nagyszerű színes filmet kietetniám>ator- szági, csehszlovákiai, romániai, albániai, franciaországi, belgiu­mi és más országokbeli diadal- útija utam magyar nyelvre szink­ronizálva a szovjet film ünnepe alatt ismeri meg a magyar kö­zönség. Megyénkben Lapujtőn, Jobbágyiban, Rétságon, Zagyva­rónán, Nagvbátcmyban és Dej- táron kerül bemutatásra. Ez is bebizonyítja, hogy ma már a város és falu közötti különbség kulturális vonalon is teljesen el­tűnt. Ma már a nagyszerű film­alkotások egyidőben kerülnek be­mutatásra Budapesten és az or­szág legkisebb községeiben. Etesen a szovjet film ünnepe alatt a „Feledhetetlen 1919” c. kimagasló filmalkotáson kívül bemutatásra kerül egy másik nafgjyjetentöségű filmalkotás is, a „Széttört bilincsek'’. A film Tárász Grigoljevicis Sev. csonkának, aiz ukrán nép nagy fiának az életét örökíti meg. Az „Ukrán Petőfi” élete elsz.a- kíthatatlanul összeforrott a nép szabadságáért folytatott küzde­lemmel. Büszkén vallotta ma­gát a parasztok költőjének, hi­szen maga is éveken keresztül jobbágysorban élt. Tara.sz Sev- csenko nemcsak kiváló költő, hanem nagyszerű festő is volt. Művészetét a nép forró szerete- te hatotta át. Műveiben szünte­len harcba szólított a földesurak és a cár ellen. Ezért volt állan­dó üldöztetés a sorsa. A szovjet művészek e nagy­szerű színes filmalkotás elkészí­tésével állítottak örök emléket a nagy költő küzdelmes életének. Pétervárfól az ukrán falvakig, majd a távolkeleti száműzetésig vezetnek el a film kockái, nyo­mon követve Sevcsenko életút­ját. A „Széttört bilincsek” nem­csak az ukrán nép, hanem az egész világ egyik legnagyobb költőjével és szabadságharcosá­val ismertet meg bennünket. Szergei Bortdarcsukot Tarasz Szevcsenko alakítóját a magyar közönség az „Aranycsiliag lovagja" című színes szovjet filmben Js- merte me(g. A fiatal film­színészt ezért a két filmszerepé- ért Sztáiin-díjjal tüntették ki. A „Széttört bilincsek” a szovjet film ünnepe alatt megyénkben Etesen kívül Karatneslkesiziben, Homokterenyén, Mátraszelén, Nagylócon, Salgótarjánban és Somoskőújfaluban is bemutatás­ra kerül. Az ipari tanulók neveléséről A rendelet kimacd.ja: Népgazdaságunk évről évre hatalmas összegekét fordít ipa­ri tamílötképzés 'fejlesztésére. A már meglévő intézetek mellé számos, korszerűen felszerelt intézet létesült amelyben kiváló szakemberek oktatják a szocia­lizmus építéséhez szükséges új szakmunkásokat. Ipari tanulóink nagyon sok mindent kapnak államunktól. Mindeneik előtt megbecsülést és szerető gondoskodást, szép egyenruhát, tanszereket, tan­könyveket és más felszerelése­ket. Gondoskodik államunk meg­felelő elhelyezésükről. Szép ott­honokban lakhatnak. Szabad­ságuk idején az ország legszebb üdülőiben üdülhetnek. Gondos­kodik kulturális és sportigényeik kielégítéséről. Szakképzett okta­tókkal, megfelelő .felszereléssel biztosítja számukra a legkülön­félébb kulturális és sportlehető­séget. Mindezek ellenében csu­pán azt követetik tanulóinktól, hogy tanuljanak. A képességük szerint a lehető legjobban ta­nulják meg szakmájukat. Ez népgazdaságunk érdeke mellett saját érdekük Is. Ipari tanulóink zöme meg is értette feladatát. Becsületes, jó munkával igyek­szik meghálálni pártunk, né­pünk gondoskodását, és ezzel kiérdemelték népünk szeretetét. Vannak azonban még olyan fiatalok, akik nem értékelik ál­lamuk gondoskodását. Önkénye­sen elhagyják az ipari tanuló in­tézeteket. Súlyosain vétenek a munka és tanulmányi fegyelem ellen. Vannak még szülők, akik az intézetből felelőtlenül vissza­hívják gyermekeiket és nem gondolnak arra', hogy ezzel tet- temes kárt okoznak népgazda­ságunknak, de ezen túl saját magúiknak és gyermekeiknek is. Népköztársaságunk miniszterta­nácsa rendeletet hozott, ezek­nek a visszáságoknak a meg­szüntetésére. Államunk ezentúl fokozottabb felelősséget követe! a szülőktől is, az ipari tanuló­képzés érdekében. NY ILIT ER A Kisipari Szövetkezeti Kölcsö­nös Biztositó intézet közli hogy a Ncqrádrrveqyei Kirendeltség ve­zetőjét: Debreceni Katalint 1953. január 29 én leváltot a, ellene fegvelmi eljárást indított. Közli az Intézet, hogy Debre­ceni Katalinnak 1953. január 29-e óta semminemű aláírási és pénzfelvételi joga az Intézet ne­vében nincs. 1953. január 29-e után az In­tézet nevében tett kö e'ezettsé- geiért semmiféle felelősseget nem válla! az Intézet, kimondja: .Az ipari tanuló — szü&fével egye­temlegesen — köteles az állam­nak megtérítem a taníttatásával felmerült költségeket, ha a tar nutóviszonyt önkényesen meg­szüntette, vagy őt a tanulóvi­szonyból fegyelmi úton, vagy igazolatlanul mulasztás miatt kizárták", Továbbá kimondja, hogy: ,,A költségmegtérítés legmagasabb összege 1500 forint". A rendelet intézkedik a megtérítés 'körül­ményeiről is, amikor megszabja, hogy: „A köitségimegíérítés köte­lezettségét és a megtérítendő összeget az ipari tanuló intézet igazgatójának javaslatára a Munkaerőtartalékok Hivatalá­nak, az intézet székhelye sze­rint illetékes helyi igazgatóság állapítja "meg. A határozathoza­tal! előtt az ipari tanulót és szülőjét a lakóhelyük .szerint il­letékes község (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bi­zottsága útján kell meghallgat­ni.” Továbbá, hogy: „...figye­lemmel kell lenni a kötelezett vagyoni és jövedelmi viszo­nyaira és a szükséghez képest meg kell engedni a részletekben való megtérítést is." Ennek a minisztertanácsi ren­deletnek hatalmas jelentősége van ipari tanúi óképzésünk szem­pontjából. De ezentúl fokozol-, tabh felelősségérzetre neveli a szülőket. Nagy segítséget nyújt a megfelelő számú szakmunkás utánpótlás biztosításához. Az in­dokolatlan lemorzsolódás meg­akadályozásához. Bevonja a szü­lőket abba a harcba, amelyet a munkafegyelem megbontói ellen folytatunk, s fokozottabb fele­lősségérzetre neveli őket, gyer­mekeik jövője, Ötéves tervünk időelőtti megvalósítása érdeké­ben. \ RdaaSiányai Bányász SK nyerte el az országos Bányász SK 1952. évi vánderzásziaját Rónabányán az elmúlt vasár­nap csupa vidám, mosolygós ar­cú, ünneplőbe öllözött dolgozók­kal. fiúkkal és lányokkal talál­kozhatott a község utcáján az idegen járókelő. Néhol csopor­tokba gyűltek és beszélgettek. Beszélgetésük tárgya a délutáni műsoros sportgyű’és volt. Ez a lelkesedés délutánra kel» lemes izgatottsággá változott, mely a 4 órákor megtartott har­madik alapfokú női és férfi tor­nász házibajnokság alatt is érez­hető volt. A kezdésre zsúfolásig megtelt a kuítúrház nagyterme. Az ünnepi gyűlést pontosan 6 órakor Wurtz József nyitotta meg. Beszédében többek között ezeket mondotta: csak úgy építhetjük jövőnket, ha úgy a sportban, mint a munkánkba-n száz százalékig teljesítjük min­dennapi feladatainkat. Ezután Palkovils Gyula szá­molt be a Rónabányái Bányász SK 1952. év, «portiköri munkájá­ról és az 1953. évi feladatokról. Elmondotta, hogy a Rónabányai Bányász 132 százalékkal novella tagjainak számát, mely által igen nagy lehetőséget nyújtottak a sportolni vágyók mind nagyobb tömegeinek a sportolásra. Ennek meg Is lett az ered. mén ve, mert a rónabányád sportbrigád Sztálin elvtárs születésnapjának évfor­dulójára tett munikafelajánlását 200 százalékra teljesítetté. Beszéde további részében megemlítette, hogy a sportkör az MHK-tervét 132 százalékra télie­sített©. Ebben igen nagy segítsé­get nyújtottak az új tagok és a Cered községből itt dolgozó bá­nyászok. A röpiabdasz-atastrtály férfi- és női csapatának eredményeit is megemlítette. Ezután az atlétikái szakosztályról beszélt. — Ez a szakosztály volt az elmúlt évben a legeredményesebb, mert a já­rási bajnokságok során 15 első, 25 második ég 15 harmadik he­lyezésit értek ed. A legszebb eredményük az volt, hogy kihar­colták a döntőbe jutást az orszá. gos Bányász Sport Körök bajnok­ságában . Kiváló eredményeikkel különösen kitűntek Angyal Má­ria, Wurtz Józsefné, Kovács Eszter és Kővári Mária. Férfiak közül Pazsiitka László. Rapensz- bsrger Emit, Hajdara Barna, Sza. bó István és Koós Imre. Megyénk sportköreinek példaképe Az asztallíeniszezokről is megái- lapította, hogy igen szépen fej­lődnek és fokozatosan érik el a szép eredményeiket. A tornász szakosztály 1952. évi szereplésé­vel foglalkozva megállapította, hogy igen nagy fejlődésen ment át ez a szakosztály, s kiváló eredményeket értek el. hiszen a Bányász SK területi versenyein 1. helyezést harcolták ki, míg az országos versenyen 7 ikek lettek. Megemlítette, hogy a Sportkör többi szakosztályai is jól szere peítek az 1952-es évben, így a sakk, a kerékpár és a röplabda szakosztály is. Befejezésül azt mondta, hogy a Rónabányái Bá­nyász SK szocialista munkaver­senyre hívta ki a Sajgói Bá­nyász SK. s e verseny kiértékelé­sét majd közölni fogják a Sza­bad Nógrádon keresztül. Lafcátos László a járás! TSB elnöke megemlékezett arrói, hogy ahol a sportkör vezetősége és minden tagja olyan lelkesen és sportszerűen dolgozik, mint itt, ahol a, vezetőség a párt irányvonalát követve a szakszer­vezettel karöltve mindent elkö­vet, hogv minél szebb eredmé­nyeket elérhessenek, ott az ered­mény nem is maradhat el. — Példának átütöm nemcsak a járás, hanem az egész megve sportkörei elé a Rónabányái Bá­nyász SK munkáját — mondotta Lakatos elvtárs. — Nem voit egyetlen verseny a megyében, ahol részt ne vettek volna e sportkör női és férfi versenyzői és jó eredményeikkel magukra ne vonták volna a figyelmet, A sportkör az elmúlt, évben kitűnő munkát végzett az MHjí terén is, melynek eredményeként nyújtom át a Salgótarján! Járást TSB MHK vándorzászlaját, mint a já­rás legjobb sportkörének. Ezen­kívül oklevéllé' tüntette ki ja munkájáért Pa'jkovits Gyulát. Oroszi Istvánt és Gyurkovtcs Jó­zsefet. ­A Bányász SK orsz. elnökségének vándorzászlaját nyerte Kálmán Lajos a Nőgrádmegvei Bányász SK területi elnök© töb­bek között ezeket mondotta: Azt hiszem mindnyájan tudjuk, hogy a MHK test neve test rendszernek miiyen fontossága van az élet minden területén. Az MHK .sport­mozgalom nagy segítséget nyújt a mindennapi munkáink elvég­zésiében tervünk teli esi lésében és túlteljesítésében, békénk megvé­déséiben. Ezt a sooirtmozgR’mat a Szovjetunió GTO mozgalmának mintájára szerveztük meg. A Ró­nabányái Bányász sportolóinak is mint hazánk valamennyi spor­tolójának adjon még nagyobb lelkesedést, még nagyobb küzdő­szellemet az egyre szebb ered­mények elérésére az a tudat, hogy mi is a hatalmas béke- tábor tagjai vagyunk, s velünk van a világ első Wkeharcosa és vezére: Sztálin elvtárs. Ezután a szűnni nem akaró él­jenzés és taps közben adta át Kálmán elvtáirs a Bányász SK országos elnökségének vándor- zászlaját. Ma id a terű'étű elnök­ség ajándékát: egy garnitúra fér­fi, és egy garnitúra női sport r felszerelést, melyet Wurtz József vett át. Ezután került sor a sportkp- rön hélflii ajándékok kiosztására. Wurtz József e’nök adta át a sportkörben jó munkát és szép eredményeket el'éirt versenyzők­nek az ajándékokat. Igv a férfi asztaüteniszezök részéről Orosz István, Ga’aida László és Wurtz József, nőiknél Kánya Józsefné. Angyal Mária Hajtó! Ilona, a női tornászok közül: Klakacsovniik Istvánná, Kövér T’ona és Wurtz Józsefné. a férfi tornászok közül Varga Ferenc. Bíró Jőzref és Koós Elemér kapott szép ajándé­kot. A lelkes gyűlés után szén kul­túrműsorral kedveskedtek á sportolók a megjelenteknek, me’v után a késő éjjeli órákban a jól véglett munka boldog tu­datával és a s oro n kö ve t ke z/í fel- adatok tűíteltesítűsének elhatáro­zásával térlek haza a rónabá­nyái sportolók, vezetők és a sportkedvelőik. • g. y ASZTALITENISZ Február lén az acélgyári Is­kola tornatermében rendezték mesr a megyei eievénl. páros é9 vegyespéros bajnokságot, a férfi ecryéni'ben 18, nőj etrvéniben 12, férfi párosban 8. női párodban 5. mí£ a veeyes párosban 8 in­duló volt. Eredmények: Férfi egyéni; 1. Nhton Béta Bgy. Vörös Meteor 2. Juhász György St. Bányász 3. Szilágyi I. Bgy. Vörös Meteor. Nőj egyéni: 1. Földi Ilona St. Bányász, 2. Rakó Katalin Zp. Építőik. 3. Tolnai Margit St. Bányász. Férfi páros: 1. Szí’ágyi II.—Naton Bgy. V. M. 2. Szilágyi .1.—Feíainger V. M. 3. Kárpáti—Ularih Rétság. Női páros: 1. To’-nai—Földi St. Bányász, 2. Bakó—Garadi I. Zp. Építők, 3. Eszményiné—Naigyné Bgy. V. M» Vegyespáros: 1. Tolnai—Juhász St. Bányász, 2. Földi—Csemmisziki I. St. B., 3. Nagyné—Naton Bgy. V M. A RADIO MŰSORÁBÓL FEBRUÁR 7. SZOMBAT. Kossuth rádió; 11.30: Legyünk olyanok, mint ők voltak. Re­gényrészlet. — 13.00: Könyv, mu­zsika, színház. — 14.30: Egy bé- keharcos portréja. — 15.30: Be­szedő atlasz. — 15.50: Vidám haugszerszÓLÓk. — 16.20; A Ma­gyar Rádió nép., zenekara ját­szik. — 18.00: Falurádió. — 20.10: Hallottuk, 'áÉfcuk olvastuk Petőfi-rádió: 1,0~: Régi ma­gyar operákból. — 15.00; Vidám népi muzsika. — 16.00: Ä Nyár- kénöníól az Erdő oratóriumig. E'őadás. — 16.50: Szív küldi. — TENYÉSSZEN HÁZ! NYU LAT mert állandó hérics jövedelmeit jelent. Kiváló minőségű, törzskönyvezett tenyésznyula&at szerez­het) be. 3 hónapos korút 40.— Ft.-ért 4 hónapos korút 64.— Ft.-ért Házinyúl szaporulatát minden mennyiségben átadhatja és házinyúlbőreJt 70 százalékkal magasabb áron szerző­désül eg értékesítheti a PRÉMESÁLLATI ENYÉSZTÖ VALLALAT-nál Budapest, V. Sütő utca 1. Telefon; 383-180, 181-466 17.30: Délutáni muzsika. — 18.00- Tánczene. — 18.45: Lengyel da­lok és táncok. — 19.00; 'Minden­ki operája. — 19.45: Sport­negyedóra. FEBRUÁR 8. VASÁRNAP. Kossuth-rádiő: 10 10: Vidám zenés vasárnap délelőtt. — 13.02; Paul Robssoo énekel. — 15.30": Strauss-keringők. — 16.00; Is­merkedjünk holnapunkkal." — 17.00: Egy hét a külpolitikában. — 19.00; Szovjet tánczene. — 20.20; Gyilkosok tanyáján. Rá­diódráma. — 22.10: Tánczene. Petőfi rádió: 11.00: Miska bá­csi leimezesládája. — 14,00- Ope­rett részlet. — 15.00; Kérdezz — felelek! — 16.09: A rádió gver- mekszlnházának műsora, — .17.00: A kis copfos. Vidám műsor. - 17.30; Szív küldi. — 18.45; Bol­gár népzene. — 19.00- Hangver­seny operakedyelök-nek. SZABAD NÖGRAD Az MDP Nóqrádmegyei Párt­bizottságának lapja Felelős kiadó; Naqy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal- Satoótarján. Rákóezl-U 92. Tőlefo.i: szerkesztőség 52., kiadóhivatal 30 Szikra Lapnyomda Budapest, József-körút 5 F. V.; Kulcsár Mihály

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents