Szabad Nógrád. 1953. február (9. évfolyam. 10-17. szám)

1953-02-25 / 16. szám

4 SZABAD NÖCrId 1053 február 25. A begyűjtési tervfeibontás eié A sikeres begyűjtést, a tavaszi munkák sikeres elvégzésével a tervek reális felbontásával tud-, juk biztosítani. Ennek érdekében a helyi tanácsok idejében ké­szítsék fel a község dolgozó pa­rasztjait az ősszel, elmaradt ve­téstervek pótlására, a tavaszi vetésterv idő előtti teljesítésére. Biztosítani kell a talaj szak­szerű művelését, melv egyik alapja a magas terméshozam­nak, a jó. begyűjtésnek. Alkal­mazzák az új agrotechnikai el­járásokat, . amelyek lehetővé te­szik, hogy a begyűjtés teljesíté­se után több termés jussom a szabadpiacra is Március elején kezdődik meg a községekben a tervfeibontás egyéni termelőkre. Erre a fel­adatra a községi tanácsok jó! készüljenek fel, s adjanak meg minden segítséget a begyűjtést nyilvántartónak, hogy a tervfel­bontás reális legyen. A tervfel­bontás munkálataira a niegve: és járási tanácsok begyüités: osztályának dolgozói nagy súlyt helyezzenek és állandóan ellen­őrizzék a községi tanácsok mun­káját. Csak ez az ellenőrzési munka teszi lehetővé, hogv ne következzenek be olyan mulasz­tások, mint az elmúlt évben, hogy a termelővel nem beszélték át, mivel tudja teljesíteni be­adási kötelezettségét, hanem csak egyszerűen kiértesítettéle, mit kell neki beadni. Több eset­ben előfordult, hogv olvan ter­ményt ütemeztek be egyes ter­melőknek, amit az nem is ter­melt. Előfordult például az, hogy a beütemezett terménymennyiség még a legjobb termőföldön sem tudott megteremni a bevetett területhez képest. Különösen nagy hiányosság volt a sertés­beadások társulásánál. A köz­ségi tanácsok több esetben író­asztal mellől társították össze sertésbeadásra a dolgozó parasz­tokat. Most van az ideje, hogv a községi tanácsok felhívják a termelők figyelmét a társulásra, mint ahitov azt a miniszterta­nácsi határozat elő Í6 írja. Nagy súlyt , kell helyezni a multéyi hátralékok áthúzására is. Ne fordulton elő, hogy a multévi hátralék ne legyen az 1953—54. gazdasági év nyilván­tartási lapjára, beadási köny­vére rávezetve. Főként a kulákok hátralékát kell szem előtt tar­tani, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogv egyes községi tanácsok a kutákok hátralékait teljesen -elfelejtették é« nem kö­vetelték meg a hátralékok telje­sítését. A kulákok hátralékának behajtásánál fennálló opportu­nista magatartást a legsürgő­sebben fel kell számolni. Egv pillanatra sem leibet elfelejteni- a kulá'k ádáz asztályellenség, aki .mindent elkövet, hogy a begyűj­tést szabotálja. Ne felejtsék él községi taná­csaink, hogy 'a, hátralékok be­hajtásával elnverjiik a becsüle­tes. jól teljesítő dolgozók bizal­mát. A munkák sikeres elvég­zése érdekében ki kell szélesí­teni a beadási versenymozgal­mat úgv egyéni, mint községi viszonylatban. Nem szabad meg­feledkezni a verseny állandó ér­tékeléséről, használják ki a ver- senvtáblákat.. dicsérjék meg a jól teljesítő dolgozó parasztokat, ellenben szégveníts^k meg a be­adási kötelezettségüket nem tel­jesítőket. Fűtön ImszIó főelőadó. Eredményesen vizsgáztak az „Egészségvédelemre kész" tanfolyam hallgatói Nagyoroszi községben A nagyoroszi tanács végre- hajtó bizottsága 1952 december hó 4-én „Egészségvédelemre kész" tanfolyamokat indított be, I és II- fokozatban. A tanfolyam záróvizsgája 1953 február hó 7-én volt megtartva, az I. foko­zaton 83, a II. fokozaton pedig 17 hallgató vizsgázott kiváló, eredménnyel a nagyoroszi kul- túrházban. A megtartott vizsga igen ni- pós volt és sok kellemes megle­petést tartogatott. Az első meg­lepetés akkor érte a vizsga- bizottságot, amikor a terembe léptek, mert itt, egy minden túl­zás nélkül gyönyörűen, ízlése­sen l egészített, barátságosan meleg terem várta őket. A gon­dos női kezek úgy átalakították (i kultúrtermet, hogy rá sem le­hetett ismerni. A másik kelle­mes meglepetést maga a vizsga tartogatta, mjkoris a tanfolyam hallgatói részéről jobbnál jobb feleletek hangzottak el. Még a legnehezebb tételeket is, mint pl. a vércsoportmeghatározást, in­jekciózást stb... amit gyakor­latban kellett bemutatni, igen jól oldották meg. A vizsga eredménye nemcsak a vizsga­bizottságot, haj icm magát a hallgatóságot is elragadtatta, aminek kifejezést adott Lánszky Pál járási tanácselnök és Dr. Lukáts István járási tisztiorvos, valamint a nagyoroszi tanács­elnök is. A tanfolyam és a vizsga si­kere elsősorban Dr. Pethő Ti­bor nagyoroszi körorvos ráter­mettségének és önfeláldozó, fá­radhatatlan munkájának, vala­mint kiváló pedagógiai képessé­gének köszönhető. De nem utol­sósorban köszönhető a tanfolyam hallgatóinak és, akik megértet­ték, hogy népi demokráciánkban milyen fontos áz. hogy segítsék egymást, megértették, hogy a béke megvédése a legfontosabb feladatuk nekik is, ezért nemes vetélkedés indult meg közöttük. Mindegyik túl akarta szárnyal­ni tudásban másik társát, de közben nem féltették egymás elől tudásukat, hanem a gyen­gébbeket segítették a tanulás­ban. A siker titkai tehát feltárultak és a szocializmus építésénét ezek a módszerek kívánatosak min­den vonalon. A vizsga után igen szépen megrendezett, hangulatos bál következett, mely zsúfolt közön­ség mellett a hajnali órákban is alig akart végetémi. A bál tiszta jövedelmét szociális célok­ra, az egészségügyi felszerelé­sek kiegészítésére és újak be­szerzésére fordítják. Szentiványi Ferencné a nagyoroszi tanács egészség- ügyi állandó bizottságának elnöke Alkalmazzuk az egyivarzás alatti kétszeri fedeztetést Adatállományunk elszaporí- tásának egyik igen fonto-s esz­köze az anyaállatok egyivar­zás alatti kétszeri beüzetése. Az ivarzási ciklus alatt történő kétszeri befedeztetés szarvas- marhatenyésztésben mintegy 16 százalék, juhtenyésztésben mint­egy 8 százalék, a ló- és sertés- tenyésztésoen kb. 10 százalék­kal javítja a termékenyülést. Az áíiomá-nyszaporításnak eme fej­lett módszere az egész ország területén eredményesen alkal­mazható. Ez azonban megköveteli, hogy az apaállatokat szakszerű ta­karmányozásban és tartásban részesítsük. Szakszerűen takar- mányozott és tartott, helyesen használt apaállatok lehetővé teszik, az egyivarzás alatti két­szeri fedeztetéssel az anyaálla­tok biztosabb megtermékenyíté­sét. A kétszeri fedeztetés esetén a fogamzás biztosabb, mint az egyszeri fedeztetésnél.' A pele- Wválás időpontját ugyanis nem ismerjük, ezért a méhbe kerülő ondó esetleg elveszti életképes­ségét, mire ai petével találkoz­hat. Kétszeri fedeztetés esetén na­gyobb a valószínűsége annak, hogy a két fedeztetés közül va­lamelyik a peteleválás idő­pontja szempontjából megfelelő időben történt. Az uiópározta- tás technikája: A tehenet és üszőt a folyatás felismerése után rövid időn belül először, azt követően 12—18 óra múlva, másodszor fedeztetjük. A juhot aiz ivarzási jelek észrevétele után ugyancsak 'közvetlenül 1—2 órán beiül fedeztetjük először és 8—12 óra, múlva másodszor. A kancát a sáriás tetőfokán, te­hát 2—4 napján fedeztetjük elő­ször és 48 óra' múlva — egy nap kihagyásával — fedeztetjük másodszor. A kocát akkor bu- gaitjuk először, amikor a kant felveszi és utána 10—16 óra mtriva másodszor. Ami nem tetszik a dolgozóknak Fordítsanak nagyobb gondot a dolgozó nép közös vagyonának megőrzésére Pártunk és kormányunk lehetővé tette, hogy a vidéki dolgo­zóink szép, tiszta tegényszálíásokon tölthessék el szabadidejüket, s pihenhessék ki a napi-munka fáradalmait. Szorospatakon is léte­sítettek ilyen legényszállót, azonban megállapítottam, hogy a dol­gozók elhanyagolják a helyiség tisztítását. Én, mbit a szociálpolitikai és egészségügyi állandó bizottság tagja, többízben látogattam ezt a iegényszál'ót. Szomorúan győ­ződtem meg, hogy egyes dolgozók nem becsülik állami vagyonún­kat. Munkaruhájukban, mosdatlamil belefekszenek a szép. frísis fehér ágyba, melv bizony egy--két nap alatt sira'mas ál’apotba kerül. A legényszál ó takarítását egv olyan no végzi, aki maga sem sokat fordít a tisztaságra. Már sokszor jelentettem ezt az illeté­kes szervek felé, intézkedés azonban nem történt. Helyes lenne, ha szigorú gondnoknőt, vagy gondnokot állítanának be, akinek a szavára jobban és fegyelmezettebben viselkednének. Dolgozó népünknek csak akkor lehet szép élete, ha megbecsü­lik á'lantunk vívmányait és értiéiketlk a dolgozó nép közös vagyo­nát. ÚJHÁZI SANDORNÉ szorospataki pártszervezet propagandistája Javítsák meg a Jobbágyi, Szarvasadé, Héhalom, Erdétarcsa és Kutasé közötti útszakaszt örömmel olvastam, hogy Sal­gótarján és Hatvan közötti beton­út hamarosan megeoül. Ez az útszakasz könnyebbé teszi majd a gépkocsivezetők munkáját. Még mindig vannak olyan ve­zetők. akik nem vigyáznak em­bertársaik életére és kárt okoz­nak népga zdaság unkna k. Mi is sókat tapasztaltuk, hogy közöt. tünk vannak olyanok, akik meg­feledkeznek masukról. Ital hatá­sa alatt vezetnek, nem érzik a nagy felelősséget, ami reájuk há­rul. Mi ezeket figyelmeztetjük, de emellett nekünk is van ké­résünk. A megye területén járva meg­győződtünk arról, hogv Jobbá- gvi. Szarvas gede. Héhalom. Er­dő tarosa és a kutasói útszakaszon a közlekedés valósággal lehetet­len. Ezeken az útszakaszokon a kocsik szétrázódnak, a féderek el töredeznek és a sok előre nem. látható hiba miatt sokszor pilla­natokon múlik ’ embertársaink élete. Elhanyagolják az útszakasz karbantartását., pedig a fenntar­tási kövek már hosszú hónapok óta az útmentén vannak leszórva, mellyel a nagyobb gödröket be­tol Ihe ín ék. Esős időben, ha erre közlekedünk, a szembejövő másik jármű, sáros vízzel téleszór* a kocsinkat. ígv a kilátás teljesen lehetetlen. Ilyen esetben pillana­tokon múlik csak a baleset. Több esetben találkoztunk már ezen az útszakaszon olyan gép­kocsival, me'y tengelytörést szen- védett. Hó’ egyik, hol másik gép- kocslvezefó társunknak itt hibá- vSdi-k meg a kocsija. A gondozat­lan. elhanyagolt út miatt súlyos r'vjtá.'ü i^tséíMeket kel! fizetni, de emellett több gépkocsivezető nem tudja elvégezni a rábízott feladatot. Péter Gábor pásztói járási tanács gépkocsivezetője MEZŐGAZDASÁGI SZAKTANÁCSADÓ SIM'iTÓZÁS _ MAGASABB TERMÉSHOZAM A minisztertanácsi határozat előírja í,a felszántott föld elten, amint a talajra rá léhét menni, a simtikSzást (fogaisoSásí) a-zo-n- na! meg kell kezdeni és legké­sőbb három napon belül be keli fejez™." A simítózás az első tavaszi szántóföldi munka. Az őszi szán­tások tavaszra — a téli csapadék és fagy hatására — kedvező szerkezetű állapotúit vesznek fel. A tavaszi esők és az erős szelek váltakozása következtében azon­ban ez a kezdvező szerkezet romlásnak indul, a talaj felülete kérgessé, tömődöité válik. Ennek a romlási folyamatnak bekövet­kezését akadályozzuk meg a si- mútózással. A simítózással egyszersmind megakadályozzuk az összegyűj­tött téli nedvesség gyors elpá­rolgását és azt akkor tartalékol­juk, amikor a rrövényoeik a leg­nagyobb szüksége van rá. A silmítózássaí ugyanakkor előse­gítjük a gyomok kelését is, amelyeket azután a következő talajmunkával megsemmisíts rfk. A slmítózálssal rögmentes vető­ágyat készítünk elő a korai ve­tésű növények alá A simítózást akkor végezzük, amikor az őszi szántás annyira megszikkadt, meigpirkadt, hogy igás fogattal, vagy könnyű traktorral kár nélkül rárnehe- tünk. Ez az állapot akkor kö­vetkezik be, ha a föld már nem ragad, nem tapad, hanem lép­teink alatt könnyedén besüpped, amikor a talaj felső rétege „megpi-rkadt”. A simítózást fogak néllküű, vagy szöges talajsimítóval vé­gezzük. A. simító két, vagy há­rom teljesen egyforma tagból áll, amelyek rövid láncokkal kapcsolódnak az elől lévő közős vonógerendákhoz. A szöges ta­lajsimító annyiban különbözik a fogak nélküli simítóktól, ho^v legelöl mindegyik tagján egy szögvasnak az a rendeltetése, hogy a talajfelszínt fellazítsa. A szögvassa! ellátott gerenda után 4, vagy 5 darab láncokkal egy­máshoz kapcsolt fagerenda kö­vetkezik. Ezek a. talajfelszín ki­emelkedő részelt lesimítják, a talaj felületét elegyengetik. Mindkét talajsimító teljes fo- gásszélesisége legalább 2.5 m. A szöges simítón lévő fogakkal eílátott szögvasak fogainak ősz- szes száma 24 darab. A fogak egymáskőzötti távolsága 105' milliméter. A fogak magassága 130 millimeter, a keményfaL gerendák keresztmetszeti mére­te körűibe!« hatszor haí centi­méter; de enné! valamivel na­gyobb is lehet. A gerendák egy­más közötti távolsága körülbe­lül 15 céntimétér. A talajsimító összsúlya mintegy 95 kilo­gramm. A talajarnliók elkészíté­se olyan egyszerű, hogy azokat bármely termelőszövetkezet tag­jai vagy állami gazdaság dol­gozói házilag is elkészíthetik. " A simítózást úgy végezzük, hogy a simítót az őszi szántás barázdáira ferdén, rézsutosan vontassuk. így elérjük azt, hogy a baráz­dák orma a mélyedésekbe kerül és az őszi mélyszántás ezzel teljesein elsimul, s a vékony porhanyó talajrétegige! vomódik be. Ez a réteg szigetelő hatásá­nál fogva megőrzi azt a -nedves­séget, amelyet a talaj a tél fo­lyamán raktározott el magában és amelyre a növénynek a fejlő­dése során nagy szüksége van. Ha ezt a szigetelő réteget ta­vasszal a simítózással nem te­remtjük meg, a talaj -megcsere- pesedik, kiszárad és elveszti a tél folyamán magába gyűjtött rsedveséget. A sirriTTozással vi­szont kataszteri holdankiot 4000—7000 liter vizet is megőriz­hetünk. Ha a kukoricát vesszük, például, minden holdról 2.5 má­zsával lesz így több a termés. Csupán a símítózással, tehát országosan annyi kukoricát nyerhetünk, amennyi több. mint 1 millió sertés hizlalásához szükséges. A simítót legjobb ló­val vontatni, de igen jó! meg­felelnek erre a .célra lánctalpas, vagy könnyű traktorok is. Ha talajunk erősen tömődött, akkor okvetlenül szöges simítót, vagy fogasboretnát használjunk. Á ta­vaszi simítözást az ősszel meg­szántott földek egész területén végezzük el, függetlenül attól, hogy mikor és mit akarunk belé­jük vetni. Ha talajsirmtó nincs, végez­hetjük az őszi mélyszántás kora tavaszi első e’munkálását, tövis- boronával, hátára fordított' fo- gasiboronával. szekéroldailal, vagy akár közönséges fogassal Legfontosabb az, hogy ideié­ben és mindig az őszi mély­szántás barázdáira ferde irány­ban, azaz rézsutcsa.n sírni Sóz­zunk. Ezekben a napokban — ha az időjárási és talajviszonyok miatt nem végeztük volna ej — sürgősen végezzük el a' simltó- zást, mert ezzel nagv lépést te­hetünk előre a több termésért folytatott harcunkban. Győzött a Petőfi tornászcsapat Miskolcon A napokban Miskolcon rendez­ték meg a Petőfi Sport Egyesület Borsod-He ves-Nógrád megyék területi döntőjét a III. alapfokú tornász csapatbajnokságért. Sá­toraljaújhely. Miskolc. Eger és Salgótarján városok Petőfi sport­körei vettek részt a bajnokságon A Salgótarjáni Petőfi egy női ifjúsági és egy férfi felnőtt csa­patot indított. A bajnokság során igen jó felkészültségről tetteik ta. «ubizonyságot a csapatok s csak néhány tized pont döntötte e! a helyezéseket. Ebben a küzdőim­ben a salgótarjáni, férfiak győz­tesen kerültek ki — s ezzel továbbjutottak az országos Petőfi Sport Egyesület döntőjébe. A csapatból a legjobb. 6 egyéni eredmény alapján állították ösz- sze a csapateredményt. A férfi csapat győzött a jól fel­készült egri csapat ellen. A női csapat e!-ső nyilvános szereplé­sére került sor. Annak ellenére, hogy lelkiismeretesen készültek fel. meg kellett e'égedni a negye- dik helyezéssel. A csapat minden tagja elkövette a tö'e telhetőt és a rendszeres gyakorlás további folytatása meg fog mutatkozni ar eredményekben is. A csapat tag­jai — Koós Magdolna, Schlatner Edit, Várhelyi Ágnes. Szeberényí Júlia. Almási Ilona, Jászberény: Aranka. Kaszás Viktória és Godf Erzsébet — szorga’imeisan készült fel a bajnokságra. Az elkövet­kezendő időben fokozott szorga­lommal kod az edzéseket folytat­ni — s főként lehetőséget adni r versenyzésre " — ahhoz, hogy í, fejlődésük biztosítva legyen. HALLOTTA ? hogy Para Zoltán lábát gipszkö­tésbe helyezték, kórházban fek­szik és ha minden jól halad, két hét múlva elkezdheti az ed­zéseket. hogy Olaj György kapus a térdén megsérült, két hétig nem edi- hetett, "most már jól érzi ma­gát, ismét elkezdheti az edzé­seket. hogy február 25-én, szerdán a Nagybátonyl Bányász lesz a Salgótarjáni Bányász edzötársa — Salgótarjánban, hogy ezentúl a Bányász edzője minden mérkőzés után ponto­zással értékeli játékosai mun­ka- és játéktel J es ítmény ét. Min­den hónapban egyszer a leg­több pontot szerzett játékost játékosértekezleten emlék­tárggyal ajándékoznak meg. hogy a Bányász asztalíteniszezől február 22 én Ózdon vendég­szerepeitek, hogy minden valószínűség szerint a legrövidebb időn belül sike­rül a Bányászhoz leigazolni a fiatal békéscsabai fedezetet. hogy Salgótarjánban emelkedett a tej- és vaj fogyasztás, amióta a Bányász játékosai ismét tejét és vajaiskenyeret kapnak a já­tékosér tekeri éten uzsonnára. Feltűnő, hogy néhány vezető is nagyon szívesen fogyasztja ezt a szokatlan uzsonnát. hogy László Imre, az Északi JT volt. elnöke minden pénteken játékvezetői szabályelőadási tart a Bányász játékosai ré.- szére. SPORTKÖNYVEKROL Két asituHtemsz-szsskkönyv Bégi probléma már a magyar asztalitenisz sportban az után­pótlás korszerű játékstílusra való oktatása. A felszabadu­lás óta ar asztalitenisz tömeg­sport lett hazánkban, s ma már 50.000 körül jár a verseny­szerűen asztaliteniszezők száma s ez a szám egyre növekszik. A nagyszámú versenyzőgárda és az edzők rendelkezésére eddig nem állott olyan szakkönyv, amely a korszerű asztalitenisz kérdései­vel foglalkozott volna. Ezen a té­ren most jelentős előrehaladásról számolhatunk be. A közelmúltban egyszerre két olyan szakkönyv 'is megjelent, amely nagy segítséget jelent a sportág kedvelőlrfáV.' '-r; .­t Värkonyl I,ászló edző a sport- r ág népszerűsítését célzó: I „Asztalitenisz­cimü könyve, mely bevezetőjében foglalkozik azokkal a kérdések­kel, amelyek a múltban gátolták 1 a korszerű asztalitenisz-sport fejlődését. A továbbiakban a szerző azt írja le. hogy az edzőnek hogyan kell foglalkoznia egy teljesen kezdő versenyzővel. Hogyan kell gyakoroltatni a különböző ütés­fajtákat. Külön felhívja a figyel­mét a helyes ütőfogás oktatá­sára. Jelentős részt foglal el a könyvben a korszerű háromsza­kaszos edzésrendszer leírása. A szerző az előkészítő edzések kö­zéppontjába — igen helyesen -r az MHK-t állítja s felhívja a fi­gyelmet a kiegészítő sportágak­kal való foglalkozás nagy fontos.- ságára. A szerző helyesen mutat rá arra. hogy ma már egyetlen versenyző sem mellőzheti a rész­letes edzésnapló vezetését. Saj­nos ezen a téren még az élvonah beli versenyzőink is mulasztást követtek el. Lakatos György könyvének, a „Korszerű asztalitenisz“ a elme. Hővezetőben részletes leírást ka­punk a sportág űzéséhez szüksé­ges felszerelésről. Ezután el­mondja a szerző a sportág fejő­dését. A könyv főleg azoknak szót; akik már versenyszerűen foglal­koznak a sportággal. Nemcsak a játék technikájáról, taktikájáról és az edzésekről, beszél, hanem részletesen leírja a versenyren.- dezés fontosabb tudnivalóit is, Szemléitetőek és érdekesek azok a táblázatok, grafikonok, ame.- lyek a különböző támadási módo­kat mutatják be. Ismerteti a szerző a világ legjobb verseny, zőinek játékstílusát s a könyv befejező részében érdekes táblá­zatot találunk a magvar asztalt- teniszezőkneik a felszabadulás óta nyújtott teljesítményeiről.. A két szakkönyv megismerése és tanulmányozása nélkülözhetett len azok számára, akik az asz'a- lltenisz sporttal, mint versenyzők, vagy mint edzők foglalkoznak. Magyar Népköztársasági Kupa-mérkőzés Ózdi Vasas—Salgótarjáni Bányász 2:2 (1:0) ózd 2500 "néző. Vezette«: Bo. rosi dr. Ózd: Varga — Rózsavölgyi, Wie land. Haj ner — Hamkó, Kál- nai I — Borsodi, Tisza (Anocsíkai), Ruzsinszikí, Csepregi, Bakó. Salgótarján: Oláh — Kiss., He­gyi, Gáspár — Bablena, Csnber- da, Opova, VLezsál. Gsépe» (Sza­bó). Bokáig érő iszapos mély tala­jon kezdődik a játék. A hazai csapat irányítja az első percek játékát. Bablena elfutása jelenti az első veszélyt az ózdi kapura. A 11 -es tájékáról megeresztett bombája a felső lécről pattan vissza. Az 5. percben Hegyi a labda fölé rúg és a Salgótarjáni Vasas volt kiváló centere Ru- zsinszkij, faképnél hagyva a sál- gó.farjáni védőket, kb a 11-esrcl a jobb felső sarokba bombáz 1:0. A gól után az S. Bányász veszi'át a * játék irányítását. Csépe. majd Opova az ötösön hagynak kj jó helyzetet. Cs über da a 16-osról megeresztett éles fé‘magas lövé­sét, majd VÜezsál remek 'fejesét Varga kapus nagy bravúrral védte. Az ózdi csapat a félidő végéig csak szórványosan jutott el a Bányász kapujáig, a támadásai­kat a kát szélsőre építették • és a Bányász védők ingadozása miatt veszélyes helyzeteket te­remtettek. Borsodi két jó hely* zeiben is hibázott. Szünet után a salgótarjáni csa­pat óriási lendülettel támad, az ózdiak teljesen védekezésre szo­rulnak és úgy néz ki, hogy az első félidő hatalmas iramától ki­fulladva, csak az eredményt tartani igyekeznek. — Az első 25 percben Csépe két hatal­mas helyzetben hibázott, majd Csuberda ragyogó fejesét vé­di nagy bravúrra! az ózdi kapus. — A jó formá­ban lévő Bablen át az ózd! vé­dők csak nehezen és többször csak szabálytalanságokkal tud­ják tartani A 25. percben Vi- lezs-ál átverekszá magát az ózdi védőkön és közejj lövéssel egyen­lít. Úgy néz ki* hogy a Bányász, most már nagy fölénnyel nyeri a mérkőzést, de váratlanul az ózdiak lendülnek támadásba és sorozatos támadásaik után a 28, percben súlyos védelmi hibából Ruzsiinsizkf újból eredményes, 2:1. A játék irama csökken. Mindkét csapat hatalmas erő, bedobással játszik. Az ózdiak az eredmény tartásáért, a Bányász ■az egyenlítésért kiizd. Csépe he. •lyett most Szabó áll be és a bányásztámadások egyre veszé­lyesebbekké válnak. A 33. perc­ben a mezőny legjobbja. Vilezsáj eüenállhata lanu! tör kapura és megszerzi az egyenlítést, egyben a továbbjutást jelentő gólt, 2,2. Az utolsó percekben az ózdi, maki a tarjáin! csapat hagy ki egy-egy nagy helyzetet. A nehéz talaj ellenére végig hatalmas küzdelmet vívott egy. mással a két csapat. A bányász­csapat nagyobb tudását az óz­diak nagy lelkesedéssel ellensú­lyozták. A kihagyott helyzetek alapján a bányáiszcsapat kétgólos győzelme lett volna a reális eredmény. Egyénileg az ózdiak­nál Varga. Rózsavölgyi. Kálnai I, Ruzsiinszki és Bakó, illetve a bányászoknál Kiss, Szojka, Bab* Iena és Vilezsál nyújtott kívá’ó teljesítményt. Szabó beállítása lendületet vitt a csatársor játé­kába. SZABAD NÓGRAD Az MDPNőg rádmegy el Párt- bizoetsáqának lapja Felelős kiadó: Nagy Kálmán Szerkesztőség és kiadóhivatal* Salgótarján. Rákóczl-u. 92. Telefon: felelős szerkesztő 30 ipari, mezőgazdaság;} és kultur rovat 52, kiadóhivatal 436 Szikra Lapnyomda Budapest. József-körút 5 F. Kulcsár Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents